HU225921B1 - Process and intermediates for preparing 3-(1-piperazinyl)-1,2-benzisothiazole - Google Patents

Process and intermediates for preparing 3-(1-piperazinyl)-1,2-benzisothiazole Download PDF

Info

Publication number
HU225921B1
HU225921B1 HU9903765A HUP9903765A HU225921B1 HU 225921 B1 HU225921 B1 HU 225921B1 HU 9903765 A HU9903765 A HU 9903765A HU P9903765 A HUP9903765 A HU P9903765A HU 225921 B1 HU225921 B1 HU 225921B1
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
formula
piperazine
compound
isopropanol
process according
Prior art date
Application number
HU9903765A
Other languages
English (en)
Inventor
Darrell E Fox
John F Lambert
Terry Gjr Sinay
Stanley W Walinsky
Original Assignee
Pfizer
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Pfizer filed Critical Pfizer
Publication of HUP9903765A2 publication Critical patent/HUP9903765A2/hu
Publication of HUP9903765A3 publication Critical patent/HUP9903765A3/hu
Publication of HU225921B1 publication Critical patent/HU225921B1/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07DHETEROCYCLIC COMPOUNDS
    • C07D275/00Heterocyclic compounds containing 1,2-thiazole or hydrogenated 1,2-thiazole rings
    • C07D275/04Heterocyclic compounds containing 1,2-thiazole or hydrogenated 1,2-thiazole rings condensed with carbocyclic rings or ring systems
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61PSPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P21/00Drugs for disorders of the muscular or neuromuscular system
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07DHETEROCYCLIC COMPOUNDS
    • C07D295/00Heterocyclic compounds containing polymethylene-imine rings with at least five ring members, 3-azabicyclo [3.2.2] nonane, piperazine, morpholine or thiomorpholine rings, having only hydrogen atoms directly attached to the ring carbon atoms
    • C07D295/22Heterocyclic compounds containing polymethylene-imine rings with at least five ring members, 3-azabicyclo [3.2.2] nonane, piperazine, morpholine or thiomorpholine rings, having only hydrogen atoms directly attached to the ring carbon atoms with hetero atoms directly attached to ring nitrogen atoms
    • C07D295/26Sulfur atoms

Description

A találmány tárgyát eljárás képezi az (I) képletű 3-(1-piperazinil)-1,2-benzizotiazol és e vegyület gyógyászatilag megfelelő sóinak előállítására, a találmány tárgyához tartoznak ezen eljáráshoz alkalmazott új közbenső termékek is.
A 3-(1-piperazinil)-1,2-benzizotiazol kulcsfontosságú közbenső termék, amit az 5-(2-(4-( 1,2-benzizotiazol-3-il)-1 -pi perazinil )-eti I)-6-klór-1,3-dihidro-2H-indol2- on (ciprazidon) előállításánál alkalmaznak. E vegyület neuroleptikus hatással rendelkezik.
A 4 831 031 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás (megadás napja: 1989. május 16.) az (A) általános képletű 5-(2-(4-( 1,2-benzizotiazol-3-il)piperazinil)-etil)-6-klór-1,3-dihidro-2H-indol-2-on-hidrokloridot ismerteti, ahol a képletben Ar jelentése benzizotiazol-3-il-csoport, e vegyület hemihidrát alakban keletkezik (a továbbiakban „a hemihidrát”); e szabadalmi leírást teljes egészében referenciaként tekintjük.
Az 5 312 925 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás (megadás napja: 1994. május 17.) a ciprazidon monohidrát hidrokloridsóját, eljárást a vegyület előállítására, e vegyületet tartalmazó gyógyászati készítményeket, továbbá pszichotikus rendellenességek kezelésére szolgáló kezelési eljárást írja le; ezen szabadalmi leírást teljes egészében referenciaként tekintjük.
Az 5 359 068 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban (megadás napja: 1994. október 25.) a ciprazidon előállításával és az előállításához szükséges közbenső termékekkel foglalkozik, ezen szabadalmi leírást teljes egészében referenciaként tekintjük.
Az 5 206 366 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás (megadás napja: 1993. április 27.) vizes eljárást ismertet ciprazidon előállítására, ezen szabadalmi leírást teljes egészében referenciaként tekintjük.
A 4 590 196 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás (megadás napja: 1986. május 20.) 1-(1,2-benzizotiazol-3-il)-piperazint ismerteti, ami közbenső termékként alkalmazható, e vegyületet a találmány szerinti megoldással állítjuk elő.
A 6 220 033 számú japán szabadalmi közrebocsátási irat (közrebocsátás napja: 1994. augusztus 9.)
3- amino-1,2-benzizotiazol-származékok előállítását ismerteti, amelynek során bisz(2-ciano-fenil)-diszulfidszármazékokat fém-amidokkal reagáltatnak, majd egy oxidálószerrel kezelnek.
A találmány összefoglalása
A találmány tárgyát képezik a (Ha) általános képletű vegyületek, ahol a képletben R1 jelentése (a) vagy (b) képletű csoport.
A találmány tárgyához tartozik az (I) általános képletű vegyület előállítására szolgáló eljárás is, amelynek során valamely (II) általános képletű vegyületet, ahol a képletben
R1 jelentése (a), (b) vagy (c) általános képletű csoport, piperazinnal reagáltatunk mintegy 80 °C és mintegy 170 °C közötti hőmérsékleten. Előnyösen R1 jelentése (c) képletű csoport. A (II) általános képletű vegyület mennyiségére számítva előnyösen 2 mólekvivalens és 15 mólekvivalens közötti mennyiségű piperazint használunk. Még előnyösebben a piperazin mennyisége 10 mólekvivalens a (II) általános képletű vegyület mennyiségére számítva.
A találmány egy előnyös megoldása olyan eljárásra vonatkozik, amelynek segítségével egy (II) általános képletű vegyületet (I) általános képletű vegyületté alakítunk át egy piperazin clearingszer (piperazint oldó szer) jelenlétében.
Megfelelő piperazin clearingszerként használhatunk izopropanolt, piridint vagy terc-butanolt, előnyösen izopropanolt. Előnyösen 1,2-szeres térfogat piperazin clearingszert használunk a (II) általános képletű vegyület tömegére számítva (ml/g).
A találmány előnyös megoldását képezi egy (II) általános képletű vegyületnek [ahol a képletben R1 jelentése (b) vagy (c) képletű csoport] (I) általános képletű vegyületté történő átalakítása, amelynek során egy fentiek szerint definiált (II) általános képletű vegyületet piperazinnal reagáltatunk egy tiolt oxidáló szer jelenlétében. Megfelelő tiolt oxidáló szerként számításba jöhet dimetil-szulfoxid, levegő, réz(ll)-sók, hidrogén-szulfit, metabiszulfit vagy hidrogén-peroxid, előnyösen dimetil-szulfoxid. Előnyösen a tiolt oxidáló szerként használt dimetil-szulfoxid mennyisége 2-4 mólekvivalens a (II) általános képletű vegyület mennyiségére számítva.
A találmány szerinti legelőnyösebb megoldást képezi azon eljárás, amelynek segítségével egy (II) általános képletű vegyületet, amelynek képletében R1 jelentése egy (c) képletű csoport, (I) általános képletű vegyületté alakítunk át, e művelet során a (II) képletű vegyületet piperazinnal reagáltatjuk egy piperazin clearingszer (előnyösen izopropanol) és egy tiolt oxidáló szer (legelőnyösebben dimetil-szulfoxid) jelenlétében.
A „piperazin clearingszer” megjelölés olyan oldószerre vonatkozik, amely visszafolyató hűtő alkalmazásával, forralás közben képes a reaktor fejrészében és a gőztérben megszilárdult piperazint feloldani. A szakember számára nyilvánvaló, hogy a piperazin mintegy 108 °C hőmérsékleten megszilárdul, és mint ilyen, a reaktor bármely részén megszilárdul, ahol a hőmérséklet ennél alacsonyabb. A szakember számára az is nyilvánvaló, hogy a reaktorban azon részeken fordul elő leginkább a piperazin megszilárdulása, amelyek az oldószerszínt felett vannak.
A reaktorban az oldat feletti részt, amelyet a reaktorfalak körbezárnak, és a reaktoron belül találhatók, fejrésznek nevezzük. A gőztér megjelölés azon területekre vonatkozik, amelyek a reaktorba bevezető, vagy a reaktorból elvezető tápvezetékek körül vannak.
A réz(ll)-sók kifejezés jelen leírásban réz-kloridra (CuCI2), réz-bromidra (CuBr2) vagy réz-szulfátra (CuSO4) vonatkozik.
Amennyiben a leírásban a hidrogén-szulfit vagy biszulfit kifejezést alkalmazzuk, az nátrium-hidrogénszulfitra (NaHSO3-ra) vagy kálium-hidrogén-szulfitra (KHSO3-ra) vonatkozik.
HU 225 921 Β1
Amennyiben a leírásban meta-biszulfitot említünk, úgy az nátrium-metabiszulfitra (Na2S2O5) (nátrium-diszulfit) vagy kálium-metabiszulfitra (K2S2O5) (káliumdiszulfit) vonatkozik.
Részletes leírás
Az (I) képletű vegyületet és ciprazidont az 1. és 2. reakcióvázlat szerint állítjuk elő. Hacsak másképp nincs feltüntetve, úgy az (I), (II) és (Ha) képletű vegyületek, valamint az R1 csoport jelentése a fentiekben megadottal azonos.
Az 1. reakcióvázlat az (I) vagy (la) képletű közbenső termékek előállítását mutatja be, amely vegyületeket a 2. reakcióvázlat szerint végtermékké, ciprazidonná alakítunk.
Az 1. reakcióvázlat szerint kiindulási anyagként (II) általános képletű vegyületet alkalmazunk, az a vegyület, ahol a képletben R1 jelentése (c) képletű csoport, a kereskedelemben beszerezhető, vagy pedig a 6 220 030 számú japán közrebocsátási iratban (közrebocsátás dátuma: 1994. augusztus 9.) leírt módszer segítségévei állítható elő.
Az R1 helyében (a) képletű csoportot tartalmazó (II) képletű vegyületet oly módon lehet előállítani, hogy egy (V) általános képletű vegyületet 1-10 ekvivalens mennyiségű piperazinnal, előnyösen 2-5 ekvivalens mennyiségű piperazinnal reagáltatunk. A reakció hőmérséklete 25 °C és 105 °C között van, előnyösen 65 °C. A reakció időtartama 1 óra és 20 óra között változik, előnyösen ez az idő 2-6 óra.
Az (V) képletű vegyületet (VI) képletű vegyületből kiindulva állítjuk elő, e vegyületet 1-3 ekvivalens mennyiségű klórozószerrel reagáltatva, használhatunk foszfor-triklorid-oxidot (POCI3), foszfor-trikloridot (PCI3) vagy foszfor-pentakloridot (PCI5), a műveletet közömbös oldószerben végezzük. Klórozószerként előnyösen
1,2 ekvivalens mennyiségű foszfor-triklorid-oxidot alkalmazunk. Megfelelő oldószerként alkalmazható dimetíl-formamid, dimetil-acetamid vagy piridin, előnyösen dimetil-formamid. A reakció időtartama 1-5 óra, előnyösen 3,5 óra. A reakciót 30 °C és 100 °C közötti hőmérsékleten, előnyösen 70 °C-on végezzük.
A (VI) képletű vegyület kereskedelmi forgalomban beszerezhető.
Az R1 helyében (b) képletű csoportot tartalmazó (II) általános képletű vegyületeket oly módon állíthatjuk elő, hogy bisz(2-ciano-fenil)-diszulfidot (VII) képletű ciano-fenil-tiollal reagáltatunk közömbös oldószerben. Közömbös oldószerként szerepelhet izopropanol, etanol vagy tetrahidrofurán, előnyösen izopropanol. Az említett reakció hőmérséklete 50 °C és 120 °C között van. A reakció időtartama 1 óra és 3 óra között van, előnyösen 2 óra.
Az R1 helyében (a), (b) vagy (c) képletű csoportot tartalmazó (II) általános képletű vegyületet oly módon alakíthatjuk (I) általános képletű vegyületté, hogy a (II) képletű vegyületet 2 és 20 közötti ekvivalens mennyiségű piperazinnal (előnyösen vízmentes vegyülettel) reagáltatjuk. A piperazin előnyös mennyiségét úgy választjuk meg, hogy minimális legyen a piperazincsoporton lévő szabad amincsoport biszszubsztitúciója. R1 jelentése előnyösen (c) képletű csoport.
Abban az esetben, ha R1 jelentése (c) képletű csoport, úgy a piperazin előnyös mennyisége 5-10 ekvivalens, még előnyösebben 10 ekvivalens. A fenti reakció hőmérséklete 76 °C és 200 °C között van, előnyösen 120 °C. A reakció időtartama attól függ, hogy milyen hőmérsékleten végezzük a reakciót. A reakció hőmérsékletének növelésével a reakció időtartama csökken. Amennyiben a reakció 80 °C hőmérsékleten megy végbe, úgy csak kis mennyiségű termék képződik 2 nap alatt. Abban az esetben, ha a reakciót 200 °C-on végezzük, úgy a reakcióelegyet nyomás alá kell helyezni, hogy a piperazin és a clearingszer veszteségét megakadályozzuk, ezen a hőmérsékleten a reakció időtartama ez esetben 1 óra. Amennyiben a reakciót magasabb hőmérsékleten végezzük, úgy a reaktor belső nyomása mintegy 3,4-4,1-105 Pa, ami a kereskedelemben beszerezhető reaktorok standard nyomáskapacitásán jóval belül van. Amennyiben a reakciót a 120 °C ideális hőmérsékleten végezzük, úgy a reakció időtartama 24 óra.
Az R1 helyében (b) vagy (c) képletű csoportot tartalmazó (II) általános képletű vegyületnek piperazinnal végzett reakciója (VII) képletű tiol mellékterméket eredményez.
Egy előnyös megoldás szerint a (VII) képletű vegyületet in situ körülmények között olyan (II) képletű vegyületté oxidáljuk, amelynek képletében R1 jelentése (c) képletű csoport. Ezen ín situ oxidációt elősegíthetjük, amennyiben a reaktorba 1-10 ekvivalens, előnyösen 4 ekvivalens mennyiségű oxidánst adunk. A megfelelő oxídánsok közül említjük meg a dimetil-szulfoxidot, levegőt, réz(ll)-sókat, hidrogén-szulfitot, metabiszulfitot vagy hidrogén-peroxidot, előnyösen dimetil-szulfoxidot. Amennyiben oxidánsként dimetil-szulfoxid szerepel, úgy előnyösen 2-5 ekvivalens mennyiséget használunk a reakcióhoz.
Az eljárás egy másik előnyös megoldása szerint 0,5-5 térfogat piperazin clearingszert (oldószert) adunk a reakcióelegyhez annak érdekében, hogy megakadályozzuk, hogy a piperazin a reaktor fejrészében és a gőzfázisban megszilárduljon. A megfelelő piperazin clearingszer (oldószer) forráspontja 70 °C és mintegy 130 °C között van, erre a célra előnyösen alkalmazható az izopropanol vagy terc-butanol, piridin, toluol vagy diglim, előnyös az izopropanol alkalmazása. Célszerűen 1,2-szeres térfogat piperazin clearingszert (oldószert) használunk a (II) képletű vegyület tömegére számítva (ml/g).
Az (I) képletű vegyületet a lényegesen stabilabb (la) általános képletű gyógyászatilag megfelelő sóvá alakíthatjuk át, ahol a képletben R jelentése egy gyógyászatilag megfelelő savnak gyógyászatilag megfelelő anionkonjugátuma, a sóképzést oly módon végezzük, hogy az (I) képletű szabad bázist gyógyászatilag megfelelő RH általános képletű savval kezeljük poláros oldószerben. A megfelelő RH általános képletű savakhoz tartoznak azok, amelyek nem toxikus savaddíciós sókat képeznek, így például gyógyászatilag megfelelő
HU 225 921 Β1 anionokat tartalmazó sókat képeznek, mint klorid, bromid, jodid, nitrát, szulfát vagy hidrogén-szulfát, foszfát vagy savas foszfát, acetát, laktát, citrát vagy savas citrát, tartarát vagy ditartarát, szukcinát, maleát, fumarát, glukonát, szacharát, benzoát, metánszulfonát és pamoát (azaz 1,1'-metilén-bisz(2-hidroxi-3-naftoát)j sókat képeznek. Előnyösen savként sósavat használunk. A megfelelő oldószerekhez tartoznak a rövid szénláncú alkoholok, mint metanol, etanol, izopropanol vagy tercbutanol, toluol, éterek, mint a dietil-éter vagy tetrahidrofurán, továbbá a fenti oldószerek elegyei. Előnyös az izopropanol és toluol elegye.
Az (I) vagy (la) képletű vegyületeknek ciprazidonná történő átalakítását a 4 831 031, az 5 206 366, valamint az 5 359 068 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások ismertetik (a megadás napja: 1989. május 16., 1993. április 27. és 1994. október 25.).
A 2. reakcióvázlaton szemléltetjük a ciprazidonnak az (I) vagy (la) képletű vegyületekből történő előállítását, ahogy azt a 4 831 031 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás (megadás napja: 1989. május 16.) ismerteti. Közelebbről, az (I) vagy (la) képletű vegyületet (III) általános képletű vegyülettel reagáltatják, amelynek képletében Hal jelentése fluoratom, klóratom, brómatom vagy jódatom. Ezen kapcsolási reakciót általában poláros oldószerben, mint rövid szénláncú alkoholban, így például etanolban, dimetilformamidban vagy metil-izobutil-ketonban valamely gyenge bázis, mint tercier-amin-bázis, például trietilamin vagy diizopropil-etil-amin jelenlétében végzik. Előnyösen a reakciót katalitikus mennyiségű nátriumjodid jelenlétében és egy sósav semlegesítésére alkalmas szer jelenlétében, mint nátrium-karbonát, hajtják végre. A műveletet előnyösen az alkalmazott oldószer forráspontjának hőmérsékletén végzik.
Másik lehetőségként a 2. ábra bemutatja azt az átalakítást is, amelynek során az (I) vagy (la) képletű vegyületet ciprazidonná alakítják az 5 206 366 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban (megadás napja: 1993. április 27.) leírt módszer szerint; ennek értelmében az (I) vagy (la) képletű vegyületet (III) általános képletű vegyülettel reagáltatják, ahol a képletben Hal jelentése fluoratom, klóratom, brómatom vagy jódatom. Ezen kapcsolási reakciót forrásban lévő vizes közegben végzik, a keletkező hidrogén-halogénsav semlegesítéséhez alkalmas vegyület jelenlétében.
Másik megoldásként az (I) általános képletű vegyület ciprazidonná alakítható az 5 359 068 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás (megadás napja: 1994. október 25.) módszere szerint.
Ezen módszer szerint úgy járnak el, hogy az (I) képletű vegyületet (Vili) képletű vegyülettel reagáltatják egy 1-6 szénatomos alkánsav jelenlétében, amikor is (IX) képletű vegyület keletkezik.
Az így kapott (IX) képletű vegyületet redukálószerrel kezelve (X) képletű vegyületet kapnak.
A (X) képletű vegyületet ezután R2-CH2-CO2R3 általános képletű vegyülettel kezelik, ahol a képletben R2 jelentése CO2R3 vagy CN, ahol a képletben R3 jelentése 1-6 szénatomos alkilcsoport; a reakció eredményeként (XI) általános képletű vegyületet kapnak, amelynek képletében R2 jelentése CN vagy CO2R3, és R3 jelentése 1-6 szénatomos alkilcsoport.
A (XI) általános képletű vegyületeket ezután magasabb hőmérsékleten savval kezelik, amikor is R2 és R3 helyében egyaránt hidrogénatomot tartalmazó (XI) általános képletű vegyületet kapnak.
A (XI) képletű vegyületet ezután 1-6 szénatomos alkanollal kezelik savas észterezőkatalizátor jelenlétében, amikor is olyan (XI) általános képletű vegyületet kapnak, amelynek képletében R2 jelentése hidrogénatom és R3 jelentése 1-6 szénatomos alkilcsoport.
Azokat a (XI) általános képletű vegyületeket, amelyek képletében R2 jelentése hidrogénatom, CN vagy CO2R3 csoport és R3 jelentése hidrogénatom vagy 1-6 szénatomos alkilcsoport, ezután redukálószerrel kezelik, azzal a feltétellel, hogy az esetben, ha R2 jelentése CN vagy CO2R3 és R3 jelentése 1-6 szénatomos alkilcsoport, úgy a redukció eredményeként kapott terméket savval forralják, amikor is ciprazidon képződik.
Az (I) képletű vegyületeknek ciprazidonná történő átalakításánál alkalmazott reakciólépések speciális részleteit az 5 359 068 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás ismerteti (megadás napja: 1994. október 25.)
Ciprazidon (hemihidrát vagy monohidrát) adható neuroleptikus szerként a 4 831 031 vagy 5 312 925 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban leírtak szerint (a hemihidrát és monohidrát). E hatóanyagnak a kezelt humán beteg számára való beadása történhet önmagában vagy előnyösen gyógyászatilag megfelelő segédanyagokkal és hígítószerekkel való elegyítés után gyógyászati készítmények formájában, a szokásos gyógyászati gyakorlat szerint. A ciprazidont (hemihidrátot vagy monohidrátot) adhatjuk orálisan vagy parenterálisan, ideértve az intravénás vagy intramuszkuláris úton történő beadást is. A gyógyászatilag megfelelő hordozóanyagokhoz tartoznak a szilárd hígítószerek vagy töltőanyagok, továbbá a steril vizes oldatok és különböző szerves oldószerek. A gyógyászati készítményeket ezután különféle dózisegységformákká, mint például tablettává, porokká, gyógycukorkává, sziruppá vagy injekciós oldattá alakítjuk. Ezen gyógyászati készítmények kívánt esetben tartalmazhatnak egyéb komponenseket is, mint ízanyagokat, megkötőszereket vagy hígítóanyagokat, (gy például az orális beadásra szánt tablettákat elkészíthetjük különböző vivőanyagokkal, mint nátrium-citráttal, kalcium-karbonáttal és kalciumfoszfáttal, alkalmazhatunk különféle szétesést elősegítő szereket is, mint például keményítőt, alginsavat, továbbá komplex szilikátokat, megkötőszereket, mint polivinilpirrolidont, szacharózt, zselatint vagy akáciát. Ezenkívül a tablettakészítésnél gyakran eredményesen használhatunk csúsztatószereket, mint magnézium-sztearátot, nátrium-lauril-szulfátot és talkumot. Hasonló típusú szilárd vegyületeket alkalmazhatunk töltőanyagként a lágy vagy kemény megtöltött zselatinkapszulákhoz. Erre a célra előnyös anyagként használhatunk laktózt vagy tejcukrot, vagy nagy molekulatömegű polietilénglikolokat.
HU 225 921 Β1
Az esetben, ha orális beadásra vizes szuszpenziókat vagy elixíreket célszerű készíteni, úgy a hatóanyagot ezekben elkeverhetjük különböző édesítőszerekkel vagy ízanyagokkal, színezőanyagokkal, festékekkel, kívánt esetben emulgeálószerekkel vagy szuszpendálószerekkel, ezenkívül használhatunk oldószereket, mint vizet, etanolt, propilénglikolt, glicerint, valamint ezek kombinációját.
Parenterális beadásra használhatjuk a ciprazidon (hemihidrát vagy monohidrát) oldatát vagy szuszpenzióját, amit szezámolajjal vagy földimogyoróolajjal, vizes propilénglikollal vagy steril vizes oldattal készíthetünk el. Ezen vizes oldatokat, amennyiben szükséges, pufferanyaggal állíthatjuk be, a folyékony oldószert előzőleg megfelelő mennyiségű sóval vagy glükózzal izotóníásra állítva. Ezen speciális vizes oldatok különösen alkalmasak az intravénás, intramuszkuláris, szubkután és intraperitoneális úton történő beadásra. Az alkalmazott steril vizes közeget a szakember számára jól ismert módon készítjük el.
A ciprazidon (hemihidrát vagy monohidrát) hatásos dózisa függ a beadás módjától és egyéb tényezőktől, mint a kezelt beteg kora és testtömege, ezen tényezők jól ismertek.
Az alábbi példák szemléltetik a közbenső termékek előállítását, valamint a találmány szerinti eljárásokat. A kereskedelemben beszerezhető reagenseket további tisztítás nélkül használtuk fel. Az olvadáspontértékek korrigálás nélkül vannak feltüntetve. Az NMR-adatokat ppm egységekben adjuk meg (δ), és utalunk az oldószerből származó deutérium jelre. Hacsak másképp nincs feltüntetve, a tömegspektrumadatok megállapítását elektronütközési körülmények (El, 70 eV) között végezzük. Hacsak másképp nincs feltüntetve, oszlopkromatográfiát végzünk, ehhez 32-63 pm méretű szilikagélt használunk, nitrogénnyomás alatt (flashkromatográfia) dolgozva. A magas nyomású folyadékkromatográfiás vizsgálatot (HPLC) LDC Analytical constaMetric® 3200 HPLC típusú készülékkel (Thermo Separation Products Co.) végezzük. A HPLC vizsgálathoz Zorbax®C8, 60Á, 3,9*150 mm oszlopot (előállító: MacMod Analytical, Inc., Chadds Ford, PA 19317) használunk; (mobil fázis: 40% acetonitril, 45% 0,05 mol/l koncentrációjú kálium-foszfát-oldat, egybázisú (KH2PO4), kálium-hidroxiddal a pH-t 6-os értékre állítva és 15% metanol; átfolyási sebesség: 1,0 ml/perc; detektor: UV 229 nm; injektor: 10 μΙ; a mintákat a mobil fázissal készítjük elő (0,05 mg/ml). Szobahőmérséklet alatt 20-25 °C-t értünk.
1. példa
3-( 1-Piperazinil)-1,2-benzizotiazol-hldrokloríd
A módszer
20,0 g (74,5 mmol) bisz(2-ciano-fenil)-diszulfidot,
64,2 g (745 mmol) vízmentes piperazint, 12,8 g (164 mmol) dimetil-szulfoxidot és 24 ml izopropanolt 500 ml gömblombikba adunk, amely lombik mechanikus keverővei, hőmérővel, nitrogénbevezetéssel ellátott hűtővel, és kaparóval van felszerelve. A lombikot nitrogénnel átöblítjük, a reakcióban résztvevő komponenseket megolvasztjuk (mintegy 80 °C hőmérsékleten), majd visszafolyató hűtő alkalmazásával az elegyet 110-126 °C hőmérsékleten forraljuk. Az elegyet 24 óra hosszat forraljuk, ezután a vöröses színű oldatból mintát veszünk le vékonyréteg-kromatográfiás vizsgálathoz (az eluáláshoz metilén-klorid/izopropanol/trietil-amin 15:5:1 arányú elegyét alkalmazva). A vékonyréteg-kromatográfiás vizsgálat eredménye szerint a reakció teljessé vált. Az oldatot 85-90 °C hőmérsékletre lehűtjük, ekkor 130 ml vizet adunk hozzá. Az így kapott szuszpenziót 30-35 °C-ra lehűtjük. A reakcióelegyet csökkentett nyomáson betöményítve (forráspont: 50-60 °C/110 mm), mintegy 30 ml-t ledesztillálunk. A desztillátumban a képződött dimetil-szulfidot (DMS) derítőszerrel elbontjuk. Drager-csővel (Drágerweck AG, Lübeck, Németország) ellenőrzést végezve (amely csövek elég érzékenyek ahhoz, hogy ppm-szintű dimetil-szulfid jelenlétét kimutassák), az eredmények azt mutatják, hogy a reaktor fejrészében lévő gőzök kevesebb mint 1 ppm maradék DMS-t tartalmaznak. A nyers reakcióelegyből mintát véve azt HPLC vizsgálatnak vetjük alá. A nyers reakcióelegy 80% 3-(1-piperazínil)-1,2-benzizotiazolt, 4,6% 3,3’-(1,4-piperazinil)bisz(1,2-benzizotiazol)-t és 4% 2-(1-piperazinil)-pirazint tartalmaz. Az elegyhez 28 ml izopropanolt és 71 ml vizet adunk, a szuszpenziót 30 °C-ra lehűtjük, 0,5 óra hosszat őröljük, majd diatómaföldön, így például Celiten átszűrjük, így 3,3’-(1,4-piperazinil)-bisz(1,2-benzizotiazol)-t kapunk. A szűrőlepényt 56 ml izopropanol/víz eleggyel (1:1) átmossuk. 170 ml toluolt adunk a 32 °C hőmérsékletű szűrlethez, majd az elkülönített vizes fázist friss toluollal (100 ml) átmossuk. Az egyesített toluolos fázisokat 100 ml vízzel mossuk, majd színtelenítő aktív szénnel kezeljük (2 g), erre a célra például DARKO KB-B®-t használunk. A Celite® szűrőlepényt 60 ml toluollal átmossuk, a mosófolyadékot és szűrletet csökkentett nyomáson 90 ml-re betöményítjük. A koncentrátumhoz 220 ml izopropanolt adunk, majd a sárga színű oldatot 20 °C-ra lehűtjük. Az oldat pH-ját lassan 3,5-4,0 értékre állítjuk, a beállításhoz 9,8 ml koncentrált sósavat használunk. Az így kapott szuszpenziót 0-5 °C-ra lehűtjük, 1 óra hosszat őröljük, majd szűrjük. A szűrőlepényben lévő terméket hideg izopropanollal (80 ml) átmossuk, majd vákuumban 40 °C hőmérsékleten 24 óra hosszat szárítjuk. 43,2 g cím szerinti vegyületet különítünk el halványsárga színű szilárd anyag formájában, hozam: 77,6% (98,5% tisztaság HPLC módszerrel). A szilárd anyag spektroszkópiai adatai és fizikai tulajdonságai megegyeznek a hiteles mintáéval (vigyázat: a vegyület erősen irritáló). 1H-NMR (D2O): δ=7,80 (m, 2H); 7,49 (m, 1H); 7,35 (m,
1H); 3,58 (m, 4H); és 3,42 (m, 4H).
13C-NMR (dimetil-szulfoxid): δ 162,72, 152,10, 128,15,
127,09, 124,63, 124,12, 121,21,48,48 és 42,49.
2. példa
3-(1 -Piperazinil)-1,2-benzizotiazol-hidroklorid 5,00 g (18,6 mmol) bisz(2-ciano-fenil)-diszulfidot,
8,02 g (93,2 mmol) vízmentes piperazint és 5 ml izopropanolt elegyítünk nitrogéngáz bevezetése közben,
HU 225 921 Β1 majd az elegyet visszafolyató hűtő alkalmazásával forráspontig (115 ’C) felmelegítjük. A sárga színű oldatot visszafolyató hűtő alkalmazásával 110-115 ’C hőmérsékleten tartjuk 23 óra hosszat, majd 95 °C-ra lehűtjük. 30 ml vizet adunk az elegyhez, majd a kapott szuszpenziót 25 ’C hőmérsékletre lehűtjük, ezután szűrjük. A szűrőlepényt 12 ml víz/izopropanol oldattal (2:1) átmossuk. 50 ml toluolt adunk az egyesített mosófolyadékhoz és szűrlethez. A toluolos fázist elkülönítjük, a vizes fázist újabb adag toluollal (25 ml) extraháljuk. Az egyesített toluolos fázisokat 20 ml vízzel mossuk, aktív szénnel kezeljük (0,5 g DARCO KB-B®), szűrjük, majd csökkentett nyomáson (42 °C, 9><104 Pa) 12 ml térfogatra betöményítjük. A koncentrátumhoz 30 ml izopropanolt adunk, majd a pH-t koncentrált sósavval 4,4-es értékre állítjuk. Az így kapott szuszpenziót 0-5 °C-ra lehűtjük, 1 óra hosszat őröljük, majd szűrjük. A terméket tartalmazó szűrőlepényt hideg izopropanollal (10 ml) átmossuk, majd vákuumban 42 °C-ra betöményítjük; így 3,22 g (34%-os összhozam) 3-(1-piperazinil)-1,2-benzizotiazolt kapunk. A vékonyréteg-kromatográfiás vizsgálatnál a termék egyetlen folt formájában jelentkezik.
A vizes fázis pH-ját koncentrált sósavval 4,0 értékre állítjuk, majd 40 ml metilén-kloriddal extrahálunk. A metilén-kloridos oldatot csökkentett nyomáson betöményítjük, így olajos terméket kapunk, amit 19 ml metanolban feloldunk. Az oldatot jeges fürdőn lehűtjük, majd 7 ml 10%-os vizes hidrogén-peroxid-oldatot adunk hozzá keverés közben. Az elegyet 10 percig keverjük, vékonyréteg-kromatográfiás vizsgálatot végzünk, eszerint a reakció teljes mértékben végbement. Az elegyhez 12 ml vizet adunk, majd a szuszpenziót 1,5 óra hosszat őröljük. A terméket szűrjük, vákuumban 40 ’C hőmérsékleten szárítjuk, így 1,64 g (hozam: 33%) bisz(2-ciano-fenil)-diszulfidot kapunk.
3. példa
3-(1 -Piperazinil) -1,2-benzizotiazol-hidroklorid
49,4 g (0,57 mól) vízmentes piperazint és 10 ml terc-butanolt adunk 300 ml térfogatú száraz gömblombikba, a lombik mechanikus keverővei, hőmérővel, nitrogénbevezetéssel ellátott hűtővel és nyomáskiegyenIítő csepegtetőtölcsérrel van felszerelve. A lombikot nitrogénnel átöblítjük, majd olajfürdőn 100 ’C-ra felmelegítjük. 19,45 g (0,11 mól) 3-klór-1,2-benzizotiazolnak 10 ml terc-butanollal készült oldatát adjuk az adagolótölcsérhez, majd ezen oldatot lassan mintegy 20 perc alatt a lombik tartalmához csepegtetjük mérsékelt exoterm reakció beindulása közben (112-118 ’C). Az adagolás befejeződése után a sárga színű oldatot visszafolyató hűtő alkalmazásával 121 ’C hőmérsékletre felmelegítjük, majd 21 óra hosszat ezen a hőmérsékleten tartjuk. Vékonyréteg-kromatográfiás vizsgálatot végzünk, eszerint a reakció teljes mértékben végbement. A reakcióelegyet 85 ’C hőmérsékletre lehűtjük, majd 120 ml vizet adunk hozzá. A homályos oldatot leszűrjük, a szűrőlepényt 60 ml terc-butanol/víz 1:1 arányú elegyével átöblítjük. A szűrletet és mosófolyadékot egyesítjük, az elegy pH-ját 50%-os vizes nátronlúggal
12,2 értékre állítjuk. A vizes oldatot 200 ml toluollal extraháljuk, a fázisokat elkülönítjük, a vizes fázist újabb adag toluollal (100 ml) extraháljuk. Az egyesített toluolos fázisokat 75 ml vízzel átmossuk, majd a toluololdatot 48 ’C hőmérsékleten vákuumban 90 ml térfogatra betöményítjük. A koncentrátumhoz 210 ml izopropanolt adunk, majd a pH-t lassan 3,8 értékre állítjuk, ehhez 7,6 ml koncentrált sósavat használunk. Az így kapott szuszpenziót 0 ’C hőmérsékletre lehűtjük, 45 percig őröljük, majd szűrjük. A szűrőlepényt 50 ml izopropanollal átmossuk, majd 40 ’C hőmérsékleten vákuumban szárítjuk, így 23,59 g (hozam: 80%) 3-(1-piperazinil)-1,2-benzizotiazol-hidrokloridot kapunk fehér színű szilárd termék formájában.
4. példa
3-(1 -Piperazinil)-1,2-benzizotiazol
0,25 g (0,93 mmol) 3-(2-ciano-fenil-tío)-1,2-benzizotiazolt, 0,80 g (9,32 mmol) vízmentes piperazint és 0,25 ml izopropanolt adunk 6 ml térfogatú gömblombikba, amely mágneses keverővei, nitrogéngáz-bevezetővel ellátott visszafolyató hűtővel és hőmérővel van felszerelve. A gömblombikot átöblítjük nitrogénnel, majd 120 ’C hőmérsékletű olajfürdőbe merítjük, így sárga színű, forrásban lévő oldatot kapunk. Az oldatot visszafolyató hűtő alkalmazásával 25 óra hosszat 116-120 ’C hőmérsékleten tartjuk, majd a vöröses színű oldatot 25 ’C hőmérsékletre lehűtjük, ezután 5 ml metanolt adunk hozzá. Vékonyréteg-kromatográfiás vizsgálatot végzünk (metilén-klorid/izopropanol/trietilamin 15:5:1 arányú elegyével), a vizsgálat bizonysága szerint a reakció lényegében befejeződött. A nyers reakcióelegyből mintát veszünk, ezt magas nyomású folyadékkromatográfiával vizsgáljuk, az eredmény szerint 70%-os hozammal 3-(1-piperazinil)-1,2-benzizotiazol képződött.
5. példa
3-(1-Piperazinil)-1,2-benzizotiazol
17,2 g (0,20 mól) vízmentes piperazint és 3,0 ml izopropanolt adunk egy gömblombikba, amely el van látva mechanikus keverővei, hőmérővel, nitrogéngázbevezetővel felszerelt hűtővel és adagolótölcsérrel. A lombikot nitrogéngázzal átöblítjük, ezután nitrogéngáz védelme alatt tartjuk, majd az elegyet 90 ’C hőmérsékletre felmelegítve oldatot kapunk. 4,38 g (20,0 mmol) 1-(2-ciano-fenil-tio)-piperazinnak 2,0 ml izopropanollal készült oldatát lassan a reakcióelegyhez adjuk, így a piperazinoldatot 1 óra alatt felmelegítjük. Az adagolás befejeződése után az oldatot visszafolyató hűtő alkalmazásával 24 óra hosszat 118 ’C hőmérsékleten forraljuk. A vöröses színű oldatot szobahőmérsékletre lehűtjük, majd vékonyréteg-kromatográfiás vizsgálatot végzünk. A vizsgálat szerint 55%-os hozammal 3-(1-piperazinil)-1,2-benzizotiazol képződött.
6. példa
3-(2-Ciano-fenil-tio)-1,2-benzizotiazol A módszer
1,25 g (4,66 mmol) bisz(2-ciano-fenil)-diszulfidot, 4,01 g (46,6 mmol) vízmentes piperazint és 0,80 g
HU 225 921 Β1 (10,3 mmol) dimetil-szulfoxidot 15 ml tetrahidrofuránhoz adunk, majd az elegyet 50 ml térfogatú gömblombikba visszük, ahol a lombik mágneses keverővei, hőmérővel, nitrogénbevezetővel felszerelt hűtővel van ellátva. A lombikot nitrogénnel átöblítjük, majd az elegyet visszafolyató hűtő alkalmazásával 25 óra hosszat 75 °C hőmérsékleten tartjuk. A reakcióelegyet 25 °C hőmérsékletre lehűtjük, a tetrahidrofuránt csökkentett nyomáson eltávolítjuk. A keletkezett szilárd anyagot 40 ml metilén-klorid/víz 1:1 arányú elegyében feloldjuk, a fázisokat elkülönítjük, a szerves fázist 20 ml vízzel mossuk. A metilén-klorid-oldatot betöményítve 0,85 g nyers szilárd anyagot kapunk, amit 17 ml izopropanolból átkristályosítunk, így halványsárga színű kristályos terméket nyerünk. A terméket szűréssel elkülönítjük, vákuumban 40 °C hőmérsékleten szárítjuk, így 0,39 g (31%-os hozam) 3-(2-ciano-fenil-tio)-1,2-benzizotiazolt kapunk. Olvadáspont: 115-117 °C.
1H-NMR (CDCI3) δ: 8,03 (m, 1H); 7,92 (m, 1H); 7,77 (m, 1H); 7,70 (m, 1H); 7,57 (m, 2H); és 7,48 (m, 2H).
13C-NMR (CDCI3): 154,99, 152,30, 134,83, 134,56, 134,06, 133,24, 129,07, 128,51, 125,33, 123,29, 120,13, 117,13 és 116,95.
Elemanalízis a C14H8N2S2 összegképletre:
Számított: C%=62,66;H%=3,00; N%=10,44;
S%=23,90;
Talált: C%=62,43;H%=3,01; N%=10,68;
S%=24,05;
A röntgen kristályszerkezet-vizsgálat a feltételezett szerkezetet alátámasztja.
7. példa
3-(2-Ciano-fenil-tio)-1,2-benzizotiazol B módszer
0,40 g (1,48 mmol) bisz(2-ciano-fenil)-diszulfidot és
0,20 g (1,48 mmol) 2-merkapto-benzonitrilt 2 ml izopropanollal elegyítünk, majd visszafolyató hűtő alkalmazásával az elegyet 25 óra hosszat nitrogéngáz-atmoszférában forraljuk (90 °C). A vékonyréteg-kromatográfiás vizsgálat szerint 69%-os hozammal 3-(2-ciano-feniltio)-1,2-benzotriazol képződött.
8. példa
1-(2-Ciano-fenil-tio)-piperazín
22,5 g (261 mmol) vízmentes piperazint és 100 ml tetrahidrofuránt nítrogénatmoszférában elegyítünk, majd az elegyet 60-65 °C hőmérsékletre felmelegítjük. Lassan 10,0 g (59,0 mmol) 3-klór-1,2-benzizotiazolt adunk mintegy 1 óra alatt az elegyhez, így a piperazinoldatot felmelegítjük, majd a kapott vöröses színű oldatot 17 óra hosszat 65 °C hőmérsékleten tartjuk. A vékonyréteg-kromatográfiás vizsgálat (etil-acetát/hexán/trietil-amin 10:10:1) eredménye szerint a reakció teljes mértékben végbement. Az elegyet szobahőmérsékletre lehűtjük, majd szűrjük. 100 ml toluol hozzáadása után az oldatot csökkentett nyomáson, 40 °C hőmérsékleten fele térfogatra betöményítjük. A toluolos oldatot 100 ml vízzel mossuk, a vizes fázist újabb adag toluollal (25 ml) extraháljuk. Az egyesített toluolos fázisokat csökkentett nyomáson mintegy 30 ml-re betöményítjük. Az oldatot 0-5 °C hőmérsékletre lehűtjük, majd lassan 50 ml hexánt adunk hozzá. A kristályos anyagot 1 óra hosszat 0-5 °C hőmérsékleten őröljük, ezután leszűrjük, majd a szűrőlepényt újabb adag hexánnal (15 ml) átmossuk. Az így kapott szilárd anyagot 23 °C hőmérsékleten 18 óra hosszat szárítjuk, 11,51 g (89%-os hozam) sárga színű kristályos szilárd anyagot kapunk (olvadáspont: 67-71 °C). A nyers szulfenamid mintegy 5% 1,4-bisz(2-ciano-fenil-tio)-piperazint tartalmaz az NMR vizsgálat adatai szerint. A cím szerinti szulfenamidot 0 és -10 °C közötti hőmérsékleten tároljuk, így elkerülhető, hogy lassan 1,4-bisz(2-ciano-feniltio)-piperinné alakuljon át hő hatására vagy szobahőmérsékleten történő tárolás során.
’H-NMR (CDCI3) δ: 7,63 (m, 1H); 7,56 (m, 3H); 7,21 (m, 1H); 2,96 (m, 4H); és 2,87 (m, 4H);
13C-NMR (CDCI3) δ: 142,69, 133,55, 132,67, 128,14,
126,69, 116,80, 110,24, 57,34 és 47,06.
HRMS talált érték: 220,0878; a C11H13N3S összegképlet szerinti elméleti érték (FAB P+1): 220,0908.

Claims (18)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. (Ha) általános képletű vegyületek, ahol a képletben
    R1 jelentése (a) vagy (b) képletű csoport.
  2. 2. Eljárás az (I) képletű vegyület előállítására, azzal jellemezve, hogy valamely (II) általános képletű vegyületet, amelynek képletében
    R1 jelentése (a), (b) vagy (c) képletű csoport,
    80 °C és 170 °C közötti hőmérsékleten piperazinnal reagáltatunk.
  3. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy olyan kiindulási anyagot alkalmazunk, amelynek (II) általános képletében R1 jelentése (c) képletű csoport.
  4. 4. A 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy 2 mólekvivalens és 15 mólekvivalens közötti mennyiségű piperazint alkalmazunk a (II) általános képletű vegyület mennyiségére számítva.
  5. 5. A 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy 10 mólekvivalens mennyiségű piperazint alkalmazunk a (II) általános képletű vegyület mennyiségére számítva.
  6. 6. Az 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a (II) általános képletű vegyületnek piperazinnal történő reakcióját egy piperazint oldó szer jelenlétében végezzük.
  7. 7. A 6. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy piperazint oldó szerként izopropanolt, piridint vagy terc-butanolt alkalmazunk.
  8. 8. A 7. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy piperazint oldó szerként izopropanolt alkalmazunk.
  9. 9. A 8. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a piperazint oldó szerként alkalmazott izopropanolt 1,2-szeres térfogatban alkalmazzuk a (II) általános képletű vegyület tömegére számítva.
    HU 225 921 Β1
  10. 10. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az R1 helyében (b) vagy (c) képletű csoportot tartalmazó (II) általános képletű vegyületnek piperazinnal történő reakcióját tiolt oxidáló szer jelenlétében végezzük.
  11. 11. A 10. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a (II) általános képletű vegyületnek piperazinnal és a tiolt oxidáló szerrel történő reakcióját piperazint oldó szer jelenlétében végezzük.
  12. 12. A 11. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy olyan kiindulási vegyületet alkalmazunk, amelynek (II) általános képletű képletében R1 jelentése (c) képletű csoport.
  13. 13. A 12. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy tiolt oxidáló szerként dimetil-szulfoxidot, levegőt, réz(ll)-sót, hidrogén-szulfitot, metabiszulfitot vagy hidrogén-peroxidot alkalmazunk.
  14. 14. A 13. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy piperazint oldó szerként izopropanolt, piridint vagy terc-butanolt alkalmazunk.
  15. 15. A 14. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy piperazint oldó szerként izopropanolt alkalmazunk.
  16. 16. A 15. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy tiolt oxidáló szerként dimetil-szulfoxidot alkalmazunk.
  17. 17. A 16. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a tiolt oxidáló szerként alkalmazott dimetilszulfoxidot 2-4 mólekvivalens mennyiségben használjuk a (II) általános képletű vegyület tömegére számítva.
  18. 18. A 17. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a piperazint oldó szerként alkalmazott izopropanolt 1,2-szeres térfogatban használjuk a (II) általános képletű vegyület tömegére számítva.
HU9903765A 1995-11-07 1996-10-11 Process and intermediates for preparing 3-(1-piperazinyl)-1,2-benzisothiazole HU225921B1 (en)

Applications Claiming Priority (2)

Application Number Priority Date Filing Date Title
US630195P 1995-11-07 1995-11-07
PCT/IB1996/001079 WO1997017336A1 (en) 1995-11-07 1996-10-11 Processes and intermediates for preparing 3-(1-piperazinyl)-1,2-benzisothiazole

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HUP9903765A2 HUP9903765A2 (hu) 2000-03-28
HUP9903765A3 HUP9903765A3 (en) 2001-12-28
HU225921B1 true HU225921B1 (en) 2008-01-28

Family

ID=21720240

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU9903765A HU225921B1 (en) 1995-11-07 1996-10-11 Process and intermediates for preparing 3-(1-piperazinyl)-1,2-benzisothiazole

Country Status (29)

Country Link
US (1) US6111105A (hu)
EP (1) EP0874834B1 (hu)
JP (1) JP3152938B2 (hu)
KR (1) KR100315939B1 (hu)
CN (1) CN1071324C (hu)
AR (2) AR004279A1 (hu)
AT (1) ATE198071T1 (hu)
AU (1) AU698443B2 (hu)
BR (1) BR9611366A (hu)
CA (1) CA2236940C (hu)
CO (1) CO4480028A1 (hu)
CZ (1) CZ290600B6 (hu)
DE (1) DE69611253T2 (hu)
DK (1) DK0874834T3 (hu)
ES (1) ES2152564T3 (hu)
GR (1) GR3035215T3 (hu)
HU (1) HU225921B1 (hu)
MX (1) MX9803599A (hu)
MY (1) MY116579A (hu)
NO (1) NO309811B1 (hu)
NZ (1) NZ318844A (hu)
PE (1) PE17298A1 (hu)
PL (1) PL185048B1 (hu)
PT (1) PT874834E (hu)
RU (1) RU2147302C1 (hu)
TR (1) TR199800814T2 (hu)
TW (1) TW358807B (hu)
WO (1) WO1997017336A1 (hu)
ZA (1) ZA969315B (hu)

Families Citing this family (6)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
UY27668A1 (es) 2002-02-20 2003-10-31 Pfizer Prod Inc Composición de ziprasidona y controles sintéticos
US20040048876A1 (en) * 2002-02-20 2004-03-11 Pfizer Inc. Ziprasidone composition and synthetic controls
EP1628973A2 (en) 2003-10-24 2006-03-01 Teva Pharmaceutical Industries Ltd. Processes for preparation of ziprasidone
US7777037B2 (en) * 2004-10-27 2010-08-17 Dr. Reddy's Laboratories Limited Ziprasidone process
CN105891392A (zh) * 2016-03-29 2016-08-24 北京万全德众医药生物技术有限公司 一种用液相色谱法分离测定盐酸鲁拉西酮中间体有关物质的方法
CN107064323A (zh) * 2016-12-05 2017-08-18 北京万全德众医药生物技术有限公司 一种用液相色谱法分离测定盐酸鲁拉西酮及其有关物质的方法

Family Cites Families (4)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US4590196A (en) * 1984-08-23 1986-05-20 Bristol-Myers Company Analgesic 1,2-benzisothiazol-3-ylpiperazine derivatives
JPH06220030A (ja) * 1993-01-22 1994-08-09 Sumitomo Pharmaceut Co Ltd 3−アミノ−1,2−ベンズイソチアゾール誘導体の製造法
JP3701044B2 (ja) * 1995-04-24 2005-09-28 住友精化株式会社 シアノベンゼンスルフェニルハライドおよびそれを用いる3−置換ベンゾイソチアゾールの製造方法
JP3996228B2 (ja) * 1996-10-11 2007-10-24 住友精化株式会社 3−ピペラジニルベンズイソチアゾール類の製造法

Also Published As

Publication number Publication date
NO309811B1 (no) 2001-04-02
AR004279A1 (es) 1998-11-04
MY116579A (en) 2004-02-28
MX9803599A (es) 1998-09-30
HUP9903765A2 (hu) 2000-03-28
CN1071324C (zh) 2001-09-19
CA2236940A1 (en) 1997-05-15
PT874834E (pt) 2001-04-30
US6111105A (en) 2000-08-29
AU698443B2 (en) 1998-10-29
HUP9903765A3 (en) 2001-12-28
KR100315939B1 (ko) 2002-01-16
CZ137898A3 (cs) 1999-03-17
NZ318844A (en) 1999-04-29
CN1201457A (zh) 1998-12-09
KR19990067381A (ko) 1999-08-16
AR032373A2 (es) 2003-11-05
DE69611253D1 (de) 2001-01-18
GR3035215T3 (en) 2001-04-30
ATE198071T1 (de) 2000-12-15
DE69611253T2 (de) 2001-04-05
ES2152564T3 (es) 2001-02-01
JPH10512595A (ja) 1998-12-02
WO1997017336A1 (en) 1997-05-15
EP0874834B1 (en) 2000-12-13
BR9611366A (pt) 1999-02-23
ZA969315B (en) 1998-05-06
NO982051D0 (no) 1998-05-06
CA2236940C (en) 2001-08-21
PL185048B1 (pl) 2003-02-28
NO982051L (no) 1998-07-03
CZ290600B6 (cs) 2002-08-14
AU7092696A (en) 1997-05-29
PE17298A1 (es) 1998-04-16
TW358807B (en) 1999-05-21
CO4480028A1 (es) 1997-07-09
TR199800814T2 (xx) 1998-07-21
EP0874834A1 (en) 1998-11-04
PL326630A1 (en) 1998-10-12
JP3152938B2 (ja) 2001-04-03
RU2147302C1 (ru) 2000-04-10
DK0874834T3 (da) 2001-02-19

Similar Documents

Publication Publication Date Title
KR880001374B1 (ko) 항우울증 치료제인 2-펜옥시알킬-1,2,4-트리아졸-3-온 및 그의 제조방법
JP3145410B2 (ja) 新規な4,6−ジアリールピリミジン誘導体及びその塩
JPH0524151B2 (hu)
JPH06184143A (ja) アリールピペラジニル−ヘテロ環化合物の製造法
HU202231B (en) Process for producing a dibenzothiazepine derivatives
JPH0542435B2 (hu)
IE62936B1 (en) Arylthiazolylimidazoles as 5ht3 antagonists
US5935960A (en) Pro-drugs of 5-(2-(4-(1,2-benzisothiazol-3-yl)-1-piperazinyl)ethyl)-6-chloro-1,3-dihydro-2H-indol-2-one
HU225921B1 (en) Process and intermediates for preparing 3-(1-piperazinyl)-1,2-benzisothiazole
MXPA97001116A (en) Profarmacos of 5- (2- [4- (1,2-benzoisotiazol-3-il) -1-piperazinil] ethyl) -6-chloro-1,3-dihydro-2h-indol-2-
EP0089065B1 (en) Novel phenylpiperazine derivatives and process for producing the same
WO2007004688A1 (ja) キサンチンオキシダーゼ阻害剤
JPH0153248B2 (hu)
GB2171997A (en) 4-Amino-6,7-dimethoxy-2-Piperazin-1-ylquinazoline derivatives
JPH01156966A (ja) リポキシゲナーゼ抑制作用を有するピリダジノン、トリアジノンおよびオキサピリダジノン化合物
EP0071434B1 (en) Heterocyclic derivatives
EP1288208B1 (en) Process for the preparation of 2-(4-Alkyl-1-Piperazinyl)-Benzaldehyde and -Benzylidenyl compounds by Nucleophilc Aromatic Substitution of 2-Fluorobenzaldehyde with 4-Alkyl-1-Piperazine in Water as Solvent
US5187161A (en) P-aminophenol derivatives, and processes for production of and uses for the same
HU224812B1 (en) Angiogenesis inhibiting 5-substituted-1,2,4-thiadiazolyl derivatives, process for producing them and pharmaceutical compositions containing the same
JPS6412247B2 (hu)
JP2019210284A (ja) ジアリールケトン化合物の製造方法
JPH037279A (ja) 2―チオピランカルボチオアミド誘導体
HU227402B1 (en) Novel piperazinyl alkylthio pyrimidinyl derivatives, pharmaceutical compositions containing such active ingredients and process for producing the active ingredients
JPH0559064A (ja) テトラヒドロオキサゼピン誘導体

Legal Events

Date Code Title Description
MM4A Lapse of definitive patent protection due to non-payment of fees