HUE035177T2 - Szabályozott hajlásirányú fémalkatrész - Google Patents

Description

Ézabá 1 y »z?rd Isisj lásd rá a y é fém a lka d'ész QÍBÁS A totátmá??y alkííi??níz;isi terötete

Ez a találw?át?y azon íémaikatrészek alkalmazik?» terüieíéhez tartozik, amelyek téntváz, Így különöset? jármnalváA Oletve járotokaross^ería, vagy jámOfsíájsiíKiány.felvhölexésfen basznáibalók. A íéehsrik» jelenleg? állása Példákat ismert alkatrészek kábelezéséé s W02Ö0ő/Ö3§8őh, WSöíWÍ23é<S, lsÉ2143621, EÖ2SáS4t?<>, US2ÖW725M, JMH/173W W/HM ÜS2W0$225k ÖS23447R, Wööő/Oöm ÖHHÍ2572Ö2 és DE I 02011004042$ doküösertltimök tatás! tnaznak.

Az: EP-A-2143621 dokarrtenátm az 1. igénypmb bevezetésőbet? bemutatott ietsaikstrészt ismédét. A tálátoány áImbrtws szdldlüzése E találmány oélküázése olyas? eszközöket ajánlati!, amelyek léként hosszúkás- és/vegy temös· fémsikálmsz aáskvábozásán&amp;k precíz szabályzását teszik fehérévé az alakváltozás természete és kártya szeinpoí?tiáix>k A totii esdbéd eéli: a találmány az 1. igőayponl: szerint; jellemzőkkel bitó fesalfcaírészssk köszédbetdet! éri sk A találmány? egyéb megfcözelltésbets tekintve, a :iemalka?rász talpdarabbóí és a iálpdártséíől latiakkal elválasztod két oldalsó peremből áll, a lemídkwész ínéíszeié? két. vomstkóztaiási toftgely határozza tneg, melyek közül az egyik összességébe?? mttrötoges a laipdsrabta, a másik pedig összességében párlmzanws legtéabb az egyik petémmel., és az aikalrész gyengébb mechanika; szilániságoi íanósitd zónái foglal magába, melyét &amp; búzás sörán Ab sónak k- é.is'ta légv,?to' <<? -k *,»!?? ? s,>03tkM,-alási ko^etseklu > key«"4 ?se mmrtttki >m k'gxl It \ 11 b t s < bb t' kf> t ιλ \ ? m t\ ? ? f »»» -x ip ' b x 1 e\ a ml 4 n ’fe ?! 4 ’kk 1 elválasztod két tsldaisó peremből áll, az alkatrész pedig gyengébb xrt λ ' »1»«. ’ ? >' ί Hb 'uu't melyet a búzás során nett? állandó szélességgel siakíianak ki, merőlegeset! az alkatrész: egyik ketosztiráílyd metszéstkjárs, lelet! találmány egyeb jellemzőit, céljai? és előnyeit az alább·) részletes leírás matatja be, itivaikozással a mellékletben példákét?* felhozott, nem korlátozó jellegű rajzok?;?, melyeken: - a? 1 ahm az »?., 1b, se, úton» az te tai/ou neg\ őrt??? alkem c?z almiarms luvnelc/est? s am?n;,<!na\ a \-< ,-to s,r el b?i ?ln in. us < »t» a nt, \ ? k I n*k • a 2a - 2k ábrák a jelet· találmány széria· kivitelezett olyat? különféle fémalkatrészeket ábrázolnak, melyek kgtotbb két darab, az alkairésztest ellenállásánál gyengébb mechanikai szilárdságú zónával mntlelkeznek az illető alkatrész boaszaoti középntcíszelétíek egyik és másik oldalán, - a 3a- sf ábrák a jelet? találmány szedtél váitozamlmak megfelelő bal. olyan alkatrész ábrázolnak néni ><?' ?ti'.v jJiegge ·η>Ί?ύ\ nen id',?"dp s r\ \·'·'η, ,'ök't.rí merítő· k.n oílar-A.Oo zen ?ka? bníahn.vnák, - a 4. ábrát; a 4 haj kistengely mentén mér? hajSItónyomatékok összehasonlító grafikonja íátbatd, t? 6Λ ábrán látásié, kefeszSmeiszetértek egyik -észére korlátozódd gyeítgébb .m.eóbanlka; szilárdságú zónát magába foglald alkatrész, valamint a '?A ábrán lásbaiö, keresztmetszeté; teljességében átfogó gyengébb mechanikai szilárdsági? sónái magába iöglaió klasszikus .aíkattfe.tetóntetóbsn, - az S ámán a hajiitónyotnaiékok Z tengely kbtiii? görbéié látható az idő illggvéayéixm, a 6A ábrán látha-ő, íalálmány szerinti alkatrész, a ?.A ábrán látható kiasszikos alkatrész, illetve a éAbia ábrán látható, taláhnány szerinti alkatrész alterítariv változatának tekintésében, - a ó.B, öBbls és ?B ábrákon ugyanezen ellmlrószelí tnelszetrajzts látható a gyengébb mechanikai szilárdságú <-! ii ? u ·» " '> 'n 1 tó \a> t tkíiex Λ, un U s'u ' n UpiImí i ?' Λ i . ?m a > " ábrán jáitóaíó gőrhéknok felelnek meg; - a ha, 3h, 8e és 8d ábrán négy darab, keresztmetszet által natn korlátozóit, jelen találmány szerinti alkatrész: látható az liiotö alkatrészek kiemelt hajlástengelyelvek mis a Őahis, Őbbis, bébin ős ádhls ábrák az ilyet! alkatrészek hosszanti Inggölsges íelezöslkját illusztrálják.. - a !f abian a tnobt-noenntekok > tengőit sámli gOítepe la'ttatn at ión taggsenuhtr·, a n t sínen latham. találmány szerinti alkatrész:, a 7A ábrán látható klasszikus alkatfész, ilietve a ö.Abi» ábrán látható, taláhnány szerinti a! kait ész shernat! v vá itozatának tekintetében, - a bp és ?P ábrán látható a óA ábrával ilhisztrált iaiákn.áay szerinti alkatrész, vsizmlm a 7A ábrával sikiS-'ti áh klasszíkns tókato.\,· tónhr-a ,sz \ k ngefe kerti! ,me a<! tón én kábáid gótbek'ni, felel meg, - a 10. ábrán a hajHtósyomatékok Z tengely líörilil görbéje látható az idő feggvényében, a őA ábrán lásható, találmány szerinti alktórösz;, a 7A ábrán látható khisszikns alkatrész, illetve a b,Abis ábrán látható, taláhnány szerinti alkatrész alternatív változatának tekintetében, éspedig sí kivan! haj ihás és ennek fordítoítjs irányában, · a éri; ábrán, mely azonos a őri' ábrával, és a öE ábrán a öA ábrán látható, taláhnány szerte;; alkatrész, Z tengely körüli hallása látható, éspedig &amp; kívánt bájlitás és ennek ferditottja irányában, Á leírté példa olyas alkatrészekre vonatkozik, melyeknél a jelen találmány alkalmazható, az la ~ Id ábrák szerint. Ezek az ábrák iíemsztmeiszetben, Illetve vharántmetszeiben» ábrázolják a négy kivitelezési változatot, az «Úttestek >\ i'tós r ,Kkge\ n< -m k \ et ' V VI a >-v (.«κΙολ m<\ „ s vb' kifesjédésí tengely» megnevezéssel iá szerepel, Az így jíltísztrált alkatrészek kétesaltoelszefe réndszériht teljes hosszok mentén állandó, és az la - id ábrákes látható ábrázolásnak felelnek meg. Ugyanakkor alternatívaként·© alkatrészek keresztmetszete az alkatrész Ítésszé mentért változhat, \ nmiktóeit Is B> es U ab? m Után témád ao 'kc\ i ólonte » sxku? hahat'k, n ekek íPpoa ,m?w '?Α> két oldalsó peremből 3íí, )2 állnak,, és ezekál. a ísijsdáraOtoi 50 tálak 20, í:2 választják ej. V I í tó a vo η I ·. se >"?. he s s’ a t,s s κ wm- l s am, , ό'· ' e\ n ay \1 ?» utóbbi képseti a talpdárábot lö, a magra összességében merőleges két szárny pedig a faiakat alkotja tó), 22, Az oldalsó peresnek 30, 32 összességében a faiakra 20, 22 metölegeson helyezkednek ok így tehát összességébe·? párhuzamosan a taipdsntbm lö, az is ábra szerint,

Az. 1b ábra szerint! édiahteos L formájú test a talp-darabot 10 képező magból, a magra 10 összességében merőleges:, falst képező szárnyból 2ö, a falra 20 összességében merőleges, így tehát a talpdarsbbal lO páriaízamos első peremből tó), a mag 10 globális meghosazidádíásában lévő, második feiat 32 képező második szárnyból 22 áll, mely összességében a fai 22 meghosszabbításában helyezkedik eh

Az le ábra szerint; test összességében sik lemezből áll, melyhez képest a két tol 2tt, 22 össaességébon a tm' Vi'^w ,> ! i Ί» Kbu\i^ t kq\, t, s nd > bo ^a \u η 0 vgs ο »k ; oy- ,.-.-.,-,-.1 <· s falak 20, 22 meghosszabbításában található,

Az la, lb és 1<. ábrán betnúSAtött tövitehígéál mód szádot a két páráin 2Ö, 22 egymasSai párhUZmööS. Ez az tóheiyezkádés ítzemban nem korlátozó lebegő. Lényegében olyan változatok Is elképzelhetóek, melyek: értekéében a > v, pr „ ό '0 >2 toeeL'to\ s"\ a» <.ς\ n<- > .nmibc d.·!

Amim az 1», 1b és io ábrákon Is látható, a kivitelezési módok mindegyike esetén a fétnalksttdszoek van olyan szakasza, melyet két vönatketztatási tengely haláröz ptóg, az «gyík Λ-A összességében rnerötogés a tálpdarabra 10, a másik B--B pedig összességében párnnsatnos legalább az egyik perentme!. A, :d s'ma .yssökvm <.4>an tovttk.v t vtótoMtot m«t.!Í to-, me^nU az alkatrész eső tormám sratouz.st -aoéikni:, begy e példa korlátozó jellegi; tenne - négy összességében sík vátoszhti határozza meg 40, 42, 44 és 4ö, melyek kettesével psrhozamnsak és merőlegesek egymáshoz képese

Ugyanakkor az Id ábrán látható vázrajz szerinti alkatrésznek két viszonyítás; tengelye van, az egyik A-A összességében merotozes a valasriak-kta -to, 4 narhnzamos a választótokkal 44, -ló, a másik B-B pociig összességeben pati-mzamo; a χ atomiatokkal --h, 12 es merőleges &amp; válaszfalakhoz 44 és 46 képest. A 2, anra raszas a tétén tntolrnanv szentm tématontrész olyan knlönleto ktottelézési piédpéra mgtateák be példát, metvek togatohh toa ,la"ato a; altonres/mst ellenállásánál gyengébb mechanikai szilárdsága zónával rendelkeznek az illető alkatrész hosszanti kőzépsíktónák ÓM egyik és másik: oldalán, moly az A-A viszOrtyttás; tengelyi átszeli. A találmány olyan hosszúkás alkatrészeknél alkalmazható, amelyeknek tó nyúlást tengelyők, azaz «to kiterjedés! tengelyük» van.

Az aikatrészek haratómetszétoit az e»é a fő oyálásl tengelyre, ISiéS.Vé a S> kitetjeöési tengelyre merőleges alkok állal képzet; metszetek képezik. A jelen követelmény ériéi méhen a «bésszttóti középsík» kitosezés az iökstrész azért hosszanti metszetét jelenti, mely az alkatrész olyan két harántsnetszeiének tehetetlenségi középpontján, éléivé súlypontján halat! át, melyek a fb nynlási tengely mentén óibelyezkéílö szakasz végpontjainak szomszédságában találhatók,

Pontosabbat- &amp; «kösszanti középsík» az alkatrész olyan hosszanti: metszőm, .nv’v a következőkön halad át; « az alkatrész ib kitórjeciésl tengelye, mely maga is áthalad áz (egy-darao myagból származó, vagy több egtszern t</elemből öra/eaihtoh ege totótó all, útékeresztrnefezetónvk tohetecien&amp;egi közepnemsan, es metoleges a tó kitesijeőési tengelyre, és * egy kiemelt hgllástongely, melyet az titokváltozás indokán választottak ki.

Nas korlátozó jellegű példaként a kiemelt haitósiettgely íöggoieges tengely 2 lesz gépjárntü hossztartó (angolul tátidé obi») esetén és vízszintes tengely X oszlop esetén.

Az alkatrész hosszanti középsikjáaSk nem kell szükségszerűen síknak lennie. Ez görbe is lehet.

Az állandó keresztsnetszetö egyenes vonalú alkatrész esetéi! a. hosszanti: középméíSzéí hosszanti középaik is. Bz a hosszanti fcözépsik áthaladhat példásé az alkatrész szélességének, de·akár vastagságának a félénél Is. fia a tatohoam· -.zenntl atóLme;/!» több, etedentog iesitváratom darab ossr;; rereíeseset sibpak Ura de összeszetciés révén egységesítik, a hosszanil középmetszel olyan bosszsnii metszel. moly az összeszereli darabok két haráopneíszetének téhetetienségs középpontién, UWve· sólyponlján halná: át, ' h- < h«m ve <,. h * e v 'y μ'. ' | < ' »ef t o'* 4' 0e s i \ 'w v ' e\ i » ’ ! i }> ’ les \J sSv\\ ns.vfs ! \ui, \ t o> o <m \ <><' olyan nyúlást, azaz hosszanti kiisned&amp;n ierigeiy 106 mentjén helyezkedtk eh mely lehet például akár gépjármű 'koordlnáwéndsw V tengelye is. A De ábra ugyanakkor ábrtelja a. kiválasztott kiemelt hajlástengelyt 2 Is. uVUvAM ' í \K í s J 5v>,\|\ S , 'V !<: >\ hús V5 1 » hOMO i < Ά' s \om :t \ A.hí ,>hn t, tűmet .'Hun alxaur \ ~'avn kö ep'«eb.oív ''h at ^kl v mUv a kih>iúdú'< •.eoedjen bto es. a hatksa<-nevlv<.n / bakd A -V hozzam» kozepniets/et sik:á P\l az aikatm^ két vlv.er •harántmetszettek tehetetlenségi középpenílái!, illetve súlypontján ..halad át, mélyek a hossztattó löl) végpontjainak szomszéda ágában helyezkednék el. A 8abis ábrán leitllnietep hosszanti: középmetszet J-Aí csak: példa a kiválasztott háiiástengeiy Z által meghatározóit és Íikíszíráit hosszlditö hosszanti középhretSzetére, A 8a ábrán látható hossztartó ieotegel'en regiek e .'tar bo'.'Sa'V. v'<<4.'metvGet .etem, söreitek az emiúen mitek iienseos lv\ fpponim., sheiw súlyponton bal adnak át, a váiasztob: idomok hal iásléogei y függvényében, A 8b és 8bbss ábra oszlopot képező asmhot 1lö llhisArák mely görbe vonalú nyúlási tengely, Illetve t' 'sszotto t.o,) }..\tda οsmeit i s S nem, o , AeitezkeCo ί.-\tk s'..?i 11 ..' aAot e-, melvx ' <4a:'ia le es k óele 1 8 uem szimmetrikus. A nyúlási tengely, illetve hosszanti ktteriedésl tengely 114 összességében függőleges Z tengely iöeniéá található a mindenkori gépjármű keorömátarefuíiszerőhen. Amimaz a 8b ábrán is I álható, az oszlopot képező alkatrész kiö est is a két darab, l a ábra szerinti típusú,'kalap fbmsájú darab 102,1Ö4 összeszerelése révön alolml ki, melyek illesztése és összeszerelése peremeik 31), 32 sziopén löriénik (kőnkről? esetben az? egyik darab 11)4 olyan műn, n m t, i < κ '4 ' »ί< "a " \ 'bb m i ; la a \> ' ' w > te t *x!< t U 4 A-». t . i la »\ ' 2?. és az alkatrész iahxlamh Ki inggöiegesen helyezkedik ok A Sb ábrán ngyajfiakkór kiválasztött kiemelt haíiáatengely X is látható (bt vízszintes, a gégjámtíl koordinátarendszerében), Tetszőlegesen, a kiemelt bsjiástengely X a keresztmetszet síkjában és a tötlamh IÖ2 két falára 20, 27: merőlegesen található. A Hbhis ájmln lásham , <· >1 \ , < > , i!'i'í liS\ ni ?, o e '< a >í s j 'VI n\ k ίο s ~nm η 1 . o t s o uns,^ \ halad át. A hosszanti középmsiszstí sík FM áthalad az. alkatrész két olyait harántmetszet 1 iebsisiienségi középpontján, illetve sölyponiján,. melyek az alkatrész ftö központi szakasza végptmtjának szomszédságában taiálhssóh és a fő nyúlási tengely 114 mentén helyezkednek el A Sbbis ábrán szereplő hosszasan középmetszet PXI, mely a görbe vonalé nyúlási iéngelyé 114 követi, ógyáz>?m görbületié A öbbls ábrán látható hosszanti középmeiszot PM vsak példa a kiválasztott hajiástengely X által tneghatározott és a hossztartó esetében ábrázolt hosszanil liözépmétszétre. A §b ábráit iáshsíó hossztartó lényegében végielóo olyan hosszanti középmetszetét jelent, amelyek az etnhtotí iehetotieriségi kö;iéppentöti, illetve súlyponton haladnák át, a \ Pasztoo \e»u'» Y-jl í.\j^ h Ihggvényében. A ás és 8ehis ábra hossztartót képező darabol 120 ill«s;í:trál, mely egyenes vonalú nyúlási tengely, illetve hosszanti kitérjedési tengely 124 mepséo elhelyezkedő egyónes vonalú töszakaszí 122 alkot. A nyúlási tengely, íhetvo h.'xxzann i'hermöéss teogeb 124 összessé».ben χ f/szmtes tengek, V mentén t.daihmo a mmrienkon gépjármű knonhra,erends?’<'reA.'n momt az a ke aí'ran t« Y'hsK» a a<w;níjttnt i epe,o aikaOA l.'ő vit c. kút 0,i\d' a ,>bm széritót tónssú, kalap fortnájh datab H)2,: HM összészefeiése révén ainkal ki, melyék: illesztése és összeszerelése í\ λ κ k '' s mmn Acmet c<ez hatan mtj.- h.'tfa' \ oo k'l·» "u S-vr .ί>\ ο» > \ I ' h ' >’f xV>, ,, K x ' r> '<......i~.....- γ-—-- ·νΜ^·«·> ’jt-» i

26, 22 vízszintesen, az. alkatrész Ulpdarafe 10 pedig iliggöiegeser·, helyezkedik eh A 8c ábrán ugyanakkor kiválasztott: kiemelt hajíástengely 2 is látható (hi tnggöleges, a gépjármű ktaoíálhátöícodsZfefében). létszötégesep, a beméit hajlástcngcly 2 a kereszt-norszet siklábsn és a fődarab 102 falaira 26, 22 merőlegesen vaö. A 8cbi$ ábra féltíhitéii az ilyen: alk&amp;lrész bosszant! középmetszeÖ síkját FM; is, mely a kitótjedésl tengelyen. 124 és a hapástóngsiye?· 2 halai’ át. A hosszanti középrneíszeí síkja PM az alkatrész két olyan hatáítlmetszetének tehetetlenség! középpomjáa, illetve súlypontján halad át, mely zz alkatrész 126 IÁ ézZkaszának végpontjai szomszédságában helyezkednek el, &amp;: tó nyúlási tengely 124 snentétt, A .Sefess. ábrán látható hosszanti közégmeíszei Ph-t slkiélölet. A. Ocbis ábrán réltóntötóli hosszanti középmetszet PM csak példa a kiválasztott htnlástengely .2 által n< enmnmnd < - diósra-,ft Iv^sznnto hosszat”. tótóspnní-Y.'cíoc V 0. atazn ka ható f> ; trió Sem, egeken t .gt-'h n Η Ο vao i , ró y Ό, ·'! , o , v \ -v ’ \ <pp<' , > ’ tót ' t t 0 ! S át, a választóit kiemelt hígkistengely· ihggvé&amp;yéhea, A kíl és Bdbis ábra hossztartót képező alkatrész váitozatoí 130 illnszttók mely görbe vonalú nyúlási tengely,

Illetve hosszanti kiterjedés; tengely 134 mentén elhelyezkedő görbe vonuló tószakasz; 132 alkot. A nyúlás! tengely, illetve hosszanti: kiterjedést tengely 134 összességében vízszintes tengely V ütemén található a mindenkori gépjármű koordinátarendszerében, Amint az a 8d ábrán is látható, a hossztartót képező alkatrész 130 ott Is két darab,. la ábra szerinti Síposa, kalap formájú darab 102, 104 összeszerelése révén alakul ki, melyek illesztése és összeszerelése peremeik 30, 32 szirtijén törlénlk (kenkrái esetben tsz: egyik darab 104 olyan borítás. Illetve beltéri burkolat, mely falainak zh, 32 magassága kisebb, odra a tálak 2Ö, 22. magassága a föd&amp;r&amp;b 102 esetén), A esi ábrán látható keresztmetszet mértani formája azonos ti he ábráit látható mértani formával, csakhogy 90:'4«:1 el van horgaivá a 8c ábrához képest. Itt a falak 26, 22 tehát függőlegesen, a talpdansh lő pedig vízszintesen helyezkedik eh A 8d ábrán ngyanakkor kiválasztóp kiemelt hajláslepgety Z is: látható (it; függőleges, a gépjármű koonitnátarendszerében). Tetszőlegesen, a kiemelt hajlástóngeiy 2 a kereszttnelszel síkjában és a tődarab 102 talpdarahjára 10 merőlegesen van, A kdhis: ábra tóttöniéti az ilyen alkatrész hosszanti: középntetszéti síkját PM is, ntely á kitótjedésl tengelyén 134 és a haj kistenge lyen Z halad át, A hosszanti középmetszet síkja PM az alkatrész két olyan barántmetszetének tehetetlenségi középpontján, illetve súlypontján haitid át, mely az alkatrész 130 tó szakaszának végpontjai sVi's Mis <Ά"υ !e ,·, 'Hibah .. üo'viMs n méh 1Ί ’i„i\ti \ ihih s ,t iran \ en pio hessmm kmmx °\1, nvH t emm '.ottóe ηχ,.ΐΐν ηη^Ήϊ í„v<! ,\".azon ombn.om V PdS. Wen h'mmmtó bosszant középmetszet PM esak példa a kiválasztott: hajlástengsly 2 által meghatározött és il.hiszíráit hossztartó hosszanti köz.épmeiszelére, A Sd ábrán látható hossztartó lényegében végtelen olyan hosszanti középnietszeíel. jelent, amelyek '< <. m ’c sl\ ct o s, p va, s I et e s Is \ '< η o p, r , >, ο, η n k >, ! h< j ^nei s díggvéayében. A Ha, 8b, ke és 8<l keresztmeszetsk roetszöslkjái: (az alkatrészek :1'Ö hosszanti tengelyére merőleges metszóslkok) hivatkozva vannak VIIIA IU a kabls, Sbbis, kebls és kdbis ábrákon.

Arpint sz előbb Is említettök, n kiválasztott bajlástengelyek a kívánt ajnkváitozástől higgnek, fizek Ítem koriátozódnnk az előzöekhett hématstoö lehetőségekre. Ktdöndsen a hajiásieíígelyök nem: tökéleteseit snerölegííseh vagy párbnza;ni>sak sx alkatsészek falaihoz 20,22 képest h»nen> tetszőlegesen dőlhetnek az említett tálakhoz 20, 22 kepest, pétiláol 4;SMw>, vggy egyéb .szögbe» ezekhez a tálakhoz.képest. A leírás további részébe» az egyszerósités kedvéért a .«hosszanti közópstks kifejezést használjuk anélkül, s < MH:, \ V <‘ , \t efenh-.K. Λ díOí./.mO <' \> \ \ 0 ' ,\í \hu'· ,,ο « ’·,.·, \,.ll u.Ui.. kiterjed minden «hosszanti kozeprnetsz^rg», meg ha v nem n n«kteioMn, amennyiben az eié?-·' monhatar-váz iébéieleú tsijesi 1. jelen igény kemtében a «μ illető alkatrész hosszast? középsikjának egyik és .másik oldalán található két zóna» kifejezés ámít két olyast zóna értendő, mely az alkatrész hossza»?! közép$;ikján»k egyike illetve nsásik oldalán található, anéiköi, ttogy a két zóna egytke vagy másika a hosszanti középeiket metszené.

Poniosabhan a 2a ábrán látható az la ábrán illusAráls típusa alkatrész; .klvitélézősi módja, melynél áz illáié <h. u sí km, 'se>$ ne·· PV , >> \ <:·, mAoc ίίΐΛ,ΐηκί'η n rozsod \ , < t a , s O't6»'e'ot et hogy áthalad az A-A. teíbreneiafengeiyen, de ugyancsak váltakozva helyezkednek, el libidó hosszan?! helyeken az alkatrész momén, leden igény keretében az «alkatrész mentén váltakozva későn hosszanti helyeken található zónák» kifejezés olyan zónákat jelent, amelyek: az alkatrész kólönbözö helyeid találhatok hosszanti irányban elosztva az alkatrész mentén ügy, hogy az illető zónák nőre érintkeznek. Á 2a ábiórt látbató ksviteiézés esetén a zónákat őö, Ö.2 és 64 lényegében az aikaizész t'alabi 20, 22 határozzák meg, Esetenként a zónák ód, 62 és 64 legalább részijén kiterjedhetnék a felék 2fe 22 és a felpdárab IÖ éfevagy a peresnek 30, 32 közötti átmeneti zónákra is, sőt részben a taljpóarabra 10 és/vagy a ixrreínekre 30, 32 is, 13 modern reebnika szakértője tadai fogja, hagy az ilyen alkatrésznél a gyenge pontokat a zónák 60, 62: és 64 szintjén lehet Prald megállapítsak Ezek a gyenge zónák óO, 62 és 64 az alkatrészre kiható axiálís vagy a PM síkhoz képest h&amp;táoto'átryú oldalsó efő közben kiérnék kapcsolási zónákat szárrnazíatna.k, melyék á,z aiakváltözas irányát szabják meg. Ez, az alkatrész hannonlkaszerii gytirését eredményezd: amint azt a 2b ábra is mataija, az alkatrész közepsikjáböz PM képest: pedig dóit szakaszokat tartalmaz váltakozó irányban, A. 2b ábrán látható az alkatrész bizonyos; szakaszainak szögben « történd torzulása az eredeti hosszanti slkjakhos kópéét, így az egész elkárrész rnegíárija álíálánés irányát a középsíkhoz l’M képest,

Nagyobb általánosságban beszélve e modern technika szakértője tudni: hígja, hogy a jelen, találmány szerhrh elrendezések irányítod, alakváltozást tesznek majd lehetővé a kompresszió és/vagy haj Irtás szempontjából, illetve esak kompresszió révén történő alakváltozás, esek haihtás révén történő alakváltozás, vagy höínprsssziö és hajktás kombinációja révén termo alakváltozás esetén, a keresett tulajdonságok íiiggvényébest. A 2e ábrán látható az la ábrán dlnszírált hpusd alkatrész kiyitelézesl módja, ínéig a 2á ábra egyik variánsát képezi és melynél tsz illető alkatrész hosszanti középsikjának Ebi egyik, és másik oidslátí váltakozva helyezkednek el a zónák őö, 62, 64 úgy, hogy áthalad az A-A reiemoelateoneAen, dt ugyancsak váltakozva helyezkedítek el külön hosszanti helyeken az alkatrész mentén, nem áiámdn ;/élességgel haránt irányban az alkatrész jremszösteiszeil .síkjához képest.

Jeleit igény keretében a «metszet» vagy «keresztmetszet» kifejezés alatt az alkatrész olyan metszetét: keli értet?I, r??eiyet az alksírész hosszain? tengelyére, vagy az aik:aírész Só tengelyére merőleges sík I?OZ IBré, A zónák 66, 62, 64 nem álhmdó szélessége teszi loitetővé <s hsrmootk&amp;saetlÍ aitskváiíozás tökéletesítését az A*A míértme? atengely meMéh,; atthnt azé a 2 b ábra ttmtátgí, az alkatrész sznrkszeb aszimsrseíriáis ellenére. A 2d ábrán látható az ld ábrán illusztrált típusú csó alakú darabra aik&amp;imszotí változat, rtietyisél a váltakozó gyengeség? zónák 76, 72, 74 a hosszanti kózépstk egyik és másik: oldalát? helyezkédnek él és külön bátyákén hosszanti irányban úgy, hogy ellentétes választótok 40. 42 korlátozzák, a 21 ábrán pedig az eredményezett al ak változtatás inIbtbó

Megjegyzendő, hogy ott ezek a gyengeség? zónák 7b, 72 és 74 a hosszanti irányban elkölönöben találhatók •az. alkatrész hosszában. Ez az elrendezés részi itíhstové a 21, ábrán látható módos? az alkatrész harnsot?ik&amp;szárü gyófését az összoesukíő zónák kóréh kaposolás révén, mely a gyengeség: zónákkal 7b, 72 és 74 valósul meg.

Az egyik ilyen váhozasos a 2e ábra munstla he S változat szénát a gyengébb szilárdságú zónák 70, "I, 72, 75, 74 váltakozó módon vannak khduktsvá az: egyes s-áinsztáiakcsn 46, 42 és 44, 46, Bs Itt is á gyehgéségi zónák: 76, 71, 72, 73, 74 -egymás- titán hosszanti irányban elktlIöKÍtesttn? vannak kialakítva, az alkatrész ntaníén, A gyöngébb szilárdságú zónák 76, 72, 74 az ollsniéíes válaszfalakon 4b, 42 fél lépéssel eltöltőt? vannak kialakítva azokhoz a '·, na. ón zo ?\' ? 1 \q><\ <m Ι.Λ un k n efo ολ?ι tolt 4 m 1, 1t>' mú, t í no \ ? . o ?. 76, 72 és 74 aobák a bosszant? középsíknak az egyik, tlletyá másik oldalán helyezkédhék él, ásnely áthalad az Á*Á ?efá?e'.i<nn<nvct\et! A mvabh' rónai B os. '< pedig untuk a hosszanti ko/ep-aknak ?. egt A, dinné ma-ik obijáé helyezkednek el, amelyik átbabal η B-B tengelye;?, A 2f ábrás? látható az ld ábrán dlosztráh íipnsó sző alakú darabra alkalmazottváltozat, tnelynél a váltakozó gyengeség:! zónák a 70, 72, 74 hosszaim kózypslk egyik éti másik oldalán helyezkednek: el úgy, hogy két eikmtéi.es válasZtöiár 46, 42 ItorlátezZa, s 2g ábrát? pedig az eredthényezett istsskváiíozás látható; A zónák 76, 72 és 74 olyan hosszanti kdzégsík egyik és másik oldalán,helyezkednek: eh mely az A<-a tengelyen halad át.

Megjegyzendő, hogy- itt az ?slktstrészssek további gyengeség! zónái vattnak, olyan Torssá??, hogy két gyengeség:! zóna 76a, 76b, illetve 72a, 72b alakul ki hösítzaot! iráttyhan. azonos helyen tsz alkatrész mentén. Ez az: eirmdezu teszi Sehemu ?? összessége ben ? ég ahsán l&amp;thato mmka? az alkntosz gyárosét s?t,b magsm umeno otniása revén tsgy, hogy az alkatrész hosszának, ndrsderí pontiában althoz a hosszanti középsőkhöz igazodik, nsely az A-A releresseiatengelysn halad át, hgs ttsen < mozatni a ,'á aura otutaba b< h Qígvat'W « gymgebb -msiardmia zónákat ”6, B, "2, 7.1. 74 váltakozva alakítják ki á négy vájasztőlai 46, 42 és 44, 46 közül az egymással szemköztieken. Bs itt még két gsengrségi z-ma "ó«, Bsb, B ,s, '“6 "2,?, "db, '’k<, "sn, ?_|b Kh?md U üzenő» hosszanti itetyeset d'vtoen ?r 4 : „s v , ? d ? < t b : > Ί1· f '"b } 4 ? ' <!'U , s d s , i ·,, i ? »' •vasnak,,, fél lépéssel efmltak szttkhoz a gyengeségi zónákhoz 7la, 71 bt ?3a, 75b képest, amelyek a másik gát váiitszlalon 44 és 46 vannak kialákilvs?. A zónák 76, 72 és 74 arntsk a bosszánit kőzégsikoak az egyik, liléivé másik oidedan hely étkednek ei, aoteb ash.üad ?< 4- \ tefeteuesuteoeelyen k t>'<, mbt zónák "1 ér '1 yedse .nmak a hosszanti középsiknnk az egyik, illetve másik oldalán helyezkednek el, amelyik áthalad a B-B tengelyen. A 2í„ 2j és 2k ábra báró?·? dtaal:·, nett? lm;látozó jellegi?, szabályozott slakváltozíatási példát vázol, amelyek valószinlHeg előfordulnak maid a találmánynak betudlotióan, legalább két összecsuk ló gyengeség! zónával a 2a, 2e vagy 2<i tikra szerinti típusból Porno-sahban a 2t, 2j és 21; ábra három darab, t!em k-íóínozó jellegit, arabályozmi ítlakvábozta-ásl példát vázol, amelyek valószínűleg előfordulnak majd a -'találmánynak betudhatóan, éspedig; a 2! ábrára vonídkoztístvtt 3 .vagy 4 -'ősszerssőkló gyengeségt zónái- a- '2a, 2c vagy 2<i ábra sjeserlnti tipdsra, a 2j ábrára vonatkoztatva 2 összeesuklo gyengeség! xönát a 2a, 2c vagy 2d szerinti típusra, a 3k ábra vonatkozásában pedig axíaíls egymáshoz Illesztéssel kislakított 2 ő;;szeeankló gyengeség! zónát a 2a, 2c vagy 2d ábra szerinti -típusra ' n<r> ! i ·> ' v -, v -.. -., !' x < Cv’cs η o ve > --x·· * ttok '» 1 v» o a , o,\ <\; ·. ö.'W, v zO'ük.u x'hía b m ,i χί onpxra

E ntödéíh technika szakértőié tvtőni lógja, hegy legalább -a 2a ábráé látható klvitelezesí mód mcglólfii annak: i á ' ! (. \ ' Sitiit V, \ \ , 1 i i ., i ! iti i OS S , rí! ! ' V I V ttt m 1' 'lu! vo oó V ® >b )U gyengébb mechanikai szilárdságú össsecsukló tóttá;, molyét a húzás során határoznak meg és mely kiterjed legalább a falak egyikére, nem. eztmmen'iknsan a tengelyekhez és az A,-á és Β-Ί2 relerenoiatengélyekhez képesti adott esetben legalább ez A-A reierenciatengelyhez képest. A. gyengébb mechanikai szilárdsági! zónák bizttísitása és ezek netn szlatntettikus. elrendezése a {cfcícnclatengelyhez képest és esetenként ezek nem állandó szélessége lehetővé teszi - amint majd kesébb kidéről -a kényszeré slakváúozfcuások tinóra szabályzását.

Olyas alkatrész esetéit, melynek g&amp;dmmetíifcus metszete ván &amp; középsődhez PM képest, amint: az á 3« ábrán is látható. nem állandó szélesség alkalmazása legalábbis bizonyos gyengébb mechanikai szilárdságú zónák esetén 30 iéhstövó teszi például annak előírását, begy a. hsjlástongely ebben a középsőiben maradjon, míg az -alkatrész aszimmeírikös szerkezem okán, az állandó szClességő, gyengébb mechanikai szilárdságú zóns odlt bailáslengelybez u rasm v ‘K'Zep'íibhiV v;\u óra vb,·'ez t evenxnb név m \<n , tAt't 'tv ,- <\ ">Λ»ήΙ ?> Art r » m <?- , d melyek kereázíméíszéíban komplexebb szerkezetet, tehát a priori: nagyobb eredeti mechanikai szilárdságot mutatnak.

Az előzőleg iá vetkeződ, nem állándó szél eSségn gyengeség: zóna lehetővé teszi, ennek kívánalma esetén^ na \ ' e1 !\ > v \ 1 v >; -, s-.. i , e x tv e, vp-, I sz síi't i o , ő·-.®»-;;-,? es, er > it hajlástengelyt .irjának elő, mely nem merőleges az illető retemnél aténgely re, vagy dőlt a vonatkoztatási kőzépsikhoz képest, ár ugyanakkor lehetővé teszi az slkströsx alakváitozíaíási irányának előírását is, A 3a - 31'ábrák ha; példát nv·.itatnak be az la ábrán látható alkatrésztipns kivitelezésére, melyek &amp; test többi mszébsz képest gyébgébb mechahífeai szilárdságé zónákat 58- tartalmaznák, melyeket az alkatrész- házát;» során alakítanak ks és melyek szélessége nem állaháe az alkatrész egyik haráütizátiy® metszős lkjához képest, Őz az elrendezés, azaz a gyengébb mechanikai szilatóságá, nem állanőo szélességű zónák használata teszi lehetővé az alakváltozás -irányának szabályzását.. A gyengébb nseobántkal szilárdságó zónák saisrozoltak a 3s - 3f ábrákon. B ! í\< í t lm \ V,'!i, e u " ! {% ' 5 Vi O\ ·> ! χ, 'ν,Λ ·> , \ -, zónákat tartalmaznak, melyek aszimmetrikusak a reteresvdatersgelybez képest.

Pontnsshhast a 3a ábra szerint a zónák Síi as alkatrész teljes keraaztmeiszeleben vannak kíaj&amp;kijva, így tehát, kiterievinek a talpdarafera Hl. a lálákra 2(S, 22 A;;? gezemékm 30, 32 is, A 3b ábra· .szerint a zónákat 5S a tslpdamhóo. Ki aiakhják ki, A 3c ábra szerint a zónákat 30 lényegében a falakon 20, '22 és a falak 2.0, 30 a talpdarab 10 közöd! átmenet OiAsk ÍCsZOn ,U,:kí|j.$k hí Λ 'Ο aöta szeonta röuaLn ^0 ,i> <g'. A 5>er<ntvn 30 aiakdjak ki bg'.Ct-jku’i a A' A<m cg>cb ',ötO/a!at romaija h<. az la,ű",a \<0 no < pí’s'a, 0,0 íp ú«m,m ,Ά« <s wt>'k\", a3mt,k tCv"ixUi'pKsf^Mtxw< skus a k \ ,k tnute^’V'? k<\ ’ ,ro\r!, 'cdx a faiak «gyikc 20 szélesebb. mint a más<k fai 222. Az alkatrész a fal 20 legalább sgytk részén, a test többi részéhez képest gyengébb mechanikai szilárdságá zenét 50 hntalmáz, melyei; a húzás serén olskítottak ki és ez a zóna SÖ szélesedik a telpdmb felé Sú,

Ili az alkatrész tehát olyan gyengééit «teehabikai szliárdsáoó zését tartahoaz, mely aszimmetrikus a reierenclatetsgelyekre. A 3a · 3e ábrákon láthiné t&amp;rtományoídalak 50 összességében egyenes vomtíáak és egymáshoz képest délink. A 3f ábra olyas ki viteíezési. módot nmtat Ite, mely szerint a gyengébb mechanikai szllárdságó taAereányek Ά h, ú x \ n o< <ír\ 0t ln\ ι'ίχΙο in tn< ··. < roaiat e ii d t\ \ e J '< rom <. ' '0 k. modern tnebsika szakértőin számos egyéb kivhoteaési vájtözahá tervezhet meg. éspedig úgy, hegy kiterjeszti a gyenge mechanikai szilárdságá zónákat a környező átmeneti zónákra, amelyek satírozva jelennek meg a mellékelt ábrákon. A gyengébb mechanikai szilárdságú zónák szélessége változik a kivitelezési mód függvényében, amist az» 2n, 2d, 2n, 21'cs 2 b ábmkoji is iáihaib.

Megrogyzs'sde, hegy a 2c ev 2d abrak öttel,netán a gyengCbh mcci-atnkro s'd.ads.nm -mosk szclessegcnek változása az alkatrész lelje;; hosszában azonos, hzzel szemben a 2f és 2h ábrán látható kivitelezés; módok esetén az említett zónák szélnsségésnk változása sitemsbv módot! váltakozik, azaz felváltva sö és csekket; az alkatrész metszetére k el lem étes i ránya i bán

Ajánlatos &amp; gyengébb mechanikai szilárdságú zónákat a húzás! hőmérséklet helyi szabályzásával kiaiahltasi az alkatrész hozás! eljárása során.

Pontosabban a talsbsány főként az alábbi lépesekből álló eljárást valósítsa meg. - áz aikneéaz ielmelegitése· alkalmas hőmérsékleti tartományon beiül az aoszíenites fázis eléréséhez, ' majd ennek az alkatrésznek a sajtolása olyan alkalmas eszközzel, mely legalább két kiegészítő - tüske és matrica funkciót ellátó - elemet tartalmaz, melyek között a megfelelő alkatrész elkészülhet és melyeket arra alakítottak át, hogy meghatározzák a kolőnbözö hőmérsékleti énekeket a húzod alkatrész különböző zónáiban ahhoz, hogy különböző hűié;;; kötfiiményeket hjsstak elő az alkatrész különböző zónái tekintetében.

Mindegyik tüske ős matrica páros maga is alakítható több blokk hozzárendelt szerelésével az Illető !la _ t\ tm >. n fi'ntUs'tud, .aUtry urnr, ’

Az alkatrész azon zónáinál·;: húzása, amelyek a hűtött húzó eszköz részelemeivel kerühtek érintkezésbe, < te i \ >n hn \ ·,, l i ti k a i '(i'ns>.\ s > ’ >rms k >.. η u o , t, z, ' v ! PÚ óh *'ü ' n -Λ m k szilárdságú zónákhoz vezet, mig a ntagss hőmérsékleti körülmények között házon alkatrész zónák gyengébb. rssvdszeripS I 100 M’Ps. abídt, például ŐŐ<1 és 1.0ÖÍ! Mrta kőrtldi mechanikai sdláriíságú zónákhoz vezet.

Gyöngébb moshaplk&amp;i szilárdság éssssíő el a húzott alkatrész bizonyos zúitesbssd magas helyi hőlfesi isömérsékletnek betudhatóan, pékiául a báző eszköz keretén belül az események olyan fermán történő irányításával, hogy ezen a. szinten az előmelegített alkatfesz kissé hűthető tegyen ésfeisgy a hózó eszköz .hőmérsékletének helyi-növelése fővén,.példán! olyan.-nreiegitő ellenállások segítségével amelyeket helyileg vezetnek be a húzó blokkokba; A húzó blokkok· zónáit· bökni Is lóhet, példáéi a húzó bkíkkokbén klhlakitshs essatos-sfek segítségével, melyekbe» hsdöiblyádék: kefíftg.

Ez a találmány aeélhól készült.afkatfeszak-te -vonatkozik.

Alkalmazható .gépjámfehen: máködteteadö minden hptrsd alkatrész .esetén, példáéi, de nem korlátozó jelleggel, -oszlop vagy .hossztartó, vagy akár kísgésestlbspitó vágy essesgipeítsyelö elem esetén,. A gyengébb szilárdságú zónák axiátfe kompressziója esetén olyan összeesukió aiakváhoztatási zónák aAstn»!, -s »nehe\ ,eh< »se e\u\ a b»\s s\o\ f <' í»< ts utvM s fe A?,'·» .-< '?a‘ »' alkstfesgék vélesleíssaés-ő alakváltöZtatteát kiküszöbölik. A találmány lehetővé teszi' például a hossztartóknak az utastéren kividre» nem pedig belől te tödén» írányitását, ezáltal minimalizálván a bekér etaaaba való kihatás kockázatait Is. A találmány sóként az energiaelnyelés optimalizálását sessi lehetővé baleset sofen. ügytmakkor lehetővé teszi az utasok áltál érzékelt gyorsulást estesek csökkentését Is a halasét során.

Ez a találmány -természetesen nem korlátozód!k az itt leírt .kivitelezési módokra, hrtnérn kiterjed » szellemének -negielel» valamennyi vádazaito. Példáid az la ábra szerinti általános ti formájú alkatrész kiegészíthető a 8a» Sb, 8e és §e ábrán látható z&amp;irtlappab

Vagy akár merevités-egynttes és/vsgy hősugáraó bordák hozzáadása Is előírható az alkatrész bizonyos felületesre. A eiesrad kar rész» fogalom jelen találmány keretén bellii a. szó fágafeh érteimébe» értendő, hisz szerelés-nélküli, egyetlen -blokkból álló szerkezetre és eredetileg -egyénileg benzonosholt részelemek ősszoszeteiéke révén éieéjIdob és így egységesíted szerkezet ereién egyaránt használják; A AA. őrt és 7A, 7B ábrák mértsnilág azonos lőrtoájn kstoSéSroetszéítol rendelkező aikétrésáékéí etotadtak be, mélyek két egyszer», kidáp alakú darabhői Cl és Cd áílnák, melynek Hphsa gz la ábrán látható, melyeket, peremeik váltakoztatásával szereinek össze és rögzítenek. Az 6A, óB és 7A, 7B ábrán látható kés - a jelen találmánynak megfelelő és a klasszikus - alkatrész megkülönböztető jegye, hogy a öA, SB ábrán látható, jelen tdJmaasη,» n>eiaclfk> ;-tk in,s/n»-s· tan e»e,u\ unn hatni as <.-önmagn \O&amp;r> h\ e\ ez az rersg taijfeaiabra lé UihtivixhuC »vr<n ewm Isiid'»} ' et mik> ;» r»\ < ··. vng, \ 'B»mt-5' di*s,i'U . I»nstk,n,\ n l< gyenge snechím lkai szí lárdségö zöne kerasrtrnetssetéssek egészére terjtíd ki. A őAbis és ÓBbis ábrák a. jelen: hbábrsány axerisdi olyan alkatrészt metao-sk he, melynek nfehapt iórmaia azonos az. őA és 68 ábrák szerinti alkatrészekével (kél elemi, kalap alaké rész Cl és C2 az la ábra szerinti típusból, melyek szerelése és rögzítése peremeiknél történik), de gyenge mechanikai szilárdságé zónái SÓ tartalmaz, mely teljese» áítőgja a kés eiéídi rész egyikét Cd. vagy a hét elesni fesz Cl és Cd össZéSzefelése révé» teljesest kialaklrtsrt aIka;j ész folét, A2.5< ábrán látható A görbe it bálliíönyöinaíéköt áferázíttja a jelen taláhnány na k mpgföietö a.tkaífész kiesnek Z tengelye körűi a üA ábra szerint olyan hallbát esetét;. mely a B-B tengellyel párhuzamos tengely la Z tengely) körűi jön iésre ügy, ahogy a 6C ábra mutálja, a 8 görbe a klasszikus alkatrész egyazon 2 tengelye köriül híijlüöftyGmatéknt a B-B tengellyel párhuzamos egyaxon tengely körüli hajlitás során, atnint azt: a ?€ görbe mutatja, a C görbe pétiig a Jeten údáhnáuynak megfelelő sikairósz egyazon Z tengelye körüli hajiisé;nyoínatékot a öAbis ábra szerint a B-B tengellyel párhuzamos egyik tengely kör üli hajlitás esetén, amint ezt a öCbls ábrtt mulatja.

Az A és B ábrák összehasonlító elemzése rámutat útra, hogy a találmány magasabb (konkrétan t-IS%-os nagyságrend»! nyomaték elérését tesz; lehetővé, A 4. ábrán a· 4 httilástengely sntmíén fiiért: hajÖtónyktmatékök összehasonlító gíáisköttjs látható, a őA ábrást lálhníó, keresztmetszetének egyik részére korlátozódó gyengébb tnenkanlkai szilárdságé zónái magába foglaló alkatrész, valamint a ?A ábrán Iá-ható, keresznnetszetét teljességében átfogó gyengébb mechanikai szilárdságú zensí n'sea\í ingtak k\.-- na- zlkauv- ’ teknteíoK n

Ifontosabbnn a 4, ábrán áz a diagram. látható, amely a 4 tengely tekintetében ábrázolja a nyötnaíéknkat, az kfö-r és az bíz- kát eliestéies irányú hajlítanak fotel meg a B-B tengellyel párhuzamos tengely körük míg az Mys-és My- két ellentétes irányú bajbíásnák lelet meg az A-A tengellyel gárhezanfos tengely körük A 4. ábra elemzése m-notal arra, begy a jelen találmány lehetővé teszi azonos alkatrész-kesesztn-etszeí esetett a teljesitmeny fokozását a 4 hajlítási tengelyre gyakorolt nyomaték növelése tevén és tóként a 3 nem kívánt hajlítási tengelyre az alkatrész kívánt / kiemelt tengely szerinti globális robosztusságának jobbításához (vagyis az dünttk nnSKtb" b'^'\tU'cluo a hvmr ksvnJt ntgols vu.rt in stts \o<áo a κ dbrbozO tenget', <1. sretmt különbségek kihasználása révén), és mindezt a szakadás kockázata nélkül. A 4. ábra a íaiálfoáöy Szérűid riövsketlést mulatja, melynek nagyságrendje ¥25* az ¥ hajlítási tengely esetéig ¥37® &amp; nZ hajlítási tetígely esetén, ¥25® a Ύ haiiltási tengely «setén és fok® a 2 hajlítási tengely esetén, A 9. és lő. ábrán olyan görbék láthatók, amelyek a 4. ábrán bennhatott diagram szerkesztésének alapiát: képezik. A 9. ábrái) látható A görbe a hajbíöayoínatékot ábrázolja a jelen találmánynak megléteit! alkatrész ¥ tengelyé körül s öÁ ábra szériát olyan bállitás esétén, ntély a az A-A tengellyel párhuzamos tengely (az ¥ isngelp körül jön létre úgy, ahogy a ÓD ábra mutatja, a B görbe a klasszikus alkatrész egyazon ¥ tengelye hőtök hajlitönyomaiékot a 8-B tengellyel párhuzamos egyazon tengely körüli hajlitás során, amint azt a 7D görbe mututpt, a él görbe pedig, a jelen találmánynak megfelelő alkatrész egyazon Y tengelye körüli hej Illőn vöm a-ékos a óAbls ábra szerint a B-B tengellyel párimzantos tengely körüli hajlitás esetén, A 9. ábrán látható A és 8 görbék: összehasonijtó elen'tzése rámutat arra, hogy a taláhnány magasabb <s m kí j » ο η < νΌΌ ínkt'i :>i n m.s ·, I n t <.< A" ' A lő. ábra átveszi az S ábrán látható A, B é.s <? görbéket a Z tengely körül; hajlitás tekintetében, amint azt a PCI ábra is mutatja, és ezen kívül ábtázoíja az A! görbét, melyet a Z tengely körüli hajlitás során nyertünk a táíshifánynak megfelelő alkatrész tssetén a.óA, -ábra szerint, de ellentétes irányban;, ahogy a 6B ábra mutatja, V \ 4 ; ’foeko d s·- rím, len' »' m na a A ' bi u na rjeu nnd, < outt v,a bo'',

Claims (6)

1. íáiálfbsny tehetővé Isszl rsagypbh nyomaték eléráitét lennok bagyságrendje HS% kofAíét;»·; a Z szerinti: ngilhós esetén. aodra Sitii előbb ntaltnok A. --52%.: -X zzennh híbbtáa eáslénr, sKVUíU VU,:i \WMOk

   1. Fémaikairész, lóként gépjármű gyártásához, legalább két darab, az aíkatrésztestnéi kevésbé ellenálló mechanikai szilárdságú .zónával (óö, 62, 44} sz illető alkatrész hosszasul kórépsikjánísk (DM) egyik és .másik oldalán, t-zzai jellemezve, hogy az említett ie?;t<t;ább két darab zóna váltakozva helyezkedik el hosszszali irányba·! elkülönítetten az alkatrész iKssszában anélkül, hogy a szóban torzó zónák szotnszédesak lennének.
2. 2. Az I, igühypóOi SzériOil ídkátréSA tszsd jeheniüZvo, hogy az gikatreizíeüiriéi kévásbé ellenálló suecbanikai szilárdságú- zónákat (66, 62,44} .a húzás! hóméméklet helyi Irányításával slskhiák ki, 3. A? | ~ 2. igéísypöíhbk .-egyike szerinti ütktnrész, azzal jellemezve, ihogy az tritoarésztest: nagyfokú, ·, < -< !, í 06 \k . At< η ·, !, í \ < Ki < ' u! „j < < , g 'χχ\ ' ! x i s \» í,5'2 et ' >ók o o' 64} IOö MFa alasü. rendszerűn 5(4) és 100*5 MFa közötn mechanikai szilárdságot tanúsitanak,
3. 4. Az 1 - 3. Igénypernek egyike szerinti alkatrész, ázzál jellentezve, hogy legalább egy darab, az· aíkatrésztestnéi gyengébb mechanikai szilárdságot tanúsító további zónát (60, 02, 64} is .tartalmaz· ágy, hogy az alkatrésznek vannak az alkanésztestnel gyengébb mechanikai száláídságó zónái (60, 02, 64) a bosszant) középsík Í?.M) egyik és másik oldalén és hosszanti elrendezésük tekintetében azonos helyen vannak kialakítva az alkatrész mentén, ' V ! \* < O\ < \ k s, « álztor ’<<*?! « \<, v . ei 5 \< l r tpo P\I ö és oldalsó perembö) (30, 32} síi, melyeket a. laípdarabtól (10) fotók: (20, 22} -választanak él, és áz áikalrésZhek vsa egy gyengébb mechanikai szilárdságú zónája (00, 62), melyet a húzás során a'akttorak ki, szélessége pedig nem állandó, merélegesen az.alkatrész haráhimetszeti Síkjára, 6, I ! S --iS'. ! ..·. !' * .. ti Si < hAO.\ (.M o, ' mechanikai szilárdságú zónákat (56,60, 42,64} .egyenes élő .tartományok, .határolják,

   2, Az 1 - 4. ipsnyponiok egyiké szériái) alkatrész, ázzál jellemezve, hogy az slkáirésztoStoéi gyengébb mechanikai szilárdságú zónákat (S0, éö, 62, 64; görbe élű tartományok határolják.
4. 5. Áz 1 - 7, Igénypontok: egyike szarinti '.alkatrész, azzal jellemezve, hogy legalább kél darab, az alkatrésztestnél gyengébb mechanikai szilárdságú zónát (50, 60: 62, 64) tartalmaz, melyek ezen helyezkednek el, szélességeik: változása pedig azonos az alkatrész menién, 4 V : " igenty-'ntok eg\Ac szeotm alkan-cst. ezzel jellemezte, hoey fogúitól' üet darab az aíkatrésztestnéi gyengébb ..mechanikai szilárdsúgá zónát (SÖ, 60, 62, 64} tartalmaz, melyek ezen helyezkednek ei, .szölessegOli: változásit pedigfelváltva ellentétes irányú az alkatrész mentén,
5. 10. Az 1 - 0. igénypontok egyike szerinti alkatrész, azzal jellemezve, hogy a gyengébb nseebanikai szilárdságot tanúsüö zónák (60, 62,64} az alkatrész táláét (20, 22) vannak meghatározva, Η V 0 "ψ\) < ·. , ' \o s n Kii cs !,ü,i onv,' < b< \ n\ ks' 8 OOöhbv ! χ ν ·.. H< < ' < ί,ν < > fO, !< ! {'i . 't t i ’C !'í X n\ V í ts SÍ kiOv keresztmetszetéi két ze-fereseia tengely ÍÁ--A) határozass meg, az egyik összességébon a i&amp;ipdmbra (12) a másik pedig összességében párbozemos iegaiább egyik petemmei 0Ö, 32}, és az aikattésznek van gyengébb mechanikai szdátrlsásá zónája (60, 62, 64), melyet a húzás során alakítottak ki és ez kUetjöd a faiak (20, 22) legalább egyikéno ágy, hogy ásói sAopneiríkos á: «bbreneía ioogeiyhéz képesti, 1? k « ’ gu'sfwtok egvA< xzessets .ikatos,, ,'va! ο'ίΚοη>ν, w a gwogéb'x neekoukn szibb'dságb zónák '{6Ö, 62, 64),legalább részben kiterjednek a fáink (20, 2.2) és talpdarab (lö) és/vagy peremek tód 22) között; toeaeií zónákra, sőt részben a ialpáarabradlö) ésAagy a íreréínekré (30s 32) Is. |2. Az I · 12. Igénypontok egyike szerinti alkatrész, azzal jéliéiáezye, .hogy legalább égy olyan szakaszt tariahnaz, fnelyen legalább két darab, az alkatresztestnél gyengébb tneébasdköi szilárdságé zóna (6Ö,: 62, 64) táláibaiö az illető alkatrész hosszan;; kozépínetszeiéoek tPM) egyik és másik oldalán, és váltakozva l;elyézkédnek el kiilött helyet; hosszanti irányban ez alkatrész ;ne?áén és legalább egy olyan szákasz;, mslyes legalább két darab, síz aikstrészsesínél gyengébb mechanikai szilárdságú zóna (6Θ, 62, 64) található az illető alkatrész hosszanti középiáeiszelének (kivit egyik és tnásik oldalán és váltakozva, helyezkednek el kálóz; helyen hosszanti irányban az alkatrész tnénten,
6. 14. Az I - 12. Igény-geniek egyike szerieb alkatrész, inelynéi s léxnalkairész bossziarió.