HUE033540T2 - Zárókapocs csomagolótömlõhöz - Google Patents

Description

ZÁRÓK APOCS CSOMÁGOLŐTÖMLÖHÖX

Keim A találmány tárgya a/ I, Igénypont szerinti girékapgi e§ö}iiapl®mlé iéiÉtásátá,

Ezenkivü 1 !efrank egy készüléket is csoniagolőtömlő ilyen fejte zárokapcsokkal való lezárására, A készülék magában foglal egf'^i^R!ífc^^s^':láröká|>eáOÍ".^Égöll^r^ egy bélyeget a ziMkapeseknak az adagolóé safoffillao való mozgatásán és két vezetovafytfo amelyek a kapocsszárak alakítási ólját határozzák meg.

Ilyen zárókapcsokat elsősorban hurka·' és kolbászgyáriásban alkalmaznak, Bgy tőliőoső-vön kerasztif kozka* vagy kolbásztölteléket vezetnek be a csomagoiotőmlöbe. Amikor egy csomagolási egység meg van töltve, a esomagolötönüö végét töltőanyagtól mentes szakasszá redőzik, és a zárökapesoi a esomaplási egységeiáfeős lezárása viptt a töltőanyagtól mentes szakasz, kláné hajlítják

Ilyen típusú zárókapesok fegőiá ismeretesek, lásd peMátd áz HP 0 951 42?-et> Ezeket szokásos módon dolgozzák Iák neáézéfeseti a kápoesszárakat a kapocsfenékre haté bélyeg ítpmááával egy mafefeábanJialakttötíbkétsvézetőválynban való mozgásra kényszerítik. A ka-poésézárák eMzően a vezetővályuk mégháifczta pályának megfelelőén mégbájteá&> A veze-fovilytik úgy tannak kialakítva, hogy a zárökapcsok kerületi iiánybaö,# légyének hajlítva. Ugyanakkor a zárókapcsok oldalirányban is alakítva vannak. így a kapocs-sziták a esomagofótömlő kőrülzárása után nmésenék egymásnak ütköztetve, hanem egymás méMt el vannak vezetve, A kerüléi: irányú alakításnak ázmldálkányű alakiással kónthinátás mtévén a zásőkopoesnák esigávímalú alakja lesz.

Mivel zárt állapotban á kapoésszimk nincsenek egymásnak ütköztetve, le lehet mondani arról hogy a zurókapocs hosszúsága egzaktul hozzá legyen szabva a redőzött csornagolótömlÖ keröletéhez. Alkalmazni lehet olyan zárókapesot, amelynek hosszúsága meghaladja a redőzőtt esömagoiőiőmiő keriletét,, A felesleges ltossziság: ki van egyvmlitve azáltal, hogy á két ka-poesszár él vau vezetve egymás mélfen. és a felesleges hosszúságnak:;ntegfelélőázakMzon átlapol^ egymást. A zárókapoesnak & vezetövályúkha .-bevezetésekor a.nábmagolőiömlő redőzött szakasza a:ip|x>cssMiA között helyezkedik gi. Tehát a kapoessz|mk: egy szerre vezetve: vannak mmi\m esomagötílfottiln Idvfl a eapmagofúlötttii mellett. mind & vezefővátyé tesaígetÁ sz#8«zábaí^ Ezt lehetővő teendő, a egyntisssi gárltt?:mmos helyzetbe vinnak áb fkva. 4 zJr^kap^gií»:'^^t§váiyókba5i véf^tt ipözgáaa közben komplex alakításnak van alá-xeAe FgyElol az tkáhus a mrok-mora tg\ szent szögben mcgonenhől eltenxn nem Wr-illozódlk szák hcHre, ellenkezőleg, a kapoeaszáraknak a hajlüási művelet alatt állandóan ab Mlmazkodrmtk kell a vezetővályúk meghatározta pályához, és ezáltal folyamatosan egymást Mvefő tiagyszámú elkülönülő alákiíásnak tannak alávetve, amelyek összeadódv a a teljes alakítást eredményezik. Másfelől az alakításnem keflátözidik egyeieP hal Irtási irányra, hanem a különböző hajlítási Irányok komptesimitasslkomblftáloiftak.

Olyan zárási műveletekhez, amelyeknél kerületi iránya alakítást oldalirányú alakítással kombinálnak, mini a real napig túlnyomórészt hozzávetőleg kerek szelvényű zárókapcsokat alkalmaznak; lásd filial az EPÖ ifi 42?mt és a DB 199 04 kapcsoknak az az előnyök, hogy ezeket minién Irányban egyforma erőkifejtéssel meg lehet hajlítani- Az iselőnyük még, hogy a Záfőkapocsnak a eMmagolötömlőn foilekvő felülete és ezzel. a. esomagolőtöniő terhelése akkor is állandó marad, ha a zárókápőes ő! van emMfOiva.

Kerek szelvényű zárók apósoknak viszont áz a hátrányuk, hogy a domború külső felüld tíik miatt lokálisan nagy nyomást gyakorolnál- a esomagolótömlöre. Emiatt előfordulhat, hogy a esomagolótőmlő megsérül

Továbbá kerületi irányban és oldalirányban történő kombinált at^kllilWnilWmiM8k már sík belső felülettel és például trapéz alakú szelvénnyel rendelkező zárókapcsokat is. A sík belső: fellílet alapvetően azzal az előnnyel jár. hogy zárt állapotban a belső felület síkban fék»: szik fos a csomagolőtömSöre, és ezáltal «sokkentí ;a esomagólőtömlo lokális terhelését. Miié-rüh azonban., hogy a komplex alakítási művelet során a zárékapcsok olykor elcsavarodnak. Ebben az esetben a sík feiiékvő íélíilet ferdén fekszik fel a esomagoküömlőrc, és a belső féld let egyik éle koncentrált nymnást:gyakorol a csom&golótömlöcc. Ilyenkor a csomagolőtömlő lokális terhelése akárüiég nagyőbhis lehet, mint keréksszeivlbyü zámkapoosiősetében. A DB 38 11 99f Cl szerinti zárókapoesnál, amelyre az L igénypont1 tárgyi: kőre alapozva: van, a zárás szilárdsága: meg van növelve a: belső felületén: kialakított: Is; az egész felületre1 kifetjedŐ mélyedéáékkéL A zárőkápsok egyik alternatív kialakításakor a kapocsszárak végei ran ,ηΐηροιη in a InankAfeUtleankhel egv'masnafe r annak ütköztem o Üsd például m BP ö-45: Éten I eeknek ;u ugyame-en tej kibe/ uptis4 sarasoknak. & omzusa \U o \ a ozz kuli n, \\n , feu nLutamm redozott xsotraeokvo »l> k n ere te. fia a zárökapoes tói Ikm^ö, -«Étem fcÜ esetet » caomagolltömlőt szilárdan kdfdlzárná. pg#g ^látóktp!»· tói rövid, akte a ésumaguli-Itelüiöftó tudja teljesen kdrnbárm, A zárás d^ik. tesi:któtóe«EÍMv Még amikor a tel fejte íiposu mrokapesok hostessgd hozzá vám illii: a: redözöp esomagoiotömlöhöz. álkor sem lesz olysmfelzfesa zárás,. mist a tárgyi csóknál. ügydhis ezeknek a: ztekapoesóak a zári állapotból való tómptásához csupán az anyag fc®jliásl szilárdságát kell legyáznp a kapoesszárak között nincs kapcsolat» amely járulékos tartási adna. Ezzel szemben a tárgyi léte tartózó zároletpesokaí ki leltét alakítani olyan módom hogy a felt feate^®t· rdMfelüietni ktkvetlenöt^Mlckiájcnek egymásra, Ebben az esetben ahhoz, hogy zárt. állapotból újból ki Etessen nyitni a zárókapcsot, le kell győzni mind az anyag hajlítási szilárdságát, mind az epmásMfeifelAÖ kapoesszárak teötti súrlódást.

Mivel a fej fejhez típusi zrafeapcsokat sokkal egyszeröhb feldolgozni, beletörődnek abba a hntrányba., hogy a tej a redőzött csomagé iotöm lő kerületéhez. A zárófeapcsokat esak kernietl irány bán kell a redozitf esőn» golótömiö kóré hajlítani okid irány» alakításra nincs szükség. Ezen oknál fogva a zárók ap-esők rendszerint úgy vannak kialakítva, hogy az egyszerű alakítás leheíóvé tétele érdekében hajlitasl Irányban vékonyak, A zárőknpesoknak a kívánt stabllifest a nagyobb oldalirányú kfe terjedéte ádfa; lásd az 1F 0 411 oiM-at. Történték klserieíek a fej fejhez típusi zlrdknpesok ezen háfctftóyának «Iteíllsétete vezetésén a zárókaposok végeit olyanra alakították fel, hogy a végeket a zárókapocs oldalirányú alafesta-a nélkül el lehessen \ üzemi egvma\ mellett, lásd az FF 0 84? 0U6«ot Az d>en zm rókapcsok eloil&Ésa nagy ráfordítást igények mert mindegyik zárőkapoes szárainak egyenként kell kívánt fermát adnii Á taláitnidy alapját Ifepzö feladat az 1. igénypont tárgyi körén belül olyan zárókapesot bentötatul, amelynél a csőmagolétömiő .sérülésének kockázata le van csökkentve. A feladatot az 1, fejgénypont jellemzlivel oldjak meg. Előnyős kiviteli alakok az allglnypuníoklkn találhatóak.

Először fs definiálunk néhány fogalmat.

axsfóaptit* amehíxT ,,tópot vaoA , knx t vetvktv ^ tkvvMU helyzetbe má liiiíMg nyitót tilqptf^aevox^ As# m állapotot, amelybe láta-pöeálezárta a s^pgMen^^lóc3g^'^;:í^*¥--^«|Sötoak «evesük. A beiö.l.: kívül, okiak hölpeimepáásök á zátokapocs szegényére vonaitózpA A ka-poeMPrak a Μρ$ % ^itife^oes 'tóM lettek Ixpna, hogs a kapocsszárak és a kapocsfenck közsilétó íeipn kja^aiáerikszaga elrendezés. A külső felillet a belső felülettel ate! lenben van, \/ oldalíduleiel a belső felület és a küké felület kivök ti felületek.

Kerületi irányú alakítástól beszélünk akkor, ha a zárókapesm a beláő Iklil» fölé hehap if|uk. Oídalit!átóyó':iláklllsnálutóáókáipcsöf az egyik óMalflilfllete flM-féMiajíítjuk. A szeivónyszélesslg; ős szeívőnymsgattóg fogaknak á: kapöéSszáf szelvényére vonatkoznak, A szelvényszőíessőg a tót oMáífeíüíet közötti ttóolsáp, Mivel az oldaiMtŐétP; a tói-ső felületre mefolagas helyzetnek így az oiWfiWeiek egym|s;sal vagyis a. szelvényszelesség állandó. A szelvénymagasság a |ap>esszárnak az amely egy kapocsszir belső felülete és a belső felülettel áiellentón lévő külső felülete közölt, mérhető. A záfokapees hosszúságának a kapoesszárak bosszúságának és a kapocsfenek hosszúságának az ősszegét nevezzük. A tál álnlany szerinti sík öldal felületek az alakítást művelet. során vezetőiéiül etek mentén lehetnek vezetve, A vezéfofoMletek megaaaéa >oz/ak hogy a ke Aon namo es o d t anya kombinált alakítás egyszetatnlnd a zárőkapóés elesavamdásávzl iáriöni A: zitőkapöesstak az alakiislimivélétAégl záitodl^oiákan a belső felület hányifottálga egzaktul definiálva van. A belső felület síkban fekszik tel .a csomagolólőmlöm, és egyenletes nyomási ipáikéról rá, A technika állása szerint az oidalíelületek pontos kialakit:asáöak: egyáltalán néni szentek lek figyelmet A záfokapesok gyártásakor a kilndnllsi anyai rendsztórt tótok yagy ovális szelvényű anyapzáL fia sík ktísö felületre vagy é&WeMöktr^fetineiMtklíll» -aitor addig hengerük az anyagszálat, amíg létre nem jönnek aMviní meretü sík felületek. A belső felület és külső felület Ilyen inegmnniálása során az oldaífeíületékmegferfják a kifelé domború alakiak,n Íven az sem változtat sernnut, la a váztóos rajzotóü esetentónt lernöndíak a dombom-lat ábrázolásáról, és a lomlyxi oldalfeliletek síkn# látszanak. A találmány szerinti zárókapocs két előnyt egyesít magában. Az első az, hogy a záróka-poes hosszúságát, nem szükséges egzaktul hozzászabní a redőzött cst.nnagolöíömlö kerületé- hr/., mivel a kápoésszárak egymás melleit el vasinak vezetve, és ezáltal a felesleges hosszúság ki vast egyenlítve. A második pedig az, hogy a zárókapoes által a esomagolófömlöre gyakorolt nyomás nagyobb íMüieien, ggyenletessen el oszlik, is Így a csomagold töndö teÉoiésé csekély fsicken van tartva. A technika adása szerint mind a sttai .sápig választani kell ezen előnyök között. .Az egyik „‘lőstv választása máig azzal jár, hogy egy megfelelő másik hátrányba, bele kell törődni. Az Igaz, hogy a lei leihez típusú /árökapesok si>o léHHv/ felületet adnak, on ezzel kímélik a ssOtnagolotomldt. De a hosszúság tekintetében egzaktul hozzá kell szabni őkét: :a redőzött űsónmgölöíömlö kerületéhez. A kerületi irányú és oldalirányú kombinált alakításra eddig: alkalmazóit: zárőkapcsok pedig némelykor lokálisan tűi stagynyomási gyakorolnak a csomago-íőtÖmlÖnSi

Az álakiásl miséiéi alatt a külső Miliőiét szintén lehet yezéiőfelálerek mentló: vezetni, és;:ezzel· jávítam leltét á zárókapocs ulakírási művelet alatti vezetését.

Avégett, hogy a esoroagolótömlö lokális terhelését kis értéken tartsuk, a kapoesszár&k és s kspoesíeoék belső .felületeinek minél nagyobbnak kell lenniük. A legnagyobb le Ihletet akkor feápnáúfe* ha, á: belső: deiület a zérőkápóés teles szelvényszélességéré kiipjed», 'Ebben az esetben azonban a belső felületet éles élek határolnák, és így újból növekedne a bél sérülésé'· siek veszélye. Emiatt a kapoesszirak sík belső felületei előnyös módon a szeivényszelesséi legalább 70 %-ára, előnyösen legalább SÖ %-ára, még,;iMnyöMbles;|!^iább 90 %-ára letledé nek ki. A kapoesíénlk belső felülete előnyösen legalább olyan széles, mint a kapoesszámfe belső felületek információ felvitelének megkönnyítése végett kivánáip^'hüp'.¾.½¾¾¾¾¾¾¾náliil.:».' gyobh sík felület álljon rendelkezésre. Mivel üt sem kivánatosak éles külső felületei a szelvényszélesség legalább 70 'előa^igéplkplilbbi ilők nyösebben legalább 9öAkim tetjednek ki A külső felületnek és a belső felületnek az oldalié-lületekhez vezető átmeneteknél lévő élei le vannak kerekítve.

Egy előnyös kiviteli alak esetében a kapocsszárak sík oldaifelületei a szelvénymagasság legalább 70 %-ára, előnyösen legalább 80 %-ára, még előnyösebben legalább 90 %-ára terjeditek ki Ha mind az oMalíélliletek, mind a külső lelület és üÉelsö felület a lekerekített élektől él tekintve: rendre: kitegednek a : teije s : szel vény szélessépe Is szei vényntagasságra* akkor a zá/ rekagoes »Í^iyér#^fc0iittS..té^ál!ap alaki lesz. Ebben az csetb^-Miét kapcsot hogy a kapocsszárak külső oldalai zárt állapotban egymás mellett helyezkedjenek él.

Is: csuk kis tés vétem iistla ass informMől amit szlnfe, egpden pillantással fel lehet fopi igyielől má^m *««, Jtogy tófte-kajKJő^rrt kítlnn-külön infornfoelót vl|yihdi fel és ilyen módon áss Iniórmáclöt két: sorban jelenítsük meg. Alternatív módon a kél kapocsszár külső oldalai képezte nagyobb felületet fel lehet, használni arra, bogy nagyobb szimbólumokat vigyünk lel. A nagyobb az i m bői töltök révén jattá m oivnahaloság. Aa inlonnációt pólóinak okáéit vap öntapadó címke formájában; A külső Mnieiek, a belső felületek és az oliaiMiilebgk a kapoesszárak végein átumhei-uek sík bomlokfelnlotekbe. A bomlokíMüleieküei előnyős inéiba le vannak keMkíiyev hogy a kapoesszlrak körül vezetése során az éles élek ne okozzanak sérüléseket a bélen. A kapocsfenék szelvénye egybevághat a kapoesszárak szelvényével Kiváltképp a záró-kapcsoknak a hoaszkiterledésük mentén lehet állandó SEtÍNnyPk^áÍÉhóÍ'' mlvéay Mm tövé teszi hogy a zárókapesokat elő lehessen állítani állandó szelvényű folyamatos anyagszál-bői Az állandó szelvény ilyen értelmezésének mm monő: client ha a szelvény a hajlító alakítás folytán ^^ttetstsig^áteik. A zárófcapcsokat általában arra tervezik, hogy egyetlen alkalommal zátiSí őket, és utána zárva maradjanak. Későbbi nyitás nincs betervezve. Ha a kapoesazÉ-ak oldatfelöletei egymással párhuzamos helyzetnek, akkor a zárőkapcsoi telet agy alakítani hogy zárt: állapotban á kapoesszárak oldallélületei slkszertlen foimküthenekegymásra. Az oldaliíhiefok közöif súrlódás javiia a: lezárás szilárdságán További ja ml ást: érhetünk el ba a kapoesszárak eldalieíületét él vannak: látva Milled struktúrával: A Miiéi striAtdrá tetszés szétíilil áÉ?léi?fetttíiMÍ· áMmf formái óban meg: leket valósítva, ; de a stpöktóm egyes elemeinek olyan kiesinek kél lenniük, hogy az oldalfoiületeket összességében tót áhbra Is sík lelűlefoknek lehessen tekinteni.

Kiderüli hogy az 1,5 mm és 6 turn közötti, előnyösén 2 nini és 4,5 nnh közötti: szék vényszélességü és 1 mm és 5 mm közötti, előnyösen 1,2 mm és 3,5 js&amp;pküadMrsmiApm*’ gasságd zárókapesok alkalmasan vannak méretezve ahhoz, hogy á hurka- és: köibászgyátiis-bari előforduló ipkns csonmgoiásí egységeket lé lehessen zárni velük. Hurka- és kolbászgyár-tásta a /ámkapoes hosszúsáp; lehet: lő mm és 20 mm kőzőtt éiőhyősen 2b mm: és 50 mm között, A kapaesszárak hosszáságának és<a kapoealhnékrlosszőságátpk aránya jellemzően :M 1 és 1 t: l: között van.; Ez a zárőkapoes jó stabilitást, egyszersmind jó alakífoafoságot ád, ba alu-ntlnlumből: vagy ainmimumőtvőzetekből van ejöállüya. A zátókapesök Ipari alkalmazására és gift adápligiföá'. M^áhafekb hogy &amp; zárókapesok tárba röadéxdft midőn álljanak rendelkezésim Ivéged előnyös nfedon nagyobb számú záró-kapocs láncba cári; rendezve olyan módon, hogy a mindenkori követező zárókapocs oldali felfekszifc a .mindenkori előtte lévő ztekapőésm Így egy- követező zárőkapoésra gyakorolt erőt át leket adri az előtte levő zárőkapoeshö Á záfefeápsdksi tehát a lánerá ható egységes erővel egymás otán egy leldoigozékészölákhe leltet adagolni. te nem; követelmény, hogy a zárökapesok a láncban slkszerüen tetópnek lel; egymás» ra. Elég, ha a zárökapesok egy erőátvitelhez elegendő részen határosak egymással. Avépth hogy a lánc görbületek mentén vezethető legyen, előnyős, ha a zárókapcsok a kapocsíenek területén fel fekszenek egy másra. A szállítás megkönnyítése végett a záíxVkapesok egymáshoz, lehetnek kötve egy ragasz-töszalaggal, Alternatívaként vagy járulékosan a zárökapesok rá lehetnek ültetve: egy sínre. A találmány szerinti zárékapsolat a esümapílötömlő fezáxásám:; való kéglik se^sé-gével lehet feldolgozni, amely készülék non? része az Igénpft találmányttaL A zárókapcsok feldolgozásánál elsősorban az a döntő, hogy á zárőkapsok a hajlhasl művelet alatt tisztán legyenek vezetve. lömhináSt h^lftási W^mM mtM m %kéMp$mí kell kertlleti irány- ha» és oldalirányban meghajMtani, Biztosítani keik hogy a zárokapöcs a kombinált hajlítási művelet alatt né csavarodjon el. A kombinált hajlítási .műveletre a készülék magában: foglal égy adagölöéSatömaí, amiből a kapocsszárak két vczofeyályóhőz; vannak adagolva, amik &amp; Má&amp;ÉM Űlfát deímrfijáií, A zárökapcsokat az adágölőésatörnáhöz képest égy bélyeg mozgatja,, és ezzel; kb kény szerit! a kapoesszáxaknak a vezetőválynk meghatározta alakítási útnak megfelelő álákM-sín. A zárőkepcsok elcaavmxsdásának mepladályozására; a vezetövályűk magukban lóglak nak két sík, egymással szemben, lévő oldalsó vézeiöfeiílfefeí, amik egymással párhuzamosan, égymáSllH a kapocsszárak szelvényszéleaségéhez tesztéi távolságra vannak elhelyezve. Ezeken az; oldalsó vczetöfelftleteken definiált úton lehet yégipézétoí a kapoesszárafc oldalfelűle-ten. A hajlítási művelet kezdetekor a zárókapocs még teips ménékben az adagolócsatoma belsejében van, tehát; a. vozetőválydk. vezeiöleiileteln csak ;a; kapocsszámknak az adagölöosa-tornából már kilépd része van vezetve.

Az oldalsó vezétöfelületek révén a vezetövályók belsejében határozottan deihláiva; van a kapőésszáfák irányítottsága, és még; van akadályozva a kapoesszárak elesavamdisa. Ezzel biztosítva vem hogy É:zIrdkáp>erMsd filülete tisztán teUbküdiön a csonaygolétömlore, és a cscmtagolőlőmlÖ iejpoz terhelve, Λ esomagolőtömlő sérülésén# veszélye h vm csökkentve, A kapocsszárak külső oldalainak vezetésére a vezetővályúk magukban foglalnak fenék! uvomlélufeteket, amehek a \ esetre uhuk s/oAcmcbon none uk felületek Λ téglalap alakú szétvénayal rendelkező kapncssxÉnlhox jö 1¾¾¾ ass Illeszkedés., ha a fenék i vezetőfelüleí szei-vényben nézve az oldalsó vezetőlélületekre Meíiloges helpetíl A zárókapocs oldalirányú hajításának lehetővé tételére a kapocs-fenéknek, amihez képest a szárakat oldálMsyban Mm kell bajliank biztos vezetéssel kell rendelkezni Erre a célra az adagolőcsatoraa rendelkezhet olyan vez^félfltet#ktl oldal· felületeihez vannak illesztve. Hajlíiás alatt a kapocs fenék mentén lehet vezetni.

Esetenként igény van; ifefe högy azlnikagöesta^ felvfm A jelek hordoz- hatnak Információk példának: okáértia esomagolétőmlő tartalmam, a feldolgozás dátumára és hasonlókra: vonatkoző infonüMét. A jeleket fel lehet vinni a zárókapcsokba történő dombor* nyomással de példán! az Is elképzelhetik hogy a zárőkapsokra Öntapadó címkét mgaszütnk fel A készülék magiban fegtalhalepszefe külső félü- jefelfe való felvitelére. Mivel a zárőkanoes zárt lianotábán a kapoesszárak külső felületei egymás mellett helyezkednek el ezen a helyen több |ni>rmáeiót lehet elhelyezni mint aha-gyornányos zátókapcsoknál Λ szemlélő az; oda folvln összes Infbrmáelőt egyetlen pillantással fel tudja hjjml anélkül hogy ide-oda kellene forgatnia a zárókapcsot &amp;e * éRhtyő^ Mset ΜνΛΙ ha a kapoesszárak kerületi irányban a kapocsíe·· nékhez képest egyaránt I hP-ban vannak meghtp^h Ilyen módon a két kapousszár külső fe- ami infermáciőMvlteíre mndelkezésre áll.

Az alábbiakban példaképpen egy előnyős kiviteli alak kapcsán a mellékelt rajzokra hivatkozva Ife Az epes ábrákon a következőket láthatóak: L abra egy tallltnány szerinti zárókapocs feiüioézeta; 2. ábra az 1, ábrán I átható zárókapocs metszetei 3. ábra egy vázlatosan ábrázok készülék .metszetben; 4. ábra a 3. ábrán látható készülék részleteként egy num-fea; 5. ábra a 4, ábrán látható: nMihea: méfSzét®| ő. ábra a 3 ,· ábrán Mf hahr készülék: me tSZets;;; 7, áim egy találmány ΜέίΜ zárólapoes felöte&amp;te, «mélyen a zámhrpnvs ísári; állapotban van; ív ábra «g| Z álra. nézet, mndl^n ngy másik ktvitói sink littaid; 9, ábra ggy lánc a t«l$lpány ^^||^|:g|#Eajpcso:felíiÍ.

Az 1. ábrán Jáimió 1 oki »x\ up<úan fesd *. 2 kapovsfenokot es kot ' kafxw-szárat, amelyek a 2 kapocslénékhez képest derékszögű, helyzetbe vannak i|lhm: A idmreklfeít élektől eltekintve az 1 zárókapocsnak a 2, ábrának megfelelően tcglalapittóí^lvértye ·» ®nd» 4 belső felölet, mind az 5 kffei Iliét csaknem a teljes szelvérryszéiességre kiterjed. A 6 3 kapoesszárak a végeiknél ámtetmek 7 ..homlokfelületekbe. A 7 homlok felületek és a velők hAtáros felületei, közötti élek számúi le \annak kerek ide. kitekintve a hmdokídüíetek lekerekített éleitől és csekély* vÉlhetöleg a 3 kapocsszámkmak a 2 kafmésfenékhez k^esíi nmgtiaillfesa kö vetkezte-ben eiofördáln ölferisekteí, az 1 zMkapöéá szélvénye« zárókapocs teljes hosszúsága mentén állandó, A 3 kápoesszárák szabadon állnak, tehát az 1 zárókapocs a 3 kapoesszárakon keresztül nines Isszekapsőlva, további zárókapésokkal.: A 3 kapoesszárak ó külső oldalaira fel van vívó egy 1.6 felületi struktúra, Á 4 belső felületnek és az 5 külső felületnek nagyobb a harántirányú mérete, mint a 6 oldaifétoleteké. Tehát az í záró kapocsnak nagyobb a 13 szel vényszélességé, mint a 14 szelvénymagasság.

Am i z&amp;rdkapoes arra van tervezve* 'hogy egy 3. ábrán szemléltetett készülék segítségévei: esömagélőíimlfe lehessen állalrnazm, A 3. ábrán egy esomagolitomfe redőz zött I szakasza egy 9 matrica felett található. Az i zárókapoes a kiszttléknek egy 11 adagólfe csatornájában van. és ógs tan pozidonáiva, hogy u kél 3 kapcs#s^f..:g.8ms®tnafeíil^i^:''két oldalán helyezkedik el, légy 10 bélyeg segítségévei, tani mozgathatóit van itarfea az ;18 adago* lóesafemában, nyomisídchct gyalorolnl a t záfekapocs 2 kapoesfenelfem

Amint a 4 ábra felűlnézetén látható, a 9 matrica magában foglal két 11, Ji yezdifefe If út A két 11, 12 vezetövályúnak az a feladata, hogy az 1 zórókapoca egy-egy 3 kapocsszárát vezesse. Evégett a 3 kapocsszárakat, be lehet vezetni a 11 vezetöváiyukba és ugyanakkor d lehet vezetni a csőm ago kitöm ló redőzött szakasza mellett, minthogy a két. 3 kapocsszór cgymás-öáipárhnzánmidfelf^ti, A 10 bélyeg; nydsásáMk hatására a 3 kápoesszámk be vamtak: vezetve a 1 .1, 12 vezető* vályökbá, A 10 bélyeg folytatódó mozgása során a 3 kapocsszáralé a 11, 12 ve/ctóxályók ffieghafemzta pályákon és közben ntfcgfelcicten "hajlítva vinnák A3. ábrán a 1.1, II yezefeválpk a 4 ábrába bejelöltIkB metszősfikal felvett meó szctben vannak szendédéivé. Λ hajlítási művelet ségén az I zárókapoes a:J" kapöcsaxárak 4 belső felületeivel Is a 2 kapoesfenék 4} belső felületével felíekszik a S esomágolötömióte. a 3 kapocsszárak.a 11*. 1:2 vczeíöv ályúk meghatározta útnak megfelelően félre varrnak .hajlítva., és a 6 oldalfeiülemikifel egymásra Mfákszenek, A £á?ák%$mm· Miy$$é®&amp;k:^ém.0séga folytán- aAaponsszátak I oldat-felületei: akkor is ielXekszenék egymásra, la a IM 20 vezetőváiyűk között van egy mimmiis távolság, és emiatt a hal Htás 1 művelet alai a zárókapoes a végleges helyzethez képest még kissé szét van feszítve.

Avégett, hogy a hajlítási mivdet alatt az 1 záfekapocs biztosan léipn: vezetve, m.$< Ibsánjiáttmtó ι^#ϊ^>Τ3::8: . 1.í;;í..'1;:2·· ^^t6-vsájTÁÍI^;síÍÍE:--:a 19. 20 oldalsó vezetöfe!ifefel'^at2t:ifeKé|ii vezetéleiilet képezte téglalap akku szelvénye van. Az 1 zárókapoes a 6 oidalfeiiiefelvel a 1:9, 20 oldalsó vezető felületekre, az 5 külső felületével pedig a 21 fenéid vezetőfelületre fetfek-szik. Ezáltal:m 1 zárókapoes minden irányban egzaktul vezetve van, étt Így a zárókapoes el* csavarodása ki van zárva. A ő, ábra rnetszotábfázőlásinák megfelelően a f 8 ndögoloosaioma is hozzá van illesztye az 1 zárókapoes alakjához. Az I zárékapesoí a ö oldaifehlleteiknél és az 5 külső felületüknél ingva biztosan vezetik a IS ^gotoatofpőd^iétafelllifeh és Így az: 1 zátokapoes azon rész* ének pözleiójm is, amely még 18 adugtáóCMmffiábaa talatható, a teljes hajlítási művelet alatt egzaktul definiálva van, A 1L 12 vezető vályúk alkalmas kialakítása esetén zárt állapotban a zárókapoes két. 3 kapocsszára egymás mellett helyezkedik el és így a 3 kapocsszárak $ külső felületei egymással határosak. A csomagolt termék tuiajidonságaJről való mtormálásra az 5 külső télületefere lő lelek lel lehetnek felvíve. Amint a 7. ábrán szemíéUettük, mindkét kapoesszár el lehet látva mg át jelekkel, és akkor egyazon nézőptaifeól lehpf Me$&amp;

Ide amint a 8, ábrán szemléltettük az Is elképzelhető, hogy a jelek a két 3 kapoesszár mindkét külső felületére kiterjedően vannak megjelenítve, és Így jobban olvashatóak, A 9, ábrán egy 17 ragasztószalaggal egymáshoz nrösífeftá álfétéld VW* szerrdéltetve. Az X zárókapcsok a 2 kapoesfenék területén egymásra felfekszenek, Így egyik Zárókapoesról át lehet vinni nyomóerőt a következő zárókapoesra. Az ilyen: módim hetárazoú ZárókapcsokiU fel lehet dolgozni jól gépesítve. /¾: találmány szerinti zárókapocsnak az az előnye, hogy a széles 4, 41 belső felületével fekszikMa § ésomagolótömlönx cs ennek folytát* a 8 esöisagöláfömlő terhelése csekély értőkén vli tartva. A csomagol ötöm lő csekély terhelésének, célját eiérep&amp;k imosítam keik hogy a zárökapocs a 4 belső telü:SÍÍÜÍÍH®aa.«^^s^ölÖííShíiíi5r«, Ha a zámkapoes ferdén vagy elcsavarodvafeküdne fék akkor a 4, 41 belső felületek és ab dtdslfe-feletek közötti élek megnövelt nyomást: gyakorolnának a 8 esotnagolóíömlöte, és megnő vélnék á terhelést Azt, hogy a zárakápóes a 4 belső felületével síkben feküdjön fel a $ esomago-lőtömlöré, óMíal hMösítjnk, hogy azdfeárökapés a kaptád müvglet aM a lit gclagoloesa-tornában livlV kezelőfelületek révén és á: i 1 *, .!&amp;· Y«üSvái^kbin lá¥Őí;-¥Wt^M^il:;:^#n egzaktul deli rááll úton van vezetve,

Claims (7)

1. SZAB AJ JA LM 1IG É NY PON" ΓΟΚ

   1. Zárókapocs csoomgolóiönüő {$} lezárására, anfely zlrőfeapöesnák van két kapoesszá-ra (3) és egy kapocsfeneke (2), mm a kapoesszámk fej között helyezkedik el amely kapocs-szárak fej egymással párhuzamos és a kapoesíenékre fej derékszöge belyzetbe vaunak állítva, amely· zárokapöeshak vannak sík belső felületei amik a kapoesszárakon (3) helyezkednek el, és a íPmdehkorl misík kapoesszár p) Iráeyáhá Pózoék, éa amely zuzokapoesnak van egy sík belső IMüiéte pl}:, amely a kapocsfehéken fej helyezkedik él, és; összeköti a kapocsszárak fej belső felőletek fej, azzal jellemezve.;: hogy a kapoesszámle (3;) sík oldal felül e tekkel (Ő) rendelkeznek, és az oldalfeMeMc (6) a kapocsszárak; fej sgolvenyébea: nézve a kapocsszárak (3) belső felületeim (4) merőleges helyzetűek, is logy s.fepesiszánÉ; (3): a belső felületekkel (#átellenes, ssk külső felületekkel fej rendelkeznek, és hogy a. kapoesszárak *3) szelvényma» gassága (14) kisebb, mint a kapoesszárak (3) szdvényszelessége (13), alio! a szelveeyszéles-ség (13) a két okíalfelület (6) közötti távolság.
2. 2. Az I. Igénypont szerinti zárókapocs, azzal IcIIéMczve, hogy a sík belső felület (4) a zárékapocs (1) szél vény széIességének (13) legalább /0 %-ára, előnyösen legalább 80 %-ára, még előnyösebben legalább 00 %-ára tériéi M.
3. 3 . Az 1-2. igénypont egyike amiatt zárókspőés, azzal jettémézvé* fetgy a sik kiiső felület p) á zárékapocs (!) szelvényszéfességének (13) legalább 70 %-ára, előnyösen iegalább 80 %-ára, ínig:előnyösebben legalább 911 %-ára terjed ki.
4. 4. Az 1-3. igénypont egyike szerinti zárékapocs, azzal Jellemezve, hogy egylelői az oldal íclüfetek (6), inirfÉSl « béiáö: és a külső felület {§) közötti élek le vannak; tere- kit. ve.
5. 5, Az 1- 4. Igénypont, egyike szerinti zárékapocs, hogy a kapoestenék (2) szelvénye egybevág a kapocaszárak (3) szelvényével é. Az. 1-5, igénypont egyike szerinti zárékapocs, azzal jellemezve, hogy a kapoesszárak (3) olöaiíelüíetei (6> struktúrával (1 ő) vannak, ellátva,
6. 7. Az i-é. igénypont egyike szerinti zárékapocs, ázSral jellemezve, nogy a kapocsszámk (3) sík homlokieliletekkel; (7) vannak lezárva, és hogy a honüofcfeiíilétek (7) élei le vannak kerekítve. Í* Az 1-fe igénypont; egyike szmántl zárákapoes, azzal; jélfespezm DPgPi aárekagocs (I) szelvénvszélessége {131 1,5 mm és Ö utót lözőtty előnyösen 2 mni φ$· 4*5 Ptm kozott van. és hogy i zárókapoos (Oszélk#^^ 1 mm és 5 mm közön, előnyösen 1,2 mm és 3,5 mm között van. 9. !"-€. IgéáypóBt égpk# szerinti Mréképécs» sfézáí |«Iteá«aBv4· %W .8 Imaszágap í§ mm ék 20 mm között, et&amp;yfbéo 2úixskL.és:Mmm If, Az i»f,Igénypont egyiké szerinti z|if kapocs, a«s5ai |slksiieEv«, bogy almmniitmbol zagy il iHTMibüOsft^öéietökböl: "Vas földál 1 tea, ILtez I f OéigéBypéíi egyike szgifeti záAapoes;. *m$. fogy a kapocs- g/urak (3) tess/úságának cs a %pesfaéÉ:p)'homöáiilaiáf aíiöfa 3"t I ás 1 j l'IMtm
7. 12, Lánc az: 1—11 > igénypont egyike szerint kialakított nagyobb számú zámkapoesbol (1 j, azzal jeltemezm hogy a mindenkori kbvetkez.o zárókapocs (1) oldalt ielieksziS a mindenkori előtte lévő zárökapoesra. Ο. Λ 12. Igénypont szerinti lánc, asszal jelemezteólogy a zárökapcsok fi1 a kapoesib» nékekkél py fekszeoék fel egymásra,