HU228532B1 - Method and device for recording information on a carrier - Google Patents

Description

Eljárás és írókészülék információ rögzítésére, valamint adathordozó

A találmány tárgya információnak adathordozóra, különösön kompaktlemezre (későbbiekben CD) való rögzítése, beleértve az eljárást, az arra alkalmas írökészüiéket és a kapott adathordozót,

A találmány ismertetése során az információ kifejezés jelentése szélesen értelmezendő: bármilyen információra vonatkozhat, nemcsak adatfái lókra, de pl, hang, videó információra is.

Bár a találmány különösen CD-re való rögzítés esetében jelentős, a technikában jártasak számára nyilvánvaló, hogy nem korlátozódik arra, és más adathordozók, például DVD esetében is hasznos lehet. Mégis, a találmány leírásában a CD-re való rögzítés eljárását ismertetjük.

Az információ rögzítése általában két célból történhet:

vagy tömeges gyártásra vagy egyéni felhasználásra. A tömeges gyártáson azt értjük, amikor egy gyártó cég nagy mennyiségben állít elő például zenei felvételt tartalmazó adathordozókat, azokat hivatalosan, a megszökött módon forgalmazza, a vásárló megveheti a boltban, és lejátszhatja a megfelelő készüléken. Az egyéni felhasználás esetében a felhasználó saját maga rendelkezik egy felvevőkészülékkel, amellyel felvételeket tud rögzíteni.

Az egyéni felhasználásra történő felvételek készítése régóta ismert, és a hangfelvételeket forgalmazó ipar szempontjából nagy jelentőséggel bír. A felhasználó tetszés szerinti összeállításban »

felveheti a kedvenc zeneszámait, a felvételek forrásául használhatja a rádióját vagy egy lemez ját szét stb. .Adathordozóként a felvétel rögzítésére magnószalagot használhat. Elviekben ezek a felvételek sértik a szerzői jogot. Mivel a hagyományos felvételtechnikák analóg technikán alapulnak, a felvétel minősége ilyenkor minden esetben valamelyest, romlik, a felhasználás egyéni célra korlátozódik, ezért a jogtalan felhasználás általában csak kismértékű,

Az utóbbi időkben olyan készülékek is megjelentek a fogyasztói piacon, amelyekkel digitálisan is lehet felvételeket készíteni mágnesszalagra vagy CD-re. A vásárlók számára viszonylag új a CD-re mint adathordozóra való rögzítés lehetősége., Mivel ebben az esetben digitális rögzítési technikát használnak, ezek a felvételek olyan jő minőségűek, hogy nem elhanyagolható a visszaélés, a kalózkodás veszélye. Sőt, az ilyen technikával a számitögépes programok is- másolhatóak. illegálisan, amely szintén visszaélésre ad lehetőséget.

Ezért a fogyasztói piacra szánt CD felvevőkészülékeket olyan módon szándékoznak megtervezni, hogy azok egy egyéni, készülék specifikus jelet írnak a CD-re felvétel közben, amelynek alapján a felvevökészuléket azonosítani lehet. Egy illegális felvétel felfedezése esetén visszakereshető a készülék, amellyel, a felvételt készítették. Ez a jel az. úgynevezett ElD-kőd (Eecorder .1D e n t i f i c a t i ο n c o de) .

A találmány elsősorban a RID-kód felvitelének módjával foolalkozi k.

**

Ahogy azt a továbbiakban részletesen ismertetjük, a RTD~kódot korábban sz aktuális információ közé: illesztettük. Ez azt jelenti,, hogy az információt viszonylag hosszú ideig, folyamatosan kell rögzíteni, amikor egy teljes HID-kódot írunk. Ez hangfelvétel esetében nem hátrány, mert a felvétel minimum néhány másodpercet, rendszerint néhány percet minden esetben tart. A hátrány adatrögzítés esetén jelentkezik, amikor viszonylag rövid rögzítési időre van szükség.

A találmány egyik fontos célja, hogy ezt a problémát megoldja, és ez a megoldás előnyösen kompatibilis a létező eljárásokkal.

A technikában jártasak számára ismert, hogy a digitális rendszerű felvételek készítésekor szükségszerű egy olyan hibajavító eljárás alkalmazása, amellyel a hibásan írt vagy olvasott biteket kijavíthatjuk. A jelenleg használt hibajavító eljárásokban egy meghatározott számú, egymást követő bájtok kombinációját veszik figyelembe. Annak biztosítására, hogy a felvétel első és utolsó bitjét ís ellenőrizzük és kijavíthassuk, az aktuális felvéteiszakaszt megelőzően több bevezető blokkot, és az aktuális felvéteiszakasz után több kivezető blokkot rögzítünk. Mint ismert, a bevezető blokkok a felvételt leolvasó készülék számára érzékelő blokkokként is működnek. Például a leolvasókészülek óráját ezeknek a blokkoknak a segítségével érzékeljük, és például a dákodért úgy szinkronizáljuk, hogy a megfelelő leolvasás pontosan akkor kezdődjön, amikor a ieoivasckészülék leolvasóiéje eléri az első adatblokk elejét.

λ *««« eλ ** *« ««««

Φ ί > ί « * « « « * «χ χ χ X χ κ * X * _ν« «*«« «« ♦ * *»«

Bár ezekre a bevezető és kivezető blokkokra szükség van, hogy a leolvasó készülék az aktuális felvételt kielégítő módon olvashassa le, a bevezető és kivezető blokkok Információ tartalmának nincs szerepe ebben az esetben. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy ezek a blokkok minden felvétel esetében tekintélyes tárolási helyet tesznek ki, és ez a hely korábban kihasználatlan maradt, továbbá ezek a blokkok a legalkalmasabbak az olyan információk rögzítésére, amelyek az aktuális felvételre és/vagy felvevőkészülékre vonatkoznak.

A találmány szerint a programszakasz rögzítését megelőzően meghatározott számú bevezető blokkot rögzítünk közvetlenül a programszakasz elé, és a programszakasz rögzítését követően meghatározott számú kivezető blokkot rögzítünk közvetlenül a programszakasz után, A RID-ködot a bevezető és kivezető blokkok mindegyikébe rögzítjük. A találmány továbbá ezen eljárásra alkalmassá tett írókészülékre és így megirt adathordozóra is vonatkozik.

A találmány megvalósítását ábrák alapján ismertetjük, ahol:

az 1. ábra az információ CD-re való rögzítésének vázlata;

a 2. ábra a leolvasó készülék adatfeldolgozó folyamatának vázlatos bemutaxása;

a 3. ábra egy Q-bájt szerkezetének a vázlata; a 4. ábra az .írókészülék vázlatos rajza.

A CD-re való informácíórőgzités a gyakorlatból jól Ismert. Az általunk használt formátumot az lA-á.D ábrák alapján ismertetjük.

♦ fc *

Α4

Az 1. ábra as információ C'D-re való rögzítésének, vázlatát mutatja. Mivel a felvétel, fizikai megvalósításának módja nem tartozik a találmány körébe, és mivel a technikában jártasak számára a találmány megértéséhez nem szükséges e rögzítési mód ismerete, ezért azt nem ismertetjük.

Az 1A ábrán a CD-re való informáeiórögzítésre a 10 hosszirányú sáv szolgál. A technikában jártasak számára nyilvánvaló, begy a CD felvételek valójában kör vagy spirál alakúak. A 10 sávot egyetlen írásszakasz alatt lehet megírni, de ahogy azt az 1A ábra mutatja, az is lehetséges, begy a 10 sávot több egymástól független írásszakasz alatt írjuk meg, miközben elviekben az is lehetséges, hogy minden egyes írásszakasz alatt különböző felvevő-készülék működött. A 10 sáv azon részére, amelyet egyetlen szakasz alatt írunk, a továbbiakban, mint 11 felvételre utalunk.

Az 18 ábra. az 1A ábrán mutatott lö sáv egy részének a vázlat o-s rajza, és azt mutatja, hogy mindegyik 11 felvétel tartalmas egy 20 programszakaszt, . amelynek a hosszúsága (természetesen a CD adta lehetőségeken belül): nincs korlátozva. Az IC ábra az 18 ábrán mutatott- 20 programszakasz egy részével azt mutatja, hogy a 20 pregremszakaszf több egymást követő 30 programkeretre osztjuk. Minden egyes 30 programkeret tartalmaz harminckét nyolcbites bájtot az aktuálisan rögzített .információra vonatkozóan, és egy külön nyolcbites bájtot, amelyre 4 0 kiegészitökód bájtként utalunk. A harminckét nyolcbites bájt huszonnégy bájtja hordozza az aktuálisan rögzített információt, ezért ezeket információ bájtoknak nevezzük, míg a másik nyolc bájtot hibajavító kódnak használjuk, ezért javító bájtnak nevezzük, A 4 0 kiegészitőkód bájtot a kiegészítő információk rögzítésére használjuk, ahogy azt a továbbiakban ismertetjük.

Az ID ábra az IC ábrán mutatott 30 prograrakeretben lévő 40 kiégészitököd bájt vázlatos rajza. A 4 0 kiegészítőkód bájt nyolc egymást követő bitjét a R, S, T, ü, V, W betűkkel jelöljük, ahogyan azt az ID ábrán láthatjuk. A 40i-tőI 4ösg~íg egymást követő kilencvennyolc kiegészitőkód bájtok a megfelelő kilencvennyolc egymást követő 30 programkeretekhez kapcsolódva alkotják az 50 kiegészítőkód keretet, amely a kiegészitőkód információnak egy teljes szakaszát adja,

A 2. ábra azt a folyamatot mutatja vázlatosan, ahogyan az

CD-rői a 100 leolvasó készülék leolvassa az információt. A

101 leolvasó elem egy 102 jelet továbbit a 103 jelválasztó elemhez, ez a jel az egymást követő 30 programkereteket tartalmazza. A 100 CD leolvasó készülék rendelkezik egy 110 első jelfeldolgozó csatornával az aktuálisan, rögzített információ „normális feldolgozására, például zene lejátszására. A 103 jelválasztó elem ehhez a 110 első jelfeldolgozó elemhez továbbítja a 30 programkeretek harminckét információ bájtját.

A 10	0 CD	leolvasó kés	züiék rendelkezik	egy 12
jelfeldől	gozö	csatornával,	ez a F~esatorna,	és a 4
köd bájto	kna k	a bitjelbe	n lévő információ	feldől
zi. A 100	CD	leolvasó kész	ülék rendelkezik	egy 130
Λ t '·£ ín. } ’ΐ J ... ... ... V**	gozö	csatornával,	ez a Q-csatorna,	és a 4
kőd bájto	kna k	a Q-bitjeibe	n lévő Információ	feldől
4 1 Π Π a. j. « rí 1 ν v	CD	leolvasó kész	ülék rendelkezik	egy 140

Φ * Μ jelfeldolgozó csatornával., ez. az. R~&~csatorna, és .a 4 0 kiegészitőkód bájtoknak az R-W-bitjelben lévő információ feldolgozását végzi. A 103 jelválasztő elem. a 30 programkeretek P-foitjeit a 120 P-csatornához irányítja, a 30 programkeretek Q-bitjeit a 130 Q-csatornához irányítja., és a 40 kiegészítőkód bájtoknak többi bitjét a 140 R-W-csatornához továbbítja.

Az 50 kiegészítőkód keret egymást kővető kilencvennyolc P3.-P3.8 bitjei alkotják a. P-keretet. Az 50 kiégései tőkőd keret egymást követő kilencvennyolc bitjei alkotják a Q-keretet. Az 50 kiegészítőkód keret Őtszáznyolcvannyolc Pv-bAg bitjei alkotják az R-W-keretet. Példánkban a P-keretek tartalmazzák azt az információt, amelyek a CD-n a sávok közötti területeket, a bevezető, a kivezető és a hasonló- szakaszokat jelölik. Például egy lemez tartalomjegyzékét a lemez bevezető szakaszában, a □-keretekben tárolhatjuk, míg a felvételhez kapcsolódó Q-keretek tartalmazhatják a pozíciószámot és a játékidőt. Az R-W-csatornát szövegre és grafikára használjuk.»

A 3. ábra egy 60 Q-keret vázlatos rajza, amelyet a2 50 kiegészítőköd keret egymást kővető- kilencvennyolc Qx-Qsa bitjei alkotnak. Minden egyes S0 Q-keret kilenc 61-69 keretrészt tartalmaz. A 61 első keretrész két szinkron!záciös bitet tartalmaz. A 62 második keretrész négy vezérlő bitet tartalmaz, amelyek jelzik, hogy a rögzített információ hang- vagy adatinformáció-e. A 63 harmadik keretrész négy tipusbítet tartalmaz, annak jelölésére, hogy a kérdéses 60 Q-keretet milyen típusban használt uk.

* *

A 3. típusban a többi keretrész a következő jellegzetesség gel rende1kézik:

A hetedik 6? keretrész négy, nullával egyenlő bitet tartalmaz. A nyolcadik 68 keretrész nyolc bitet tartalmaz, amelyek a2 abszolút idő értékkeretét jelölik. A kilencedik 69 keretrész tizenhat bitet, tartalmaz a hibajavító kódnak (CRC) .

A negyedik 64 keretrész és a hatodik 66 keretrész harminc .illetve huszonnyolc bitet tartalmaz, és a két bitet tartalmazó ötödik. 65 keretrész tartalmával határozzuk meg a jelentőségüket. Ha az ötödik 65 keretrész tartalma 00, akkor a negyedik 64 keretrész és a hatodik 66 keretrész ötvennyolc bitje lesz as International Standard Recording Code (ISRC), amely minden egyes zenemű számára egy saját kód. Ha az ötödik 65 keretrész tartalma Öl, akkor a negyedik 64 keretrész, és a hatodik 66 keretrész ötvennyolc bitje egy olyan kód lesz, amelyet még nem határoztunk meg, hanem későbbi felhasználásra megőrizzük, és ezért TB.0 kódnak (To Se Defined} nevezzük·.. Az 10 értéket az ötödik 65 keretrész esetében nem használjuk.

Ha az ötödik 65 keretrész tartalma 11, akkor a negyedik 64 keretrész és a hatodik 66 keretrész ötvennyolc bitje lesz a RXD kód. Az ismert RIO kód a következő módon épül fel: az első tizennyolc bit három alfanumerikus karaktert határoz meg. Ezek a hatbítes kódok együtt a gyártó kódját határozzák meg, amely tartalmazza azon .felvevőkészülék gyártójának a nevét, amellyel a kérdéses felvételt készítették. A következő húsz bit két alfanumerikus karaktert, amelyek szinten a hatbítes kódnak megfelelően vannak kódolva, és két alakzatot határoz meg, amelyeket ♦ *

- 9 négybites SCO kódnak megfelelően kódolunk. Ezek együtt egy típus kódot határoznak meg, amely annak a fel vevő készüléknek a típusét jelöli, amellyel a kérdéses felvétel készült. Az utolsó húsz bit együtt egy bináris számot határoz meg, ahol az első az MSB, és ez a .szám az az egyéni kód, amely magára a felvevőkészülékre jellemző.

Meg kell jegyezni, hogy a gyakorlatban használt Q-keret formátum., amely a gyakorlatban használt ISRC kód formátuma, és a gyakorlatban használt RI.D kód formátuma megfelelnek .annak a •szabványnak, amelyben minden löö i 5 egymást követő Q-keretből egy a 3. típusnak megfelelő formátumú. Az egymást követő 3. típusú Q-keretek a következő kódokat tartalmazzák egymás után: ISRC, ISRC, RID, ISRC, ISRC, 'IBS, stb. Ez azt jelenti, hogy egy RID kódot hat harmadik típusú Q-keretenként csak egyszer rögzítünk, azaz csak hatszáz Ó-keretenként egyszer, vagy ötvennyolcezer-nyolcszáz 30 programkeretenként egyszer. Mível a hangfelvételen minden egyes információkeret hat hangmintát tartalmaz, miközben a hangmintát 44,1 kHz mintavételi frekvenciával veszszűk, és ez azt jelenti, hogy a hangfelvétel alatt csak nyolc másodpercenként egyszer rögzítjük a RXD kódot. Ez elfogadható, mert a hangfelvételek ritkán tartanak rövídebb ideig, mint nyolc másodperc, és nagyon valószínűtlen, hogy ilyen rövid, illegálisan készített hangfelvételek kereskedelmi forgalomba kerüljenek. Az adatrögzítés esetében ez azt jelenti, hogy a rid kódot huszonnégy rögzített adatbájtnak ötvennyolcezer-nyolcszáz blokkjaként egyszer rögzítjük, azaz több mint 1,4 Mbyte-onként egyszer. Az eddig ismertetett eljárás nem alkalmazható az adat10 Φ Φ*>** Μ * * φτφ ν φ φφ * φ φ * φ φ

X «ΦΦΦ φ

X Φ Φ φ Φ λ « .χ

ΦΦΧ X ΦΦ ΦΦ «φ rögzítés esetében, mivel ilyenkor rövídebb időnként szükséges a P.ID kőd rögzítése.

Ahogy azt az IB ábrán mutattuk# & 11 felvétel 20 program” szakaszát négy# 21, 22, 23, 24 bevezető blokk előzi meg az adatrögzítésben, és a 11 felvétel 20 program.szakaszát két, 25,

vezet		blokk	: követi, Mindegyik bl	okk két kbyte hosszú, A
21,	’/	/ &'k f	24 bevezető blokkot	megelőzi egy 23 kezdő-
kötő		okk.	és a két 25, 26 kivet	ető blokkot egy 29 vége-
kötő	bl	okk k	őveti. A 11 felvétel	28 kezdő-összekötő blokk
szben	á	t fedi	. az előző 11 felvétel	29 vége-összekötő blokk

Elvileg a 20 programszakasz tetszőleges hosszúságú, de a gyakorlatban olyan 27 blokkokra osztjuk fel, amelyek mindegyikekét kbyte-nyi tiszta adatot tartalmaz. Jellemzően mindegyik 2? blokk kilencvennyolc 30 keretet tartalmaz, azaz 98*24-2352 bájtnyi rögzített adatot, amelyekben magasabb színtű szinkronizáló, címezhető és hibajavító bitek vannak,

A négy 21, 22, 23 és 24 bevezető blokk és a két 25, 26 kivezető blokk két fontos célt szolgái. Elsőként lehetővé teszik a 20 programszakasz első és utolsó adatblokkjának a hibajavítását. A hibajavítási algoritmust több egymást követő blokkon keresztül használjuk. Annak biztosítására, hogy a 20 programszakasz utolsó 27 adatblokkját hibátlanul lehessen leolvasni, a két 25, 26 kivezető blokkot belefoglaljuk a hibajavítási algoritmusba. A 29 vége-összekötő blokk, amelyet részben felülír a következő 11 felvétel 28 kezdő-összekötő blokkja, nem teljes és nem javítható, továbbá az utolsó, 26 kivezető blokk csak rész* «

- Π ben használható rögzítési célokra, mert a 29 vége-összekötö blokk nagyrészt olvashatatlan. Az első 25 kivezető blokkot valószínűleg hibátlanul leolvashatjuk, de ez bizonytalan.

iztositására, hogy a	20 programé		: első 2?
hibátlanul lehessen	leolvasni,	s ke t	utolsó, 23,
blokkot belefoglalj ul	< a hibajaví	tási £	ilgorítmusba
ntosabb ok, ami miatt	t a bevezető	blokk	tok száma na

gyofofo, mint a kivezető blokkok száma, az, hogy a ieolvasókészüléket, amely a 11 felvétel leolvasására szolgál, a 11 felvétel rögzítési módjához pontosan kell igazítani- Például fontos, hogy a leolvasőkészülék óráját a beírt információval szinkronba hozzuk. Amíg a ieolvasckészüléket megbízhatóan beigazítjuk, egy kis idő eltelik, és ebben az időszakban as érintett 21, 22 blokkokat nem használhatjuk hibajavításra? a nagyobb számú bevezető blokkok tehát ennek kompenzálását szolgálják. A két utolsói 23, 24 bevezető blokk nagy valószínűséggel hibátlanul olvasható.

Az említett okokból, azaz. a hibajavítás és beigazítás miatt fontos, hogy a 21-2:4 bevezető blokkok és a 25-26 kivezető blokkok érvényes blokkok legyenek, de az ezekbe a blokkokba irt információ nem lényeges. Ezért ezek a blokkok üres adatokat

tartalma	ző kiegészítő blokkok	lehetne	k. A találmány célja, :
ezeknek	a blokkoknak a tároló	helyét	úgy hasznosítsuk, hogy
ha s mos	információt rögzítünk	bennük.	például az előzőekben
mentet e t.	t RIO kódot, amely a }	kérdéses	felvevőkészüiéket azo:

sitia

- Í2. ν »:*·»· ** »* ♦ » ► X * * * * * * φ * » » * * * χ- '« « Φ« 4*

Elviekben lehetséges a hat bevezető és kivezető blokkban különböző információkat rögzíteni, de mivel a 2ö programszekasztól való távolságuk nem egyenlő, a hibátlan leolvasás esélye kisebb. A. leghasználhatóbb az utolsó, 24 bevezető blokk és (talán egy kicsit kisebb mértékben) az első, 25 kivezető blokk. Mégis, az egyszerűség kedvéért előnyösebb egyforma információt Írni a hat bevezető és kivezető blokkba.. A továbbiakban as utolsó, 24 bevezető blokkra való rögzítési módot ismertetjük.

Az előzőekben elmondtuk, hogy a R1D kód, amelyet korábban a Q-csatornába írtunk, tizenkét karakter, és összesen ötvennyolc bit hosszú, amelyet a 11 felvétel 20 programszaka.szában nagyobb helykőzőkkel rögzítünk. A találmány -szerint ugyanezt a hagyományos R1D kódot rögzíthetjük az utolsó, 24 bevezető blokkban.< Ennek az előnye az, hogy az utolsó, 24 bevezető blokk nem rendelkezik az információ rögzítésére semmilyen helyzeti megkötéssel, és hogy a szabványos RIO kód ötvennyolc bitje közelebb kerülhet egymáshoz, mint az eddigi rögzítési módok esetében. Előnyösen az ötvennyolc bit közül néhányat, vagy akár az összesét egymás után összefüggően rögzítjük az utolsó, 24 bevezető bio k kb a n.

Nyilvánvaló, hogy egy blokkban két kbyte-nyi tárolási hely bőségesen elegendő a RID köd tárolására.. Még arra is marad elegendő hely, hogy ha szükséges, akkor a RIO kódot többször is tároljuk, és/vagy más hasznos információt tároljunk. A találmány szerint még az is lehetséges, hogy a felvevőkészülékre vonatkozóan kiterjedtebb információkat rögzíthetünk, mint a haovománvos RIO kóddal.

*# * ** Φ» * 6 * * 4 ♦ β χ * * * « * * * * * * * * * X 9 > ** X ♦ » <:* * κ

- 12> Előnyös megvalósításban a találmány a következő kódolási árast javasolja. Azt a kódot, amely ast jelöli, h blokkban érvényes RID kódot rögzítettünk, a blokk első öt bájtjában (0-4 bájt) helyezzük el. Ez a kód a kővetkező karakterekből állhat: „RIDÖl. Legalább átmenetileg a következő három bájtot nem használjuk, ezek tartalma: 00H.

A gyártó kódjának .megfelelő három alfanumerikus karaktert, a következő három bájtban (8-10) helyezzük el. Legalább átmenetileg a következő öt bájtot nem használjak, esek tartalma: QOH.

A típuskódnak megfelelő- két alfanumerikus karaktert és két alakzatot a kővetkező négy bájtban (16-19) helyezzük el. Legalább átmenetileg a következő négy bájtot nem használjuk, ezek tartalma: QOH.

Az egyéni kódot a következő három bájtban (24-26) egy húszbites szám formájában helyezzük el. A huszonnegyedik bájt első négy bitje egyenlő 0-val. A huszonnegyedik bájt ötödik bitje a. húszbítes szám MS8~je, míg a huszonhatodik bájt utolsó bitje a húszbites szám LS8~je. Legalább átmenetileg a következő öt bájtot nem használjuk, ezek tartalma: 00H.

Ha szükséges, a .32-63 bájtok alfanumerikus karakterekkel tartalmazzák annak a gyártónak a teljes nevét, amelyik azt a fel vevőkészüléket készítette, amellyel a: kérdéses felvételt rögzítették. Ha ezt a lehetőséget nem használjuk fel, akkor ezeknek a bájtoknak a tartalma: 00H.

Ka szükséges, akkor a 64-79 bájtok alfanumerikus karakterekkel tartalmazzák azokat a kiegészítő adatokat, amelyek annak a fel vevőkészüléknek a típusára vonatkoznak, amellyel a kérőé« ♦ « ♦ 4 <

* 4 4: 4 4 4

X * ♦ < * if 4 > ** * + > ♦ ses felvételt készítették. Ha ezt a lehetőséget ne® használjuk fel, akkor ezeknek a bájtoknak, a tartalma: ÖOH.

Ha szükséges, akkor a 80-95 bájtok alfanumerikus karakterekkel tartalmazzák azokat az egyéni kiegészítő adatokat, amelyek arra a felvevőkészülékre vonatkoznak, amellyel a kérdéses felvételt készítették. Ha ezt a lehetőséget nem használjuk fel, akkor ezeknek a bájtoknak a tartalma: ÖOH.

A 96-255 bájtokat korábban nem. használtuk fel, ezeknek a tartalma: OGH.

A 256-1023' bájtok szabadon használhatóak, és a bennük tárolt információ tartalmát a fal vevőkészülék gyártója szabadon meghatározhatja. Ebben az esetben a felvevőkészülék tárolhatja például a beírás! folyamat beirási. paramétereire vonatkozó információit. Egy későbbi, beírás esetében ugyanaz az írókészülék le tudja olvasni ezt ©z információt, é.s létre tudja hozni ugyanazokat a beirási paramétereket, anélkül, hogy újra el kellene végeznünk az optimális beíráshoz szükséges bonyolult vizsgálatokat.

Az 1024-2:04? bájtokat korábban nem használtuk fel, ezeknek a tartalma: GOK.

A 4. ábra egy, az előbb ismertetett rögzítési eljárás szerinti 200 írókészülék vázlatos rajzát mutatja. A 200 írékészülék tartalmaz egy 2Ό1 íróegységet a rögzítendő információnak az. 1 CD-re való írásához. Ez a 201 íróegység lehet például egy szabványos lézeres irőegység, és ezért nem ismertetjük részletesebben fr fefrfr; ft -ft * y -fr<*<fr * fr » frt fr > fr 9 » fr « » > » _k « ft * * « * « *

Egy 203 ve-zérlöele® hozza létra a 201 irőegységet vezérlő 202. vezérlőjeleket. A 203 vezérlőele® egy 204 memóriához kapcsolódik, amelyben a- 200 irőkészüléket azonosító RIO-kódot tároljuk. A 203 yezérl-Őelemet ágy illesztjük, hogy a felvételszakaszban olyan vezérlőjeleket hozzon létre, amelyek a 11 felvétel 20 programszakaszára rögzítendő információ vezérlőjelei* A 20 progrsmssakasz vezérlőjeleit megelőzően a 203 vesérlőeiem létrehozza a 21, 22, 23, 24 bevezető blokkokat meghatározó vezérlőjeleket, amelyek magukba foglalják a 204 memóriában táróit RIO kódot, A 20 programszakasz vezérlőjelei után a 203 vezérlőelem létrehozza a 25-, 26 kivezető blokkokat meghatározó vezérlőjeleket, amelyek magukba foglalják a 204 memóriában tárolt

Mivel a bevezető és kivezető blokkok, minden egyes 11 felvétellel kapcsolatban állnak, a 20 programszakasz hosszától függetlenül bizonyos, hogy a. £elvevőkéazülék azonosítására, vonatkozó információ minden felvételszakaszban rögzítésre kerül, még akkor is, ha a 20 programszakasz csak két kbyte hosszú,

A találmány szerinti HXD-kód rögzítési eljárás a jelenleg ismert eljárásokkal kompatíbilis abban az értelemben, hogy azok egymás mellett használhatóak és nem zavarják egymást, A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a bevezető részben leírtaknak, megfelelően a RID-kődot Írhatjuk legalább egy bevezető és/vagy kivezető blokkba és a Q-csatornába is. Ha a RID-kődot vezérlés céljából kell leolvasni, akár a Q~csato.rnát, akér a bevezető és/vagy kivezető blokkokat vagy akár mindkettőt használhatjuk, mig a találmány szerint az a RID-kód, amelyet az egyik bevezető

A V* X x fc Φ ifi ♦ * « 9 ♦ fc fc ·* « « * «·. A fc « « v « t

ÍÖ és/vagy kivezető blokkban rögzítettünk, nagyobb biztonsággal olvasható még akkor is, ha a 11 felvétel igen rövid. Másrészt a RID-kódnak a Q-csatornában való hagyományos rögzítését mellőzhetjük, ha a RID-kódot a találmány szerinti eljárással legalább az egyik 'bevezető és/vagy kivezető blokkban vagy előnyösen az összes ilyen blokkban rögzítjük.

A technikában járatosak számára nyilvánvaló, hogy a találmány védelmi köre nem korlátozódik az Igénypontokban megfogalmazottakra és az ábrákon bemutatott megvalósításokra, mert azok a találmány körén belül módosíthatóak. Például a RID-kódot egy bevezető blokk Q-esatornájába ís írhatjuk.

Továbbá lehetséges, hogy bizonyos rendszerek, például DVD esetében egy bevezető blokk elegendő, és nincs szükség kivezető blokkokra, mert más hibajavítási eljárást alkalmazunk. Ilyenkor a RID-kódot ebben az egyetlen bevezető blokkban rögzíthetjük.

Claims (9)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1, Eljárás információnak adathordozóra, különösen CD-re valódigitális rögzítésére, amelynek során egy fölvételezakaszban egy felvétel (11) készül, a felvétel (11) egy programsza kaszt (20) tartalmaz a rögzítendő- információval;

   ás a felvételszakasz alatt egy, a felvételt készítő felvevőkészüléket azonosító kódot (RID) rögzítünk ez adathordozóra, aszal jellemezve, hogy a programszakasz (20) rögzítését megelőzően meghatározott számé bevezető blokkot (21, 22, 23, 24) rögzítünk közvetlenül a programszakasz (20) elé, és a program®zakasz (20) rögzítését követően, meghatározott számú kivezető blokkot (25, 26) rögzítünk közvetlenül a programszakasz (20) után; és az azonos!tő kódot (RID) mindegyik bevezető blokkba (21, 22, 23, 24) és kivezető blokkba (25, 26) rögzítjük,
2. 2, Az 1, igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve-, hogy mindegyik bevezető blokkba (21, 22, 23, 24) es kivezető blokkba (25-, 26) ugyanazon információ van rögzítve,
3. 3, 1. vagy 2. igénypont .szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a bevezető blokkok (21, 22, 23, 24) megelőzően meghatározott száma 4, és a kivezető blokkok (25, 26) megelőzően meghatározott s z ama 2.
4. 4, Adathordozó információ digitális rögzítéséhez, például sgy CD, amelyen legalább egy felvétel (11) van, amely egy programszakaszt (20) és a felvételt készítő felvevőkészüiéket azonosító kódot (RIO) tartalmaz, azzal jellemezve, hogy meghatározott számú bevezető blokkot (-21, 22, 23, 24) és meghatározott számú kivezető blokkot (25, 22} tartalmaz, a bevezető blokkok (21, 22, 23, 24} közvetlenül a programszakasz (20} előtt, a kivezető blokkok (23,

   22} közvetlenül a programszakasz (20} után helyezkednek el, és a bevezető blokkok (21, 22, 23, 24} és a kivezető blokkok (25, 2é) mindegyike tartalmazza az azonosító kódot (RIO),
5. 5. A 4. igénypont szerinti adathordozó, azzal jellemezve, hogy mindegyik, bevezető blokkba (21, 22, 23, 24} és kivezető blokkba (25, 26} ugyanazon információ van rögzítve.
6. 6. Az 1. vagy 2. Igénypont szerinti adathordozó, azzal jellemezve, hogy a bevezető- blokkok (21, 22, 23, 24} megelőzően meghatározott száma 4, -és a kivezető blokkok (23, 23} megelőzően meghatározott száma 2.
7. 7. irókészdlék (200) az információnak a megfelelő adathordozóra, különösen CD-re (!} való digitális rögzítésére, amely tar ta líraz :

   egy Irőegységet (201) a rögzítendő információ adathordozóra való írásához;

   egy vezérlőelemet (203} az írőegység (201} vezérlőjellel (202} való vezérléséhez;

   egy, a vezérlöel-emh-ez (203) kapcsolt memóriát (2041, amelyben az ir ókész.ül-éket (200) azonosító RID kódot tároljuk;

   a vezérlőe.lem (203} úgy van kialakítva, hogy a felvétel (11) programszakaszában (20} rögzítendő információ vezérlőjelét /202} hozza létre egy felvételszakaszban;

   ♦ « aszal jellemezve, hogy a vezérlőelem{203) továbbá úgy van kialakítva, hogy a felvételszakaszban: a progr.amsza.kasz vezérlőjelét (202) megelőzően egy olyan vezérlőjelet (202) hozzon létre, amely közvetlenül a programszakasz (20) elé rögzítendő, meghatározott számú bevezető blokkot (21, 22, 23, 24) határoz meg, és: a programszakasz (20) vezérlőjelét (202) követően agy olyan vezérlőjelet (202) hozzon létre, amely közvetlenül a programszakasz (20) után rögzítendő, meghatározott számú kivezető blokkot (25, 26) határoz meg;

   a vezérlőelem (203) továbbá úgy van kialakítva, hogy a memóriában (204) tárolt azonosító kódot (RID) mindegyik bevezető (21, 22, 23, 24) és kivezető (25, 26) blokkot meghatározó vezérlőjelbe (202) belefoglalja.
8. 8. A7. igénypont szerinti írókészülék, azzal jellemezve, hogy a vezérlőelem (203) úgy van kialakítva, hogy olyan vezérlőjelet (202) hozzon létre, amely mindegyik bevezető blokkba (21, 22, 23, 24) és kivezető blokkba (25, 26) ugyanazon információ rögzítését vezér! 1.
9. 9. A 7. vagy 8. igénypont szerinti írókészülék., azzal jellemezve, hogy a bevezető blokkok (21, 22, 23, 24) megelőzően meghatározott száma 4, és a kivezető blokkok (25, 26: megelőzően meghatározott száma 2,