HU225622B1 - Improved method for producing 2-acetylcarboxylic acid esters - Google Patents

Improved method for producing 2-acetylcarboxylic acid esters Download PDF

Info

Publication number
HU225622B1
HU225622B1 HU9803025A HUP9803025A HU225622B1 HU 225622 B1 HU225622 B1 HU 225622B1 HU 9803025 A HU9803025 A HU 9803025A HU P9803025 A HUP9803025 A HU P9803025A HU 225622 B1 HU225622 B1 HU 225622B1
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
hydrogenation
reaction
aldehyde
condensation
catalyst
Prior art date
Application number
HU9803025A
Other languages
English (en)
Inventor
Wolfgang Dr Huber
Harald Poeschko
Gerhard Burschik
Guenter Dr Eichberger
Original Assignee
Chemie Linz Gmbh
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Chemie Linz Gmbh filed Critical Chemie Linz Gmbh
Publication of HU9803025D0 publication Critical patent/HU9803025D0/hu
Publication of HUP9803025A1 publication Critical patent/HUP9803025A1/hu
Publication of HU225622B1 publication Critical patent/HU225622B1/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07CACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C67/00Preparation of carboxylic acid esters
    • C07C67/30Preparation of carboxylic acid esters by modifying the acid moiety of the ester, such modification not being an introduction of an ester group
    • C07C67/303Preparation of carboxylic acid esters by modifying the acid moiety of the ester, such modification not being an introduction of an ester group by hydrogenation of unsaturated carbon-to-carbon bonds
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07CACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C67/00Preparation of carboxylic acid esters
    • C07C67/30Preparation of carboxylic acid esters by modifying the acid moiety of the ester, such modification not being an introduction of an ester group
    • C07C67/333Preparation of carboxylic acid esters by modifying the acid moiety of the ester, such modification not being an introduction of an ester group by isomerisation; by change of size of the carbon skeleton
    • C07C67/343Preparation of carboxylic acid esters by modifying the acid moiety of the ester, such modification not being an introduction of an ester group by isomerisation; by change of size of the carbon skeleton by increase in the number of carbon atoms

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Organic Low-Molecular-Weight Compounds And Preparation Thereof (AREA)
  • Low-Molecular Organic Synthesis Reactions Using Catalysts (AREA)

Description

Az acetil-karbonsav-észtereket nagyszámú különböző termék, mint fungicid vagy rovarirtó pirimidinvegyületek, pankreáz-lipáz inhibitorok vagy illatszertermékek előállítására használják.
A szakirodalomban már több szintézismódszert leírtak acetil-karbonsav-észterek előállítására. Egyik lehetséges variáns az acetecetsav-észterek alkil-bromiddal vagy -jodiddal történő reagáltatása (EP-A 0 443 449). Ennél a változatnál azonban könnyen képződnek dialkilezett vegyületek vagy O-alkil-acetecetsav-észterek, amelyek desztillációval nem választhatók el a kívánt végterméktől. Egy alternatív módszer egy egyedényes reakció, amely szerint az acetecetsav-észtert egy aldehiddel kondenzálják, és az így kapott reakcióelegyet a képződött közbenső termék izolálása nélkül a kívánt végtermékké hidrogénezik (DE 2060443 számú szabadalmi leírás). Ennél a reakciónál azonban számos, nehezen elválasztható melléktermék képződik, mint például kondenzációs termékek stb. Ezenkívül nem kielégítő az acetil-karbonsav kitermelése sem, amely alacsonyabb mint 40%.
A találmány feladata ennélfogva egy javított eljárás kidolgozása 2-acetil-karbonsav-észterek előállítására, amely a kívánt észtert nagy kitermeléssel és nagy tisztaságban szolgáltatja, mimellett elkerüli a kondenzációs melléktermékek képződését.
A találmány tárgya ennek megfelelően javított eljárás 2-acetil-karbonsav-észterek előállítására valamely acetecetsav-észtemek egy aldehiddel végzett reagáltatása és ezt követő hidrogénezés útján, amely abban áll, hogy:
a) egy, az alkilrészében 1-6 szénatomos acetecetsavésztert egy 1-12 szénatomos alifás aldehiddel egy kondenzációs katalizátor jelenlétében 0 °C-40 °C-on reagáltatunk,
b) a kondenzáció lejátszódása után a reakcióban képződött vizet, valamint az el nem reagált kiindulási anyagokat a reakcióelegyből eltávolítjuk, ez követően
c) a maradékot egy hidrogénezőkatalizátor jelenlétében 20 °C-160 °C hőmérsékleten és 0,1-10 MPa nyomáson hidrogénezzük, amikor is a hőmérsékletet a hidrogénezés első fázisában 20 °C-90 °C között tartjuk, és a második fázisban - a kiindulási hőmérséklettől függően - 50 °C-160 °C-ra emeljük, majd
d) a megfelelő 2-acetil-karbonsav-észtert a reakcióelegyből desztillációval kinyerjük.
A találmány szerinti eljárásban az a) lépés szerint egy acetecetsav-észtert és egy aldehidet kondenzálunk. Ehhez alkalmas acetecetsav-észterek az olyan észterek, melyek alkilrészükben 1-6 szénatomosak. Ilyenek például az acetecetsav metil-, etil-, propil-, izo-propil-, η-butil-, pentil- vagy hexil-észterei. Előnyösen 1-3 szénatomos alkil-észtereket alkalmazunk.
Aldehidként 1-12 szénatomos alifás aldehideket használunk. Alkalmas aldehidek az egyenes láncú, elágazó láncú vagy gyűrűs aldehidek, amelyek telítettek vagy egyszeresen vagy többszörösen telítetlenek lehetnek. Ha telítetlen aldehidet használunk, akkor figyelembe kell venni, hogy a telítetlen kötések az ezt követő hidrogénezés során redukálódnak. Az aldehid lehet továbbá szubsztituálatlan vagy a reakciókörülmények között inért csoportokkal, mint például fenil-, szubsztituált fenilcsoporttal, halogénatommal, nitro-, alkoxicsoportokkal vagy heterociklusos csoportokkal szubsztituált. Ilyenek például a formaldehid, mint olyan vagy polimer formában, az acetaldehid, n-butiraldehid, izobutiraldehid, propionaldehid, valeraldehid, kapronaldehid, oktanai, dodekanal, dekánál, 2-propenal stb. Előnyösen alifás, telített, 2-10 szénatomos aldehideket, különösen előnyösen 3-8 szénatomos aldehideket használunk.
Az aldehidet és az észtert a találmány szerinti eljárásban előnyösen ekvimoláris mennyiségben alkalmazzuk, vagy az észtert feleslegben, mert az aldehidfelesleg aldoladdícióhoz vezethet.
A kondenzáció egy kondenzációs katalizátor jelenlétében történik. E célra minden olyan katalizátor alkalmas, amelyet szokásos módon aldehidek kondenzációs reakcióihoz használnak. Ilyenek például a bázikus katalizátorok, mint például az ammónia vagy az aminok, például a piperidin, piridin, a szubsztituált piridinek, a morfolin, dietil-amin, dietanol-amin stb., amelyek adott esetben szerves savakkal, így ecetsavval, vajsavval vagy oxálsawal képezett sójuk alakjában vannak jelen, mint például a piperidin-acetát stb. Egyéb alkalmas katalizátorok például egyéb bázikus sók, mint például a nátrium-acetát és bázikus ioncserélő gyanták, valamint savas katalizátorok, mint a cink-acetát, magnézium-klorid stb. Előnyös módon aminokat vagy aminsókat használunk katalizátorként. Különösen előnyös a piperidin, a piperidin-acetát, a piridin vagy a morfolin.
A szükséges katalizátormennyiség a katalizátor típusától függ. A bázikus katalizátorokat a találmány szerint 0,1 és 3,0 mol%, előnyösen 0,2 és 2 mol% közötti mennyiségben használjuk, míg a savas katalizátorokat ennél valamivel nagyobb mennyiségben alkalmazzuk. Adott esetben a katalizátor hígítószerrel, mint például metanollal, etanollal vagy ecetsavval kombinált formában használható.
A kondenzációs reakció 0 °C-40 °C közötti, előnyösen 0 °C-20 °C közötti hőmérsékleten történik.
A kiindulási anyagok és a katalizátor adagolásának sorrendjét tetszés szerint lehet megválasztani.
Előnyösen úgy járunk el, hogy az észtert és az aldehidet a reakcióedénybe betápláljuk, és a katalizátort lassan hozzáadjuk. Minthogy a reakció az elején rendkívül gyorsan és nagyon exoterm módon zajlik, a reakcióelegyet erősen hűteni kell úgy, hogy a reakció-hőmérséklet ne emelkedjék 40 °C fölé, előnyösen 20 °C fölé. Az adagolás befejezése után adott esetben a reakcióelegyet még mintegy 10-120 percig, előnyösen 30-90 percig 0 °C-40 °C-on, előnyösen 10 °C-20 °C-on, a kondenzáció teljessé válásáig keverjük.
Ezután a b) lépés szerint a reakcióban képződött vizet és az el nem reagált kiindulási anyagokat eltávolítjuk a reakcióelegyből. Ennél a reakciólépésnél fontos, hogy a reakciókészülékben a hőmérsékletet lehetőleg alacsonyan tartsuk, hogy elkerüljük a nem kívánt mellékreakciókat. A legkíméletesebben abban az esetben, ha a kiindulási anyagok vízben nem oldódnak, úgy járunk el, hogy a reakcióban képződött vizet 15 °C-35 °C-on,
HU 225 622 Β1 előnyösen szobahőmérsékleten, a fázisok szétválasztásával elválasztjuk a reakcióelegytől. A maradék víznyomok a fázisok szétválasztása után az el nem reagált kiindulási anyagokkal együtt lehetőleg kíméletesen ledesztillálhatók. Azonban a víz azonnal, előzetes fázisszétválasztás nélkül is ledesztillálható az el nem reagált kiindulási anyagokkal együtt. A lehetőleg kíméletes desztillálási körülmények rövid, előnyösen 1 percnél rövidebb tartózkodási idővel érhetők el. Előnyös módszer itt a rövid utas vagy a vékony rétegű bepárló használata. Különösen előnyös módon a reakcióban képződött vizet és a feleslegben lévő kiindulási anyagokat folyamatosan távolítjuk el a reakcióelegyből. A kapott desztillátum két fázist képez, úgyhogy a kiindulási anyagok könnyen elválaszthatók a reakcióban képződött víztől, és újra felhasználhatók.
A reakcióban képződött víz és a feleslegben lévő kiindulási anyagok eltávolítása után visszamaradt zagy a megfelelő 2-acetil-alkénsav-észtert tartalmazza, melyet a c) lépésben hidrogénezünk. Ebből a célból a zagyot egy alkalmas készülékbe töltjük, hidrogénezőkatalizátort adunk hozzá, és 20 °C-160 °C-on és 0,1-10 MPa (1-100 bar) nyomáson hidrogénezzük. Előnyösen 0,5-3,0 MPa (1-30 bar) nyomáson hidrogénezünk. Hidrogénezőkatalizátorként a szokásos hidrogénezőkatalizátorok, mint a palládium, platina, rádium, kobalt vagy ruténium jönnek számításba szilícium-dioxidon, alumínium-oxidon vagy szénen, valamint Raney-nikkel-katalizátorok. Előnyösen alumínium-oxidra vagy szénre felvitt palládiumot használunk. A hidrogénezőkatalizátort itt a 2-acetil-2-alkénsav-észterre számított 0,05-0,5 tömeg% mennyiségben alkalmazzuk.
Az első fázisban a hidrogénezést előnyösen alacsony hőmérsékleten, például 20 °C-90 °C-on végezzük. Azután 5-120 perc, előnyösen 10-80 perc múlva lassan emeljük a hőmérsékletet, és a reakcióelegyet utóhidrogénezésnek vetjük alá. Ekkor a hőmérsékletet az első hidrogénezési fázis kiindulási hőmérsékletétől függően 50 °C-160 °C-ra, előnyösen 80 °C-150 °C-ra emeljük. A reakcióelegyet ez alatt az idő alatt a hidrogénfelvétel befejeződéséig tovább keverjük. Ezzel a második hidrogénezési fázissal azt érjük el, hogy az olyan melléktermékek, amelyek Michael-féle addíció útján képződtek, termikusán ismét lebomlanak.
A hidrogénezési lépés után az így kapott reakcióelegyet szobahőmérsékletre hűtjük, a katalizátort kiszűrjük, és a megfelelő észtert az elegyből desztillációval kinyerjük.
A találmány szerinti eljárással a megfelelő 2-acetil-karbonsav-észterek további tisztítás nélkül 80%-nál nagyobb kitermeléssel és 98%-nál nagyobb tisztaságban állíthatók elő.
Az ezzel az eljárással előállított 2-acetil-karbonsav-észterek továbbá azzal tűnnek ki, hogy elhanyagolhatóan kicsiny a szennyezőanyag-, mint például kondenzációstermék- és termikusbomlástermék-tartalmuk, úgyhogy a kapott észterek például kitűnően felhasználhatók pankreáz-lipáz inhibitorokként alkalmazható oxetanonok, valamint fungicid vagy rovarirtó pirimidinvegyületek vagy illatszeranyagok előállítására.
1. példa
Egy 2 literes reakcióedénybe 696,8 g (6,0 mól) acetecetsav-metil-észtert és 601,0 g (6,0 mól) hexanalt készítettünk be, és az elegyet 5 °C-ra hűtöttük. Ehhez az elegyhez hűtés és keverés közben 6,5 g (0,076 mól) piperidint adagoltunk. Ezután a reakcióban képződött vizet, valamint az el nem reagált hexanalt és acetecetsav-észtert egy desztillálófeltéten keresztül 2 kPa (20 mbar) nyomáson (zagyhőmérséklet: 20 °C-150 °C) ledesztilláltuk.
Ily módon 1059,7 g acetil-okténsav-metil-észtert kaptunk zagyként, és 244,2 g el nem reagált kiindulási anyagot, valamint a reakcióban képződött vizet kaptuk a desztillátumban. A fentiek szerint kapott acetil-2-okténsav-metil-észter (zagytermék) 330 g-ját ezután betöltöttük egy 1 literes, keverős autoklávba, hozzáadtunk 0,33 g 5% palládiumtartalmú aktívszén-katalizátort és 90 °C-on 1,5 MPa (15 bar) nyomáson 10 percig hidrogéneztük.
Ezután a reakcióelegyet lassan 150 °C-ra melegítettük, és a hidrogénfelvétel befejezéséig ezen a hőmérsékleten kevertük.
A hidrogénezés után a reakcióelegyet szobahőmérsékletre hűtöttük, a katalizátort kiszűrtük, majd egy tányéros kolonnán (6 darab 3 cm átmérőjű tányér, 35 cm hosszú kolonna) 0,5 kPa (5 mbar) nyomáson ledesztilláltuk.
Az előpárlatot 5:1 visszafolyatási arány (5 visszafolyatás/1 desztillátum) mellett, a főpárlatot 3:1 visszafolyatási arány mellett szedtük.
Előpárlat: (22 ’C-121 ’C-on) 36,1 g
Főpárlat: (120 °C-123 ’C)
Kitermelés: 240,9 g 2-acetil-oktánsav-metil-észter (az elméleti 64,5%-a)
Tisztaság (gélpermeációs kromatográfiával): 98,2% Zagymaradék: 41,9 g
A ledesztillált, el nem reagált kiindulási anyagokat a reakcióban képződött víz elválasztása után egy további reakcióba tápláltuk vissza, és abban használtuk fel, amikor is a kitermelést 76%-ra növeltük.
2. példa
Összesen 7 sarzsot állítottunk elő ugyanazon a módon. Ezeknél mindig acetecetsav-metil-észtert (AEE) és hexanalt (HEX) tápláltunk be, és azt hűtőfolyadékkal körülbelül 8 °C-ra hűtöttük. Ezután az elegyhez 2 percen belül hozzáadtuk az egész katalizátor- (piperidin PIP) mennyiséget. A reaktort az egész reakció alatt hűtőfolyadékkal hűtöttük. A reakció-hőmérséklet a katalizátor-hozzáadás után 5 percen belül 30 °C-40 ’C közötti maximális hőmérsékletre emelkedett, és a hűtőfolyadékkal végzett hűtés hatására egy órán belül ismét 14 ’C-ra csökkent.
A pontos betáplált anyagmennyiségeket és hőmérsékletértékeket az 1. táblázatban tüntettük fel.
A 4-7. sarzsok esetében kiindulási anyagként még egy visszatáplált anyagot is felhasználtunk. Ezt a visszatáplált anyagot az el nem reagált kiindulási anyagoknak a végbement kondenzáció utáni ledesztillálása útján a mindenkori, előző sarzsból nyertük.
HU 225 622 Β1
1. táblázat
Sarzs AEE (kg) HEX (kg) PIP (I) Visszatáplált anyag (kg) °C
indulási max.
1. 3487 3274 37 - 16 39
2. 3488 3273 30 - 11 37
3. 3486 3266 30 - 11 35
4. 1420 - 20 4740 10 25
5. 1678 291 20 5580 10 27
6. 2027 1489 20 2973 10 30
7. 1597 667 20 3000 9 36
Már 5 perc reakcióidő után egy 50-60%-os 2-acetil-oktánsav-metil-észter (ACOEM)-tartalmat értünk el, 0,1-0,2 tömeg% kondenzációstermék-tartalommal.
Körülbelül 6 óra reakcióidő után minden alkalom- 20 mai mintegy 60-70 tömeg%, 0,4-0,6 tömeg% kondenzációs terméket tartalmazó ACOEM-et kaptunk.
Az el nem reagált kiindulási anyagokat és a reakcióban képződött vizet rövid utas bepárlóberendezésben ledesztilláltuk. 25
Termékbetáplálás; 500 l/óra
Fűtőgőznyomás: 0,2 MPA (2 bar)
Vákuum: 4 kPa (40 mbar)
Zagymennyiség: 60%
Termékminőségi eredmények a gélpermeációs kroma- 30 tográfia (GC) felületszázalékában:
ACOEM AEE HEX Kondenzációs termék
Fej 10-20 20-25 50-60 0
Zagy 91-93 1-3 1-2 1-1,5 35
A hidrogénezésre a K-0227 jelű 5%-os Pd/C katalizátort, a Heraeus cég termékét használtuk, amelyet a hidrogénezés befejezése után két katalizátorszűrőn kiszűrtünk, és minden alkalommal a következő sarzsban használtunk fel. Összesen 5 kg katalizátort használ- 40 tünk fel, ami az eljárás után még teljesen aktív volt. Hidrogénezési körülmények:
1. fázisú hidrogénezés: 80 °C-on egészen addig, amíg
H2-felvétel már nem volt
2. fázisú hidrogénezés: 150 °C-on, 1 órán át 45
Hidrogénezési nyomás: 1 MPa (10 bar) ACEOM-sarzs-mennyiség: 5000 kg
A katalizátor kiszűrése után kapott 2-acetil-oktánsav-metil-észtert ezután folyamatosan ledesztilláltuk. Fejhőmérséklet: 135 “C-145 °C 50
Zagyhőmérséklet: 180 “C-185 °C
Vákuum: 5-0,9 kPa (50-9 mbar)
Kitermelés (1-7. sarzsoké összesen): 19 850 kg (hexanalra számítva az elméleti 81 %-a)
Tisztaság: 99,2% 55
3. példa
1. változat
Egy 2 literes reakciós edénybe 348,4 g (3,00 mól) acetecetsav-metil-észtert és 300,5 g (3,00 mól) hexanalt 60 töltöttünk be, és az elegyet 5 °C-ra hűtöttük. Az elegyhez 1,5 g (0,018 mól) piperidint adagoltunk 15 perc alatt, hűtés és keverés közben, majd azt további 2 órán át 30 “C-on kevertük. Ezután a reakcióban képződött vizet, valamint az el nem reagált hexanalt és acetecetsav-észtert egy vékonyréteg-desztilláló berendezésen át ledesztilláltuk [fűtési hőmérséklet: 130 °C, nyomás 2 kPa (20 mbar), desztillációs hőmérséklet: 82 °C-89 °C].
367,1 g 2-acetil-2-okténsav-metil-észtert mint zagyterméket és a desztillátumban 274,6 g el nem reagált kiindulási anyagot, valamint vizet kaptunk.
A zagyterméket (2-acetil-2-okténsav-metil-észtert) egy 1 literes keverős autoklávba töltöttük, 0,3 g 5%-os palládium/aktív szén katalizátort adtunk hozzá, és 90 °C-on 10 percig hidrogéneztük.
Ezután a reakcióelegyet szobahőmérsékletre hűtöttük, a katalizátort kiszűrtük, és egy Vigreux-kolonnán át (magasság 15 cm, átmérő 3 cm) desztillálóhíddal 0,1 kPa (1 mbar) nyomáson ledesztilláltuk.
Előpárlat (72 “C-82 °C): 7,8 g
Főfrakció (82 °C-90 ’C): 340,1 g (az elméleti 56,7%-a)
97,9 Fl% (GC)
Zagy: 18,6 g
2. változat
A reakciót és az el nem reagált kiindulási anyagok és a reakcióban képződött víz ledesztillálását az 1. változattal analóg módon végeztük.
Zagytermékként 370,6 g acetil-okténsav-metilésztert és a desztillátumban 277,2 g el nem reagált kiindulási anyagot, valamint reakcióvizet kaptunk.
A hidrogénezést és a katalizátor elválasztását, valamint a desztillációt az 1. változatban leírt módon végeztük.
Mennyiségek:
Előpárlat (79 “C-82 “C): 10,2 g
Főfrakció (82 °C-90 °C): 335,5 g (az elméleti 55,9%-a)
98,2 Fl% (GC)
Zagy: 16,9 g
3. változat
A reakciót és az el nem reagált kiindulási anyagok, valamint a reakcióban képződött víz ledesztillálását az
1. változatban leírtakkal analóg módon végeztük.
Zagytermékként 384,2 g acetil-okténsav-metilésztert és a desztillátumban 257,8 g el nem reagált ki4
HU 225 622 Β1 indulási anyagot, valamint reakcióban képződött vizet kaptunk.
A hidrogénezést, valamint a katalizátor elválasztását és a desztillációt az 1. változatban leírt módon végeztük. Előpárlat (79 ’C-82 ’C): 6,5 g
Főfrakció (82 ’C-90 °C): 345,8 g (az elméleti 57,6%-a)
98,4 Fl% (GC)
Zagy: 18,3 g
4. változat (az 1-3. változatok szerinti, el nem reagált, ledesztillált kiindulási anyagok felhasználása a vizes fázis fázisszétválasztással végzett elválasztása után)
Egy 2 literes reakcióedénybe betöltöttünk 235,0 g szerves fázist az 1. változat szerinti desztillátumból+236,6 g szerves fázist a 2. változat szerinti desztillátumból+216,5 g szerves fázist a 3. változat szerinti desztillátumból, és az elegyet 5 °C-ra hűtöttük. Ehhez hűtés és keverés közben 15 percen belül hozzáadagoltunk 1,6 g (0,019 mól) piperidint, és az elegyet további 2 órán át 30 °C-on kevertük.
Ezután a reakcióban képződött vizet, valamint az el nem reagált hexanalt és acetecetsav-észtert egy vékony rétegű desztillálóberendezésben ledesztilláltuk [felfűtés: 130 ’C, nyomás 2 kPa (20 mbar), desztillálási hőmérséklet 82 ’C-89 ’C],
Zagytermékként 480,5 g acetil-okténsav-metilésztert kaptunk, és 198,9 g el nem reagált kiindulási anyagot, valamint reakcióvizet a desztillátumban.
A hidrogénezést és a katalizátor elválasztását, valamint a desztillálást az 1. változat szerint végeztük. Előpárlat (79 ’C-82 ’C): 13,6 g
Főfrakció (82 ’C-90 ’C): 429,5 g, 98,2 Fl% (GC)
Zagy: 31,4 g
Kitermelés (1-4. változatok): 1451 g (az elméleti
80,6%-a)
Tisztaság (GC-FI%): 98,1%

Claims (8)

1. Eljárás 2-acetil-karbonsav-észterek előállítására valamely acetecetsav-észternek egy aldehiddel végzett reagáltatása és ezt követő hidrogénezés útján, azzal jellemezve, hogy
a) egy, az alkilrészében 1-6 szénatomot tartalmazó acetecetsav-észtert egy 1-12 szénatomos alifás aldehiddel kondenzációs katalizátor jelenlétében 0 °C-40 ’C hőmérsékleten reagáltatunk,
b) a kondenzáció lejátszódása után a reakcióban képződött vizet, valamint az el nem reagált kiindulási anyagokat a reakcióelegyből eltávolítjuk, ezt követően
c) a maradékot egy hidrogénezőkatalizátor jelenlétében 20 ’C-160 ’C-on és 0,1-10 MPa nyomáson hidrogénezzük, amikor is a hidrogénezés első fázisában a hőmérsékletet 20 °C-90 ’C-on tartjuk, és a második fázisban - a kiindulási hőmérséklettől függően - 50 °C-160 ’C-ra emeljük, majd
d) a megfelelő 2-acetil-karbonsav-észtert a reakcióelegyből desztillációval kinyeijük.
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy alkilrészében 1-3 szénatomos acetecet-észtert használunk.
3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy aldehidként szubsztituálatlan vagy a reakciókörülmények között inért csoportokkal szubsztituált, egyenes láncú, elágazó láncú vagy ciklusos, telített vagy egyszeresen vagy többszörösen telítetlen aldehidet használunk.
4. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy aldehidként alifás, telített, 2-10 szénatomos aldehidet használunk.
5. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy kondenzációs katalizátorként ammóniát, piperidint, piridint, szubsztituált piridineket, morfolint, dietil-amint, dietanol-amint vagy ezek szerves savakkal képzett sóit alkalmazzuk.
6. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a reakcióban képződött vizet és az el nem reagált kiindulási anyagokat folyamatosan ledesztilláljuk.
7. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a c) lépést 0,5-3,0 MPa nyomáson hajtjuk végre.
8. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a második hidrogénezési fázist 80 ’C-150 ’C-on végezzük.
HU9803025A 1997-12-29 1998-12-28 Improved method for producing 2-acetylcarboxylic acid esters HU225622B1 (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
AT0219397A AT407249B (de) 1997-12-29 1997-12-29 Verbessertes verfahren zur herstellung von 2-acetylcarbonsäureestern

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HU9803025D0 HU9803025D0 (en) 1999-02-01
HUP9803025A1 HUP9803025A1 (hu) 1999-12-28
HU225622B1 true HU225622B1 (en) 2007-05-02

Family

ID=3529713

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU9803025A HU225622B1 (en) 1997-12-29 1998-12-28 Improved method for producing 2-acetylcarboxylic acid esters

Country Status (9)

Country Link
US (1) US6090975A (hu)
EP (1) EP0927713B1 (hu)
JP (1) JPH11263753A (hu)
AT (2) AT407249B (hu)
CZ (1) CZ293178B6 (hu)
DE (1) DE59801243D1 (hu)
DK (1) DK0927713T3 (hu)
ES (1) ES2162386T3 (hu)
HU (1) HU225622B1 (hu)

Families Citing this family (1)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
DE19956410A1 (de) * 1999-11-24 2001-05-31 Oxeno Olefinchemie Gmbh Verfahren zur Durchführung von Aldolkondensationen

Family Cites Families (5)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
BE760034A (fr) * 1969-12-08 1971-06-08 Ici Ltd Production d'esters
DE2654850C2 (de) * 1976-12-03 1984-04-12 Hoechst Ag, 6230 Frankfurt Verfahren zur Herstellung von Kondensationsprodukten aus niederen Alkanoylessigsäurealkylestern und aliphatischen oder Benzaldehyden in Gegenwart von niederen Trialkylaminen
DE3227388A1 (de) * 1982-07-22 1984-01-26 Basf Ag, 6700 Ludwigshafen Verfahren zur herstellung von (alpha)-substituierten ss-dicarbonyl-, ss-cyancarbonyl- und ss-dicyanverbindungen
US5731453A (en) * 1996-03-12 1998-03-24 Ube Industries, Ltd. Process for producing a diaryl carbonate
US5786501A (en) * 1996-03-13 1998-07-28 Lonza Ag Process for the preparation of pure alkyl alkylacetoacetates

Also Published As

Publication number Publication date
HUP9803025A1 (hu) 1999-12-28
EP0927713B1 (de) 2001-08-22
AT407249B (de) 2001-01-25
CZ414798A3 (cs) 1999-07-14
EP0927713A1 (de) 1999-07-07
DK0927713T3 (da) 2001-10-08
ES2162386T3 (es) 2001-12-16
US6090975A (en) 2000-07-18
CZ293178B6 (cs) 2004-02-18
ATA219397A (de) 2000-06-15
DE59801243D1 (de) 2001-09-27
ATE204562T1 (de) 2001-09-15
JPH11263753A (ja) 1999-09-28
HU9803025D0 (en) 1999-02-01

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU198437B (en) Process for producing mono- or bis-carbonyl-compounds
WO1996031454A1 (fr) Procede de preparation de la 6-methylheptan-2-one
JP5697220B2 (ja) トリメチロールプロパン製造の副流からジトリメチロールプロパンとトリメチロールプロパンが富化された生成物流とを製造するための方法
SA00201006B1 (ar) طريقة هدرجة hydrogenation بالحفز catayst في طور السائل liquid phase لتحويل مركبات الألديهيد aldehydes الى منتجات الكحول المناظرة corresponding alcohols
EP0348223B1 (en) Novel process for the preparation of serinol
KR20000071062A (ko) ε-카프로락탐과 ε-카프로락탐 전구물질의 수성 혼합물의 연속제조방법
JPS61134376A (ja) イミダゾールの製法
HU225622B1 (en) Improved method for producing 2-acetylcarboxylic acid esters
US5763690A (en) Manufacture of trimethylolpropane
JP2008063335A (ja) カルボニル化合物から1,2−ジオールを製造する方法
JP2002193854A (ja) トリメチロール化合物及びギ酸の製造方法
KR100244572B1 (ko) 4-히드록시-1,2,2,6,6-펜타메틸피페리딘의 제조방법
EP0546906B1 (en) Novel process for preparing 4-amino-5-hexenoic acid
CN112661694B (zh) 一种4-(二甲氧基甲基)-哌啶的制备方法
JPH05117187A (ja) ネオペンチルグリコールの製造方法
WO1994007831A1 (en) Manufacture of trimethylolpropane
JPH1059892A (ja) α,β−不飽和アルデヒドの製造方法
JPH0273033A (ja) 4,4―ジメチル―1―(p―クロロフエニル)ペンタン―3―オンの製造方法
JP3598421B2 (ja) 2−置換−1,3−プロパンジオールの製造方法
EP0065356B1 (en) A method for purification of cyclopentenolones
JPH07116145B2 (ja) 1−ベンジル−4−ピペリジノピペリジン類の製造法
HU219175B (hu) Eljárás 1-(3,4-dimetoxi-fenil)-etanol előállítására
JPH07116146B2 (ja) 4−ピペリジノピペリジン類の製造法
US7790931B2 (en) Process for preparing tetrafluorobenzene carbaldehyde alkyl acetal
JP2762107B2 (ja) 1―置換―3―ヒドロキシピロリジンの製造方法

Legal Events

Date Code Title Description
MM4A Lapse of definitive patent protection due to non-payment of fees