HU226345B1

HU226345B1 - Method and apparatus for generating a robust reference image of a container and for selecting of a container

Info

Publication number: HU226345B1
Application number: HU0402117A
Authority: HU
Inventors: Der Meer Dan Van; Jensen Peter Akkerman; Der Zwaan Sjoerd Van; De Stadt Arend Van; Frederik Nico Endtz; Bernardus Cornelis Johannes Landman
Original assignee: Heineken Tech Services
Priority date: 2001-11-16
Filing date: 2002-11-18
Publication date: 2008-09-29
Also published as: CN100514045C; PL369868A1; EP1446656B1; DE60233584D1; HUP0402117A2; BR0214205A; HUP0402117A3; RU2004118075A; CN1633593A; US20050069191A1; AU2002343256B2; EP1446656A1; ZA200404577B; WO2003042673A1; RU2310828C2; MXPA04004677A; ATE441850T1; CA2467493A1; JP2005509855A

Description

A leírás terjedelme 16 oldal (ezen belül 9 lap ábra)

1. ábra

HU 226 345 Β1 össze, a kerület menti tárgyképek halmazából, megengedhető eltérések figyelembevételével állítják elő az edénysorozat válogatásra felhasználható, burkoló referenciaképét.

A találmány másrészt eljárás, tárolóedények, főként palackok, rekeszek szelektálására, referenciaképpel történő összehasonlítás útján, amely eljárásban a tárolóedényről kerület menti szegmensképeket készítenek, ezeket alaktorzító művelettel átszerkesztik második reprezentáns, kerület menti tárgyképpé, a második reprezentáns tárgyképet az 1. vagy 2. igénypont szerinti burkoló referenciaképpel hasonlítják össze.

A tárgyprofilt az igénypontok bármelyike szerinti eljárásban, egy sorozat edény vizsgálata során nyert, egyező adatokból állítják össze.

A találmány másrészt berendezés legalább részben hengeres tárolóedények szelektálására, oldalképfelvételére alkalmas képfelvevő eszközzel, és referenciaképpel történő összehasonlításra alkalmas eszközzel, amely berendezésnek legalább egy, edény oldalának legalább egy részéről oldalnézeti szegmenskép készítésére alkalmas képfelvevő eszköze van, továbbá az oldalnézeti szegmensképek továbbítására és az oldalnézeti szegmensképből 1. vagy 2. és 3-6. igénypontok szerinti első és második reprezentáns tárgykép szerkesztésére alkalmas eszköze van, valamint a második reprezentáns tárgyképnek az első vagy második reprezentáns tárgyképekből képzett burkoló referenciaképpel történő összehasonlításra alkalmas eszköze van.

A találmány tárgya eljárás statisztikus referenciakép vagy tűrésezett referenciakép képzésére, azonos típusú tárolóedények, főként palackok, rekeszek felületéről, továbbá eljárás tárolóedények, főként palackok, rekeszek szelektálására és berendezés legalább részben hengeres tárolóedények szelektálására.

A tárolóedények méretbeli és megjelenésbeli egységessége, hibátlansága fontos kelléke a tárolóedénybe csomagolt áru (ital, élelmiszer) eladhatóságának, az esztétikus és hibátlan csomagolás egy áru értékéhez hozzáadott értéket képvisel. A hibás megjelenés lerontja az áru eladhatóságát, értékét, csökkent minőség benyomását kelti a vevőben.

A fentiekből következik, hogy szükség van a gyártóvagy csomagolósoron a tárolóedények szelektálására, a hibás vagy más okból nem megfelelő tárolóedények áruval feltöltés előtti vagy feltöltés utáni kiszelektálására.

Ilyen szelektálóberendezések ismertek, és jellemzően a tárgyról (tárolóedényről) vett kép és egy mintakép összehasonlítása alapján végeznek szelektálást. Hengeres tárolóedények ily módon történő, gyors szelektálása azonban nehézségekbe ütközik, mert egész kerület menti képet csak az edény (például palack) körbeforgatásával tudnak felvenni, amely egy lassú folyamat, enélkül pedig csak sík felületű tárolóedények szelektálhatok közvetlenül.

Célunk a találmánnyal az ismert eljárások és berendezések fenti hiányosságának kiküszöbölése, hengeres vagy legalább részben hengeres tárolóedényeknek az ismert eljárásokénál gyorsabb szelektálására alkalmas eljárás és berendezés kialakítása.

A feladat találmány szerinti megoldása eljárás statisztikus referenciakép vagy tűrésezett referenciakép képzésére, azonos típusú tárolóedények, főként palackok, rekeszek felületéről, amely eljárás során egy sorozat, azonos típusú tárolóedényről kerület menti szegmensképeket készítünk, ezeket átszerkesztjük első reprezentáns, összeilleszthető tárgyképekké, amely első reprezentáns tárgyképekből kerület menti tárgyképet állítunk össze, a kerület menti tárgyképek halmazából, megengedhető eltérések figyelembevételével állítjuk elő az edénysorozat válogatásra felhasználható, burkoló referenciaképét.

Előnyösen a burkoló referenciaképet statisztikai elemzés alkalmazásával állítjuk elő.

A találmány szerinti megoldás másrészt eljárás tárolóedények, főként palackok, rekeszek szelektálására, referenciaképpel történő összehasonlítás útján, amely eljárás során a tárolóedényről kerület menti szegmensképeket készítünk, ezeket átszerkesztjük második reprezentáns, kerület menti tárgyképpé, a második reprezentáns tárgyképet burkoló referenciaképpel hasonlítjuk össze.

Előnyösen a szegmensképekből kerület menti tárgykép készítése során a vetületi szegmensképeket átszerkesztjük síkba kiterített képekké.

Célszerűen a burkoló referenciakép előállításában a fenti átszerkesztéseket alkalmazzuk.

Előnyösen az összehasonlítás során figyelembevett paraméterek a tárolóedényre vonatkozó szín-, alak- és címkeadatok, valamint eltérési küszöbértékek.

A találmány szerinti megoldás továbbá eljárás edénytípusra vonatkozó tárgyprofil készítésére, amely eljárásban a tárgyprofilt egy sorozat edény vizsgálata során nyert, egyező adatokból állítjuk össze.

Előnyösen a szegmensképek készítése során az edényeket megvilágítjuk.

Célszerűen a vizsgált edények palackok.

Előnyösen a vizsgált edények üvegpalackok.

Célszerűen a vizsgált edények söröspalackok.

Előnyösen a vizsgált edények hosszúnyakú palackok.

Célszerűen a vizsgálat sebessége nagyobb, mint tíz, előnyösen nagyobb, mint tizenhat edény másodpercenként.

A találmány szerinti megoldás továbbá berendezés legalább részben hengeres tárolóedények szelektálására, amely berendezésnek legalább egy, edény oldalának legalább egy részéről oldalnézeti szegmenskép készítésére alkalmas képfelvevő eszköze van, továbbá az oldalnézeti szegmensképek továbbítására és az oldalnézeti szegmensképből első és második reprezen2

HU 226 345 Β1 táns tárgykép szerkesztésére alkalmas eszköze van, valamint a második reprezentáns tárgyképnek az első vagy második reprezentáns tárgyképekből képzett burkoló referenciaképpel történő összehasonlításra alkalmas eszköze van.

Előnyösen a berendezésnek az első és második reprezentáns tárgyképek és/vagy előre meghatározott paraméterek alapján készített burkolóreferenciaképképző egysége van, amely referenciaképhez válogatási szempontok alapján meghatározott, egy sorozaton belül megengedett eltérési határértékek vannak rendelve.

Célszerűen a berendezésnek a határértéken kívüli edényeket eltávolító eszköze van.

Előnyösen a berendezésnek oldalnézeti szegmenskép készítésekor az edényt megvilágító eszköze van.

Célszerűen a berendezésnek oldalnézeti szegmenskép készítésekor az edényt a környezettől árnyékoló eszköze van.

Előnyösen a berendezésnek oldalnézeti szegmenskép exponálását az edény ehhez megfelelő helyzetében indító aktuátora van.

Célszerűen a burkolóreferenciakép-képző egység legalább egy kamerát tartalmaz.

Előnyösen oldalnézeti szegmenskép készítésekor az edény legalább két oldalán kamera van elrendezve.

Célszerűen a berendezésnek oldalnézeti képek készítése közben az edényt forgató eszköze van.

Előnyösen a forgatóeszköz az edény kerületén súrlódó, az edényt forgatás közben továbbító eszköz.

Célszerűen az edény kerületén súrlódó eszköz egy terelőszalag.

Előnyösen az edények mozgatására karusszel szolgál.

Célszerűen az edények útja mentén egy vagy több, álló helyzetű kamera van elrendezve.

Az alábbiakban, megvalósítási példákra vonatkozó rajz alapján, részletesen ismertetjük a találmány lényegét. A rajzon az

1. ábra első példa szerinti szelektálóberendezés vázlatos rajza, a

2. ábra az 1. ábra szerinti berendezés vázlatos felülnézete, a

3. ábra második példa szerinti berendezés vázlatos felülnézete, a

4. ábra harmadik példa szerinti berendezés vázlatos felülnézete, az

5. ábra szelektálóberendezés képernyőjének elrendezése, a

6. ábra negyedik példa szerinti berendezés vázlatos felülnézete, a

7. ábra szelektálóberendezés képernyőjének más elrendezése, a

8. ábra folyamatábra, a

9. ábra folyamatábra, a

10. ábra folyamatábra.

Az 1. és 2. ábra szerinti példában vázolt, B palackok vagy más tárolóedények sorozatvizsgálatára és a nem megfelelő B palackok kiszelektálására alkalmas berendezésnek fényképező 2 kamerája van, amely előtt 7 konvejoron átvonulnak a vizsgálandó B palackok. A berendezésnek a 2 kamera előtt lévő B palack 2 kamera felőli oldalát kép exponálása idején megvilágító 3 megvilágítóeszköze van. A 3 megvilágítóeszköz előnyösen egy közös fényforrástól fényt a megvilágítandó tárgyra (tárolóedény oldalára) alulról vagy felülről vezető, számos üvegszálból, továbbá fényelosztó prizmából vagy hengerszelet alakú lencséből áll, amely elemek a fényt egyenletesen elosztják, szórják az edény megvilágított felületén. Az ilyen elrendezés előnye, hogy az egyszer beállított fényeloszlás stabilan megmarad, a karbantartás egyszerű, minthogy egyetlen, közös fényforrása van. Az exponálás időzítésére a 2 kamerát vezérlő 4 aktuátor szolgál, amely akkor indítja az exponálást, amikor egy B palack a 2 kamera előtt, épp a megfelelő helyzetben van.

A vezérlésről és jelfeldolgozásról egy 6 számítógép gondoskodik, amely célszerűen egy 5 árnyékoló házban van elrendezve.

A 2 kamera előtt elhaladó B palackok kerületirányban véletlenszerű szöghelyzetben állnak a 7 konvejorszalagon. A 2 kamerával a kerület egy szegmensét vesszük fel egy képre (szegmensképre), amely szegmens például a kerület 1/6 része, azaz 60° központi szögű szegmens. Az így nyert kép egy fókuszból vett, nézeti, vetületi kép, amelyet a 6 számítógépen történő szerkesztéssel, utólag úgy torzítunk, hogy síkba kiterített referenciaképpel összevetve kiértékelhető legyen, és összetűzhető legyen szomszédos szegmensképpel. Célszerűen tehát síkba kiterített tárgyképet szerkesztünk a szegmensképből, amely tárgyképen a B palacknak vagy más tárolóedény görbületeinek mérettorzító hatása ki van küszöbölve (kerületirányú nonlineáris nyújtással a középhez képest). Ezt a torzított képet nevezzük első reprezentáns tárgyképnek.

Más példa szerint a palack két oldaláról vagy egész oldalfelületéről, egész kerülete mentén készítünk szegmensképeket, és ezeket összetűzzük tárgyképpé. Ezt a tárgyképet nevezzük második reprezentáns tárgyképnek. Ezt az első vagy második reprezentáns tárgyképet hasonlítjuk össze egy a berendezésben létrehozott és tárolt referenciaképpel. A berendezésben létrehozott és tárolt referenciakép előnyösen egy a korábbi válogató vizsgálatokból nyert, számos egyforma palack tárgyképei alapján számított, burkoló referenciakép, amely burkoló referenciakép előállításának ismertetésére még visszatérünk. A burkoló referenciakép a palackot vagy más vizsgált edényt grafikusan jeleníti meg, és tartalmazza a válogatás szempontjából megengedett eltérések határadatait. A megengedett eltérések megválasztása gazdaságossági alapon történhet, azaz a gyakori eltérések a megengedő tűréstartományba kerülnek annak érdekében, hogy egy sorozat vizsgált tárolóedényből ne szelektálódjék ki nagy arányban hibásnak talált darab.

A reprezentáns tárgykép és a burkoló referenciakép összehasonlítása során különbségkép készül úgy, hogy a vizsgált darab reprezentáns tárgyképéből elektronikusan kivonjuk a burkoló referenciaképet. A berendezésben tárolva van továbbá a burkoló referenciakép3

HU 226 345 Β1 hez tartozó fő korrekciós kép, amelyet a fenti, első különbségképből kivonva második különbségképet nyerünk. Ezt a második különbségképet használjuk a kiszelektáló döntés meghozatalára.

A vizsgálat sebessége nagyobb lehet, mint tíz, előnyösen nagyobb, mint tizenhat edény másodpercenként.

A burkoló referenciaképet előnyösen a hasonló tárolóedények szelektáló vizsgálatai során nyert adatokból állítjuk össze, a burkoló referenciakép tehát statisztikai jellegű. Statisztikai elemzéssel kimunkálhatok a burkoló referenciakép megengedett eltérései, abszolút adatokkal vagy arányszámok formájában. A statisztikai elemzéssel meghatározhatók azok a tűréshatárok, amelyeken csak a vizsgált tárolóedények olyan kis hányada esik kívül, ami még nem okoz jelentős költségnövekedést, amellett, hogy a vásárló szemében biztosítja a termék egységes megjelenését. A burkoló referenciakép pixelenként áll össze, és egy főképet, valamint annak megengedett eltéréseit tartalmazza. A burkoló referenciakép fokozatosan továbbfejleszthető. Egy kezdeti, első kép adataihoz hozzáadhatok egy második, harmadik stb., például 1000 db kép adatai, egy statisztikus módszerekkel előállított, eredő burkolót eredményezve. Ezzel előnyösen helyettesíthető egy tűrésezett egyedi minta, amelynek alapján, ismert módon, általában szelektálást végeznek.

A burkoló referenciaképpel történő összehasonlítás előnyösebb, gazdaságosabb szelektálást tesz lehetővé, mint egy előre meghatározott, fix mintához hasonlítás, mert lehetővé teszi, hogy egy nagy sorozat, egyforma tárolóedény átlagos paramétereihez hasonlítsa a vizsgálandó tárolóedények többi darabjait. A vizsgált paraméterek nemcsak méretek lehetnek, hanem színeltérések, csorbulások, címke pontatlan elhelyezése vagy címkefelirat ellenőrzése is lehet.

A 2. ábrán az első példa szerinti berendezés képfelvevő eszközeinek elrendezése felülnézetben van ábrázolva. A 7 konvejoron álló B palackok közötti osztástávolság a B palackok átmérője függvényében van megválasztva. A B palackok meghatározott osztástávolságban történő elrendezése fontos a felvételek készítésének vezérlése, és a nem megfelelő B palackok azonosítása, kiemelése szempontjából. A nem megfelelő B palackok 7 konvejorról történő levétele a B palack 7 konvejoron elfoglalt helyének azonosítása alapján történhet.

A B palackok a 2 kamera és 3 megvilágítóeszköz előtt a környezet fényeitől elárnyékolt térben haladnak el, amely árnyékolást 9 árnyékoló burkolat biztosítja. A 9 árnyékoló burkolat alkalmazásával elkerülhető például hogy a kezelőszemélyzet mozgása során változó megvilágítás befolyásolja a szegmensképek expozícióját.

A 3. ábrán olyan képfelvevő eszköz elrendezés van felülnézetben ábrázolva, amelyben a 7 konvejor mindkét oldalán van egy-egy 2 kamera és 3 megvilágítóeszköz alkalmazva olyan elrendezésben, hogy egymást ne zavarhassák.

Amíg az 1. és 2. ábra szerinti példában egyoldali szegmensképet hasonlítunk össze burkoló referenciaképpel, a 3. ábra szerinti elrendezésű berendezés kétoldali szegmensképek referenciaképpel történő összehasonlítására alkalmas. A második példa szerinti elrendezéssel kétszer akkora valószínűséggel választhatók ki hibás B palackok, mint az első példa szerinti elrendezéssel, hiszen amíg az első példa szerinti szegmensképen a kerület 1/6 része (60°) alapján értékelünk, a második példa szerinti esetben a kerület 1/3-a, 120° képének eltéréseit értékelhetjük ki.

Egy harmadik példa szerinti, B palackok kerületének egészét leképező berendezés képfelvevő eszközeinek elrendezése a 4. ábrán van feltüntetve. E berendezésben legfeljebb hét szegmenskép készül a B palack felületéről. Az elrendezésben 7 konvejor hossza mentén hét darab 2 kamera és 3 megvilágítóeszköz van elrendezve, amely szomszédos 2 kamerák között előrehaladva a B palackok közelítőleg 1/6 fordulatot is tesznek, (gy mindegyik 2 kamera más-más felületrészről készít szegmensképet, amely, különböző 2 kamerák által, ugyanazon tárgyról készült, különböző oldali szegmensképek editálás és összetűzés után kiadják a teljes kerület menti, kiterített tárgyképet.

A B palackok A nyílirányban haladnak be a berendezésbe, és a sorban első 2 kamera vonala előtt nekimennek egy az A nyílirányhoz képest α hegyes terelőszögben elrendezett, függőleges síkú 8 terelőszalagnak, amely egy, vízszintes irányban, a 7 konvejortól eltérő sebességgel mozgó, végtelenített szalag, amelyhez a 7 konvejor A nyílirányú haladása közben folyamatosan hozzányomódnak a B palackok, és amely a súrlódik a B palackok oldalfelületén, és így haladás közben forgatja azokat. A B palackok a sorban utolsó 2 kamera előtt történő elhaladás után, elhagyva a 8 terelőszalag végét, újra A nyílirányban hagyják el a berendezés képfelvevő egységét. A 8 terelőszalag helyett más terelőeszköz, így például karusszel is alkalmazható.

A 2 kamerák képének felbontása például 640*480 pixel, amely a B palack felületének 2 mm méretű hibái felfedezését teszi lehetővé, de a megfigyelés érzékenysége növelhető nagyobb felbontású (600*800, 1024*768 vagy 1280*960 pixeles) szegmensképek készítésével.

A 2 kamerák exponálásának indítására célszerűen a B palackok meghatározott pozícióba kerülését észlelő aktuátorok szolgálnak. Ilyen megoldást leginkább hosszúnyakú (XLN) sörösüvegek pozicionálására alkalmazunk, de alkalmazhatósága nem korlátozott.

Az 5. ábrán egy, a berendezés számítógépes képernyőjén megjelenő 21 monitorkép elrendezés van szemléltetve. A képernyő területe mezőkre van osztva, így a képernyő középtáján lévő nagy ablak a kiterített 22 egészkép mező, a bal oldali, nagy ablak a friss szegmenskép 23 felvétel mezője, a már felvett szegmensképek a 24, 25, 26 szegmenskép mezőben láthatók. A képernyő felső részén rákattintással működtet4

HU 226 345 Β1 hető 27 vezérlőgombok jobb oldalon 28 bemenetmezők vannak feltüntetve.

A 6. ábrán egy további példa szerinti berendezés képfelvevő eszközeinek elrendezése felülnézetben van ábrázolva. Ez az elrendezés palackszállító C rekeszek szelektálására alkalmasan van kialakítva. A C rekeszek árnyékoló 37 burkolatban kialakított útja két, egymásra merőleges szakaszból áll, szakaszonként kétkét, a 7 konvejor két oldalán elrendezett 32 kamerával. Az első szakaszon a C rekeszek hosszabbik oldalairól készül oldalkép, a második szakaszon a C rekeszek rövidebb oldalairól készül egy-egy oldalkép. A 32 kamerák jeleit 35 házban elrendezett, editáló 36 számítógép dolgozza fel. Az editálás különösen a C rekesz fogantyúi állapotának vizsgálatában hasznosul.

A 7. ábrán a 6. ábra szerinti berendezés 41 monitorkép elrendezése van szemléltetve, amely monitorképben többek között a 32 kameráknak megfelelő 43, 44, 45, 46 oldalkép mezők, 47 vezérlőgombok és 48 bemenetmezők vannak feltüntetve.

A 8. ábrán a 6. ábra szerinti berendezés működésének folyamatábrája van feltüntetve. A működés során egy 51 lépésben oldalképfelvételt készítünk, amely 52 oldalképhez 53 lépésben behívjuk a tárolt 54 tárgyprofilokat, és egy következő, 55 lépésben kikeressük a hozzáillő 57 tárgyprofilt. A következő 56 lépésben betöltjük a megtalált 57 tárgyprofil adatait a 6 számítógép (6. ábra) editáló programjába, az 57 tárgyprofil és az 52 oldalkép összevetésével meghatározzuk az 52 oldalkép helyének 58 helyadatát az 57 tárgyprofilhoz képest (melyik oldal). Az 58 helyadat ismeretében egy 60 lépésben 61 képmaszkot készítünk, és egy 63 lépésben az 58 helyadatot összevetjük a fő (egész kerületet átfogó) 62 referenciaképpel. Az eredményt képeltolási 66 módosítási adatok jelentik. A geometriai eltérések korrigálásához egy 68 lépésben 80 torzítási vektorokat képezünk, amelyekkel az 52 oldalkép nonlinearitását korrigáljuk egy 67 lépésben. A 80 torzítási vektorokat 85, 86 lépésben kijelezzük. A 63 lépésben képzett 66 módosítási adatok alkalmazásával egy 67 lépésben geometriailag korrigáljuk (síkba terítjük) az 52 oldalképet, és így a 62 referenciaképpel összehasonlítható 79 képet nyertünk. A következő 81 lépésben az összehasonlítható 79 képből kivonunk egy kitakarással kivágandó 93 képet (a címke képét), és így egy a címke feliratozásától független, 82 különbségképet nyerünk. Ezt a 82 különbségképet egy 83 lépésben korrigáljuk a profil szerinti 62 referenciaképhez tartozó fő 87 különbségképpel, és így kompenzált 84 különbségképet nyerünk, amelyet 88 lépésben kijelzünk.

Az 56 lépésből származtatjuk a C rekesznek és fogantyújának 59 képét, amelynek pozícióját egy 65 lépésben megmérjük. Eredményül a 70 helymeghatározó adatokat kapunk, amelyekkel elfordítható, eltolható a kamerával felvett kép. A 70 helymeghatározó adatokat 71 lépésben kijelezzük, egy 69 lépésben képmaszk helyének kompenzálására és egy későbbi 75 lépésben kitakarási pozíció meghatározására használjuk fel. A 72 kompenzált képmaszkot 73 lépésben összehasonlítjuk egy 76 címkekitakaró maszkkal, amely a címke referenciaképének felel meg. Eredményül a címke C rekeszen elfoglalt helye 74 adatait kapjuk, amit 78 lépésben kijelzünk. A címke C rekeszen elfoglalt helye 74 adatait a 75 lépésben a 70 helymeghatározó adatokkal és 66 képeltolási, módosítási adatokkal együtt, a címkekitakarási pozíció meghatározására használjuk. Az eredmény 92 címkekitakarási pozíció adat, amelynek felhasználásával egy 89 lépésben kivágjuk a címkeképet a fő 62 referenciakép és 76 címkekitakaró maszk alapján. Ehhez további 90, 91 adatokat is felhasználunk. Eredményül a már említett kitakarással kivágandó 93 képet (a címke képét) nyerjük.

A 9. ábra szerinti folyamatábra a C rekesz színének és fogantyújának vizsgálatát szemlélteti. A folyamat 100 lépésében a 70 helymeghatározó és más 91 (8. ábra), 94, 96, 98 adatok (95, 97, 99 adatbeadó lépések) összegzése, az oldalkép geometriai torzítása és helyének korrigálása történik. Eredményül a rekesz és fogantyú síkba kiterített 101 tárgyképét nyerjük. Egy következő 102 lépésben kiválasztjuk a fogantyúval ellátott C rekesz profiljából egyrészt a fogantyú (tárgy) 103 adatait, másrészt a C rekesz (tárgy) 104 adatait. A C rekesz 104 adataival és a 108 rekeszprofil adatok felhasználásával egy 105 lépésben meghatározzuk a C rekesz 106 színeltérését, amit egy 107 lépésben kijelzünk. A fogantyú 103 adatai alapján egy 109 lépésben kiválasztjuk a fogantyú 110 profiladatait, amelyeket összehasonlítunk egy 111 lépésben a fogantyúra vonatkozó 112 referenciaadatokkal, és így 113 különbségkép-adatokat képezünk, amelyeket 114 lépésben kijelzünk.

A C rekesz és fogantyújának értékelését a 10. ábra alapján ismertetjük. A már ismertetett módon képzett és 88, 85, 86, 107, 114 lépésben kijelzett adatok ellenőrzése, vizsgálata egy 127 lépésben, 116, 118, 120, 122, 124, 126 lépésben kijelzett, a továbbiakban nem részletezett 115, 117, 119, 121, 123, 125 adatokkal együtt történik.

Egy 128 lépésben az adatok alapján történik döntés arról, hogy a vizsgált tárgy (a C rekesz és fülei) megfelel-e a 62 referenciaképnek. A nem megfelelő tárgy kiszelektálása egy 129 lépésben történik meg. Egy következő 130 lépésben, a 128 lépésben megfelelőnek talált tárgy adataiból a számítógép megállapítja, hogy van-e szükség valamely referenciaadat frissítésére. Ha szükséges, egy 131 lépésben a fő különbségkép adatfrissítése, egy 132 lépésben a 62 referenciakép adatfrissítése, egy 133 lépésben az 54, 57 tárgyprofil adatfrissítése és egy 134 lépésben a fogantyúprofil adatfrissítése történhet meg.

összefoglalva:

A tárgyak szelektálása során alkalmazott, burkoló referenciaképet, amely egy statisztikus referenciakép, vagy tűrésezett referenciaképet azonos típusú tárolóedények, főként palackok, rekeszek felületéről, úgy készítünk, hogy a szelektálás! műveletek során, a sorozat, azonos típusú tárolóedényről kerület menti szegmensképeket készítünk, ezeket átszerkesztjük összeilleszthető, első reprezentáns tárgyképekké, amely első reprezentáns tárgyképekből kerület menti tárgyképet

HU 226 345 Β1 állítunk össze, a kerület menti tárgyképek halmazából, megengedhető eltérések figyelembevételével állítjuk elő az edénysorozat válogatásra felhasználható, burkoló referenciaképét. A burkoló referenciaképet statisztikai elemzés alkalmazásával állítjuk elő.

A tárgyak burkoló referenciaképpel történő összehasonlítását úgy végezzük, hogy a tárolóedényről kerület menti szegmensképeket készítünk, ezeket átszerkesztjük második reprezentáns, kerület menti tárgyképé, a második reprezentáns tárgyképet burkoló referenciaképpel hasonlítjuk össze.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Eljárás statisztikus referenciakép vagy tűrésezett referenciakép képzésére, azonos típusú tárolóedények, főként palackok, rekeszek felületéről, amelyben egy sorozat, azonos típusú tárolóedényről kerület menti szegmensképeket készítünk, azzal jellemezve, hogy egy sorozat, azonos típusú tárolóedényről készített kerület menti szegmensképeket síkba terítő torzítással átszerkesztjük összeilleszthető, első reprezentáns tárgyképekké, amely első reprezentáns tárgyképekből kerület menti tárgyképet állítunk össze, a kerület menti tárgyképek halmazából, megengedhető eltérések figyelembevételével állítjuk elő az edénysorozat válogatásra felhasználható, burkoló referenciaképét.
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a burkoló referenciaképet statisztikai elemzés alkalmazásával állítjuk elő.
3. Eljárás tárolóedények, főként palackok, rekeszek szelektálására, referenciaképpel történő összehasonlítás útján, amelyben egy sorozat, azonos típusú tárolóedényről kerület menti szegmensképeket készítünk, azzal jellemezve, hogy a tárolóedényről készült kerület menti szegmensképeket síkba terítő torzítással átszerkesztjük második reprezentáns, kerület menti tárgyképpé, a második reprezentáns tárgyképet az 1. vagy

2. igénypont szerinti burkoló referenciaképpel hasonlítjuk össze.
4. Az 1., 2. vagy 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szegmensképekből kerület menti tárgykép készítése során a vetületi szegmensképeket átszerkesztjük síkba kiterített képekké.
5. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a burkoló referenciakép előállításában a

3. igénypont szerinti átszerkesztéseket alkalmazzuk.
6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az összehasonlítás során figyelembe vett paraméterek a tárolóedényre vonatkozó szín-, alak- és címkeadatok, valamint eltérési küszöbértékek.
7. Eljárás edénytípusra vonatkozó tárgyprofil készítésére, azzal jellemezve, hogy az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárásban, egy sorozat edény vizsgálata során nyert, egyező adatokból állítjuk össze.
8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szegmensképek készítése során az edényeket megvilágítjuk.
9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a vizsgált edények palackok (B).
10. A 9. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a vizsgált edények üvegpalackok.
11. A 9. vagy 10. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a vizsgált edények söröspalackok.
12. A 11. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a vizsgált edények hosszúnyakú palackok.
13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a vizsgálat sebessége nagyobb, mint tíz, előnyösen nagyobb, mint tizenhat edény másodpercenként.
14. Berendezés legalább részben hengeres tárolóedények szelektálására, oldalkép felvételére alkalmas képfelvevő eszközzel, és referenciaképpel történő összehasonlításra alkalmas eszközzel, amelynek legalább egy, edény oldalának legalább egy részéről oldalnézeti szegmenskép készítésére alkalmas képfelvevő eszköze van, azzal jellemezve, hogy az oldalnézeti szegmensképek továbbítására és az oldalnézeti szegmensképből 1. vagy 2. és 3-6. igénypontok szerinti első és második reprezentáns tárgykép szerkesztésére alkalmas eszköze van, valamint a második reprezentáns tárgyképnek az első vagy második reprezentáns tárgyképekből képzett burkoló referenciaképpel történő összehasonlításra alkalmas eszköze van.
15. A 14. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az első és második reprezentáns tárgyképek és/vagy előre meghatározott paraméterek alapján készített burkolóreferenciakép-képző egysége van, amely referenciaképhez válogatási szempontok alapján meghatározott, egy sorozaton belül megengedett eltérési határértékek vannak rendelve.
16. A 14. vagy 15. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a határértéken kívüli edényeket eltávolító eszköze van.
17. A 14-16. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy oldalnézeti szegmenskép készítésekor az edényt megvilágító eszköze van.
18. A 14-17. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy oldalnézet! szegmenskép készítésekor az edényt a környezettől árnyékoló eszköze van.
19. A 14-18. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy oldalnézeti szegmenskép exponálását az edény ehhez megfelelő helyzetében indító aktuátora (4) van.
20. A 14-19. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a burkolóreferenciakép-képző egység legalább egy kamerát (2) tartalmaz.
21. A 14-20. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy oldalnézeti szegmenskép készítésekor az edény legalább két oldalán kamera (2) van elrendezve.
22. A 14-21. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy oldalnézeti szegmensképek készítése közben az edényt forgató eszköze van.

HU 226 345 Β1
23. A 22. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a forgatóeszköz az edény kerületén súrlódó, az edényt forgatás közben továbbító eszköz.
24. A 23. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az edény kerületén súrlódó eszköz egy 5 terelőszalag (8).
25. A 14-23. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az edények mozgatására karusszel szolgál.
26. A 14-25. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az edények útja mentén egy vagy több, álló helyzetű kamera (2) van elrendezve.