HU228481B1 - Process for producing pulp with a mixture of formic acid and acetic acid as cooking chemical - Google Patents
Process for producing pulp with a mixture of formic acid and acetic acid as cooking chemical Download PDFInfo
- Publication number
- HU228481B1 HU228481B1 HU0101935A HUP0101935A HU228481B1 HU 228481 B1 HU228481 B1 HU 228481B1 HU 0101935 A HU0101935 A HU 0101935A HU P0101935 A HUP0101935 A HU P0101935A HU 228481 B1 HU228481 B1 HU 228481B1
- Authority
- HU
- Hungary
- Prior art keywords
- acid
- pulp
- acetic acid
- formic acid
- digestion
- Prior art date
Links
- QTBSBXVTEAMEQO-UHFFFAOYSA-N Acetic acid Chemical compound CC(O)=O QTBSBXVTEAMEQO-UHFFFAOYSA-N 0.000 title claims description 142
- BDAGIHXWWSANSR-UHFFFAOYSA-N methanoic acid Natural products OC=O BDAGIHXWWSANSR-UHFFFAOYSA-N 0.000 title claims description 90
- OSWFIVFLDKOXQC-UHFFFAOYSA-N 4-(3-methoxyphenyl)aniline Chemical compound COC1=CC=CC(C=2C=CC(N)=CC=2)=C1 OSWFIVFLDKOXQC-UHFFFAOYSA-N 0.000 title claims description 45
- 235000019253 formic acid Nutrition 0.000 title claims description 45
- 238000000034 method Methods 0.000 title claims description 41
- 238000010411 cooking Methods 0.000 title claims description 25
- 239000000203 mixture Substances 0.000 title claims description 14
- 239000000126 substance Substances 0.000 title description 6
- 239000002253 acid Substances 0.000 claims description 32
- 230000029087 digestion Effects 0.000 claims description 24
- 238000004519 manufacturing process Methods 0.000 claims description 13
- XLYOFNOQVPJJNP-UHFFFAOYSA-N water Substances O XLYOFNOQVPJJNP-UHFFFAOYSA-N 0.000 claims description 13
- 238000004821 distillation Methods 0.000 claims description 7
- 235000014113 dietary fatty acids Nutrition 0.000 claims description 6
- 229930195729 fatty acid Natural products 0.000 claims description 6
- 239000000194 fatty acid Substances 0.000 claims description 6
- 150000004665 fatty acids Chemical class 0.000 claims description 6
- 229920002678 cellulose Polymers 0.000 claims description 5
- 239000001913 cellulose Substances 0.000 claims description 5
- 239000007788 liquid Substances 0.000 claims description 5
- 239000007787 solid Substances 0.000 claims description 5
- 238000000184 acid digestion Methods 0.000 claims description 4
- 238000001704 evaporation Methods 0.000 claims description 2
- 239000000835 fiber Substances 0.000 description 18
- 241000196324 Embryophyta Species 0.000 description 14
- 239000000123 paper Substances 0.000 description 13
- SRBFZHDQGSBBOR-IOVATXLUSA-N D-xylopyranose Chemical compound O[C@@H]1COC(O)[C@H](O)[C@H]1O SRBFZHDQGSBBOR-IOVATXLUSA-N 0.000 description 10
- 229920002488 Hemicellulose Polymers 0.000 description 10
- 150000007513 acids Chemical class 0.000 description 9
- 244000081757 Phalaris arundinacea Species 0.000 description 8
- 239000002994 raw material Substances 0.000 description 6
- 241001070941 Castanea Species 0.000 description 5
- 235000014036 Castanea Nutrition 0.000 description 5
- PYMYPHUHKUWMLA-UHFFFAOYSA-N arabinose Natural products OCC(O)C(O)C(O)C=O PYMYPHUHKUWMLA-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 5
- SRBFZHDQGSBBOR-UHFFFAOYSA-N beta-D-Pyranose-Lyxose Natural products OC1COC(O)C(O)C1O SRBFZHDQGSBBOR-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 5
- 238000004061 bleaching Methods 0.000 description 4
- 238000002360 preparation method Methods 0.000 description 4
- 235000018185 Betula X alpestris Nutrition 0.000 description 3
- 235000018212 Betula X uliginosa Nutrition 0.000 description 3
- 238000009412 basement excavation Methods 0.000 description 3
- 239000002655 kraft paper Substances 0.000 description 3
- 230000008929 regeneration Effects 0.000 description 3
- 238000011069 regeneration method Methods 0.000 description 3
- 239000010902 straw Substances 0.000 description 3
- 238000005406 washing Methods 0.000 description 3
- 239000002028 Biomass Substances 0.000 description 2
- 244000025254 Cannabis sativa Species 0.000 description 2
- 229920000742 Cotton Polymers 0.000 description 2
- MHAJPDPJQMAIIY-UHFFFAOYSA-N Hydrogen peroxide Chemical compound OO MHAJPDPJQMAIIY-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 2
- CTQNGGLPUBDAKN-UHFFFAOYSA-N O-Xylene Chemical compound CC1=CC=CC=C1C CTQNGGLPUBDAKN-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 2
- 235000008331 Pinus X rigitaeda Nutrition 0.000 description 2
- 235000011613 Pinus brutia Nutrition 0.000 description 2
- 241000018646 Pinus brutia Species 0.000 description 2
- QAOWNCQODCNURD-UHFFFAOYSA-L Sulfate Chemical compound [O-]S([O-])(=O)=O QAOWNCQODCNURD-UHFFFAOYSA-L 0.000 description 2
- 239000007844 bleaching agent Substances 0.000 description 2
- 238000009835 boiling Methods 0.000 description 2
- HYBBIBNJHNGZAN-UHFFFAOYSA-N furfural Chemical compound O=CC1=CC=CO1 HYBBIBNJHNGZAN-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 2
- 238000005470 impregnation Methods 0.000 description 2
- 150000002978 peroxides Chemical class 0.000 description 2
- 239000002516 radical scavenger Substances 0.000 description 2
- 239000000052 vinegar Substances 0.000 description 2
- 235000021419 vinegar Nutrition 0.000 description 2
- 239000002023 wood Substances 0.000 description 2
- 239000008096 xylene Substances 0.000 description 2
- 241000157282 Aesculus Species 0.000 description 1
- 244000198134 Agave sisalana Species 0.000 description 1
- 235000007319 Avena orientalis Nutrition 0.000 description 1
- 235000007558 Avena sp Nutrition 0.000 description 1
- 235000017166 Bambusa arundinacea Nutrition 0.000 description 1
- 235000017491 Bambusa tulda Nutrition 0.000 description 1
- 235000012766 Cannabis sativa ssp. sativa var. sativa Nutrition 0.000 description 1
- 235000012765 Cannabis sativa ssp. sativa var. spontanea Nutrition 0.000 description 1
- 235000002566 Capsicum Nutrition 0.000 description 1
- 244000020518 Carthamus tinctorius Species 0.000 description 1
- 235000003255 Carthamus tinctorius Nutrition 0.000 description 1
- 240000000491 Corchorus aestuans Species 0.000 description 1
- 235000011777 Corchorus aestuans Nutrition 0.000 description 1
- 235000010862 Corchorus capsularis Nutrition 0.000 description 1
- 240000000797 Hibiscus cannabinus Species 0.000 description 1
- 241001299819 Hordeum vulgare subsp. spontaneum Species 0.000 description 1
- 240000006240 Linum usitatissimum Species 0.000 description 1
- 235000004431 Linum usitatissimum Nutrition 0.000 description 1
- 241000209082 Lolium Species 0.000 description 1
- 240000000907 Musa textilis Species 0.000 description 1
- 235000007164 Oryza sativa Nutrition 0.000 description 1
- 240000004928 Paspalum scrobiculatum Species 0.000 description 1
- 239000006002 Pepper Substances 0.000 description 1
- 102000002508 Peptide Elongation Factors Human genes 0.000 description 1
- 108010068204 Peptide Elongation Factors Proteins 0.000 description 1
- OAICVXFJPJFONN-UHFFFAOYSA-N Phosphorus Chemical compound [P] OAICVXFJPJFONN-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- 244000082204 Phyllostachys viridis Species 0.000 description 1
- 235000015334 Phyllostachys viridis Nutrition 0.000 description 1
- 235000016761 Piper aduncum Nutrition 0.000 description 1
- 240000003889 Piper guineense Species 0.000 description 1
- 235000017804 Piper guineense Nutrition 0.000 description 1
- 235000008184 Piper nigrum Nutrition 0.000 description 1
- 229920000297 Rayon Polymers 0.000 description 1
- 235000007238 Secale cereale Nutrition 0.000 description 1
- FEWJPZIEWOKRBE-UHFFFAOYSA-N Tartaric acid Natural products [H+].[H+].[O-]C(=O)C(O)C(O)C([O-])=O FEWJPZIEWOKRBE-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- 244000250129 Trigonella foenum graecum Species 0.000 description 1
- 235000001484 Trigonella foenum graecum Nutrition 0.000 description 1
- 241000005601 Trisetum Species 0.000 description 1
- 235000021307 Triticum Nutrition 0.000 description 1
- 244000098338 Triticum aestivum Species 0.000 description 1
- 125000002777 acetyl group Chemical group [H]C([H])([H])C(*)=O 0.000 description 1
- 238000003556 assay Methods 0.000 description 1
- QVGXLLKOCUKJST-UHFFFAOYSA-N atomic oxygen Chemical compound [O] QVGXLLKOCUKJST-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- 239000011425 bamboo Substances 0.000 description 1
- 235000009120 camo Nutrition 0.000 description 1
- 235000015116 cappuccino Nutrition 0.000 description 1
- 150000001735 carboxylic acids Chemical class 0.000 description 1
- 235000013339 cereals Nutrition 0.000 description 1
- 235000005607 chanvre indien Nutrition 0.000 description 1
- 238000010790 dilution Methods 0.000 description 1
- 239000012895 dilution Substances 0.000 description 1
- 238000005516 engineering process Methods 0.000 description 1
- 230000008020 evaporation Effects 0.000 description 1
- 239000002657 fibrous material Substances 0.000 description 1
- 238000005194 fractionation Methods 0.000 description 1
- 239000012634 fragment Substances 0.000 description 1
- 238000000227 grinding Methods 0.000 description 1
- 239000011487 hemp Substances 0.000 description 1
- 235000010181 horse chestnut Nutrition 0.000 description 1
- 229910052739 hydrogen Inorganic materials 0.000 description 1
- 239000001257 hydrogen Substances 0.000 description 1
- XEEYBQQBJWHFJM-UHFFFAOYSA-N iron Substances [Fe] XEEYBQQBJWHFJM-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- 229910052742 iron Inorganic materials 0.000 description 1
- 238000002156 mixing Methods 0.000 description 1
- 230000003287 optical effect Effects 0.000 description 1
- 238000009896 oxidative bleaching Methods 0.000 description 1
- 229910052760 oxygen Inorganic materials 0.000 description 1
- 239000001301 oxygen Substances 0.000 description 1
- 229910052698 phosphorus Inorganic materials 0.000 description 1
- 239000011574 phosphorus Substances 0.000 description 1
- 230000000704 physical effect Effects 0.000 description 1
- 238000011020 pilot scale process Methods 0.000 description 1
- 238000004537 pulping Methods 0.000 description 1
- 238000000197 pyrolysis Methods 0.000 description 1
- 235000008001 rakum palm Nutrition 0.000 description 1
- 235000009566 rice Nutrition 0.000 description 1
- 235000002020 sage Nutrition 0.000 description 1
- UIIMBOGNXHQVGW-UHFFFAOYSA-N sodium;hydron;carbonate Chemical compound [Na+].OC(O)=O UIIMBOGNXHQVGW-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- 239000011122 softwood Substances 0.000 description 1
- 239000000243 solution Substances 0.000 description 1
- 238000007655 standard test method Methods 0.000 description 1
- 229910021653 sulphate ion Inorganic materials 0.000 description 1
- 235000002906 tartaric acid Nutrition 0.000 description 1
- 239000011975 tartaric acid Substances 0.000 description 1
- 238000005979 thermal decomposition reaction Methods 0.000 description 1
- 235000001019 trigonella foenum-graecum Nutrition 0.000 description 1
- 210000003462 vein Anatomy 0.000 description 1
- -1 whereby two columns Substances 0.000 description 1
Classifications
-
- D—TEXTILES; PAPER
- D21—PAPER-MAKING; PRODUCTION OF CELLULOSE
- D21C—PRODUCTION OF CELLULOSE BY REMOVING NON-CELLULOSE SUBSTANCES FROM CELLULOSE-CONTAINING MATERIALS; REGENERATION OF PULPING LIQUORS; APPARATUS THEREFOR
- D21C3/00—Pulping cellulose-containing materials
- D21C3/20—Pulping cellulose-containing materials with organic solvents or in solvent environment
-
- D—TEXTILES; PAPER
- D21—PAPER-MAKING; PRODUCTION OF CELLULOSE
- D21C—PRODUCTION OF CELLULOSE BY REMOVING NON-CELLULOSE SUBSTANCES FROM CELLULOSE-CONTAINING MATERIALS; REGENERATION OF PULPING LIQUORS; APPARATUS THEREFOR
- D21C3/00—Pulping cellulose-containing materials
- D21C3/003—Pulping cellulose-containing materials with organic compounds
Landscapes
- Paper (AREA)
Description
A találmány rostpép előállítására alkalmas, hangyasavat és ecetsavat egyaránt tartalmazó főzősav alkalmazásán alapuló eljárásra vonatkozik. Részletesebben kifejtve, a találmány tárgyát olyan, hangyasavas főzésen alapuló eljárás képezi, amellyel lágyszárú növényekből és nem lotnbh.nllató fákból rostpépet lehet előállítani ecetsav, valamint további főzősav alkalmazásával. Az ilyen módon előállított rostpépet rövid szálú anyagként fel lehet használni például finompapír és kartonpapír gyártására.
A találmány tárgyát képezi egy olyan eljárás is, amely szerint további főzősavként alkalmazott ecetsav felhasználásával be lehet állítani a hangyasavas foszlatásí eljárás során keletkezett rostpép bem i cél 1 u 1 ό z -1 ar t al m á t.
A hemieelluióz a nővények szárazanyag-tartalmának 15-30 %-át teszi ki. A hemicellulóz-molekulák és a cellulőzmoleknlák nem kémiai kötéssel kapcsolódnak egymáshoz, h anem hidrogénhidas kötésekkel és van dér Waaís-erőkkeh A hemicellalóz erős lúgok és savak hatására rendszerint könnyen hídról izáíódik.
Az 584 675 Ál sz. európai szabadalmi bejelentésben rostpép előállítására ismertetnek eljárást, amely szerint olyan főzősavat használnak fel, amely az ecetsav fő komponense mellett további savkomponensként hangyasavat is tartalmaz. Ezt az eljárást 130 °C és 190 °C közötti hőmérsékleten lehet megvalósítani, amelyen megkezdődik a hemicellulóz lebomlása íurfurollá, sőt, a magas hőmérséklet miatt hangyasavveszteség is bekövetkezik,
Seisto és munkatársai a “Fibre charaeteristi.es and paper
93345-1672-PT/KmO κ « « « » » « « * * ♦ ♦ * ·* properties of fennie a.eid/peroxyformic aeid híred pulps (A d a n g y as a v a s / pere χ i - h a n g y a sav a s fel t á r á ss a 1 n y 1 r f á fa ó 1 e 1 Ö á 111 t o ti rostpépek sxáljellemzőí és a belőlük készült papírok tulajdonságai) című cikkükben [Nordic Pulp and Paper Research Journal, 1.2, 4 (1997)] keményfából (nyírfából) készült papírpép előállítására háromlépéses eljárást ismertetnek, amelyet hangyasavas és hangyasav as/peroxi-hang vasa vas kombinált feltárással valósítanak meg. Ennek az eljárásnak az a hátránya, hogy alkalmazásával kisebb szilárdságú rostpép állítható elő, mint a nátroneljárással. Tapasztalataink szerint ennek például az alacsony bernicellulóz-tartalom lehet az egyik oka. Az. eljárás során végzett feltárás 2-4 óra hosszat tart. Ilyen feltárási idők a MILOX-eljárasra jellemzőek. A hemicelíulóz-tartalom megőrzése céljából rövídebb -- 2 óra alatti · feltárási időket és nagyobb kappa-értéket javasolnak,
A WO 9521960 AI sz. nemzetközi közreboesatásí írat olyan pépesttési eljárásra vonatkozik, amely egy pirolítíkus nyersanyag, például biomassza pírolíziséhől legalább részben kapott, lignint oldó karhonsavelegyet tartalmazó főzősav-kompozícióí használ. A feltáró vegyszerként használt karhonsavelegy jellegzetesen 4Ö-SÖ térf.% ecetsavat, és 60-20 térf.% hangyasavat tartalmaz. E dokumentum példájában 65 térf.% eeetsavat és 35 térf.% hangyasavat tartalmazó főzősavat használnak.
V. Saake et al. „Cellulóz előállítása a Formacell-eljárássar” (Erzeugung von Zellsíoífen naeh dem Formaeeíl-Verfahren) című, a Das Papiét c. folyóiratban (No. 10A, 1995) megjelent cikke pépek Formacell-eljárással való előállítását ismerteti, ahol feltáró vegyszerként hangyasav és ecetsav elegyét használják. A fő feltáró vegyszer ecetsav, és a hangyasav-koncentráeiók na♦ '-+4 9 # «* »» XX «φ 9 x* 4 4 * Λ * * * « » V 4 X »«* ΦΦΦ Φ Φ X ♦ Φ * * Φ * '* Φ * ΦΦΦ
44 XX Χ4 4» » X 4 φ gyón alacsonyak, jellegzetesen 10-15% értékűek. A feltárási hőmérséklet a 160 °C és 200 ÖC közötti tartományban van,
A hangyasav-alapú feltárási eljárások velejárója, hogy alkalmazásuk során bizonyos mennyiségű ecetsav .'keletkezik, mert a feltárás és a rostpép mosása alatt a berni-cellulózban kötött állapotban levő acetilcsoportok leszakadnak. Ezzel kapcsolatban azonban meg kell jegyeznünk, hogy az így keletkező ecetsav mennyisége jelentéktelen - a főzősav összmennyiségére számítva nem éri el az 1 %-ot így tehát nem befolyásolja a rostok bem i e el 1 ni ő z -1. art al mát.
Meglepetéssel tapasztaltuk, hogy ha a hangya-savas feltárás során eceísavat adagolunk be, a rostpép hemicellulóz-tartalma csaknem egyenes arányban nő az ecetsav mennyiségével, miközben a rostpépet ugyanazon kappa-érték eléréséig főzzük. Ilyen módon lehetőség van arra, hogy a felhasznált nyersanyagnak és a rostpép végfelhasználásának megfelelően beállítsuk a rostp-é-p benne e 11 ni ó z- tart a lm át.
A találmány kidolgozásakor azt a célt tűztük .ki, hogy hangyasavas feltáráson alapuló eljárást fejlesszünk ki rostpép lágyszárú növényekből és lombhuUató fákból való előállítására.
A fentieknek megfelelően a találmány lágyszárú növényekből és lombhullató fákból rostpép előállítására alkalmas, hangyasavat és .ecetsavat egyaránt tartalmazó főzosav alkalmazásán alapuló eljárásra vonatkozik. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy a feltárást 110-140 cC-on, előnyösen 115-125 °C-on 208-0 perc alatt hajtjuk végre, és a főzéshez olyan regenerált, savelegyet használunk, amely 80-40 tömeg % hangyasavat és 10-40 törne g%.
»:Φ φφ «χ «'Φ előnyösen 15-40 íőmeg% ecet savat tartalmaz, és amelyet úgy állítunk elő, hogy az elhasznált főzőfolyadekot 50-S0 íomegbo-os szílárdanyag-taríalomíg hepároljuk, az így kapott, hangyasavat, ecetsavat és vizet tartalmazó clegyből a vizet (2-3)4 0^ Pa nyomáson végzett desztiiiálással eltávolítjuk, és a hangyasav és ecetsav elegyét a főzésben való felhasználáshoz kinyerjük.
A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatosítás! módja szerint a rostpepet további művelet keretében fehérítjük.
A találmány szerinti eljárással előállított és fehérített rostpépet előnyösen papír előállítására alkalmazzuk.
A találmány tárgyát képezi egy olyan eljárás is, amellyel az eoetsav mint további fözősav alkalmazásával végzett bangyasavas feltárásnál be lehet állítani a rostpép herníeeiíuloz-tartalmát, mégpedig olyan módon, hogy a hemíeelluloz-tartalrnat a kevert savban levő hangyasav és ecetsav arányának a változtatásával állítjuk he,
A találmány szerinti eljárás alkalmazásakor a hemieellulőz kisebb mértékben hidrolizáíódik, mint abban az esetben, ha a feltárást ugyanolyan hőmérsékleten, de csak hangyasavval végezzük. A rostpép nagyobb hemieeííulóz-tartaíma következtében nő az összhozam, emellett jók a rostpép jellemzői.
A találmány szerinti eljárás előnyös esetben egylépéses feltárás.
A találmánnyal kapcsolatban a főzősav kifejezést a feltárás alatt betáplált savkompozíeíó megnevezésére használjuk.
A feltárást a gyakorlatban rendszerint egylépcsős, folyamatosan üzemelő, nyomás alá helyezett, függőleges csőreaktorban hajtjuk végre, amelyben a feltárási hőmérsékletet a bepárlóberendezesbe visszavezetett forró savak és sav-gőzök, valamint a desztillálás biztosítja. Lágyszárú növények felhasználása esetén általában hagyjak, hogy a nyersanyag - például a vízszintes elrendezésű -csőreaktorban - átitatódjék a főzosavakkal. Az impregnálnál hőmérséklet rendszerint körülbelül 80 ’C,. az impregnáíási idő pedig 5-30 min.
Főzősavként előnyös hangyasavat és ecetsavat tartalmazó regenerált savéi egyet használni. A főzősavakat általában bepárlással és desztillálással regeneráljuk olyan módon, hogy tömény fÓzőföiyadékoí egy többlépcsős- bepárló berendezésben addig párolunk be, amíg a benne feloldott szilárd anyagok koncentrációja (vagyis a folyadék szárazanyag-tartalma) 50-80 % nem lesz, és a felhígult savakról az atmoszferikusnál nagyobb nyomáson addig desztillálunk le vizet, amíg a hangyasav és az ecetsav összkoncentrációja 80 % és 90 % közötti érték nem lesz, majd a kapott savéi egyet visszavezetjük a feltáráshoz. Az eljárás során kapott ecetsavat általában nyomás alá helyezett oszlopokon desztilláljuk. Így fenéktermékként tiszta ecetsavat, fejtermékként pedig hangyasavat és ecetsavat tartalmazó tömény elegyet kapunk, amelyet visszavezetünk a feltáráshoz.
Ha a találmány szerint, olyan főzősavat használunk fel, amelynek nagy az ecetsavkoncenfráciőja, az ecetsav regenerálása könnyebb lesz: a regenerálást kevesebb regeneráló-oszlop alkalmazásával lehet megvalósítani, mint az ismert eljárások esetében. Ha tehát hangyasavval együtt ecetsavat alkalmazunk főzősavként, gazdaságosabb lesz az eljárás a vegyi anyagok regenerálása tekintetében is. Ha megengedett, hogy a főzősavban az ecetsav koncentrációja meghaladja a 30 %-ot, a. betáplálásra * ♦ megfelelő koncentrációja ecetssvekgyat elő lehet állítani háromkomponensei elegy desztillálásával, amelynek során a2 egyébként szükséges három-négy oszlop helyett két oszlop alkalmazásával el lehet különíteni egymástól, a vizet, a hangyasavat és az ecétsa•A hangyasavat, ecetsavat és vizet tartalmazó háromkómponensű «legyeknek több azeotrop forráspontja, van, és egy oszlop alkalmazásával nem lehet a komponenseket tisztán elkülöníteni. Ha hangyasav és ecetsav elegyéből vizet távolítunk, el, előnyős (2-3)'10' Pa nyomást alkalmazni, hogy a savak és a víz gőznyomása közötti különbségek elegendőek legyenek a desztillálás sikeres végrehajtásához. Az eljárás során kapott ecetsav eltávolításakor (1-2)-105 Pa nyomást alkalmazunk.
A főzőfolyadékot az elkészített rostpéptől kipréseléssel vagy szűrőn végzett mosással választjuk el, és a rostpép ellenáramú vizes mosását többlépcsős szűrőkön végezzük, tipikus esetben 0,7 és 1,3 közötti kis hígítást tényezők alkalmazásával, aminek eredményeként a kapott folyadékban a sav összkoncentrációja 50-70 %. A rosipépböi a megkötött hangyasavat rendszerint
50-95 “'C-on távol ltjuk el; a savkoncentráció 5-50 %, a tartózkodási idő pedig 1-3 óra.
Abban az esetben, ha - például fínompapír gyártásához - fehérített rostpépet kívánunk előállítani, a fehérítést a főzés után hajtjuk végre oxidáló hatású fehérítőszerek alkalmazásával. Oxigén-peroxidoí felhaszdáló hatású fehérítőszerként előnyös feidro ínomp-apír gyártása esetén a találmány szerint kezelt rostpépet a feltárási és a fehérítést műveletek elvégzése után a finom minőségű papír gyártására alkalmas eljárás keretében használjuk fel olyan módon, hogy megfelelő- arányban hosszú szálú rostpéppel (erősítőszálakkal) elegyítjük. A növények szálhosszúságától függően a megfelelő arány például 30-S0 % mennyiségű, lágyszárú növényekből vagy lombhullató fákból származó rövid szálú rostpépet jelent (a fennmaradó rész erőstíöszái). A lágyszárú növényeket nem kell finomítani -a rostpépeiegy elkészítéséhez.
A találmány tárgyát képezi egy olyan eljárás is, amellyel az ecetsavnak mint további főző savnak az alkalmazásával végzett, hangyasavon alapuló rostpépgyártásnál be lehet állítani a. rostpép hemieelíulóz-tartalmát. A gyártási körülmények - vagyis a hangyasav és az ecetsav mennyisége, a feltárási hőmérséklet és a feltárás időtartama - megegyeznek a fentiekben már ismertetett oaramete :1.
A találmány szerinti eljárással a felhasznált nyersanyagnak (lágyszárú növényeknek és lombhullat-ók fáknak), továbbá a rostpép egyes alkalmazástechnikai céljainak megfelelően be lehet állítani a rostpép hemieelíulóz-tartalmát, .Ecetsav hozzáadásával tehát a kívánt módon lehet szabályozni a rostpép hemieelíulóz-tartalmát mutató xílóztartalmat. Abban az esetben, ha a rostpépet papírgyártásra használjuk fel, a xílóztartalmat 10-40 % eeetsav hozzáadásával előnyös növelni, mert ilyen módon javítani lehet a papír szilárdsági jellemzőit is. Az ecetsav túlzott mértékű alkalmazása nem kívánatos, mert ebben az esetben a kappa-érlek rendszerint túl nagy marad abban a hőmérséklettartományban, amelyben legelőnyösebb a hangyasavat alkalmazni, Abban az esetben, ha a kappa-értéket a hőmérséklet fokozásával csökkentjük, könnyen elérhetünk egy olyan hőmérséklet-tartományt, amelyben a hangyasavveszteség hőbomlás miatt növekedni kezd. A találmány szerinti eljárás alkalmazó-
sa esetén a hangyasav-veszteség minimális mértékű, minthogy a 933 729 sz. finn közrebocsátási irat szerinti eljárásnál alkalmazott'130-190 ‘C hőmérséklettel szemben a műveleteket alacsony, í 10 °C és 140 *C közötti hőmérsékleten végezzük.
A papírgyártás során az ecetsavat csak kis ~ előnyösen lö % és 15 % közötti - mennyiségben alkalmazzuk, ha olyan papírra van szükség, amelynek jók az optikai tulajdonságai, átlátszatlan, visszaveri a fényt és nagy a fajlagos térfogata. Abban az esetben, ha a hangsúly a szilárdsági tulajdonságokon és a. hozamon van, az ecetsavat nagyobb - előnyösen 20 % és 50 % közötti mennyiségben alkalmazzuk.
•Abban az esetben, ha a rostpépet végül is viszkőzcellulóz gyártására használjuk fel, ecetsavat csak igen kis — vagyis lö %-nál kisebb ~ mennyiségben alkalmazunk.
A találmány szerinti eljárás keretében lágyszárú növényeket és lombhulíató fákat használhatunk fel nyersanyagként. A lágyszárú növények” kifejezéssel rendszerint nem erdei eredetű rostforrásokra hivatkozunk. A legfontosabb rostforrások közé tartoznak a szalmák ~ igy a gabonaszalmák -, például a rizs-, a búza-, a rozs-, a zab- és az árpaszalma a fűvek - példáal az almafű, a szahaifö és a fenyérfű a nádak - például a papirusz, a közönséges nád, a cukornád és a bambusz a háncsrostok - például a közönséges lenszárak, a maglenszárak, a kenaf, a juta és a kender a levélrostok ~ például, a. Manila-kender és a szizál valamint a maghéjrostok, például a gyapot és a gyapothuIUdékok. Az egyik fontos felhasználható nyersanyag a Finnországban tenyésző P. arundinacea,
A lombullatók fák közül felhasználható például a nyírfa. Az eljárás megvalósításához megfelelőnek találtuk a vadgesztenyét is, amelyet mindeddig sem tekintettek különösebben alkalmasnak foszlatásra.
A nyersanyagként alkalmazott lágyszárú növényeket nem szuoéges - például frakcionálással - előkezelni: a lágyszárú növények szárait, leveleit, csomóit és tüskéit fel lehet tárni úgy,, ahogy 5-15 cm hosszúságú szalma- és levéldarabok formájában betakarításkor a szecskavágó gépből kikerülnek. így nem. kerül hulladékba biomassza és nem vesznek, kárba a rövid szálak.
A találmány szerinti eljárást a következő példákkal szemléltetjük. A példákban a következő szabványos vizsgálati módszerek szerepelnek:
- cellulózpép dezintegrálása a pép tulajdonságainak meghatározása céljából (SCÁN 13:65};
- lapok laboratóriumi és kézi előállítása rostpépből a fizikai tulajdonságok meghatározása céljából (SCAN-C 26:76),
- a rostpép vízmentesítési ellenállásának meghatározása Schopper-Riegier-módszerrel (SCAN-C 19:65),
- cellulózpépek kappá-érfékének meghatározása (SCAN-C 1:77),
- a rostpép xilóztartaimának meghatározása (pentozán formájában) (SCAN-C 4:61) és
- rostpép megőrlése PFl-malomban (SCAN-C 24:67).
'600 kg P. arundinacea-pépeí készítettünk P. arundinacea levélzetet is tartalmazó, nem frakciónak szecskájából. Á feltárási körülmények a kővetkezők voltak; a főzőfoiyadék hangyasavtartalma 70-75 %, eeetsavtartafma fö % és víztartalma 15-2Λ /0, mltarasi home et 115-1.20 *C, a nyomás 1,5 és a rási idő 5ö min. Az így kapott cellulózt lúgos hidrogén-peroxid febérítőszerrei két lépésben fehérítettük.
Az így előállított P. atundinacea-pépből kísérleti üzemi méretekben finnmpapítt készítettünk,, amelyhez 50 % mennyiségű P. arundinacea-pépet és 50 '% mennyiségű szulfátos eljárással fenyőfából előállított pépet használtnak fel. A P. arundinacea-pépeí nem finomítottuk. Referens iap épként kereskedelmi forgalomban levő, igen jő minőségű, .szulfátos eljárással előállított fenyőfa/nyírfa pépet (50 % fenyőfapép és 50 % nyírfapép) alkalmaztunk, A rostpépeket 9ÖÖ-I38Ö m/min sebességgel áramoltattuk. A P. arnndiaacea-pép áramoltathatósága igen jó volt valamennyi sebesség-értéknél. A referenciapépfaez képest az ugyanolyan körülmények között áramoltatott P. arundinacea-pép az átlátszatlanság, a .fényvisszaverés, a fajlagos térfogat, a simaság és a porozitás szempontjából jobb volt. A P, arundinacea-pép tépőszilárdsága azonos volt a referenciapépével, szakítószilárdsága azonban valamivel kisebb volt, mert a P. arundínacea szálhosszúsága csak fele a nyírfáénak. Ezzel kapcsolatban azonban meg kell jegyezni, hogy a szilárdság még abban az esetben is kielégítő volt, ha a P, arundinacea-pépet nem őröltük meg. A vizsgálati eredményeket az !, táblázatban közöljük.
A papírgyártó gépen végzett kísérleti vizsgálat eredményei | Nyers- | Rost- Féay| anyag | arányok vissza- | szál· j vetődés, Hanság
i PorasÍ- 1 D.S. hás,
Szakítósátánt- sülárd/sala itatás^ (ság (ed), iság pr
RCö ~ P. anxndinacea r
ló * ( • * ♦ *·* * X < x **
P « fenyőfából előállított nátroncellulózpép ö ” nyírfából előállított nátroncellnlózpép
D.S. ~ szárazanyag-tartalom cd ~ keresztirányban md “ a gép irányában.
2. példa
Laboratóriumi méretekben kilenc feltárást végeztünk egymástól függetlenül gesztenYefapép előállítása céljából (a gesztenyefát Franciaországból vásároltak). A gesztenyefapépben levő szálak hosszúsága körülbelül ugyanolyan volt, mint a lágyszárú növényekben lévőké. A gesztenyefaforgácsokat a következő körülmények között tártuk fel; a fözőfolyadék feangyasavtattalma 72 %, ecetsavtaríal.ma lö % és víztartalma IS %; a feltárási hőmérséklet 120 ®C, a nyomás 2,0-10'' Pa és a feltárási idő 50 perc. Az így kapott pépet lúgos peroxiddal két lépésben fehérítettük. A barna pép Schopper-Ríegler-száma 18,3, kappa-értéke pedig 27,6 volt. Őrieden pép esetés a papírlap nyúlási tényezője 76,2 volt. A fehérített pép Schopper-Ríegler-száma 18,0, fehérítést foka pedig 81,9 % (ISO) volt. Őrieden pép alkalmazása esetén a húzoszilárdsági tényező 37,5 volt.
A vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy a kapott gesztenyefapép - meglepetésre - teljesen elfogadható tulajdonságokkal rendelkezik.
3. példa
P. arnndinacea-pépet készítettünk P, arnndinacea levélzeíet is tartalmazó, nem frakcionált szecskájából. Előkezelési műveletként a rostpépet 80 sC-on 20 percig abszorbeáltaitok. Az alábbi 2. táblázatban ismertetett körülmények között 5 egymástól « >9 független feltárást és - csak hangyasav felhasználásával - zérótesztet végeztünk. A táblázatban szerepeltetjük a feltárási hő-
* * « Φ ♦ « φ φ * * * Φ** mérsékleteket,. a feltárási időtartamokat, valamint a fozofolyadák hangyasav» és ecetsavtartalraát (a fennmaradó rész víz). A feltárásokat (1,5-2,5)· IOS Fa nyomáson végeztük. A 2. táblázatból az is kitűnik, hogy meghatároztuk az így kapott rostpép kappa-értékét, xílóztartalmát és hozamát.
2. táblázat
Barna F. arundíaacea-pép készítése (FA = hangyasav,
| Sorszám i......................... | Feltárás, °C/min i.......................... | Savtartalom, % FA/ A A | Kappa- -érték | Xilóztartalom, % | Hozam, 0/ /0 ...... |
| 113/55 | 73/10 | 32,6 | 7,0 | í 42,2 | | |
| | 2. | 125/30 | | 73/10 | 29,S | 7,0 | 43,7 |
| 3. | 125/50 | 53/30 j | 26,7 | 15,0 | 46,9 í |
| 4, | 125/60 | 43/40 | 29,6 | 14,5 | 47,0 |
| 5. | 129/40 | 43/40 | 29,2 | 14,9 | 48,1 |
| | G, | 123/25 | 83/0 | 31,4 | 7,1 | 45,5 |
A 2. táblázatban közölt eredményekből kitűnik, hogy a rostpép xiíóztartalma - vagyis hemicellulőz-íartalma - csaknem egyenes arányban nő az ecetsavmennyiség növekedésével.
Az így kapott rostpépeket lúgos peroxid fefeéritőszerrel két lépésben fehérítettük, A fehérített rostpépekre vonatkozóan a 3. táblázatban közöljük a xilóztartalmat, a hozamot és a húzőszilárdságí tényezőt.
3. táblázat
Fehérített P. arundinacea-pépek tulajdonságai
| Sorszám^ | Xilézt art alom, % | Hozam, % | Bűzőszilárdsági tényező |
| L | 6,7 | 35,3 | 53,3 |
| 2. | 6,3 | 37,6 | 50,1 |
| 3. | 8,9 | 40,8 | 55,8 |
| 4. | 10,5 | 41,2 | 57,9 |
| 5. | 10,0 | 40% | 58,3 |
| 0 | 3 ? AA y ,W | 35,4 | 47,9 |
4. példa
Fehérített P. arnndínacea-pépet készítettünk P. arnndínacea levélzetet is tartalmazó, nem frakcíonált szecskájából· A feltárást a következő körülmények között végeztük: a fózőfolyadék hangyasavtartaíma 53 %, eeetsavtartalma 30 % és víztartalma 17 %; a feltárási hőmérséklet 119 *€ és a nyomás 1 s8-105 Pa. A P. ariindinacea-pépet összekevertük szulfátos eljárással fenyőfából előállított, fehérített, szárított és 2500 min’5 fordulatszámmal működtetet PFI-malomban megörült rostpéppel· Az 50 %-ban P, arundinacea-rostökat, 50 %~ban pedig fenyőfarostokat tartalmazó kevert, eellulóznépből papírlapokat készítettünk, és meghatároztuk azok műszaki jellemzőit, A lapok húzőszilárdságí tényezője 68,4, tépöszilárdságí tényezője 5,2, fajlagos térfogata pedig 1,28 cm Zg volt. Ezek az értékek megfelelnek a finompapírokkal szemben támasztott követelményeknek.
Az ezen a területen járatos szakemberek számára magától értetődik, hogy a találmányi alapgondolatból kiindulva sokféle módon valósítható meg technológiai fejlesztés. A találmány tehát « » » ·»·♦* 9 tt
- 14 nem korlátozódik a fentiekben ismertetett példák szerinti megvalósítási módokra, hanem kiterjed minden, az igénypontok által meghatározott oltalmi körön belüli megoldásra.
Claims (4)
- S z ab a d a 1 m I igén v p ο η£ok1. Lágyszárú növényekből és lombbnllatő fákból rostpép előállítására alkalmas, hangyasavaf és ecetsavat egyaránt tartalmazó fözősav alkalmazásén alapuló eljárás, azzal jel 1 e m. e z v e, hogy a feltárást 110-140 °C~on, előnyösen 115-125 °C~on 20-80 perc alatt hajtjuk végre, és a főzéshez olyan regenerált sav.elegyet használunk, amely :80-40 tö-meg'% hangyasavat és 10-40 tömeg.%, előnyösen 15-40 tömeg% ecetsavat tartalmaz, és amelyet úgy állítunk elő, hogy az elhasznált főzőfolyadékot 50-80 tömeg%-os szilárdanyag-tartalomig bepároljuk, az Így kapott, hangya-savat, ecetsavat és vizet tartalmazó elegyből a. vizet (2-3)-10- Pa nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk, és a hangyasav és ecetsav elegyét a főzésben való felhasználáshoz kinyerjük.
- 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a rostpépet további művelet keretében fehérítjük.
- 3. A 2. igénypont szerinti rostpép alkalmazása papír előállítására.
- 4. Eljárás további fözősavként ecetsav felhasználásával végzett feangyasavas feltárási eljárás során a rostpép berni-cellulóztartalmának a beállítására, azzal jellemezve, hogy olyan főzősavat használunk fel, amelyben a hangyasav mennyisége 80-40 tömegét, az ecetsav mennyisége pedig 10-40 tömeg%, előnyős esetben 15-40 tömeg %, a. feltárási hőmérséklet 110-140 ’C, előnyösen 115-125 ’C, a feltárási idő pedig 20-80 perc, és a heinícellnlóz-tartalmat a kevert savban levő hangyasav és ecetsav arányának a változtatásával állítjuk be.
Applications Claiming Priority (2)
| Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
|---|---|---|---|
| FI980995A FI116390B (fi) | 1998-05-05 | 1998-05-05 | Menetelmä massan valmistamiseksi |
| PCT/FI1999/000372 WO1999057364A1 (en) | 1998-05-05 | 1999-05-04 | Process for producing pulp with a mixture of formic acid and acetic acid as cooking chemical |
Publications (3)
| Publication Number | Publication Date |
|---|---|
| HUP0101935A2 HUP0101935A2 (hu) | 2001-09-28 |
| HUP0101935A3 HUP0101935A3 (en) | 2002-10-28 |
| HU228481B1 true HU228481B1 (en) | 2013-03-28 |
Family
ID=8551657
Family Applications (1)
| Application Number | Title | Priority Date | Filing Date |
|---|---|---|---|
| HU0101935A HU228481B1 (en) | 1998-05-05 | 1999-05-04 | Process for producing pulp with a mixture of formic acid and acetic acid as cooking chemical |
Country Status (12)
| Country | Link |
|---|---|
| US (1) | US6562191B1 (hu) |
| EP (1) | EP1084291B1 (hu) |
| CN (1) | CN1170031C (hu) |
| AT (1) | ATE399900T1 (hu) |
| AU (1) | AU755788B2 (hu) |
| BR (1) | BR9910160B1 (hu) |
| CA (1) | CA2331089C (hu) |
| DE (1) | DE69939016D1 (hu) |
| ES (1) | ES2308840T3 (hu) |
| FI (1) | FI116390B (hu) |
| HU (1) | HU228481B1 (hu) |
| WO (1) | WO1999057364A1 (hu) |
Families Citing this family (21)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| FI117633B (fi) * | 2000-12-29 | 2006-12-29 | Chempolis Oy | Kemikaalien talteenotto ja valmistus massan valmistuksen yhteydessä |
| FI117632B (fi) * | 2001-07-13 | 2006-12-29 | Chempolis Oy | Menetelmä massan valmistamiseksi |
| US7771565B2 (en) * | 2006-02-21 | 2010-08-10 | Packaging Corporation Of America | Method of pre-treating woodchips prior to mechanical pulping |
| FI121811B (fi) * | 2007-06-01 | 2011-04-29 | Upm Kymmene Corp | Uudet dispersiot ja menetelmä niiden valmistamiseksi |
| WO2010066195A1 (zh) * | 2008-12-09 | 2010-06-17 | 山东福荫造纸环保科技有限公司 | 一种原纸以及制备方法和应用 |
| EP2336222A1 (en) * | 2009-12-17 | 2011-06-22 | Shell Internationale Research Maatschappij B.V. | Process for treating lignocellulosic biomass material |
| FI123052B (fi) * | 2011-09-23 | 2012-10-15 | Chempolis Oy | Esikäsittelymenetelmä vesiliukoisten sokereiden tuottamiseksi lignoselluloosamateriaalista |
| CN103131017B (zh) * | 2011-11-22 | 2016-03-16 | 济南圣泉集团股份有限公司 | 一种从木质纤维素生物质中提取木质素的工艺 |
| CN103898786B (zh) * | 2012-12-25 | 2016-02-10 | 济南圣泉集团股份有限公司 | 一种生物质原料的综合利用工艺 |
| US9540244B2 (en) * | 2013-06-05 | 2017-01-10 | Mississippi State University | Methods for synthesizing graphene from a lignin source |
| CN103643586A (zh) * | 2013-12-11 | 2014-03-19 | 苏州谊恒印务有限公司 | 一种绿化废弃物印刷纸浆的制备方法 |
| CN103669101A (zh) * | 2013-12-11 | 2014-03-26 | 苏州谊恒印务有限公司 | 一种玉米芯印刷纸浆的制备方法 |
| CN103643585A (zh) * | 2013-12-11 | 2014-03-19 | 苏州谊恒印务有限公司 | 一种番薯粉印刷纸浆的制备方法 |
| CN103643587A (zh) * | 2013-12-11 | 2014-03-19 | 苏州谊恒印务有限公司 | 一种桐树枝印刷纸浆的制备方法 |
| FR3016359B1 (fr) | 2014-01-10 | 2022-04-29 | Arkema France | Compositions de peroxyde d'hydrogene pour la delignification de matiere vegetale et leurs utilisations |
| CN105239435B (zh) * | 2015-09-02 | 2018-03-27 | 广州市楹晟生物科技有限公司 | 一种木质纤维原料的处理方法 |
| CN106256956A (zh) * | 2016-08-31 | 2016-12-28 | 防城港市绿华源农林科技有限公司 | 一种香茅纸的制造方法 |
| CN107044063B (zh) * | 2017-05-19 | 2018-08-03 | 广西金荣纸业有限公司 | 一种一次预处理浸液a及其应用 |
| CN107119477B (zh) * | 2017-05-19 | 2018-09-21 | 广西金荣纸业有限公司 | 一种麻竹本色纸浆及其制备工艺 |
| CN107034717B (zh) * | 2017-05-19 | 2018-08-03 | 广西金荣纸业有限公司 | 一种制备麻竹本色纸浆的预处理方法 |
| CN109706769B (zh) * | 2018-12-29 | 2021-10-01 | 齐鲁工业大学 | 一种小分子醛类有机物共混有机酸分离木质纤维素的方法 |
Family Cites Families (7)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| US3553076A (en) * | 1968-01-22 | 1971-01-05 | Weyerhaeuser Co | Non-catalytic process for the production of cellulose from lignocellulosic materials using acetic acid |
| FI74750C (fi) | 1985-03-22 | 1988-03-10 | Keskuslaboratorio | Foerfarande foer framstaellning av blekt cellulosamassa utav ligninhaltigt raomaterial. |
| GB8721528D0 (en) | 1987-09-14 | 1987-10-21 | Shell Int Research | Pulping lignocellulose-containing material |
| DE4228171C2 (de) | 1992-08-25 | 1995-06-14 | Kaemmerer Projekt Agentur Gmbh | Verfahren zur Gewinnung von Zellstoffen |
| FI95159C (fi) | 1994-02-11 | 1995-12-27 | Valtion Teknillinen | Menetelmä ja laite selluloosakuitujen erottamiseksi ligniinistä |
| US5656130A (en) * | 1995-04-28 | 1997-08-12 | Union Camp Holding, Inc. | Ambient temperature pulp bleaching with peroxyacid salts |
| FI103899B (fi) * | 1996-11-06 | 1999-10-15 | Chempolis Oy | Menetelmä erityisen vaalean massan valmistamiseksi |
-
1998
- 1998-05-05 FI FI980995A patent/FI116390B/fi not_active IP Right Cessation
-
1999
- 1999-05-04 CA CA002331089A patent/CA2331089C/en not_active Expired - Fee Related
- 1999-05-04 CN CNB998058114A patent/CN1170031C/zh not_active Expired - Fee Related
- 1999-05-04 AT AT99922214T patent/ATE399900T1/de active
- 1999-05-04 HU HU0101935A patent/HU228481B1/hu not_active IP Right Cessation
- 1999-05-04 WO PCT/FI1999/000372 patent/WO1999057364A1/en active IP Right Grant
- 1999-05-04 ES ES99922214T patent/ES2308840T3/es not_active Expired - Lifetime
- 1999-05-04 AU AU39344/99A patent/AU755788B2/en not_active Ceased
- 1999-05-04 US US09/674,678 patent/US6562191B1/en not_active Expired - Fee Related
- 1999-05-04 BR BRPI9910160-2A patent/BR9910160B1/pt not_active IP Right Cessation
- 1999-05-04 EP EP99922214A patent/EP1084291B1/en not_active Expired - Lifetime
- 1999-05-04 DE DE69939016T patent/DE69939016D1/de not_active Expired - Lifetime
Also Published As
| Publication number | Publication date |
|---|---|
| CN1299424A (zh) | 2001-06-13 |
| FI980995A0 (fi) | 1998-05-05 |
| ES2308840T3 (es) | 2008-12-01 |
| CA2331089C (en) | 2007-11-13 |
| CN1170031C (zh) | 2004-10-06 |
| AU755788B2 (en) | 2002-12-19 |
| EP1084291B1 (en) | 2008-07-02 |
| WO1999057364A1 (en) | 1999-11-11 |
| CA2331089A1 (en) | 1999-11-11 |
| DE69939016D1 (de) | 2008-08-14 |
| US6562191B1 (en) | 2003-05-13 |
| BR9910160B1 (pt) | 2010-11-30 |
| ATE399900T1 (de) | 2008-07-15 |
| AU3934499A (en) | 1999-11-23 |
| HUP0101935A3 (en) | 2002-10-28 |
| BR9910160A (pt) | 2001-01-09 |
| HUP0101935A2 (hu) | 2001-09-28 |
| FI980995A (fi) | 1999-11-06 |
| FI116390B (fi) | 2005-11-15 |
| EP1084291A1 (en) | 2001-03-21 |
Similar Documents
| Publication | Publication Date | Title |
|---|---|---|
| HU228481B1 (en) | Process for producing pulp with a mixture of formic acid and acetic acid as cooking chemical | |
| Cordeiro et al. | Chemical composition and pulping of banana pseudo-stems | |
| US6057438A (en) | Process for the co-production of dissolving-grade pulp and xylan | |
| Laftah et al. | Pulping process and the potential of using non-wood pineapple leaves fiber for pulp and paper production: a review | |
| JP6702959B2 (ja) | リグノセルロース系材料の加工方法 | |
| SU1194282A3 (ru) | Способ разложени лигноцеллюлозного материала | |
| US8529731B2 (en) | Process for fractionating sugarcane bagasse into high α-cellulose pulp, xylan and lignin | |
| CA2672265C (en) | Process of treating a lignocellulosic material | |
| Ferrer et al. | Acetosolv pulping for the fractionation of empty fruit bunches from palm oil industry | |
| FI103588B (fi) | Menetelmä tekokuitujen ja muiden kuitujen raaka-aineen valmistamiseksi ruohovartisista kasveista | |
| Mohieldin | Pretreatment approaches in non-wood plants for pulp and paper production: a review | |
| Maryana et al. | Environment-friendly non-sulfur cooking and totally chlorinefree bleaching for preparation of sugarcane bagasse cellulose | |
| KR100694840B1 (ko) | 옥수숫대 셀룰로오스로부터의 기계펄프의 제조방법 | |
| Ainun et al. | Effect of chemical pretreatment on pulp and paper characteristics of bamboo gigantochloa scorthechinii kraft fibers | |
| JP2019007128A (ja) | 溶解パルプ | |
| Gülsoy et al. | Deep eutectic solvent pulping from sorghum stalks | |
| Lam et al. | Production of paper grade pulp from bagasse by a novel pulping process | |
| Lee et al. | Effect of soda-ethanol cooking with caustic extraction prior to bleaching on the properties of hardwood pulp | |
| DO | Application of Thermomechanical Pulping Method for Fabricating Bamboo Fiber | |
| WO2023137154A1 (en) | Process for treating land-based plant and marine-based biomasses | |
| JP6280417B2 (ja) | 製紙用パルプ及びその製造方法 | |
| Fahmy et al. | Agricultural Residues (Wastes) for Manufacture of Paper, Board, and Miscellaneous Products: Background Overview and... |
Legal Events
| Date | Code | Title | Description |
|---|---|---|---|
| MM4A | Lapse of definitive patent protection due to non-payment of fees |