HU217676B

HU217676B - Rögzítőrendszer abszorbens termékekhez

Info

Publication number: HU217676B
Application number: HU9601743A
Authority: HU
Inventors: Yung-Hsiang Huang; Thomas Harold Roessler; Georgia Lynn Zehner; Paul Theodore Van Gompel
Original assignee: Kimberly-Clark Worldwide, Inc.
Priority date: 1993-12-16
Filing date: 1994-12-14
Publication date: 2000-03-28
Also published as: JPH09506535A; HU9601743D0; SK78296A3; UY23873A1; DE69425071T2; CN1124834C; SK283154B6; RU2137452C1; FR2713919A1; CN1142761A; CZ177996A3; WO1995016425A2; DE9422376U1; GB9425377D0; AU1552595A; AU681755B2; PL178170B1; WO1995016425A8; HUT76739A; PL314987A1

Abstract

A találmány tárgya rögzítőrendszer abszorbens termékekhez, amelynekelülső derékövrésze (38), hátsó derékövrésze (40) és köztes része (42)van, amely összeköti egymással az elülső és hátsó derékövrészt (38,40). A találmány szerinti rögzítőrendszernek van legalább egyderékövrésszel ellátott alsó rétege (22); két, az alsó réteg (22)legalább egy derékövrésze egymással ellentétes oldalsó szélénoldalirányban kiálló, meghatározott hosszméretű szabad végtartománnyalrendelkező oldallapja (90); a szabad végtartománynál az oldallapokhoz(90) kapcsolódó, legalább 20 mg Gurley-merevséget biztosítófeszültségfelvevő része (98), amelynek a hosszmérete legalább 33%-a azoldallap (90) szabad végtartománya hosszméretének és az egyesfeszültségfelvevő részekhez (98) csatlakozó, az oldallapokból (90)oldalirányban kinyúló, a terméket a használat közben biztosítórögzítőcsíkja (44), amelynek alaphossza legfeljebb a feszültségfelvevőrész (98) hosszméretének 90%-a. ŕ

Description

A találmány tárgya rögzítőrendszer abszorbens termékekhez, például papírpelenkákhoz, sapkákhoz, köntösökhöz, cipővédőkhöz és hasonlókhoz. A találmány tárgya ezen belül abszorbens termékekhez, mint például papírpelenkákhoz, inkontinencia ruhaneműkhöz és hasonlókhoz használható tapadószalagos rögzítőrendszer és mechanikusan összekapcsolódó rögzítőrendszer.

A hagyományos eldobható abszorbens termékek általában tapadó rögzítőszalagokkal erősíthetők a viselőhöz. Ilyeneket ismertet például Chambers U. 1955. augusztus 9-én közzétett, US 2,714,889 számú és Woon L. és társa 1977. szeptember 27-én közzétett, US 4,050,462 számú szabadalmi leírása. A hagyományos tapadószalagos rögzítőrendszereknél olyan tapadószalagokat alkalmaznak, amelyek távoli szabad végénél nem tapadórész van. Ezt a ragasztómentes részt általában fülnek hívják, és ez teszi lehetővé a tapadószalag végének megfogását. Például Mack R. 1977. október 25-én közzétett US 4,055,182 számú szabadalmi leírása olyan fület ismertet, ahol a ragasztós vég vissza van hajtva. Más tapadószalagos elrendezéseknél olyan fület alkalmaztak, ahol a szalag szabad végén más anyagot rögzítettek. Ilyen megoldásokat ismertet például Papé P. és társai 1988. február 23-án közzétett US 4,726,971 számú, Hamaguchi T. és társai 1971. október 26-án közzétett US 3,616,114 számú, valamint Panza V. és társai 1989. január 31-én közzétett, US 4,801,480 számú szabadalmi leírása.

Más termékeknél olyan rögzítőrendszert alkalmaznak, amely lényegében végighúzódik a termék fülrészének teljes hosszán. További hagyományos rögzítőrendszereknél elkeskenyedő rögzítőfüleket alkalmaznak, ahol a viselő felőli vég viszonylag szélesebb, és a távoli vég keskenyebb, amint az megismerhető például Burkhard H. és társai EP 0 233 704 számú szabadalmi leírásából.

A hagyományos rögzítőrendszerek, mint például a fent ismertetett rögzítőrendszerek nem biztosítanak kellően dinamikus felfekvést a jól szabott megjelenéssel és a biztonságos rögzítéssel együtt. A hagyományos rögzítőrendszerek nem képesek kellő mértékben együtt mozogni és alkalmazkodni a mozgó viselő által okozott feszültséghez és elmozduláshoz. Ennek eredményeként a rögzítőrendszerek nem biztosítanak megbízható rögzítést és kényelmet.

A találmány célja olyan rögzítőrendszer megadása, amely a hagyományos rögzítőrendszerekkel ellentétben dinamikus felfekvést és jól szabott megjelenést, valamint biztonságos rögzítést biztosít, továbbá amely képes alkalmazkodni a mozgó viselő által okozott feszültséghez és elmozduláshoz.

A találmány kidolgozása során olyan, abszorbens termékekhez alkalmazható rögzítőrendszerből indultunk ki, amely abszorbens termékeknek elülső derékövrésze, hátsó derékövrésze és köztes része van, amely összeköti egymással az elülső és hátsó derékövrészt. A találmány szerinti rögzítőrendszemek legalább egy derékövrésszel ellátott alsó rétege; két - az alsó réteg legalább egy derékövrésze egymással ellentétes oldalsó szélén -, oldalirányban kiálló, meghatározott hosszméretű szabad végtartománnyal rendelkező oldallapja van; a szabad végtartománynál az oldallapokhoz kapcsolódó, legalább 20 mg Gurley-merevséget biztosító feszültségfelvevő része van, amelynek a hosszmérete legalább 33%-a az oldallap szabad végtartománya hosszméretének; továbbá az egyes feszültségfelvevő részekhez csatlakozó, az oldallapokból oldalirányban kinyúló, a terméket a használat közben biztosító rögzítőcsíkja van, amelynek alaphossza legfeljebb a feszültségfelvevő rész hosszméretének 90%-a.

A találmány célja elérhető olyan rögzítőrendszerrel is abszorbens termékeken, amelynek van legalább egy derékövrésszel ellátott alsó rétege; két - az alsó réteg legalább egy derékövrésze egymással ellentétes oldalsó szélén -, oldalirányban kiálló, meghatározott hosszméretű szabad végtartománnyal rendelkező oldallapja; a szabad végtartománynál az oldallapokhoz kapcsolódó feszültségfelvevő része, amelynek a hosszmérete legalább 33%-a az oldallap szabad végtartománya hosszméretének; és az egyes feszültségfelvevő részekhez csatlakozó, a terméket a viselőn biztosító rögzítőcsíkja, amelynek alaphossza legfeljebb a feszültségfelvevő rész hosszméretének 99%-a, és amely a feszültségfelvevő részek ellentétes végeit lényegében szabadon hagyja a termék viselőn való rögzítése közben.

Egy további lehetséges rögzítőrendszemek van legalább egy derékövrésszel ellátott alsó rétege; az alsó réteg legalább egy derékövrészének ellentétes oldalsó végeihez csatlakozó, az abszorbens terméket a viselőn biztosító rögzítőeleme, amelynek gyári tapadórésze, felhasználói tapadórésze és a tapadórészek között elhelyezett szegélyrésze van, ahol a felhasználói tapadórész hossza nagyobb mint a szegélyrész hossza, és ahol a rögzítőelemnek külön megerősített feszültségfelvevő szalagja van, amely a rögzítőelem gyári tapadórészét részben átfedi, ahol a megerősített szalag hossza nagyobb mint a felhasználói tapadórész hossza, és végigér a gyári tapadórész teljes hosszán.

Lehetséges továbbá olyan rögzítőrendszer-kialakítás is, amelynek gyári tapadórésszel és felhasználói tapadórésszel ellátott rögzítőcsíkrétege van, ahol a gyári tapadórész hossza nagyobb mint a felhasználói tapadórész hossza, és a rögzítőcsíkrétegnek külön megerősített feszültségfelvevő szalagja van, amely a rögzítőelem gyári tapadórészét részben átfedi, továbbá a megerősített szalag hossza nagyobb mint a felhasználói tapadórész hossza, és végigér a gyári tapadórész teljes hosszán.

A találmány szerinti rögzítőrendszer jó megjelenést és dinamikus illeszkedést biztosít. A zárási feszültségek hatékonyabban oszthatók el az abszorbens termék oldallapjának hossza mentén. Ezenkívül az egymással összekötött elülső és hátsó derékövrész egymáshoz képest szabadabban tud elmozdulni, miközben biztosított közöttük a szoros kapcsolat. Az elülső derékövrész és a hátsó derékövrész a viselő mozgása által okozott feszültségeket és elmozdulásokat hatékonyabban veszi fel és egyenlíti ki. A találmány szerinti rögzítőrendszer hatékonyabb együttműködést biztosít az elasztikus derékövrészek és az elasztikus láb melletti részek között. En2

HU 217 676 Β nek eredményeként a találmány szerinti rögzítőrendszer jobb rögzítést biztosít kevesebb rögzítőelemmel, és ezenkívül jobb fekvést, nagyobb kényelmet és kevesebb irritációt, illetve kidörzsölődést okoz a viselő bőrén.

A találmányt a továbbiakban a mellékelt rajzon bemutatott kiviteli példák alapján ismertetjük részletesebben, ahol az

1. ábra a találmány szerinti papírpelenka első kiviteli példájának részben metszett kiterített rajza, a

2. ábra a találmány szerinti rögzítőrendszer oldallapjának és rögzítőcsíkjának kiterített rajza, ahol a feszültségfelvevő rész hossza kisebb mint az oldallap szabad végtartományának hossza, a

3. ábra a 2. ábra szerinti oldallap és rögzítőcsík keresztmetszete, a

4. ábra a találmány szerinti rögzítőrendszerrel ellátott papírpelenka rántásfelfogó réteggel és egy pár tárolófullel, az

5. ábra a találmány szerinti rögzítőrendszerrel ellátott papírpelenka egy másik kiviteli példájának részben metszett kiterített rajza, amelynek nem négyszögletes körvonalú oldallapjai vannak, a

6. ábra a találmány szerinti rögzítőrendszeméi alkalmazott oldallap és rögzítőcsík kiterített nézeti rajza, ahol a rögzítőcsíkot alkotó anyagtól különálló feszültségfelvevő rész van elhelyezve, és a feszültségfelvevő rész hosszmérete lényegében megegyezik a hordozó oldallap szabad végtartományával, a

7. ábra a 6. ábra szerinti oldallap és rögzítőcsík keresztmetszete, a

8. ábra a találmány szerinti rögzítőrendszeméi alkalmazott oldallap és rögzítőcsík kiterített nézeti rajza, ahol a rögzítőcsíkot alkotó anyagtól különálló és attól térközzel elhelyezett feszültségfelvevő rész van alkalmazva, a

9. ábra a 8. ábra szerinti oldallap és rögzítőcsík keresztmetszete, a

10. ábra a találmány szerinti rögzítőrendszer egy további lehetséges változata több feszültségfelvevő elemmel, a

11. ábra a 10. ábra szerinti oldallap és rögzítőcsík keresztmetszete, a

12. ábra a találmány szerinti rögzítőrendszer egy lehetséges változata több feszültségfelvevő elemmel, amelyek egy vagy több kiválasztott szöget zárnak be egymással, a

13. ábra a találmány szerinti rögzítőrendszer egy másik lehetséges változata több feszültségfelvevő elemmel, amelyek különböző kiválasztott hosszal rendelkeznek, a

14. ábra a 13. ábra szerinti oldallap és rögzítőcsík keresztmetszete, a

15. ábra a találmány szerinti rögzítőrendszer egy további lehetséges változata elsődleges feszültségfelvevő résszel és kiegészítő feszültségfelvevő résszel, a

16. ábra a találmány szerinti rögzítőrendszer még további lehetséges változata elsődleges feszültségfelvevő résszel és kiegészítő feszültségfelvevő résszel, ahol a kiegészítő feszültségfelvevő rész diszkrét távolságra van a papírpelenka derékövrészének oldalsó szélétől, a

17. ábra a találmány szerinti rögzítőrendszer másik példaképpeni kiviteli alakja, ahol a feszültségfelvevő rész a papírpelenka alsó rétegével egységet alkotó oldallaphoz csatlakozik, a

18. ábra a találmány szerinti rögzítőrendszer újabb kiviteli alakja feszültségfelvevő rész nélkül és keskeny rögzítőcsíkkal, a

18A. ábra a 18. ábra szerinti rögzítőrendszer keresztmetszete, a

19. ábra a találmány szerinti rögzítőrendszer másik kiviteli alakja feszültségfelvevő rész nélkül és közepes méretű rögzítőcsíkkal, a

19A. ábra a 19. ábra szerinti rögzítőrendszer keresztmetszete, a

20. ábra a találmány szerinti rögzítőrendszer további kiviteli alakja feszültségfelvevő rész nélkül és viszonylag keskenyebb rögzítőcsíkkal, a

20A. ábra a 20. ábra szerinti rögzítőrendszer keresztmetszete, a

21. ábra a találmány szerinti rögzítőrendszer példaképpeni kiviteli alakja, ahol a nagy rögzítőcsík lényegében végigér az oldallapelem teljes hosszán,a

A. ábra a 21. ábra szerinti rögzítőrendszer keresztmetszete, a

22. ábra a rögzítőcsík és a feszültségfelvevő rész méretének az összetett rögzítőrendszer feszültség terhelésére gyakorolt hatását ábrázoló diagram, a

23. ábra a felhasználói tapadórésszel ellátott rögzítőcsík ragasztós rögzítőfelületének kiterített nézeti rajza, ahol a feszültségfelvevő rész hosszmérete azonos vagy kisebb mint a rögzítőcsík középső szakaszának hosszmérete, a

A. ábra a 23. ábra szerinti tesztminta keresztmetszete, a

24. ábra a felhasználói tapadórésszel ellátott rögzítőcsík ragasztós rögzítőfelületének kiterített nézeti rajza, ahol a feszültségfelvevő rész hosszmérete megegyezik a rögzítőcsík középső szakaszának hosszméretével, a

24A. ábra a 24. ábra szerinti tesztminta keresztmetszete, a

25. ábra a felhasználói tapadórésszel ellátott rögzítőcsík ragasztós rögzítőfelületének kiterített nézeti rajza, ahol a feszültségfelvevő rész hosszmérete azonos vagy nagyobb mint a rögzítőcsík középső szakaszának hosszmérete, a

HU 217 676 Β

25A. ábra a 25. ábra szerinti tesztminta keresztmetszete, a

26. ábra a rögzítőcsíkból vett, nyíró igénybevétel ellenőrzésére elkészített minta felülnézeti rajza, és a

26A. ábra a 26. ábra szerinti tesztminta oldalnézeti rajza.

A találmány különböző kiviteli alakjait egy eldobható abszorbens termékkel, mint például egy papírpelenkával kapcsolatban ismertetjük részletesen. Az természetesen nyilvánvaló, hogy a találmány más termékekkel, mint például sapkákkal, köntösökkel, cipővédőkkel, női higiéniai cikkekkel, inkontinencia ruhaneműkkel és hasonlókkal kapcsolatban is alkalmazható.

Az eldobható termékeket általában csak korlátozott ideig használják, és azokat nem mossák vagy tisztítják más módon újbóli használat céljából. Az eldobható papírpelenkát például eldobják, miután azt a viselője beszennyezte.

A találmány szerinti rögzítőrendszert az 1. és 2. ábra szerinti kiviteli példánál eldobható 20 papírpelenkával kapcsolatban ismertetjük, ahol a papírpelenka teljesen kinyújtott állapotban látható. Az abszorbens termékeknek hátsó 40 derékövrésze, elülső 38 derékövrésze és 42 köztes része van, amely összeköti egymással az első és második derékövrészt. A terméknek 22 alsó rétege és egy pár, a 22 alsó réteg legalább egy derékövrésze egymással ellentétes oldalsó szélén oldalirányban kiálló 90 oldallapjai vannak. A 90 oldallapok mindegyikének meghatározott 94 hosszméretű szabad 92 végtartománya van. Az oldallapok 91 szélessége és 93 alaphossza ugyancsak meghatározott. A 90 oldallapok szabad 92 végtartományaihoz 98 feszültségfelvevő rész csatlakozik, amelynek viszonylag nagy, például legalább 20 mg a Gurley-merevsége. A 98 feszültségfelvevő rész 102 hosszmérete legalább 33%-a a 90 oldallapok szabad 92 végtartománya 94 hosszméretének. Az egyes 98 feszültségfelvevő részekhez a 90 oldallapokból oldalirányban kinyúló, a terméket a használat közben biztosító 44 rögzítőcsík csatlakozik. A találmány egyik kiviteli példájánál a 44 rögzítőcsík 58 alaphossza nem több mint a 98 feszültségfelvevő rész 102 hosszméretének meghatározott százaléka, például 90%-a.

A találmány 1. és 2. ábra szerinti kiviteli példájánál az eldobható 20 papírpelenkának első derékövrésze, mint például 40 hátsó derékövrésze, második derékövrésze, mint például 38 elülső derékövrésze és 42 köztes része van, amely összeköti egymással az első és a második derékövrészt. A terméknek 22 alsó rétege és rögzítőeleme, mint például 44 rögzítőcsíkja van, amely a 22 alsó réteg legalább egy 40 vagy 38 derékövrészéhez csatlakozik, és amely az abszorbens termék derékövrészét a viselőhöz rögzíti a termék használata közben. A rögzítőelemnek 50 gyári tapadórésze, 52 felhasználói tapadórésze és 69 szegélyrésze van, amely az 50 gyári tapadórész és az 52 felhasználói tapadórész között helyezkedik el. Az 52 felhasználói tapadórész hossza akkora, mint a 44 rögzítőcsík 62 hossza, amely nagyobb a 69 szegélyrész hosszánál. Az egyes rögzítőcsík-kialakításoktól függően a 69 szegélyrész hossza azonos lehet a 44 rögzítőcsík 58 alaphosszával vagy 66 köztes hosszával.

A találmány egy további kialakításánál a rögzítőrendszerrel ellátott abszorbens terméknek 48 rögzítőcsíkrétege van, amely 50 gyári tapadórésszel, 52 felhasználói tapadórésszel és azok között elhelyezett 69 szegélyrésszel rendelkezik. Az 52 felhasználói tapadórész hossza akkora, mint a 44 rögzítőcsík 62 hossza, amely nagyobb a 69 szegélyrész hosszánál. Az egyes rögzítőcsík-kialakításoktól függően a szegélyrész hossza azonos lehet a 44 rögzítőcsík 58 alaphosszával vagy 66 köztes hosszával.

A találmány különböző kiviteli példáinál a 20 papírpelenkának folyadékáteresztő 24 felső rétege is lehet, amely a 22 alsó réteggel szemközt helyezkedik el. A 22 alsó réteg és a 24 felső réteg között 26 abszorbens test helyezhető el.

A 20 papírpelenkának hosszirányban kiterjedő 86 hosszmérete és oldalirányban kiteijedő 88 szélességmérete van, amint az például az 1. ábrán látható, és bármely tetszőleges alakú, mint például négyszögletes, I alakú, óraüveg alakú, vagy T alakú lehet. T alakú kialakítás esetén a „T” vízszintes vonala lehet például a 20 papírpelenka elülső 38 derékövrésze vagy hátsó 40 derékövrésze.

A 22 alsó réteg általában az abszorbens termék külső takarórétegét képezi, és folyadékáteresztő anyagból készülhet, de célszerűen olyan anyagot is tartalmaz, amely lényegében nem folyadékáteresztő. A 22 alsó réteg jellemző módon például vékony műanyag fólia, vagy más rugalmas és folyadékot át nem eresztő anyag lehet. A jelen leírásban a „rugalmas” kifejezés olyan anyagokra vonatkozik, amelyek nyújthatók, és így képesek felvenni a viselő testének alakját és körvonalait. A 22 alsó réteg megakadályozza, hogy a 26 abszorbens test által felszívott váladékok benedvesítsék a 20 papírpelenkával érintkező termékeket, mint például lepedőket vagy felső ruházati cikkeket. A találmány egyik előnyös kiviteli példájánál a 22 alsó réteg polietilénfólia, amelynek vastagsága 0,012 és 0,051 mm között van. A bemutatott kiviteli példánál a 22 alsó réteg 0,024-0,036 mm, előnyösen 0,03 mm vastag fólia. A 22 alsó réteg kialakítható szőtt vagy nemszőtt rostos szövetrétegből, amely teljesen vagy részben úgy van kialakítva, illetve úgy van kezelve, hogy a kiválasztott, a 26 abszorbens testtel érintkező vagy azzal szomszédos részeken megfelelő mértékben folyadékot át nem eresztő legyen. A 22 alsó réteg általában az abszorbens termék külső fedőrétegét képezi. Elképzelhető azonban olyan kialakítás is, ahol a 22 alsó réteget egy további külső réteg borítja.

A 22 alsó réteg ezenkívül mikropórusos „lélegző” anyagból is készülhet, amely a gázokat, mint például a vízgőzt távozni engedi a 26 abszorbens testből, de megakadályozza a folyékony váladékok átjutását a 22 alsó rétegen. A lélegző alsó réteg például mikropórusos polimer fóliából vagy nemszőtt anyagból készülhet, amely bevonattal van ellátva, illetve más módon van kezelve annak érdekében, hogy megfelelő mértékben folyadékot át nem eresztő legyen. Például ilyen célra alkalmas

HU 217 676 Β mikropórusos fólia a PMP-1 anyag, amelyet a japán, tokiói irodával rendelkező Mitsui Toatsu Chemicals, Inc. gyárt, vagy az XKO-8044 poliolefinfólia, amely a 3M Company of Minneapolis, Minnesota cégtől rendelhető. A 22 alsó réteg nyomott mintával látható el, vagy felülete más módon kezelhető, hogy a megjelenése még esztétikusabb legyen.

A 22 alsó réteg méretét általában a 26 abszorbens test mérete és a papírpelenka alakja határozza meg. A 22 alsó réteg például T alakú, I alakú vagy módosított óraüveg alakú lehet, és túlnyúlhat a 26 abszorbens test határolószélein egy kiválasztott távolsággal, mint például legalább 1,27 cm-rel. További előnyös kiviteli példánál a 22 alsó réteg túlnyúlásának mértéke a 26 abszorbens test széleihez képest 1,3 cm és 2,5 cm közötti tartományban van.

A 24 felső réteg test felőli felületet képez, amely alkalmazkodó, puha, és nem irritálja a viselő bőrét. Ezenkívül a 24 felső réteg kevésbé hidrofil lehet mint a 26 abszorbens test, és eléggé porózus ahhoz, hogy folyadékáteresztő legyen, és áteressze a folyadékot teljes vastagságán. A 24 felső réteg szőtt anyagok széles választékából készülhet, mint például porózus habokból, hálószerkezetű habokból, lyukacsos műanyag fóliából, természetes szálakból (például fa- vagy gyapotszálakból), szintetikus szálakból (például poliészter- vagy polipropilénszálakból) vagy természetes és szintetikus szálak keverékéből. A 24 felső réteget azért alkalmazzuk, hogy a viselő bőrét elszigeteljük a 26 abszorbens testben tárolt folyadékoktól.

Különféle szőtt és szálasanyagok használhatók a 24 felső réteghez. A 24 felső réteg például poliolefinszálakból hőkezeléssel duzzasztott (meltblown) vagy túlsodrott szálas (spunbonded) kelme. A 24 felső réteg természetes és szintetikus szálakból vagy azok kombinációjából párhuzamosított szálú kelme (bonded carded web) is lehet.

A találmány leírásában a „nemszőtt kelme” (nonwoven web) alatt olyan anyagszövedéket értünk, amely textilszövési vagy -kötési eljárás nélkül készült. A „kelme” kifejezés alatt bármely szőtt, kötött vagy nemszőtt szálas kelmét értünk.

A felső réteg lényegében hidrofób anyagból készülhet, és a hidrofób anyag opcionálisan felületaktív anyaggal vagy más eljárással kezelhető, amely biztosítja a nedvesíthetőség és hidrofil jelleg szükséges szintjét. A találmány egyik kiviteli példájánál a 24 felső réteg nemszőtt, túlsodrott polipropilénkelme 2,8-3,2 denier rostos kelméből, amelynek alapsúlya mintegy 22 g/m², sűrűsége pedig 0,06 g/cm³. A termék felületkezelt körülbelül 0,28 tömeg% triton X-102 felületaktív anyaggal.

A bemutatott kiviteli példánál a 20 papírpelenka 24 felső rétege és 22 alsó rétege egybevágó, és a 26 abszorbens testnél nagyobb hosszmérettel és szélességmérettel rendelkezik. A 24 felső réteg rá van helyezve és össze van kapcsolva a 22 alsó réteggel, miáltal meghatározza a 20 papírpelenka széleit.

A 24 felső réteg és a 22 alsó réteg egymáshoz van rögzítve vagy más módon van egymással összekapcsolva. A leírásban az „összekapcsolva” kifejezés alatt olyan elrendezéseket értünk, ahol a 24 felső réteg közvetlenül kapcsolódik a 22 alsó réteghez, azaz amikor a 24 felső réteg közvetlenül van rögzítve a 22 alsó réteghez, vagy olyan elrendezést értünk, ahol a 24 felső réteg közvetve kapcsolódik a 22 alsó réteghez úgy, hogy a 24 felső réteg köztes réteghez van rögzítve, amely viszont a 22 alsó réteghez kapcsolódik. A 24 felső réteg és a 22 alsó réteg a pelenkaszélnél közvetlenül egymáshoz csatlakoztatható (a rajzon nem ábrázolt) rögzítőelemekkel, mint például ragasztott kötéssel, ultrahangkötéssel, termikus kötéssel vagy bármely más, a technika állása szerint ismert rögzítéssel. Például egyforma, folyamatos ragasztóréteg, mintás ragasztóréteg, szórt mintájú ragasztó vagy különálló vonalak, hullámok, foltok bármely elrendezése alkalmazható a 24 felső réteg és a 22 alsó réteg egymáshoz rögzítéséhez. Az eddig leírt rögzítések felhasználhatók az abszorbens termék más elemeinek összeillesztéséhez és egymás közötti rögzítéséhez.

A 26 abszorbens test tulajdonképpen hidrofil rostokat és erősen abszorbens részecskéket tartalmazó párna. A 26 abszorbens test a 24 felső réteg és a 22 alsó réteg között van a 20 papírpelenkát képező módon elhelyezve. A 26 abszorbens test összenyomható, alakítható, a viselő bőrét nem irritáló és a test folyékony váladékait megkötni képes anyagból van kialakítva. A találmány céljának megfelelően a 26 abszorbens test egyetlen öszszefuggő anyagból vagy több különálló, egymással összekötött anyagdarabból állhat.

A 26 abszorbens test kialakításához a nedvesíthető, hidrofil, rostos anyagok különféle típusai használhatók. Ilyenek például a természetben előforduló, természetüknél fogva nedvesíthető anyagot tartalmazó szerves szálak, mint például a cellulózszálak; a cellulózt vagy cellulózszármazékokat tartalmazó szintetikus szálak, mint például a rayonrostok; alapvetően nedvesíthető anyagot tartalmazó szervetlen szálak, mint például az üvegszálak; eredendően nedvesíthető, hőre lágyuló polimerekből készült szintetikus szálak, mint például bizonyos poliészter- vagy poliamidszálak; és nem nedvesíthető termoplasztikus polimereket tartalmazó szintetikus szálak, mint például a polipropilénszálak, amelyeket megfelelő eszközökkel hidrofilizáltak. Ezek a szálak például hidrofilizálhatók, ha kezeljük őket szilícium-dioxiddal vagy olyan anyaggal, amelynek megfelelő hidrofil oldalláncai vannak, és nem könnyű eltávolítani a szálról, vagy ha a nem nedvesíthető hidrofób szálat hidrofil polimerrel vonjuk be a szál kialakítása közben vagy után. A találmány céljainak megfelelnek továbbá a fent említett szálak különféle típusainak kiválasztott keverékei is.

Ebben a leírásban a „hidrofil” kifejezést olyan szálakkal vagy azok felületével kapcsolatban használjuk, amelyek a szálakkal kapcsolatba lépő vizes folyadékokkal nedvesíthetők. Az anyagok nedvesítési foka kifejezhető az érintett folyadék és anyagok illeszkedési szögével és felületi feszültségével. A szálasanyagok vagy szálasanyag-keverékek nedvesíthetőségének mérésére alkalmas berendezések és eljárások kiválasztha5

HU 217 676 Β tők Cahn SFA-222 felületierő-elemző rendszeréből. Ha ezzel a rendszerrel mérünk, akkor azokat a szálakat, amelyek illeszkedési szöge kisebb mint 90 fok, nedvesíthetőnek minősítjük, míg azokat a szálakat, amelyek illeszkedési szöge nagyobb mint 90 fok, nem nedvesíthetőnek minősítjük.

A 26 abszorbens test nagy megkötőképességű anyaggal kevert hidrofil szálas mátrixot, mint például cellulózpehely-kelmét tartalmazhat. A 26 abszorbens test szuperabszorbens hidrogélképző részecskék és hőkezeléssel duzzasztott (meltblown) szintetikus polimer szálak keverékéből, vagy szuperabszorbens részecskék és természetes szálak és/vagy szintetikus polimer szálak keverékét tartalmazó szálas konform anyag keverékéből is kialakítható. A szuperabszorbens részecskék lényegében homogén módon összekeverhetők a hidrofil szálakkal vagy nem homogén módon is keverhetők. A szuperabszorbens részecskék koncentrációja nemlépcsős gradiens szerint változtatható az abszorbens szerkezet vastagságának (z irány) lényeges része mentén úgy, hogy az abszorbens szerkezet test felőli oldalán legyen a kisebb koncentráció, és az abszorbens test külső oldalán legyen a viszonylag nagyobb koncentráció. A megfelelő z gradiens konfigurációk megismerhetők például Kellenberger és társa 1987. október 13án kiadott 4,699,823 számú US szabadalmi leírásából, amelynek tartalmát itt nem ismertetjük részletesebben. Egy másik lehetséges változatnál a szuperabszorbens részecskék koncentrációja nemlépcsős gradiens szerint változtatható az abszorbens szerkezet vastagságának (z irány) lényeges része mentén úgy, hogy az abszorbens szerkezet test felőli oldalán legyen a nagyobb koncentráció, és az abszorbens test külső oldalán legyen a viszonylag kisebb koncentráció. A szuperabszorbens részecskék a hidrofil szálak mátrixán belül egy diszkrét rétegben is elhelyezhetők. Ezenkívül két vagy több különböző szuperabszorbens anyag szelektíven is elhelyezhető a szálmátrixon belül vagy a mátrix mentén.

A nagy megkötőképességű anyagok abszorbens gélesedő anyagokat is, mint például szuperabszorbens anyagokat is tartalmazhatnak. Az abszorbens gélesedő anyagok természetes, szintetikus vagy módosított természetes polimerek és anyagok lehetnek. Ezenkívül az abszorbens gélesedő anyagok közé tartoznak az olyan szervetlen anyagok, mint például a szilikagél, vagy az olyan szerves vegyületek, mint például a térhálósított polimerek. A „térhálósított” kifejezés olyan módszerekre vonatkozik, amelyek a normálisan vízoldható anyagokat hatékonyan alakítják át lényegében vízoldhatatlan, de duzzasztható anyagokká. Az ilyen módszerek közé tartoznak például a fizikai áthurkolások, a kristályos területek, a kovalens kötések, az ionos komplexek és kapcsolódások, a hidrofil kapcsolódások, mint például a hidrogénkötések és a hidrofób kapcsolódások vagy a Van dér Waals-erők.

Ilyen szintetikus abszorbens gélesedő anyagú polimerek például a poliakrilsav vagy polimetakrilsav alkálifém- vagy ammóniumsói, poli(akril-amid)-ok, poli(vinil-éter)-ek, maleinsavanhidrid kopolimerjei vinil-éterekkel vagy -olefinekkel, poli(vinil-pirrolidon), poli(vinil-morfolinon), poli(vinil-alkohol) vagy ezek keverékei vagy kopolimerjei. Ezenkívül az abszorbens test kialakítására alkalmas polimerek közé tartoznak a természetes vagy módosított természetes polimerek, úgymint hidrolizált, akrilnitrillel ojtott keményítő, akrilsavval ojtott keményítő, metil-cellulóz, karboxi-metil-cellulóz, hidroxi-propil-cellulóz és a természetes gumik, úgymint alginátok, xantángumi, szentjánoskenyérmag-gumi és más hasonlók. A természetes és egészében vagy részben szintetikus abszorbens polimerek keverékei szintén alkalmazhatók a találmány szerinti megoldásban. Más alkalmas, abszorbens gélesedő anyagok megismerhetők Assarson és társai 3,901,236 1. számú, 1975. augusztus 26-án közzétett US szabadalmi leírásából. Szintetikus, abszorbens gélesedő polimerek előállítására vonatkozó eljárások megismerhetők például Masuda és társai 1978. február 28-án közzétett US 4,076,663, valamint Tsubakimoto és társai 1981. augusztus 25-én közzétett US 4,286,082 1. számú szabadalmi leírásából.

A szintetikus abszorbens gélesedő anyagok általában olyan xerogélek, amelyek nedvesítés hatására hidrogéleket képeznek. A „hidrogél” fogalmat azonban általánosan használjuk, és egyaránt jelenti az anyag nedvesített és nem nedvesített formáit.

Amint azt már korábban említettük, a 26 abszorbens testben alkalmazott nagy megkötőképességű anyag általában diszkrét részecskék formájában jelenik meg. A részecskék formája tetszőleges, lehet például spirál vagy félspirál, köbös, rúdszerű, poliéderes stb. A nagy legnagyobb méret/legkisebb méret arányú alakok, mint például tűszerű, pehelyszerű és szálas alakok is megfelelnek. A 26 abszorbens testben abszorbens gélesedő anyagok részecskéinek konglomerátumai is alkalmazhatók.

Az alkalmazás szempontjából előnyös részecskeméret 20 mikron és 1 milliméter között van. A „részecskeméret” kifejezés a leírásban az egyes részecskék legkisebb méretének súlyozott középértékét jelenti.

A hidrofil szálak és a nagy megkötőképességű részecskék úgy is kombinálhatók, hogy a keverék alapsúlyátlaga mintegy 400-900 g/m² között legyen. A találmány szerint előnyös, ha a keverék alapsúlyátlaga mintegy 500-800 g/m² között, célszerűen 550-750 g/m² között van a kívánt hatás érdekében.

A nagy megkötőképességű anyag felvevőképességének javítása érdekében a 26 abszorbens testnek lehet egy javított borítása, mint például 28 burkolólapja, amely közvetlenül a 26 abszorbens test körül van elhelyezve. A 28 burkolólap célszerűen olyan abszorbens anyagréteg, amely lefedi a 26 abszorbens test testoldali és külső felületének nagy részét, és lényegében körülveszi a 26 abszorbens test széleit, ezzel lényegében teljesen zárt borítást képezve. Egy másik lehetséges megoldásnál a 28 burkolólap olyan abszorbens burkolat, amely lefedi a 26 abszorbens test testoldali és külső felületének nagy részét és lényegében körülveszi a 26 abszorbens test oldalsó széleit. Ennek megfelelően a 28 burkolólap keresztirányú oldalélének egyenes és befelé ívelt szakaszai egyaránt körülzárják a 26 abszor6

HU 217 676 Β bens testet. Az ilyen elrendezésnél azonban a 28 burkolólap hosszanti oldaléléi nem zárják körül teljesen a 26 abszorbens testet az abszorbens tennék derékövrészeinél.

A teljes 28 burkolólap vagy legalább annak testoldali rétege például hőkezeléssel duzzasztott, körülbelül 5 mikrométer rostméretű polipropilénszálakat tartalmazó hőkezeléssel duzzasztott kelméből készülhet, amelynek alapsúlya 8-20 g/m² között van.

A 28 burkolólap másik példájánál kis porozitású cellulóz szövetkelmét alkalmaztunk, amely megközelítőleg 50/50 arányú keményfa/puhafa szálakból álló keveréket tartalmazott. A szövet alapsúlya a tekercsen 13 1b, porozitása pedig körülbelül 90 cfs/sq. ft.

A 28 burkolólapnak többrétegű kialakítás esetén különálló testoldali 30 burkolórétege és különálló külső 32 burkoló rétege van, amelyek mindegyike túlnyúlik a 26 abszorbens test szélein vagy azok egy részén. A 28 burkolólap ilyen kialakítása lehetővé teszi a 26 abszorbens test összes szélének teljes körülzárását. A rajzon látható papírpelenka hátsó derékövrészén az abszorbens 28 burkolólap úgy is kialakítható, hogy az nagyobb mértékben nyúljon túl a 26 abszorbens test szélén, és ezáltal nagyobb fedőképességet és merevséget adjon a papírpelenka hátsó oldali részeinek. Az ábrázolt kiviteli példánál a 28 burkolólap testoldali és külső rétege legalább 1,25 cm-rel nyúlik túl a 26 abszorbens test szélein, és ezáltal kifelé kiálló, peremszerű ragasztási szegélye van, amely mentén a burkolólap testoldali rétegének szélét teljesen vagy részben össze lehet kapcsolni a burkolólap külső rétegének szélével.

A 28 burkolólap testoldali és külső rétege lényegében ugyanolyan anyagból vagy különböző anyagokból készülhet. A burkolólap külső rétege készülhet viszonylag kis alapsúlyú és viszonylag nagy porozitású, például nagy nedves szakítószilárdságú, puhafa pépet tartalmazó cellulózszövetből. A burkolólap testoldali rétege a korábban leírt burkolólapanyagok valamelyikéből készülhet, amelynek viszonylag kicsi a porozitása. A kis porozitású testoldali réteg jobban meg tudja akadályozni a szuperabszorbens részecskék átjutását a viselő bőréhez, és a nagy porozitású, kisebb alapsúlyú külső réteg csökkenti a költségeket.

A 20 papírpelenkának 84 beáramláscsillapító rétege is van, amely lelassítja és elosztja a beáramló folyadékot, ami az abszorbens termék abszorbens testébe jut. A bemutatott kiviteli példánál a 84 beáramláscsillapító réteg például a 24 felső réteg befelé néző, testoldali felületén lehet elhelyezve. Ezenkívül a 84 beáramláscsillapító réteg a 24 felső réteg külső oldalsó felületén is elhelyezhető. Ennek megfelelően a beáramláscsillapító réteg a 24 felső réteg és a 26 abszorbens test közé kerül.

A láb felőli 34 elasztikus részek a 20 papírpelenka 110 oldalsó szegélyrészei mentén vannak elhelyezve, és a 20 papírpelenkát a viselő lábához feszítik. A 34 elasztikus részek rugalmasan összehúzható állapotban vannak a 20 papírpelenkához erősítve, miáltal a 34 elasztikus részek normál, feszültségmentes állapotban összehúzzák a 20 papírpelenkát. Az elasztikus részek rugalmasan összehúzható állapotban legalább kétféleképpen rögzíthetők a papírpelenkán. Például az elasztikus részek kinyújtva rögzíthetők az összehúzásmentes 20 papírpelenkán. Egy másik lehetséges megoldás az, hogy a papírpelenkát összehúzzuk például ráncolással, miközben a nyújtásmentes elasztikus részeket a 20 papírpelenkára helyezzük és rögzítjük. Ezenkívül más anyagok, például hőzsugorított elasztikus anyagok is alkalmazhatók a ruhanemű összehúzására.

Az 1. ábrán látható kiviteli példánál a láb felőli 34 elasztikus részek a 20 papírpelenka 42 köztes rész teljes hossza mentén végignyúlnak. A 34 elasztikus részek ezenkívül végigérhetnek a 20 papírpelenka teljes hosszán, vagy bármely más megfelelő hosszon, amely alkalmas arra, hogy az adott kialakítású papírpelenkát rugalmasan összehúzható szélekkel határolja.

A 34 elasztikus részek több konfigurációban is kialakíthatók. A 34 elasztikus részek szélessége például 0,25 mm és 25 mm között változtatható vagy nagyobb is lehet. Az elasztikus részek egyetlen elasztikus szálból vagy több párhuzamos vagy nem párhuzamos elasztikus szálból állhatnak, illetve a szálak elrendezése lehet szögletes vagy ívelt is. Ha a szálak nem párhuzamosak egymással, akkor két vagy több elasztikus szál keresztezheti egymást, vagy másként kapcsolódhat egymáshoz az elasztikus részen belül. Az elasztikus részek rögzítése a pelenkához különböző, a technika állása szerint ismert módon történhet. Például az elasztikus részek ultrahangkötéssel, termikus és préselt kötéssel rögzíthetők tetszőleges ragasztási minta, mint például szórt vagy örvényminta választásával, például olvasztott ragasztók esetén.

A találmány rajzon látható kiviteli példájánál a láb felőli 34 elasztikus részeknek (nem ábrázolt) hordozórétege lehet, amelyhez több egyéni 39 elasztikus szálból képzett elasztikus köteg van rögzítve. A 39 elasztikus szálak keresztezhetik egymást vagy más módon kapcsolódhatnak egymáshoz, illetve egymástól teljesen el is lehetnek választva. Az említett hordozóréteg például 0,02 mm vastag, sima film polipropilénanyagból. A bemutatott 39 elasztikus szálak például a DuPont (Wilmington, Delaware) cég által gyártott, LYCRA (TM) terméknevű elasztomerből készülhetnek. Az egyes elasztikus szálak általában 470-1500 decitex tartományon belül, különösen 940-1050 decitex tartományon belül vannak. A találmány egyik előnyös kiviteli példájánál az egyes rugalmas láb felőli elasztikus szalagok három vagy négy 39 elasztikus szálat tartalmaznak.

Ezenkívül a láb felőli 34 elasztikus részek egyenesek vagy íveltek lehetnek. Az ívelt 34 elasztikus részek lehetnek például befelé íveltek, a papírpelenka hosszanti középvonala irányában, ahol a pelenka keresztirányában az ívelt elasztikus szálak legbelső pontja körülbelül 1,9-3,8 cm-re van az elasztikus szálak legkülső pontjától. Elképzelhető olyan elrendezés is, ahol az elasztikus szálak ívelése nem szimmetrikus a papírpelenka oldalirányú középvonalához képest. Az ívelt elasztikus szálak ívelése befelé és kifelé hajló reflextípusú is lehet, és az elasztikus szálak hosszanti középpontja 0 és 8 cm között megválasztott távolsággal el lehet tolva a papír7

HU 217 676 Β pelenka elülső vagy hátsó derékövrésze felé a megfelelő fekvés és megjelenés biztosítása érdekében. A találmány ugyancsak előnyös kiviteli példájánál az ívelt elasztikus szálak legbelső pontja körülbelül 0-12 cmrel lehet eltolva a papírpelenka elülső vagy a hátsó derékövrésze felé, és a kifelé hajló reflexrész az elülső derékövrész felé lehet eltolva.

A bemutatott kiviteli példánál a 20 papírpelenkának derék menti 36 elasztikus része is van az elülső 38 derékövrész és a hátsó 40 derékövrész egyikének vagy mindegyikének hosszanti szélénél. A derék menti elasztikus részek bármely alkalmas elasztomer anyagból, mint például elasztomer fóliából, elasztikus habból, elasztikus szálakból, elasztomer kelmékből vagy hasonlóból készülhetnek. Ilyen derék menti elasztikus rész konstrukció megismerhető például Lippert és társai 4,916,005 1. számú US szabadalmi leírásából, amelyre itt csak a szükséges mértékben hivatkozunk, és nem ismertetjük részletesen.

A 20 papírpelenkának egy pár rugalmas 82 szennyeződésterelő eleme is lehet, amelyek a papírpelenka 86 hosszmérete mentén helyezkednek el. A 82 szennyeződésterelő elemek oldalirányban a láb felőli 34 elasztikus részen belül helyezkednek el, és lényegében szimmetrikusak a papírpelenka hosszanti középvonalára. Alkalmas szennyeződésterelő elemek megismerhetők Enloe K. 1987. november 3-án közzétett 4,704,116 1. számú US szabadalmi leírásából, amelyre itt csak röviden hivatkozunk, és nem ismertetjük részletesen. A szennyeződésterelő elemek nedvesíthető vagy nem nedvesíthető anyagból is készülhetnek kívánság szerint. Ezenkívül a szennyeződésterelő elem anyaga gázt vagy gázt és folyadékot áteresztő anyag is lehet.

A találmány egy további lehetséges kiviteli példájánál a 20 papírpelenkának rugalmas derék menti terelőeleme is van, amint az megismerhető például Enloe K. 1988. június 28-án közzétett 4,753,646 1. számú US szabadalmi leírásából, amelyre itt csak röviden hivatkozunk, és nem ismertetjük részletesen. A szennyeződésterelő elemhez hasonlóan a derék menti terelőelem is nedvesíthető vagy nem nedvesíthető anyagból is készülhet kívánság szerint. Ezenkívül a derék menti terelőelem anyaga gázt vagy gázt és folyadékot áteresztő anyag is lehet.

A találmány szerinti rögzítőrendszerrel ellátott abszorbens termék szerkezete megismerhető például Proxmire D. és társai 1991. szeptember 11-én 07/757,778 számon bejelentett, „Puha, száraz és gyors nedvszívó képességű réteggel ellátott abszorbens termék” című bejelentéséből, illetve 1993. március 9-én közzétett 5,192,606 1. számú US szabadalmi leírásából, amelyre itt csak a szükséges mértékben hivatkozunk, és nem ismertetjük részletesen. A találmány céljára alkalmas másik abszorbens terméket ismertet Hanson W. és társai „Gyors folyadékfelvevő vékony abszorbens termék” című 07/757,760 számon benyújtott szabadalmi leírása, amelyre itt csak röviden hivatkozunk, és nem ismertetjük részletesen.

Ahhoz, hogy ismételten összekapcsolható rögzítőrendszerhez jussunk, a 20 papírpelenkának kiegészítő rögzítőfelülete is lehet, amely egy célfelületen fogadja a 44 rögzítőcsíkokat. A bemutatott kiviteli példánál a 46 rögzítőfelület a 22 alsó réteg külső felületén, a papírpelenka elülső 38 derékövrészén helyezkedik el. A 46 rögzítőfelület megfelelő anyagból, mint például polipropilénből, poliészterből vagy hasonlóból készülhet, és úgy van kialakítva, hogy biztosan tapadjon a 44 rögzítőcsíkhoz. Ezenkívül a 46 rögzítőfelület és a 44 rögzítőcsíkok úgy vannak együttműködőén kialakítva és elrendezve, hogy szétválasztható kapcsolatot hozzanak létre, azaz a 44 rögzítőcsíkokat el lehessen választani a 46 rögzítőfelülettől újraillesztéshez és újrarögzítéshez anélkül, hogy a 22 alsó réteg anyaga elszakadna vagy jelentősen deformálódna. Alkalmas rögzítőfelület-kialakítást ismertet például Widlund L. 1991. június 18-án közzétett, 5,024,672 1. számú US szabadalmi leírása. További rögzítőfelület-kialakítást ismertet Pazdemik 4,753,649 1. számú US szabadalmi leírása, amelyre itt csak röviden hivatkozunk, és nem ismertetjük részletesen.

A találmány különböző kiviteli példáinál a 44 rögzítőcsík az elülső 38 derékövrész vagy a hátsó 40 derékövrész egyike vagy mindegyike 116 és 118 oldalsó szélei egyikén vagy mindegyikén lehet elhelyezve. A példaképpen bemutatott kiviteli példánál a 44 rögzítőcsíkok a hátsó 40 derékövrész oldalsó szélein vannak elhelyezve.

Az 1. és 5. ábrán látható 90 oldallapok a 22 alsó réteg legalább egy derékövrészének, például a hátsó 40 derékövrészének egymással szemközti oldalsó végein oldalirányban nyúlnak ki, és ezáltal oldalsó lezáró részeket alkotnak. Ezenkívül a 90 oldallapok a papírpelenka oldalirányban kinyúló 106 derékövszéltől a láb felőli nyitott rész felé nyúlik. A 20 papírpelenkának kétoldalt egymással szemközt elhelyezkedő láb felőli nyitott része van, amelyet a kétoldalt egymással szemközt elhelyezkedő 110 oldalsó szegélyrészek határolnak.

A találmány egyes kiviteli példáinál a 90 oldallapok egy kiválasztott papírpelenka-egységgel összefüggőek lehetnek. Például a 90 oldallapok összefüggő részei lehetnek a 22 alsó réteget alkotó anyagrétegnek vagy a 24 felső réteget alkotó anyagrétegnek (lásd 17. ábra). Más konfigurációknál a 90 oldallapok különálló elemek, amelyek a 22 alsó réteghez, a 24 felső réteghez, a 22 alsó réteg és 24 felső réteg közös felületéhez csatlakoznak, illetve ezek bármely kombinációja is elképzelhető.

A találmány egy másik kialakításánál a 90 oldallapok mindegyike külön anyagdarabból van kialakítva, amely azután hozzá van kapcsolva és erősítve a papírpelenka kiválasztott elülső és/vagy hátsó derékövrészéhez. A találmány bemutatott kiviteli példáinál a 90 oldallapok például a 22 alsó réteg hátsó 40 derékövrészéhez csatlakoznak, de működőképes kapcsolat alakítható ki a 22 alsó réteg és 24 felső réteg bármelyikével vagy mindegyikével is. A 90 oldallapok oldalirányban nyúlnak ki, a papírpelenka derék menti füleit képezik, és megfelelő kötéssel, mint például ragasztott kötéssel, termikus kötéssel, ultrahangos kötéssel, kap8

HU 217 676 Β csókkal, tűzőkapoccsal, varrással vagy hasonlóval vannak rögzítve.

A 90 oldallapok lényegében nem elasztomer anyagból, mint például polimer fóliából, szőtt termékből, nemszőtt termékből vagy hasonlóból, illetve ezek kombinációiból készülhetnek. A találmány egyes kiviteli példáinál a 90 oldallapok lényegében elasztomer anyagból, például nyújtott nemszőtt laminát (stretch-bondedlaminate SBL) anyagból, húzott nemszőtt laminát (neckbonded-laminate NBL) anyagból, elasztomer fóliából, elasztomer habos anyagból vagy hasonlóból készülhetnek. A 90 oldallapok kialakításához alkalmas, hőkezeléssel duzzasztott elasztomer szálaskelmék leírása megtalálható Wisneski T. és társai 1987. május 5-én közzétett, 4,663,220 1. számú US szabadalmi leírásában, amelyre itt csak utalásszerűén hivatkozunk, és nem ismertetjük részletesen. Legalább egy, szálas elasztomer réteghez erősített, nemszőtt textiltermékréteget tartalmazó összetett termékeket ismertet Taylor J. és társai 1987. április 8-án közzétett, 0 110 010 1. számú EP szabadalmi leírása, amelyre itt csak utalásszerűén hivatkozunk. Mormon 1993. július 13-án közzétett 5,226,992 1. számú US szabadalmi leírása további NBL anyagokat ismertet, amelyre itt csak utalásszerűén hivatkozunk.

Amint már korábban említettük, több különböző konstrukció alkalmazható a 90 oldallapok és az abszorbens termék kiválasztott derékövrészének összekapcsolására. Olyan megoldás, ahol az oldallapok elasztomer anyagból készültek, illetve az abszorbens termék oldalsó szélei azokból szemközt oldalirányban kinyúló, elasztomer, nyújtható oldallapokhoz vannak rögzítve, megismerhető VanGompel P. és társai 1990. július 3án közzétett 4,938,753 1. számú szabadalmi leírásából, amelyre itt csak utalásszerűén hivatkozunk, és csak a találmány megértéséhez szükséges mértékben ismertetjük.

A találmány másik lehetséges kiviteli példájánál a 90 oldallapok Gurley-merevségének értéke nem több mint 10 000 mg. Lehetséges olyan kialakítás is, ahol az oldallapok merevsége nem több mint 2000 mg, vagy egy másik előnyös kiviteli példa szerint nem több mint 200 mg.

A találmány szerint a 90 oldallapok Gurley-merevsége nem kisebb mint körülbelül 1 mg. Lehetséges olyan kialakítás is, ahol az oldallapok merevsége nem kisebb mint 4 mg, vagy egy másik előnyös kiviteli példa szerint nem kisebb mint 8 mg.

A találmány különböző kiviteli példáinál a szükséges Gurley-merevséget az oldallap szélességétől vagy pedig a szélességétől és a hosszától függően választjuk meg.

Amikor a találmány szerinti rögzítőrendszeméi alkalmazott 90 oldallapok elasztomer anyagból vannak kialakítva, az elasztomer oldallapok anyaga legalább mintegy 30% nyúlásra képes, ha a terhelés irányára merőleges vonal mentén mérhető alkalmazott húzóterhelés 0,58 N/cm. Lehetséges olyan kialakítás is, ahol az oldallapok anyaga legalább mintegy 100% nyúlásra képes, vagy adott esetben 300% nyúlásra képes eredeti hosszához viszonyítva.

Hagyományos rögzítőrendszereknél a rögzítőnyomás a gyári tapadórészre hat a 44 rögzítőcsík és a hátsó 40 derékövrész oldalsó széle között, lényegében a 44 rögzítőcsík 58 alaphossza mentén. Ennek eredményeként viszonylag kis erőt alkalmaznak a fülrészek környezetére, amelyek hosszirányban szomszédosak a 44 rögzítőcsík oldalsó szélével. Ennek következtében a hosszirányú szomszédos részek összeráncolódnak, és elállnak a viselő testétől. A ráncosodás és elállás észrevétlen maradhat, és rést képezhet a papírpelenka derékövrésze és láb felőli nyitott része mentén, amelyen keresztül a szennyeződés kiszivároghat a papírpelenkából. Ennek a problémának a megoldására komplex rögzítőrendszereket alkalmaztak, amelyek lényegében kiterjednek az abszorbens termék fülrésze szabad szélének teljes hosszára. Más megoldási kísérleteknél több rögzítőcsíkot vagy egy nagy és széles rögzítőcsíkok alkalmaztak. A széles rögzítőcsíkot vagy elkeskenyedő rögzítőcsíkok rendkívül nagy erőt vittek át a rögzítőrendszer felhasználói tapadórészére. Az ilyen nagy erők nem kívánt módon a felhasználói tapadórész és a rögzítőrendszer szétválását okozhatják, amikor a viselő helyzetet változtat vagy mozog. Ezenkívül az ilyen megoldások nem alkalmazkodnak és illeszkednek megfelelően a viselő mozgásához, és a viselő bőrének túlzott irritációját okozhatják.

A hagyományos rögzítőrendszerek alkalmazásából eredő, a fentiekben vázolt probléma megoldására a találmány szerinti rögzítőrendszeméi 98 feszültségfelvevő részt is alkalmazunk. A 98 feszültségfelvevő rész elosztja és felemészti a rögzítőerőket az egyes 90 oldallapok hossza mentén. Ezenkívül a 98 feszültségfelvevő rész megfelelő merevséget és erősítést ad a derékövrésznek, ami megakadályozza a nem kívánt és túlzott ráncosodást, legyűrődést vagy felgyűrődést a derékövrész oldalsó végénél vagy az oldallapnál a termék viselése során.

A találmány különböző kiviteli példáinál a 98 feszültségfelvevő rész a 90 oldallappal összefüggően azzal azonos anyagból is kialakítható. A 90 oldallap szabad végének egy része például egyszer vagy többször visszahajtható hosszirányú hajtásélek mentén, miáltal működőképes 98 feszültségfelvevő rész jön létre. Egy másik lehetséges változatnál a 98 feszültségfelvevő rész kialakítható úgy is, hogy a 90 oldallap kiválasztott méretű és alakú részét tömörítéssel és domborítással a megfelelő szilárdságúra és merevségűre alakítjuk.

A találmány egyéb kiviteli példáinál a 98 feszültségfelvevő résznek merevítő vagy erősítőeleme is lehet, amely a 48 rögzítőcsíkréteggel összefüggő anyag kiválasztott alakú és méretű részéből van kialakítva. Egy másik lehetséges kialakításnál a 98 feszültségfelvevő résznek különálló merevítő- vagy 97 erősítőeleme lehet, amely megfelelően van kialakítva, és a 90 oldallap szabad végéhez van erősítve. A 98 feszültségfelvevő rész például kialakítható egy megfelelő méretű és alakú anyagból, amely a 90 oldallap megfelelő felületéhez, például az oldallap belső testoldali felületéhez van rögzítve. A feszültségfelvevő rész anyaga polimer fólia, nemszőtt kelme, szőtt kelme vagy hasonló, illetve

HU 217 676 Β ezek kombinációja lehet. A 98 feszültségfelvevő rész merevítő- vagy 97 erősítőeleme adott esetben a 74 leváló védőcsík és/vagy a 48 rögzítőcsíkréteg anyagából is készülhet. A találmány különböző kiviteli példáinál a 98 feszültségfelvevő rész lényegében nem nyújtható és/vagy nem elasztomer anyagból készül.

A 2. ábrán látható módon a 98 feszültségfelvevő rész összekapcsolható a 90 oldallapokkal a 90 oldallapok szabad végtartományánál, megfelelő rögzítőeljárás, mint például ragasztott kötés, termikus kötés, ultrahangos kötés, kapocs, tűzés, varrás vagy hasonló alkalmazásával. A 98 feszültségfelvevő résznek oldalirányú kiterjedése, azaz 100 szélességmérete és hosszirányú kiterjedése, azaz 102 hosszmérete van. A megfelelő hatás érdekében előnyös lehet, ha a 98 feszültségfelvevő részt a 90 oldallap hossza mentén középrészen helyezzük el. A bemutatott kiviteli példánál a 98 feszültségfelvevő rész például lényegében a 90 oldallap hosszirányú széle közepén helyezkedik el.

A találmány egyik kiviteli alakjánál a 98 feszültségfelvevő rész 102 hosszmérete legalább 33%-a a 90 oldallap szabad 92 végtartománya hosszának. A 98 feszültségfelvevő rész hossza a 90 oldallap szabad 92 végtartománya hosszának előnyösen legalább 80%-a, vagy különösen 100%-a is lehet a kívánt cél elérése érdekében. Bizonyos esetekben a 98 feszültségfelvevő rész hossza a 90 oldallap szabad 92 végtartománya hosszának 125%-a is lehet a kívánt cél elérése érdekében. Más szempontból a találmány szerinti rögzítőrendszeméi alkalmazott 98 feszültségfelvevő rész hossza nem kevesebb 1,25 cm-nél. Másik előnyös kialakításnál a 98 feszültségfelvevő rész hossza legalább 2,5 cm, vagy célszerűen legalább 5 cm a javított hatás elérése érdekében. A találmány szerinti rögzítőrendszeméi alkalmazott 98 feszültségfelvevő rész hossza legfeljebb 15 cm, illetve előnyösen legfeljebb 13 cm, különösen legfeljebb 10 cm a kívánt hatás elérése érdekében.

A találmány különböző kiviteli példáinál a 98 feszültségfelvevő rész 100 szélességmérete legalább 0,1 cm, előnyösen legalább 0,5 cm, különösen legalább 1,0 cm a javított hatás elérése érdekében. Másrészt a 98 feszültségfelvevő rész szélessége legfeljebb 10 cm, illetve előnyösen legfeljebb 5 cm, vagy különösen legfeljebb 2,5 cm a kívánt hatás elérése érdekében.

A találmány további lehetséges megvalósításánál a 98 feszültségfelvevő rész kialakítható különálló anyagdarabból is, amely átfedi a 90 oldallap anyagát. A 2. és 6. ábrán példaképpen bemutatott kialakításnál például a különálló feszültségfelvevő rész szélességének 100%-a átfedi a 90 oldallap anyagát.

A találmány szerint a 98 feszültségfelvevő rész közvetlenül csatlakozhat a 44 rögzítőcsíkhoz, vagy olyan kialakítás is elképzelhető, ahol a 98 feszültségfelvevő rész olyan önálló komponens, amelyik térközzel el van választva a 44 rögzítőcsík szélétől, illetve indirekt módon csatlakozik ahhoz egy közvetítő anyagrészen keresztül. A 8. ábrán példaképpen bemutatott kiviteli alaknál a 98 feszültségfelvevő rész a 90 oldallapon van elhelyezve, a 44 rögzítőcsík és a 26 abszorbens test közvetlen közelében. A találmány egyes kiviteli példáinál a 90 oldallap 96 csatlakoztatott részének széle és a hozzá tartozó 98 feszültségfelvevő rész közötti 105 térköz 0,1 -12,4 cm között van, vagy célszerűen 2,5 cm-re választható a kívánt hatás elérése érdekében. A találmány más aspektusa szerint a 44 rögzítőcsík gyári ragasztós vége és a hozzá tartozó 98 feszültségfelvevő rész viszonylag legközelebbi széle közötti 128 résméret 0,1 -2,54 cm között van.

A 10. ábrán látható találmány szerinti kiviteli példánál a 98 feszültségfelvevő résznek több különálló 122 erősítőszála van. Ha a 122 erősítőszálak párhuzamosak és megközelítőleg azonos hosszúságúak, akkor az egyes 122 erősítőszálak ténylegesen úgy működnek, mint egy közös 98 feszültségfelvevő rész. Többelemes feszültségfelvevő rész is tervezhető és kialakítható annak érdekében, hogy a hozzá tartozó 90 oldallap merevségét, illetve annak eloszlását szabályozhassuk. A többelemes feszültségfelvevő rész egyes 122 erősítőszálai egymástól kiválasztott 127 elválasztó távolságra lehetnek. A 127 előálasztó távolságok 124 hajlítási részeket határozhatnak meg az egyes 122 erősítőszálak között. A bemutatott kiviteli példánál a 124 hajlítási részek hosszirányú kiteijedésű hajlítási területeket határoznak meg, amelyek fokozott rugalmasságot és elforgathatóságot biztosítanak ezeken a területeken.

A 10. ábrán példaképpen bemutatott kiviteli alaknál az egyes párhuzamos 122 erősítőszálak között hajlított csatlakozási helyek jönnek létre, amelyek körül az összetett 98 feszültségfelvevő rész rugalmasan hajlítható és hajtogatható. A bemutatott kiviteli példánál az egyes 122 erősítőszálak közötti 127 elválasztó távolság 1-10 mm között lehet.

A találmány másik példaképpeni megvalósítása a 12. ábrán látható, ahol a 90 oldallapon elhelyezett többelemes 98 feszültségfelvevő rész egyedi 122 erősítőszálai meghatározott szöget zárnak be egymással. A találmány szerinti különböző kiviteli példáknál az egyes 122 erősítőszálak közötti 126 szög 1-179 fok között, előnyösen 1-89 fok, különösen 1-44 fok között lehet a kívánt hatás elérése érdekében.

A találmány további lehetséges kiviteli példájánál a többelemes feszültségfelvevő részt alkotó egyes 122 erősítőszálak különböző hosszúságúak, amint az példaképpen a 13. ábrán látható. Az egyes 122 erősítőszálak hoszsza megválasztható a hozzá tartozó 90 oldallap szabad végének hosszával arányosan. Ennek megfelelően a 122 erősítőszálak hossza például a hozzá tartozó 90 oldallap szabad vége hosszának 100%-a és 5%-a között választható. A bemutatott kiviteli példánál a 122 erősítőszálak például fokozatosan növekvő hosszúságúak a 44 rögzítőcsíktól távolodva. Lehetséges olyan kialakítás is, ahol a 122 erősítőszálak fokozatosan csökkenő hoszszúságúak a 44 rögzítőcsíktól távolodva, vagy más tetszőleges minta is választható a 124 hajlítási rész kívánt mintájának függvényében.

A találmány további lehetséges kiviteli példájánál a 98 feszültségfelvevő rész a 90 oldallap hosszirányú hosszával azonos hosszúságú, és így lényegében azonos szélességű az abszorbens termék oldalirányban kinyúló 106 derékövszélével. A bemutatott kiviteli példánál a

HU 217 676 Β rögzítőcsík a 98 feszültségfelvevő rész hosszához képest hozzávetőlegesen központosán helyezkedik el. Elképzelhető olyan kialakítás is, ahol a 44 rögzítőcsík a 98 feszültségfelvevő rész hosszirányú középpontjához képest a termék hosszirányában megadott távolsággal eltoltan helyezkedik el. A 44 rögzítőcsík a 106 derékövszéltől 120 távolságra van, amely a találmány szerint előnyösen legfeljebb 6 cm, célszerűen legfeljebb 4 cm, adott esetben pedig legfeljebb 2 cm a javított hatás elérése érdekében. A találmány további kiviteli példájánál a 44 rögzítőcsík széle egybeeshet a 106 derékövszéllel a javított hatás elérése érdekében.

A találmány különböző kiviteli példáinál a 98 feszültségfelvevő rész biztosítja a szilárdságot és a merevséget, ahol a 98 feszültségfelvevő rész merevsége nagyobb mint a 90 oldallap merevsége. A 98 feszültségfelvevő rész célszerűen olyan anyagból van kialakítva, amelynek Gurley-merevsége a találmány szerint előnyösen legalább 20 mg, vagy kívánt esetben legalább 100 mg. A 98 feszültségfelvevő rész anyaga más változatnál megválasztható úgy is, hogy annak a merevsége legalább 200 mg, vagy kívánt esetben legalább 400 mg.

Ha azonban a 98 feszültségfelvevő rész túl merev, akkor az a viselő bőrének a túlzott irritációját és kipirosodását okozza. Ennek megfelelően a találmány szerint a 98 feszültségfelvevő rész anyagát úgy célszerű megválasztani, hogy annak Gurley-merevsége ne legyen nagyobb, mint 50 000 mg. Lehetséges az is, hogy a 98 feszültségfelvevő rész anyagának merevségét legfeljebb 10 000 mg értékűre, kívánt esetben pedig legfeljebb 1000 mg értékűre választjuk a kívánt hatás elérése érdekében.

A találmány különböző kiviteli példáinál a 98 feszültségfelvevő rész Gurley-merevsége megválasztható a 98 feszültségfelvevő rész hosszmérete, vagy hosszmérete és szélességmérete függvényében.

A találmány szerint az összeállított 98 feszültségfelvevő rész és a hozzá csatlakozó 90 oldallap merevségi értékeinek aránya legalább 5:1, vagy előnyösen legalább 10:1, de szükség esetén legalább 30:1. A találmány szerint másrészt a 98 feszültségfelvevő rész és a hozzá csatlakozó 90 oldallap merevségi értékeinek aránya legfeljebb 50 000:1, előnyösen legfeljebb 5000:1, vagy kívánt esetben legfeljebb 500:1 a kívánt hatás elérése érdekében.

A találmány különböző kiviteli példáinál a 98 feszültségfelvevő résznek legalább egy rugalmas, szabályozottan hajlítható 112 kihajló része lehet. A bemutatott kiviteli példánál a 98 feszültségfelvevő résznek több, általában oldalirányú kiterjedésű rugalmas 112 erősítőeleme van. A találmány szerint a 112 kihajló rész meghatározott szöget zár be azzal a vonallal, amely lényegében párhuzamos a keresztirányú 88 szélességmérettel. Az eredő 114 szögeltérés -40-+40° között, adott esetben 0-40°, kívánt esetben 10-30° között van a javított hatás elérése érdekében.

A 112 kihajló rész viszonylag kisebb szilárdságú és merevségű anyagból készülhet mint a 98 feszültségfelvevő rész egyéb részei. A viselő által okozott terhelés hatására bekövetkező kihajlás után a 112 kihajló rész rugalmassága olyan visszatérítő erő kialakulásához vezet, amely lényegében visszahajlítja a 112 kihajló részt a terhelés megszűnése után.

A 90 oldallapok mindegyikéhez rögzítőelem, mint például a 44 rögzítőcsík csatlakozik. A bemutatott kiviteli példánál a 44 rögzítőcsík és a 90 oldallap oldalirányú szélének találkozása viszonylag szűk 80 csatlakozórészt alkot. A rögzítést megfelelő rögzítőeszköz, mint például ragasztott kötés, termikus kötés, ultrahangos kötés, kapocs, tűzés, varrás vagy hasonló biztosíthatja. Egy másik lehetséges kialakításnál a 44 rögzítőcsík a 98 feszültségfelvevő részt alkotó anyaggal összefüggően, azzal azonos anyagból is kialakítható. Egyéb változatoknál a 44 rögzítőcsík közvetlenül vagy közvetve kapcsolódhat a megfelelő 90 oldallappal összekötött 98 feszültségfelvevő részhez. Például a 44 oldallap közvetve csatlakozhat a hozzá tartozó 98 feszültségfelvevő részhez a 90 oldallap közvetítőrészén keresztül, amint az a 8. ábrán példaképpen bemutatott kiviteli alaknál látható.

A találmány szerinti, bemutatott kiviteli példáknál a rögzítőrendszer elemei együttműködnek az abszorbens termék elülső 38 derékövrészének és a hátsó 40 derékövrészének a viselőn való rögzítése érdekében. A hátsó 40 derékövrész a bemutatott kiviteli példánál átfedi az elülső 38 derékövrészt, és a rögzítőelemek az elülső 38 derékövrész kijelölt területéhez kapcsolódnak. A 44 rögzítőcsíknak hosszirányban mérhető hosszmérete és oldalirányban mérhető szélességmérete van. Ezenkívül a 44 rögzítőcsíknak 56 alaprésze, felhasználói 60 tapadó végrésze és 64 köztes része van, amely összeköti egymással az 56 alaprészt és a 60 tapadó végrészt. Az 56 alaprésznek hosszirányú 58 hosszmérete, a 60 tapadó végrésznek hosszirányú 62 hosszmérete, és a 64 köztes résznek hosszirányú 66 hosszmérete van.

A találmány szerint a 44 rögzítőcsíknak a 80 csatlakozórésze mentén alap 58 hosszmérete van, amely nem több mint a 98 feszültségfelvevő rész 102 hosszméretének körülbelül 90%-a. Másik változat szerint a 44 rögzítőcsík alap 58 hosszmérete nem több mint a 98 feszültségfelvevő rész 102 hosszméretének körülbelül 80%-a, kívánt esetben pedig nem több mint a 98 feszültségfelvevő rész 102 hosszméretének körülbelül 50%-a a kívánt hatás elérése érdekében. A találmány szerint másrészt a 44 rögzítőcsíkalap 58 hosszmérete nem kevesebb mint a 98 feszültségfelvevő rész 102 hosszméretének körülbelül 1%-a. Másik változat szerint a 44 rögzítőcsík alap 58 hosszmérete nem kevesebb mint a 98 feszültségfelvevő rész 102 hosszméretének körülbelül 5%-a, kívánt esetben pedig nem kevesebb mint a 98 feszültségfelvevő rész 102 hosszméretének körülbelül 20%-a a kívánt hatás elérése érdekében. Ennek megfelelően amikor a rögzítőelemmel rögzítjük az abszorbens terméket a viselőn, a 98 feszültségfelvevő rész 104 végrészei már nem kapcsolódnak az abszorbens termék elülső 38 derékövrészéhez. Ennek eredményeként a felszabadult 104 végrészek elcsúszhatnak, elhajolhatnak vagy másként mozoghatnak az abszorbens termék rögzített részeihez képest, nem zavarva ezáltal jelentő11

HU 217 676 Β sen a rögzítést a 44 rögzítőcsík 52 felhasználói tapadórésze és az abszorbens termék kijelölt rögzítőteriilete között.

A bemutatott kiviteli példáknál a 44 rögzítőcsík 56 alaprészének 58 hosszmérete nagyobb mint a 44 rögzítőcsík 64 köztes részének 66 hosszmérete. Másik változat szerint az 56 alaprész 58 hosszmérete a 64 köztes rész 66 hosszméretével azonos vagy annál kisebb is lehet. Mindkét esetben a találmány szerinti rögzítőrendszer kialakítása olyan, hogy a 44 rögzítőcsíknak 69 szegélyrésze van, amely a 98 feszültségfelvevő rész és a 44 rögzítőcsík 52 felhasználói tapadórésze között helyezkedik el. Amikor a 44 rögzítőcsík laza és lényegében feszültségmentes állapotban van, a 69 szegélyrész képezi a 44 rögzítőcsík legkeskenyebb részét azokhoz a részekhez képest, amelyek a 44 rögzítőcsík határoló végrészétől távolabb vannak. A 69 szegélyrész viszonylag flexibilisebb forgatási felületet határoz meg, amely szabadabb, kevésbé korlátozott relatív mozgást biztosít a rögzítőrendszer 98 feszültségfelvevő része és a 44 rögzítőcsík 52 felhasználói tapadórésze között. Ennek eredményeként a 98 feszültségfelvevő rész segítséget nyújt a megfelelő deréköv-megjelenés és jó illeszkedés fenntartásában a viselő mozgása közben, és az 52 felhasználói tapadórész biztonságosabb rögzítést tesz lehetővé kevesebb nemkívánatos szétnyílással. A 69 szegélyrész segítséget nyújt abban, hogy a rögzítőrendszer 52 felhasználói tapadórésze el legyen választva a 90 oldallapok és a rögzítőrendszer 98 feszültségfelvevő részeinek önszabályozó mozgásától. A bemutatott kiviteli példánál a 69 szegélyrész lényegében nem nyújtható és lényegében nem elasztomer anyagból készül, de kialakítható olyan elasztomer anyagból is, amely összekapcsolható vagy más módon illeszthető a 44 rögzítőcsík-szerkezettel.

A találmány szerint a 69 szegélyrész hossza legalább 0,5 cm, ami a 44 rögzítőcsík laza, feszültségmentes állapotában mérhető. Másik változat szerint a 69 szegélyrész hossza legalább 1 cm, vagy adott esetben legalább 1,5 cm a kívánt hatás elérése érdekében. A találmány szerint másrészt a 69 szegélyrész hossza legfeljebb 12,5 cm. Másik változat szerint a 69 szegélyrész hossza legfeljebb 7 cm, vagy kívánt esetben legfeljebb 3 cm a kívánt hatás elérése érdekében. A bemutatott kiviteli példánál a 69 szegélyrész hossza például 2,5 cm.

A találmány további lehetséges kiviteli példájánál a 98 feszültségfelvevő rész 102 hosszméretének és a 69 szegélyrész hosszméretének aránya (szegélyarány) nagyobb mint 1,5:1, vagy legalább 2:1a kívánt hatás elérése érdekében. A találmány szerint másrészt a szegélyarány legfeljebb 10:1, előnyösen legfeljebb 7:1a kívánt jellemzők elérése érdekében. A bemutatott kiviteli példánál például a szegélyarány 2,5:1.

A találmány különböző kiviteli példáinál a 44 rögzítőcsík ragasztós rögzítőmechanizmust határoz meg. Ezen belül a 44 rögzítőcsík 52 felhasználói tapadórészén 54 elsődleges tapadóréteg lehet a 48 rögzítőcsík tapadórétegének csatlakozófelületén. A tapadóréteg úgy van kialakítva, hogy megfelelő tapadóerőt és rögzítést biztosítson, amikor a termék csatlakozórészéhez kapcsolódik. Ezenkívül a tapadóréteget úgy kell kialakítani, hogy az alkalmas legyen a szétválasztásra és az egyszeri vagy többszöri újra csatlakoztatásra a kijelölt rögzítőfelületen. Újra összekapcsolható rögzítőrendszer ismerhető meg például Huang Y. és társai 1992. szeptember 15-én közzétett 5,147,347 számú US szabadalmi leírásából, amelyre itt csak utalásszerűén hivatkozunk, és csak a szükséges mértékben ismertetjük.

A találmány különböző kiviteli példáinál a rögzítőrendszer egymáshoz kapcsolódó mechanikus rögzítőelemeket, mint például horgokat, csatokat, kapcsokat, gombokat és hasonlókat tartalmazhat. A találmány egyik előnyös kiviteli példájánál a rögzítőrendszer horgos-hurkos rögzítőrendszer, gomba-hurok rögzítőrendszer, vagy hasonló (továbbiakban horgos-hurkos rögzítőrendszer). Az ilyen rögzítőrendszereknek általában horgos rögzítőeleme és azzal együttműködő hurkos rögzítőeleme van, amely összekapcsolódik és összezáródik a horgos rögzítőelemmel. Ilyen rögzítőrendszer például a védjegyként bejegyzett VELCRO megjelöléssel kapható rögzítőrendszer. A találmányhoz használható horgos-hurkos rögzítőrendszert ismertet például Roessler és társai 1991. május 28-án közzétett 5,019,073 1. számú US szabadalmi leírása, amelyre itt csak utalásszerűén hivatkozunk, és csak a szükséges mértékben ismertetjük. A horgos-hurkos rögzítőrendszer alkalmazása esetén a 48 rögzítőcsíkréteg 68 csatlakozófelületéhez például horgos anyag csatlakozik, míg a 46 rögzítőfelülethez hurkos anyag van hozzáerősítve. A 46 rögzítőfelület például a 22 alsó réteg külső felületének kijelölt rögzítési tartományában lehet elhelyezve. Egy másik lehetséges változatnál a 48 rögzítőcsíkréteg 68 csatlakozófelületéhez például hurkos anyag csatlakozik, míg a 46 rögzítőfelülethez horgos anyag van hozzáerősítve.

A 44 rögzítőcsík merevsége előnyösen eltérő, azaz nem nagyobb mint a 98 feszültségfelvevő rész merevsége. Ennek eredményeként a 44 rögzítőcsík 52 felhasználói tapadórésszel látható el, amely lehetővé teszi a rögzítést, szétválasztást és újrarögzítést a kiválasztott rögzítőfelület túlzott megnyúlása vagy eltépése nélkül. A 44 rögzítőcsík jellemzői kívánság szerint megválaszthatok, miközben a 98 feszültségfelvevő rész feszültségfelvevő jellege változatlanul megmarad. A 98 feszültségfelvevő rész megtartja azt a képességét, hogy a 90 oldallap szabad vége hossza mentén fellépő erőket elosztja anélkül, hogy hátrányosan befolyásolná a 44 rögzítőcsík rögzítési és újrarögzítési képességét.

A találmány szerint a 44 rögzítőcsík olyan anyagból készülhet, amelynek Gurley-merevsége előnyösen legfeljebb mintegy 500 mg. Lehetséges olyan változat is, ahol a 44 rögzítőcsík merevsége legfeljebb mintegy 150 mg, vagy adott esetben legfeljebb 100 mg. A találmány szerint másrészt a 44 rögzítőcsík Gurley-merevsége legalább mintegy 5 mg. Lehetséges olyan kialakítás is, hogy a 44 rögzítőcsík merevsége legalább 10 mg, vagy kívánt esetben legalább 25 mg. A találmány különböző kiviteli példáinál a szükséges Gurley12

HU 217 676 Β merevség a 44 rögzítőcsík szélességméretének vagy szélesség- és hosszméretének függvényében határozható meg.

A találmány céljának megfelelően a különböző szilárdság- és merevségértékek a vizsgált minta hossza és szélessége által meghatározott síkra merőleges erő által létrehozott hajlítónyomatékra vonatkoztatva határozhatók meg. A szilárdság- és a merevségértékek meghatározásának elfogadott módszere a Gurley-féle Merevségteszt, amelynek leírása megtalálható a TAPPI Standard Test T 543 pm-84 (Stiffness of paper (Gurley type stiffness tester)) szabványban. Erre alkalmas mérőberendezés a Gurley Digitális Merevségmérő: Teledyne Gurley (514 Fulton Street, Troy, NY 12181-0088) által gyártott 4171-D típusú műszer. Ez a készülék az anyagok széles választékának vizsgálatát teszi lehetővé a hossz és a szélesség tág határok közötti megválasztásával, és kombinálva ezt 5, 25, 50 vagy 200 g tömegű súlyok elhelyezésével a készülék mutatójának három pozíciója egyikén. A jelen leírásban a megadott Gurley merevségi értékek megfelelnek a szabványos méretű mintával mért értékeknek. Ennek megfelelően a Gurleymerevséget mérő műszer skálaértékeit átváltottuk a szabványos méretű minta merevségi értékére, és milligrammban adtuk meg. A szabványos méretű minta szélessége 2,54 cm (1 ”) és a névleges hossza 7,62 cm (3”) (tényleges hossza 8,89 cm (3,5”)). A minta tényleges hossza a névleges hossz, 0,25” befogási járulékos hossz, valamint 0,25” átfedést hossz összege. A nem szabványos mintákon mért merevségi értékek szabványos méretű mintára való átszámítását segítő táblázatok megtalálhatók a Teledyne Gurley által gyártott Gurley Merevségmérő felhasználói kézikönyvében. Ennek megfelelően a szabványostól eltérő, más méretű minták mérése is kényelmesen elvégezhető mindaddig, amíg az átszámítási tényezők a táblázatban megtalálhatók a szabványos méretű mintának megfelelő érték meghatározásához.

A találmány szerint a 44 rögzítőcsík felhasználói 60 tapadó végrészének 62 hosszmérete nagyobb lehet, mint a 44 rögzítőcsík 64 köztes részének 66 hosszmérete, amint az példaképpen a 2. ábrán látható. A bemutatott kiviteli példánál például a 60 tapadó végrész 62 hosszmérete megfelel a 44 rögzítőcsík 52 felhasználói tapadórésze legnagyobb hosszméretének. A találmány szerint másrészt a 60 tapadó végrész 62 hosszmérete nagyobb lehet, mint a 44 rögzítőcsík 56 alaprészének 58 hosszmérete.

Ezen belül a 62 hosszméret legalább mintegy 10%kal nagyobb lehet, mint a köztes 66 hosszméret. Másik változatnál a 62 hosszméret legalább mintegy 20%-kal nagyobb lehet, mint a köztes 66 hosszméret, vagy kívánt esetben legalább mintegy 40%-kal nagyobb lehet, mint a köztes 66 hosszméret. A találmány szerint másrészt a 62 hosszméret legfeljebb mintegy 500%-kal lehet nagyobb, mint a köztes 66 hosszméret. Másik változatnál a 62 hosszméret legfeljebb mintegy 100%-kal lehet nagyobb, mint a köztes 66 hosszméret, vagy kívánt esetben legfeljebb mintegy 60%-kal lehet nagyobb, mint a köztes 66 hosszméret.

A 62 hosszméret legalább mintegy 2%-kal nagyobb lehet, mint az alap 58 hosszméret. Másik változatnál a 62 hosszméret legalább mintegy 20%-kal nagyobb lehet, mint az alap 58 hosszméret, vagy kívánt esetben legalább mintegy 40%-kal nagyobb lehet, mint az alap 58 hosszméret. A találmány szerint másrészt a 62 hosszméret legfeljebb mintegy 500%-kal lehet nagyobb, mint az alap 58 hosszméret. Másik változatnál a 62 hosszméret legfeljebb mintegy 100%-kal lehet nagyobb, mint az alap 58 hosszméret, vagy kívánt esetben legfeljebb mintegy 60%-kal lehet nagyobb, mint az alap 58 hosszméret a kívánt hatás elérése érdekében.

A bemutatott kiviteli példánál a 44 rögzítőcsík 64 köztes része a 44 rögzítőcsík kiszélesedő részeként alakítható ki. A kiszélesedő rész fokozatos átmenetet képez az alap 58 hosszméret és a vég 62 hosszméret között. Nemkívánatos törést okozó túlzott feszültségkoncentrációk elkerülése érdekében az átmeneti tartomány lényegében mentes minden éles bevágástól és hegyes szögtől.

A 44 rögzítőcsík viszonylag kisebb alap és/vagy köztes 58/66 hosszmérete hozzájárul a találmány szerinti előnyös hatáshoz. Az 52 felhasználói tapadórész végrészének viszonylag nagyobb hossza nagyobb felhasználói tapadórészt szolgáltat, ami növeli a rögzítőrendszer biztonságát. Ezzel egyidejűleg a 44 rögzítőcsík viszonylag kisebb alap és/vagy köztes 58/66 hosszmérete viszonylag könnyebb hajlítást és/vagy csavarást vagy egyéb mozgást tesz lehetővé, mint a 44 rögzítőcsík 52 felhasználói tapadórésze. Ennek eredményeként a rögzítés biztonsága magas szinten tartható, miközben az illeszkedés folyamatos és dinamikus az abszorbens termék elülső és hátsó derékövrésze közötti csatlakozási pontokon is.

A 2. és 3. ábrán a 44 rögzítőcsíknak 48 rögzítőcsíkrétege van, amely a kívánt rögzítőanyagot, mint például 54 elsődleges tapadóréteget hordozza a fő érintkezési felületén, mint például 68 csatlakozófelületén. A 48 rögzítőcsíkréteg szövött anyagból vagy alkalmas polimer fóliából, mint például polipropilén, polietilén vagy más alkalmas poliolefinből készülhet. A 48 rögzítőcsíkréteget alkotó anyag kívánság szerint lehet átlátszatlan, áttetsző vagy átlátszó és adott esetben grafikával díszített. A 48 rögzítőcsíkréteg anyaga lehet festett és/vagy mintázott, és kívánt esetben dombomyomott is lehet. A találmány szerint a 48 rögzítőcsíkréteg előnyösen lényegében nem nyújtható és/vagy nem elasztomer anyagból készül a kívánt hatás elérése érdekében.

A 44 rögzítőcsík 50 gyári tapadórésze a 48 rögzítőcsíkréteg rögzítését szolgálja a 20 papírpelenkán, míg az 52 felhasználói tapadórész a 38 és 40 derékövrészek rögzítését szolgálják a viselő testén. A találmány szerint a 44 rögzítőcsík 50 gyári tapadórésze a 90 oldallap szabad 92 végtartományához van erősítve, és azzal együtt a 98 feszültségfelvevő részt képezi. Az 52 felhasználói tapadórész 70 fülhöz csatlakoztatható, amelynek nem tapadó 72 fogórésze van. A 72 fogórész a találmány szerint abszorbens anyagrétegből, mint például nemszőtt kelméből van kialakítva.

A 44 rögzítőcsík 50 gyári tapadórésze a hozzá tartozó terméken való tapadást szolgálja a gyártás során.

HU 217 676 Β

A 44 rögzítőcsík 52 felhasználói tapadórésze a tennék rögzítését szolgálja a viselőn használat közben. A bemutatott kiviteli példánál a 44 rögzítőcsíknak 54 elsődleges tapadórétege van a kiválasztott felületrészén, amely a tapadó rögzítőrendszer részét képezi. A 20 papírpelenkán bemutatott kiviteli példánál a 44 rögzítőcsík 50 gyári tapadórésze a hátsó 40 derékövrész oldalsó szélén van elhelyezve, a 44 rögzítőcsík 52 felhasználói tapadórésze pedig a hátsó 40 derékövrész oldalsó végeinek rögzítését szolgálja az elülső 38 derékövrész megfelelő oldalsó végeihez, és ezáltal a 20 papírpelenkát rögzíti a gyermek derekán. Az 52 felhasználói tapadórész a 70 fülhöz csatlakozik, amelynek lényegében nem tapadó 72 fogórésze van. A 72 fogórésznek például kilátszó abszorbens anyagrétege lehet, amelynek legalább egy része ugyanabba az irányba néz, mint a 44 rögzítőcsík belső felülete.

Tapadó 44 rögzítőcsík esetén 54 elsődleges tapadóréteg lehet a 48 rögzítőcsíkréteg befelé néző felületén. Az 50 gyári tapadórész ragasztós része gondoskodik a 44 rögzítőcsik rögzítéséről a 20 papírpelenkán annak gyártása közben. Az 52 felhasználói tapadórész ragasztós része lehetővé teszi a papírpelenka rögzítését a csecsemőn. Az 54 elsődleges tapadóréteg ragasztóanyagának paramétereit úgy kell megválasztani, hogy megfelelő ragasztójellemzőket, mint például nyírószilárdságot és tapadási szilárdságot kapjunk.

A 44 rögzítőcsík anyagaként, illetve a 48 rögzítőcsíkréteg anyagaként, vagy az 54 elsődleges tapadóréteg anyagaként több gyártó által előállított anyagok alkalmasak. Ilyen gyártó például a 3M Company, amelynek Eldobható Termék Osztálya van a 3M Centeren belül, St. Paul városban, Minnesota államban; és az Avery International cég, amelynek Speciális Szalagosztálya van Painesville városban, Ohio államban.

A bemutatott kiviteli példánál a 44 rögzítőcsíknak 74 leváló védőcsíkja is van, amely leválaszthatóan van a 44 rögzítőcsík 52 felhasználói tapadórészére helyezve tárolási helyzetben, hogy megvédje az 54 elsődleges tapadó réteg felhasználói tapadóterületét a szennyeződéstől vagy a 20 papírpelenka más részeihez való túl korai hozzátapadástól. A bemutatott kiviteli példánál a 74 leváló védőcsík a 48 rögzítőcsíkréteg feletti szomszédos helyzetben van, és a 20 papírpelenka belső felületéhez van rögzítve. A bemutatott kiviteli példánál a 74 leváló védőcsíknak 76 tapadófelülete és szemközti 78 leváló felülete van. A 76 tapadófelületen megfelelő ragasztós rögzítőréteg van, a 78 leváló felületen pedig megfelelő leváló fedőréteg van, ahol a fedőréteg például térhálósított poli(dimetil-sziloxán) (PDMS). Alkalmas leváló védőcsíkok kereskedelmileg beszerezhetők például a 3M Company vagy a Avery International gyártó cégtől. Ilyen alkalmas leváló védőcsíkanyag például az Avery International cég által gyártott FT-4430 típusú anyag. A 74 leváló védőcsíknak 78 leváló felülete van, amely alatt a 44 rögzítőcsík-ragasztó 48 rögzítőcsíkrétege tárolható és megvédhető a szenynyeződéstől. A 48 rögzítőcsíkréteg ragasztója azonban szükség esetén könnyen leválik a 74 leváló védőcsíkról.

A találmány szerint a 74 leváló védőcsík végtartománya adott esetben átfedheti a 48 rögzítőcsíkréteg köztes részét, és hozzátapadhat ahhoz egy tapadási területen, amely a 48 rögzítőcsíkréteg hossza mentén végighúzódik. A 48 rögzítőcsíkréteg és a 74 leváló védőcsík közötti eredő kapcsolat Y-kötést eredményez, ami növeli a 44 rögzítőcsík és a 20 papírpelenka 74 leváló védőcsík és 50 gyári tapadórész közé befogott összeállított és rögzített rész szilárdságát. A találmány szerint az is lehetséges, hogy a 74 leváló védőcsík képezi a 98 feszültségfelvevő részt.

A 48 rögzítőcsíkréteg 52 felhasználói tapadórészének 108 távoli vége alkalmas arra, hogy a felhasználó megfogja, illetve a 44 rögzítőcsík 52 felhasználói tapadórészét megfelelő helyzetbe hozva az abszorbens termék kijelölt rögzítési felületéhez csatlakoztassa. A bemutatott kiviteli példánál a felhasználó általában megfogja a 108 távoli véget, és a 44 rögzítőcsíkot a 46 rögzítőfelülethez nyomja. A 108 távoli vég célszerűen nem tapadó és nem rögzítő anyagból van kialakítva, miáltal a felhasználó könnyebben tudja megtalálni és felemelni a 108 távoli véget.

A találmány szerint a 44 rögzítőcsíknak külön, a 60 tapadó végrészhez csatlakozó 70 füle lehet a rögzítési terület mentén. A bemutatott kiviteli példánál az átfedő típusú kötés ragasztott kötés, ultrahangos kötés, termikus kötés vagy hasonló lehet. A 70 fület átfedheti az 54 elsődleges tapadóréteg vagy a 48 rögzítőcsíkréteg felülete, amely az 54 elsődleges tapadóréteggel szemközt helyezkedik el. Ha a 70 fül az 54 elsődleges tapadóréteghez csatlakozik, akkor a 48 rögzítőcsíkréteg lefedheti a 70 fül teljes felületét.

A találmány egy másik kiviteli példájánál a 70 fül speciális fizikai vagy kémiai kezeléssel lehet ellátva a 48 rögzítőcsíkréteg 60 tapadó végrészénél. A bemutatott kiviteli példánál a 70 fül például leváló anyagréteg is lehet. Egy másik kiviteli példánál a kezelés érintheti a 70 fül 72 fogórészének abszorbens és/vagy érintési tulajdonságát.

A találmány szerint a 70 fül olyan anyagból is kialakítható, amely képes felvenni bizonyos mennyiségű szennyeződést, mint például porokat, folyadékokat, krémeket, amelyek a felhasználó ujjain vannak. A találmány szerint a 70 fül anyagának, különösen a 70 fül 72 fogórészét képező rész anyagának abszorbens kapacitása legalább 8 tömeg% olyan fehér ásványolajra vonatkoztatva, amelynek Saybolt-viszkozitása 80-90 között van 100 °F mellett.

A 70 fül olyan anyagból is készülhet, amely érintési komplemenst vagy ellentétet képez a 48 rögzítőcsíkréteghez képest. A 70 fül például olyan anyagot is tartalmazhat, amelynek a fogófelületén mérhető súrlódási együttható legalább 0,12. A súrlódási együttható mérésére megfelelő például KAWΑΒΑΤΑ által kidolgozott, Model KES-FB-4 típusú felületi jellemzőmérő készülék, amelyet a KATÓ TECH Co. Ltd (Kyoto, Japán) gyárt és a TEX-MAC (Charlotte, North Carolina) forgalmaz. A készülék a súrlódási együttható mérésére „MIU” néven ismertté vált mérési módszert alkalmaz.

HU 217 676 Β

A 70 fül úgy is kialakítható, hogy felületi érdessége legalább 2,75 mikrométer. A felületi érdesség mérésére alkalmas a fent említett KAW ΑΒΑΤΑ felületi jellemzőmérő készülék. A készülék a felületi érdesség mérésére „SMD” néven ismert mérési módszert alkalmaz.

A találmány szerint a 70 fül vizuálisan kontrasztos megjelenéssel is kialakítható a 48 rögzítőcsíkréteghez képest. A 70 fül például színezhető, vagy nyomtatott grafikával látható el annak érdekében, hogy vizuálisan jobban megkülönböztethető legyen a 20 papírpelenka egyéb részeitől. A 70 fül kontúrvonala előnyösen ívelt és lényegében mentes az éles sarkoktól, amelyek túlzottan irritálnák a viselő bőrét.

A 70 fülnek hosszmérete és szélességmérete van, továbbá a 72 fogórész területe legalább 39 mm², illetve legalább 128 mm², vagy kívánt esetben legalább 253 mm². További előnyös kiviteli példáknál a 70 fül 72 fogórészének felülete 150-300 mm² között van.

A 70 fül 72 fogórésze és a fül kiválasztott mérete együtt megnövelheti azt a felületet, amely ténylegesen érintkezésbe kerül a, megfogó személy hüvelykujjával és mutatóujjával. Ennek eredményeként a felhasználó biztonságosabban tudja megfogni a 70 fület, és jobban el tudja kerülni az 54 elsődleges tapadóréteg megérintését.

A 70 fül megfogása tovább könnyíthető, ha a 70 fül alakja lényegében megegyezik a megfogó hüvelykujj és mutatóujj alakjával. A 70 fül egyes kiviteli példáinál a 72 fogórész területe előnyösen legalább 20 mm², még előnyösebben legalább 64 mm², és különösen előnyösen legalább 127 mm². Másik előnyös kiviteli példánál a 70 fül 72 fogórészének területe 37-75 mm² között van.

A 70 fül szélessége lényegében azonos lehet a 60 tapadó végrész szélességével, és lényegében a hosszanti szélénél végződhet. Egy másik lehetőség szerint a 70 fül túlnyúlhat a 60 tapadó végrész szélén.

A találmány további lehetséges kiviteli példájánál a rögzítőrendszemek elsődleges 98 feszültségfelvevő része és legalább egy kiegészítő 99 feszültségfelvevő része lehet, amint az példaképpen a 15. és 16. ábrán látható. A kiegészítő 99 feszültségfelvevő rész azonos méretű lehet mint a 172 derékövvég (15. ábra), vagy kiválasztott diszkrét távolságra lehet a 172 derékövvégtől (16. ábra).

A bemutatott kiviteli példáknál az egyik derékövrésznek, például a hátsó 40 derékövrésznek legalább egy oldalirányú 172 derékövvége van, amelyhez 90 oldallap csatlakozik. Az abszorbens terméknek általában van még egy ezzel szemközti helyzetű derékövvége, amelynek hasonló tükörképszerű kialakítása és szerkezete van. A 172 derékövvégnek kiegészítő 99 feszültségfelvevő része lehet, amely a 172 derékövvég hosszmérete mentén végigér, és ugyancsak meghatározott szélességmérete van. A 99 feszültségfelvevő rész kialakítása a 98 feszültségfelvevő résznél leírt módon különböző módon valósítható meg.

A bemutatott kiviteli példáknál a 99 feszültségfelvevő rész hossza lényegében megegyezik a hozzá tartozó 172 derékövvég megfelelő hosszméretével. Egy másik változatnál a kiegészítő 172 derékövvég hossza kisebb is lehet, mint a 172 derékövvég hosszmérete. A 99 feszültségfelvevő rész hossza azonban nagyobb, mint a 90 oldallap hosszmérete. Ezenkívül előnyös, ha a kiegészítő 99 feszültségfelvevő rész hosszmérete központosán illeszkedik a 172 derékövvég hosszméretéhez.

A kiegészítő 99 feszültségfelvevő rész alkalmazásakor a kiegészítő feszültségfelvevő rész képes a 90 oldallap által közvetített erőket felvenni, és elosztani a termék, például 20 papírpelenka nagyobb felületén. Ezzel elkerülhető a túlzott igénybevétel-koncentráció, ami a papírpelenka egyes elemeinek szakadását vagy túlzott deformálódását okozhatná.

A következő példák elősegítik a találmány még jobb megértését. A megadott értékek, arányok, anyagösszetételek és paraméterek csak példaképpeni adatok, és nem korlátozzák a találmány oltalmi körét.

1—4. példa: a merev feszültségfelvevő szálak hatása

A találmány szerinti rögzítőrendszeméi nyújtható, elasztomer anyagból készült oldallapokban alkalmazott feszültségfelvevő résznél négy, különböző szálhosszúságú és csíkhosszúságú mintát készítettünk, amint az a 18-21. ábrákon látható. Az 1. minta (A kód) a 18. és 18A. ábrán, a második minta (B kód) a 19. és 19A. ábrán, a harmadik minta (C kód) a 20. és 20A. ábrán, és a

4. minta (D kód) a 21. és 21 A. ábrán látható.

A példák (kódok) mindegyikénél egy 109 gyári tapadó laminátot készítettünk, amely tartalmazta a 48 rögzítőcsíkréteg kiválasztott gyári rögzítőrészét, a 48 rögzítőcsíkréteg 50 gyári tapadórészének egyik oldalát átfedő 90 oldallap kiválasztott részét, és a 48 rögzítőcsíkréteg 50 gyári tapadórészének másik oldalát átfedő 97 erősítőelemet. A három réteget ultrahangos kötéssel egymáshoz rögzítettük a bemutatott 212 rögzítési minta mentén. A 48 rögzítőcsíkréteg 3M KR-3221 rögzítőszalag-anyag, a 90 oldallap uretán nyújtott, nemszőtt laminát (SBL) anyag, a 97 erősítőelem pedig 3M KS-0080 leválasztható szalaganyag volt. A 70 fül is leváló szalaganyagból készült, és a 48 rögzítőcsíkréteg, 52 felhasználói tapadórészhez volt rögzítve.

A 3M KR-3221 rögzítőszalag-anyag 0,11 mm (4,5 mii) összvastagságú volt, és mintegy 32 g/m² oldószerben térhálósított polisztirol-izoprén blokk-kopolimer ragasztóval bevont 0,1 mm (4 mii) vastag átlátszó polipropilénfóliát tartalmazott. A 3M KS-0080 leváló szalaganyag 0,089 mm (3,5 mii) vastag, fehér polipropilénfóliából készült. A fólia egyik oldalát poli(demetilsziloxán)-t tartalmazó leváló bevonattal láttuk el, a szemközti oldalát pedig természetes gumit, alifás rezint és titán-dioxidot tartalmazó tapadóréteggel vontuk be. Az SBL anyag mintegy 1,78 mm (70 mii) vastag, két kompozit nemszőtt kelme közé beágyazott, 0,03 mm (1,2 mii) vastag Deerfield X-1194 uretán fóliaszendvicsből állt. A kompozit nemszőtt kelmék mindegyike mintegy 13,6 g/m² túlsodrott polipropilén külső réteget és 7 g/m² 2 denier hőkezeléssel duzzasztott polipropilén szálas belső réteget tartalmazott. A laminát teljes vastagsága körülbelül 1,0 mm (40 mii) volt. Az SBL anyag

HU 217 676 Β oldalirányú szélességirányban mért Gurley-merevsége körülbelül 11 mg, az összetett feszültségfelvevő rész szélességirányban mért Gurley-merevsége pedig 3920 mg volt.

A 18-21. ábrák mindegyikén a következő értékek tartoznak a méretjelölésekhez: „a” = 5,08 cm; „b”=l,27 cm; „c” = 0,635 cm; „d”=l,9 cm; „e”=0,635 cm és „f”=6,68 cm. A „h” mérethez az egyes ábrákon eltérő érték tartozik. A 18. ábrán „h”=l,27 cm; a 19. és 20. ábrán pedig „h”=2,54 cm.

Húzóteszteket végeztünk a húzóterhelés-keresztfejelmozdulás (nyúlás-) görbe felvételéhez mind a négy mintánál. A húzóterhelés-keresztfej-elmozdulás görbe felvételéhez alkalmas eljárás az ASTM szabványos mérési D 882-es eljárás (vékony képlékeny rétegek nyúlási tulajdonságait meghatározó húzóteszt). A szabványos mérési eljáráshoz képest a következő módosításokat hajtottuk végre:

1. a mérőberendezés befogóelemeinek szétválasztási sebességét 50 mm/percre választottuk mindegyik mintánál; és

2. a befogóelemeinek kezdeti szétválasztási távolsága 3,81 cm, amit a 18-21. ábrán „g” távolság jelöl az „A” és „B” pozíciók között.

A négy mintánál felvett húzóterhelés-keresztfejelmozdulás görbék a 22. ábrán láthatók. A négy minta közül a 1. minta (A kód) szolgáltatta a legalacsonyabb és legkevésbé kívánatos terhelés-nyúlás görbét, mert ennél volt a legrövidebb a 109 gyári tapadó laminát és a rögzítőcsík. A 109 gyári tapadó laminát hosszának hatása látható a B és a C jelű görbe összehasonlításakor. Mindkét mintánál azonos volt a rögzítőcsík hossza (2,54 cm). Azonban a második mintánál (B kód) a gyári tapadó laminát hossza 2,54 cm volt, míg a harmadik mintánál (C kód) a gyári tapadó laminát hossza az oldallaphosszal azonosan 6,68 cm volt. A 22. ábrán látható, hogy egy bizonyos keresztfej-elmozdulásnál a harmadik minta (C kód) esetében nagyobb volt a húzóerő mint a második minta (B kód) esetében. Ez azt jelzi, hogy az oldallapban inkább az SBL anyag volt igénybe véve és nyúlt meg a harmadik mintánál alkalmazott hosszabb gyári tapadó laminát és feszültségfelvevő rész következtében. A feszültségfelvevő rész előnyösen elosztotta a húzóerőt az SBL anyag nagyobb felületén. Az SBL anyag nagyobb része tudott reagálni a terhelésre, és adott keresztfej-elmozdulásnál az SBL anyag nagyobb összterhelést tudott elviselni.

A feszültségfelvevő rész konfigurációhatása megfigyelhető a harmadik és negyedik minta (C és D kód) összehasonlításával is. A negyedik mintánál (D kód) a teljes SBL lap megnyúlik, mivel a rögzítőcsík hoszsza és a gyári tapadó laminát hossza azonos az oldallaphosszal. A harmadik mintánál (C kód) 2,54 cm hoszszú rögzítőcsíkra hatott az erő, ami a negyedik minta (D kód) szerinti rögzítőcsík hosszának csupán 38%-a. Azonban egy adott keresztfej-elmozdulásnál a harmadik minta által viselt erő körülbelül 80%-a a negyedik minta által viselt erőnek. Ebből is látszik, hogy a viszonylag merev feszültségfelvevő rész kisebb (2,54 cm) rögzítőcsík alkalmazását teszi lehetővé, de így is kihasználja az oldallaprész nagyobb anyagfelületének a nyújthatóságát és terhelésfelvevő képességét.

Ezeknél a példáknál a gyári tapadó laminát szilárdsága (illetve Gurley-merevsége) azonos volt mind a négy mintánál. Ha viszont a gyári tapadó laminát merevségét növeljük, akkor az várható, hogy egy adott rögzítőcsík és gyári tapadó laminát hossz mellett az SBL anyag nagyobb területe nyúlik meg. Ennek eredményeként az SBL anyag által felvett, egy adott keresztfej-elmozduláshoz tartozó teljes erő nagyobb.

5-7. példa: a rögzitőcslk-geometria hatása a nyírószakitással szembeni ellenállásra Kísérletet végeztünk a rögzítőcsík-geometriának a rögzítőcsík és az ahhoz tapadó rögzítőréteg közötti nyírószakitással szembeni ellenállásra gyakorolt hatásának meghatározására. A vizsgálathoz előkészített ötödik mintának (23. ábra), hatodik mintának (24. ábra) és hetedik mintának (25. ábra) a geometriája eltérő volt. A rögzítőcsík teljes hossza mindegyik mintánál 5,33 cm volt. A 23-25. ábrákon a következő értékek tartoznak a méretjelölésekhez: „i”=3,56 cm; „j”=l,78 cm és „k” = 0,64 cm. A 23. ábrán „m” = 3,81 cm és „n”=2,54 cm. A 24. ábrán „m” és ,ji”=3,18 cm; a 25. ábrán a „m”=2,54 cm és „n”=3,81 cm.

A 26. és 26A. ábrán a 214 rögzítőcsík-tesztminta 1,78 cm-es első szakasza 218 tesztréteghez tapadt, míg a rögzítőcsík-tesztminta utolsó, 3,56 cm-es része 216 vezetőcsíkhoz tapadt. Mindhárom mintánál azonos ragasztót és 5,64 cm² ragasztási felületet alkalmaztunk. A 218 tesztréteg leváló szalagból (3M KS0080) és papírpelenka külső borítórétegből kialakított 220 érintkezőréteget tartalmazó laminát volt. A külső borítólap 0,025 mm (1 mii) vastag 222 polietilén fóliát és 224 cellulóz szövetréteget tartalmazó kompozit volt. A 218 tesztréteg fixen volt rögzítve egy merev, lényegében nem deformálódó 226 rozsdamentes acéllap felső és alsó oldalához egy-egy 2,54 cm széles, kétoldalas 228 tapadócsíkkal, ahol a 226 rozsdamentes acéllap mérete 5,08 cmx 12,7 cm volt. A 216 vezetőcsík szélessége 3,81 cm, hossza pedig 22,9 cm volt. Ennek anyaga tetszőleges, például erős csomagolópapír, amely nem törik, és lényegében nem nyúlik meg a teszt alatt. A 214 rögzítőcsík-tesztmintát szabványos 2,05 kg tömegű mechanikus hengerrel (Chemsultants International, Mentor, Ohio cég terméke) rögzítettük úgy, hogy a hengert minden irányban egyszer húztuk végig a rögzítőcsík-tesztmintán. A nyírótesztet közvetlenül ez után végeztük. Amikor a tesztmintát nyújtókészülékbe helyeztük, a készülék befogóelemei kezdetben 12,7 cm-re voltak egymástól. A 226 rozsdamentes acéllap alsó részből 2,54 cm-es részt a készülék álló befogóelemében rögzítettünk, ahol a rögzítetlen 216 vezetőcsík túlnyúlt az álló befogóelem helyzetén. A 216 vezetőcsíkot a mozgó befogóelemben rögzítettük. A mozgó befogóelem 100 mm/perc sebességgel távolodott az álló befogóelemtől mindaddig, amíg a rögzítőcsík tesztminta el nem szakadt a nyíró igénybevétel hatására. A ragasztott kötés megszakításához szükséges teljes energia azonos a terhelés- és elmozdulásadatok alapján

HU 217 676 Β a teszt közben felrajzolt terhelés-keresztfej-elmozdulás (nyúlás-) görbe alatti területtel. A görbe alatti terület kiszámításához alkalmas eljárás az ASTM szabványos mérési D 882-es eljárás (vékony, képlékeny rétegek nyúlási tulajdonságait meghatározó húzóteszt, 1983. október).

Az alábbi táblázat tartalmazza a teszt során meghatározott teljes energiaértékeket, amelyek szükségesek voltak a ragasztott kötések nyírószakításához a három rögzítőcsík-tesztminta-geometria esetén.

rögzítőcsík-geometria szükséges energia (N · m)

5. példa 0,109

6. példa 0,132

7. példa 0,151

Az eredmények azt mutatják, hogy a nyírószakítással szembeni ellenállás függ a rögzítőcsík-geometriától. A találmány szerinti rögzítőcsík-geometria (7, példa) esetében lényegesen nagyobb energiára volt szük5 ség a ragasztott kötés nyírószakításához.

8-13. példa

A következő mintáknál mértük a Gurley-merevséget. A táblázatban megadott „mintaméret”-adatoknál az első mérési érték a „szélesség”-értéknek és a második mérési érték a minta tényleges „hossz”-értékének felel meg, amint az ilyen szélesség- és hosszértékeket Gurley-féle merevségmérési eljárásnak megfelelően szokták meghatározni.

A minta sorszáma	Anyag	A minta mérete	Gurley-merevség
8.	1 mii PE (polietilén)	5 cm χ 2,54 cm	0,826
9.	SBL (uretán fólia)	5 cm χ 2,54 cm	11,2
10.	4 mii PP (polipropilén)	5 cm χ 2,54 cm	59,8
11.	SBL és 4 mii PP kompozit laminát	5 cm χ 2,54 cm	620
12.	feszültségfelvevő rész a 3. példa szerint	2,54 cm χ 3,81 cm	3 920
13.	kartonpapír	l,27cmx 11,43 cm	84 760

A találmány fenti példák szerinti ismertetése alapján nyilvánvaló, hogy ezenkívül is számos variáció és módosítás lehetséges anélkül, hogy eltérnénk a találmány tárgyától. Minden ilyen változat és módosítás a találmány oltalmi körébe tartozik, amint azt az igénypontok meghatározzák.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Rögzítőrendszer abszorbens termékekhez, amelynek elülső derékövrésze (38), hátsó derékövrésze (40) és köztes része (42) van, amely összeköti egymással az elülső és hátsó derékövrészt (38, 40), azzal jellemezve, hogy van legalább egy derékövrésszel ellátott alsó rétege (22); két, az alsó réteg (22) legalább egy derékövrésze egymással ellentétes oldalsó szélén oldalirányban kiálló, meghatározott hosszméretű (94) szabad végtartománnyal (92) rendelkező oldallapja (90); a szabad végtartománynál (92) az oldallapokhoz (90) kapcsolódó, legalább 20 mg Gurley-merevséget biztosító feszültségfelvevő része (98), amelynek a hosszmérete (102) legalább 33%-a az oldallap (90) szabad végtartománya (92) hosszméretének (94); és az egyes feszültségfelvevő részekhez (98) csatlakozó, az oldallapokból (90) oldalirányban kinyúló, a terméket a használat közben biztosító rögzítőcsíkja (44), amelynek alaphossza (58) legfeljebb a feszültségfelvevő rész (98) hosszméretének (102) 90%-a.
2. Rögzítőrendszer abszorbens termékekhez, amelynek elülső derékövrésze (38), hátsó derékövrésze (40) és köztes része (42) van, amely összeköti egymással az elülső és hátsó derékövrészt (38, 40), azzal jellemezve, hogy van legalább egy derékövrésszel ellátott alsó rétege (22); két, az alsó réteg (22) legalább egy derékövrésze egymással ellentétes oldalsó szélén oldalirányban kiálló, meghatározott hosszméretű (94) szabad végtartománnyal (92) rendelkező oldallapja (90); a szabad végtartománynál (92) az oldallapokhoz (90) kapcsolódó feszültségfelvevő része (98), amelynek a hosszmérete (102) legalább 33%-a az oldallap (90) szabad végtartománya (92) hosszméretének (94); és az egyes feszültségfelvevő részekhez (98) csatlakozó, a terméket a viselőn biztosító rögzítőcsíkja (44), amelynek alaphossza (58) legfeljebb a feszültségfelvevő rész (98) hosszméretének (102) 99%-a, és amely a feszültségfelvevő részek (98) ellentétes végeit lényegében szabadon hagyja a termék viselőn való rögzítése közben.
3. A 2. igénypont szerinti rögzítőrendszer, azzal jellemezve, hogy az oldallapok (90) legfeljebb 10 000 mg Gurley-merevségű anyagból vannak kialakítva.
4. A 3. igénypont szerinti rögzítőrendszer, azzal jellemezve, hogy a feszültségfelvevő rész (98) Gurleymerevsége legalább 100 mg.
5. A 4. igénypont szerinti rögzítőrendszer, azzal jellemezve, hogy a feszültségfelvevő rész (98) Gurleymerevsége legfeljebb 50.000 mg.
6. Az 5. igénypont szerinti rögzítőrendszer, azzal jellemezve, hogy a feszültségfelvevő részek (98) és a hozzájuk csatlakozó oldallapok (90) merevségének aránya legalább 5:1.
7. Az 1. igénypont szerinti rögzítőrendszer, azzal jellemezve, hogy a rögzítőcsíkok (44) merevsége nem nagyobb, mint a feszültségfelvevő részek (98) merevsége.
8. A 7. igénypont szerinti rögzítőrendszer, azzal jellemezve, hogy a rögzítőcsíkok (44) Gurley-merevsége legalább 5 mg.

HU 217 676 Β
9. A 8. igénypont szerinti rögzítőrendszer, azzal jellemezve, hogy a rögzítőcsíkok (44) Gurley-merevsége legfeljebb 500 mg.
10. Az 1. igénypont szerinti rögzítőrendszer, azzal jellemezve, hogy a rögzítőcsíkokon (44) gyári tapadórész (50), felhasználói tapadórész (52), valamint a gyári tapadórész (50) és a felhasználói tapadórész (52) közötti szegélyrész (69) van kialakítva, ahol a felhasználói tapadórész (52) hossza nagyobb, mint a szegélyrész (69) hossza.
11. A 10. igénypont szerinti rögzítőrendszer, azzal jellemezve, hogy a rögzítőcsíkok (44) szegélyrészének (69) hossza legalább 0,5 cm.
12. A 11. igénypont szerinti rögzítőrendszer, azzal jellemezve, hogy a rögzítőcsíkok (44) szegélyrészének (69) hossza legfeljebb 12,5 cm.
13. A 10. igénypont szerinti rögzítőrendszer, azzal jellemezve, hogy a rögzítőcsíkok (44) felhasználói tapadórészének (52) hossza nagyobb, mint a szegélyrész (69) hossza.
14. Az 1. igénypont szerinti rögzítőrendszer, azzal jellemezve, hogy a rögzítőcsík (44) csatlakozófelületén az abszorbens tennék rögzítését biztosító tapadófelület van kialakítva.
15. Az 1. igénypont szerinti rögzítőrendszer, azzal jellemezve, hogy a rögzítőcsík (44) csatlakozófelületén az abszorbens termék rögzítését biztosító mechanikus rögzítőrendszer egyik eleme van elhelyezve.
16. A 15. igénypont szerinti rögzítőrendszer, azzal jellemezve, hogy a rögzítőcsík (44) csatlakozófelületén horgos-hurkos rögzítőrendszer egyik eleme van elhelyezve.
17. Az 1. igénypont szerinti rögzítőrendszer, azzal jellemezve, hogy az oldallapok (90) elasztikusán nyújthatók az abszorbens termék oldalsó keresztirányában.
18. A 17. igénypont szerinti rögzítőrendszer, azzal jellemezve, hogy az oldallapok (90) elasztomer szálasanyagból vannak kialakítva.
19. Az 1. igénypont szerinti rögzítőrendszer, azzal jellemezve, hogy az alsó réteggel (22) szemközt folyadékáteresztő felső rétege (24) van, valamint a felső réteg (24) és az alsó réteg (22) között abszorbens teste (26) van.
20. Rögzítőrendszer abszorbens termékekhez, amelynek elülső derékövrésze (38), hátsó derékövrésze (40) és köztes része (42) van, amely összeköti egymással az elülső és hátsó derékövrészt (38, 40), azzal jellemezve, hogy van legalább egy derékövrésszel (40) ellátott alsó rétege (22); az alsó réteg (22) legalább egy derékövrészének (40) ellentétes oldalsó végeihez csatlakozó, az abszorbens terméket a viselőn biztosító rögzítőeleme van, amelynek gyári tapadórésze (50), felhasználói tapadórésze (52) és a tapadórészek között elhelyezett szegélyrésze (69) van, ahol a felhasználói tapadórész (52) hossza nagyobb, mint a szegélyrész (69) hossza, és ahol a rögzítőelemnek külön megerősített feszültségfelvevő része (98) van, amely a rögzítőelem gyári tapadórészét (50) részben átfedi, ahol a megerősített szalag hossza nagyobb, mint a felhasználói tapadórész (52) hossza, és végigér a gyári tapadórész (50) teljes hosszán.
21. A 20. igénypont szerinti rögzítőrendszer, azzal jellemezve, hogy a rögzítőelem egy rögzítőcsíkréteg (48), amelynek csatlakozófelületén az abszorbens termék rögzítését biztosító tapadófelület van kialakítva.
22. A 20. igénypont szerinti rögzítőrendszer, azzal jellemezve, hogy a rögzítőelem egy rögzítőcsíkréteg (48), amelynek csatlakozófelületén az abszorbens termék rögzítését biztosító mechanikus rögzítőrendszer egyik eleme van elhelyezve.
23. A 22. igénypont szerinti rögzítőrendszer, azzal jellemezve, hogy a rögzítőcsíkréteg (48) csatlakozófelületén horgos-hurkos rögzítőrendszer egyik eleme van elhelyezve.
24. Rögzítőrendszer főleg abszorbens termékekhez, amelynek gyári tapadórésszel (50) és felhasználói tapadórésszel (52) ellátott rögzítőcsíkrétege (48) van, azzal jellemezve, hogy a gyári tapadórész (50) hossza nagyobb mint a felhasználói tapadórész (52) hossza, és a rögzítőcsíkrétegnek (48) külön megerősített feszültségfelvevő szalagja van, amely a rögzítőelem gyári tapadórészét (50) részben átfedi, továbbá a megerősített szalag hossza nagyobb mint a felhasználói tapadórész (52) hossza, és végigér a gyári tapadórész (50) teljes hosszán.
25. A 24. igénypont szerinti rögzítőrendszer, azzal jellemezve, hogy a rögzítőcsíkréteg (48) csatlakozófelületén az abszorbens termék rögzítését biztosító tapadófelület van kialakítva.
26. A 24. igénypont szerinti rögzítőrendszer, azzal jellemezve, hogy a rögzítőcsíkréteg (48) csatlakozófelületén az abszorbens termék rögzítését biztosító mechanikus rögzítőrendszer egyik eleme van elhelyezve.
27. A 26. igénypont szerinti rögzítőrendszer, azzal jellemezve, hogy a rögzítőcsíkréteg (48) csatlakozófelületén horgos-hurkos rögzítőrendszer egyik eleme van elhelyezve.