HU224792B1 - Device for scanning an information carrier and information carrier - Google Patents

Description

A találmány tárgya berendezés információhordozó letapogatásához, amely információhordozón azonosító információ és felhasználói információ van, az azonosító információ el van osztva az információhordozón, és az információ adatokat és paritásokat tartalmaz, a berendezés az információhordozón lévő információ leolvasásához leolvasóeszközt, valamint az azonosító információban és a felhasználói információban lévő hibák kijavításához hibajavító eszközt tartalmaz.

A találmány tárgya továbbá információhordozó, amely azonosító információt hordoz, az azonosító információ az információhordozón el van osztva.

A bevezetőben meghatározott berendezés ismert többek között az US 4364081 dokumentumból. Az említett dokumentum egy berendezést ismertet, amely digitális videojel formájában lévő információ feldolgozására szolgál. A jel tényleges videojelekből és azonosító jelekből áll. Az azonosító jelek meghatározhatják például a videojel sávszámát, keretszámát, mezőszámát vagy sorszámát.

A videojeleket és az azonosító jeleket generálhatjuk például egy információhordozó, például egy újraírható információhordozó, úgymint CD-RW, DVD-RW vagy DVR leolvasásával. A továbbiakban az ilyen információhordozón lévő, a videojeleknek megfelelő információt felhasználói információnak, és az ilyen információhordozón lévő, az azonosító jeleknek megfelelő információt azonosító információnak nevezzük. Ez az azonosító információ tartalmazhat címinformációt, csakúgy, mint lemezinformációt, amelyek mindegyikét például a címinformáció-területekben tároljuk. Videojelek esetében ez a címinformáció meghatározhatja például a videoinformáció helyét az egyes mezőkben. A lemezinformáció az információhordozó különböző paramétereire vonatkozhat.

Mind az azonosító információt, mind a felhasználói információt védeni kell például a karcolásoktól és a szennyeződéstől, amely az információhordozót érheti. Ezért az információhoz paritásokat adnak. Ezeknek a paritásoknak a segítségével kijavíthatok ezek a hibák. Mivel találmányunk hibajavító eljárással kapcsolatos, és mivel a paritások hozzáadásával végzett hibajavítás általában ismert a szakemberek körében, utalunk az US 4413340 dokumentumra, amely egy példát ad a hibajavítás folyamatára. Az említett dokumentum a Digitális Audio Compact Disc hibajavításához használt módot ismerteti.

Ahogy azt az előzőekben elmondtuk, egy újraírható információhordozó több, különböző típusú adatot hordoz, például az azonosító információt és a felhasználói információt. Hogy lehetővé tegyék a hibajavítást, az egyes adattípusokhoz paritásokat adnak. Az ilyen javítás sok számítást és költséges kialakítást igényel.

Az US 5600662 számú dokumentum mágneses információhordozó fejrészében található adatok burst hibájának javítását mutatja be. Az adatinformációt is hibajavításnak vetik alá, azonban más módszerrel, más algoritmussal.

Az EP 0624875 számú közzétételi dokumentum szintén mágneses információhordozón található adatok hibájának javítását mutatja be, a szinkrón blokkra helyezve a hangsúlyt (1. ábra). A következő ábrájuk szerint az adatblokk nem tartalmaz paritásadatot.

Azonban még ha végeznek is ilyen hibajavítási műveletet, erről nincs kitanítás.

Találmányunk célja egy olyan berendezés, amelyben a letapogatandó információhordozón lévő hibákat hatékony módon, hibajavító kód segítségével lehet kijavítani, mégpedig azonos módon kezelve az azonosító információt és a felhasználói információt.

Találmányunk többek között azon a felismerésen alapul, hogy bár a különböző típusú adatok különböző formátummal rendelkeznek, ugyanazt a hibajavító eszközt használhatjuk az adatokban lévő hiba javításához, ha ezeket a különböző típusú adatokat rendezzük, amely tulajdonképpen azt jelenti, hogy azonos magnitúdójú azonosító információblokkokat és felhasználói információblokkokat hozunk létre, az azonosító információ viszonylag kis információtételekből áll, amelyeket természetükből adódóan oly módon tárolunk, hogy elosztjuk azokat az információhordozón.

Célunk megvalósításához, a bevezetőben ismertetett, információhordozó letapogatására szolgáló berendezés a találmányunk szerint tartalmaz egy rendezőeszközt, amely az információt úgy rendezi, hogy az azonosító információ és a felhasználói információ azonos hibajavító eszközzel dolgozható fel.

Az információ ilyen rendezésével lehetővé válik, hogy ugyanazt a hardvert használjuk a különböző típusú információkban lévő hibák javításához. Ezzel a berendezés egyszerűsödik, mert csak egyféle hibajavító eszközt kell alkalmaznunk, így a berendezés előállítási költsége jelentősen csökken.

Találmányunk egy másik kivitelének megfelelően az azonosító információ állandó információt tartalmaz, és a felhasználói információ újraírható információt tartalmaz.

Az állandó információ olyan információ, amely már az újraírható optikai információhordozón, például egy SD-RW-n, egy DVD-RW-n vagy egy DVR-en jelen van. Ez az információ tartalmazhat például címinformációkat és lemezparamétereket. Az újraírható információ például az olyan információ, amelyet ezeken az újraírható optikai információhordozókon tárol a felhasználó.

Találmányunk egy másik kivitelének megfelelően az állandó információ címinformációt és lemezinformációt tartalmaz.

A címinformációban az állandó információ tartalmazhat cím információt és lemezinformációt. A címinformáció ilyenkor a sávszámokról és a szektorszámokról tartalmaz például információt. A lemezinformáció az információhordozó nagyszámú paramétereit tartalmazza.

Találmányunk egy további kivitelének megfelelően, a bevezetőben ismertetett berendezés rendezőeszköze tartalmaz összeadó eszközt, amely meghatározott értékű üres (azaz jelentéstartalommal nem rendelkező) bájtokat ad az azonosító információhoz.

A berendezés előnye, hogy a különböző típusú adatoknak hatékony módon csaknem mindig a megfelelő formátumot lehet adni, így gyorsabb hibajavítást

HU 224 792 Β1 valósíthatunk meg. Ez abban az esetben hasznos, amikor egy azonosító információblokk magnitúdója nem osztója egy felhasználói információblokk magnitúdójának. Amikor egy adott típusú adatnak csak az újraírható információval és az állandó információval nem lehet a kívánt formátumot adni, akkor üres (jelentéstartalmat nélkülöző) bájtok hozzáadásával alakítjuk ki a kívánt formátumot. Mivel az üres bájtok hozzáadását az információhordozó letapogatására szolgáló berendezésben végezzük, ez a hozzáadás nem csökkenti az információhordozó adatkapacitását (azaz az újraírható információ kapacitását). Ahhoz, hogy az adatokat megfelelően kijavíthassuk a hibajavító eszközzel, nyilvánvaló, hogy az adattal kapcsolatos paritások kiszámítása közben (amelyet azelőtt végzünk, mielőtt az adatot az információhordozóra írjuk), ezeknek az üres bájtoknak az értékét ismernünk kell a helyes paritások kiszámításához. Ez nem okoz gondot a hibajavítás területén jártas szakembernek. Csak ily módon lehet kiszámítani azokat a paritásokat, amelyek lehetővé teszik a hibajavítást az adat leolvasása és demodulálása után.

Egy másik kivitelében a berendezés íróeszközt tartalmaz.

Amikor a berendezés az olvasóeszközön kívül íróeszközt is tartalmaz az optikailag olvasható formációknak az írható típusú információhordozón való kialakításához, akkor a berendezés egyaránt alkalmas lejátszásra és felvételre is.

Egy másik megvalósításban a rendezőeszköz alkalmas az azonosító információ összegyűjtésére úgy, hogy leolvassa egy meghatározott számú sáv címinformáció-területeit, és ezt követően rendezi az így leolvasott címinformációkat.

Egy másik megvalósításban a meghatározott számú sáv kettő sáv, amelyek mindegyike nyolc címinformáció-területet foglal magában, mindegyik címinformáció-terület 15 bájt címinformációt tartalmaz, és az összeadó eszköz alkalmas arra, hogy nyolc, nem zéró értékű tartalmatlan bájtot adjon az azonosító információhoz, különösen FF értéket hexadecimális jelölésben.

Az üres bájtok meghatározott értékének megválasztása nem tetszőleges. Azzal, hogy az üres bájtoknak nem zéró értéket adunk (esetünkben FF hexadecimális értéket), elkerüljük, hogy a kiszámítandó paritások mind zéró értéket feltételezzenek abban az esetben, amikor a lemezinformáció csak zérókat tartalmaz. Abban az esetben, amikor mind az üres bájtok, mind a lemezinformáció csak zérókat tartalmaznak, az összes paritásban zéró értéket eredményezünk, amikor a paritásokat kiszámoljuk.

Találmányunk információhordozója ezzel összhangban olyan, ahol az azonosító információ az azonosító információ alapján kiszámolt paritásokat tartalmaz.

Találmányunkat ábrák alapján ismertetjük részletesen.

Az 1. ábra egy újraírható információhordozó vázlatos rajza.

A 2. ábra egy adatblokkszerkezetre mutat példát újraírható adatok paritásaival, egy úgynevezett DVR-információhordozón.

A 3. ábra egy fejlécblokk szerkezetére mutat példát egy DVR-információhordozón.

A 4. ábra az információhordozó letapogatására szolgáló berendezés vázlatos rajza.

Az 5. ábra a rendezőeszközt mutatja.

Az ábrákon az azonos elemeket azonos számokkal jelöltük.

Az 1. ábra egy újraírható 1 információhordozó vázlatos rajza, esetünkben ez egy DVR-információhordozó. Találmányunk nem korlátozódik a DVR-információhordozókra, más információhordozók esetében is alkalmazható, például CD-RW vagy DVD-RW esetében. Az 1 információhordozón van egy 2 rögzítési terület, amelynek van egy 3 belső átmérője és egy 4 külső átmérője. A 2 rögzítési terület sávokból áll (az 1. ábrán nem mutatjuk), esetünkben hegy/völgy rögzítéssel, amelyeket 5 címinformáció-területek kereszteznek. Az 5 címinformáció-területek kezdőpontjai a 6 sugárirányú vonalak mentén sugárirányban vannak elrendezve. Ez az 1 információhordozó szerkezet a találmány bemutatását szolgálja.

Az 5 címinformáció-területek az 1 információhordozó paramétereire vonatkozó információt tartalmazzák. Ilyen lehet például a lemezkategória, a verziószám, a lemez mérete, a maximális átviteli sebesség, a rögzítőrétegek száma, a rögzítőréteg típusa (például újraírható) és a rögzítési sebesség.

A 2. ábra egy adatblokkszerkezetre mutat példát újraírható adatok paritásaival, egy úgynevezett DVR-információhordozón. A 7 adatblokk 216 adatbájtot tartalmaz, az adatblokkban lévő adat harminckettő 8 paritással rendelkező Reed-Solomon-kóddal van védve. A teljes hosszúság következetesen 248 bájt vagy 248 szimbólum. Esetünkben egy szimbólum egy bájt méretű. Ezt az adatblokkot a DVR-információhordozón lévő újraírható adat leolvasásával nyerjük. Esetünkben egy blokk mérete 248 bájt.

A 3. ábra egy fejlécblokk szerkezetére mutat példát egy DVR-információhordozón. Példánkban a fejlécblokk lemezinformációt tartalmaz (az 5. ábrán 51 tételszám). Ebben az esetben a fejlécblokk nem tartalmaz 50 címinformációt (lásd az 5. ábrát). Ennek eredményeképpen minden létrehozott fejlécblokk azonos. Az 1. ábrán mutatott 5 címinformáció-területek mindegyike tartalmaz egy 15 bájtnyi lemezinformációval rendelkező fejlécet, így egy fordulat nyolc fejlécet tartalmaz, összesen 120 bájtot. A 10 első lemezinformáció-blokkot a nyolc fejlécnek egy fordulat alatt való leolvasásával és egyesítésével nyerjük. A 11 második lemezinformáció-blokkot a nyolc fejlécnek a következő fordulat alatt való leolvasásával és egyesítésével nyerjük. Ez a 11 második lemezinformáció-blokk tartalmazza a 12 paritások harminckettő bájtját. A13 adat így tartalmazza a 10 első lemezinformáció-blokkot és a 11 második lemezinformáció-blokk nagyobb részét. Hogy lehetővé tegyük az összesen 240 bájtot tartalmazó két lemezinformáció-blokknak ugyanazzal a hibajavító kóddal való javítását, hozzáadjuk az első nyolc bájtot, amelyet a 9 üres blokk képvisel, amelyeket FF-en határozunk meg hexadecimális jelölésben a dekóderben (vagy a 46 rendező3

HU 224 792 Β1 eszközben, lásd 4. ábra). Ez azt jelenti, hogy ezek a bájtok nincsenek a lemezen. Ily módon, mind a fejléc-információ, mind az újraírható információ javítható ugyanazzal a hardverrel. így a teljes fejlécblokk, az adatblokkhoz hasonlóan 120+120+8=248 bájtot tartalmaz. Ezt az állandó fejlécet nevezzük keretnek. Ahogy mondtuk, a fejlécblokk több lemezparamétert tartalmaz. Mivel ezek a paraméterek egy és ugyanazon információhordozóra vonatkoznak, mindegyik fejlécblokk ugyanazzal a tartalommal rendelkezik. Példánkban a fejlécblokkot címinformáció-területekkel rendelkező, két egymást követő völgysáv vagy két egymást követő hegysáv leolvasásával hozzuk létre. Ezeket a címinformáció-területeket kialakíthatjuk az információhordozó teljes terjedelmében, de azok jelenlétét korlátozhatjuk csak az úgynevezett bevezetőzónára és/vagy kivezetőzónára.

Mind a 2. ábra, mind a 3. ábra az adatblokk és a fejlécblokk logikai szerkezetét mutatja, nem pedig a fizikai szerkezetüket, mert például a lemezinformáció az információhordozó teljes terjedelmén elterülő fejlécekben van.

A 4. ábra egy információhordozó, például az 1. ábrán mutatott DVR-információhordozó letapogatására szolgáló berendezés vázlatos rajza. A berendezés tartalmaz 26 meghajtót az 1 információhordozó forgatásához és 27 olvasófejet az információhordozón lévő sávok leolvasásához. A 27 olvasófej egy ismert optikai rendszert tartalmaz, amely 28 fénypontot hoz létre az információhordozó egy sávjára fókuszálva úgy, hogy egy 29 fénynyalábot optikai elemeken vezetünk keresztül, például a párhuzamosításhoz egy 39 kollimátoron, és a fokuszáláshoz egy 40 objektívlencsén. A 29 fénynyalábot egy 41 sugárforrással hozzuk létre, például infravörös-lézerdiódával, amely 780 nm hullámhosszúsággal és 3 mW optikai teljesítménnyel rendelkezik. A 27 olvasófej tartalmaz továbbá egy vezérlőt a 29 fénynyalábnak az információhordozón való fokuszálására, és egy 30 nyomkövetés-vezérlőt a 28 fénypontnak sugárirányú finom pozicionálásához a sáv közepén. Ezenfelül a lézersugárral való sávkövetést megvalósíthatjuk a 40 objektívlencse helyzetének változtatásával is. Az információhordozóról visszatükrözött 29 fénynyalábot egy ismert típusú 42 érzékelővel érzékeljük, például egy kvadráns érzékelővel, amely 31 érzékelőjeleket hoz létre, beleértve egy olvasójelet, egy nyomkövetési hibajelet, egy fokuszálás-hibajelet, egy szinkronizálójelet és egy bezárójelet. Erre a célra használhatunk például egy 43 fénynyalábmegosztó kockát, egy polarizáló fénynyalábmegosztó kockát, egy membránt vagy egy retardátort.

A berendezés tartalmaz 32 nyomkövető eszközt a 27 olvasófejhez csatolva, a nyomkövetési hibajelnek a 27 olvasófejből való vételére, és a 30 nyomkövetés-vezérlő szabályozására. Leolvasás alatt a 34 leolvasóeszköz veszi az olvasójelet. A 44 olvasójelet a 46 rendezőeszközhöz továbbítjuk. A 46 rendezőeszközben végezzük az olvasójel demodulálását. A demodulálás természetesen attól függ, hogy az adat milyen módon lett modulálva (ezt a folyamatot az 5. ábrával kapcsolatban ismertetjük részletesebben). Lehetséges, hogy az újraírható információ más módon lett modulálva, mint a fejlécekben lévő állandó információ, azaz, az újraírható információ például (1, 7) RLL kóddal és az állandó információ (2, 7) RLL kóddal. A berendezés tartalmaz továbbá 35 címérzékelőt a címek és a fejlécmezőkben lévő lemezinformáció érzékeléséhez, és 36 pozicionálóeszközt a 27 olvasófej durva pozicionálásához a sáv sugárirányában. A 35 címérzékelőből érkező 47 jelek alapján a 46 rendezőeszköz létre tudja hozni az adatblokkokat és a fejlécblokkokat, ahogy azt a 2. és 3. ábrán mutattuk, és ezeket a blokkokat a 45 hibajavító eszközhöz továbbítja. így lehetővé válik, hogy a DVR-információhordozón lévő állandó információt és újraírható információt ugyanazzal a 45 hibajavító eszközzel javítsuk ki. Ahhoz, hogy a demodulált olvasójelekből adatblokkokat és fejlécblokkokat hozzunk létre, a rendezőeszköznek két fordulatnyi lemezinformáció bájtot kell tárolnia, és azokat 8 üres bájttal kell összekapcsolnia, hogy egy 248 bájtnyi fejlécblokkot (vagy lemezinformáció-blokkot) alakítsunk ki. Az üres bájtok hozzáadását egy hozzáadó eszközzel végezzük. Ez a hozzáadó eszköz a 46 rendezőeszköz részét képezi, így az üres bájtokat az olvasójel demodulálása után adjuk a fejlécblokkhoz. A 45 hibajavító eszközben végzett hibajavítást követően a 48 hibajavított demodulált jelet vezetjük ki a hibajavító eszköz kimenetén, a további feldolgozásra.

A berendezés tartalmaz még 37 rendszervezérlő egységet, amely egy számítógépes vezérlőrendszertől vagy egy felhasználótól kapott utasítások alapján, a 38 vezérlővonalakon keresztül vezérli a berendezést. Ez megoldható például a 26 meghajtóhoz, a 36 pozicionálóeszközhöz, a 35 címérzékelőhöz, a 32 nyomkövető eszközhöz és a 34 leolvasóeszközhöz csatlakoztatott rendszerbusszal. A 37 rendszervezérlő egység a továbbiakban ismertetendő folyamatok elvégzéséhez tartalmaz egy vezérlő áramkört, például mikroprocesszort, egy programmemóriát és vezérlőkapukat. A 37 rendszervezérlő egység megvalósítható logikai áramkörökkel is.

Egy másik megvalósításban a berendezés tartalmazhat a 34 leolvasóeszközön felülíró eszközt is egy írható típusú információhordozón optikai úton leolvasható jelek kialakításához, így a berendezés mind lejátszó-, mind rögzítőfunkciókra alkalmas.

Az 5. ábra a rendezőeszközre mutat példát. Amint azt elmondtuk, a 46 rendezőeszköz hozza létre a különböző ECC blokkokat, azaz a fejlécblokkokat és az adatblokkokat. Az 5. ábra segítségével a fejlécblokkok létrehozásának esetét ismertetjük. A 35 címérzékelőből érkező 44 olvasójelet és a 47 jelet a 49 demodulátorhoz továbbítjuk. A 49 demodulátor demodulálja a 44 olvasójelet, és a demodulált olvasójelet szétválasztja 50 címinformáció összetevőre és 51 lemezinformáció összetevőre. Az 50 címinformáció mutatóként szolgál ahhoz, hogy az 51 lemezínformációt az 52 memóriában a megfelelő helyen tároljuk. Az 50 címinformáció tartalmazza többek között a sávszámot és a szegmensszámot. Ennek az információnak az alapján ki lehet számolni, hogy az 51 lemezinformációt mely hely4

HU 224 792 Β1 nél kell tárolni (például hogy minden páros számú sáv és a nulladik szegmens 51 lemezinformációja az 52 memória első helyén tárolandó). A 35 címérzékelőből érkező 47 jelet a demodulált olvasójel szétválasztásának szabályozására hozzáadjuk az címinformáció összetevőhöz és az lemezinformáció összetevőhöz. A lemezinformáció összetevőben lévő 51 lemezinformációt ezt követően betöltjük az 52 memóriába. Amikor a teljes memóriát megtöltöttük 51 lemezinformációval (és a 9 üres bájtokkal), ezt továbbítjuk a 45 hibajavító eszközhöz.

Hasonló módon hozzuk létre az újraírható információval kapcsolatos adatblokkokat, amelyeket ugyanahhoz a 45 hibajavító eszközhöz továbbítunk.

Találmányunk célját az ismertetett kivitelen kívül máshogy is elérhetjük. Például az adat- és fejlécblokkok 248 bájt helyett bármilyen hosszúságúak lehetnek. Az újraírható információhoz és/vagy az állandó információhoz tetszőleges számú üres bájtot adhatunk. Ugyanakkor találmányunk nem korlátozódik olyan hibajavító folyamatokra, ahol mindegyik szimbólum egy bájt méretű. Az alkalmazandó hibajavítás nem korlátozódik az US 4413340 dokumentumban ismertetett hibajavító eljárásra, más ismert kód, például a termékkód vagy a vonalkód is használható.

Claims (12)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Berendezés információhordozó (1) letapogatásához, amely információhordozón azonosító információ (10, 11) és felhasználói információ (7, 8) van, az azonosító információ (10, 11) el van osztva az információhordozón, és az információadatokat (7,13) és paritásokat (8, 12) tartalmaz, a berendezés az információhordozón lévő információ leolvasásához leolvasóeszközt (42, 34), valamint az azonosító információban (10, 11) és a felhasználói információban (7, 8) lévő hibák kijavításához hibajavító eszközt (45) tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a berendezés olyan rendezőeszközt (46) tartalmaz, amely az információt úgy rendezi, hogy az azonosító információ (10, 11) és a felhasználói információ (7, 8) azonos hibajavító eszközzel (45) dolgozható fel.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az azonosító információ (10, 11) állandó és a felhasználói információ (7, 8) újraírható.
3. 3. A 2. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az állandó azonosító információ (10, 11) címinformációt (50) és lemezinformációt (51) tartalmaz.
4. 4. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a rendezőeszköz (46) meghatározott értékű üres bájtoknak (9) az azonosító információhoz (10, 11) való hozzáadására hozzáadó eszközt (46) tartalmaz.
5. 5. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy íróeszközt tartalmaz.
6. 6. Az 1. igénypont szerinti berendezés, ahol az információhordozó (1) alapvetően párhuzamos sávokkal rendelkezik, a sávok címinformáció-területeket (5) és adatterületeket (2) tartalmaznak, a címinformáció-területek (5) tartalmazzák az azonosító információt (10, 11), azzal jellemezve, hogy a rendezőeszköz (46) az azonosító információ (10, 11) összegyűjtésére van úgy kialakítva, hogy leolvassa egy meghatározott számú sáv címinformáció-területeit (5), és ezt követően rendezi az így leolvasott címinformációkat.
7. 7. A 6. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a meghatározott számú sáv kettő sáv, amelyek mindegyike nyolc címinformáció-területet (5) foglal magában, mindegyik címinformáció-terület (5) 15 bájt címinformációt tartalmaz, és a rendezőeszköz (46) nyolc, nem nullaértékű üres bájtnak (9) az azonosító információhoz (10, 11) való hozzáadására van kialakítva.
8. 8. A 7. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az üres bájtnak (9) FF hexadecimális értéke van.
9. 9. Információhordozó, amely azonosító információt (10, 11) hordoz, amely az információhordozón (1) el van osztva, azzal jellemezve, hogy az azonosító információ (10, 11) olyan paritásokat (12) tartalmaz, amelyek az azonosító információ (10, 11, 13) alapján vannak kiszámítva.
10. 10. A 9. igénypont szerinti információhordozó, azzal jellemezve, hogy tartalmaz továbbá felhasználói információt (7, 8) is, ahol az azonosító információ (10, 11) állandó és a felhasználói információ (7, 8) újraírható.
11. 11. A 10. igénypont szerinti információhordozó, azzal jellemezve, hogy az állandó azonosító információ (10, 11) címinformációt (50) és lemezinformációt (51) tartalmaz.
12. 12. A 9., 10. vagy 11. igénypont szerinti információhordozó, azzal jellemezve, hogy az azonosító információ (10, 11) továbbá meghatározott értékű üres bájtokat (9) tartalmaz, és a paritások (12) az üres bájtok (9) alapján vannak kiszámítva.