HU228041B1 - Insulating glazing and the production method thereof - Google Patents

Description

A találmány tárgya szigetelő üveges egység és eljárás annak előállítására. Üveges egység alatt a találmány összefüggésében ablaktáblában., üvegfalban, üvegtetőben, stb. felhasználható üveglapot tartalmazó- elemet értünk.

A szigetelő üveges egységek egy isimért típusa két üveglapot tartalmaz, amelyek közt gázzal, például levegővel töltött légtér található. Az üveglapok összetartására és a köztük lévő távolság fenntartására, térkőzlartó keretet használnak, amelyek egymásra hajtott vagy sarokelemek segítségével elrendezett üreges fém profitokat tartalmaznak. A profitok molekulái szítával vannak ellátva, amelynek elsődleges feladata a gyártás során az üveges egység köztes légterében bennmaradt vízmolekulák abszorbeálása, e nélkül a vízmolekulák hajlamosak lennének hidegben kondenzációra, ami az üveges egység párásod ását e red mé nyezné.

Az üveges egység lezárásának és tömítésének biztosítása végett a térköztartő keretet hozzáragasztják az üveglapokhoz butíl kanosuk típusú elasztomer szegély segítségével, amelyet közvetlenig a profilokra visznek fel extrutíálássa! egy csővégen keresztül. A keret egyes sarkainál lévő sarokelemek szintén butíl kaucsukkal vannak ellátva, Az üveges egység összeállítása után az elasztomer íömítőszsgély ideiglenesen az üveglapok mechanikus benntartásának feladatát Is ellátja. Végül poilszulfld vagy poliuretán típusú térhálósítható tömitő * ♦ * » ♦· masztixot fecskendeznek a térköztartö keret és az üveglapok áltat határolt kerületi horonyba, ezzel befejezve az üveglapok mechanikai összeszerelését A butit kanosuk legfőbb feladata az üveges egység belsejének vízpárával szembeni tömítése, míg a masztix folyadék halmazállapotú vízzel és oldatokkal szemben biztosít tömítést.

Egy Ilyen üveges egység gyártásához számos különböző anyag •· J \ szükséges, beleértve a profilokat, a sarokelemeket, a molekula i szitát és az organikus tömítőanyagokat. Ráadásul ezeket az anyagokat nem egyetlen művelet során helyezik el.

Az ilyen gyártási eljárások egyik hátránya, hogy a különböző anyagokat tárolni kelt. Ahhoz, hogy minden esetben teljesíteni lehessen a szigetelő üveges egységre beérkező új megrendelést, mindegyik anyagból kellő mennyiségűnek kell rendelkezésre állnia, ami nem teszi lehetővé az anyagellátás és tárolás gyors és egyszerű megvalósítását.

Ráadásul a jelenleg alkalmazott nagyszámú anyagok elrendezése számos szerelési műveletet igényel, amelyek ugyan automatizálva vannak, de mivel egymás után hajthatók csak végre, kedvezőtlenül hosszú gyártási időt eredményeznek. A műveletek némelyike megszakítást eredményez a gyártósoron, és ezek a rövid kieső időintervallumok szintén tovább rontják a produktivitást.

Egy további hátránya a jelenleg Ismert szigetelő üveges egységeknek, hogy az öreges profil belsejében elrendezett molekula szíta kicserélése vagy regenerálása lehetetlen, mivel ez az üveges egység tönkretételét eredményezné.

Célunk a találmány által olyan szigetelő üveges egység biztosítása, amelynél a fenti hátrányokat kiküszöböljük az által, hogy olyan anyagokat választunk, amelyek lehetővé teszik a gyártási folyamat gazdaságosabb irányításét, egyszerűbb szerelési műveleteket eredményeznek, és amelyek lehetővé teszik az üveges egység felújítását annak károsítása nélkül, különös tekintettel a granuiáris molekula j szita cserélésére és/vagy gáz újbóli bevezetésére.

A kitűzött célt egy olyan szigetelő üveges egységgel oldjuk meg, amely egymástól gázzal töltött légtérrel elválasztott két üveglappal rendelkezik, valamint a két üveglapot egymástól távolságban tartó betételemet tartalmaz, amelynek a gázzal töltött légtér felé néző belső felülete és azzal ellentétes oldali külső felülete >K ^>s\· van, valamint az üveges egység belsejét lezáró tömítöetemeket tartalmaz. Az üveges egység lényege, hogy a betétetem egy lényegében lapos· profil, amely az üveges egység kerületének egy első részét körülvevően van elrendezve, és amely belső felületével az üveglap peremeihez van rögzífőeszkőz révén erősítve, és az üveges egység kerületének egy második része egy másik profillal van körülvéve.

Ennek a típusú profilnak, valamint az üveges egység: peremén történő elrendezésnek az egyik fő előnye, hogy javítja az üveges egység azon részeinek átlátszóságát, amelyek kerülete mentén a betétetem a lényegében lapos profil.

Az üveges egység kerületének első és második része között tehet 10 részleges, vagy akár teljes átfedés is, feltéve, hogy a betétetem hagyományos távtartó és tömltő funkcióját is betölti. Sok esetben a kerületnek az ún. másik profil által beborított második része kisebb, mint az üveges egység teljes kerülete. Ennek oka, hogy ha ez a mássk profil üreges, akkor a találmány szerinti üveges egység legnagyobb előnye éppen abban áll, hogy rendkívül megkönnyíti a lényegében lapos szalag rögzítését, illetve a rögzítés feloldását, ami hozzáférést enged az üreges profil belsejéhez, Igy abban kicserélhető a nedvszívó hatású ,-7\ molekulád szíta. A hozzáférés akkor optimális, ha az üreges profil az üveges '<···' egység kerületének csak egy részét, de nem az egészet veszi körül, például az alsó vízszintes oldalt, vagy egy egyenes oldalnak csak egy szakaszát A lapos profil visszaerősítése, miután elválasztottuk a kerülettől, nem jetent problémát, erre számos Ismert anyag felhasználható.

A találmány kontextusában másik profil alatt egy olyan profilt értünk, Aí/ p.ő'Ak>A'\ amely tehát üreges vagy tömör, és négyzet, téglalap vagy még bonyolultabb keresztmetszetű, például megegyezhet egyik oldalának hosszúsága a gázzal teli légtér vastagságával.

A találmány szerinti üveges egység legalább két üveglapot tartalmaz, általában hármat vagy még többet, amelyek mindegyike monolitikus üveglap vagy laminált üveg- és műanyaglap. Az üveges egységben az üveglapok egymástól távolságban vannak elrendezve.

A találmány két egymást nem kizáró kiviteli alakjánál;

- a másik profil a belső felületével az üveglap pereméhez van rögzítve, közvetlenül vagy közvetett módon, például a lényegében lapos profilon keresztül;

a másik .profil: legalább részben az üveglapok közt van elrendezve.

Mindkét esetben a profilok hozzá lehetnek ragasztva az üveglapokhoz, akár azok peremeihez, akár belső felületeihez. Elképzelhető azonban, hogy nincs ragasztás, ez a helyzet például a következő kialakításoknál:

- a másik szalag neki van szorítva az üveges egység peremeinek, és teljesen körül van zárva a lapos profil által, amely az üveghez van

- a másik szalag teljes egészében a két üveglap közt található az üveges egység alsó vízszintes oldalánál a gravitáció révén támaszkodik a lapos profil belső felületére vagy a két üveglap közé van

Előnyösen a másik profilnak legalább egy része kívül esik az üveglapok által körülhatárolt tartományon, és az alakja olyan, hogy kifejezetten elősegíti az üveges egységnek egy kijelölt nyílásba történő illesztését és/vagy rögzítését.

Elképzelhető például, hogy a másik profil kívül eső része a profil teljes hosszában egy kiálló nyelvvel van ellátva, amely szorosan illeszkedik egy nyílás keretében kialakított horonyba, ilyen kialakítással fölöslegessé válik az üveges egység kerületének ezen részét utólag, szegéllyel, ún, üvegező diszlécoel ellátni, amelyet szögeléssel vagy más ekvivalens módszerrel kellene rögzíteni.

Előnyösen a betételem olyan, hogy gázok, por és folyadék halmazáliapotü vízzel szemben tömítést biztosit.

A lényegében lapos profil tömitőeiemei legalább a betétetem külső felületén vagy legalább a betétetem belső felületén vannak elrendezve. Az utóbbi esetben a lényegében lapos profil külső felülete az üveges egységnek a kijelölt nyílásba történő beillesztését és/vagy központosítását és/vagy rögzítését megengedő szabálytalan formával van ellátva. Ezek a szabálytalan formák lehetnek olyan hosszanti barázdák, amilyeneket például höképlékeny műanyag extrudálásával vagy hasonló folyamattal lehet eíőáliitant. E tekintetben hivatkozunk az EF 0,745,750 Al számú bejelentésre, amelynek 7. és 8, ábráján fűrészfogszerű barázdák vannak kialakítva egy megdöntött rámpa mentén, amelynek feladata az üveges egység rögzítése a keretben, és ezzel egyidejűleg a központosítás meg valósítása , mindezt egyszerűen , nyomás kifejtésével. Az Ilyen típusú barázdák beleesnek a jelen kiviteli alak változtatási lehetőségeibe.

ή

S»« •Μ» ♦·

5r s

*S ,

A lényegében lapos profil tömítőeleme -lehet egy lém bevonat, előnyösen rozsdamentes acélból vagy alumíniumból, amelynek vastagsága 2-50 pm közötti.

A lényegében lapos profil készülhet teljes egészében fémből.

Amennyiben a profil műanyagból készül, egy olyan fém bevonattal van ellátva, amely gázokkal és vízpáfávat szembeni tömitőelémként szolgál. A bevonat kerülhet a profil külső felületére vagy a gázzal töltött légtér felé eső belső felületére, A belső felületen történő elrendezés előnye, hogy kisebb vastagság is elégséges, mivel nem kell külső behatásoknak, karcolásoknak ellenállnia, így az üveges egység kerülete mentén vékonyabb lesz a höátadó rész, továbbá az üveghez való rögzítés (különösen alumínium esetén) tökéletesen szabályozható, függetlenül attól, hogy milyen műanyagot használunk profilként, végül pedig: a belső felületen elhelyezett fémbevonat megkönnyítheti az esetleges üveges egységen, belüli elektromos- elemek elektromos kapcsolásét.

Egy előnyös kiviteli alaknál a lényegében lapos profil lineáris megtörés!

szilárdsága legalább 400 Mim. Ennek biztosításához a lapos profilnak legalább 0,1 mm vastagnak kell lennie, amennyiben teljesen rozsdamentes acélból készül, és legalább 0,15' mm vastagnak keli lennie, amennyiben egészében alumíniumból van, és legalább 0,25 mm vastagnak kell lennie, amennyiben megerősítő szálakkal ellátott böképlékeny műanyagból van.

Előnyösen a betételemet az üveges egységhez rögzítő eszköz víz átnemeresztő és olyan ragasztóanyagból áll, amelynek szakítószilárdsága legalább 0,45 fvlPa.

Egy másik előnyös kiviteli alaknál a lényegében lapos profi két szabad vége az üveges egység egészének vagy egy részének bevonása érdekében össze van egymással kapcsolva úgy hogy az egyik vég a másik végen, vagy a másik profil egyik végén átlapol. Ebben az esetben az üveges egység kiegészítő lezáró elemeket tartalmaz, amelyekkel az átlagolás következtében szabadon maradó oldalirányú tartományok vannak tömitve.

Egy másik lehetőség: az üveges egység kerületének teljes bevonása helyett, hogy a lényegében lapos profil szabad végeit egymásba illeszkedő komplementer formával alakítjuk ki, így ezeket egymáshoz Illeszkedően lehet elrendezni. Az Illeszkedési tartományra előnyösen gáz- és vízpára átnemeresztő ragasztószalagot vagy ragasztóanyagot viszünk fel,

egységre, hogy kövesse a kontúr görbületét.

történő bozzáerosítésseí alakítunk ki.

A profil tehát pontosan meghatározott formára alakítható. A profi

más alkalmas eszközzel, ezáltal különböző funkcionális szerepet betöltő elemekkel láthatjuk el a profilt. Például a profil felületén kialakíthatunk diszkrét pontokban vagy folytonosan elhelyezett csapokat, bemélyedéseket vagy ütközőket. Ezek elhelyezhetők például két párhuzamos vonal mentén vagy egymáshoz képest elfoltan, de a sarkokon is kialakíthatunk éles peremeket, például tüskék, fogazás vagy hornyolás segítségével.

A csapok különösen alkalmasak a gázzal teli légtérben elhelyezett keresztelemek rögzítésére és benntarlására, amely keresztelemek dekoratív szerepet töltenek be,

Amennyiben a csapok az üveges egység belseje felé néznek, és legalább két párhuzamos vonal mentén vannak elrendezve, akkor ezek szolgálhatnak egy további üveglap megvezetésére és beillesztésére, három vagy akár négy

is, ha ez az elváltozás visszacsinálható lenne. Ezen kívül a további elemek hozzáadásával elérhető olyan betételemes kialakítása, amelyek az üveges egységnek még jobb merevítést és szilárdságot biztosítanak, vagy más módon hozzájárulnak az üveges egység beszereléséhez, különösen például ablaküveg horonyba történő beszerelés esetén.

Kiegészítő etemként másfajta anyagokat ís használhatunk, például műanyag csapokat vagy extrudálássai nyert profííozott peremeket vagy hornyokat, amelyek szolgálhatnak tömítésként vagy dekoráció gyanánt.

Az említett kiegészítő elemeken kívül az Is elképzelhető, hogy a profilt előzőleg korrózíogátló kezelésnek tesszük kí, vagy festéket vagy dekoratív lakkot viszünk fel rá. A profilra lehet továbbá pecsételni, nyomtatni vagy azon bánnilyen más információhordozó jelölést elhelyezni, amellyel például nyomon követhető a gyártott üveges egység.

A lényegében lapos betétetem· tartalmazhat bemélyedéseket vagy lehet kettős fallal ellátva, amelyben további funkcionális eszközök lőhetnek elrendezve, például szellőzőcsövek (azaz olyan csövek, amelyek lehetővé teszik az üveges egységen kívüli és belüli nyomás kiegyenlítődését konvekcló nélkül).

A találmány szerinti betételem előnyösen egyet vagy többet tartalmaz a következő funkcionális eszközökből:

- száníőszert, amely különösen a betételem -alakjában kialakított bemélyedésben van elhelyezve, hozzákapcsolva;

- vezérlőt, mechanikai továbbító kapcsolatot (elektromos vezetékeket, vezetőelemeket amelyek az üveges egység peremének fűtésére szolgáinak, nyomtatott áramköröket) ez esetben a vezetékek, például az érintkezési tartománynál ki vannak vezetve;

- a gázzal teli légtérben reluxa típusú redőny lehet elrendezve, és

- a betételem páratartalom mérő eszközzel lehet felszerelve a gázzal teli légtér páratartalmának mérésére, így megállapítható, hogy mikor szükséges az üveges egység: felújítása, azaz szétszerelése, megmosása, majd újbóli összerakása és a száritőszer regenerálása.

vagy a betétetemhez van eszközöket vagy elektromos

A 'találmány egy különösen előnyös kiviteli alakjánál az üveges egység négy oldala közül három a lényegében lapos profillal van bevonva, és a feni említett funkcionális eszközöket az üveges egység szabadon maradt oldalánál szereljük fel, majd ezt az oldalt is leragasztjuk a lényegében lapos profillal.

Egy lehetséges kiviteli alaknál a bevételemen legalább egy lyuk van, amely lehetővé teszi például száritószer patron vagy gázpatron hozzáerőslféséí, az utóbbi megengedi az. üveglapok közti fér gázzal való feltöltését, valamint a nyomáskíegyentttést, amennyiben az üveges egység gyártásának helyén a nyomás különbözik a felhasználási helyen fennálló nyomástól. A lyuk vagy lyukak ezen kívül szabályozott légkeringetés megvalósítására Is szolgálhatnak az üveglapok között, hogy ezáltal szellőző üveges egységet valósítsunk meg, ami rendkívül hasznos, például sütöajfők esetén. A lyuk kialakítható a lényegében lapos profilban vagy a másik profilban, vagy akár mindkettőben. Utóbbi esetben a két lyuk előnyösen egymással szemben van. A lyuk adott esetben, de nem feltétlenül közveffenikaa^muéííéefeban. lehet a gázzal teli légtérrel (például abban vFtí az esetben, ha az üreges profil egyik vege ügy van lezárva, hogy azon a lényegében lapos profil átlapol). A lyuk adott esetben lehet átmenőlyuk, és adott esetben előállhat például úgy, hogy lokálisan hiányzik az alumíniumból vagy más anyagból készült átnemereszfő réteg, de jelen van az alatta fekvő, lehetőség szerint gazatereszto rétég.

A lyuk bármilyen arra alkalmas lyükasztóeszközzel kialakítható, vagy olyan, a profilhoz rögzített elemmel, amely lyukasztórésszel van ellátva, A profil átszúrható egy megjelölt ponton, vagy például a profilon előre kialakított bemélyífésnél, de az is elképzelhető, hogy a lyukasztórésszel ellátott rögzített elemet pontosan pozícionáljuk a profilon az elhelyezést kijelölő előzetesen kialakított kiálló részek segítségével, mint azt korábban ismertettük. A lyukaszfőeszkőz lehet például a kereskedelmi forgalomban lévő Italok alumínium dobozánál használt elem, ekkor az átlyukasztást követően a hátratólt anyagdarab kapcsolatban marad a profillal.

Amennyiben a lyuk gézi bevezetés céljából lett kialakítva, akkor előnyös a lyukat tömítéssel ellátni, például gázátnemeresztő fóliával, amelyet mechanikai úton erősítünk a profilhoz különböző eszközök segítségével, például megfelelő tömítést biztosító kötőanyag használatával.

A szalag egyik felülete Ily módon hozzáragasztható a kilyukasztott profit tömítésére szánt fólia felülethez, A szalag ellentétes oldalán egy nem ragadó védő fémbevonat van, amely a fóliának a profilhoz történő illesztése során lehetővé teszi a fólia elhelyezésének változtatását, hogy a kívánt helyre lehessen az utóbbit

Igazítani. A profil oldalirányból egy nyelvvel van ellátva, amelynek meghúzásával eltávolítható a védő fémbevonat, így szabaddá válik a ragasztóanyag és a fólia hozzáragad a profilhoz.

A találmány tárgyát képezi olyan üveges egység is, amelynél a két üveglap élei egymáshoz képest legalább részben el vannak tolva. Elképzelhető, 10 hogy csak az egyik üveglap egyik oldala nyúlik a másik üveglap megfelelő oldalán túl, és az eltolás mértékének megfelelő teret az említett másik profil tölti ki az oldal teljes hossza mentén. Lehetséges továbbá, hogy a két üveglap egyike íaminálí, amelynek az öveges egység külseje felé néző laprétege nagyobb, mint a laminált lap többi rétege, és egy lényegében lapos profil van egyrészt ez utóbbi többi réteg 15 peremeihez, valamint a második üveglap pereméhez ragasztva,

A találmány szerinti szigetelő üveges egység egy másik kiviteli alakjánál a két üveglap közül legalább az egyik átmenőfurattal van ellátva, amelynek peremei az öveges egység kerületének első részéhez számítanak, és egy lényegében lapos profil van tömítő módon nekiszorítva és hozzáragasztva ezekhez a 20 peremekhez. Amennyiben az áimenőlyuk korong alakú, a lapos profil cső formájú, amely adott esetben olyan eszközökkel van ellátva, amellyel az üveges egységet egy épület tartószerkezetéhez vagy hasonló szerkezethez lehet erősíteni.

Végül pedig azáltal, hogy a betételem az üveglapok peremeire kerül, az üveglapok belső kerület menti peremekhez, közeli felülete szabadon marad, míg 25 az ismert öveges egységeknél ezt a felületet lefoglalja a betételem. Éppen ezért a találmány szerinti üveges egységnél ez a szabad felület felhasználható más elemek rögzítésére, például dekoratív keresztelemek rögzítésére ragasztás útján. Miután az üveges egységet beépítettük egy ablakkeretbe, a rögzítési hely nem látszik, mivei az az ablaküveg horonyba kerül, távol a világosságtól.

A találmány szerinti gyártási eljárás egy első változatánál a következő éseket hajtjuk végre;

«« ♦ * * * * *·* φ* χ?0elhelyezzük az említett másik profilt - adott esetben rögzítőeszközzel ellátva az üveges egységen, miközben a két üveglapot: párhuzamosan és egymástól távolságban • a rőgzftőeszközökkel ellátott, lényegében lapos profil belső felületét az 5 üveglapok peremeire Illesztjük, adott esetben a másik profil külső felületére:

« a lényegében lapos profil elhelyezése során az elhelyezéssel szinte egy időben nyomóeszközök segítségével nyomást gyakorlunk a profil külső felületére, ez által biztosítjuk a profil hozzáragadásáf az üveglapok peremeihez, és adott esetben a másik profilhoz; és

1Ό » a lényegében lapos profil két végét szilárdan rögzítjük: vagy egyik véget a másik véghez, vagy mindkét véget a másik profit egy-egy végéhez.

Az eljárás egy előnyös változatánál a lényegében lapos profil az üveges egységen történő elrendezés előtt egy szalagtekercs formájában fel van tekercselve, az eljárás sorén a profilt arról letekercseljük, kinyújtjuk, és kívánt hosszúságúra vágjuk, a ragasztóanyag típusú rögzitőeszközl pedig fecskenöezés útján visszük fel a kinyújtott szalagra.

Előnyösen a szárítószert a rögzítő eszköz felvitelével egyidcben helyezzük el a kinyújtott szalagon.

Egy másik előnyös kiviteli alaknál a lényegében lapos profit úgy 20 helyezzük fel, hogy egy kiinduló pontnál nekíszorlfjuk az üveges egység első oldalának pereméhez, és az üveges egység kerületének bevonását a kiinduló ponttól kezdődően végezzük, és a szalagot úgy helyezzük el az üveges egység sarkain hőképlékeny műanyagból átló lapos profi esetén, hogy felmelegítjük annak külső felületét, ezáltal megkönnyítve a profil ráhajlitását a sarkokra, hogy a profil tökéletesen illeszkedjen a sarok kontúrjához.

A kiindulási pont előnyösen az üveges egység egyik oldalának közepénél van, így egyszerre lehet felvinni és rányomni a lényegében lapos profilt a kerület két ellentétes irányában, amivel Időt spórolhatunk.

Egy másik lehetőség, hogy a kiindulási pont az üveges egység egyik 30 sarkánál van.

másik eljárásnál az üveges egység kerületének bevonása úgy történik, hogy a lényegében lapos profil elhelyezésekor két szalagot használunk, amelyeket két kiindulási pontnál szentünk le feivivö és nyomáskifejtő eszközöket •„”*r alkalmazva, és a bevonási művelet ebből a két kiindulási pontbői indul az üveges egység és/vagy a felvivő eszköz Iransztáclós mozgása, revén. A találmány szerinti eljárásnak ez a változata a találmány szerinti profinai kombinálva lehetővé teszi összetett formájú üveges egységek kialakítását, különösen görbe szakaszokkal határolt üveges egységek kialakítását.

A gyakorlatban az üveges egység gyártási folyamatának egésze végrehajtható egy olyan kamrában, amely az üveges egység belsejébe szánt gázzal van feltöltve. Másik lehetőség, begy a két üveglap közé egy gáztöltő készüléket illesztünk be, amellyel gázt juttatunk a lapok közé, miközben folyik az í'Ö üveges egység kerületének bevonása. A gáztöltő készüléket közvetlenül a bevonó művelet befejezése előtt távol ltjukéi.

A találmány szerinti gyártási eljárás egy második változata a kővetkező lépéseket tartalmazza:

* a két üveglapot egymással párhuzamosan és egymástól távolságban tartjuk;

* az üveglapok peremeihez való rögzítéshez rögzltőeszkőzökkeí ellátott, lényegében lapos profilt belső felületével az üveges egység teljes kerületét körülvelvöen helyezünk el;

« miközben a lényegében lapos profilt elhelyezzük annak külső felületére, lényegében azonnali módon, nyomás eszközök segítségével nyomást gyakorlunk, és ez által hozzáragasztjuk a profilt az üveglapok peremeihez:

* a teljes üveges egység körölvevése után a lényegében lapos profil két végét szilárdan egymáshoz rögzítjük: és « lezárunk egy, a lényegében lapos profilban lévő lyukat a másik profil segítségével, amely lyuk adott esetben a lényegében lapos profil és a másik erre a célra kialakított profi egymáshoz illesztésekor fúródik a lényegében lapos profilba.

A találmány további részleteit kiviteli példákon, rajz segítségével ismertetjük. A rajzon az

1a ábra a találmány szerinti üveges egység metszeti rajza, amelyen az üreges profil nincs feltüntetve, az

1b ábra a találmány szerinti üveges egység részben elmetszett vázlatos képe, amelyen az öreges profil közvetlenül az üveglap pereméhez van ragasztva, az

- féle ábra a találmány szerinti öveges egység részben elmetszett vázlatos képe, amelyen az öreges profil egy lényegében lapos profil közbeiktatásával van az üveglap pereméhez erősítve, az

Id ábra a találmány szerinti üveges egység részben elmetszett vázlatos 5 képe, amelyen az üreges profil a két üveglap közé van ragasztás útján rögzítve, a

2. ábra az üveglapokat a lényegében lapos profillal ellátó berendezés vázlatos, függőleges nézeti képe, a

3. ábra a 2. ábra szerinti berendezés a gyárfás egy lépése során, a

4. ábra egy kinagyított ábra, amely a lapos profil két szabad végének 10 érintkezését mutatja, miután azzal teljesen körbevettük az üveges egységet, az

5a-5c ábrák egy másik lehetséges módját ábrázolják az üveges egység profillal történő körbevételének, amelynél az üreges profil kizárólag az üveglap körül helyezkedik el, és a

6. ábrán látható görbe a technika állásából ismert szabványos üveges 15 egység és a találmány szerinti üveges egység maximális meghajlásának az arányát adja meg adott erő hatására a légtér vastagságának a függvényében.

Az la ábrán egy egyszerű szigetelő 1 üveges egység látható, amelyet a 2. ábrán bemutatott berendezéssel állítunk elő.

Az 1 üveges egység a következő részekből áll: két darab 10 és 11 20 üveglapból, amelyeket gázzal teli 12 légtér választ el egymástól; 2 betétefembőí, amely egyrészt a két darab lö, 11 üveglap közti távolság, valamint a teljes 1 üveges egység mechanikai összetartásának biztosítására szolgál; és 3 tömitöelemekbői, amelyek víz, oldatok és vízgőz ellen szigetelik az 1 üveges

A 2 betétetem egy lényegében lapos profil, amely körülbelül 1 mm vastag, és hozzávetőleg paraííeípípedon keresztmetszetű. A profil előnyösen kl^lSeg tébetettemégget-rendelkezik, ami azt jelenti, hogy viszonylag kicsi, például 10 cmes sugárban feltekercselhető.

A profiI az 1 üveges egység kerületét veszi körbe egy szalag módjára, a 10, 11 üveglapok 10a és 11a peremein van elrendezve, és az 1 üveges egység mechanikai összefogását biztosítja 4 rögzitőeszköz segítségével, amely a profil és az üveg tökéletes összetapadását valósítja meg.

.· \ \ « * β fc * .

A profi! elég erős ahhoz, hogy a két 10, 11 üveglap közti távolságot mechanikusan fenntartsa. A profit erősségét a profilt alkotó anyag határozza meg, amelynek a megtörés! szilárdsága szükségszerűen legalább 400 N/m.

A profil anyagát ezen kívül úgy keli megválasztani, hogy az 1 üveges egység gyártása során a profillal az üveg kerületét körbe lehessen venni, vagyis az anyag megfelelően hajlékony legyen, különös tekintette! az üveg sarkainak bevonására.

Egy első kiviteli alaknál az első betétetem teljes egészében fém, előnyösen rozsdamentes acél vagy alumínium. A gyártás során az üveg sarkainak lö a bevonását a profilt meghajlító gépek segítségéve! végezzük, ilyen gépek a fémek megmunkálásának területéről ismertek.

Ahhoz, hagy biztosítható legyen a. szükséges minimális 400 NZm nagyságú megtörés! szilárdság, a 2 betétetem rozsdamentes acél esetén szükségszerűen legalább 0,1 mm, alumínium esetén pedig legalább 0,15 mm vastag.

Egv második előnyös kiviteli alaknál a 2 betétetem műanyag alapú, amely adott esetben megerősíthető felaphtott vagy folytonos· megerősítő szálakkal, így példán! a használt anyag lehet szűrén akrllonitrtl (SAN), amelyet aprított üvegszálakkal kombinálunk, ilyen terméket árul például a BASF Luran® néven, de lehet az anyag polipropilén, amely folytonos üvegszálakkal van megerősítve, ilyen terméket árul a Vetrotex Twintex® néven.

3ö

Egy másik lehetőség, hogy a 2 betételemet több anyag kombinációjából készítjük, például műanyagból és fémből, így például olyan 2 betétetem hozható létre, amelynek valamilyen vastagságú műanyag rétege valamilyen vastagságú fém réteggel van megerősítve.

Megjegyezzük, hogy műanyag esetén hőre lágyuló műanyagot alkalmazunk, amelyet az 1 öveges egység sarkalnak szegélyezésekor az anyag meglágyításáf követően hajlítunk meg, ami lényegesen egyszerűbben kivitelezhető, mint a tisztán fém anyag meghajiltása.

Műanyag esetén ezen kívül előnyösen megoldható, hogy a szántószert részben vagy egészben magába a profilba építsük be, ami fém esetén elképzelhetetlen lenne. A szárttőszer lehet egy molekula.jszita, például porított zeolif, amelynek az aránya lehet kevesebb, mint 20 tőmeg% vagy körülbelül 10 x

térfogat%. A használt szántószer mennyisége attól függ, milyen élettartalmat szeretnénk vele biztosítani az 1 üveges egység számára.

Végül, mivel a műanyag sokkal kevésbé vezeti a hőt, mint a fém, műanyag 2 betétetem esetén az egész 1 üveges egység hőszigetelése sokkal jobb, például, amikor az 1 üveges egység erős napsugárzásnak van kitéve.

A műanyaghoz adott üvegszálak tekintetében elmondhatjuk, hogy a teljes 2 betételem hőtágulási együtthatója ily módon sokkal kisebb lesz a tisztán műanyagból átló változathoz képest, és közelebb kerül az üveg hőtáguiási együtthatójához. Ennek eredményeként a gázzal teli 12 légtér hőmérsékletváltozásai' kisebb nylmeröket okoznak a 4 rögzi tőeszközben.

A szükséges 400 IM/m lineáris szilárdság biztosításához a 2 betétetem vastagsága legalább 0,2 mm, amennyiben höképlékeny műanyagból és -felerősítő jszálakfeói áll.

A 2 betétetem szélessége az 1 üveges egység felépítésétől függ, amely tartalmazhat kettőnél több 10, 11 üveglapokat Is, amelyeket egymástól páronként gázzal teli 12 légterek választanak el. A 2 betétetem szempontjából előnyösen elegendő az 1 öveges egység teljes szélességét megadni, függetlenül az. egyes 10, 11 üveglapok közti távolságtól. Ennek oka, hogy a többszörösen összetett 1 üveges egységeken belül a 10, 11 üveglapok távolságai változhatnak, ami egyben azt is jelenti, hogy a jelenleg használt betételemek esetén az 1 üveges egység gyártásához a különböző távolság felosztásoknak megfelelően különböző befételemeket kell használni, amelyeknek a szélességei megfelelnek az üveglapok közti távolságoknak.

A teljes 1 üveges egység számára célszerűbb, ha egyetlen, a találmány 25 által biztosított profilként kialakított 2 betétetemet használunk, amelynek szélessége megegyezik a teljes i üveges egység szélességével, függetlenül attól, hogy hány belső szigetelőréteg van kialakítva, és azok milyen távolságokat határoznak meg.

Bebizonyosodott, hogy a 2 betétetemmel ellátott találmány szerinti 1 30 üveges egység a szerkezet erősségét illetően nemhogy nem rosszabb, de a jelenleg ismert szabványos üveges egységekkel összevetve (amelyeknél a betétetem az üveglapok belső oldalai közé van beiktatva) még jobb Is azoknál.

. ! \ .

A találmány szerinti 1 üveges egység és egy szabványos öveges egység lehajlásának arányát a 10, 11 üveglapok közti levegővel teli 12 légtér vastagságának függvényében vizsgáltuk azonos felületű és vastagságú 10, 11 üveglapokat tartalmazó egységek esetén. A vizsgálat során mindegyik 1 üveges egység esetén azonos erőhatást alkalmaztunk, és mértük az egyes 1 üveges egységek maximális lehajlását, majd meghatároztuk az azonos vastagságú 12 légtérrel rendelkező találmány szerinti és az ismert 1 üveges egységek esetén kapott értékek hányadosait. A hányados képzésnél az Ismert üveges egységre kapott értéket osztottuk a találmány szerinti 1 üveges egység lehajlásával. A hányadosra minden esetben 1-nél nagyobb értéket kaptunk, ami bizonyltja, hogy a találmány szerinti 1 üveges egység jobban ellenáll a meghajlitásnak, tehát nagyobb erősségű.

A 6. ábrán a fent leirt hányadost ábrázoltuk a 12 légtér vastagságának függvényében. A találmány szerinti 1 üveges egységben használt 2 beletelem egy

0,5 mm vastagságú aluminiumprofll volt. A grafikonról leolvasható, hogy a hányados minden esetben nagyobb, mint 1, például 1,5 12 mm-es 12 légtér esetén.

A találmány szerinti 2 betétetem vagy profil 20 belső felülettel és azzal ellentétes oldali 21 külső felülettel rendelkezik. A 20 belső felület a 4 rögzitőeszköz segítségével van a helyén tartva, vagyis például a 20 belső felület szélei a két darab 10, 11 üveglapot tartalmazó (nem összetett) 1 üveges egység esetén a 10, 11 üveglapok 10 a, 1 l a peremeihez vannak rögzítve.

A profil 20 belső felületének a gázzal teli 12 légtér felé néző 22 középső tartománya szántőszerként (desszlkánskénf) van kialakítva, hogy abszorbeálja a gázzal teli 12 légtérbe bezárt vízmolekulákat. Ez a vízelvonó tulajdonság lehet a 2 betételem anyagának köszönhető, amelynek a szerkezete magában foglalhat egy molekula] szitát, Egv másik lehetőség, hogy a szántöszer a 22 középső tartományon elhelyezett molekula'(szita, amely azt megelőzően kerül a 2 betételembe, hogy azt az 1 üveges egység 10a, 11a peremeihez rögzítenénk.

A 20 belső felület szélei kötőanyaggal vannak bevonva, ezek alkotják a 4 rögzitöeszközt.

A kötőanyag egy olyan ragasztóanyag, amely nem ereszt át gázokat és vízgőzt. .Az Egyesült Államok ASTM 96-63T szabványának megfelelő iö latokat hajtottunk végre, és azt tapasztaltuk, hogy 1,5 rrm vastagságú ragasztóanyag minták vízgőz-áteresztési együtthatója 35 g/24 h.m (például szilícium esetén), ami megfelelő a jelen alkalmazáshoz. Természetesen azok. a ragasztóanyagok, amelyeknek az áteresztési együtthatója 4 g/24 h.m², mint például a pollu^á^C vágy még ennél Is alacsonyabb, azok még alkalmasabbak a jelen felhasználáshoz, hiszen ez által még jobb tömítést biztosítanak, és igy még kevesebb szárítószer szükséges.

A ragasztóanyagnak ezen felül olyan kötést kell biztosítania, amely ellenáll folyadék állapotú víznek, ultraibolya sugárzásnak és húzóerőknek, amelyek az 1 üveges egység lapjára merőlegesen hatnak, vagyis amelyek a kötőanyag szempontjából nyírófeszültségeket eredményeznek, valamint az 1 üveges egységre ható gravitációs erővel párhuzamos húzóerőknek. A megfelelő kötőanyag legalább 0,45 MPa szakítószilárdsággal rendelkezik.

Célszerű a kötőanyag tulajdonságait az 1 üveges egység használati környezetéhez Igazítani. Ez azt jelenti, hogy például az 1 üveges egységet háztartási villanysütő. ajtajában felhasználva, a kötőanyagnak megfelelő höellenálló képességgel kell rendelkeznie.

A kötőanyag előnyösen gyorsan megköt, például néhány másodpercen belül. Olyan kötőanyagot használunk, amelynek a megkötése kémiai folyamatok útján történik, ami adott esetben hővel vagy nyomással aktiválható. Magas hőmérsékleten oldódó anyagot használva a megkötés az anyag lehűlésével is bekövetkezhet, olyan poliuret^n alapú rag<

használva, amely a levegő páratartalmának hatására kétéS^MetesekeObz-lóbe. A...,?<·.<>< ,

Á megerősített műanyag 2 betételem 21 külső felülete fémből készült védő

21a bevonattal van ellátva, amely lehet alumínium vagy rozsdamentes aoélfóíia típusú 21a bevonat, például 2-50 um vastagságban. Ez a 21a bevonat alkotja a 3 tömítőelemet. A tömitő funkción kívül a fólia, különösen, ha rozsdamentes acélból készül, hatékonyan védi a profilt kopás ellen, például szállításkor vagy kezeléskor. Végül a höképlékeny műanyag megiágyitására irányuló gyártási lépés során hoköziést tesz lehetővé az utóbbival.

Egy másik lehetőség, hogy a fém 21a bevonat elegendően nagy ahhoz, hogy befedje a teljes 21 külső felületet, és a szélek mentén lehajtva egészen a 20 belső felület éléhez érjen, ·»***·

Α 2 betételem vastagságára fentebb megadott értékek a használt anyag vagy anyagok tulajdonságától függnek, és 400 N/m-es lineáris megtörést (kihajlifásl) szilárdságot biztosítanak ami egy megszokott érték a szabványos méretű 1 üveges egységek körében, azaz 1,20 m x 0,50 m nagyság esetén.

Célszerű a felhasználási területet kiterjeszteni nagyobb méretű 1 üveges egységekre Is és/vagy olyan öveges egységekre, amelyek extrém terheléseknek vannak kitéve. Előnyös tehát olyan 1 üveges egységet tervezni, amelynek 2 betételeme méterenkénti S70Ö M erőnek is képes ellenállni. ilyen megtörésl szilárdság biztosításához az alábbi táblázatban feltüntetett értékek az irányadók.

Az első oszlopban az 5700 N/m értékhez viszonyított biztonsági faktort adjuk meg, és a többi oszlopban a különböző anyagból készült 2 betételemek ehhez szükséges vastagságát adjak meg.

Biztonsági faktor	Sztlrén akriionitríí (SAN)	Alumínium	Rozsdamentes acél
1	0,50 rom	0,25 mm	Ö,2Ö rom
3	0,75	0,40 mm	0,30 mm
4,5	0,90 mm	0,45 mm	0,35 mm

Az 1b~1d ábrákon egy üreges profilnak az elhelyezését matatjuk be a találmány szerinti 1 üveges egységben.

Az íb ábrán a üreges 30 profil 5 rögzítoeszköz segítségével van a 10, 11 üveglapok peremeihez ragasztva, ily módon a betétetem 20 belső felülete a gázzal teli 12 légteret határolja ügy, hogy a üreges 30 profil belső üreges részében található nedvességelvonő molekula I szita a 20 belső felületen kialakított 31 nyílások (tokák, pórusok, stb ) segítségével gáz kommanikácíőban van a 12 \ légtérrel, hogy aktivan kifejtse hatását. Amennyiben szükséges, a 1-2 légtérrel a gázösszeköttetésf biztosító 31 nyílásokat egy lezáró réteg helyi eltávolításával Is létrehozhatjuk, amellyel a 30 profil lehet ellátva. A 31 nyilasok mérete kisebb, mint a szárííöszeré (amely gyakran granulátum formában van), hogy azt az üreges 3ö profil belsejében benntartsa.

Az 5 rögzítőeszközök biztosítják a szükséges tömítést a gázzal teli 12 légtér és a külső környezet között.

Az öreges 30 profil a szigetelő 1 üveges egység egyenes oldalának egészén vagy egy részén van elhelyezve, egyetlen darabban vagy több rövidebb darabban, amelyek hossza például 10-15 cm. Adott esetben az üreges 30 profil magas hőmérsékleten olvadó és alacsony nedvesség áteresztő anyaggal, például poliurefe&néivan lezárva.

Az üreges 30 profil két szélső darabjának végei egy-egy, lényegében lapos darabbal (nincs feltüntetve az 1. ábrán) vannak ragasztás útján összekötve, amely Ily módon lezárja a végeket, adott esetben a korábban említett magas .hőmérsékleten olvadó alacsony nedvesség áíeresztésű- anyaggal együtt.

Az la ábrán látható lapos 2 profil olyan 3 fömítőeiemekeí tartalmaz, amelyek a korábban bemutatott alumínium fóliából állnak. Ez úgy is elrendezhető, hogy az 1 üveges egység belseje felé nézzen, és a 4 rögzítőeszkőz az alumínium fóliát ragasztja az üreges 30 profilhoz, valamint a 10, 11 üveglapok 10a, 11a peremeihez. A 3 tömítőelemek ilyetén elrendezésének előnye, hogy a lapos 2 profil (például műanyag) 21 külső felülete kialakítható barázdában (különösen extrudáiással), ami lehetővé feszi az 1 üveges egység rögzítését az EP745750 A1 számú szabadalmi leírásban bemutatott módon.

Az üreges 30 profilnak a 10, 11 üveglapokat körülvevő térnek legalább egy részében történő elrendezése lehetővé teszi az 1 üveges egység beszerelését egy nyílás keretében kialakított horonyba, anélkül, hogy további fedöprofü hozzáerösitése lenne szükséges. Ez az előnye az 1c ábrán bemutatott kiviteli alaknak ís, amelyet a következőkben ismertetünk.

Ennél a kiviteli alaknál a szigetelő 1 üveges egység kerületét teljesen körülvevő, lényegében lapos 2 profil található, amelynek kifelé néző oldalán 3 tömitöelem van, befelé néző oldala pedig 4 kötőanyag révén van a lö, 11 üveglapok 10 a, 11a peremeihez ragasztva. A lapos 2 profil 6 nyílással rendelkezik, amely például azt követően van kivágva, hogy a lapos 2 profilt a 10,

11 üveglapokhoz rögzítjük. Elképzelhető például, hogy az 1 üveges egység bizonyos Időn keresztül tartó használatát követően, és ebből a használatból kifolyólag van a 6 nyílás kialakítva. Az üreges 30 profilt ebben az esetben ezt követően r rztjuk a lapos 2 profilhoz 5 köföanvao egével. A 30 profil

\

X*

- Ϊ9~ /Π öreges belsejében lévő molekulái szita a gázzal töltött 12 légtérrel a 30 profil 20 íí.,belső falán kialakított 31 lyukakon vagy pórusokon, valamint a 8 nyíláson keresztül áll kommunikációban, és képes kifejteni a hatását.

Az üreges 30 profil ebben az esetben is a végeinél lezárható alacsony 5 nedvesség áteresztésü, hőképlékeny műanyag darabbal. Adott esetben kiegészítő lezáró illetve tömítő elemek is alkalmazhatók (nincsenek, feltüntetve) a lapos 2 profil és az üreges 30 profil között, nevezetesen ragasztószalag vagy arra alkalmas befecskendezett anyag, hogy lezárjuk, Illetve fömítsük az átfedés! tartományok (lásd fentebb) oldal Irányból nyitott részeit. Ezek a kiegészítő lezáró elemek eitávolithatök, így a 30 profil molekula (szitája regenerálható, ami előnyös főbb éven át tartó, hosszú Idejű használat titán, és ami a találmány szerinti· megoldás révén lényegesen leegyszerűsödik.

Az íd ábrán egy olyan változat látható, amelynek üreges 30 profilja teljes egészében a szigetelő 1 üveges egység két darab 10, 11 üveglapja közé van beillesztve, és 5’ anyag segítségévei van az utóbbiakhoz ragasztva. Az 5’ anyag biztosítja a gázzal töltött 12 légtér és a külső atmoszféra közötti tömítést, de csak az 1 üveges egység kerületének egy része mentén, -előnyösen az 1 üveges egység egyenes oldalainak egy része vagy egésze mentén. Egy lényegében lapos profil (nincs feltüntetve) fed át és van bozzáragasztva legalább az üreges 30 profil mindkét végénél lévő tartományhoz, ezáltal biztosítva, de legalább is hozzájárulva az üreges 30 profil bemélyedése és a külső atmoszféra közt szükséges lezáráshoz. Az üreges 30 lapban a benne található elhasznált szárítöszer kicseréléséhez csupán a lapos 2 profil megfelelő részét kell leválasztani, majd a kicserélését követően visszaragasztani.

A következőkben a gyártási folyamatot mutatjuk be a találmány előnyös kiviteli alakján keresztül, amelynél megerősített, hőképlékeny műanyagból álló, lényegében lapos 2 profilt használunk. A leírás további részel nem tartalmazzák az üreges 30 profilnak az 1 üveges egységbe történő beépítését, mivel azt korábban bemutattuk; az üreges 30 profilt vagy a lapos 2 profil elhelyezése előtt (1b és 1d ábrákon bemutatott kiviteli alakok) vagy azt követően (1c ábrán bemutatott kiviteli alak) építjük be az 1 üveges egységbe.

' φ φ «« * * ί Α ♦ Φ 9 9« 9* *99 * * »* *

Α 10, 11 üveglapokat élükre állítva továbbítjuk Ismert szállítóeszközök segítségével egy olyan kamrába, amely tartalmazhatja az 1 üveges egységbe kerülő gázt.

A 18, 11 üveglapok a külső felületükhöz tapadó pneumatikus hengerekkel 5 vezérelt szlvókorongok segítségével vannak egymástól a kívánt távolságban megtartva.

A 2. ábra az 1 üveges egység gyártására szolgáló berendezés vázlatos képe C kamrán belül.

A 2 profilt 50 tekercs tartalmazza, amelyről a 2 profilt letekercseljük, és 10 kinyújtjuk egy, az ábrán nem feltüntetett kihűzóeszköz segítségével. Az Igy kapott szalagot ezután az 1 üveges egység kerületével megegyező hosszú darabokra vágjuk, és a szalag szélessége megfelel az 1 üveges egység teljes vastagságának.

A 2 profil kinyújtása után 51 fecskendező eszköz, például fúvóka 15 segítségével felvisszük a 4 kötőanyagot a szalag 20 belső felületére, amelyet az 1 üveges egység 10 a, 11a pereméhez fogunk illeszteni. Ebben az esetben a szalag 20 belső felülete magában foglalja a szántőszert, amely por vagy granulátum formában került a megerősített höképlékeny műanyagba a 2 profil előállítása során.

Amennyiben a szántószert a 2 profil kialakítása után akarjuk elhelyezni, célszerű azt a 4 kötőanyaggal egyszerre felvinni. Ehhez három darab 51 fecskendezőeszközt használunk, vagyis két oldalsó füvókát, amelyek a szalag két szélére vannak irányítva, és az 1 üveges egység két darab 10a és 11a pereméhez kapcsolódó 4 kötőanyag felvitelére szolgálnak, valamint egy középső füvókát, amely a száritószert fecskendezi a szalag 22 középső tartományára, Igy az beépítés után a gázzal töltött 12 légtérrel érintkezik.

Olyan kiviteli alak is elképzelhető, amelynél a 4 kötőanyagot a 2 profil gyártása során visszük tel, és azt a felhasználásig, ami jelen esetben a 2 profilnak az 1 üveges egységen történő elhelyezését jelentené, megfelelően védjük.

Legalább egy darab 54 préshengert alkalmazunk, amelyet az ábrán nem feltüntetett csuklós kar vezérel és amelynek segítségével a 2 profilt ráillesztjük és rányomjuk az 1 üveges egység 10a, 11a peremére a teljes kerület mentén.

s

Annak érdekében, hogy időt takarítsunk meg a kerület bevonása során, célszerű két darab 54 préshengert alkalmazni, amelyek egymással ellentétes irányban haladva egyidejűleg végzik el a kerület két-két felének bevonását.

f'űtöeszközökef, például fűtőszálas ellenállást használunk a profil 5 felmelegítéséhez, mielőtt meghajlítanánk azt, és ráillesztenénk az 1 üveges egység sarkaira.

A berendezés működése a következő.

A két darab 10, 11 üveglap a C kamra középső részében egymástól elválasztva rögzített helyzetben van tartva,

Az 1 üveges egység alatt a szárítószerrel és 4 rögzitöeszközökkel ellátott profilt vagy szalagot letekercseljük, kinyújtjuk és méretre vágjuk.

A két darab 54 préshengert érintkezésbe hozzuk a szalaggal, hogy azt az 1 üveges egység alsó vízszintes oldalának középső pontjára ráillesszük. Miután a szalagot rányomtuk az 1 üveges egység peremére, a kerület szalaggal történő bevonását a középső ponttól kündulóan kezdjük, ezáltal biztosítjuk, hogy a szalag meg legyen feszítve.

Az 54 préshengerek egymással ellentétes irányban Indulnak meg az 1 üveges egység bal alsó 13 sarka és jobb alsó 14 sarka felé.

Mielőtt az 54 préshengerek megkerülnék a 13 és 14 sarkakat, rövid időre 20 megállnak. Ez alatt az 55 fütőszáíakat az 54 préshengerek haladási iránya elé helyezzük a 2 profil fém fólia 21a védőbevonatával szembe, hogy a 13, 14 sarkokra való felhelyezés előtt feímelegltsük a höképíékeny műanyagot (3, ábra).

A 2 profil rneglágyulása után az 54 préshengereket ismét működésbe hozzuk, amelyek meghajlítják a 2 profilt, és megfelelően bevonják az 1 üveges egység 13 és 14 sarkait. Ezután az 54 préshengerek az 1 üveges egység kerülete mentén haladva folytatják útjukat a felső 15 és 18 sarkok felé, amelyeket elérve megismételjük a 2 profil felmelegítésének műveletét az 55 fűtőeszközök segítségével.

A felső 15, 16 sarkok bevonása után az 54 préshengerek befejezik az 1 üveges egység utolsó oldalának bevonását is. Ahogy az 54 préshengerek megközelítik az oldal középső szakaszát, az egyiket leállítjuk, míg a másik préshenger folytatja a 2 profil leszorítását, amíg annak 23 szabad vége át nem Sápol az elhelyezett profil másik 24 végével (lásd 4. ábra). Ezzel befejeződik az 1

4 4 <β10 üveges egység bevonásának művelete, és az 54 préshengerek elválnak az 1 üveges egységtől.

A 23 és 24 végek rögzítésének megerősítése céljából, és főként, hogy lezárjuk a két darab nyitott oldalsó 25 tartományt, amely a 23 és 24 végek átlapolásénak következtében jönnek létre, kiegészítő tömítőeszközt, például kötövagy ragasztóanyagot fecskendezünk a 25 tartományokba, hogy ezáltal lezárjuk azokat.

Egy másik lehetséges módja a szalag két 23, 24 végének összekapcsolására, bogy az egymáson való átlapolás helyett egymással érintkezőén helyezzük őket egymás mellé, amennyiben egymáshoz illeszke)(dően (komplementer módon) vannak kialakítva, hogy például csap és csaplyuk módjára működjenek együtt. A tökéletes lezárás biztosításához gáz és vízpára átnemeresztő ragasztóanyagot vagy ragasztószalagot (például rozsdamentes acélból készült ragasztószalagot) helyezünk a két 23, 24 vég érintkező tartományára.

A leírt kiviteli alaknál a szalag két 23, 24 végét az 1 üveges egység valamelyik oldalánál illesztettük egymásra vagy egymás mellé, de természetesen olyan változat is elképzelhető, amelynél ez az illeszkedési hely az 1 üveges egység valamelyik 13, 14, 15, 15 sarkához kerül. Egy másik lehetséges kiviteli alaknál két darab 58a, 56b fejet használunk a 2 profil elhelyezéséhez, méghozzá egy rögzített 55a fejet és egy függőleges irányban mozgatható 56b fejet. Az 56a, 56b tejek mindegyike egy-egy 54 préshengerrel van ellátva, és az 1 üveges egység vízszintes irányban eltolható.

Az 5a ábrán látható, hogy az 1 üveges egység miután bekerül a G kamrába (nincs feltűntetve), az 1 üveges egység elejének megfelelő ©-es helyzet és az 1 üveges egység hátuljának megfelelő ©-es helyzet közé kerül. Először a mozgatható 56b fej az 1 üveges egység © helyzetének megfelelő alsó sarkából megindul felfelé az 1 üveges egység elülső függőleges oldala mentén. Miután az 55b fej eléri a felső sarkot, 90'°-ka1 elfordul, majd megáll. Ekkor a két 56a, 55b fej egymás felé néz. Következő lépesként az 1 üveges egységet a lapjával párhuzamosan balról jobbra mozgatjuk, más szavakkal az 1 üveges egység hátsó oldala a © helyzetből az ® helyzetbe megy, miközben az 56a és 56b fejek •'V

Zó.

bevonják az 1 üveges egység vízszintes oldalait (lásd 5b ábra). Végül megállítjuk az 1 üveges egységet, ahogy annak hátsó oldala az. ®-es helyzetbe kerül, és azt a mozgatható 55 b fejjel bevonjuk, miután az 56b fejet az 1 üveges egység belső sarkában ismét 9Ö*-kal elforgattok, hogy azt a függőleges oldal mentén az alsó sarokba tehessen vezetni (lásd 5c ábra). A szalag két végét ezután átlagolással vagy egymáshoz illesztéssel rögzítjük az 1 üveges egység alsó sarkánál.

Az 1 üveges egység transzlációs mozgásának és a legalább egy szalag fel vivő fejnek az együttes alkalmazásával időt takaríthatunk meg az í üveges egység kerületének bevonásakor.

Az 1 üveges egység mozgatása és a találmány szerinti 2 profil alkalmazása összetett alakú 1 üveges egység kerületének bevonását is lehetővé teszi, például konkáv és/vagy konvex formájú görbe 1öa. 11a peremek esetén.

Az 1 üveges egység gázzal történő feitöltésére alternatív megoldás is elképzelhető. Egy gázzal teli C kamra helyett gáz-töitőkészülék is alkalmazható, például egy gázcső, amelyet a két 10, 11 üveglap közé illesztőnk, és amely gázt juttat a 12 légtérbe, miközben az 1 üveges egység 10a, 11a. peremeit körbevesszük és lezárjuk. A gáz-töltőkészüiéket közvetlenül az 1 üveges egység utolsó oldalának lezárása előtt távolítjuk el.

A találmány szerinti profilnak általában lapos paralleípípedon alakja van, de elképzelhetők más kiviteli alakok is. Példád! egy tehetőség, hogy a 2 profil 20 belső felületét a fém 21a bevonattal ellentétes oldalán elláthatjuk központosító és pozicionáló eszközökkel, például hosszirányban futó kiálló részekkel, vagy két hosszanti vonal mentén egyenletesen elhelyezett fülekkel vagy peckekkel, úgy, hogy a kiálló részek, fülek vagy peckek által meghatározott két egyenes távolsága megegyezzen a két 10, 11 üveglapot elválasztó távolsággal, így azok alkalmasak a 2 profil megvezeíésére és pozicionálására az 1 üveges egység 10a, 11a peremein történő elhelyezéskor. A kiálló részek, fülek vagy peckek az 1 üveges egységbe beilleszkednek, és a 10, 11 üveglapok belső falainak szorulnak.

Claims (10)

1. Szigetelő üveges egység, amely egymástól gázzal töltött légtérrel (12) elválasztott két üveglappal (10, 11) rendelkezik, valamint a két üveglapot (10, 11}

5 egymástól távolságban tartó betételemet (2) tartalmaz, amely betételemnek (2) a gázzal töltött légtér (12) felé néző belső felülete (20) és azzal ellentétes oldali külső felülete (21) van, valamint az üveges egység (1) belsejét lezáró tömítőelemekeí (3) tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a betétetem (2) egy lényegében lapos profil, amely az üveges egység (1) kerületének egy első részét

10 körülvevően van elrendezve, és amely belső felületével (20) az üveglap (10, 11) peremeihez (10a, 11a) van röqzíföeszköz (4) révén.erősítve, és az üveges egység (1) kerületének egy második része egy másikjprohital van körülvéve.

2. Az 1. igénypont szerinti szigetelő üveges egység, azzal jellemezve, hogy a másik profil a belső felületével (20) az üveglap (10, 11} peremeihez (10a,

15 11 a) van rögzítve.

3. Az 1. igénypont szerinti szigetelő üveges egység, azzal jellemezve, hogy a másik profil legalább részben az üveglapok (10, 11} közt van elrendezve.

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti szigetelő üveges egység, azzal jellemezve, hogy a másik profilnak legalább egy része az üveglapok <10, 11) által

20 körülhatárolt tartományon kívül van, és az üveges egységnek egy kijelölt nyílásba történő illesztését és/vagy rögzítését különösen elősegítő alakja van.

5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti szigetelő üveges egység, azzal jellemezve, hogy a betétetem (2) gázokkal, porral és folyadék halmazállapotú vízzel szemben tömítést blztositő tulajdonságú.

25 8. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti szigetelő üveges egység, azzal jellemezve, hogy a lényegében lapos profil tömítöeiemei (3) legalább a betételem (2) külső felületén (21) vannak elrendezve.

7. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti szigetelő üveges egység, azzal jellemezve, hogy a lényegében lapos profil tömítöeiemei (3) legalább a betétetem

30 (2) belső felületén (.20} vannak elrendezve,

8. A 7. igénypont szerinti szigetelő üveges egység, azzal jellemezve, hogy a lényegében lapos profil külső felülete (21) az üveges egységnek (1) egy

Φ«4Φ ΦΦΦΦ »* « φ > Φ Φ * klíeiöif nyílásba történő beillesztését és/vagy központosítását és/vagy rögzítését megvalósító szabálytalan formával van ellátva.

9. A 3. igénypont szerinti' szigetelő üveges egység, azzal jellemezve, hogy a .szabálytalan formák olyan hosszanti barázdák, amilyeneket például

5 hőképlékeny műanyag extrudálásával vagy hasonló folyamattal tehet előállítani.

1:0. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti szigetelő öveges egység, azzal jellemezve, hogy a betétetem (2) egyik vagy mindkét felülete (20, 21) formázással kialakított vagy anyagában hozzáerősitefl funkcionális elemekkel rendelkezik.

18 11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti szigetelő üveges egység, azzal jellemezve, hogy a betétetem (2) egy része korrózió gátló kezeléssel, lakkozással vagy festéssel vagy nyomtatott megjelöléssel van ellátva.

12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti szigetelő üveges egység, azzal jellemezve, hogy a lényegében tapos profil törnitőelemei. (3) fém bevonatból

15 (21a) állnak,

13. Az 1-9. Igénypontok bármelyike szerinti szigetelő üveges egység, azzal jellemezve, hogy a lényegében lapos profil teljes egészében fémből van, különösen rozsdamentes acélból, amelynek vastagsága legalább 0,10 mm, vagy alumíniumból van. amelynek vastagsága legalább 0,15 mm, vagy höképlékeny

20 műanyagból van, amely adott esetben megerősítő szálakkal, különösen folytonos vagy aprított üvegszálakkal van ellátva, és amelynek vastagsága ez esetben legalább 0,2 mm.

14. Az 1-13. igénypontok bármelyike szerinti szigetelő üveges egység, azzal jellemezve, hogy a lényegében lapos profil lineáris megförési szilárdsága

25 legalább 400 N/rn.

15. Az 1-14. igénypontok bármelyike szerinti szigetelő üveges egység, azzal jellemezve, hogy a rögzítőeszközök (4) vízpára és gáz áfnemeresztőek.

16. Az 1-15, igénypontok bármelyike szerinti szigetelő üveges egység, azzal jellemezve, hogy a rögzítőeszközök (4) ragasztóanyagból vannak.

30 17. A 15. Igénypont szerinti szigetelő üveges egység, azzal j<§” hogy a ragasztóanyag szakítószilárdsága legalább 0,45 MPa.

18. Az 1-17. igénypontok bármelyike szerinti szigetelő üveges egys azzal jellemezve, hogy a lényegében lapos profilnak két szabad vége (23, 24)

ΧΛΟ «ΧΦ» * van, amelyek az üveges egység egészének vagy egy részének bevonása érdekében össze vannak kapcsolva a végek (23, 24) egymással való átlagolásával, vagy a másik profil egyik végének (23, 24) átlagolásává!, és az üveges egység (1) az átlagolás következtében szabadon maradó oldalirányú

5 tartományok (25) lezárására szolgáló kiegészítő lezáró elemeket tartalmaz.

19. Az 1-17. igénypontok bármelyike szerinti szigetelő üveges egység, azzal jellemezve, hogy a lényegében lapos profil két szabad véggel (23, 24) rendelkezik, amelyeknek az üveges egység (1) kerületének bevonásakor a végek (23, 24) egymáshoz való illeszkedését és együttműködését megvalósító

10 komplementer kialakítása van.

20. A 19. igénypont szerinti szigetelő üveges egység, azzal jellemezve, hogy a végek (23, 24) illeszkedési tartományára gáz és vízpára átnemeresztő ragasztószalag vagy ragasztóanyag van felvive.

21. Az 1-20. igénypontok bármelyike szerinti szigetelő üveges egység, 15 azzal jellemezve, hogy összetett formájú, adott esetben görbe szakaszokkal határolt.

22. Az 1-21. igénypontok bármelyike szerinti szigetelő üveges egység, azzal jellemezve, hogy a betétetem (2) szárltőszert tartalmaz és/vagy rendelkezik vezérlővel, elektromos kapcsolattal és mechanikai továbbító eszközökkel és/vagy

20 a gázzal teli légtérben (12) reluxa típusú redőny van elrendezve és/vagy a. betételem (2) páratartalom mérő eszközzel van felszerelve és/vagy a betétetem (2) a gázzal teli légtérbe (12) keresztelemek beszerelésének' rögzítésére szolgálóan van kialakítva,

23. Az 1-22. igénypontok, bármelyike szerinti szigetelő öveges egység,

25 azzal jellemezve, hogy a betételemen (2) legalább egy lyuk van.

2:4. Az 1-23. igénypontok bármelyike szerinti szigetelő üveges egység, azzal jellemezve, hogy a két üveglap (10, 11) egymáshoz képest legalább részben eitoitan van elrendezve,

25. Az 1-24. Igénypontok bármelyike szerinti szigetelő üveges egység,

30 azzal jellemezve,, hogy a két üveglap (10, 11) legalább egyike egy áfmenőfuraflaí van ellátva, amelynek peremei az üveges egység (1) kerületének első részéhez tartozónak számítanak, és egy lényegében lapos profil van a peremekhez szorítva és ahhoz tömítést biztosítóén: hozzáragasztva.

/ \ .3 ϊ

* X'

26. Eljárás az 1-25. Igénypontok bármelyike szerinti , szigetelő üveges egység gyártására, azzal jellemezve, hogy:

« elhelyezzük másik profil - adott esetben rögzitöeszközzel (4) ellátva - az üveges egységen (1), a két üveglapot (10, 11) párhuzamosan és egymástól távolságban tartva;

« a rögzítőeszközökkel <4) ellátott, lényegében lapos profil belső felületét (20) az üveglapok (10, 11} peremeire (10 a, 11a) illesztjük, adott esetben a másik profil külső felületére (21);

» a lényegében lapos profil elhelyezése során az elhelyezéssel szinte egy időben nyömóeszközők (54) segítségével nyomást gyakorlunk a profil külső felületére (21), ez által biztosítják a profil hozzátapadását az üveglapok (10, 11) peremeihez (10 a, 11a), és adott esetben a másik profilhoz; és a lényegében lapos profil két végét (23, 24) szilárdan rögzítjük vagy egyik véget (23) a másik véghez (24) vagy mindkét véget (23, 24) a másik profil egyVí

27. A 28. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a lényegében lapos profil az üveges egységen (1) történő elrendezés előtt egy szalagtekercs (50) formájában fél van tekercselve, az eljárás során a profilt arról letekercselj kinyújtjuk és kívánt hosszúságúra vágjuk, és a ragasztóanyag rögzítőeszközöket (4) íeeskendezés utján visszük fel a kinyújtott szalagra.

28. A 27. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szántószert a rőgzitőeszközök (4) felvitelével egyídőben helyezzük el a kinyújtott szalagon.

29. A 26-28. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzai jellemezve, hogy egy gáz-töltöeszközi alkalmazunk, amelyet a két üveglap közé helyezünk, hogy oda -gázt juttassunk be, miközben az öveges egység kerületét bevonjuk, és a készüléket közvetlenül a bevonó művelet befejezése előtt távolltjuk el.

30. Eljárás az 1-25. igénypontok bármelyike szerinti szigetelő üveges egység előállítására, azzal jellemezve, hogy:

* a két üveglapot egymással párhuzamosan és egymástól távolságban tartjuk;

» az üveglapok peremeihez (70a, 11a) való rögzítéshez rögzílöeszközökkel (4) ellátott, lényegében lapos profilt belső felületével (20) az üveges egység teljes kerületét körülvelvöen helyezünk el;

Af -Μ-Φ'ίφ Φ' , · * ν * ♦

V * V

Φ φ φ > * «·*χ·φ * ,κ· 4* miközben a lényegében lapos profilt elhelyezzük annak külső felületére (21), lényegében azonnali módon, nyomás gyakorló eszközök (54) segítségével nyomást gyakorlunk, és ez által hozzáragasztjuk a profilt az üveglapok * a teljes üveges egység körülvevése után a lényegében lapos profil két végét (23, 24) szilárdan egymáshoz rögzítjük; és * lezárunk egy, a lényegében lapos profilban lévő lyukat a másik profil segítségével, amely lyuk adott esetben a lényegében lapos profil és a másik erre a célra kialakított profil egymáshoz illesztésekor fúródik a lényegében lapos profilba.

31, Szigetelő üveges egység betétesieméként szolgáló profil, azzal jellemezve, hogy lényegében lapos, hozzávetőleg parallelpipedon alakú, és adott esetben formázással vagy az anyagához történő rögzítéssel kialakított funkcionális elemeket tartalmaz.

15 32. A 31. igénypont szerinti profil, azzal jellemezve, hogy az egyik fö felületén (20) a betétetemnek (2) az üveges egységen (1) történő központosítását és elhelyezését szolgáló eszközöket tartalmaz.