HU223504B1

HU223504B1 - Abszorbens termék javított esztétikai hatású és tárolóképességű elasztikus kialakítással

Info

Publication number: HU223504B1
Application number: HU0004915A
Authority: HU
Inventors: Mark John Beitz; Michael John Faulks; Alan Francis Schleinz; Daniel Robert Schlinz; Raymond Gerard St.Louis; David James Van Eperen
Original assignee: Kimberly-Clark Worldwide, Inc.
Priority date: 1997-10-20
Filing date: 1998-10-16
Publication date: 2004-08-30
Also published as: NZ503695A; HUP0004915A3; HUP0004915A2; EP1024772A1; WO1999020215A1; TR200001065T2; JP4378744B2; DE69830667D1; AU736116B2; AR017376A1; RU2203010C2; TW541947U; US5993433A; KR20010031214A; UA53760C2; EG21933A; PE20000520A1; GT199800160A; CO5070624A1; EP1024772B1

Abstract

A találmány tárgya abszorbens termék javított esztétikai hatású éstárolóképességű elasztikus kialakítással. A találmány szerintiabszorbens terméknél a lábereszték-terelő elemnek hossziránybanegymással szemközti záróré- tegszéllel (140, 141), valamint első ésmásodik szemköztes felülettel (148, 149) ellátott zárórétege (174) ésfedőrétege (176) van, amely a záróréteg (174) első szemköztesfelületéhez (148) van rögzítve. A fedőrétegnek (176) láb felőlieresztékrésze (136), külső széle (170), szennyeződésterelőelem-része(63) és belső széle (62) van. A külső szél (170) körülveszi azáróréteg (174) legalább egyik szélét és a záróréteg (174) másodikszemköztes felületéhez (149) van rögzítve. A záróréteg (174) és afedőréteg (176) között első különálló és hosszirányú rugalmas elemek(138) vannak elhelyezve a láb felőli eresztékrészen (142), és legalábbegy hosszirányú második rugalmas elem (68) van a fedőréteghez (176)rögzítve a lábereszték-terelő elem szennyeződésterelőelem- (144)részén. Az első és második rugalmas elemek (138, 68) együtt lényegébenhosszirányban ráncolt, összetett lábereszték-terelő elemet alkotnak. ŕ

Description

A találmány tárgya abszorbens termék javított esztétikai hatású és tárolóképességű elasztikus kialakítással, amelynek legalább egy rugalmas széle, és a lábszalag- és/vagy derékszalagrészen rugalmas tárolórendszere van.

A hagyományos abszorbens termékek, mint például az eldobható pelenkák, az elasztikus derékszalag, az elasztikus lábszalag és combmandzsetták különböző változataival készültek. Az ilyen termékeknél ezenkívül kiegészítő elasztikus szennyeződésterelő vagy gátelem van beépítve a termék láb- és/vagy derékrészénél. Bizonyos termékkialakításoknál nyújtható külső borítást alkalmaznak elasztomer anyagból, mint például nyújtva ragasztott rétegelt anyagból, amely nemszőtt anyagú réteget tartalmaz. Más ismert megoldásoknál külön elasztomer vagy nem elasztomer, az alsó vagy külső réteg oldalsó széleihez csatlakozó oldallapokat alkalmaztak, továbbá az oldallapokhoz rögzítőrendszereket és rögzítőfuleket kapcsoltak a terméknek a viselőn való rögzítésére.

A lábrészeknél hagyományos rugalmas részeket és terelőelemeket tartalmazó termékek azonban különböző hátrányokkal rendelkeznek. Például nehéz elkerülni a viselő bőrének pirosodását és a terelőelemek csak nehezen tudják ellátni a funkciójukat a termék viselése közben. Abban az esetben is, ha a terelőelemeket elasztomer anyagból készítik, vagy más módon rugalmassá teszik, nehéz az érintkezést fenntartani a terelőelem mozgó széle és a viselő teste között, és nehéz a terelőelemet nyitva tartani a vizelet és széklet biztonságos felvétele és tárolása érdekében. Ezért folyamatos igény mutatkozott az abszorbens termékek láb felőli részében elhelyezhető javított tárolószerkezetek kialakítására.

A találmány szerint olyan termékből indultunk ki, amelynek hosszirányú hosszmérete, keresztirányú szélességmérete, első derékszalagrésze, hátsó derékszalagrésze, valamint az első derékszalagrészt és a hátsó derékszalagrészt egymással összekötő köztes része van. A találmány szerinti abszorbens terméknek a köztes rész láb felőli nyitott részén meghatározott hosszirányú kiterjedésű, kifelé konkáv oldalsó körvonalú, egymással szemköztes oldalsó szélekkel határolt alsó rétege van. Az alsó réteggel szemközt folyadékáteresztő felső réteg, valamint a felső réteg és az alsó réteg között abszorbens test van elhelyezve. A láb felőli nyitott részeknél a felső és alsó rétegek legalább egyikéhez kapcsolt rugalmas lábereszték-terelő elem van, amelyhez láberesztékrész és szennyeződésterelőelem-rész tartozik. A láberesztékrész túlnyúlik az alsó réteg oldalsó konkáv körvonalán, vagy annak távoli szakaszait áthidalja, ráncolt rugalmas oldalrészt képezve.

A szennyeződésterelő elem egy darabból van kialakítva a hozzá tartozó láberesztékrésszel, attól befelé helyezkedik el, lábereszték-terelő elemet képezve. A szennyeződésterelő elemnek a rugalmas oldalrészhez közeli rögzített széle és rugalmas, ráncolt távoli mozgó széle van.

Az ismert abszorbens terméknek a köztes rész láb felőli nyitott részén meghatározott hosszirányú kiterjedésű részen kifelé konkáv oldalsó körvonalú, egymással szemköztes oldalsó szélekkel határolt alsó rétege van. A kifelé konkáv oldalsó körvonalú szélek meghatározott hosszmérettel rendelkeznek a termék hosszméretén belül. Az alsó réteggel szemközt folyadékáteresztő felső rétege található, továbbá a felső réteg és az alsó réteg között abszorbens test van elhelyezve. A láb felőli nyitott részeknél a felső réteg és az alsó réteg legalább egyikéhez összetett rugalmas lábereszték terelőeleme csatlakozik. Az összetett lábereszték-terelő elemhez láberesztékrész és szennyeződésterelőelem-rész tartozik. Ilyen megoldás megismerhető a WO 97/20532 számú PCT közzétételi iratból.

A találmány szerinti abszorbens terméknél a lábereszték-terelő elemnek hosszirányban egymással szemközti zárórétegszéllel, valamint első és második szemköztes felülettel ellátott zárórétege van. A záróréteg első szemköztes felületéhez nemszőtt fedőréteg csatlakozik. A fedőrétegnek láberesztékrésze, külső széle, szennyeződésterelőelem-része és belső széle van. A fedőréteg külső széle körülveszi a záróréteg legalább egyik szélét és a záróréteg második szemköztes felülete mentén van befelé továbbvezetve. A lábereszték-terelő elem láberesztékrészén a záróréteg és a fedőréteg között első különálló és hosszirányú rugalmas elemek vannak elhelyezve. Legalább egy hosszirányú második rugalmas elem van rögzítve a fedőréteghez a lábereszték-terelő elem szennyeződésterelőelem-részén. Az első és második rugalmas elemek együtt lényegében hosszirányban ráncolt összetett lábereszték-terelő elemet alkotnak.

A találmány különféle kiviteli példái olyan abszorbens terméket határoznak meg, amelynek kellemes, puha, és kényelmesebb combmandzsettája van, és amelynek a záróréteg szennyeződésterelőelemszerkezete megbízhatóbban és hatékonyabban képes nyitott helyzetben maradni az abszorbens termék viselése közben. Ezenkívül a terelőelem-szerkezet nyitott helyzete folyamatosan fenntartható a viselő bőrének fokozott irritációja nélkül. Az ilyen terméknél kisebb a hézag a láb felőli nyitott részeknél, működésében és megjelenésében jobban érvényesül a pámahatás. A terméknél olyan combmandzsettát alkalmazunk, amely az abszorbens termék fő részétől függetlenebbül képes elmozdulni és ezáltal a combmandzsetta kényelmesebb a láb számára. Ezenkívül a találmány olyan láberesztéket és szennyeződésterelő elemet határoz meg, amelyek vonalvezetésük következtében jobban ellenállnak a szivárgásnak, ha az abszorbens termékben szabad folyadék van jelen. Az alkotóelemek elrendezése, valamint a működési paraméterek (mint például a szennyeződésterelő elem szabályozott merevsége és tagoltsága) megfelelő kombinációja olyan javított abszorbens szerkezetet eredményez, amelynek kisebb a szivárgása és fokozott kényelmet biztosít a viselőnek.

A találmányt és annak előnyeit a továbbiakban a mellékelt rajzon példaképpen bemutatott kiviteli alakok alapján ismertetjük részletesebben, ahol az

1. ábra a találmány szerinti abszorbens termék példaképpeni kiviteli alakjának részben metszett felülnézeti rajza, a

HU 223 504 Β1

2. ábra az 1. ábra szerinti termék rugalmas derékszalagrészének és derék menti záróelemterelő elem rendszerének kinagyított, oldalnézeti a hosszanti középvonal mentén vett metszeti rajza, ahol a zsebrész feszültségmentes, lapos állapotban van a

3. ábra a 2. ábra szerinti termék rugalmas derékszalagrészének és derék menti záróelemterelő elem rendszerének kinagyított, oldalnézeti metszeti rajza, ahol a zsebrész összehúzott, nyitott állapotban van, a

4. ábra a találmány szerinti abszorbens termék egyik lábereszték-terelő elemének kinagyított oldalirányú, az ágyékrész mentén vett keresztmetszeti rajza, az

5. ábra a találmány szerinti abszorbens termék egy további, láberesztékkel és terelőelemmel ellátott kiviteli példájának részben metszett felülnézeti rajza, a

6. ábra a találmány szerinti abszorbens termék láberesztékének és szennyeződésterelő elemének kinagyított oldalnézeti keresztmetszeti rajza, ahol a záróréteg átnyúlik a terelőelembe, a

7. ábra a találmány szerinti abszorbens termék egy további, láberesztékkel és terelőelemmel ellátott kiviteli példájának részben metszett oldalnézeti rajza, a

8. ábra a kombinált lábereszték és szennyeződésterelő elem egy további változatának kinagyított oldalnézeti, keresztmetszeti rajza, a

9. ábra a lábereszték-terelő elem elrendezésnél a láberesztékrészben a rugalmas elemek rögzítésére használt ragasztó elosztását mutató kinagyított oldalnézeti keresztmetszeti rajz, a

10. ábra a lábereszték-terelő elem elrendezésnél a láberesztékrészben a rugalmas elemek rögzítésére használt ragasztócsíkok elrendezését mutató kinagyított oldalnézeti keresztmetszeti rajz, a

11. ábra a lábereszték-terelő elem elrendezésnél a láberesztékrészben a rugalmas elemek rögzítésére használt ragasztó további lehetséges elosztását mutató kinagyított oldalnézeti keresztmetszeti rajz.

A találmányt rugalmas szennyeződésterelő elemnek abszorbens termékeken, mint például eldobható abszorbens termékeken való alkalmazása kapcsán ismertetjük részletesebben. Ezek a termékek a viselő testére vagy ahhoz közel helyezve képesek test által kiválasztott különböző váladékok megkötésére és tárolására, és azokat bizonyos idejű használat után eldobják. A termékeket nem mossák vagy tisztítják újra felhasználás érdekében. Míg a jelen leírás elsősorban pelenkákra hivatkozik, a szakember számára nyilvánvaló, hogy a találmány más termékeknél, mint például sapkáknál, köntösöknél, kendőknél, takaróknál, felnőttinkontinenciatermékeknél, egészségügyi kendőknél, gyermek-átszoktatónadrágoknál is alkalmazható.

A találmányt a különböző kiviteli példákkal kapcsolatban ismertetjük, és ebből következően az is nyilvánvaló, hogy a találmány egyéb megvalósításai is lehetségesek a bemutatott kiviteli példák egy vagy több módosított változatának kombinációjaként.

Az 1., 2., 3. és 4. ábrán példaképpen 10 pelenka látható, amelynek 12 első derékszalagrésze, 14 hátsó derékszalagrésze, a 12 első derékszalagrészt és a 14 hátsó derékszalagrészt egymással összekötő 16 köztes része, és egy pár egymással szemközti rugalmas 20 oldalrésze van. A rugalmas 20 oldalrészek mentén egy darabból kialakított 19 láberesztékterelőelem-részek vannak kialakítva, amelyeknek 144 szennyeződésterelő eleme és 142 láberesztékrésze van. Az abszorbens terméknek 30 alsó rétege, és a 30 alsó réteggel szemközti folyadékáteresztő 28 felső rétege van. A 28 felső réteg és a 30 alsó réteg között 32 abszorbens test helyezkedik el, továbbá a 30 alsó réteg és/vagy 28 felső réteg legalább egyikének 22 szegélyéhez rugalmas 80 zsebes tárolóelem csatlakozik.

A példaképpen bemutatott abszorbens terméknek hosszirányban egymással szemközti 22 szegélyei és egy pár rugalmas 20 oldalrésze van. A derék menti rugalmas 80 zsebes tárolóelem a 30 alsó réteg és/vagy 28 felső réteg legalább egyik 22 szegélyéhez csatlakozik. A bemutatott 80 zsebes tárolóelemnek rugalmas 82 peremrésze és 84 rugalmas zsebrésze van. A 80 zsebes tárolóelem 84 rugalmas zsebrészének lényegében a termékhez 102 rögzített vége és rugalmas ráncolt 104 szabad vége van, amely hosszirányban meghatározott távolságra helyezkedik el a 102 rögzített végtől. A 84 rugalmas zsebrésznek lényegében folyadékzáró 106 zárórétege és a 106 záróréteggel szemközti zseb- 108 fedő rétege is van, amely a 106 záróréteghez van laminálva. A 106 záróréteg és a 108 fedőréteg között több, oldalirányban elhelyezkedő 110 zseb elasztikus elem van, amelyek együtt oldalirányban lényegében ráncolt, illetve összehúzott 112 összetett zsebrészt alkotnak.

Az abszorbens termék 12 első derékszalagrészének és/vagy 14 hátsó derékszalagrészének bármelyik vagy mindkét oldalirányban szemközti 72 szegélyrészéhez 40 rögzítőrendszer csatlakozik, amint az a rajzon a 14 hátsó derékszalagrésznél látható. A 40 rögzítőrendszerhez 56 oldallapelem csatlakozhat, amely nem rugalmas vagy legalább a 24 keresztirány mentén rugalmasan nyújtható. Ezenkívül 36 rögzítőful is kialakítható, amely az 56 oldallapelemből oldalirányban nyúlik ki.

A példaképpen bemutatott abszorbens terméknek, például 10 pelenkának 24 keresztirányú szélességmérete, 26 hosszirányú hosszmérete, rugalmas 20 oldalrésze és oldalsó 22 szegélye van. A példaképpen bemutatott 10 pelenkának 12 első derékszalagrésze, 14 hátsó derékszalagrésze, valamint a 12 első derékszalagrészt és a 14 hátsó derékszalagrészt egymással összekötő 16 köztes része van. Az abszorbens terméknek 30 alsó rétege is van, amelynek egymással szemköztes 20 oldalrésze meghatározott oldalsó körvonallal, például kifelé konkáv 15 oldalsó körvonallal rendelkezik a 16 köztes rész 17 láb felőli nyitott részén. Az egyes konkáv 15 oldalsó körvonalaknak meghatározott

HU 223 504 Β1 hosszmérete van a termék 26 hossziránya mentén. A 30 alsó réteggel szemközt pórusos, folyadékáteresztő 28 felső réteg helyezkedik el, amelynek keresztirányú szélessége és hosszirányú hossza van. A 30 alsó réteg és a 28 felső réteg között szendvicsszerűen 32 abszorbens test van elhelyezve és együttműködő módon rögzítve. A 17 láb felőli nyitott részeknél a 28 felső réteg és a 30 alsó réteg legalább egyikéhez kapcsolt összetett rugalmas 19 lábereszték-terelő eleme van, amely 142 láberesztékrészből és 144 szennyeződésterelő elemből áll. A 142 láberesztékrész a 30 alsó réteg konkáv 15 oldalsó körvonalán túlnyúlóan, vagy azt áthidalóan és ezáltal a termék rugalmasan ráncolt oldalszélét képezően van elhelyezve. A 144 szennyeződésterelő elem egy darabból van kialakítva a hozzá tartozó 142 láberesztékrésszel és attól befelé helyezkedik el 19 lábereszték-terelő elemet képezve. Az egyes 144 szennyeződésterelő elemeknek a rugalmas 20 oldalrészhez közeli, lényegében 64 rögzített széle, rugalmas és ráncolt, távoli 66 mozgó széle van. A 19 lábereszték-terelő elemnek hosszirányban egymással szemközti záróréteg 140, 141 széllel, valamint első és második 148,149 szemköztes felülettel ellátott 174 zárórétege és 176 fedőrétege van. A 176 fedőréteg nemszőtt anyagból készülhet és a 174 záróréteg első 148 szemköztes felületéhez van rögzítve. A 176 fedőrétegnek láb- 136 eresztékrésze, a láb- 136 eresztékrészen 170 külső széle, szennyeződés- 63 terelőelemrésze és a szennyeződés- 63 terelőelem-részen 62 belső széle van. A 176 fedőréteg 170 külső széle körülveszi a 174 záróréteg legalább egyik szélét és a 174 záróréteg második 149 szemköztes felülete mentén nyúlik végig. A 174 záróréteg és a 176 fedőréteg között első különálló és hosszirányú 138 rugalmas elemek vannak elhelyezve a 19 lábereszték-terelő elem láb felőli 142 láberesztékrészén. Legalább egy hosszirányú második 68 rugalmas elem van legalább a 176 fedőréteghez rögzítve a 19 lábereszték-terelő elem 144 szennyeződésterelőelem-részén. Az első és második 138, 68 rugalmas elemek együtt lényegében hosszirányban ráncolt összetett 19 lábereszték-terelő elemet alkotnak.

A 19 lábereszték-terelő elem 142 láberesztékrészei túlnyúlnak a 30 alsó réteg kifelé konkáv 15 oldalsó körvonalán, ezáltal rugalmas combmandzsettát képezve a termék köztes részén. Ennek megfelelően a 142 láberesztékrészek áthidalják a 30 alsó réteg kifelé konkáv 15 oldalsó körvonalának 21 és 23 távoli szakaszait. Tehát a 142 láberesztékrészek túlnyúlnak a 30 alsó réteg kifelé konkáv 15 oldalsó körvonalán és áthidalják a 30 alsó réteg kifelé konkáv 15 oldalsó körvonalának 21 és 23 távoli szakaszait, amelyek általában C alakú ívelt szakaszt képeznek. A 19 lábereszték-terelő elemek például a 28 felső réteg testoldali felületéhez rögzíthetők.

A találmány szerinti különféle kialakításoknál két vagy több együttműködő 19 lábereszték-terelő elem lehet kialakítva. A 19 lábereszték-terelő elemek egymáshoz képest párhuzamosak vagy nem párhuzamosak lehetnek és az egyes 19 lábereszték-terelő elemek egyenes és/vagy görbe vonalúak lehetnek.

Bizonyos kialakításoknál a 176 fedőréteg 62 belső széle úgy van kialakítva, hogy egy hajtásvonalnál vissza van hajtva. Az így keletkező visszahajtott rész beágyazza vagy más módon körülveszi a legalább egy hosszirányú 68 rugalmas elemet.

A találmány egy másik kialakításánál a 174 záróréteg benyúlhat a 19 lábereszték-terelő elem 144 szennyeződésterelőelem-részébe, és a 176 fedőréteg 62 belső széle visszahajlik a 174 záróréteg második 141 szélénél és rányúlik a 174 záróréteg második 149 szemköztes felületére. Ezenkívül a legalább egy hosszirányú második 68 rugalmas elem a 176 fedőréteg szennyeződés- 63 terelőelem-része és a 174 záróréteg 61 terelőelemrésze között rögzíthető a 19 lábereszték-terelő elem 144 szennyeződésterelőelem-részén belül.

A találmány további kiviteli példái olyan abszorbens terméket eredményeznek, amelynél a 30 alsó rétegnek a szokásosnál keskenyebb 31 ágyékrész-szélességű 18 ágyékrésze van. Az ilyen kiviteli példáknál a 30 alsó réteg 31 ágyékrészszélessége legfeljebb kb. 240 mm, előnyösen legfeljebb kb. 160 mm. Másrészt a találmány szerinti abszorbens termék 32 abszorbens testének 33 ágyékrészszélessége is elég keskeny. Kívánatos esetben a 32 abszorbens test 33 ágyékrészszélessége nem több mint 102 mm, előnyösen nem több mint 76 mm, és a 32 abszorbens test 33 ágyékrészszélessége legalább 25%-a a 30 alsó réteg 31 ágyékrészszélességének a termék comb közötti részén. Másrészt az egyes rugalmas és ráncolt 19 lábereszték-terelő elemek a felső réteg és az alsó réteg legalább egyikéhez vannak csatlakoztatva ereszték-172 rögzítéssel, amely kiterjed a láb felőli nyitott rész teljes hosszára. Az ereszték- 172 rögzítés távolsága a 32 abszorbens test hosszirányú szélétől legfeljebb mintegy 51 mm, előnyösen legfeljebb kb. 25 mm, és még előnyösebben legfeljebb kb. 13 mm, legalább a termék 18 ágyékrészénél mérve. A találmány különböző kiviteli példái és változatai fokozott lágyságot, testkomfortot, a viselő lábai közötti kisebb mértékű gyűrődést, a viselő bőrének csökkent pirosodását, és javított szivárgásvédelmet biztosítanak.

Az 1. ábrán a 10 pelenka síkban kiterített felülnézete látható kinyújtott (nem összehúzott) állapotban (például amikor a ráncolást okozó rugalmas elemek el vannak távolítva). Az abszorbens szerkezet bizonyos helyeken ki van vágva, hogy jobban lehessen látni a 10 pelenka belső szerkezetét. A 10 pelenkának a viselő bőréhez érintkező oldala látszik a rajzon felül. A 10 pelenka külső peremrésze, ezen belül a hosszirányban húzódó rugalmas 20 oldalrész és az oldalirányban húzódó 22 szegély határozza meg a pelenka körvonalát. A rugalmas 20 oldalrész határozza meg a pelenka 17 láb felőli nyitott részét, amely adott esetben görbe vonallal van határolva. A 22 szegély a rajzon egyenes vonalú, de lehet görbe vonalú is.

A 10 pelenkának, mint általában, folyadékáteresztő pórusos 28 felső rétege, lényegében folyadékzáró 30 alsó rétege, a 28 felső réteg és a 30 alsó réteg között elhelyezett 32 abszorbens teste, 46 beáramláscsillapító része, és több elasztikus eleme, mint például lábgumija

HU 223 504 Bl és derékgumija van. A 46 beáramláscsillapító rész folyadékvezető módon csatlakozik a 32 abszorbens testhez és a 32 abszorbens testnek 48 visszatartó része is van. A 28 felső réteg, a 30 alsó réteg, a 32 abszorbens test, a 46 beáramláscsillapító rész, valamint a rugalmas elemek bármely ismert pelenkakonfigurációban összeállíthatók. Ezenkívül a 10 pelenka a láb felőli oldalain 144 szennyeződésterelő elemmel is ellátható a lábgumik közelében.

Amint az a bemutatott kiviteli példánál látható, a 28 felső réteg és a 30 alsó réteg egymással azonos méretű lehet, és amelyek hosszmérete és szélességmérete nagyobb lehet, mint a közrezárt 32 abszorbens test hossz- és szélességmérete. A 28 felső réteg rá van helyezve a 30 alsó rétegre és össze van kapcsolva azzal, amelyek együtt határozzák meg a 10 pelenka körvonalát. A derékszalagrészek a 10 pelenka azon felső részét képezik, amelyek viselés közben teljesen vagy részben körülveszik a viselő derekát. A 16 köztes rész a 12 első derékszalagrész és a 14 hátsó derékszalagrész között van és magában foglalja a 18 ágyékrészt, amely a viselő lábai között helyezkedik el viselés közben. A 18 ágyékrész tehát olyan hely, ahol ismételt folyadékterhelés lép fel a pelenkában vagy más eldobható abszorbens termékben.

A 28 felső réteg a test felőli felületet képez, amely lágy puha tapintású és nem irritálja a viselő bőrét. Ezenkívül a 28 felső réteg kevésbé hidrofil lehet, mint a 48 visszatartó rész és kellőképpen porózus ahhoz, hogy folyadékáteresztő legyen és a folyadékot a teljes vastagságán átengedje. A 28 felső réteg szálasanyagok széles választékából készülhet, mint például porózus habokból, hálószerkezetű habokból, lyukacsos műanyag fóliából, természetes szálakból (például fa- vagy gyapotszálakból), szintetikus szálakból (például poliészter- vagy polipropilénszálakból) vagy természetes és szintetikus szálak keverékéből. A 28 felső réteget azért alkalmazzuk, hogy a viselő bőrét elszigeteljük a 32 abszorbens testben tárolt folyadékoktól. Különféle szőtt és nemszőtt anyagok használhatók a 28 felső réteghez. A 28 felső réteg például poliolefinszálakból olvasztva füvott vagy sodratkötésű kelme. A 28 felső réteg természetes és/vagy szintetikus szálakból ragasztott-kártolt kelme is lehet.

A jelen leírásban a „nemszőtt kelme” alatt olyan anyagszövedéket értünk, amely textilszövési vagy -kötési eljárás nélkül készült. A „textil” kifejezés alatt bármely szőtt, kötött vagy nemszőtt szálaskelmét értünk.

A 28 felső réteg lényegében hidrofób és nem nedvesíthető anyagból készülhet, és a hidrofób anyag opcionálisan felületaktív anyaggal vagy más eljárással kezelhető, amely biztosítja a nedvesithetőség és hidrofil jelleg szükséges szintjét. A találmány egyik kiviteli példájánál a 28 felső réteg nemszőtt, sodratkötésű polipropiléntextil 2,8-3,2 denier rostos kelméből, amelynek felülettömege mintegy 20 g/m², sűrűsége pedig 0,13 g/cm³. A textil például felületkezelhető kiválasztott mennyiségű felületaktív anyaggal, mint például körülbelül 0,28 tömeg% triton X-102 felületaktív anyaggal, amely a Union Carbide (Danbury, Connecticut) cégtől szerezhető be. A felületaktív anyag bármely szokásos eszközzel, mint például szórással, nyomtatással vagy ecsettel is felvihető.

A felületaktív anyag, mint például egy hagyományos nedvesítőanyag felvihető például a 28 felső réteg középső részére, ahol ezáltal nagyobb lesz a nedvesíthetőség, mint a 28 felső réteg többi részén. Bizonyos kiviteli példáknál a középső rész keresztirányú szélessége lényegében ugyanakkora vagy kisebb lehet, mint a 46 beáramláscsillapító rész keresztirányú szélessége. Más lehetséges kialakításoknál a középső rész szélessége lényegében ugyanakkora vagy kisebb lehet, mint az elválasztó távolság a ragasztócsíkpárok között, amelyeket a 144 szennyeződésterelő elemeknek a 28 felső rétegen történő rögzítéséhez alkalmazunk, és amelyek szivárgászáró gátat képeznek a 30 alsó réteg irányában.

A felületaktív anyaggal kezelt középrész a pelenka hosszirányú középvonalához képest lényegében középen lehet, és lényegében kiterjedhet a 28 felső réteg teljes hosszára. Egy másik megoldás szerint a felületaktív anyaggal kezelt középrész a 28 felső réteg hosszának csak egy előre meghatározott részére terjed ki.

A találmány különböző kiviteli példáinál a 19 lábereszték-terelő elemnél alkalmazott fedőréteg és/vagy a 84 rugalmas zsebrész szálasanyagból készülhet, a 28 felső réteget vagy a 46 beáramláscsillapító részt alkotó anyaghoz hasonlóan. Az ilyen anyagok közé tartoznak például, de nem kizárólag, a sodratkötésű, a sodratkötésű-olvasztva fúvott-sodratkötésű (SMS) laminált, az olvasztva füvott, a sodratkötésű-olvasztva füvott laminált, a font-fűzött, melegítve ragasztott kártolt szövet, levegőn rétegezett ragasztott kártolt szövet, a koform és a hidrokötésű anyagok. Más szokásos anyagok, mint például polimer fóliák is alkalmazhatók. A találmány szerint az is lehetséges, hogy a terelőelemgát olyan anyagból készül, amely csak a gáznemű anyagokat, mint például a környező levegőt ereszti át. Más kiviteli példánál a terelőelemgát olyan anyagból készül, amely nem ereszti át a vizes folyadékokat, mint például a vizeletet. A 19 lábereszték-terelő elem terelőelemrészének fedőrétege például készülhet sodratkötésű-olvasztva fúvott-sodratkötésű (továbbiakban SMS) rétegelt anyagból. A bemutatott kiviteli példánál a 19 lábereszték-terelő elem 144 terelőelemrésze például 20-25 g/m² felülettömegű SMS anyagból készül. A sodratkötésű rétegeket polipropilénrostok, az olvasztva füvott réteget pedig olvasztva füvott polipropilénrostok alkotják. A terelőelemgátaknak sodratkötésű fedőrétege is lehet, amelynek felülettömege 13-33 g/m². A sodratkötésű fedőréteg polipropilénből vagy polipropilén/polietilén kopolimer összetételű rostokból is készülhet.

Ha a fedőréteg anyaga termikus kötésű anyag, akkor célszerű az anyagok a kötött terület minimalizálása annak érdekében, hogy a 19 lábereszték-terelő elem tapintható és vizuális lágysága jobb legyen. Az anyag kötött részének aránya előnyösen kevesebb mint 25%, még előnyösebben kevesebb mint 15%. A kötött terület százalékos aránya mérhető a kötő/nyomó mintázott szerszám lenyomatának elemzésével.

HU 223 504 Β1

A találmány különböző kiviteli példáinál, ahol bizonyos anyagok vagy alkotórészek, mint például a 144 szennyeződésterelő elem és/vagy a 84 rugalmas zsebrész anyaga úgy lett megválasztva, hogy gázáteresztő és folyadékzáró, vagy korlátozott folyadékáteresztő képességű legyen, a folyadékzáró anyag pedig olyan szerkezetű, hogy legalább 45 cm-es vízoszlopot lényegében szivárgás nélkül képes megtartani. A folyadékáthatolással szembeni ellenállás meghatározására alkalmas eljárás megismerhető a Federal Test Method Standard (FTMS) 191 Method 5514 számú szabványból, amely 1968 december 31-én jelent meg.

A 30 alsó réteg folyadékáteresztő anyagból is készülhet, de előnyösen olyan anyagot is tartalmaz, amely lényegében folyadékzáró. Például a 30 alsó réteg vékony műanyag fóliából vagy más hajlékony folyadékzáró anyagból készülhet. Az ilyen hajlékony anyagok puhák és könnyen követik a viselő testének alakját és körvonalát. A 30 alsó réteg megakadályozza, hogy a 32 abszorbens testben tárolt testváladékok a 10 pelenkával érintkező más termékeket, mint például lepedőket vagy felsőruhákat is nedvesítsenek.

A találmány egyik megvalósításánál a 30 alsó réteg polietilénfólia, amelynek vastagsága 0,012-0,051 mm. A bemutatott kiviteli példánál például a 30 alsó réteg olyan fóliából készült, amelynek a vastagsága 0,032 mm. A 30 alsó réteg kialakítható szőtt vagy nemszőtt rostos rétegből, amely teljesen vagy részben úgy van kialakítva, vagy úgy van kezelve, hogy a kiválasztott, a 32 abszorbens testtel érintkező vagy azzal szomszédos részeken megfelelő mértékben folyadékot át nem eresztő legyen. Például egy ruhaanyagú alsó réteg 17 g/m² felülettömegű polipropilén sodratkötésű anyag, amely termikus kötéssel van laminálva egy nyújtással vékonyított, 0,015 mm vastag és 14,5 g/m²felülettömegű polipropilénfóliához. A 30 alsó réteg általában az abszorbens termék külső fedőrétegét képezi. Elképzelhető azonban olyan kialakítás is, ahol a 30 alsó réteget egy további külső réteg borítja.

A 30 alsó réteg ezenkívül mikropórusos, „lélegző” anyagból is készülhet, amely a vízgőzt távozni engedi a 32 abszorbens testből, de megakadályozza a folyékony váladékok átjutását a 30 alsó rétegen. A lélegző alsó réteg például mikropórusos polimer fóliából vagy nemszőtt anyagból készülhet, amely bevonattal van ellátva vagy más módon van kezelve annak érdekében, hogy megfelelő mértékben folyadékot át nem eresztő legyen. Például ilyen célra alkalmas mikropórusos fólia a PMP-1 anyag, amelyet a japán, tokiói irodával rendelkező Mitsui Toatsu Chemicals, Inc. (Tokyo) gyárt, vagy az XKO-8044 poliolefinfólia, amely a 3M Company (Minneapolis, Minnesota) cégtől rendelhető. A 30 alsó réteg nyomott mintával látható el, vagy felülete más módon kezelhető, hogy a megjelenése még esztétikusabb legyen. A 30 alsó réteg méretét általában a 32 abszorbens test mérete és a pelenka alakja határozza meg. A 30 alsó réteg például T alakú, I alakú, vagy módosított óraüveg alakú lehet, és túlnyúlhat a 32 abszorbens test határoló szélein egy kiválasztott távolsággal, mint például 1,3-5,0 cm-rel, ezáltal oldalrészeket képezve.

A 28 felső réteg és a 30 alsó réteg egymáshoz van rögzítve, vagy más módon van egymással összekapcsolva. A leírásban az „összekapcsolva” kifejezés alatt olyan elrendezéseket értünk, ahol a 28 felső réteg közvetlenül kapcsolódik a 30 alsó réteghez, azaz, amikor a 28 felső réteg közvetlenül van rögzítve a 30 alsó réteghez, vagy olyan elrendezést értünk, ahol a 28 felső réteg közvetve kapcsolódik a 30 alsó réteghez úgy, hogy a 28 felső réteg köztes réteghez van rögzítve, amely viszont a 30 alsó réteghez kapcsolódik. A 28 felső réteg és a 30 alsó réteg kiválasztott területeken, például a pelenkaszélnél közvetlenül egymáshoz csatlakoztatható (a rajzon nem ábrázolt) rögzítőelemekkel, mint például ragasztott kötéssel, ultrahangkötéssel, termikus kötéssel vagy bármely más, a technika állása szerint ismert rögzítéssel. Például egyforma, folyamatos ragasztóréteg, mintás ragasztóréteg, szórt mintájú ragasztó vagy különálló vonalak, hullámok, foltok bármely elrendezése alkalmazható a 28 felső réteg és a 30 alsó réteg egymáshoz rögzítéséhez. Az eddig leírt rögzítések felhasználhatók az abszorbens termék más elemeinek összeillesztéséhez és egymás közötti rögzítéséhez.

A találmány példaképpen bemutatott kiviteli alakjánál a 28 felső réteg a 30 alsó rétegre szemközt van ráhelyezve és rögzítve, miáltal lefedi és rögzíti a 30 alsó réteg és a 28 felső réteg között elhelyezett 48 visszatartó részt és 46 beáramláscsillapító részt. A 28 felső réteg peremrésze össze van kötve a 30 alsó réteg peremrészével. A 28 felső réteg és a 30 alsó réteg összekapcsolt peremrésze a 46 beáramláscsillapító rész peremrészén kívül helyezkedik el. A találmány bizonyos kiviteli példáinál a 28 felső rétegnek toldott peremrészei is lehetnek, amelyek hosszirányban a 48 visszatartó rész és/vagy a 46 beáramláscsillapító rész peremrészén kívül vannak. Hasonlóképpen a 30 alsó rétegnek is lehetnek toldott peremrészei, amelyek hosszirányban a 48 visszatartó rész és/vagy a 46 beáramláscsillapító rész peremrészén kívül helyezkednek el.

A lábgumi elemek, például a 142 láberesztékrészben, a 10 pelenka szélén, a hosszirányú rugalmas 20 oldalrész mentén vannak elhelyezve. A lábgumi elemek a 28 felső réteghez és/vagy 30 alsó réteghez lehetnek csatlakoztatva, rugalmassá teszik a pelenka oldalsó peremrészét, és úgy lehetnek elrendezve, hogy a 10 pelenkát a viselő lábához szorítsák, és rugalmas combszalagot vagy combmandzsettát képezzenek. A derékgumi elemek, például a rugalmas 82 peremrészben, a 10 pelenka egyik vagy mindkét hosszirányú szélén lehetnek elhelyezve, és rugalmas derékszalagot alkothatnak.

A lábrész és a derékrész rugalmas elemei rugalmasan összehúzható állapotban vannak a 10 pelenkához erősítve, miáltal ezek a rugalmas elemek normál, feszültségmentes állapotban összehúzzák a 10 pelenkát. Az elasztikus részek rugalmasan összehúzható állapotban többféleképpen rögzíthetők a pelenkán. Például az elasztikus részek kinyújtva rögzíthetők a 10 pelenka összehúzásmentes alkotórészén. Egy másik lehetséges megoldás az, hogy a 10 pelenka megfelelő alkotórészét összehúzzuk például ráncolással, miközben a nyújtásmentes elasztikus részeket a 10 pelenkára helyezzük és

HU 223 504 Bl rögzítjük. Ezenkívül más anyagok, például hőzsugorított elasztikus anyagok is alkalmazhatók a tennék megfelelő részeinek összehúzására.

Az elasztikus részek, mint például a 110, 118, 138 és 68 rugalmas elemek különböző elrendezésűek lehetnek. Az egyes rugalmas elemek szélessége például 0,08 mm és 25 mm között változtatható vagy nagyobb is lehet. Az elasztikus részek egyetlen elasztikus szálból vagy több párhuzamos vagy nem párhuzamos elasztikus szálból állhatnak, de a szálak elrendezése lehet szögletes vagy ívelt is. Ha több szálat alkalmazunk, akkor az egyes szálak egyforma rugalmas erő vagy különböző nagyságú rugalmas erő kifejtésére lehetnek méretezve. Az egyes szálak átmérője vagy más mérete például különböző lehet, vagy eltérhet az egyes szálak rugalmassági tényezője, ami adott esetben a szál hossza mentén is változhat. Ha a szálak nem párhuzamosak egymással, akkor két vagy több elasztikus szál keresztezheti egymást vagy másként kapcsolódhat egymáshoz az elasztikus részen belül. Az elasztikus részek rögzítése a pelenkához különböző, a technika állása szerint ismert módon történhet. Például az elasztikus részek ultrahangkötéssel, termikus és préselt kötéssel rögzíthetők tetszőleges kötési minta mentén, vagy szórt vagy örvényminta választásával, például olvasztott ragasztók esetén.

A találmány bizonyos kiviteli példáinál a rugalmas szálak általában 77-1050 decitex tartományon belül vannak. Ezenkívül a rugalmas elemek egyenesek vagy íveltek lehetnek. Az ívelt rugalmas elemek lehetnek például befelé íveltek, a pelenka hosszanti középvonala irányában. Bizonyos elrendezéseknél az elasztikus szálak ívelése nem szimmetrikus a pelenka oldalirányú középvonalához képest. Az ívelt elasztikus szálak ívelése befelé és kifelé hajló reflex típusú is lehet, és az elasztikus szálak hosszanti középpontja el lehet tolva a pelenka 12 elülső vagy a 14 hátsó derékszalagrésze felé a megfelelő fekvés és megjelenés biztosítása érdekében.

A hagyományos termékek különböző terelőgát szerkezeteket, például 144 szennyeződésterelő elemet és 84 rugalmas zsebrészt tartalmaztak a derékszalagés/vagy lábszalagrészen. Például az ilyen termékek általában egy- vagy többrétegű anyagot, például polimer fóliát és fólia-nemszőtt rétegelt anyagot tartalmaztak a termék derékszalagrészén keresztirányban derék menti terelőelemet vagy gátat képezve. Az alkalmazott anyagok azonban hasonló viselkedést mutatnak. Amikor az anyagokat nyújtják, hajlamosak a legyűrődésre, és ezáltal csökken a hatásos szélességük. Miközben legyűrődnek, viszonylag nagy ráncokat vagy barázdákat képeznek, amelyek lényegében a nyújtás irányában húzódnak. Az ilyen ráncok jelenléte a terelőelemek, különösen a derék menti terelőelemek összeroskadását eredményezhetik, csökkentve ezáltal az a képességet, hogy nyitva maradjanak és felvegyék vagy megfogják a testváladékokat. Ezenkívül, amikor a hagyományos anyagok összehúzódnak, általában lecsökken a merevségük, és a merevség csökkenése ismét a terelőelemek legyűrődését vagy összeroskadását eredményezi, ami csökkenti a hatékonyságukat.

Úgy találtuk, hogy bizonyos terelőgát-szerkezetek, mint például a rétegelt anyagok, amelyek különálló és szétválasztott rugalmas szalagokat tartalmaznak, képesek az ismert szerkezetek hátrányainak kiküszöbölésére. Nyújtás közben a találmány szerinti szalagos rétegelt anyag elkerüli a nem kívánt nyújtásráncokat, amelyeket általában a terelőelemek síkjában és a nyújtás irányában lehet észlelni. Ehhez előnyösen a nyújtás mértéke nem haladja meg azt a megnyúlást, ami a rugalmas szalagoknak a rétegelt anyagba történő beépítésekor jelentkezett. Teljes nyújtás vagy megnyúlás közben a rugalmas szalagokkal ellátott rétegelt anyag lényegében kisimul. Amikor a szalagokkal ellátott rétegelt anyag rugalmasan összehúzódik, apró és sűrűn elhelyezkedő ráncok keletkeznek, és a ráncolt anyagban fellépő barázdák vagy völgyek lényegében merőlegesek az összehúzódás irányára. Az apró ráncok növelik a terelőelem-szerkezet merevségét, és javítják azt a képességét, hogy nyitva maradjon és befogadja a testváladékot. A találmány szerinti rugalmas szalagokkal ellátott rétegelt anyag lényegében nem gyúródik le nyújtás közben. Ezenkívül a rugalmas szalagokkal ellátott rétegelt anyag geometriája is fontos szerepet játszik a terelőelem-szerkezetként, például a bemutatott derék menti és/vagy láb felőli terelőelem-szerkezetként alkalmazott anyag viselkedésében. A rétegelt anyag különböző kialakításainál a szalagok elhelyezkedése is lényeges szerepet játszik.

Azonban úgy találtuk, hogy a hagyományos anyagfajták vagy anyagcsaládok azonosítása nem alkalmas arra, hogy kellően hatékony és megbízható terelőgátszerkezeteket hozzunk létre. Úgy találtuk, hogy a terelőgát-szerkezetek teljesítménye és hatékonysága függ az összetett terelőelem kialakításához alkalmazott anyagok tulajdonságaitól, viselkedésétől és jellemzőitől. Például, ha poliuretánfóliából vagy fóliarétegből készült, vagy SMS (sodratkötésű-olvasztva fúvottsodratkötésű) nemszőtt szövetrétegből kialakított terelőelemet rögzítünk az abszorbens termék derékrészén, az nem eredményez kellően hatékony terelőelemszerkezetet. Ezenkívül az is fontos, hogy az alkalmazott anyagok megfelelő fizikai paraméterekkel rendelkezzenek. Az egyik fizikai paraméter a terelőelem merevsége.

A terelőelem megfelelő merevségét különböző módon lehet elérni. Ezt befolyásolja például a terelőelem anyagának felülettömege, az egyes alkotórészek merevsége vagy modulusa, a terelőelem rétegeihez adott ragasztó, az alkalmazott ragasztó mintázata és eloszlása, hegesztett vagy ultrahangos kezelés alkalmazása, a terelőelemben alkalmazott rugalmas szálak száma és megnyúlása, a rugalmas szálak elrendezésének geometriája a terelőelemen belül, ráncok jelenléte és iránya a terelőelemen belül, valamint a terelőelemen belül alkalmazott komponensrétegek száma.

A találmány különböző kiviteli példái különböző méretű és merevségű alkotórészek kombinációját tartalmazzák. Például a szennyeződés- 63 terelőelem-rész Gurley-féle merevsége a termék 24 keresztirányában vett mintán mérve legalább kb. 10 mg. Másrészt a tere7

HU 223 504 Β1 lőelem keresztirányú Gurley-féle merevsége legfeljebb kb. 250 mg, előnyösen legfeljebb kb. 60 mg a kívánt hatás érdekében. Ezenkívül 142 a láberesztékrész Gurley-féle merevsége a termék 24 keresztirányában vett mintán mérve legalább kb. 11 mg, előnyösen legalább kb. 30 mg. Másrészt a 142 láberesztékrész keresztirányú Gurley-féle merevsége legfeljebb kb. 250 mg, előnyösen legfeljebb kb. 120 mg a kívánt hatás érdekében. A találmány különböző kiviteli példáinál a 142 láberesztékrésznek az abszorbens termék 24 keresztirányában vett mintán mért Gurley-féle merevsége lényegében ugyanakkora vagy nagyobb, mint a 19 lábereszték-terelő elem 144 szenny eződésterelőelem-részének keresztirányú Gurley-féle merevsége.

Az 1., 2. és 3. ábrán bemutatott 10 pelenkának 80 zsebes tárolóeleme van, amelynek oldalirányú és hosszirányú kiterjedéssel jellemezhető rugalmas 82 peremrésze, valamint oldalirányú és hosszirányú kiterjedéssel jellemezhető terelőgát vagy 84 rugalmas zsebrésze lehet. A rugalmas 82 peremrész például a 28 felső réteg testoldali felületéhez rögzíthető. A 80 zsebes tárolóelem 84 rugalmas zsebrészének 102 rögzített vége van, amely a rugalmas 82 peremrész mentén és közvetlenül azzal határosán van rögzítve a termékhez, továbbá rugalmas, ráncolódó 104 szabad vége van, amely hosszirányban térközzel van elválasztva a 102 rögzített végtől. A 84 rugalmas zsebrész hatásos derék menti szennyeződésterelőelem-gátat képez. A 84 rugalmas zsebrésznek lényegében folyadékzáró 106 zárórétege és a 106 záróréteggel szemközti 108 zsebfedő rétege van. A 108 zsebfedő réteg például szőtt vagy nemszőtt anyagú, a bemutatott kiviteli példánál a 108 zsebfedő réteg előnyösen nemszőtt anyagú. Több különálló, oldalirányban húzódó 110 zseb elasztikus elem van szendvicsszerűen a 106 záróréteg és a 108 zsebfedő réteg közé beiktatva, amelyek együtt rugalmas 112 összetett zsebrészt alkotnak, amely lényegében oldalsó 24 keresztirányban ráncolódik, és rugalmasan nyújtható legalább a keresztirányú kiterjedése mentén. Hasonlóképpen, 118 perem elasztikus elemek alkalmazhatók a 112 összetett zsebrészben a rugalmas 82 peremrész kellő rugalmasságának biztosításához. A bemutatott kiviteli példánál az elasztikus elemek lényegében párhuzamosak egymással, de lehetséges olyan változat is, ahol az elasztikus elemek más geometriai elrendezésben vannak elhelyezve. A 108 zsebfedő réteg előnyösen a viselő bőrével határosán van elhelyezve, de lehetséges az is, hogy a 106 záróréteg kerüljön a viselő bőrével határos helyre. A 80 zsebes tárolóelem kialakítására alkalmas elrendezések megismerhetők például a WO 97/20532 számon közzétett PCT bejelentésből (D. R. Laux: Abszorbens szerkezet javított rugalmas szélekkel és tárolórendszerrel).

A 19 lábereszték-terelő elem 174 zárórétege például polimer fóliából, alacsony folyadékáteresztő képességű szövetből vagy ezek kombinációjából készülhet. A polimer fóliák például poliolefmekből, poliészterekből, poliamidokból vagy ezek kombinációiból készülhetnek. Az anyag szőtt vagy nemszőtt lehet, ahol a nemszőtt anyagok közé tartoznak az SMS (sodratkötésűolvasztva fúvott-sodratkötésű) anyagok, az olvasztva fúvott anyagok, a kalanderezett nemszőtt lapok, valamint ezek kombinációi. A folyadékáteresztő képességét tekintve a gátréteg úgy van kialakítva, hogy olyan vízoszloppal szembeni ellenállással rendelkezzen, ami elegendő ahhoz, hogy hatékony gátat képezzen folyadékok, mint például vizelet átfolyásával szemben.

A 19 lábereszték-terelő elem 174 zárórétege például 0,015 mm vastagságú, öntött, nyomott fólia, például CT XEM400.1, vagy 0,010 mm fúvott fólia, például XSF-367, amely a Consolidated Thermoplastics (Chippewa Falls, Wisconsin) cég terméke. A 174 záróréteg ezenkívül 0,0089 mm vastagságú, húzással vékonyított fólia, például XP1024A, is lehet, amely az Edison Plastics (Macalester, Oklahoma) cég terméke. Ezenkívül a 174 záróréteg 0,005 mm vastag lélegző fóliából is készülhet, amely például BF-303 kereskedelmi néven szerezhető be az Exxon Plastics cégtől (Houston, Texas).

A 19 lábereszték-terelő elem 176 fedőrétege lényegében folytonos réteg, és a 176 fedőréteg 136 láberesztékrésze a szennyeződés- 63 terelőelem-résszel érintkező módon van kialakítva. Ezenkívül a 176 fedőréteg nem szegmentált egységes réteg lehet. A 19 lábereszték-terelő elem 176 fedőrétege többféle anyagból, így például finom denier, kis felülettömegű nemszőtt anyagból készülhet. Az alkalmas nemszőtt anyagok közé tartoznak például a polipropilén sodratkötésű anyagok, a kétkomponenses polipropilén-polietilén sodratkötésű anyagok, az olvasztva fúvott anyagok, az SMS anyagok, a levegőn ragasztott kártolt anyagok, a pontragasztott kártolt anyagok, vagy ezek kombinációi. Adott esetben a 17 6 fedőréteg sodratkötésű polipropilén, amely kb. 0-8 tömeg%, előnyösen kb. 3 tömeg% polietilénkopolimert tartalmaz.

Az előnyös kiviteli példáknál a 176 fedőréteg felülettömege legalább mintegy 3,4 g/m², vagy előnyösen legalább mintegy 10,2 g/m² és még előnyösebben legalább mintegy 13,6 g/m². Másrészt a 176 fedőréteg felülettömege legfeljebb mintegy 272 g/m², előnyösen legfeljebb mintegy 136 g/m² és még előnyösebben legfeljebb mintegy 34 g/m².

A 176 fedőréteg nemszőtt anyagát alkotó polipropilénszálak denier-értéke nem több mint kb. 5 den és az anyag felülettömege 17 g/m². A 176 fedőréteg rostjainak denier-értéke ezenkívül legfeljebb kb. 3 den, vagy előnyösen legfeljebb kb. 2,5 den.

A találmány szerinti abszorbens terméknél a 19 lábereszték-terelő elemek közvetlenül vagy közvetve a 28 felső réteg befelé néző, testoldali felületének kiválasztott részéhez csatlakoznak. Olyan megoldás is lehetséges, ahol a 19 lábereszték-terelő elemek közvetlenül vagy közvetve a 30 alsó réteg kiválasztott részéhez csatlakoznak. Az 1. ábrán látható kiviteli példánál a rugalmas 19 lábereszték-terelő elemek a 10 pelenka 16 köztes részének teljes hosszára kiterjednek. Olyan kialakítás is lehetséges, ahol a 19 lábereszték-terelő elemek a 10 pelenka teljes hosszára kiterjednek, de bármely más hossz is megfelel, ha a terméknek rugalmasan összehúzható peremrészeket biztosít.

HU 223 504 Β1

A 19 lábereszték-terelő elemek a megfelelő kifelé konkáv 15 oldalsó körvonal mentén csatlakoznak, és a 15 oldalsó körvonalak 54 hosszmérete teljesen végigér a 18 ágyékrészen, azaz a termék 180 teljes hosszának legalább 20%-án. Más kiviteli példáknál az is lehetséges, hogy az 54 hosszméret az abszorbens termék 180 teljes hosszának legalább mintegy 30%-a, előnyösen legalább mintegy 40%-a, vagy akár legfeljebb 100%-a.

A 10 pelenka rugalmas lábrészét például a 19 lábereszték-terelő elem rugalmas 142 láberesztékrésze képezi. A 142 láberesztékrészek hossza legalább 20%-a az abszorbens termék 180 teljes hosszának. Más konfigurációknál a 142 láberesztékrészek hossza az abszorbens termék 180 teljes hosszának legalább mintegy 30%-a, vagy előnyösen legalább mintegy 40%-a a javított hatékonyság érdekében. Szükség esetén a 142 lábereszték az abszorbens termék 180 teljes hosszának 100%-áig terjedhet a még jobb tömítés és tárolás érdekében. Másrészt a 142 láberesztékrészek hossza az abszorbens termék 180 teljes hosszának legfeljebb mintegy 80%-a, vagy előnyösen legfeljebb mintegy 70%-a a kívánt hatás érdekében.

Ezenkívül a 142 láberesztékrészek a 30 alsó réteg konkáv 15 oldalsó körvonalát áthidalják 182 hosszúságban, ami az abszorbens termék 180 teljes hosszának legalább mintegy 20%-a. Más konfigurációknál a 142 láberesztékrészek a 30 alsó réteg konkáv 15 oldalsó körvonalát olyan 182 hosszúságban hidalják át, ami az abszorbens termék 180 teljes hosszának legalább mintegy 30%-a, előnyösen legalább mintegy 40%-a a javított hatékonyság érdekében. Szükség esetén a 142 láberesztékrész áthidalórésze az abszorbens termék 180 teljes hosszának 100%-áig teijedhet a még jobb tömítés és tárolás érdekében. Másrészt a 142 láberesztékrészek áthidalórészének hossza az abszorbens termék 180 teljes hosszának legfeljebb mintegy 80%-a, vagy előnyösen legfeljebb mintegy 70%-a a kívánt hatás és költségkímélés érdekében.

A találmány szerinti kiviteli példáknál a 19 lábereszték-terelő elemek általában nem keresztezik a 80 zsebes tárolóelemet. Másképpen kifejezve a 19 lábereszték-terelő elemek végei úgy vannak elhelyezve, hogy azok a 80 zsebes tárolóelem 84 rugalmas zsebrészétől térközzel el vannak választva.

Az 1., 4. és 6. ábrán bemutatott kiviteli példánál a 30 alsó réteg rugalmas 20 oldalrészei egy síkot határoznak meg, és az egyes 19 lábereszték-terelő elemek úgy vannak elhelyezve, hogy azok a 30 alsó réteg megfelelő 15 konkáv oldalsó körvonalán egy kiválasztott 184 távolsággal túlnyúlnak, és lényegében párhuzamosak a 30 alsó réteg rugalmas 20 oldalrészeinek síkjával.

A találmány különböző kiviteli példáinál a 142 láberesztékrészeknek 174 zárórétege, 176 fedőrétege, és több különálló, hosszirányú kiterjedésű első 138 rugalmas eleme van, amelyek a 174 záróréteg és a 176 fedőréteg között vannak szendvicsszerűen elhelyezve, ezáltal összetett rugalmas eresztéket alkotva, amely lényegében hosszirányban ráncolódik. Bizonyos elrendezéseknél a 174 záróréteg és a 176 fedőréteg lényegében egyforma kiterjedésű. A rugalmas elemek bármely elrendezésben elhelyezhetők, így például párhuzamosan, nem párhuzamosan, egyenes vonalban, görbe vonalban vagy ezek kombinációja szerint. Másrészt a 19 lábereszték-terelő elem 142 láberesztékrésze vagy a 19 lábereszték-terelő elem 144 szennyeződésterelőelem-része az abszorbens termékben párhuzamosan, nem párhuzamosan, egyenes vonalban, görbe vonalban vagy ezek kombinációja szerint helyezhető el. A 17 6 fedőréteg vagy annak kifelé hajtott 170 külső széle előnyösen a viselő bőre felőli oldalon van elhelyezve, de az is lehetséges, hogy a 174 záróréteg van viselő bőre felőli oldalon elhelyezve.

A bemutatott kiviteli példánál a 174 záróréteg és a hozzá tartozó 142 láberesztékrész lényegében azonos kiterjedésű legalább a 142 láberesztékrész tartományában, amely túlnyúlik és áthidalja a 30 alsó réteg kifelé konkáv 15 oldalsó körvonalának C alakban ívelt távoli szakaszait. A 174 záróréteg a 19 lábereszték-terelő elem 144 szennyeződésterelőelem-részébe kívánság szerint benyúlik vagy nem nyúlik be.

A 4. és 6. ábrán példaképpen bemutatott kiviteli alakoknál a 176 fedőréteg 136 láberesztékrésze a 174 záróréteg befelé néző 148 első szemköztes felületével szemben helyezhető el és ahhoz kapcsolható. A 176 fedőréteg 170 külső széle túlnyúlik a 174 záróréteg első külső 140 szélén, és a 176 fedőrétegnek első 188 hajtásvonala van, amely a 174 záróréteg 140 szélével szomszédos. A 176 fedőréteg 170 külső széle ráhajlik és körülveszi a 174 záróréteg 140 szélét. A 176 fedőréteg 170 külső széle ezáltal kiterjed a 174 záróréteg 149 második szemköztes felületére a tennék középpontja irányában. A 176 fedőréteg 170 külső széle előnyösen a 174 záróréteg 149 második szemköztes felületének egészére rányúlik a 142 láberesztékrészen, és így a 176 fedőréteg 170 külső széle a 174 záróréteg 149 második szemköztes felületének egészét lefedi a 142 láberesztékrészen. Ennek megfelelően a 176 fedőréteg 170 külső széle a 174 záróréteg és a viselő bőre között helyezhető el.

Az első 188 hajtásvonalnak a 174 záróréteg 140 szélétől mért 190 távolsága legfeljebb kb. 8 mm (6. ábra), előnyösen legfeljebb kb. 4 mm, és még előnyösebben legfeljebb kb. 2 mm a kívánt teljesítmény érdekében. Optimális esetben az elválasztó 190 távolság lényegében nulla. Ha az elválasztó 190 távolság túl nagy, akkor túlságosan megnő a folyadék szivárgása a 174 záróréteg 140 széle mellett.

A 142 láberesztékrész 138 rugalmas elemei a 174 záróréteg és a 176 fedőréteg legalább egy része közé van beágyazva a 19 lábereszték-terelő elem 142 láberesztékrészén. A 138 rugalmas elemek a 174 záróréteg és a 176 fedőréteg legalább egyikéhez rögzítve vannak egy kiválasztott rögzítési, például ragasztási minta mentén. Bizonyos elrendezéseknél a 138 rugalmas elemek egy vagy több különálló 74 ragasztócsíkkal rögzíthetők, amint az a 9. és 10. ábrán látható. A 74 ragasztócsíkok mindegyike egy vagy több 138 rugalmas elemet rögzít a 174 záróréteg és a 17 6 fedőréteg legalább egyikéhez.

A találmány szerint az egyes ragasztócsíkok térben egy diszkrét távolsággal el vannak választva egymás9

HU 223 504 Β1 tói, amint az például a 10. ábrán látható. A bemutatott elrendezésnél mindegyik 74 ragasztócsík egy 138 rugalmas elemet rögzít a 174 záróréteg és a 176 fedőréteg legalább egyikéhez. A 174 záróréteg és a 176 fedőréteg a 142 láberesztékrészen nincsenek egymáshoz rögzítve a közvetlenül egymás melletti 138 rugalmas elemek közötti 90 köztes részen. Ezért a legalább egy első 138 rugalmas elem mindegyike különálló 74 ragasztócsíkkal van rögzítve a 174 záróréteg és a 176 fedőréteg legalább egyikéhez a 142 láberesztékrészeken. Az egyes, térben különálló 74 ragasztócsíkok lényegében nem érintik egymást, ezért az érintetlen 90 köztes részek levegővel telítődhetnek és rugalmas párnát képezhetnek.

Más, találmány szerinti elrendezéseknél, amint az példaképpen all. ábrán látható, a 76 ragasztóminta eloszlása úgy is megválasztható, hogy a 138 rugalmas elemeknél lényegesen vastagabb a ragasztóréteg, míg a 138 rugalmas elemek közötti részeken és a szennyeződésterelő elem gumik, a lábereszték gumik közötti 164 közbenső területen és/vagy 188 hajtásvonal környezetében. Másrészt a 174 záróréteg és a 176 fedőréteg a 142 láberesztékrészen a közvetlenül egymás melletti 138 rugalmas elemek közötti részeken kisebb, csökkentett mennyiségű ragasztóval is egymáshoz rögzíthető, összehasonlítva az első 138 rugalmas elemeknél az első 138 rugalmas elem rögzítéséhez szükséges ragasztó mennyiségével. Hasonlóképpen, ha a 174 záróréteg benyúlik a 144 szennyeződésterelő elembe, a 174 záróréteg és a 176 fedőréteg a 144 szennyeződésterelőelem-részen a közvetlenül egymás melletti második 68 rugalmas elemek közötti részeken kisebb, csökkentett mennyiségű ragasztóval is egymáshoz rögzíthető, összehasonlítva a második 68 rugalmas elemeknél a második 68 rugalmas elem rögzítéséhez szükséges ragasztó mennyiségével.

A 144 szennyeződésterelőelem-részen a legalább egy második 68 rugalmas elem a 174 záróréteg és 176 fedőréteg legalább egyikéhez nagyobb mennyiségű ragasztóval van rögzítve, mint amilyen mennyiségű ragasztó a 142 láberesztékrész első 138 rugalmas elemei és a 144 szennyeződésterelőelem-rész második 68 rugalmas elemei közötti 164 közbenső területen. Ha a 144 szennyeződésterelőelem-részen a második 68 rugalmaselem-elrendezésnek több második rugalmas eleme van, akkor a rugalmas elemek a 174 záróréteg és a 176 fedőréteg legalább egyikéhez (elsősorban a fedőréteghez) rögzíthetők egy megnövelt, nagyobb mennyiségű ragasztóval, mint összehasonlításképpen a közvetlenül egymás melletti második 68 rugalmas elemek közötti részeken. Hasonlóképpen, ha a 174 záróréteg benyúlik a 144 szennyeződésterelő elembe, és a második 68 rugalmaselem-elrendezésnek több második rugalmas eleme van, akkor a 68 rugalmas elemek a 174 záróréteghez és a 176 fedőréteghez rögzíthetők egy megnövelt, nagyobb mennyiségű ragasztóval, mint összehasonlításképpen a közvetlenül egymás melletti második 68 rugalmas elemek közötti részeken.

Az ilyen elrendezéseknél a 76 ragasztóminta elemei között vagy van elválasztótérköz, vagy nincs, ezért ez az elrendezés elegendően erős ragasztott kötést eredményez a 19 lábereszték-terelő elem 142 láberesztékrészének szükségtelen merevítése nélkül. Ez az elrendezés rugalmasabb pámaszerű elrendezést is biztosít a 19 lábereszték-terelő elem 142 láberesztékrészén.

A ragasztó megfelelő mintájú alkalmazására különböző megoldások ismerhetők meg az US 5,340,648 (Hosszúkás elem hélikus mintázatú ragasztóval) és az US 5,501,756 és az US 5,507,909 számú szabadalmi leírásból.

Az összes 138 rugalmas elem rögzíthető a 174 záróréteg 134 láberesztékrészének egyetlen felületén. Például az összes 138 rugalmas elem rögzíthető a 148 első szemköztes felületen és lefedhető a 176 fedőréteg 134 láberesztékrészének első alaprészével (7. ábra). Lehetséges olyan kialakítás is, ahol az összes 138 rugalmas elem rögzíthető a 149 második szemköztes felületen és lefedhető a 176 fedőréteg 170 külső szélével (8. ábra).

Másrészt olyan kialakítás is lehetséges, ahol a 138 rugalmas elemek első elrendezésének egy oldalirányban egymástól elválasztott első csoportja a 174 záróréteg 148 első szemköztes felületéhez van rögzítve, és egy oldalirányban egymástól elválasztott másik csoportja a 174 záróréteg 149 második szemköztes felületéhez van rögzítve (4. és 6. ábra). Kívánt esetben a rugalmas elemek első csoportja a rugalmas elemek második csoportjához képest oldalirányban el van tolva. Másképpen kifejezve, a rugalmas elemek első csoportjának szomszédos elemei között első réscsoport, a rugalmas elemek második csoportjának szomszédos elemei között második réscsoport található. Ha a 174 záróréteg vastagsága irányában nézzük, akkor a rugalmas elemek első csoportjának elemei egy vonalba esnek a második réscsoporttal, és a rugalmas elemek második csoportjának elemei egy vonalba esnek az első réscsoporttal.

A találmány szerint az egymással szomszédos

138 rugalmas elemek egymástól mért 139 távolsága (6. ábra) legalább kb. 1 mm, előnyösen legalább kb. 3 mm, vagy legalább kb. 4 mm. Másrészt az egymással szomszédos 138 rugalmas elemek egymástól mért

139 távolsága legfeljebb kb. 45 mm, előnyösen legfeljebb kb. 35 mm, vagy legfeljebb kb. 25 mm.

A 142 láberesztékrészekben lévő 138 rugalmas elemek kialakíthatók úgy, hogy az összetett rugalmas feszültség legalább mintegy 50 g, amikor az összetett 142 láberesztékrész ki van nyújtva a kiterített, összehúzásmentes, kinyújtott hossz 90%-áig. Az összetett rugalmas feszültség előnyösen legalább mintegy 75 g, és még előnyösebben legalább mintegy 100 g a kívánt komfort és tárolás együttes biztosítása érdekében. Másrészt 142 láberesztékrészekben lévő 138 rugalmas elemek kialakíthatók úgy, hogy az összetett rugalmas feszültség legfeljebb mintegy 300 g, amikor az összetett lábereszték ki van nyújtva a kiterített, összehúzásmentes, kinyújtott hossz 90%-áig. Az összetett rugalmas feszültség előnyösen legfeljebb mintegy 250 g, és még előnyösebben legfeljebb mintegy 200 g a kívánt komfort és tárolás együttes biztosítása érdekében.

HU 223 504 Bl

A találmány különböző kiviteli példáinál a 142 láberesztékrészeknek oldalirányú 186 szélessége van (6. ábra), amely legalább mintegy 13 mm. A 142 láberesztékrészek oldalirányú 186 szélessége előnyösen legalább mintegy 19 mm, és még előnyösebben legalább mintegy 25 mm. A találmány szerint másrészt a 142 láberesztékrészek oldalirányú 186 szélessége legfeljebb mintegy 104 mm, előnyösen legfeljebb mintegy 76 mm, vagy előnyösen legfeljebb mintegy 51 mm. Ezenkívül lehetséges olyan kialakítás is, ahol a 142 láberesztékrész 186 szélessége nagyobb, mint a hozzá tartozó 144 szennyeződésterelőelem-rész szélessége.

Az előnyös kiviteli példáknál a 142 láberesztékrész oldalirányban túlnyúlhat a 30 alsó réteg megfelelő 15 oldalsó körvonalán 184 távolsággal, amelynek értéke legalább mintegy 3 mm, előnyösen legalább mintegy 6 mm, és még előnyösebben legalább mintegy 9 mm legalább az abszorbens termék 18 ágyékrészén. Másrészt a 142 láberesztékrész oldalirányban túlnyúlhat a 30 alsó réteg megfelelő 15 oldalsó körvonalán 184 távolsággal, amelynek értéke legfeljebb mintegy 60 mm, előnyösen legfeljebb mintegy 45 mm, és még előnyösebben legfeljebb mintegy 35 mm legalább az abszorbens termék 18 ágyékrészén a kívánt kényelem és tömítés érdekében. A túlnyúlási távolságot úgy kell meghatározni, hogy a viselő fenékrésze teljes egészében fedett legyen.

A 142 láberesztékrésznek a különböző kiviteli példáknál több különálló hosszirányú kiterjedésű 138 rugalmas eleme lehet, amelyek oldalirányban térközzel vannak elválasztva legalább az abszorbens termék 18 ágyékrészénél a 30 alsó réteg oldalsó szélétől. Az ily módon elhelyezett 138 rugalmas elemekkel lényegében elkerüljük a közvetlen érintkezést a 30 alsó réteggel, és így azok nem is ráncolják közvetlenül a 30 alsó réteget a 18 ágyékrészen.

Amint az a 4. és 6. ábrán bemutatott kiviteli példánál látható, az egyes 142 láberesztékrészek 172 rögzítéssel kapcsolódnak az abszorbens termékhez, ezen belül pedig a 28 felső réteg testoldali felületéhez egy olyan síkban, amely lényegében párhuzamos a 30 alsó réteg oldalsó 22 szegélye által definiált síkkal. Pontosabban az ereszték- 172 rögzítés a 142 láberesztéket a termékhez rögzíti a 30 alsó réteg kifelé konkáv 15 oldalsó körvonala mentén, ahol a 172 rögzítés lényegében a 30 alsó réteg kifelé konkáv 15 oldalsó körvonala teljes hosszára kiteljed, amelyen belül a 142 lábereszték és a hozzá tartozó 15 oldalsó körvonal hossza megegyezik. A találmány szerint az egyes 142 láberesztékrészek rögzítése legalább a termék 18 ágyékrészénél a 32 abszorbens testen kívül végződik. Ennek megfelelően a 142 láberesztékrész rögzítése a termék 18 ágyékrészéhez oldalirányban a 48 visszatartó részen kívül végződik. Ezenkívül a 142 láberesztékrész rögzítése a termék 18 ágyékrészéhez oldalirányban lényegében a 70 burkolólapon kívül végződik. A bemutatott kiviteli alaknál például az ereszték- 172 rögzítésnek U alakú elrendezése van, ahol az U alak alapja hosszirányú és az U szára lényegében oldalirányú. A bemutatott U alak szögletes, de kívánt esetben lehet nem szögletes is.

Az 1. és 4. ábrán bemutatott kiviteli példánál a 142 láberesztékrész legalább a termék 18 ágyékrészén 130 kerületi rögzítéssel van rögzítve a 28 felső réteg és/vagy a 30 alsó réteg oldalsó széléhez. A 130 kerületi rögzítés végignyúlhat a 10 pelenka teljes hosszán. A 130 kerületi rögzítés úgy is kialakítható, hogy nem ér végig a 142 láberesztékrész átfedőrészén a 142 láberesztékrésszel érintkező felső réteg vagy alsó réteg megfelelő oldalsó szélénél. Előnyös lehet egy olyan kialakítás, ahol a 130 kerületi rögzítés 132 hosszmérete a termék 180 teljes hosszának legfeljebb kb. 90%-a, vagy legfeljebb kb. 80%-a, vagy legfeljebb kb. 60%-a. Ennek eredményeként a 142 láberesztékrész 150 hosszirányú végeinek egyike vagy mindegyike lényegében függetlenül mozoghat a felső réteg és az alsó réteg szomszédos oldalrészeitől, miközben a termék 18 ágyékrészén a felső réteg és az alsó réteg szomszédos oldalrészei a 142 láberesztékrésszel együtt, azzal összhangban mozog.

A 130 kerületi rögzítés lényegében folyamatos vagy nem folyamatos, szabályos vagy nem szabályos mintázatú rögzítés lehet. A bemutatott kiviteli példánál a 130 kerületi rögzítést meghatározott mintázatú, különálló ultrahangos kötések alkotják, amelyek meghatározott rögzítési felületen vannak elosztva. A rögzítési terület oldalirányú szélessége legalább kb. 0,2 cm, vagy előnyösen legalább kb. 1 cm. Másrészt a rögzítési terület oldalirányú szélessége legfeljebb kb. 8 cm, vagy legfeljebb kb. 15 cm is lehet a kívánt hatás érdekében. A 130 kerületi rögzítés lényegében egyenes vagy a felső réteg és/vagy az alsó réteg körvonalát lényegében követően ívelt is lehet. Ezenkívül a 130 kerületi rögzítés legalább egy részének oldalirányban külső széle, különösen a termék 18 ágyékrészénél, egybevágó lehet a felső réteg és/vagy az alsó réteg oldalirányú szélével a javított megjelenés és teljesítmény érdekében.

A találmány szerinti másrészt a 142 láberesztékrészekben kettő vagy több különálló, hosszirányú kiterjedésű első 138 rugalmas elemek első elrendezése van, amelyek oldalirányban térközzel el vannak választva a 30 alsó réteg 15 oldalsó körvonalától legalább a termék 18 ágyékrésze mentén. Az előnyös elrendezéseknél az oldalirányban térközzel elválasztott 138 rugalmas elemek nincsenek laminálva, vagy nem érintkeznek közvetlenül a 30 alsó réteggel, és így nem okozzák közvetlenül a 30 alsó réteg ráncolását legalább a termék 18 ágyékrészén belül.

A találmány szerint a 142 láberesztékrész összetett merevsége legalább mintegy 5 mg. Az összetett merevség ezenkívül lehet legalább mintegy 10 mg, vagy előnyösen legalább mintegy 15 mg. Másrészt a találmány szerinti 142 láberesztékrész összetett merevsége legfeljebb mintegy 250 mg. Az összetett merevség ezenkívül lehet legfeljebb mintegy 200 mg, vagy előnyösen legfeljebb mintegy 170 mg.

A találmány szerinti abszorbens termék egyes elemeinek merevségét például a TAPPI T543 om-94 mérési módszerrel és a Teledyne Gurley (Troy, New York) cég által gyártott Model 4171-D típusú Gurleyféle digitális merevségmérő műszerrel határozhatjuk

HU 223 504 Bl meg. Ennek megfelelően az abszorbens termék különböző részeinek, így például a 80 zsebes tárolóelem merevsége hajlítási merevség. A merevségi értékek mg-ban fejezhetők ki, ami megfelel a mg erő standard Gurley-egységnek. A találmány szempontjából a mérési mintára kifejtett hajlítónyomaték tengelye lényegében párhuzamos a nyújtás, valamint a 138 és 68 rugalmas elem által okozott ráncolás irányával. A 142 láberesztékrész merevségének mérését például a termék 24 keresztirányában végezzük. A merevséget egy hajlítási nyomatékra vonatkoztatva határozzuk meg, amelynek hajlítási tengelye lényegében párhuzamos a termék hossztengelyével. A mérések elvégzéséhez alkalmas a Teledyne Gurley (Troy, New York) Model 4171-D típusú Gurley Digitális Merevségmérő műszere, vagy más egyenértékű műszer. Alkalmas mérési eljárás például a TAPPI T543 om-94 szabvány szerinti eljárás.

A 19 lábereszték-terelő elem különböző kiviteli példái rugalmas zárógátakat, mint például 144 szennyeződésterelőelem-részeket tartalmaznak a termék lábszalag részeinél. A bemutatott elrendezéseknél például két 144 szennyeződésterelőelem-rész található, amelyek a 28 felső réteg testoldali felületéhez csatlakoznak és befelé fölényúlnak. A 144 szennyeződésterelőelem-rész különböző kialakításai és elrendezései megismerhetők például az US 4,704,116 vagy az US 5,562,650 számú szabadalmi leírásból.

A 144 szennyeződésterelőelem-részek egy hosszirányú rögzített rész mentén, például a 144 szennyeződésterelőelem-rész 64 rögzített szél mentén rögzíthetők a 28 felső réteghez. A 144 szennyeződésterelőelemrészek 66 mozgó széle 68 rugalmas elemek második elrendezését tartalmazza, és egy vagy több különálló rugalmas szálat tartalmaz. Például több rugalmas szál helyezhető el térben elválasztott, lényegében párhuzamos elrendezésben. A rugalmas szálhoz alkalmas anyag például az E. I. DuPont (Wilmington, Delaware) 470 decitex LYCRA elasztomer, vagy a Globe Manufacturing (Fali River, Massachusetts) cég 700 denier GLOSPAN S7 spandex elasztomer anyaga.

A 68 rugalmas elemek a 144 szennyeződésterelőelem-rész 66 mozgó szélén helyezkednek el rugalmasan nyújtható állapotban, és a rugalmas elemek összehúzódása ráncolja és rövidíti a 144 szennyeződésterelőelemrész szélét. Ennek eredményeként a 144 szennyeződésterelőelem-rész 66 mozgó széle igyekszik eltávolodni a 28 felső rétegtől és/vagy a 46 beáramláscsillapító résztől és felfelé álló, lényegében merőleges helyzetet vesz fel, különösen a 10 pelenka 18 ágyékrészénél. A bemutatott kiviteli példánál a 144 szennyeződésterelőelem-rész 66 mozgó széle úgy van a terelőelem gumikhoz rögzítve, hogy a terelőelem anyaga vissza van hajtva, vagy más módon meg van kettőzve olyan mértékben, ami elegendő a 144 szennyeződésterelőelem-részben elhelyezett 68 rugalmas elemek körülzárására. Pontosabban, a 176 fedőréteg 62 belső széle visszahajtható egy második 189 hajtásvonal mentén. A 68 rugalmas elemek ily módon szendvicsszerűen beágyazhatok a 176 fedőréteg két rétege közé. Ezenkívül a 176 fedőréteg 62 belső széle és a 176 fedőréteg 144 szennyeződésterelőelemrészének szennyeződés- 63 terelőelem-része lehet egymáshoz nem rögzített a egymással szomszédos 138 rugalmas elemek közötti 90 köztes részen. Például a 144 szennyeződésterelőelem-részekben mindegyik 138 rugalmas elem a 176 fedőréteg megfelelő részéhez rögzíthető egy lényegében különálló 74 ragasztócsíkkal. Az egyes, térben elválasztott 74 ragasztócsíkok nem érintik egymást, ezért az érintetlen 90 köztes részek levegővel telítődhetnek és rugalmas párnát képezhetnek.

Más, találmány szerinti elrendezéseknél a 76 ragasztóminta eloszlása úgy is megválasztható, hogy a 68 rugalmas elemeknél koncentrálódik a kiszórt ragasztó, míg a 68 rugalmas elemek közötti 90 köztes részeken és a szennyeződésterelő elem 68 rugalmas elemei és a lábereszték 138 rugalmas elemei közötti 164 közbenső területen és/vagy 189 hajtásvonal környezetében. Az ilyen elrendezéseknél a 76 ragasztóminta elemei között vagy van elválasztótérköz, vagy nincs, ezért ez az elrendezés elegendően erős ragasztott kötést eredményez a 19 lábereszték-terelő elem 142 láberesztékrészének szükségtelen merevítése nélkül. Ez az elrendezés rugalmasabb pámaszerű elrendezést is biztosít a 19 lábereszték-terelő elem láberesztékrészén.

Legalább egy pár 144 szennyeződésterelőelem-rész van a 28 felső réteg egymással szemközti, hosszirányú kiterjedésű részeihez rögzítve, és a csatlakoztatott felsőréteg-részek általában a 28 felső réteg középső részének oldalirányban szemköztes oldalsó széleivel szomszédosak. A csatlakoztatott felsőréteg-részek oldalirányban lényegében a 10 pelenka 142 láberesztékrészén belül helyezkednek el, de a 28 felső réteg csatlakoztatott területeinek meghatározott részei a 142 láberesztékrészen kívül is elhelyezkedhetnek.

Mindegyik 144 szennyeződésterelő elemnek legalább egy 68 rugalmas eleme van, amely a 144 szennyeződésterelő elem 66 mozgó szélének közelében van elhelyezve. Bizonyos elrendezéseknél a 68 rugalmas elemek legalább egyike a 144 szennyeződésterelő elem lényegében 64 rögzített szélének közelében van elhelyezve.

A 6. ábrán bemutatott kiviteli példánál a 144 szennyeződésterelő elemnek egy vagy több rugalmas eleme van, amelyek között legalább egy alap 68a rugalmas eleme van, amely a 66 mozgó szél és a lényegében 64 rögzített szél között van a 144 szennyeződés terelőelemhez rögzítve. Bizonyos esetekben a legalább egy alap 68a rugalmas elem lényegében a 144 szennyeződésterelő elem 66 mozgó szélének közvetlen szomszédságában lehet elrendezve. Az alap 68a rugalmas elemnek a 144 szennyeződésterelőelem-rész 64 rögzített szélétől mért 166 távolsága legfeljebb 37 mm, legalább a termék 18 ágyékrészénél. Bizonyos elrendezéseknél a legalább egy alap 68a rugalmas elem lényegében a 144 szennyeződésterelőelem-rész 64 rögzített szélének közvetlen közelében van rögzítve.

A találmány szerint az egymással szomszédos 68 rugalmas elemek egymástól mért 60 távolsága legalább mintegy 2 mm, előnyösen legalább mintegy 3 mm, vagy legalább mintegy 4 mm. Másrészt az egymással szomszédos 68 rugalmas elemek egymástól

HU 223 504 Β1 mért 60 távolsága legfeljebb mintegy 25 mm, előnyösen legfeljebb mintegy 13 mm, vagy legfeljebb mintegy 8 mm a kívánt hatékonyság érdekében.

A találmány szerinti elrendezéseknél a 144 szennyeződésterelő elemek oldalirányú 58 szélessége legalább mintegy 13 mm (6. ábra), és a terelőelem szélessége kisebb, mint a hozzá tartozó 142 láberesztékrész 186 szélessége. A 144 szennyeződésterelő elemek hosszirányú hossza lényegében megegyezik az abszorbens termék 180 teljes hosszával (1. ábra). Lehetséges olyan kialakítás is, ahol a 144 szennyeződésterelő elemek hossza kisebb, mint az abszorbens termék 180 teljes hossza, és a rövidebb 144 szennyeződésterelő elemek az abszorbens termék 180 teljes hosszának egy kiválasztott részén vannak elhelyezve. Például a 144 szennyeződésterelő elem hossza elhelyezhető az abszorbens termék teljes hosszához képest központosán, vagy egy eltolással a 12 első derékszalagrész irányában. Másrészt az is lehetséges, hogy a 144 szennyeződésterelő elem hossza ugyanakkora vagy kisebb, mint a 32 abszorbens test teljes hossza, és a viszonylag rövidebb 144 szennyeződésterelő elem a 32 abszorbens test teljes hosszának egy kiválasztott részén lehet elhelyezve.

A 144 szennyeződésterelő elemek az abszorbens termék kiválasztott részéhez, például a 28 felső réteg oldalirányban szemközti részeihez vannak rögzítve egy alkalmas 172 rögzítéssel. A bemutatott elrendezésnél például a 144 szennyeződésterelő elem 172 rögzítése hasonló lehet a 80 zsebes tárolóelemnél alkalmazott rögzítéshez. A rögzítés általában U alakú lehet, ahol az U alapja lényegében hosszirányú és az U alak szárai keresztirányúak. A bemutatott példánál az U alak szögletes, de szükség esetén lehet nem szögletes is. Amint az a bemutatott elrendezésnél látható, a terelőelem- 172 rögzítés kombinálható és egyesíthető a láberesztékrész-130 rögzítéssel. Emellett lehetséges a különálló terelőelem- 172 rögzítés és lábereszték- 130 rögzítés alkalmazása is.

A 6. ábrán bemutatott találmány szerinti elrendezésnél a 174 záróréteg benyúlik a 19 lábereszték-terelő elem 144 szennyeződésterelőelem-részébe. Ezáltal a 174 záróréteg belső, második 141 széle a 144 szennyeződésterelőelem-részen belül helyezkedik el. Ennél az elrendezésnél a 176 fedőréteg 62 belső széle a 174 záróréteg hosszirányú kiterjedésű második oldalsó 141 szélén túlnyúlik. A 176 fedőréteg 62 belső széle a második 189 hajtásvonal mentén lehajtható és ráhajtható a 149 második szemköztes felület legalább egy részére a 144 szennyeződésterelőelem-részen. Ennek megfelelően a 174 záróréteg 61 terelőelemrésze, a 176 fedőréteg szennyeződés- 63 terelőelem-része és a 144 szennyeződésterelőelem-részben elhelyezett második 68 rugalmas elemek elrendezése hasonló a 142 láberesztékrészben lévő hasonló elemek elrendezéséhez. Például a 62 belső szél rányúlhat a 174 záróréteg 61 terelőelemrésze 149 második szemköztes felületének teljes egészére, és lényegében teljesen lefedheti a 174 záróréteg 149 második szemköztes felületének a 144 szennyeződésterelőelem-részen belüli teljes egészét. Ennek megfelelően a 62 belső szél a 174 záróréteg és a viselő bőre között helyezkedhet el.

A második 68 rugalmas elemek elrendezése a 144 szennyeződésterelőelem-részben a 174 záróréteg és a 176 fedőréteg 61 és 63 terelőelemrészének legalább egyikéhez rögzíthető például ragasztó vagy más rögzítés meghatározott mintázatával. A ragasztó például különálló cseppek vagy szálak kiszórásával és/vagy folyamatos ragasztócsíkok felvitelével meghatározott mintázattal, például örvénymintában alkalmazható. Ezenkívül ragasztó meleg olvadéka is kiszórható úgy, hogy a kiszórt ragasztó a rugalmas elemek környezetében koncentrálódjon, és a rugalmas elemek közötti köztes részen csak kisebb, csökkentett mennyiségű ragasztó legyen. Ezenkívül a 68 rugalmas elemek a 174 záróréteg és a 176 fedőréteg legalább egyikéhez különálló, hosszirányú kiterjedésű 74 ragasztócsíkokkal is rögzíthető. Az egyes 74 ragasztócsíkok térben el vannak választva a közvetlenül szomszédos ragasztócsíktól egy meghatározott távolsággal, és mindegyik ragasztócsík egy rugalmas elemet rögzít a 174 záróréteg és a 176 fedőréteg legalább egyikéhez. A bemutatott kiviteli példánál a ragasztócsík egymással lényegében párhuzamosan helyezkednek el.

A 6. ábrán látható kiviteli példánál a 176 fedőréteg és a 174 záróréteg a 144 szennyeződésterelőelem-részben az egymással szomszédos második 68 rugalmas elemek közötti 90 köztes részen lényegében nincs egymáshoz rögzítve. Másrészt a 68 rugalmas elemek mindegyike rögzítve van a 174 záróréteg 61 terelőelemrészéhez és/vagy a 176 fedőréteg szennyeződés- 63 terelőelemrészéhez egy lényegében különálló 74 ragasztócsíkkal, a 142 láberesztékrésznél leírtakhoz hasonló módon. Ennek megfelelően az egyes, térben különálló ragasztócsíkok lényegében nem érintkeznek egymással, és lényegében nem rögzített 90 köztes részek levegővel töltődhetnek és rugalmas párnát képezhetnek.

Egy másik lehetséges elrendezésnél a 176 fedőréteg és a 174 záróréteg a 144 szennyeződésterelőelemrészen az egymással szomszédos második 68 rugalmas elemek közötti 90 köztes részen melegen olvasztott ragasztóval enyhén egymáshoz van rögzítve, de a melegen olvasztott ragasztó nagyobb mennyisége a 68 rugalmas elemeknél koncentrálódik. A 68 rugalmas elemek a 144 szennyeződésterelőelem-részen a 174 záróréteg 61 terelőelemrésze és a 176 fedőréteg szennyeződés- 63 terelőelem-része legalább egyikéhez rögzítve van egy, a 68 rugalmas elemeknél nagyobb vastagságú 74 ragasztócsíkkal, a 142 láberesztékrésznél leírtakhoz hasonló módon. Ennek megfelelően a kismértékben rögzített 90 köztes részeknél is rugalmas pámarészek alakulhatnak ki.

A 68 rugalmas elemek mindegyike rögzíthető a 174 záróréteg 61 terelőelemrészének egyetlen felületéhez, mint például a 148 első szemköztes felülethez és lefedhetők a 176 fedőréteg 63 terelőelemrészével (7. ábra). Lehetséges olyan kialakítás is, ahol a 68 rugalmas elemek mindegyike a 149 második szemköztes felülethez van rögzítve és a 176 fedőréteg 62 belső szélével van lefedve (8. ábra).

A 68 rugalmas elemek második elrendezésének ezenkívül lehet egy első csoportja, amelynek rugalmas

HU 223 504 Β1 elemei a 174 záróréteg 148 első szemköztes felületéhez vannak rögzítve, és egy második csoportja, amelynek rugalmas elemei a 174 záróréteg 14 9 második szemköztes felületéhez vannak rögzítve (4. és 6. ábra). Ezenkívül a 68 rugalmas elemek első és második csoportja egymáshoz képest oldalirányban eltoltan helyezhetők el.

A találmány szerinti elrendezéseknél a 144 szennyeződésterelőelem-rész 68 rugalmas elemei a 142 láberesztékrész legközelebbi 138 rugalmas elemétől 164 közbenső területtel vannak elválasztva (6. ábra), amelynek szélessége legalább kb. 2 mm, előnyösen legalább kb. 8 mm, és még előnyösebben legalább kb. 16 mm. Az elválasztó távolság biztosítja azt, hogy a 144 szennyeződésterelőelem-rész 68 rugalmas elemei a 142 láberesztékrész 138 rugalmas elemeitől lényegében függetlenül működhessenek. Ennek megfelelően a 144 szennyeződésterelőelem-rész 68 rugalmas elemei által okozott ráncolódás lényegében elválasztható a 142 láberesztékrész 138 rugalmas elemei által okozott ráncolódástól.

A találmány különböző kivitelei példáinál a 144 szennyeződésterelő elemnek a termék keresztirányában mért összetett merevsége legalább mintegy 5 mg. A találmány céljának megfelelően a 144 szennyeződésterelő elem merevségét a termék 26 hossziránya mentén felvett hajlítási tengely körüli hajlítónyomatékra vonatkoztatva határozzuk meg. A 144 szennyeződésterelő elem merevsége előnyösen legalább mintegy 10 mg, és adott esetben legalább mintegy 15 mg a javított tárolás érdekében. A találmánynál másrészt a 144 szennyeződésterelő elem összetett merevsége legfeljebb mintegy 250 mg, előnyösen legfeljebb mintegy 200 mg, és még előnyösebben legfeljebb mintegy 170 mg a kívánt hatás elérése érdekében. Ha a 144 szennyeződésterelő elem merevsége túl alacsony, fennáll az összeomlás veszélye, a túl nagy merevség pedig a viselő bőrének fokozott irritációját okozza.

A találmány szerinti abszorbens termék bemutatott kiviteli példájánál a 19 lábereszték-terelő elem közvetve vagy közvetlenül a 28 felső réteg testoldali felületének kijelölt részéhez van rögzítve. A 19 lábereszték-terelő elem hossza az abszorbens termék 180 teljes hosszának legalább mintegy 20%-a (1. ábra). Más elrendezéseknél a 19 lábereszték-terelő elem hossza az abszorbens termék 180 teljes hosszának legalább mintegy 30%-a, vagy adott esetben legalább mintegy 40%-a a javított hatás érdekében. Szükség esetén a 19 lábereszték-terelő elem hossza elérheti az abszorbens termék 180 teljes hosszának 100%-át a jobb tömítés és tárolás érdekében. Másrészt a 19 lábereszték-terelő elemek hossza az abszorbens termék 180 teljes hosszának legfeljebb mintegy 80%-a, vagy adott esetben legfeljebb mintegy 70%-a a javított hatás érdekében.

A 19 lábereszték-terelő elemek 142 láberesztékrésze a 30 alsó réteg hozzá tartozó konkáv 15 oldalsó körvonalát áthidalja 182 hosszúságban, amely az abszorbens termék 180 teljes hosszának legalább mintegy 20%-a. Más elrendezéseknél a 142 láberesztékrészek a 30 alsó réteg hozzá tartozó konkáv 15 oldalsó körvonalát olyan 182 hosszúságban hidalják át, amely az abszorbens termék 180 teljes hosszának legalább mintegy 30%-a, vagy adott esetben az abszorbens termék 180 teljes hosszának legalább mintegy 40%-a a javított hatás érdekében. Szükség esetén a 142 láberesztékrészek áthidaló- 182 hossza elérheti az abszorbens termék 180 teljes hosszának 100%-át a jobb tömítés és tárolás érdekében. Másrészt a 142 láberesztékrészek áthidaló 182 hossza az abszorbens termék 180 teljes hosszának legfeljebb mintegy 80%-a, vagy adott esetben legfeljebb mintegy 70%-a a kívánt teljesítmény és költségkímélés érdekében.

Amint azt már a korábbiakban leírtuk, a 19 lábereszték-terelő elem hossza lényegében megegyezhet az abszorbens termék 180 teljes hosszával. Lehetséges olyan kialakítás is, ahol a 19 lábereszték-terelő elem hossza kisebb az abszorbens termék 180 teljes hosszánál, és a viszonylag rövidebb 19 lábereszték-terelő elem az abszorbens termék 180 teljes hossza mentén egy kijelölt helyen helyezhető el. Lehetséges olyan kialakítás is, ahol a 19 lábereszték-terelő elem hossza lényegében ugyanakkora vagy kisebb, mint a 32 abszorbens test teljes hossza, és a viszonylag rövidebb 19 lábereszték-terelő elem a 32 abszorbens test teljes hossza mentén egy kijelölt helyen helyezhető el.

A 19 lábereszték-terelő elem működésének további befolyásolása lehetséges az ereszték 138 rugalmas elemeinek és/vagy a terelőelem 68 rugalmas elemeinek egyenletes elosztásával a 142 láberesztékrész és/vagy a 144 szennyeződésterelőelem-rész teljes szélessége mentén (a nyújtási irányra lényegében merőleges irányban). Ezenkívül az ereszték 138 rugalmas elemei és/vagy a terelőelem 68 rugalmas elemei különálló funkcionális csoportokra oszthatók. A funkcionális csoportok elhelyezhetők a 19 lábereszték-terelő elem 142 láberesztékrészében és/vagy 144 szennyeződésterelőelem-részében a 19 lábereszték-terelő elem működésének befolyásolására és teljesítményének növelésére.

A találmány szerint az is lehetséges, hogy a 142 láberesztékrészben és/vagy a 144 szennyeződésterelő elemben a 68 rugalmas elemek és/vagy a 138 rugalmas elemek szakaszosan legyenek megfeszítve. A szakaszos feszítés célszerűen úgy van megoldva, hogy a rugalmas ráncolódás lényegében a 19 eresztékterelő elem középső, hosszirányú központi területére korlátozódjon. A szakaszos feszítés többféleképpen is elérhető. Például a 142 láberesztékrészben és/vagy a 144 szennyeződésterelő elemben a 138 rugalmas elemek és/vagy a 68 rugalmas elemek rugalmas összehúzhatósága csökkenthető valamilyen mechanikus módszerrel, például ultrahangos vagy termikus kezeléssel, ami hatékonyan megszüntetni vagy más módon deaktiválja a kiválasztott részek rugalmasságát vagy összehúzhatóságát. Másrészt ragasztó vagy más rögzítőeszköz is alkalmazható azokon a területeken, ahol az elasztikus elemek összehúzódásával ráncolni kívánjuk az összetett terelőelemet. Azokon a helyeken, ahol nincs ragasztó, az elasztikus elemek szabadon összehúzódhatnak az összetett terelőelem ráncolása nélkül. Más elrendezéseknél a 142 láberesztékrész

HU 223 504 Bl vagy a 144 szennyeződésterelőelem-rész hosszirányú végei lényegében teljesen immobilizálhatók azáltal, hogy a végeket a 28 felső rétegen (vagy a termék más alkotórészén) rögzítjük ragasztással, ultrahangkötéssel vagy más rögzítőmechanizmussal.

Általában az összeállított 19 lábereszték-terelő elem ugyanolyan mértékben kinyújtott állapotban szerelhető össze az abszorbens termékkel, mint amilyen mértékben ki volt nyújtva a 19 lábereszték-terelő elem a 68 és a 138 rugalmas elemek behelyezésekor. Ennek megfelelően a 19 lábereszték-terelő elem az abszorbens termékhez rögzíthető, miközben a 19 lábereszték-terelő elem 176 fedőrétege és a 174 zárórétege teljesen kinyújtott, lényegében ráncmentes, kiterített állapotban van, és a 68 és 138 rugalmas elemek lényegében a kezdeti nyújtott állapotukban vannak. Másrészt az összetett 19 lábereszték-terelő elem összehúzható és ráncolható a csatlakoztatott 68 és 138 rugalmas elemek hatására a rugalmas összehúzódás meghatározott mértékével, még mielőtt az összetett 19 lábereszték-terelő elemet az abszorbens termékhez rögzítenénk. A megengedett rugalmas összehúzódás és előráncolás mértékét az összetett 19 lábereszték-terelő elem kezdeti összehúzásmentes állapotából kiindulva százalékosan adhatjuk meg az alábbi képlet alapján.

100-(Li—Lf)/Li ahol

Li a lábereszték-terelő elem kezdeti ráncmentes hossza

Lf a lábereszték-terelő elem végső ráncolt hossza.

A találmány szerint a megengedett előzetes összehúzás és ráncolás mértéke 0 és 50% között van. A megengedett előzetes összehúzás és ráncolás mértéke célszerűen legalább kb. 10%, másrészt előnyösen legfeljebb kb. 25% a kívánt hatás érdekében. Az előzetes összehúzás és ráncolás megfelelően megválasztott mértéke csökkenti a gyártás során a felső rétegre és az alsó rétegre kifejtett kezdeti összehúzó erőt, és függetleníti a felső réteget és az alsó réteget a 19 lábereszték-terelő elem megnyúlásától és összehúzódásától viselés közben.

Az 1., 2. és a 4. ábra szerint a 80 zsebes tárolóelem 84 rugalmas zsebrésze a hosszirányú 144 szennyeződésterelő elemek befelé néző testoldali felületeit áthidalja. A 84 rugalmas zsebrész 104 szabad vége lényegében nem csatlakozik és nincs hozzákötve a 144 szennyeződésterelő elemek 66 mozgó széleihez, ami csökkenti a rugalmas 144 szennyeződésterelő elem és a 84 rugalmas zsebrész közötti kölcsönhatást. Ezenkívül előnyös, ha a 144 szennyeződésterelő elemeket összehúzó 68 rugalmas elemek rugalmas feszültségét egy meghatározott szakaszra korlátozzuk. Ennek megfelelően célszerűen a 144 szennyeződésterelő elemekben a feszültség a 144 szennyeződésterelő elemek hosszirányú középső tartományára van korlátozva. A 144 szennyeződésterelő elemek végei, amelyek a 84 rugalmas zsebrésszel szomszédosak, lényegében mentesek a 68 rugalmas elemek által kifejtett rugalmas feszültségtől. A 66 mozgó szélek távoli végei ezenkívül rögzíthetők a 28 felső réteghez megfelelő rögzítőeszközzel, és ezáltal még jobban elszigetelhetek a 144 szennyeződésterelő elem 66 mozgó szélei a 84 rugalmas zsebrész működésétől és nyílásától. A 144 szennyeződésterelőelem-rész kívánt korlátozott rugalmas feszültsége más technikákkal is elérhető, amint azt a fentiekben már leírtuk.

Bizonyos, találmány szerinti elrendezéseknél a 19 lábereszték-terelő elemek úgy vannak elhelyezve, hogy nem érintkeznek a 80 zsebes tárolóelemekkel. Ennek megfelelően a 19 lábereszték-terelő elemek úgy vannak kialakítva, hogy a végei a 80 zsebes tárolóelemek 84 rugalmas zsebrészeinek végeitől térközzel elválasztva helyezkedjenek el. Másrészt a 19 lábereszték-terelő elemek úgy is kialakíthatók, hogy a 80 zsebes tárolóelemek befelé néző, testoldali felületére feküdjenek fel. Ilyenkor a 19 lábereszték-terelő elemek a 80 zsebes tárolóelemek 104 szabad végei és az abszorbens termék 22 szegélye közötti részen végződhetnek. Olyan kialakítás is lehetséges, ahol a 19 lábereszték-terelő elemek a 80 zsebes tárolóelemek kifelé néző felületei mellett, alul helyezkednek el. A 19 lábereszték-terelő elemek ilyenkor a 80 zsebes tárolóelemek 104 szabad végei és az abszorbens termék 22 szegélye közötti részen végződhetnek.

A találmány különböző kiviteli példáinál a kiválasztott abszorbens szerkezet, például amely a 46 beáramláscsillapító részt és a 32 abszorbens testet tartalmazza, a 28 felső réteg és a 30 alsó réteg között helyezkedik el, és azokkal együtt alkotja a 10 pelenkát. Az abszorbens szerkezet általában összenyomható, alakítható, a viselő bőrét nem irritáló, és képes a testváladékok felszívására és megtartására. A találmány céljának megfelelően, az abszorbens rendszer bármelyik eleme egyetlen összefüggő anyagból, vagy több különálló, egymással összekötött anyagdarabból állhat. Ha az abszorbens elem, például a 32 abszorbens test egyetlen lényegében összefüggő anyagdarabból áll, akkor a szükséges szerkezeti jellemzők térben változóan lehetnek megvalósítva. Ha viszont az abszorbens elem több darabból áll, akkor az egyes darabok képezhetik az egyes rétegeket, vagy egyéb nem rétegelt alakot és konfigurációt vehetnek fel. Ezen túlmenően az egyes darabok azonos vagy eltérő kiteijedésűek lehetnek a termék igényeitől függően. Előnyös azonban, ha mindegyik különálló darab együttműködő, közvetlen érintkezőkapcsolatban van legalább a kerülete egy része mentén legalább egy szomszédos darabbal az abszorbens szerkezetben. Célszerűen mindegyik darab össze van kötve az abszorbens szerkezet szomszédos részével egy alkalmas ragasztási és/vagy áthurkolódási mechanizmus által, mint például ultrahangos kötéssel vagy ragasztott kötéssel, vagy mechanikus vagy hidraulikus tűzéssel.

A bemutatott kiviteli példánál a 32 abszorbens testnek folyadékbefogadó része, célterülete, és görbe vonallal határolt oldalszéle van. A két, általában tükörképszerűen szimmetrikus, befelé ívelt oldalszél keskenyebb középső részt képez, ami a viselő combjai közé helyezhető. A bemutatott 32 abszorbens testnél az elülső részen két keresztirányban szemközti fülrész és középső rész van. A célterület azt a területet foglalja magában, amelyiken az ismételt folyadékbehatolás törté15

HU 223 504 Bl nik a 32 abszorbens testbe. A pelenka viselése közben a fiilrészek körülveszik a viselő derekát, a középső rész pedig a viselő lábai között helyezkedik el.

A 32 abszorbens test különböző anyagok, méretek és alakok nagy választékában készülhet, így lehet például négyszögletes, trapéz alakú, T alakú, I alakú, óraüveg alakú stb. A 32 abszorbens test méretének és nedvszívó képességének illeszkedni kell a viselő méreteihez, valamint az abszorbens termék szándékolt felhasználása során keletkező folyadékterheléshez. Ezenkívül a 32 abszorbens test mérete és nedvszívó képessége változhat annak függvényében is, hogy a viselő csecsemő vagy felnőtt. A találmány szerint a 46 beáramláscsillapító rész és a 48 visszatartó rész sűrűsége és/vagy felülettömege és azok aránya is változtatható. A találmány szerint az abszorbens szerkezet abszorbenskapacitása legalább mintegy 300 g szintetikus vizelet. A találmány szerinti abszorbens szerkezet nedvszívó képessége előnyösen legalább mintegy 400 g szintetikus vizelet is lehet a javított teljesítmény eléréséhez.

A 32 abszorbens test kialakításához a nedvesíthető, hidrofil, rostos anyagok különféle típusai használhatók. Ilyenek például a természetben előforduló, természetüknél fogva nedvesíthető anyagot tartalmazó szerves rostok, mint például a cellulózrostok; a cellulózt vagy cellulózszármazékokat tartalmazó szintetikus szálak, mint például a rayonszálak; alapvetően nedvesíthető anyagot tartalmazó szervetlen szálak, mint például üvegszálak; eredendően nedvesíthető hőre lágyuló polimerekből készült szintetikus szálak, mint például bizonyos poliészter- vagy poliamidszálak; és nem nedvesíthető termőplasztikus polimereket tartalmazó szintetikus szálak, mint például polipropilénszálak, amelyeket megfelelő eszközökkel hidrofilizáltak. Ezek a szálak például hidrofilizálhatók, ha kezeljük őket szilícium-dioxiddal, vagy olyan anyaggal, amelynek megfelelő hidrofil oldalláncai vannak, és nem könnyű eltávolítani a szálról, vagy ha a nem nedvesíthető hidrofób szálat hidrofil polimerrel vonjuk be a szál kialakítása közben vagy után. A találmány céljainak megfelelnek továbbá a fent említett szálak különféle típusainak kiválasztott keverékei is.

A leírásban a „hidrofil” kifejezést olyan szálakkal vagy azok felületével kapcsolatban használjuk, amelyek a szálakkal kapcsolatba lépő vizes folyadékokkal nedvesíthetők. Az anyagok nedvesítési foka kifejezhető az érintett folyadék és anyagok illeszkedési szögével és felületi feszültségével. A 46 beáramláscsillapító részt alkotó szálasanyagok vagy szálasanyag-keverékek nedvesíthetőségének mérésére alkalmas berendezések és eljárások kiválaszthatók Cahn SFA-222 felületierőelemző rendszeréből, vagy egy lényegében egyenértékű rendszerből. Ha ezzel a rendszerrel mérünk, akkor azokat a szálakat, amelyek illeszkedési szöge kisebb mint 90 fok, nedvesíthetőnek vagy hidrofilnek minősítjük, míg azokat a szálakat, amelyek illeszkedési szöge nagyobb mint 90 fok, nem nedvesíthetőnek vagy hidrofóbnak minősítjük.

A 48 visszatartó rész nagy megkötőképességű anyagszemcsékkel kevert hidrofil szálasmátrixot, mint például cellulózpehely-kelmét tartalmazhat. A 48 viszszatartó rész szuperabszorbens hidrogélképző részecskék és olvasztva fuvott szintetikus polimer szálak keverékéből, vagy szuperabszorbens részecskék és természetes szálak és/vagy szintetikus polimer szálak keverékét tartalmazó szálas koform anyag keverékéből is kialakítható. A szuperabszorbens részecskék lényegében homogén módon összekeverhetők a hidrofil szálakkal, vagy nem homogén módon is keverhetők. A szuperabszorbens részecskék koncentrációja nem lépcsős gradiens szerint változtatható az abszorbens szerkezet vastagságának (z irány) lényeges része mentén úgy, hogy az abszorbens szerkezet test felőli oldalán legyen a kisebb koncentráció, és az abszorbens test külső oldalán legyen a viszonylag nagyobb koncentráció. A megfelelő z-gradiens-konfigurációk megismerhetők például az US 4,699,823 számú szabadalmi leírásából, amelynek tartalmát itt nem ismertetjük részletesebben. A szuperabszorbens részecskék a hidrofil szálak mátrixán belül egy diszkrét rétegben is elhelyezhetők, vagy szuperabszorbens anyagot tartalmazó diszkrét különálló zsebként is kialakíthatók. Ezenkívül két vagy több különböző szuperabszorbens anyag szelektíven is elhelyezhető a szálasmátrixon belül vagy a mátrix mentén.

A nagy megkötőképességű anyag állhat egy abszorbens gélképző anyagból, például egy szuperabszorbensből. Az abszorbens gélképző anyagok lehetnek természetes, szintetikus vagy módosított természetes polimerek és anyagok. Ezenkívül az abszorbens gélképző anyagok lehetnek szervetlen anyagok, így például szilikagél, vagy szerves vegyületek, például térhálósított polimerek. A „térhálósított” jelző olyan eljárásra utal, amely eredetileg vízoldékony anyagokból lényegében vízoldhatatlan, de duzzadó anyagokat hoz létre. Az ilyen módszerek közé tartozik például a fizikai összekuszálás, valamint a kristályos területek, a kovalens kötések, ionos komplexek és kötések, hidrofil kötések, például hidrogénhídkötések, vagy hidrofób kötések, például Van dér Waals-kötések kialakítása.

A szintetikus abszorbens, gélképző, polimer anyagokra példaként említjük a poliakrilsav és polimetakrilsav alkálifém- és ammóniumsóit, a poliakrilamidokat, poli(vinil-étereket), a maleinsavanhidrid vinilészterekkel és a-olefinekkel képzett kopolimerjeit, a poli(vinil-pirrolidon)-t, poli(vinil-morfolin-on)-t, a poli(vinil-alkohol)-t, valamint ezek keverékeit és kopolimeijeit. Az abszorbens szerkezetben használható további polimerek közé tartoznak még a természetes és módosított természetes polimerek, így például hidrolizált akrilnitrillel ojtott keményítő, akrilsavval ojtott keményítő, metil-cellulóz, karboxi-metil-cellulóz, hidroxi-propil-cellulóz, valamint természetes mézgák, így alginátok, xantánmézga, szentjánoskenyér-mézga és hasonlók. Találmányunkban a természetes és részben vagy teljesen szintetikus abszorbens polimerek keverékei is használhatók. További alkalmas abszorbens gélképző anyagok vannak leírva az US 3,901,236 számú szabadalmi leírásában. Szintetikus abszorbens gélképző anyagok előállításának eljárását közli Masuda és társa az US 4,076,663, valamint Tsubakimoto és társa az US 4,286,082 számú szabadalmi leírásban.

HU 223 504 Bl

A szintetikus abszorbens gélképző anyagok általában olyan xerogélek, amelyek megnedvesedve hidrogélt képeznek. A „hidrogél” elnevezést az anyag nedves és száraz formájára egyaránt használjuk.

Amint már említettük, a nagy megkötőképességű anyagot a 48 visszatartó részben általában diszkrét szemcsék alakjában használják. A szemcséknek kívánság szerint bármilyen alakjuk lehet, például spirális vagy félspirális, kocka, rúd, polihedron stb. Az olyan alakok alkalmazása, ahol a legnagyobb méretnek a legkisebb mérethez viszonyított aránya nagy, mint például a tűk, pelyhek vagy szálak, szintén elképzelhető. Az abszorbens gélképző anyag szemcséinek konglomerátumai szintén használhatók a 48 visszatartó részben.

A jól használható szemcsék átlagos mérete körülbelül 20 pm-től körülbelül 1 mm-ig terjed. A „szemcseméret” alatt az egyes szemcsék legkisebb méretének súlyozott átlagát értjük.

Alkalmas nagy megkötőképességű anyagoknak meghatározott (néha AC-vel jelölt) abszorbenskapacitása, (néha DUL-lal jelölt) terhelés alatti deformációja, és (néha Wl-vel jelölt) elszívási indexe van. Ezeknek a paramétereknek a részletes leírása megtalálható Byerly és társa 757,787 számú US szabadalmi bejelentésében, amelynek címe „abszorbens szerkezetek és azokat tartalmazó abszorbens termékek”, és amelyre itt csupán hivatkozással utalunk a találmánnyal összhangban.

A találmány szerint a 48 visszatartó rész lényegében hidrofil szálak mátrixából áll, amelyben nagy abszorpcióképességű anyag van elosztva. Javított abszorbens tulajdonságú, kiválasztott szuperabszorbens polimerekkel maximális teljesítményt lehet elérni az abszorbens termék kívánt vékonyságának megtartása mellett. A javított teljesítmény eléréséhez a szuperabszorbens anyag részecskéit ki lehet úgy válogatni, hogy a terhelés alatti abszorpció (AUL) értéke 25-40 közötti tartományban, az abszorbens kapacitás (AC) értéke pedig 32-48 közötti tartományban legyen. A szuperabszorbens anyag folyadékfelvételi sebessége 3-15 g/g (gramm folyadék/gramm szuperabszorbens anyag) 30 s terhelés alatti abszorpció mellett, 6,5-21 g/g 5 perc terhelés alatti abszorpció (AUL) mellett, és 25-40 g/g 60 perc terhelés alatti abszorpció (AUL) mellett.

Az AUL meghatározásának egyik alkalmas módszere megismerhető US 5,147,343 számú szabadalmi leírásából (Kellenberger: Nyomás hatására megduzzadó hidrogéleket tartalmazó abszorbens termékek).

A találmányhoz alkalmas szuperabszorbens polimer például a Hoechst Celanese (Portsmouth, Virginia) cég által gyártott SANWET IM 3900 termékjelű polimer. Más alkalmas szuperabszorbens például a Dow Chemical Co. (Midland, Michigan) DOW DRYTECH 2035LD termékjelű polimere, vagy a Stockhausen, Inc. (Greensboro, North Carolina) cég FAVOR SAB 870 M polimere.

A 48 visszatartó rész hidrofil szálasmátrixa cellulózpehelypép réteg lehet, ahol hidrofil szálasmátrixban szuperabszorbens polimer részecskék vannak elosztva. A hidrofil szálak és a szuperabszorbens részecskék például legfeljebb kb. 75:25, előnyösen legfeljebb kb.

70:30, és még előnyösebben legfeljebb kb. 55:45 szál/ /részecske tömegarányban lehetnek elkeverve. Másrészt a találmány szerint a szál/részecske tömegarány legalább kb. 25:75, előnyösen legalább kb. 30:70, és még előnyösebben legalább kb. 45:55. Az ilyen szál/részecske arányok különösen előnyösek az abszorbens szerkezet célterületén. A találmány szerint abszorbens terméknél adott esetben a szál/részecske tömegarány legfeljebb kb. 65:35 és legalább kb. 50:50 a kívánt hatás elérése érdekében.

A hidrofil szálak és a nagy megkötőképességű részecskék úgy is kombinálhatok, hogy a keverék felülettömeg-átlaga kb. 400-1000 g/m² között legyen. Az ilyen felülettömeg különösen előnyös az abszorbens szerkezet célterületén. A találmány szerint előnyös, ha a keverék felülettömeg-átlaga kb. 500-950 g/m² között, célszerűen kb. 550-900 g/m² között van a kívánt hatás érdekében.

A találmány szerinti abszorbens termék különböző kiviteli alakjainál a kis vastagságméretének biztosításához a 48 visszatartó rész rétegvastagsága legfeljebb 0,6 cm, előnyösen legfeljebb 0,53 cm és még előnyösebben legfeljebb 0,5 cm az előnyös hatás érdekében. A rétegvastagságot 1,38 kPa (0,2 psi) kényszemyomás alatt lett meghatározva.

A 48 visszatartó rész vagy az abszorbens termék más alkotórészeinek sűrűsége a felülettömegből és a vastagságból kiszámítható. Pelenkák esetében például a tömeget és a vastagságot a nemrég kicsomagolt, hajtogatásmentes és száraz pelenkákon 1,38 kPa kényszernyomás mellett mérik. A sűrűség számításához szükséges vastagság méréséhez hagyományos vastagságmérő készülékek használhatók.

A találmány bemutatott kivitelei példáinál az abszorbens 48 visszatartó részben 4-22 g fapehelypép, előnyösen 8-18 g fapehelypép, és még előnyösebben 12-14 g fapehelypép van a kívánt hatás érdekében. A fapehelypép határozza meg általában a 10 pelenka alakját és formáját, továbbá hordozza és elhelyezi a szuperabszorbens polimer vagy más nagy megkötőképességű anyag részecskéit. A 48 visszatartó rész 7-12 g szuperabszorbens polimert tartalmazhat, a bemutatott kiviteli példánál pedig 8 g szuperabszorbens polimert tartalmaz. A 48 visszatartó részben kellő mennyiségű szuperabszorbens polimert kell elhelyezni annak érdekében, hogy a teljes megkötőképesség legalább 300 g szintetikus vizelet legyen. Például egy közepes méretű 7-13 kg tömegű gyerek számára alkalmas pelenka teljes visszatartó kapacitása 400 g szintetikus vizeletnek felel meg.

A fapehelypép és a szuperabszorbens részecskék szelektíven helyezhetők el a 48 visszatartó rész megfelelő területein. Például a fapehelypép felülettömege változhat a 48 visszatartó rész szélességmérete mentén. Olyan megoldás is lehetséges, hogy a 48 visszatartó rész első derékszalag felőli végén nagyobb mennyiségű fapehelypép van beágyazva. Ilyen megoldást ismertet például Enloe K. az US 4,585,448 számú szabadalmi leírásában. A bemutatott kiviteli példánál a szuperabszorbens anyag nagyobb része a 48 visszatartó rész kö17

HU 223 504 Bl zépső része alatt van elosztva a visszatartó rész hossziránya mentén 8,9-11,4 cm szélességben. Ezenkívül a szuperabszorbens anyag kiválasztott részen lehet elhelyezve, és így csökkenthető a 48 visszatartó rész oldalrészein és peremrészeinek közelében a szuperabszorbens anyag mennyisége. A 48 visszatartó rész szélei mentén a szuperabszorbens anyag csökkentett mennyisége javítja a szuperabszorbens részecskék megtartását a 48 visszatartó rész szálas fapehelypép mátrixában. A szuperabszorbens anyag szakaszos vagy szelektív elhelyezése például US 5,028,224 számú szabadalmi leírásból (Pieper és társa: Eljárás és berendezés anyagrészecskék szakaszos elhelyezésére szubsztrátumban) megismerhető eljárással és berendezéssel valósítható meg.

A találmány szerint a 32 abszorbens test általában T alakú lehet, ahol a T keresztirányú szára általában az abszorbens termék derékszalagrészének megfelelően helyezkedik el, különösen fiúcsecsemőknél, a javított teljesítmény érdekében. A bemutatott kiviteli példánál például a 48 visszatartó rész keresztirányú szélessége az abszorbens termék első derékszalagrészének fülrészénél 22,9 cm, a legkeskenyebb részen a combrésznél

8,9 cm, és a hátsó derékszalagrésznél 11,4 cm.

A teljes 32 abszorbens test vagy annak részei, mint például a 48 visszatartó rész beborítható egy hidrofil, nagy nedves szilárdságú szövetből készült, vagy szintetikus szálas szövetű burkolólappal. Az ilyen borítólap az abszorbens test használat közbeni integritását is növelheti. A borítólap például ragasztással rögzíthető a 32 abszorbens testhez vagy az abszorbens termék más alkotórészeihez.

A 48 visszatartó részben található szuperabszorbens részecskék vagy más nagy megkötőképességű anyag magas koncentrációja következtében fokozott nehézséget jelent a nagy megkötőképességű részecskék elhelyezése a visszatartó részben, valamint annak megakadályozása, hogy a szuperabszorbens anyag a pelenka testoldali részébe vándoroljon. A 32 abszorbens test tárolóképességének javítására a 32 abszorbens testen javított borítás, mint például 70 burkolólap van, amely közvetlenül a 48 visszatartó rész körül van elhelyezve. A 70 burkolólap célszerűen olyan abszorbensanyagréteg, amely lefedi a 48 visszatartó rész testoldali és külső felületének nagy részét, és lényegében körülveszi a 48 visszatartó rész széleit, ezzel lényegében teljesen zárt borítást képezve. Egy másik lehetséges megoldásnál a 70 burkolólap olyan abszorbens burkolat, amely lefedi a 48 visszatartó rész testoldali és külső felületének nagy részét, és lényegében körülveszi a 48 visszatartó rész oldalsó széleit. Ennek megfelelően a 70 burkolólap oldalirányú oldalélének egyenes és befelé ívelt szakaszai egyaránt körülzárják a 48 visszatartó részt. Az ilyen elrendezésnél azonban a 70 burkolólap hosszanti oldaléléi nem zárják körül teljesen a 48 visszatartó részt az abszorbens termék derékövrészeinél.

A 70 burkolólapnak többrétegű kialakítás esetén különálló testoldali burkolórétege és különálló külső burkolórétege van, amelyek mindegyike túlnyúlik a visszatartó rész szélein vagy azok egy részén, amint az példaképpen az 1. ábrán látható. A 70 burkolólap ilyen kialakítása lehetővé teszi a 48 visszatartó rész széleinek teljes körülzárását. A rajzon látható 10 pelenka hátsó derékövrészén az abszorbens 70 burkolólap úgy is kialakítható, hogy az nagyobb mértékben nyúljon túl a 48 visszatartó rész szélén, és ezáltal nagyobb fedőképességet és merevséget adjon a pelenka hátsó füles részeinek. Az ábrázolt kiviteli példánál a 70 burkolólap testoldali és külső rétege legalább 1,3 cm-rel nyúlik túl a 48 visszatartó rész szélein, és ezáltal kifelé kiálló, peremszerű ragasztási szegélye van, amely mentén a 70 burkolólap testoldali rétegének szélét teljesen vagy részben össze lehet kapcsolni a 70 burkolólap külső rétegének szélével.

A 70 burkolólap testoldali és külső rétege lényegében ugyanolyan anyagból vagy különböző anyagokból készülhet. A 70 burkolólap külső rétege készülhet viszonylag kis felülettömegű és viszonylag nagy porozitású, például nagy nedves szilárdságú, puhafapépet tartalmazó cellulózszövetből. A 70 burkolólap testoldali rétege a korábban leírt burkolólapanyagok valamelyikéből készülhet, amelynek viszonylag kicsi a porozitása. A kis porozitású testoldali réteg jobban meg tudja akadályozni a szuperabszorbens részecskék átjutását a viselő bőréhez, és a nagy porozitású, kisebb felülettömegű külső réteg csökkenti a költségeket.

A 70 burkolólap testoldali és külső rétegének egymáshoz rögzítésére ragasztót, mint például NATIONAL STARCH 72-3723 ragasztót nyomtathatunk a 70 burkolólap kiválasztott ragasztási felületére, például rotációs mélynyomásos rendszenei. Egy másik kiviteli példánál, ahol a 70 burkolólap nemszőtt olvasztva füvott szálasanyag, a testoldali és a külső réteg lezárása forró kalanderezéssel valósítható meg, ami egy lezárt csíkot képez a 48 visszatartó rész peremtartományában.

A 48 visszatartó rész vékonysága és a 48 visszatartó részben a szuperabszorbens anyag magas koncentrációja következtében a 48 visszatartó részben önmagában túlságosan alacsony lenne a folyadékfelvételi sebesség, vagy nem lenne fenntartható több folyadékbehatolás idejére. A 46 beáramláscsillapító rész porózus, folyadékáteresztő rétegének hozzáadása azonban előnyösen javítja az összetett abszorbens szerkezet folyadékfelvételét. A 46 beáramláscsillapító rész általában kevésbé hidrofil, mint a 48 visszatartó rész, és megfelelő szintű a sűrűsége és a felülettömege ahhoz, hogy gyorsan összegyűjtse és átmenetileg tárolja a beáramló folyadékot, a folyadékot a belépési ponttól elszállítsa és lényegében teljes egészében átadja a 32 abszorbens test másik részeinek, különösen a 48 visszatartó résznek. Az ilyen elrendezés megakadályozza, hogy a folyadék összegyűljön az abszorbens terméknek a viselő bőrével érintkező részén, és ezáltal csökkenti a viselő nedvességérzetét.

A 46 beáramláscsillapító rész kialakításához különböző szőtt és nemszőtt anyag használható. így például a 46 beáramláscsillapító rész poliolefinszálakból olvasztva füvott vagy sodratkötésű szövetréteg. A beáramláscsillapító réteg természetes vagy szintetikus szálakból

HU 223 504 Bl kialakított ragasztott kártolt szövet, vagy levegőn rétegezett szövet is lehet. A ragasztott kártolt szövet például porral ragasztott kártolt szövet, infravörös fénnyel ragasztott kártolt szövet, vagy levegőn ragasztott kártolt szövet. Az infravörös fénnyel ragasztott kártolt szövet, vagy levegőn ragasztott kártolt szövet különböző szálak keverékét tartalmazhatja, ahol a szálak hossza

2,5-7,6 cm között lehet. A 46 beáramláscsillapító rész lényegében hidrofób anyagú is lehet, ahol a hidrofób anyag felületaktív anyaggal kezelt, vagy más kezeléssel elérhető, hogy a kívánt szintű nedvesíthetőséggel és hidrofil jelleggel rendelkezzen.

A bemutatott 10 pelenka 46 beáramláscsillapító része közvetlen folyadékátadó kapcsolatban van a szomszédos 48 visszatartó résszel. Amint az a bemutatott kiviteli példánál látható, a 46 beáramláscsillapító rész a 28 felső réteg külső felületével szomszédosán van elhelyezve, de elképzelhető olyan kialakítás is, ahol a 46 beáramláscsillapító rész a 28 felső réteg belső, testoldali felületével szomszédosán van elhelyezve. A bemutatott kiviteli példánál a 46 beáramláscsillapító rész rögzítését a 28 felső rétegen hagyományos mintában, mint például örvénymintában felhordott ragasztó biztosítja. Ezenkívül a 46 beáramláscsillapító rész a 70 burkolólaphoz is rögzítve van valamilyen hagyományos mintában felhordott ragasztóval. A felvitt ragasztó mennyisége elegendő kell legyen a biztonságos rögzítéshez, de nem lehet túl sok sem, hogy elkerüljük a folyadék átáramlásának túlzott korlátozását a 28 felső rétegből a 46 beáramláscsillapító részen és a 70 burkolólapon keresztül.

A 48 visszatartó rész folyadékvezető módon van elhelyezve a 46 beáramláscsillapító rész mellett, hogy képes legyen a 46 beáramláscsillapító részből kiáramló folyadék felvételére és tárolására. A bemutatott kiviteli példánál a 46 beáramláscsillapító résznek külön rétege van, amely a 48 visszatartó rész különálló rétegén van elhelyezve, ezáltal egy kétrétegű rendszert alkotva. A 46 beáramláscsillapító rész gyorsan felveszi és átmenetileg tárolja a kiválasztott folyadékokat, azokat a belépési ponttól elszállítja és a 46 beáramláscsillapító rész más területein elosztja, majd végül lényegében teljes egészében átadja a 48 visszatartó rész rétegének vagy rétegeinek.

A példaképpen bemutatott elrendezésnél a 46 beáramláscsillapító rész lényegében nem tartalmaz abszorbens gélképző anyagokat. A 46 beáramláscsillapító rész másrészt igen kis mennyiségben tartalmazhat szemcsés gélképző anyagot a kezdeti folyadéklökés csillapítására, de ez a mennyiség nem lehet nagy. Ha a szemcsés gélképző anyagból túl nagy mennyiség van jelen a célterületen, akkor a szemcsék hatására az abszorbens szerkezet túlságosan nagy mennyiségű folyadékot tart vissza és tárol. Ezenkívül a folyadéktranszport a célterülettől a 32 abszorbens test más területeire, különösen a 48 visszatartó részre nemkívánatos módon leromlik.

Amint azt már korábban említettük, a 46 beáramláscsillapító rész egy különálló réteg lehet, amely a felső réteg külső felületével szomszédosán helyezkedhet el a 48 visszatartó rész és a 28 felső réteg között. Ezért a 46 beáramláscsillapító résznek nem kell kitölteni a 32 abszorbens test teljes vastagságát. A 48 visszatartó részen például lehet egy bemélyedő rész, amely teljesen vagy részben körülveszi a 46 beáramláscsillapító részt, de lehetséges az is, hogy a 48 visszatartó rész teljesen a 46 beáramláscsillapító rész alatt helyezkedik el. A mélyedéssel ellátott 48 visszatartó rész esetében előnyösen megnövelhető a 46 beáramláscsillapító rész és a 48 visszatartó rész közötti érintkezési és folyadékátadási felület. Elképzelhető olyan kiviteli példa is, ahol a 46 beáramláscsillapító rész kitölti a 32 abszorbens test teljes vastagságát. Ilyenkor a folyadék kapillárisáramlása elsősorban oldalirányban (X-Y) lehetséges.

A 46 beáramláscsillapító rész alakja tetszőleges lehet, összhangban a 32 abszorbens test abszorpciós követelményeivel. Az alkalmas alakok közé tartozik például a kör, a négyszögletes, a háromszög, a trapéz, a téglalap, a kutyacsont, és az óraüveg vagy ovális alak. A 46 beáramláscsillapító rész előnyös alakjai nagy érintkezési és folyadékátadási felületet biztosítanak a 46 beáramláscsillapító rész és a 48 visszatartó rész között, és így az egyes részek közötti kapilláriskülönbség teljesen kihasználható. Bizonyos kiviteli példáknál a 46 beáramláscsillapító rész általában négyszögletes.

A találmány különböző kivitelei példáinál a 46 beáramláscsillapító rész a 48 visszatartó rész teljes hosszára kiterjed, vagy a 48 visszatartó rész teljes hosszának csak egy részére terjed ki. Ha a 46 beáramláscsillapító rész a 48 visszatartó rész hosszának csak egy részére terjed ki, akkor a 46 beáramláscsillapító rész a 32 abszorbens test mentén bárhol elhelyezhető. Például a 46 beáramláscsillapító rész hatásosabban működik, ha kismértékben el van tolva az első derékrész irányában, és oldalirányban központosán helyezkedik el a 32 abszorbens test felső részén. Ily módon a 46 beáramláscsillapító rész lényegében központosán helyezkedik el a 32 abszorbens test hosszirányú középvonalához képest, és lényegében a 32 abszorbens test felső részének középtartományában van.

A találmány szerinti abszorbens terméknél a 46 beáramláscsillapító rész hosszanti szélei a 48 visszatartó rész hosszanti szélein belül helyezhetők el. A találmány bizonyos konfigurációja esetén a 46 beáramláscsillapító rész megfelelő, szomszédos első széle a 48 visszatartó rész első derék menti szélétől előre meghatározott diszkrét távolságra lehet.

Úgy találtuk, hogy a 46 beáramláscsillapító részt alkotó hatásos anyag meghatározott paraméterekkel jellemezhető. Ilyen paraméterek közé tartozik például a felülettömeg, az áteresztőképesség, a porozitás, a felület per üres térfogat (SA/W), összenyomási rugalmasság, és a telítési kapacitás. További paraméter lehet a kötési mátrix, amely stabilizálja a pórusméretszerkezetet, és a hidrofilitás. A kötési mátrix és a szálkeverék denier-értéke előnyösen biztosítja és megtartja a kívánt pórusméret-szerkezetet.

A beáramláscsillapító anyagok és a fenti paraméterek meghatározásának további részletei megismerhetők például az US 5,486,166 számú szabadalmi bejelentés19

HU 223 504 Bl bői (Ellis C. és Bishop D.: Szálas nemszőtt anyagú beáramláscsillapító réteg személyes higiéniai abszorbens termékekhez és hasonlókhoz), valamint az US 5,490,846 számú szabadalmi leírásból (Ellis C. és Everett R.: (Javított beáramláscsillapító szálas nemszőtt anyag személyes higiéniai abszorbens termékekhez és hasonlókhoz).

A találmány előnyös kiviteli példáinál a beáramlást csillapító anyag természetes szálakat és szintetikus szálakat, mint például szintetikus polimer szálakat és ezek kombinációját tartalmazhatja. Az anyag például poliolefinszálakból állhat, bizonyos esetekben pedig kétkomponensű szálakat is tartalmazhat. A leírt textilek kétkomponensű szálai például polipropilén/polietilén kétkomponensű szálak lehetnek. Ezenkívül a kétkomponensű szálak laposan vagy spirálisan vannak göndörítve.

Az abszorbens termék bemutatott kiviteli példáinál az 56 oldallapelemek különálló elemek, amelyek hozzá vannak kapcsolva és erősítve a 30 alsó réteg hátsó derékövrészének oldalirányban egymással szemközti széleihez. Az 56 oldallapelemek oldalirányban nyúlnak ki a 30 alsó réteg oldalszéleiből. Az 56 oldallapelemek lényegében nem elasztomer anyagból, mint például polimer fóliából, szőtt textilből, nemszőtt textilből vagy hasonlóból, illetve ezek kombinációiból készülhetnek. A találmány egyes kiviteli példáinál az 56 oldallapelemek rugalmas anyagból, például nyújtott nemszőtt rétegelt (stretch-bonded-laminate SBL) anyagból, húzott nemszőtt rétegelt (neck-bonded-laminate NBL) anyagból, elasztomer fóliából, elasztomer habos anyagból vágy hasonlóból készülhetnek. Az 56 oldallapelemek kialakításához alkalmas, olvasztva fúvott elasztomer szálastextilek leírása megtalálható az US 4,663,220 számú szabadalmi leírásában, amelyre itt csak utalásszerűén hivatkozunk, és nem ismertetjük részletesen. Legalább egy, rostos rugalmas réteghez erősített, nemszőtt textilanyagú réteget tartalmazó összetett textilt ismertet Taylor J. és társa 1987. április 8-án EP 0 110 010 számon közzétett szabadalmi leírása. Mormon M. US 5,226,992 számú szabadalmi leírása további NBL anyagokat ismertet.

Elasztikus oldallapokkal és rögzítőfülekkel ellátott abszorbens termékeket ismertet Roessler T. és társa 168,615 számon 1993. december 16-án tett szabadalmi bejelentése, amelynek címe „Dinamikusan illeszkedő pelenka”. A megfelelő rögzítőrendszer kialakítására is különböző megoldásokat ismerhetünk meg az US 5,399,219 számú szabadalmi leírásból (Roessler T. és társai: Eljárás rögzítőrendszer előállítására dinamikusan illeszkedő pelenkához); az US 5,540,796 számú szabadalmi leírásból (Fries D.: Eljárás rugalmas fülrészek összeállítására); az US 5,595,618 számú szabadalmi leírásból (Fries D.: Eljárás laminált szalag összeállítására); és az US 5,549,592 számú szabadalmi leírásból (Fries D.: Abszorbens termék laminált szalaggal).

A rögzítőrendszer tartalmazhat ezenkívül különálló erősítőszalagot, amelyeket erősítő- és/vagy merevítőanyag alkot, és amely az egyes 56 oldallapelemek kiválasztott első felületére van laminálva az oldallapelemek külső részén. A bemutatott erősítőszalag lényegében végignyúlik az 56 oldallapelem külső részének teljes hosszán. Ezenkívül az erősítőszalag hossza nagyobb, mint a 36 rögzítőfül 38 felhasználói tapadórészén található 44 rögzítőelem hosszmérete. Az erősítőszalag például egy leváló csík, ahol a leváló csíknak például polimer fólia, mint például polipropilénfólia rétege van. Alkalmas leváló csíkanyagok beszerezhetők az Avery Corp. (Painesville, Ohio) cégtől.

A leváló szalag csíkja az 56 oldallapelem külső részére ragasztással vagy laminálással is felvihető az 56 oldallapelem első felületén. A bemutatott kiviteli példánál a leváló szalag csíkja úgy van elhelyezve, hogy annak mérete azonos az 56 oldallapelem méretével, és széle egybeesik az 56 oldallapelem szélével. Ezenkívül a leváló szalag szélessége 24 keresztirányban előnyösen ugyanakkora vagy nagyobb, mint a 36 rögzítőiül 38 felhasználói tapadórészén található 44 rögzítőelem szélessége.

A bemutatott rögzítőrendszemek kiegészítő, egymással szemközti 36 rögzítőfülpáija van, amely a terméket a viselő testén tartja. A 36 rögzítőfülek mindegyikének 86 rögzítőrétege van, amely különböző anyagból alakítható ki. A bemutatott kiviteli példánál a rögzítőréteg anyaga például polimer fólia, mint például polipropilénfólia lehet. Az alkalmas fóliaanyag beszerezhető az Avery Corp. (Painesville, Ohio) cégtől. A rögzítőréteg anyaga ezenkívül szőtt vagy nemszőtt kelme, mint például sodratkötésű nemszőtt kelme is lehet.

A példaképpen bemutatott 86 rögzítőrétegnek kijelölt rögzítőfelülete és azzal szemközti felhasználói felülete van, ahol a rögzítőréteg rögzítőfelületén kiválasztott rögzítőelem van elhelyezve. A rögzítőelem például ragasztó, kohéziós elem, egymásba kapcsolódó együttműködő elem, mechanikus rögzítő, csat, pecek és hurok, vagy ezek kombinációja lehet. A rögzítőelem például egy horgos-hurkos rögzítőrendszer horgos eleme (gombafeje) vagy hurkos eleme is lehet. A bemutatott konfigurációnál a rögzítőelem a rögzítőfelületre felvitt ragasztóréteg, és a rögzítőrendszemek ragasztós 36 rögzítőfüle van. A 36 rögzítőfülek leválaszthatóan vannak rögzítve egy 92 tapadási felülethez, amely a pelenka 12 első derékszalagrészéhez van csatlakoztatva, és ezzel szétválasztható és újra összekapcsolható rögzítőrendszert alkot.

A ragasztórögzítő eszközzel a ragasztóréteg felvihető a 36 rögzítőiül kijelölt 39 gyári tapadórészére az 56 oldallapelem külső részén az 56 oldallapelem kijelölt második felületén. Más rögzítőeszközök, mint például termikus kötések, ultrahangos kötések, mechanikus öltés, tűzés, valamint ezek kombinációja is alkalmas a 36 rögzítőiül tartós rögzítésére az 56 oldallapelemen. Például az ultrahangos kötésekkel növelni lehet a rögzítés erősségét.

Az 1. ábrán látható kiviteli példánál a 36 rögzítőfülnek 39 gyári tapadórésze van, amely átfedi az 56 oldallapelem külső szélét, és túlnyúlik az 56 oldallapelemen, ahol a 36 rögzítőfül 38 felhasználói tapadórészét alkotja. A 36 rögzítőfülnek viszonylag széles 38 felhasználói tapadórésze lehet, miközben a köz20

HU 223 504 Β1 benső része viszonylag keskenyebb. A közbenső rész a 36 rögzítőful 38 felhasználói tapadórésze és a 39 gyári tapadórésze között helyezkedik el. Lehetséges olyan kialakítás is, ahol a 36 rögzítőfülnek fogórésze is lehet. A fogórész általában nem tapadó anyagú, és van egy olyan felülete, amit a felhasználó kényelmesen megfoghat anélkül, hogy beszennyezné a rögzítőelemet.

A találmány különböző kiviteli példáinál különböző típusú, egymásba kapcsolódó mechanikus rögzítőelem alkalmazható egy jól működő rögzítőrendszer kialakítására. A találmány céljára alkalmas mechanikus rögzítőkonfigurációk megismerhetők például az US 5,605,735 számú szabadalmi leírásból (Zehner G. és társai: „Nagy leválasztás! szilárdságú rögzítőelem”); VanGompel P. és társai 1995. április 13-án 421,640 számon bejelentett US szabadalmi bejelentéséből, amelynek címe „Többszörösen záró rögzítőrendszer”.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Abszorbens termék (10) javított esztétikai hatású és tárolóképességű elasztikus kialakítással, amelynek hosszirányú (26) hosszmérete, keresztirányú (24) szélességmérete, első derékszalagrésze (12), hátsó derékszalagrésze (14), valamint az első derékszalagrészt és a hátsó derékszalagrészt egymással összekötő köztes része (16) van, továbbá a köztes rész (16) láb felőli nyitott részén (17) meghatározott hosszirányú kiterjedésű részen kifelé konkáv oldalsó körvonalú (15), egymással szemköztes oldalrészekkel (20) határolt alsó rétege (30); az alsó réteggel szemközti folyadékáteresztő felső rétege (28); a felső réteg (28) és az alsó réteg (30) között elhelyezett abszorbens teste (32); valamint a láb felőli nyitott részeknél (17) a felső réteg (28) és az alsó réteg (30) legalább egyikéhez kapcsolt összetett rugalmas lábereszték-terelő eleme (19) van, amely láberesztékrészből (142) és szennyeződésterelő elemből (144) áll; ahol a láberesztékrész (142) az alsó réteg (30) oldalsó konkáv körvonalán (15) túlnyúlóan, és azt áthidalóan és ezáltal a termék ráncolt rugalmas oldalrészét (20) képezően van elhelyezve; a szennyeződés terelőelem (144) egy darabból van kialakítva a hozzá tartozó láberesztékrésszel (142) és attól befelé helyezkedik el lábereszték-terelő elemet (19) képezve; ahol a szennyeződésterelő elemnek (144) a rugalmas oldalrészhez (20) közeli, lényegében rögzített széle (64) és rugalmas és ráncolt, távoli mozgó széle (66) van, azzal jellemezve, hogy a lábereszték-terelő elemnek (19) hosszirányban egymással szemközti zárórétegszéllel (140, 141), valamint első és második szemköztes felülettel (148, 149) ellátott zárórétege (174) és fedőrétege (176) van, amely a záróréteg (174) első szemköztes felületéhez (148) van rögzítve, ahol a fedőrétegnek (176) láberesztékrésze (136), külső széle (170), szennyeződésterelőelem-része (63) és belső széle (62) van, ahol a külső szél (170) körülveszi a záróréteg (174) legalább egyik szélét és a záróréteg (174) második szemköztes felületéhez (149) van rögzítve, továbbá ahol a záróréteg (174) és a fedőréteg (176) között első különálló és hosszirányú rugalmas elemek (138) vannak elhelyezve a láberesztékrészen (142), és legalább egy hosszirányú második rugalmas elem (68) van a fedőréteghez (176) rögzítve a lábereszték-terelő elem (19) szennyeződésterelőelem- (144) részén, ahol az első és második rugalmas elemek (138, 68) együtt lényegében hosszirányban ráncolt összetett láberesztékterelő elemet (19) alkotnak.
2. Az 1. igénypont szerinti abszorbens termék, azzal jellemezve, hogy a fedőréteg (176) belső széle (62) körülveszi a legalább egy hosszirányú második rugalmas elemet (68).
3. Az 1. igénypont szerinti abszorbens termék, azzal jellemezve, hogy a fedőréteg (176) belső széle (62) körülveszi a záróréteg (174) második szélét (141), és a legalább egy hosszirányú rugalmas elem (68) a fedőréteg (176) és a záróréteg (174) között van rögzítve az összetett láberesztékterelőelem-rész (19) szennyeződésterelőelem- (144) részén.
4. Az 1. igénypont szerinti abszorbens termék, azzal jellemezve, hogy az első rugalmas elemek (138) első, oldalirányban egymástól elválasztott csoportja a záróréteg (174) első szemköztes felületéhez (148), második, oldalirányban egymástól elválasztott csoportja pedig a záróréteg (174) második szemköztes felületéhez (149) van rögzítve.
5. A 4. igénypont szerinti abszorbens tennék, azzal jellemezve, hogy az első rugalmas elemek (138) első csoportja és második csoportja egymástól térközzel el van választva és egymáshoz képest váltakozva van elhelyezve.
6. Az 1. igénypont szerinti abszorbens termék, azzal jellemezve, hogy a záróréteg (174) benyúlik az összetett lábereszték-terelő elem (19) szennyeződésterelőelem- (144) részébe, és a legalább egy második rugalmas elemhez (68) második rugalmas elemek is tartoznak, amelyekből egy első, oldalirányban egymástól elválasztott csoport a záróréteg (174) első szemköztes felületéhez (148), egy második, oldalirányban egymástól elválasztott csoport pedig a záróréteg (174) második szemköztes felületéhez (149) van rögzítve.
7. A 6. igénypont szerinti abszorbens tennék, azzal jellemezve, hogy a záróréteg (174) és a fedőréteg (176) nincs egymáshoz rögzítve a második rugalmas elemek (68) közötti tartományokban.
8. Az 1. igénypont szerinti abszorbens termék, azzal jellemezve, hogy a záróréteg (174) és a fedőréteg (176) nincs egymáshoz rögzítve az első rugalmas elemek (138) közötti tartományokban.
9. A 8. igénypont szerinti abszorbens tennék, azzal jellemezve, hogy az első rugalmas elemek (138) mindegyike lényegében külön ragasztócsíkkal van rögzítve a záróréteg (174) és a fedőréteg (176) legalább egyikéhez.
10. A 7. igénypont szerinti abszorbens termék, azzal jellemezve, hogy a második rugalmas elemek (68) mindegyike lényegében külön ragasztócsíkkal van rög21

HU 223 504 Β1 zítve a záróréteg (174) és a fedőréteg (176) legalább egyikéhez.
11. Az 1. igénypont szerinti abszorbens tennék, azzal jellemezve, hogy a lábereszték-terelő elem (19) a felső réteg (28) testoldali felületéhez van rögzítve, és a kifelé konkáv oldalsó körvonal (15) hossza (182) legalább a termék teljes hosszának (180) 20%-a, továbbá a láberesztékrész (142) legalább az alsó réteg (30) hosszának (180) 20%-os részét áthidalja.
12. Az 1. igénypont szerinti abszorbens termék, azzal jellemezve, hogy az alsó réteg (30) rugalmas oldalrészei (20) egy-egy síkot határoznak meg, továbbá a lábereszték-terelő elemek (19) az alsó réteg (30) konkáv oldalsó körvonalán (15) túlnyúlóan, és a megfelelő rugalmas oldalrész (20) síkjával egy síkban helyezkednek el.
13. Az 1. igénypont szerinti abszorbens termék, azzal jellemezve, hogy a láberesztékrész (142) összetett merevsége legalább kb. 5 mg.
14. A 13. igénypont szerinti abszorbens termék, azzal jellemezve, hogy a láberesztékrész (142) összetett merevsége legfeljebb kb. 250 mg.
15. Az 1. igénypont szerinti abszorbens termék, azzal jellemezve, hogy a láberesztékrészek (142) oldalirányú szélessége legalább 13 mm.
16. Az 1. igénypont szerinti abszorbens termék, azzal jellemezve, hogy a láberesztékrészek (142) eresztékrögzítéssel (172) és lényegében az alsó réteg (30) oldalrészei (20) által meghatározott síkkal lényegében párhuzamosan vannak rögzítve a termékhez.
17. A 16. igénypont szerinti abszorbens termék, azzal jellemezve, hogy az eresztékrögzítéshez (172) termékszélrögzítés is tartozik, amely a lábereszték-terelő elemeket (19) a termékhez rögzíti az alsó réteg (30) kifelé konkáv oldalsó körvonala (15) mentén lényegében az oldalsó körvonal (15) teljes hosszában, ahol a láberesztékrészek (142) és az oldalsó körvonal (15) lényegében egybevágó.
18. A 13. igénypont szerinti abszorbens termék, azzal jellemezve, hogy a szennyeződésterelőelem-részek (63) merevsége legalább 10 mg.
19. A 18. igénypont szerinti abszorbens termék, azzal jellemezve, hogy a szennyeződésterelőelem-részek (63) merevsége legfeljebb 250 mg.
20. Az 1. igénypont szerinti abszorbens termék, azzal jellemezve, hogy a láberesztékrészek (142) legalább egy részen oldalirányban túlnyúlnak az alsó réteg (30) kifelé konkáv oldalsó körvonalán (15), ahol a túlnyúlás mértéke az ágyékrész (18) legkeskenyebb pontjánál legalább kb. 3 mm.
21. Az 1. igénypont szerinti abszorbens termék, azzal jellemezve, hogy a zárórétegen (174) és a fedőrétegen (176) az első rugalmas elemek (138) közvetlenül szomszédos elemei közötti részeken kisebb vastagságú ragasztóréteg van, mint az első rugalmas elemeknél (138).
22. A 4. igénypont szerinti abszorbens termék, azzal jellemezve, hogy a zárórétegen (174) és a fedőrétegen (176) az első rugalmas elemek (138) közvetlenül szomszédos elemei közötti részeken kisebb vastagságú ragasztóréteg van, mint az első rugalmas elemeknél (138).
23. Az 1. igénypont szerinti abszorbens tennék, azzal jellemezve, hogy a legalább egy második rugalmas elem (68) a záróréteg (174) és a fedőréteg (176) legalább egyikéhez nagyobb mennyiségű ragasztóval van rögzítve, mint amennyi az első és a második rugalmas elemek (138, 68) közötti elválasztó részen van.
24. A 6. igénypont szerinti abszorbens tennék, azzal jellemezve, hogy a második rugalmas elemek (68) a záróréteg (174) és a fedőréteg (176) legalább egyikéhez vannak laminálva az egymással közvetlenül szomszédos második rugalmas elemek (68) közötti részhez képest megnövelt mennyiségű ragasztóval.
25. Az 1. igénypont szerinti abszorbens termék, azzal jellemezve, hogy a lábereszték-terelő elemek (19) előzetesen meghatározott mértékben ráncolt állapotban vannak a terméken rögzítve.