HU223303B1 - Felületkezelt adalékanyag-kompozíció portlandcementet tartalmazó utószilárduló keverékekhez, eljárás ilyen adalékanyagkompozíció előállítására, valamint eljárás portlandcementet vizet és ... - Google Patents

Felületkezelt adalékanyag-kompozíció portlandcementet tartalmazó utószilárduló keverékekhez, eljárás ilyen adalékanyagkompozíció előállítására, valamint eljárás portlandcementet vizet és ... Download PDF

Info

Publication number
HU223303B1
HU223303B1 HU0001820A HUP0001820A HU223303B1 HU 223303 B1 HU223303 B1 HU 223303B1 HU 0001820 A HU0001820 A HU 0001820A HU P0001820 A HUP0001820 A HU P0001820A HU 223303 B1 HU223303 B1 HU 223303B1
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
polymer
additive
post
composition
silicate
Prior art date
Application number
HU0001820A
Other languages
English (en)
Inventor
Colin J. Mckenny
Mikhail Pildysh
Donald J. Shyluk
Original Assignee
Fording Coal Limited
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Fording Coal Limited filed Critical Fording Coal Limited
Publication of HUP0001820A2 publication Critical patent/HUP0001820A2/hu
Publication of HUP0001820A3 publication Critical patent/HUP0001820A3/hu
Publication of HU223303B1 publication Critical patent/HU223303B1/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C04CEMENTS; CONCRETE; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES
    • C04BLIME, MAGNESIA; SLAG; CEMENTS; COMPOSITIONS THEREOF, e.g. MORTARS, CONCRETE OR LIKE BUILDING MATERIALS; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES; TREATMENT OF NATURAL STONE
    • C04B40/00Processes, in general, for influencing or modifying the properties of mortars, concrete or artificial stone compositions, e.g. their setting or hardening ability
    • C04B40/06Inhibiting the setting, e.g. mortars of the deferred action type containing water in breakable containers ; Inhibiting the action of active ingredients
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C04CEMENTS; CONCRETE; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES
    • C04BLIME, MAGNESIA; SLAG; CEMENTS; COMPOSITIONS THEREOF, e.g. MORTARS, CONCRETE OR LIKE BUILDING MATERIALS; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES; TREATMENT OF NATURAL STONE
    • C04B20/00Use of materials as fillers for mortars, concrete or artificial stone according to more than one of groups C04B14/00 - C04B18/00 and characterised by shape or grain distribution; Treatment of materials according to more than one of the groups C04B14/00 - C04B18/00 specially adapted to enhance their filling properties in mortars, concrete or artificial stone; Expanding or defibrillating materials
    • C04B20/10Coating or impregnating
    • C04B20/1018Coating or impregnating with organic materials
    • C04B20/1029Macromolecular compounds
    • C04B20/1037Macromolecular compounds obtained otherwise than by reactions only involving carbon-to-carbon unsaturated bonds
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C04CEMENTS; CONCRETE; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES
    • C04BLIME, MAGNESIA; SLAG; CEMENTS; COMPOSITIONS THEREOF, e.g. MORTARS, CONCRETE OR LIKE BUILDING MATERIALS; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES; TREATMENT OF NATURAL STONE
    • C04B20/00Use of materials as fillers for mortars, concrete or artificial stone according to more than one of groups C04B14/00 - C04B18/00 and characterised by shape or grain distribution; Treatment of materials according to more than one of the groups C04B14/00 - C04B18/00 specially adapted to enhance their filling properties in mortars, concrete or artificial stone; Expanding or defibrillating materials
    • C04B20/10Coating or impregnating
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C04CEMENTS; CONCRETE; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES
    • C04BLIME, MAGNESIA; SLAG; CEMENTS; COMPOSITIONS THEREOF, e.g. MORTARS, CONCRETE OR LIKE BUILDING MATERIALS; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES; TREATMENT OF NATURAL STONE
    • C04B40/00Processes, in general, for influencing or modifying the properties of mortars, concrete or artificial stone compositions, e.g. their setting or hardening ability
    • C04B40/06Inhibiting the setting, e.g. mortars of the deferred action type containing water in breakable containers ; Inhibiting the action of active ingredients
    • C04B40/0633Chemical separation of ingredients, e.g. slowly soluble activator
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C04CEMENTS; CONCRETE; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES
    • C04BLIME, MAGNESIA; SLAG; CEMENTS; COMPOSITIONS THEREOF, e.g. MORTARS, CONCRETE OR LIKE BUILDING MATERIALS; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES; TREATMENT OF NATURAL STONE
    • C04B2103/00Function or property of ingredients for mortars, concrete or artificial stone
    • C04B2103/0045Polymers chosen for their physico-chemical characteristics
    • C04B2103/0052Hydrophobic polymers
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C04CEMENTS; CONCRETE; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES
    • C04BLIME, MAGNESIA; SLAG; CEMENTS; COMPOSITIONS THEREOF, e.g. MORTARS, CONCRETE OR LIKE BUILDING MATERIALS; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES; TREATMENT OF NATURAL STONE
    • C04B2103/00Function or property of ingredients for mortars, concrete or artificial stone
    • C04B2103/46Water-loss or fluid-loss reducers, hygroscopic or hydrophilic agents, water retention agents
    • C04B2103/465Water-sorbing agents, hygroscopic or hydrophilic agents

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Ceramic Engineering (AREA)
  • Materials Engineering (AREA)
  • Structural Engineering (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Analytical Chemistry (AREA)
  • Curing Cements, Concrete, And Artificial Stone (AREA)
  • Devices For Post-Treatments, Processing, Supply, Discharge, And Other Processes (AREA)
  • Adhesives Or Adhesive Processes (AREA)
  • Adornments (AREA)
  • Dental Preparations (AREA)
  • Aftertreatments Of Artificial And Natural Stones (AREA)

Abstract

A találmány portlandcementet és vizet tartalmazó utószilárdulókeverékbe annak kötését megelőzően bejuttatandó adalék anyagravonatkozik. Az adalék anyag felületét olyan anyaggal kezelik, amelyidőlegesen hidrofób hatást fejt ki az adalék anyagra. Ez a hatásátmenetileg az adalék anyagnak a keverékbe juttatását követőmeghatározott időtartamon át az adalék anyagot hidrofóbbá teszi,úgyhogy a keverékben lévő vizet az adalék anyag kevésbé vonzza akeverék beépítése közben, miáltal annak bedolgozhatósági tulajdonságaijavulnak. A keverék beépítése után az adalék anyag visszanyeritermészetes tulajdonságait, így a megszilárdulás folyamatában azadalék anyag együttműködik a keverékkel. A találmány a felületkezeltadalék anyag, valamint az azzal készült utószilárduló keverékelőállítási eljárására is vonatkozik. ŕ

Description

A találmány portlandcementet és vizet tartalmazó utószilárduló keverékbe annak megszilárdulását megelőzően beágyazandó felületkezelt adalékanyag-kompozícióra vonatkozik. A találmány tárgyát képezi a felületkezelt adalékanyag-kompozíció előállítására, valamint ilyen adalékanyag-kompozícióval készült utószilárduló keverék előállítására szolgáló eljárás is.
A betonok vagyis utószilárduló keverékek világszerte az egyik legismertebb és legsokoldalúbban alkalmazható építőipari anyagnak minősülnek. A beton egy gélnek tekinthető, amely szemcséket tartalmazó kerámiamátrix kompozit anyag, amelyet habarcs és adalék alkot. A habarcsot tipikusan hidraulikus tulajdonságú cementből, például portlandcement-klinkerből készítik oly módon, hogy a cementet vízzel és homokos kaviccsal vagy homokkal keverik össze. A betonban a homokos kavics vagy homok diszpergált szemcsék formájában van eloszlatva egy többfázisú, portlandcementpép-mátrixban, amely utóbbit víz és cementklinker képezi.
A portlandcement-klinker kötött vizet gyakorlatilag nem tartalmazó, illetve viszonylag kis mennyiségben tartalmazó anyag, ezért affinitása van a vízhez. Amikor tehát vizet adnak a klinkerhez, a klinker a vízzel reakcióba lép, aminek eredményeként kialakul a cementpép. Ennek a reakciónak a cementpépben megtalálható vegyi termékei a beton számára szilárdságot és kohézióképességet eredményeznek. Az idő múlásával a cement tovább hidratál, aminek következtében még több reakciótermék képződik. Ily módon az utószilárduló keverék vagy cement szilárdsága és kohézióképessége az idő múlásával tipikusan egyre jobb és jobb lesz.
Ismeretes, hogy noha a betonnak a nyomószilárdsága viszonylag nagy, lényegesen kisebb a húzószilárdsága, következésképpen a hajlítószilárdsága, más szóval a hajlítással szembeni ellenálló képessége is. Noha a cementklinker vagy valamilyen járulékosan utószilárduló anyag mennyiségének a növelésével - amint ezt fent kifejtettük - a betonban növelhető a húzó- és hajlítószilárdság a nyomószilárdság növekedésével egyidejűleg, ez a tendencia csak korlátozottan hasznosítható és problematikus lehet a kívánatos víz/cement tényező fenntartása vonatkozásában. Például, amint ez ismeretes a hagyományos betonok esetében, a hajlítószilárdság a nyomószilárdság mintegy 1/7 részét, vagyis mintegy 15%-át éri el általában. Ezért amennyiben egy egységnyi hajlítószilárdság-növekedést (például 1 Mpa-t) kívánunk elérni, a betonnak a nyomószilárdságát 7 egységgel kell növelni (7 Mpa-ra). E problémát feloldandó az iparban más megközelítések váltak ismertté a beton erősítése területén annak érdekében, hogy növeljék a beton szilárdságát, mégpedig elsősorban a beton húzó- és hajlítószilárdságát. Az egyik legáltalánosabban ismert egyik ilyen szilárdságnövelő intézkedés betonacél rudaknak a betonanyagba ágyazása, miáltal elérhető a megkívánt húzó- és hajlítószilárdsági érték. A beton igen nagy bázikus (alkalikus) környezetet jelent a beágyazott acélbetétek számára, ami kompatibilis az acélanyaggal, és fizikai védelmet biztosít az acél számára a külső környezet hatásaival szemben.
Az utóbbi években az építőiparban számos olyan adalék anyagot, illetve adalékot is kifejlesztettek, amelyek a mátrixhoz adagolva vagy abba beágyazva alkalmasak a beton számos tulajdonságának javítására, beleértve annak húzó-, hajlító- és nyomószilárdságát, valamint egyéb, a felhasználás szempontjából kedvező tulajdonságát. Pl.: DE 4325797; FR 2252310.
Ismeretesek olyan hulladék anyagok, például a kohósalak, a szállópemye vagy más néven porszénhamu, valamint a kondenzált szilikafüstgáz, amelyek javítják a beton reaktív úton elérhető szilárdságát, ezért gyakran adalék anyagként kerülnek a betongyártásban alkalmazásra. Az ilyen adalék anyagok hozzáadása csökkentheti a keverék megkívánt cementtartalmát, vagyis a betonkeverékhez felhasználandó cement mennyiségét, ami kedvező a költségek alakulása szempontjából. Ezek a hulladék anyagok továbbá, amelyek egyébként igen csekély mértékben és kis területen lennének felhasználhatók, itt hasznos alkalmazást nyernek, ami igen előnyös környezetvédelmi szempontból is, hiszen egyébként környezetszennyező hulladék anyagokat dolgoznak be egy hasznos termékbe, nevezetesen a betonba ahelyett, hogy azokat veszélyes hulladékokként el kellene helyezni (deponálni). Mindazonáltal - és talán ez a legfontosabb -, a beton tulajdonságai, főként a beton szilárdsága lényegesen javulnak e hulladék anyagok bekeverésének köszönhetően.
Számos adalék anyag, beleértve a fent említett hulladék anyagokat is, szilikát. A szilikátok hajlamosak arra, hogy hidrofilek legyenek, mégpedig egymástól igen különböző mértékben. Ennek eredményeként az ilyen adalékok felhasználása gyakran igényli a beton víztartalmának a növelését. Ezen túlmenően a hulladék anyagok tipikusan finom vagy nagyon finom por formájában állnak rendelkezésre, ami ismét csak megnöveli a beton vízigényét tekintettel arra, hogy a finom poroknak, különösen a nagyon finom poroknak igen nagy a fajlagos felülete. Ezért ha ilyen adalék anyagokat adnak a betonkeverékhez, tipikusan nagyobb mennyiségű vizet is hozzá kell adni a keverékhez, ami a víz/cement tényező megnövekedésével jár együtt. A minimális víz/cement tényező, vagy legalábbis a víz/cement tényezőnek egy célszerű tartományban történő megtartása követelmény ahhoz, hogy a cement megfelelő hidratációja bekövetkezzék és a beton jól bedolgozható legyen. Mindazonáltal előnyös, ha a felesleges víz mennyiségét a minimumra szorítják, mivel a túl magas víz/cement tényező csökkenti a beton szilárdságát és más hátrányos kihatásai is vannak a beton tulajdonságaira.
A víz/cement tényező (más szóval a víznek a száraz cementre vonatkoztató tömegaránya) egyike a megszilárdult beton tulajdonságai meghatározásában a legfontosabb paramétereknek. Elméletileg közelítőleg 0,23os víz/cement tényező szükséges a klinker teljes hidratációjához. Mindazonáltal a beton gélpórusaiban lévő víz teljes volumene közelítőleg 0,19-del növeli a megkövetelt víztartalmat, aminek következtében a teljes hidratációhoz szükséges víz/cement tényező elméleti teljes minimuma mintegy 0,42. A gyakorlatban azonban a számos különféle tényező következtében gyakran járulé2
HU 223 303 Bl kos többletvízre is szükség van annak érdekében, hogy bedolgozható betonkeveréket lehessen előállítani. A bedolgozható keverékhez szükséges víz/cement tényező igen gondos megfontolás alapján állítható elő azoknak a kedvezőtlen hatásoknak a fényében, amelyeket közismert módon a felesleges víz, más szóval a magas víz/cement tényező a beton tulajdonságaiban előidéz.
A felesleges víz a keverékben egyrészt az eredeti cementszemcsék között, másrészt a cement és a betonkeverékhez használt szemcsés adalék anyag szemcséi között helyezkedik el. Ezek a szemcsék közötti terek nem töltődnek ki teljesen a géllel, hanem ,Jcapilláris”-pórusok hálózata alakul ki a keverékben, amely vizet tartalmaz. Amint erre már utaltunk, ahhoz elegendő vizet kell adni a betonhoz, hogy bedolgozható keverék álljon rendelkezésre, ugyanakkor minimális legyen a kapillárispórusok száma. így a megkívánt egyensúly a beton bedolgozhatósága és a kapillárispórusoknak a beton tulajdonságaira gyakorolt kedvezőtlen hatása között a kulcsa a legkedvezőbb betonkeverék előállításának. Mindazonáltal számos adalék anyag természetes hidraulikus tulajdonságainak köszönhetően a kapillárispórusok jelenlétével kapcsolatos problémák, továbbá a „helyes” egyensúly megtalálásával kapcsolatos problémák tipikusan súlyosbodnak, mivel az adalék anyagok több víz hozzáadását követelik annak érdekében, hogy bedolgozható betont lehessen előállítani. Mivel az ilyen adalékok bekeverése révén a finom szemcsék százalékaránya növekszik, tipikusan több vízre van szükség a bedolgozható betonkeverék előállításához, ami értelemszerűen a víz/cement tényező növekedésével jár együtt. A betonkeverék bedolgozhatósága és a víz/cement tényezője közötti egyensúly megteremtéséhez bizonyos mértékig hozzájárulhat vízcsökkentő szerek és nagymértékben vízcsökkentő szerek (szuperplasztifikátorok) alkalmazása, amelyeket általában folyadék vagy por formában adagolnak a betonkeverékhez annak elhelyezését és bedolgozását megelőzően. Ezek a vízcsökkentő szerek azt idézik elő, hogy a betonkeverék komponensei időlegesen egymás ellen hatnak, egymást mintegy taszítják, ami csökkenti a betonkeverék vízigényét. Sajnos, ez a hatás nem szelektív, aminek az a következménye, hogy a vízcsökkentő szer nagy része, amelyet a betonhoz adnak arra fordítódik, hogy a hatást a betonkeverék olyan komponensei, például a durva szemcsés adalék anyag és a homok vonatkozásában idézze elő, amelyek egyébként nem nagy vízigényű részei a keveréknek. Minthogy ezek a komponensek a teljes keverék tipikusan nagy tömegrészarányát teszik ki, könnyen belátható, hogy a vízcsökkentő szerek konvencionális használata nem hatékony útja a betonkeverék vízigénye csökkentésének. Figyelembe véve bizonyos vízcsökkentő szerek (különösen szuperplasztifikátorok) magas költségét, valamint néha nemkívánatos mellékhatásait (amilyen például a betonkeverék kötésének a késleltetése), amely a használatuk következménye, nyilvánvalóan felmerül valamilyen alternatív eszköz alkalmazásának az igénye a minimálisan megkövetelt víz/cement tényező csökkentése céljából úgy, hogy biztosítani lehessen a betonkeverék bedolgozhatóságát.
Ebből következően fennáll az az igény az építőiparban, hogy olyan adalékot juttassanak portlandcementet és vizet tartalmazó utószilárduló keverékekbe, például betonba, amely javítja ennek az utószilárduló keveréknek a tulajdonságait, különösen a szilárdságát, azonban nem okoz hátrányokat, illetve nem vet fel olyan problémákat, amelyek tipikusan kísérő jelenségei a hagyományos adalékszerek használatának (amilyeneket a megnövelt víz/cement tényező biztosítására használnak, hogy így bedolgozható keveréket kapjanak). Más szóval az adalékszemek az utószilárduló keverék jobb tulajdonságait kell biztosítania a szilárdulást követően, azonban nem szabad növelnie a szükséges víz/cement tényezőt. Még pontosabban fogalmazva, az építőiparban igény van olyan adalékszer utószilárduló keverékekben történő alkalmazására, amely kevéssé vonzza a vizet a keverékben annak elhelyezése, illetve bedolgozása során, azonban mégis képes arra, hogy a keverék komponenseként hasson annak kötési folyamata során, miután a keverék már bedolgozásra került. Ezen túlmenően ugyancsak szükséges az építőipar számára olyan eljárás szolgáltatása, amelynek segítségével ilyen adalékszer, illetve adalékkompozíció előállítható, és szükség van olyan eljárás szolgáltatására is, amely alkalmas utószilárduló keverékek portlandcementből, vízből és ilyen adalékanyag-kompozícióból történő előállítására.
A találmány tehát olyan adalékanyag-kompozíció szolgáltatására irányul, amely beágyazható portlandcementet és vizet tartalmazó utószilárduló keverékbe, és amely adalék anyag javítja e keverék tulajdonságait, így például a szilárdságát, azonban nem idézi elő azokat a hátrányokat, amelyek tipikusan kötődnek a hagyományos adalékszerek alkalmazásához, például a megnövelt víz/cement tényező biztosításához annak érdekében, hogy az utószilárduló keverék bedolgozható legyen. Más szóval, az adalék anyag előnyösen az utószilárduló keverék javított tulajdonságait biztosítja a kötés, illetve szilárdulás során anélkül azonban, hogy szükségessé tenné a keverék víz/cement tényezőjének lényeges növelését. A találmány arra irányul, hogy olyan adalékanyag-kompozíciót szolgáltasson utószilárduló keverékek komponenseként, amelyet a keverékbe juttatást megelőzően olyan módon kezelünk, hogy kevéssé kötődik a vízhez a keverékbe annak bedolgozása során, azonban mégis képes arra, hogy működjék a keverékben annak kötési folyamata során, miután a keverék beépítésre került. Az adalék anyag kifejtheti a hatását a keverékben annak kötési, illetve szilárdulási folyamata során akár úgy, hogy vegyi reakcióba lép a keverék komponenseivel, akár olyan közbenső reakciótermékekkel, amelyek a keverékben jelen vannak abban az esetben, ha reaktív adalék anyag alkalmazásáról van szó, vagy fizikailag kötődik a keverékkel abban az esetben, ha inért adalék anyagok kerülnek alkalmazásra. Ezen túlmenően a találmány tárgya egy olyan eljárás is, amely az ilyen adalékanyag-kompozíciók előállítására szolgál, de tárgya a találmánynak egy olyan eljárás is, amelynek segítségével a felületkezelt adalékanyag-kompozíció alkalmazásával víz és portlandcement hozzáadásával utószilárduló keverék állítható elő.
HU 223 303 Bl
A találmány tehát olyan, portlandcementet és vizet tartalmazó utószilárduló keverékbe annak megszilárdulása előtt bejuttatandó adalék anyagra vonatkozik, amely felületkezelt, és az adalék anyagnak a felületei olyan anyaggal vannak kezelve, amely átmenetileg hidrofób hatást fejt ki az adalék anyagra, amely hatás időlegesen, átmenetileg az adalék anyagot hidrofóbbá teszi egy meghatározott időtartamra, miután az adalék anyag a keverékbe beadagolásra kerül, úgyhogy a keverékben az adalék anyag kevéssé vonzza a vizet annak bedolgozása során, miáltal elérhető a keverék megfelelő bedolgozhatósága; az adalék anyag az utószilárduló keverék elhelyezését és bedolgozását követően visszanyeri eredeti tulajdonságait annak érdekében, hogy az adalék anyag rendeltetésének megfelelően részt vegyen a keverékben lejátszódó folyamatokban annak kötése során.
A találmány értelmében kitűzött feladatot tehát olyan, portlandcementet és vizet tartalmazó utószilárduló keverékbe annak megszilárdulását megelőzően bejuttatandó felületkezelt adalékanyag-kompozícióval éqük el, amelynek az a lényege, hogy a felületkezelt adalékanyag-kompozíció olyan felületekkel rendelkező adalék anyagot tartalmaz, amely olyan polimerrel van kezelve, amely polimert felületaktív anyag képezi és hidrofób komponenssel, valamint hidrofil komponenssel rendelkezik, amely hidrofób komponenst propilénoxid-egységek alkotják, a hidrofil komponens pedig a polimer egyik vagy több végén helyezkedik el.
A találmány tárgyát képezi egy olyan eljárás is, amely portlandcementet és vizet tartalmazó utószilárduló keverékbe adalék anyag bejuttatására szolgál, mielőtt ez a keverék megszilárdulna. Az eljárás során az adalék anyag felületét olyan anyaggal kezeljük, amely átmenetileg hidrofób hatást fejt ki az adalék anyagra, és ez a hatás időlegesen az adalék anyagot meghatározott időtartamra hidrofóbbá teszi, miután az utószilárduló keverékbe az adalék anyagot bejuttattuk; így az adalék anyagban lévő víz kevéssé kötődik, illetve kevéssé vonzódik az adalék anyaghoz az utószilárduló keverék elhelyezése és bedolgozása során, miáltal elérhető, hogy biztosítsuk az utószilárduló keverék megfelelő bedolgozhatóságát, és azt, hogy az adalék anyag visszanyerje természetes tulajdonságait az utószilárduló keverék elhelyezését és bedolgozását követően, és így az adalék anyag rendeltetésének megfelelően funkcionálhasson a keverékben annak a kötése során.
A találmány tehát olyan eljárásra is vonatkozik portlandcementet és vizet tartalmazó utószilárduló keverékbe annak megszilárdulását megelőzően beépítendő, felületekkel rendelkező adalék anyag készítésére, amely eljárásnak az a lényege, hogy az adalék anyag felületeit olyan, felületaktív anyag által alkotott polimerrel kezeljük, amely hidrofób komponenssel, valamint hidrofil komponenssel rendelkezik, amely hidrofób komponenst propilén-oxid-egységek alkotják, a hidrofil komponens pedig a polimer egyik vagy több végén helyezkedik el.
Az az eljárás is a találmány tárgyát képezi, amely portlandcementet, vizet és adalék anyagot tartalmazó utószilárduló keverék előállítására szolgál, és a következő eljárási lépéseket tartalmazza:
a) az adalék anyag felületének kezelése olyan anyaggal, amelynek átmeneti hidrofób hatása van az adalék anyagra, és ily módon felületkezelt adalék anyag áll rendelkezésre; továbbá
b) a felületkezelt adalék anyag bejuttatása és beágyazása a portlandcementet és vizet tartalmazó keverékbe annak érdekében, hogy ezáltal utószilárduló keverék jöjjön létre;
és az eljárás során az említett hatás időlegesen hidrofóbbá teszi az adalék anyagot egy meghatározott időtartamra, a felületkezelt adalék anyagnak a portlandcementet és vizet tartalmazó utószilárduló keverék bejuttatását követően, és így a víz kevéssé vonzódik az adalék anyaghoz a keverék elhelyezése és bedolgozása során, miáltal biztosítható az utószilárduló keverék megfelelő bedolgozhatósága, és az adalék anyag visszanyeri természetes tulajdonságait a keverék elhelyezés és bedolgozása során annak érdekében, hogy a keverékben, amely portlandcementet és vizet is tartalmaz, kifejthesse a természetes funkcióját e keverék kötése során.
A portlandcementet, vizet és felületkezelt adalékanyag-kompozíciót tartalmazó utószilárduló keverék készítésére szolgáló eljárásnak tehát az a lényege, hogy
a) felületkezelt adalékanyag-kompozíció előállítása céljából egy adalék anyag felületét olyan polimerrel kezeljük, amely felületaktív, és olyan hidrofób komponense van, amelyet propilén-oxid-egységek alkotnak, továbbá hidrofil komponenssel rendelkezik, amely a polimer egyik vagy több végén helyezkedik el; és
b) a portlandcementet, a vizet és a felületkezelt adalékanyag-kompozíciót egymással összekeveijük.
A fent részletezett három találmány szerinti megoldásban, noha bármilyen adalék anyag használható az utószilárduló keverékhez, a legcélszerűbb és a legalkalmasabb adalék anyag valamilyen természetes anyag, amely legalábbis valamennyire hidrofil tulajdonságú. Ezen túlmenően az adalék anyag lehet bármilyen anyag, amely alkalmas arra, hogy betöltse az utószilárduló keverékben az adalékanyag-funkciót, elsősorban azt, hogy javítsa az utószilárduló keverék tulajdonságait. Egy előnyös kiviteli példa szerint az adalék anyag olyan szilikát, amely a találmány szerinti alkalmazási célokra megfelel, és lehet akár ásványi, akár más természetes vagy szintetikus szilárd anyag, amely szilíciumot tartalmaz, és amelyet az adott szakterületen szilikátként ismernek.
A szilikát lehet valamilyen reaktív anyag, így például kiegészítő vagy pótlólagos utószilárduló anyag is. Előnyös, ha a kiegészítőleg utószilárduló anyagot puccolánt, egy hidraulikus anyagot és ezek keverékét tartalmazó csoportból választjuk meg. A szilikát lehet inért tulajdonságú anyag. Egy előnyös kiviteli példa szerint a szilikát szálasanyag, amely alkalmas az utószilárduló keverék erősítésére. Még specifikusabban, a szilikát kalcium-szilikát lehet, a legelőnyösebb azonban, ha kalcium-metaszilikátot alkalmazunk szilikát adalékanyagként. Egy előnyös kiviteli példa szerint a szilikát wollastonit. Amennyiben szilikátként wollastonitot alkalmazunk, az utószilárduló keverék tartalmazhat járulékosan utószilárduló anyagot, amelyet puccolánból, hidraulikus anyagból és ezek keverékéből álló csoportból választunk ki.
HU 223 303 Bl
Az anyag bármilyen, az adalék anyag felületeinek a kezelésére alkalmas felületkezelő szer lehet, amely átmenetileg hidrofób hatást fejt ki az adalék anyagra. Előnyös, ha az anyag legalább egy szerves savat tartalmaz, amelynek legalább három szénatomja van. A felületkezelő anyag továbbá felületaktív tulajdonságú anyag (detergens) lehet, amelynek olyan hidrofób komponense van, amely legalább három szénatommal rendelkező szerves oxidot tartalmaz.
A felületkezelő anyag előnyösen polimer, amely legalább egy alkilén-oxidot tartalmaz, amelynek legalább három szénatomja van. Az alkilén-oxid előnyösen propilén-oxid, a polimer pedig célszerűen etilén-oxid. Egy előnyös kiviteli példa szerint a polimer alkilén-glikol, alkil-éter-amin, oxi-alkilén-amin vagy oxi-propilén-diamin. A polimert képezheti a fent említett vegyszerekből készített bármilyen keverék is.
A felületkezelő anyaggal biztosítható, hogy az átmenetileg az adalék anyagra hidrofób hatást fejt ki. Előnyös, ha ez az anyag bevonja az adalék anyagot, azonban kémiailag nem kötődik az adalék anyaghoz és egyébként sem lép kémiailag reakcióba azzal. Ennek eredményeként, az átmeneti hidrofób hatás csak időlegesen teszi az adalék anyagot hidrofóbbá, egy bizonyos időtartamon keresztül, azt követően, hogy az adalék anyagot bejuttattuk, más szóval bekevertük vagy beágyaztuk az utószilárduló keverékbe.
Elméletileg bármilyen mennyiségű olyan anyag alkalmazható az adalék anyag felületkezelésére az átmeneti hidrofób hatás biztosítására, amely hatékonyan képes bevonni, illetve kezelni az adalékanyag-felületeket. A felületkezelő anyag minimális mennyisége, amelyre szükség van, attól függ, hogy milyen anyagot alkalmazunk, függ továbbá az adott esetben a keverékhez használt adalék anyag természetétől, valamint annak finomságától - szemcsefinomságától -, valamint az alakjától is. Egy előnyös kiviteli példa szerint az adalék anyagot olyan mennyiségű felületkezelő szerrel kezeljük, hogy az eredményül kapott felületkezelt adalék anyag mintegy 2-5 súly%-nyi felületkezelő szert vagy anyagot tartalmazzon.
A találmány tehát portlandcementet és vizet tartalmazó utószilárduló keverékbe, annak szilárdulását megelőzően beágyazandó adalék anyagra, más szóval adalékanyag-kompozícióra vonatkozik. A portlandcement és víz összekeverésével cementpép jön létre. A cementpépet általában homokkal keverjük annak érdekében, hogy habarcsot kapjunk, ha pedig szilárd szemcsés durvább adalék anyaggal (kaviccsal, zúzott kővel, kővel stb.) keverjük össze, annak eredményeként létrejön a nyers betonkeverék. Tehát a jelen találmány értelmében utószilárduló keveréken érthetünk cementpépet, habarcsot, betont, vagy bármilyen más olyan keveréket is, amely portlandcementet és vizet tartalmaz. Mindazonáltal az utószilárduló keverék, amellyel a találmány kapcsolatban van, előnyösen beton.
A beton szemcsés anyaggal erősített kerámia-mátrix kompozit anyag. A homok, illetve a szilárd szemcsés adalékanyag diszperz részekként van a többfázisú cementpép-mátrixban eloszlatva. A beton, valamint minden egyéb utószilárduló keverék gél, amely szilárd hidrátok, valamint beágyazott vagy közbetelepült víz igen alaposan végrehajtott művelettel előállított keveréke, amely víz a gélpórusokban vagy más szóval közbetelepült hézagokban, résekben, pórusokban van jelen, ezeket a kis tereket tölti ki. Az utószilárduló keverékek gélpórusai tipikusan lényegében telve vannak igen nagy mértékben alkalikus oldattal, amelynek a pH-értéke 12,6 és 13,8 között van.
A jelen találmány vonatkozásában a „portlandcement” meghatározáson azt az anyagot értjük, amely általánosan portlandcement-klinker néven ismert, valamint bármilyen más, olyan hidraulikus cementanyagot, amely hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint amilyenekkel a portlandcement-klinker. Tipikusan a portlandcement-klinker több kötött vizet nem tartalmazó oxiddal, elsősorban trikalcium-szilikáttal (C3S), és dikalcium-szilikáttal (C2S) rendelkezik, kisebb mennyiségben pedig trikalcium-alumináttal (C3A) és kalciumaluminoferrittel (C4AF). A klinker tartalmazhat kisebb mennyiségekben magnéziumot, nátriumot, káliumot és kénvegyületeket is.
Miután a cementklinkert vízzel keveijük cementpép előállítása céljából, a klinker hidratál. Ahogy a hidratáció lezajlik, a mikrostruktúra fokozatosan megváltozik, nevezetesen a kötött vizet nem tartalmazó cementklinker, levegő és víz, átalakul hidratációs reakciótermékek porózus mátrixává, vagyis géllé. A klinker hidratációja cementpépet eredményez, amely több reakciótermékből áll. A cementpép elsősorban kalcium-szilikát-hidrátot tartalmaz. A kalcium-szilikát-hidrát elsősorban előidézője a cementpép szilárdságának és szilárdulási, illetve szilárdsági tulajdonságainak. A cementpép kalcium-hidroxidot és más reakciótermékeket is tartalmaz, amelyek azonban nem járulnak jelentős mértékben a cementpép szilárdságához. A hidratációs folyamat, valamint a reakciótermékek kialakulása, amely folyamatot „kötés”-nek hívunk, a víznek a klinkerhez való hozzáadásával indul meg, és nem fejeződik be sok éven keresztül sem, sőt egyáltalán be sem fejeződik.
Az utószilárduló keverékbe annak megszilárdulása előtt juttatjuk be, más szóval ágyazzuk be az adalék anyagot. A megszilárdult állapot bekövetkeztét megelőzően az utószilárduló keverék fokozatos szilárdulási folyamaton megy keresztül, amelynek során hidratációs reakciók mennek végbe, illetve reakciótermékek jönnek létre a cementpépben. Ezt a folyamatot hívjuk „szilárdulás”-nak.
A találmány értelmében az utószilárduló keverékbe juttatandó adalék anyag olyan szilárd anyag, amelynek a felületét előzetesen az adalék anyagra átmeneti hidrofób hatást kifejtő szerrel kezeltük. Az alkalmazásra kerülő adalék anyag bármilyen típusú adalék anyag lehet, amennyiben az utószilárduló keverékhez adva annak egy vagy több tulajdonságát, illetve jellemzőjét javítja. Az adalékanyag akár portlandcement-klinker is lehet. Egy előnyös kiviteli példa szerint olyan adalék anyagot választunk, amely erősíti vagy növeli az utószilárduló keverék szilárdságát, még pedig előnyösen a húzó- és hajlítószilárdságát. Mivel a találmány arra irá5
HU 223 303 Bl nyúl, hogy az adalék anyagot időlegesen hidrofóbbá tegye, a legcélszerűbben és a legelőnyösebben abban az esetben valósítható meg, ha az adalék anyag természetes módon legalább némileg hidrofil, viszont nem szükségszerűen alkalmazandó a találmány olyan esetben, amikor az adalék anyag természetes módon valamennyire hidrofób.
Előnyös, ha az adalék anyagot olyan szilikát alkotja, amelynek természetesen van bizonyos hidrofil jellege. A jelen találmány vonatkozásában a „szilikát” fogalom vonatkozik bármilyen ásványi, vagy más természetes vagy szintetikus szilárd anyagra, amely szilíciumot tartalmaz, és amelyet szilikát néven ismernek és használnak.
A szilikát lehet reaktív tulajdonságú anyag is, például járulékosan utószilárduló anyag. Járulékos utószilárduló anyagok olyan anyagok, amelyek vagy reakcióba lépnek a cementhidratáció-reakcióknak a termékeivel, vagy önmagukban hidraulikus tulajdonságú anyagok. Más szóval a járulékosan vagy pótlólagosan utószilárduló anyagok reaktív adalék anyagok. Ilyen járulékos vagy pótlólagos utószilárduló anyag az anyagok két csoportjából választható ki: ezek a puccolánok és hidraulikus anyagok. így tehát a találmány értelmében a pótlólagos utószilárduló anyagok puccolán, hidraulikus anyag és ezek keveréke által alkotott csoportból választhatók meg. A járulékos utószilárduló anyagok felületkezelése nélkül a találmány szerint ezeknek az anyagoknak az utószilárduló keverékbe való beágyazása tipikusan igényli további víznek az utószilárduló keverékhez való hozzáadását annak érdekében, hogy a keverék bedolgozható legyen, viszont a többletvíz gyakran problémákat okoz.
A puccolánok kovatartalmú, vagy kova- és timföldtartalmú anyagok, amelyek önmagukban csekély utószilárduló értékűek, vagy egyáltalán nem rendelkeznek ilyen tulajdonsággal. Mindazonáltal reakcióba lépnek a cementhidratáció reakciótermékeivel. Még részletesebben : a puccolánok reakcióba lépnek a kalicum-hidroxiddal [Ca(OH)2], amely - ha nem is jelentős mértékben hozzájárul az utószilárduló keveréknek a szilárdságához, és további kalcium-szilikát-hidrátot képez, amely lényegesen hozzájárul az utószilárduló keverék szilárdságának és kohéziójának a növeléséhez. Mivel a puccolán a fentiek szerint részt vesz az utószilárduló keverék szilárdságának és kohéziójának a növelésében, ez a tény lehetővé teszi, hogy az utószilárduló keverékben a cement mennyiségét csökkentsük. Ezen túlmenően a puccolánok hulladék anyagok, amelyek finom por formájában állnak rendelkezésre, illetve ilyen formában helyezendők el - deponálandók - hulladékokként. A puccolánok például vulkáni hamut, szállópemyét, valamint kondenzált szilikafüstgázt tartalmaznak (a szállópernye a kőszénnek például széntüzelésű hőerőművekben történő elégetése révén keletkezik, míg a kondenzált szilikafüstgáz szilícium vagy különféle szilíciumötvözetek előállításának a hulladéka). A hidraulikus anyagok a vízzel reakcióba lépve közvetlenül hoznak létre továbbá kálicum-szilikát-hidrátot, amely jelentős mértékben járul hozzá az utószilárduló keverék szilárdsági és kohéziós tulajdonságaihoz. Mivel a hidraulikus anyagok hozzájárulnak az utószilárduló keverék szilárdságának és kohéziójának a kialakulásához, a cement mennyisége az utószilárduló keverékben csökkenthető. Hidraulikus anyagok tartalmaznak portlandcementet, azonban egyébként inkább hulladék anyagok, halmazállapotuk pedig finom por. Például hidraulikus anyag a kohósalak (amely a nyersvas előállításánál keletkező hulladék).
A pótlólagos utószilárduló anyagok mindegyike előnyösen úgy kerül az utószilárduló keverékbe beépítésre, hogy vagy hozzáadjuk a cementpéphez, vagy hozzákeveijük a portlandcementhez, annak érdekében, hogy így részlegesen helyettesítsük - kiváltsuk - a portlandcementet, és a cementhez való hozzákeverést a víznek a cementpép készítése céljából történő hozzáadása előtt hajtjuk végre. Mivel ezek a járulékosan utószilárduló anyagok általában hulladékok, amelyek ilyenként elhelyezést igényelnének, azon túlmenően, hogy javítják az utószilárduló keverék tulajdonságait, az utószilárduló keverékbe való beépítésük környezetvédelmi szempontból is előnyöket jelent.
A szilikát lehet inért anyag is, például hagyományos, durva vagy finom szilárd szemcsés adalék anyag, tripoli (amely rendelkezhet a puccolánéhoz hasonló vagy hidraulikus tulajdonságokkal, tehát reaktív is lehet); kvarcit és más természetes vagy szintetikus ásványi anyag vagy más olyan szer, amely szilíciumot tartalmaz; mindezek a szilikát adalékanyagok beágyazhatok az utószilárduló keverékbe akár úgy, hogy hozzáadjuk azokat a cementpéphez, akár úgy, hogy a portlandcementhez keverjük mielőtt vizet adunk ahhoz cementpép előállítása céljából.
Előnyös lehet, ha inért szálas szerkezetű szilikátanyagot használunk, amely erősíti az utószilárduló keveréket és növeli annak a hajlítószilárdságát. A szálanyagot vagy szálasanyagot előnyösen egyedi szálak vagy rostok alkotják, amelyek kompatibilisek a cementpép nedves, bázikus környezetével. Ezek a szálak beágyazódnak az utószilárduló keverékbe, tehát növelhetik annak szilárdságát. Amint említettük, olyan szálakat célszerű alkalmazni elsődlegesen, amelyek mertek vagy lényegében inért tulajdonságúak olyan értelemben, hogy nem lépnek kémiai reakcióba az utószilárduló keverék más komponenseivel. Sőt, az utószilárduló keverék megjavított tulajdonságai különösen annak hajlítószilárdsága a szálasanyag keverékbe ágyazásának és ottani jelenlétének a közvetlen eredménye. így a szálasanyag specifikus hatása az utószilárduló keveréknek a tulajdonságaira függ a szálak természetes tulajdonságaitól, illetve e tulajdonságok közül egytől vagy többtől, a szálak mennyiségétől, amelyeket az utószilárduló keverékbe ágyazunk (az utószilárduló keverék térfogatára számított százalékarányban), valamint a szálak utószilárduló keverékbe történő beágyazásának a módjától.
A szálasanyagot az utószilárduló keverékbe annak készítése bármely fázisában beágyazhatjuk a kötést megelőzően, akár úgy is, hogy a szálasanyagot a portlandcementhez keverjük mielőtt vizet adunk ahhoz. Előnyös, ha az adalék anyagot a keverékbe ágyazzuk úgy, hogy a szálorientáció lényegében három dimenzióban
HU 223 303 Bl véletlenszerű lesz, ami azt eredményezi, hogy az erősítőhatás minden irányban egyenlő lesz. A szálasanyag az utószilárduló keverékbe bármilyen eljárással, illetve bármilyen módon beágyazható.
A szálasanyag célszerűen kalcium-szilikát, sőt a legelőnyösebb az, ha a szálasanyag kalcium-metaszilikát. Előnyös, ha a kalcium-metaszilikát wollastonit, amely a természetben előforduló ásvány. A wollastonit egyik tagja a piroxenitos ásványcsoportnak. A tiszta wollastonitnak, amelynek kémiai képlete CaSiO3, tipikus összetétele 48,3 CaO és 51,7 SiO2. A wollastonitot azonban ritkán találják tiszta formában a természetben, és a kalcium egy részét vas, magnézium, mangán vagy stroncium helyettesítheti. A wollastonit lényegében kémiailag inért anyag és természetesen magas a pH-értéke. A wollastonit inért tulajdonsága és ritka tűkristályossága ezt az anyagot, mint erősítőanyagot utószilárduló keverékekben különösen hasznossá teszi.
Ritka és teljesen egyedi hasadóképességének köszönhetően a wollastonit a zúzás és aprítás során léc- és forgácsszerű, vagy pedig tűszerű alakú szálakká vagy részecskékké választható szét, amelyek tűkristályossága különböző. A szálak vagy részecskék tűkristályosságát a hosszúságuk/szélességük vagy pedig a hosszúságuk/átmérőjük viszonya határozza meg (amelyet oldalaránynak is neveznek). Bármilyen méretű és oldalarányú szálak alkalmazásra kerülhetnek a találmány szerinti feladat megoldására. Mindazonáltal azt találtuk, hogy az utószilárduló keverék megnövelt hajlítószilárdsága vonatkozásában a legjobb eredményt akkor érhetjük el, ha minimalizáljuk a wollastonitszálaknak a méretét és maximalizáljuk az oldalarányokat.
Azt találtuk, hogy például egy átlagosan 40 mikron szélességű wollastonitszálakat tartalmazó utószilárduló keverék jobb hajlítószilárdsági tulajdonságokkal rendelkezik, mint egy olyan utószilárduló keverék, amely átlagosan 100 mikron szélességű wollastonitszálakat tartalmaz. Továbbá az olyan wollastonitadalék, amelyet az előállítása során kisebb méretű darabokká aprítottunk, jobban elvált - az elemi szálak jobban elkülönültek - a meddőanyagtól, ami értelemszerűen a wollastonit sokkal hatékonyabb tisztítását eredményezte, azaz a wollastonitszálak tisztább állapotban álltak a keverékbe dolgozáshoz rendelkezésre. Gazdaságossági megfontolások alapján azt találtuk, hogy bizonyos wollastonit-lelőhelyekről származó wollastonitoknál a wollastonitszálak optimális átlagos szélessége mintegy 75 mikron, mivel az ilyen méretre zúzott wollastonitszálak tipikusan hatékonyan választhatók el a meddőanyaguktól, és viszonylag gazdaságosan apríthatok erre a méretre. Ez az optimális szélesség azonban függhet a wollastonit-lelőhelytől, mivel minden lelőhely más és más jellegzetességeket mutathat. A legjobb eredmény eléréséhez gondot kell fordítani a wollastonit megkívánt méretre történő apritási műveletére annak érdekében, hogy megőrizzük a lehető legnagyobb oldalarányt azért, hogy az utószilárduló keverékbe ágyazott wollastonitszálak erősítő tulajdonságait a lehető legnagyobb mértékben kihasználjuk.
Azt találtuk, hogy amennyiben az utószilárduló keverékbe a wollastonitot a jelen találmány szerint előirányzott módon ágyazzuk be, az utószilárduló keverék hajlítószilárdsága nagyobb lesz, javul, mégpedig elsősorban a hosszú távú hajlítószilárdság, vagyis az, amely hosszabb idő elteltével alakul ki. Kísérletek bizonyították, hogy valamely, a találmány szerint kezelt felületű wollastonitot tartalmazó utószilárduló keveréknek a hajlítószilárdsága meghaladja egy ilyen nem felületkezelt wollastonitot tartalmazó utószilárduló keverék hajlítószilárdságát még abban az esetben is, hogyha mindkét keverék készítéséhez vízcsökkentő szert alkalmazunk. Ugyancsak kísérletek bizonyítják, hogy ha a wollastonitot meghatározott mennyiségű pótlólagos utószilárduló anyaggal, például szállópemyével vagy porszénhamuval kombinálva használjuk, az utószilárduló keverék hajlítószilárdsága lényegesen növelhető (anélkül, hogy ez megkövetelné a nyomószilárdság egyidejű növelését, amint ezt fent tárgyaltuk), mégpedig a fölé a nyomószilárdsági érték fölé, amely olyan utószilárduló keverékkel érhető el, amely tartalmaz ugyan felületkezelt wollastonitot, azonban nem tartalmaz járulékosan utószilárduló anyagot. Kísérletek bizonyították azt is, hogy felületkezelt wollastonitot és nem felületkezelt szállópemyét (porszénhamut) tartalmazó utószilárduló keverékek képesek akár 30%-os, sőt ezt is meghaladó hosszú távú hajlítószilárdság-növekedést elérni, összehasonlítva olyan utószilárduló keverékekkel, amelyek nem tartalmaznak semmiféle szilárdságnövelő adalékot, de olyanokkal összehasonlítva is, amelyek csak járulékos utószilárduló anyagot tartalmaznak. Noha ezt a megnövekedett hajlítószilárdságot csak felületkezelt wollastonit adagolásával értük el, nem pedig a járulékos utószilárduló anyag felületkezelésével is, még kedvezőbb eredmények elérése lehetséges, amennyiben mind a wollastonit, mind a járulékos utószilárduló anyag felületét a találmány szerinti módon kezeljük. A wollastonit és a járulékos utószilárduló anyag kombinációja bizonyos esetekben tapasztalataink szerint javította az utószilárduló keverék bedolgozhatósági tulajdonságait is.
A fentiekből következően tehát a találmány értelmében felületkezelt adalék anyagot használunk. Az adalék anyag felületeit olyan szerrel vagy anyaggal kezeljük, amely átmenetileg hidrofób hatást fejt ki az adalék anyagra. Ezt a felületkezelt anyagot úgy választjuk meg, hogy az átmeneti hidrofób hatást egy meghatározott adalék anyagra - adalékanyag-fajtára - fejtse ki, más szóval az adalék anyagnak és a felületkezelő anyagnak vagy szernek egymással kompatibiliseknek kell lenniük olyan értelemben, hogy a megválasztott felületkezelő szer képes legyen az időleges hidrofób hatás előidézésére az adott esetben megválasztott kezelendő adalék anyag felületén.
Amennyiben az adalék anyag természetes hidrofil tulajdonságú, az időleges hidrofób hatás, amelyet a felületkezelő szer kifejt, időlegesen hidrofóbbá teszi az adalék anyagot, úgyhogy az affinitása a vízhez csökken. Az adalék anyagot, amennyiben azt hidrofóbbá tesszük, mint amilyen természetes állapotában, nem szükséges teljesen hidrofóbbá tenni, azaz olyanná, hogy teljesen megszűnjék affinitása a vízhez. Mindazonáltal előnyös, ha a felületkezelt adalék anyagnak a hidrofobicitása je7
HU 223 303 Bl lentós mértékű. Minthogy a kiváltandó hatás időleges, az olyan anyagok, amelyek állandósítva változtatják meg az adalék anyag természetes hidrofilitását, más szóval e tulajdonságát állandóvá teszik, e találmány céljára nem alkalmasak, azokat itt nem szabad használni. Az a lényeg, hogy miután egy bizonyos idő eltelt, az adalék anyagnak képesnek kell lennie visszanyerni eredeti tulajdonságait, beleértve természetes hidrofil tulajdonságát is. Az adalék anyag kezelésére szolgáló szemek vagy anyagnak mind a fajtáját, mind a mennyiségét úgy választjuk meg, hogy az időlegesen, utószilárduló keverékbe történő betáplálását követő időtartamon keresztül hidrofóbbá tegye az adalék anyagot. Ennek a felületkezelő anyagnak minél nagyobb a mennyisége, annál hosszabb az az időtartam, amely addig eltelik, amíg az átmeneti hidrofób hatás megszűnik. A szükséges időtartam attól az időigénytől függ, amely ahhoz szükséges vagy kívánatos, hogy bekövetkezzék az utószilárduló keverék komponenseinek a megfelelő és helyes összekeverése, valamint elhelyezése, vagyis az utószilárduló keverék bedolgozása. Más szóval, ennek az időtartamnak olyan hosszúnak kell lennie, hogy azalatt az utószilárduló keverék bedolgozható legyen. Azalatt az időtartam alatt, amelynek során az adalék anyag időlegesen hidrofóbbá válik, a víz, amely az utószilárduló keverékben van, kevésbé vonzódik, illetve kötődik az adalék anyaghoz. Előnyösen ez a hatás fennmarad az utószilárduló anyag elhelyezése, tehát bedolgozása során is, azonban röviddel ezt követően elkezd csökkenni, hogy így az adalék anyag képessé váljék visszanyerni természetes tulajdonságait, és elkezdjen részt venni a keverék megszilárdulásában, amilyen hamar csak lehet.
Az utószilárduló keverékhez használt adalék anyag részvétele a keverék kötési folyamatában bármilyen módon megvalósulhat, amely lehetővé teszi, hogy az adalék anyag befolyásolja az utószilárduló keverék tulajdonságait, illetve bármilyen módon hozzájáruljon azok kialakulásához. Általában az adalék anyag lehet akár reaktív, akár inért tulajdonságú. Amennyiben az adalék anyag reaktív, tipikusan részt vesz az utószilárduló anyag kötési folyamatában oly módon, hogy reakcióba lép akár a keverékben lévő vízzel, akár azokkal a reakciótermékekkel, amelyek a portlandcement és a víz között előzetesen bekövetkező reakciók eredményeként keletkeztek, és így az adalék anyag további reakciótermékeket hoz létre. Amennyiben az adalék anyag inért tulajdonságú, részvétele az utószilárduló keverék megszilárdulásában tipikusan arra korlátozódik, hogy annak egy további komponensét vagy elemét képezi, és erősítőanyagként funkcionál úgy, hogy az utószilárduló keverék mintegy megszilárdul és kikeményedik az adalék anyag körül. Az inért adalék anyag jelenléte önmagában is hozzájárul az utószilárduló keverék tulajdonságainak a kialakulásához.
Az adalék anyag felületének kezelése az erre a célra szolgáló anyaggal vagy szerrel történhet bármilyen eljárás vagy módszer alkalmazásával, ami lehetővé teszi, hogy a felületkezelés kompatibilis legyen mind az alkalmazott felületkezelő anyaggal, mind pedig a kezelt adalék anyaggal. Előnyös, ha ezzel az anyaggal történő felületkezelés eredményeként az adalék anyag felületén egy bevonat, illetve réteg képződik, amely azonban kémiailag nem kötődik az adalék anyaghoz és egyébként sem lép kémiai reakcióba azzal. A felületkezelő szer által képzett réteg bármilyen kompatibilis eljárással vagy módszerrel felvihető az adalék anyag felületére, amely módszer vagy eljárás képes arra, hogy gyakorlatilag az adalék anyag valamennyi felületén egy ilyen felületkezelőanyag-réteget alakítson ki.
Valamely szer vagy anyag, amely kémiailag kötődik az adalék anyaghoz, csak abban az esetben használható, ha a kémiai kötés időleges, átmeneti, azaz reverzibilis, vagy ha a kémiai kötés nem befolyásolja más módon az átmeneti hidrofób hatást. Mindazonáltal a felületkezelő anyagnak az adalék anyaghoz való kémiai kötődése az adalék anyagot permanens módon hidrofóbbá teheti, azaz semlegesíti az adalék anyagnak azt a hosszú távú előnyös hatását, amelyet a betonban vagy más utószilárduló keverékben kifejt azáltal, hogy nem teszi lehetővé, hogy az adalék anyag a keverékben feladatának megfelelően funkcionáljon annak szilárdulása közben. Tehát azok az anyagok, amelyek kémiailag kötődnek az adalék anyaghoz, a jelen találmány szerinti alkalmazásban nem használhatók. Úgy véljük, hogy ez a hatás olyan esetekben mutatkozott, amelyekben a találmány szerinti megoldással való kísérletezés során bizonyos oxiszilánokat próbáltunk ki, mint lehetséges anyagot az adalék anyag felületkezelésére, azzal az eredménnyel, hogy az oxisziláncsoportokat tartalmazó anyagok nem bizonyultak megfelelőnek a találmány szerinti megoldásokban történő felhasználáshoz. Az anyag, amely egyébként kémiailag reakcióba lép az adalék anyaggal, vagy tönkreteheti, vagy legalábbis megkárosíthatja az adalékot, vagy az adalék anyagot permanens módon teszi hidrofóbbá, ezért nem lehet kompatibilis a találmány szerinti megoldással, azaz abban nem használható.
A felületkezelő anyag hidrofób hatásának időleges természete elérhető bármely mechanizmus vagy vegyi reakció segítségével. Például az anyag elbomolhat valamilyen módon egy bizonyos idő alatt, úgyhogy az anyag elbomlott elemei a továbbiakban már nem képesek fenntartani a hidrofób hatást, ezért az anyag vagy szer hidrofób hatása megszűnik. Alternatív megoldásként az anyag egyszerűen leválhat az adalék anyag felületéről valamilyen módon ugyancsak egy bizonyos idő elteltével, úgyhogy az adalék anyagot már nem borítja ez a felületkezelőanyag-réteg, tehát az nem tud hatást kifejteni az adalék anyagra. Mindkét esetben a lebomlást vagy leválást elősegítheti, vagy okozhatja, esetleg megkönnyítheti az utószilárduló keverék természetének alkalikus környezete. Például ha olyan anyagról van szó, amely propilén-oxidot tartalmazó polimerekből áll, elméletileg elképzelhető, hogy a cementgél erősen alkalikus környezete a polimert oldhatatlanná teszi, és ezáltal az leválik az adalék anyagról, miáltal az adalék anyag ilyen polimer réteg nélkül marad.
Az adalék anyag kezeléséhez szükséges szer vagy anyag minimális mennyisége úgy választandó meg, hogy képes legyen a megkívánt időszakos hidrofób ha8
HU 223 303 Bl tásnak az alkalmazott adalék anyagra való kifejtésére. Más szóval olyan felületkezelőanyag-mennyiségre van szükség, amely hatékony módon képes az adalék anyag valamennyi felületének a kezelésére, illetve bevonására. A felületkezelő anyag felesleges mennyiségben történő felhasználása, vagy olyan mennyiségben való alkalmazása, amely lényegesen meghaladja a szükséges minimális mennyiséget, elkerülendő annak érdekében, hogy minimalizálni lehessen a felületkezelés költségét, továbbá azt az időtartamot, amely megelőzi az adalék anyagra kifejtett hidrofób hatásnak a megszűnését.
Egy előnyös kiviteli példa szerint olyan mennyiségű felületkezelő szert használunk az adalék anyag hidrofóbbá tételére, amely az adalék anyagnak mintegy 2-5 súly%-át teszi ki. Amennyiben a felületkezelő anyag mennyisége 2 súly%-nál kisebb, esetleg nem képes elérni az átmeneti hidrofób hatás bekövetkezését, viszont ha a felületkezelő szer mennyisége meghaladja az 5 súly%-ot, ellenhatást fejthet ki az utószilárduló keverék rövid időtartamú szilárdulására, és az adalék anyag kezelését az utószilárduló keverékbe való bejuttatását megelőzően megnehezítheti. A felületkezelő anyag tényleges minimális mennyisége függ ennek az anyagnak a természetétől és tulajdonságaitól, valamint az adalék anyag természetétől és tulajdonságaitól, továbbá annak szemcsefinomságától és szemcsealakjától is. Előnyösen a felhasznált felületkezelő anyag maximális mennyiségét úgy kell megválasztani, hogy a felületkezelt adalék anyag hasonló legyen ugyanilyen jellegű nem kezelt adalék anyaghoz mind a kezelési jellemzőit, mind a megjelenését tekintve.
A felületkezelő anyagot előnyösen egy vagy több szerves anyag, különösen és előnyösen legalább egy szerves oxid alkotja, amelynek legalább három szénatomja van. Azt találtuk, hogy ha a szerves oxidok háromnál kevesebb szénatommal rendelkeznek, hidrofilabbak, mint amennyire hidrofób jellegűek, az ezekbe az oxidokba foglalt hidrofil oxigén viszonylag nagy részaránya miatt. Magasabb szerves oxidok, amelyek három vagy több szénatommal rendelkeznek, proporcionálisán kismennyiségű oxigént tartalmaznak, ezért hidrofóbbak, mint amennyire hidrofil jellegűek. így az olyan anyagok, amelyek csak szerves oxidokat tartalmaznak, amely oxidok háromnál kevesebb szénatommal rendelkeznek, hidrofil jellegük, illetve természetük miatt alkalmatlannak minősülnek a találmány szerinti feladat megoldásához szükséges felületkezelő anyagokként. Mindazonáltal a felületkezelő anyag lehet olyan felületaktív szer vagy detergens, amelynek egyaránt van hidrofób komponense és hidrofil komponense. Ilyen esetben a hidrofób komponens előnyösen szerves oxid, amely legalább három szénatomot tartalmaz, míg a hidrofil komponens bármilyen olyan hidrofil komponens vagy félkomponens lehet, például karboxilátok, foszfátok, szulfonátok, szulfátok, alkoholok, glikolok, aminok, poliaminok vagy szerves oxidok, amelyeknek három szénatomnál kevesebb szénatomjuk van.
A legalább három szénatommal rendelkező szerves oxid származtatható telített, telítetlen vagy aromás szénhidrogénekből, vagy származtatható azok származékaiból is. Mindazonáltal a felületkezelő anyagnak képesnek kell lennie arra is, hogy átmeneti, időleges hidrofób hatást fejtsen ki az adalék anyagra. Következésképpen, bizonyos szerves oxidok esetlegesen alkalmatlanok a szándékolt funkció betöltésére, mivel nem képesek a megkívánt hatás biztosítására. Például, amint fent erre utaltunk, azt találtuk, hogy az oxiszilánok az adalék anyagra permanens hidrofób hatást fejtenek ki. Ennek következtében valamely oxiszilánnal kezelt adalék anyag, különösen az oxiszilánnal kezelt wollastonit kisebb vízigényű, azonban úgy tűnik, hogy nem képes hosszú távon növelni az utószilárduló keverék hajlítószilárdságát, mivel a wollastonit nem képes visszanyerni természetes tulajdonságait, beleértve hidrofil jellegét - hidrofilicitását - is. Ezért a szerves oxidok, amelyek oxiszilán csoportokat tartalmaznak felületkezelő anyagokként, nem lehetnek alkalmasak a találmány szerinti cél eléréséhez. Más szerves oxidok - hasonló okok miatt - ugyancsak alkalmatlanoknak bizonyulhatnak. Noha a magasabb szerves oxidok némelyike önmagában rendelkezhet elég nagy molekulasúllyal ahhoz, hogy a felületkezelő anyagként legyen felhasználható, az anyagot a találmány szerint előnyösen valamilyen polimer alkotja annak érdekében, hogy a felületkezelő anyag számára olyan molekulasúly legyen biztosítva, amely elég magas ahhoz, hogy megkönnyítse a gazdaságos és hatékony adalékanyag-felületkezelést. A találmány szerinti megoldás egy előnyös kiviteli példája szerint a felületkezelő anyag olyan polimer, amely propilén-oxid-egységeket tartalmaz. Egy másik kiviteli példa szerint a polimer felületaktív anyag, amely olyan szerves oxidot tartalmaz, vagy amelyet olyan szerves oxid alkot, amelynek háromnál kevesebb szénatomja van, amilyenek például az etilén-oxid-egységek; de lehet olyan felületkezelő anyag is, amely amin, poliamin vagy glikol, vagy ilyen anyagokat tartalmaz.
Egy előnyös kiviteli példa szerint, amelynél az adalékanyag wollastonit, a polimer előnyösen legalább az alábbiakban leírt négy polimer közül az egyik, vagy pedig azok valamilyen keveréke. Az első ilyen polimer az alkilénglikol polimere lehet. A polialkilénglikol vegyi összetétele polialkilénglikol-monobutil-éter, amelynek kémiai képlete a következő:
C4H9(OCH2CH2) χ [OCH2CH(CH3)]yOH
Ezt a polimert a Union Carbide Canada Inc. gyártja, és a kereskedelmi forgalomban az UCON védjegycsalád „UCON Lubricant 50-HB-660” védjegyével ellátva kapható.
Az említett négy polimer közül a második alkil-éter-amin-polimer lehet; a polialkil-éter-amin kémiai összetétele a következő:
poli[oxi(metil-l,2-etánedil)], alfa-hidroomega-2amino-metil-etoxi)-éter-2-etil-2-hidroxi-metil-1,3-propán-diollal (3:1).
Ezt a polimert a Huntsman-cég állítja elő, és a kereskedelmi forgalomban a JEFFAMINE védjegycsalád „JEFFAM1NE T-403” védjegyével ellátva árusítják.
A harmadik anyag oxi-alkilén-amin egy polimere lehet, amelynek a kémiai összetétele a következő:
HU 223 303 Bl oxirán, metil-, polimer oxiránnal, bisz(2-aminopropil)-éter.
Ezt a polimert is a Huntsman-cég állítja elő, és a JEFFAMINE védjegycsalád „JEFFAMINE ED-600” védjegyével ellátva hozzák forgalomba.
A negyedik anyag egy oxi-propilén-diamin polimere lehet. Ennek kémiai összetétele:
poli[oxi(metil-1-1,2-etánedil)], alfa-(2-amino-metil-etil)-omega-(2-amino-metil-etoxi).
Ezt a polimert ugyancsak a Huntsman-cég gyártja, és a JEFFAMINE védjegycsalád „JEFFAMINE D-230” védjegyével ellátva kerül forgalomba.
A JEFFAMINE-polimerekben a JEFFAMINE-hez kapcsolódó betűk (D vagy T) az adott termék funkcionalitását reprezentálják (di- vagy -tri), míg a szám a köze- 15 lítő átlagos molekulasúlyt. Tehát például a D-230 mintegy 230 molekulasúlyú diaminnak felel meg.
Felületkezelő anyagként egyébként bármilyen más olyan anyag is használható, amely képes a fent részletesen leírt átmeneti hidrofób hatás kiváltására. Az egyéb 20 ilyen jellegű anyagok is tartalmazhatnak olyan polimereket, illetve lehetnek olyan polimerek, amelyek csak propilén-oxid-egységek, polimerek vagy más, másféle szerves oxidokat tartalmazó anyagok, amelyeknek legalább három szénatomjuk van, vagy propilén-oxidot vagy más szerves oxidokat tartalmazó felületaktív anyagok, amelyeknek legalább három szénatomjuk van hidrofób komponensként, és hidrofil komponensként karbo5 xilátokat, foszfátokat, szulfonátokat, szulfátokat, alkoholokat, glikolokat, aminokat, poliaminokat, háromnál kevesebb szénatomot tartalmazó szerves oxidokat vagy más hidrofil felerészeket (,,moiety”-ket) tartalmaznak. Rá kell mutatnunk arra a tényre, hogy a találmány 10 szerinti megoldás kémiai hatásmechanizmusa nem teljesen ismert, ezért a találmány oltalmi körét nem befolyásolják, illetve korlátozzák a fent részletezett elméleti megfontolások.
A következő példán keresztül a találmányt részletesebben ismertetjük. A példában az alábbi paraméterek konstansok:
1. homoktartalom 956 g
2. durva szemcsés adalékanyag-
tartalom nincs
3. porszénhamu-tartalom 119 g
4. cementtartalom 306 g
5. wollastonittartalom 42,5 g
(ahol jelen van)
6. légbuborékképző adalék 0,5 milliliter
1. példa
Kontroli- keverék (wollastonit nélkül) Kezeletlen wollastonit 5% Jeffamine D-230-cal kezelt wollastonit 5% Jeffamine Ι-403-mal kezelt wollastonit 5% Jeffamine ED 600-zal kezelt wollastonit 5% UNCON 50-HB-660nal kezelt wollastonit
Levegőtartalom (%) 7% 7% 7% 7% 7% 7%
| Folyósság (%) 124% 129% 124% 126% 125% 131%
Víz/cement tényező (V/C) 0,37 0,42 0,40 0,39 0,39 0,39
Vízcsökkentőszer-adagolás 1,91 ml 1,91 ml 1,91 ml 1,91 ml 1,91 ml 2,13 ml
Szuperplasztifíkátor- adagolás 2,51 ml 2,51 ml 2,51 ml 2,51 ml 2,51 ml 2,98 ml
7 napos nyomószilárdság (MPa) 31,8 28,4 30,2 32,7 31,9 29,3
28 napos nyomószilárdság (MPa) 48,3 41,4 46,2 52,6 52,0 43,2
7 napos hajlítószilárdság (erő kg) 30,9 31,8 35,0 35,9 33,2 34,5
28 napos hajlítószilárdság (erő kg) 36,8 39,1 49,1 47,7 49,1 44,1
SZABADALMI IGÉNYPONTOK

Claims (76)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Portlandcementet és vizet tartalmazó utószilárduló keverékbe annak megszilárdulását megelőzően bejuttatandó felületkezelt adalékanyag-kompozíció, azzal jellemezve, hogy a felületkezelt adalékanyag-kompozíció olyan felületekkel rendelkező adalék anyagot tartalmaz, amely olyan polimerrel van kezelve, amely polimert felületaktív anyag képezi és hidrofób komponenssel, valamint hidrofil komponenssel rendelkezik, amely hidrofób komponenst propilén-oxid-egységek alkotják, a hidrofil komponens pedig a polimer egyik vagy több végén helyezkedik el.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti kompozíció, azzal jelle55 mezve, hogy az adalékanyag szilikát.
  3. 3. A 2. igénypont szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy a szilikát lényegében inért anyag.
  4. 4. A 2. igénypont szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy a szilikát az utószilárduló anyag erősítésé60 re alkalmas szálasanyag.
    HU 223 303 Bl
  5. 5. A 2. igénypont szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy a szilikát járulékos utószilárduló anyag.
  6. 6. A 2. igénypont szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy a szilikát kalcium-szilikát.
  7. 7. A 6. igénypont szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy a szilikát kalcium-metaszilikát.
  8. 8. A 7. igénypont szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy a szilikát wollastonit.
  9. 9. A 8. igénypont szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy az utószilárduló keverék kiegészítő utószilárduló anyagot is tartalmaz.
  10. 10. A 8. igénypont szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy a polimer propilén-oxid-egységeket és etilén-oxid-egységeket tartalmazó kopolimer.
  11. 11. A 10. igénypont szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy a polimer hidrofil komponense egy amincsoport, amely a polimer egy vagy több végén helyezkedik el.
  12. 12. A 11. igénypont szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy a polimer egy polioxi-alkilén-amin; és a polimer hidrofil komponense két amincsoportot tartalmaz, amelyek a polimer két végén helyezkednek el.
  13. 13. A 10. igénypont szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy a polimer hidrofil komponense a polimer egy vagy több végén elhelyezkedő hidroxilcsoport.
  14. 14. A 13. igénypont szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy a polimer egy polialkilénglikol; és a polimer hidrofil komponense egy hidroxilcsoport, amely a polimer egyik végén helyezkedik el.
  15. 15. A 8. igénypont szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy a polimer egy polioxi-propilén-amin; és a polimer hidrofil komponense egy amincsoport, amely a polimer egyik vagy több végén helyezkedik el.
  16. 16. A 15. igénypont szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy a polimer egy polialkil-éter-amin; és a polimer hidrofil komponensét három amincsoport képezi, amelyek a polimer három végén helyezkednek el.
  17. 17. A 15. igénypont szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy a polimer egy polioxi-propilén-diamin; és a polimer hidrofil komponensét két amincsoport alkotja, amelyek a polimer két végén helyezkednek el.
  18. 18. A 8. igénypont szerinti kompozíció, azzaljellemezve, hogy a polimer nem tartalmaz oxi-szilán-csoportokat.
  19. 19. A 8. igénypont szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy mintegy kettő-öt súlyszázalék polimert tartalmaz.
  20. 20. Eljárás portlandcementet és vizet tartalmazó utószilárduló keverékbe annak megszilárdulását megelőzően bejuttatandó, felületekkel rendelkező adalék anyag készítésére, azzal jellemezve, hogy az adalék anyag felületeit olyan, felületaktív anyag által alkotott polimerrel kezeljük, amely hidrofób komponenssel, valamint hidrofil komponenssel rendelkezik, amely hidrofób komponenst propilén-oxid-egységek alkotják, a hidrofil komponens pedig a polimer egyik vagy több végén helyezkedik el.
  21. 21. A 20. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy adalékanyagként szilikátot használunk.
  22. 22. A 21. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy adalékanyagként inért tulajdonságú szilikátot használunk.
  23. 23. A 21. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy adalékanyagként az utószilárduló keverék erősítésére alkalmas szálas szerkezetű szilikátot használunk.
  24. 24. A 21. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy adalékanyagként járulékos utószilárduló anyag által alkotott szilikátot használunk.
  25. 25. A 21. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy adalékanyagként kalcium-szilikátot használunk.
  26. 26. A 25. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy adalékanyagként kalcium-metaszilikátot használunk.
  27. 27. A 26. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy szilikát adalékanyagként wollastonitot használunk.
  28. 28. A 27. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az utószilárduló keverékhez járulékos utószilárduló anyagot adunk.
  29. 29. A 27. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az adalék anyag kezeléséhez polimerként polipropilén-oxid-egységeket és etilén-oxid-egységeket tartalmazó kopolimert használunk.
  30. 30. A 29. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az adalék anyag kezeléséhez olyan polimert használunk, amelynek a hidrofil komponense a polimer egyik vagy több végén elhelyezkedő amincsoport.
  31. 31. A 30. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az adalék anyag kezeléséhez polimerként polioxi-alkilén-amint használunk, amely polimer hidrofil komponensét a polimer két végén elhelyezkedő két amincsoport alkotja.
  32. 32. A 29. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az adalék anyag kezeléséhez olyan polimert használunk, amelynek hidrofil komponense egy, a polimer egyik vagy több végén elhelyezkedő hidroxilcsoport.
  33. 33. A 32. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az adalék anyag kezeléséhez polimerként polialkilénglikolt használunk, amely polimer hidrofil komponensét egy, a polimer egyik végén elhelyezkedő hidroxilcsoport képezi.
  34. 34. A 27. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az adalék anyag kezeléséhez polimerként olyan polioxi-propilén-amint használunk, amelynek a hidrofil komponense a polimer egyik vagy több végén elhelyezkedő amincsoport.
  35. 35. A 34. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az adalék anyag kezeléséhez polimerként polialkil-éter-amint használunk, amely polimer hidrofil komponensét a polimer három végén elhelyezkedő három amincsoport alkotja.
  36. 36. A 34. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az adalék anyag kezeléséhez polimerként polioxi-propilén-diamint használunk, amely polimer hidrofil komponensét a polimer két végén elhelyezkedő két amincsoport alkotja.
  37. 37. A 37. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az adalék anyag kezeléséhez oxi-szilán-csoportokat nem tartalmazó polimert használunk.
  38. 38. A 27. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az adalék anyagot olyan adalékanyag-kompozí11
    HU 223 303 Bl ciót eredményező módon felületkezeljük polimerrel, amely kompozíció mintegy kettő-öt súlyszázaléknyi polimert tartalmaz.
  39. 39. Eljárás portlandcementet, vizet és felületkezelt adalékanyag-kompozíciót tartalmazó utószilárduló keverék készítésére, azzal jellemezve, hogy
    a) felületkezelt adalékanyag-kompozíció előállítása céljából egy adalék anyag felületét olyan polimerrel kezeljük, amely felületaktív, és olyan hidrofób komponense van, amelyet propilén-oxid-egységek alkotnak, továbbá hidrofil komponenssel rendelkezik, amely a polimer egyik vagy több végén helyezkedik el; és
    b) a portlandcementet, a vizet és a felületkezelt adalékanyag-kompozíciót egymással összekeveijük.
  40. 40. A 39. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy adalékanyagként szilikátot használunk.
  41. 41. A 40. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy adalékanyagként lényegében inért szilikátot használunk.
  42. 42. A 40. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy adalékanyagként az utószilárduló keverék erősítésére alkalmas szálasanyagú szilikátot használunk.
  43. 43. A 40. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy adalékanyagként járulékosan utószilárduló szilikátanyagot használunk.
  44. 44. A 40. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy szilikát adalékanyagként kalcium-szilikátot használunk.
  45. 45. A 44. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy szilikát adalékanyagként kalcium-metaszilikátot használunk.
  46. 46. A 45. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy szilikát adalékanyagként wollastonitot használunk.
  47. 47. A 46. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az utószilárduló keverékhez járulékosan utószilárduló anyagot is adunk.
  48. 48. A 46. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a polimerként polipropilén-oxid-egységeket és etilén-oxid-egységeket tartalmazó kopolimert használunk.
  49. 49. A 48. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy olyan polimert használunk, amelynek hidrofil komponense a polimer egyik vagy több végén elhelyezkedő amincsoport.
  50. 50. A 49. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az adalék anyagot polimerként polioxi-alkilénamint használva kezeljük, amely polimer hidrofil komponense a polimer két végén elhelyezkedő két amincsoport.
  51. 51. A 48. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az adalék anyagot olyan polimerrel kezeljük, amelynek hidrofil komponense a polimer egy vagy több végén elhelyezkedő hidroxilcsoport.
  52. 52. Az 51. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az adalék anyagot polimerként polialkilénglikolt használva kezeljük, amely polimer hidrofil komponense egy, a polimer egyik végén elhelyezkedő hidroxilcsoport.
  53. 53. A 46. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az adalék anyagot polimerként polioxi-propilén-amint használva kezeljük, amely polimer hidrofil komponense a polimer egyik vagy több végén elhelyezkedő amincsoport.
  54. 54. Az 53. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az adalék anyagot polimerként polialkil-éteramint használva kezeljük, amely polimer hidrofil komponense a polimer három végén elhelyezkedő három amincsoport.
  55. 55. Az 53. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az adalék anyagot polimerként polioxi-propilén-diamint használva kezeljük, amely polimer hidrofil komponense a polimer két végén elhelyezkedő két amincsoport.
  56. 56. A 46. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az adalék anyagot oxi-szilán-csoportokat nem tartalmazó polimerrel kezeljük.
  57. 57. A 46. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az adalék anyagot olyan adalékanyag-kompozíciót eredményező módon felületkezeljük polimerrel, amely kompozíció mintegy kettő-öt súlyszázaléknyi polimert tartalmaz.
  58. 58. Utószilárduló keverék, amely portlandcementet, vizet, valamint a keverékbe juttatását megelőzően polimerrel kezelt felületű adalék anyagot tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a polimer felületaktív anyag, amelynek propilén-oxid-egységeket tartalmazó hidrofób komponense, valamint hidrofil komponense van, amely utóbbi a polimer egyik vagy több végén helyezkedik el.
  59. 59. Az 58. igénypont szerinti utószilárduló keverék, azzal jellemezve, hogy az adalékanyag szilikát.
  60. 60. Az 59. igénypont szerinti utószilárduló keverék, azzal jellemezve, hogy a szilikát lényegében inért anyag.
  61. 61. Az 59. igénypont szerinti utószilárduló keverék, azzal jellemezve, hogy a szilikát az utószilárduló keverék erősítésére alkalmas szálasanyag.
  62. 62. Az 59. igénypont szerinti utószilárduló keverék, azzal jellemezve, hogy a szilikát járulékos utószilárduló anyag.
  63. 63. Az 59. igénypont szerinti utószilárduló keverék, azzal jellemezve, hogy a szilikát kalcium-szilikát.
  64. 64. A 63. igénypont szerinti utószilárduló keverék, azzal jellemezve, hogy a szilikát kalcium-metaszilikát.
  65. 65. A 64. igénypont szerinti utószilárduló keverék, azzal jellemezve, hogy a szilikát wollastonit.
  66. 66. A 65. igénypont szerinti utószilárduló keverék, azzal jellemezve, hogy járulékos utószilárduló anyagot tartalmaz.
  67. 67. A 65. igénypont szerinti utószilárduló keverék, azzal jellemezve, hogy a polimer propilén-oxid-egységeket, etilén-oxid-egységeket tartalmazó kopolimer.
  68. 68. A 67. igénypont szerinti utószilárduló keverék, azzal jellemezve, hogy a polimer hidrofil komponense a polimer egyik vagy több végén elhelyezkedő amincsoport.
  69. 69. A 68. igénypont szerinti utószilárduló keverék, azzal jellemezve, hogy a polimer polioxi-alkilén-amin, és a polimer hidrofil komponense a polimer két végén elhelyezkedő két amincsoport.
  70. 70. A 67. igénypont szerinti utószilárduló keverék, azzal jellemezve, hogy a polimer hidrofil komponense a polimer egy vagy több végén elhelyezkedő hidroxilcsoport.
    HU 223 303 Bl
  71. 71. A 70. igénypont szerinti utószilárduló keverék, azzal jellemezve, hogy a polimer polialkilénglikol; és a polimer hidrofil komponense egy, a polimer egyik végén elhelyezkedő hidroxilcsoport.
  72. 72. A 65. igénypont szerinti utószilárduló keverék, 5 azzal jellemezve, hogy a polimer polioxi-propilén-amin; és a hidrofil komponens a polimer egy vagy több végén elhelyezkedő amincsoport.
  73. 73. A 72. igénypont szerinti utószilárduló keverék, azzal jellemezve, hogy a polimer polialkil-éter-amin; és a polimer hidrofil komponense a polimer három végén elhelyezkedő amincsoport.
  74. 74. A 72. igénypont szerinti utószilárduló keverék, azzal jellemezve, hogy a polimer polioxi-propilén-diamin; és a polimer hidrofil komponense a polimer két végén elhelyezkedő két amincsoport.
  75. 75. A 65. igénypont szerinti utószilárduló keverék, azzal jellemezve, hogy a polimer nem tartalmaz oxiszilán-csoportokat.
  76. 76. A 65. igénypont szerinti utószilárduló keverék, azzal jellemezve, hogy az adalék anyag mintegy ket10 tő- öt súlyszázaléknyi polimert tartalmazó kezelt felületekkel rendelkezik.
HU0001820A 1996-12-10 1997-12-09 Felületkezelt adalékanyag-kompozíció portlandcementet tartalmazó utószilárduló keverékekhez, eljárás ilyen adalékanyagkompozíció előállítására, valamint eljárás portlandcementet vizet és ... HU223303B1 (hu)

Applications Claiming Priority (2)

Application Number Priority Date Filing Date Title
US08/763,088 US5948157A (en) 1996-12-10 1996-12-10 Surface treated additive for portland cement concrete
PCT/CA1997/000943 WO1998025865A1 (en) 1996-12-10 1997-12-09 Surface treated additive for portland cement concrete

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HUP0001820A2 HUP0001820A2 (hu) 2001-01-29
HUP0001820A3 HUP0001820A3 (en) 2003-05-28
HU223303B1 true HU223303B1 (hu) 2004-05-28

Family

ID=25066848

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU0001820A HU223303B1 (hu) 1996-12-10 1997-12-09 Felületkezelt adalékanyag-kompozíció portlandcementet tartalmazó utószilárduló keverékekhez, eljárás ilyen adalékanyagkompozíció előállítására, valamint eljárás portlandcementet vizet és ...

Country Status (21)

Country Link
US (1) US5948157A (hu)
EP (1) EP0952971B1 (hu)
JP (1) JP3431635B2 (hu)
KR (1) KR100342323B1 (hu)
CN (1) CN1109006C (hu)
AT (1) ATE288409T1 (hu)
AU (1) AU713940B2 (hu)
BR (1) BR9713900A (hu)
CA (1) CA2272408C (hu)
CZ (1) CZ294864B6 (hu)
DE (1) DE69732427D1 (hu)
HU (1) HU223303B1 (hu)
ID (1) ID27683A (hu)
NO (1) NO992829L (hu)
NZ (1) NZ336554A (hu)
PL (1) PL333913A1 (hu)
RU (1) RU2167839C2 (hu)
SK (1) SK74899A3 (hu)
UA (1) UA54477C2 (hu)
WO (1) WO1998025865A1 (hu)
YU (1) YU26099A (hu)

Families Citing this family (23)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
FR2771406B1 (fr) * 1997-11-27 2000-02-11 Bouygues Sa Beton de fibres metalliques, matrice cimentaire et premelanges pour la preparation de la matrice et du beton
EP1024120B1 (de) * 1999-01-29 2012-03-07 Sika Technology AG Verfahren zur Reduzierung des Schwindens von hydraulischen Bindemitteln
US6213415B1 (en) 1999-09-13 2001-04-10 W.R. Grace & Co.-Conn. Process for improving grinding of cement clinker in mills employing rollers
US6613424B1 (en) * 1999-10-01 2003-09-02 Awi Licensing Company Composite structure with foamed cementitious layer
FI115046B (fi) * 2001-11-01 2005-02-28 Kautar Oy Hydraulisesti kovettuva sideaineseos ja menetelmä sen valmistamiseksi
NZ541812A (en) * 2003-03-19 2007-05-31 United States Gypsum Co Acoustical panel comprising interlocking matrix of set gypsum and method for making same
DE10315270A1 (de) * 2003-04-03 2004-10-14 Construction Research & Technology Gmbh Pulverförmige Baustoffzusammensetzung
US7178597B2 (en) 2004-07-02 2007-02-20 Halliburton Energy Services, Inc. Cement compositions comprising high aspect ratio materials and methods of use in subterranean formations
DE10341393B3 (de) 2003-09-05 2004-09-23 Pierburg Gmbh Luftansaugkanalsystem für eine Verbrennungskraftmaschine
US6990698B2 (en) * 2004-05-12 2006-01-31 Wall Sr Daniel P UPS shippable adjustable articulating bed
US20060157244A1 (en) * 2004-07-02 2006-07-20 Halliburton Energy Services, Inc. Compositions comprising melt-processed inorganic fibers and methods of using such compositions
US7537054B2 (en) * 2004-07-02 2009-05-26 Halliburton Energy Services, Inc. Cement compositions comprising high aspect ratio materials and methods of use in subterranean formations
US7174961B2 (en) * 2005-03-25 2007-02-13 Halliburton Energy Services, Inc. Methods of cementing using cement compositions comprising basalt fibers
JP5079266B2 (ja) * 2005-06-20 2012-11-21 旭化成建材株式会社 水硬性組成物及び調湿建材の製造方法
CN100457413C (zh) * 2006-01-24 2009-02-04 浙江工业大学 一种混凝土砂浆界面处理剂及处理方法
JP5122390B2 (ja) * 2007-08-10 2013-01-16 花王株式会社 水硬性粉体の製造方法
US20100286312A1 (en) * 2009-05-06 2010-11-11 Boral Material Technologies Inc. Amine Sacrificial Agents and Methods and Products Using Same
RU2471843C1 (ru) * 2011-05-11 2013-01-10 Лонест Холдинг Корп. Сероводородостойкий тампонажный раствор
EP2567946A1 (en) 2011-09-08 2013-03-13 Lafarge Surfactant-treated particulate material for the production of cement foam
RU2473494C1 (ru) * 2011-09-30 2013-01-27 Юлия Алексеевна Щепочкина Сырьевая смесь для получения штукатурки
KR101335033B1 (ko) * 2011-11-24 2013-12-02 윤성원 광물 미분쇄를 위한 고기능성 분쇄조제 및 이를 포함하는 시멘트 조성물
PT3262012T (pt) * 2015-02-27 2020-07-07 Photocat As Um produto de betão fotocatalítico e um método para produzir um produto de betão fotocatalítico
CN108218352A (zh) * 2018-03-23 2018-06-29 四川汇源钢建装配建筑有限公司 水泥聚合物涂料及墙体补缝方法

Family Cites Families (67)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
CA335732A (en) * 1933-09-19 Ouimet Arthur School bench and desk
US1160295A (en) * 1910-11-07 1915-11-16 Pressed Steel Car Co Car-truck.
US1601295A (en) * 1923-12-11 1926-09-28 Collings William Arthur Plastic and process of making the same
US2336723A (en) * 1941-03-11 1943-12-14 John V Drummond Concrete, cement, and the like, and the process of making the same
US2443081A (en) * 1944-07-01 1948-06-08 Pierce John B Foundation Adhesive cements
US2556156A (en) * 1948-11-26 1951-06-12 Coprox Inc Cementitious material and method of making
US2695850A (en) * 1950-07-31 1954-11-30 Lorenz John Plastic composition
US2760876A (en) * 1952-11-25 1956-08-28 Siliphane Corp Of America Water resistant coating compositions
US2876123A (en) * 1956-10-15 1959-03-03 James J Shanley Concrete additives, concrete mixtures and processes for producing such mixtures
US2835602A (en) * 1957-11-22 1958-05-20 Roland G Benner Cementitious mixes
US3021225A (en) * 1958-08-27 1962-02-13 Ziak Erna Emilie Waterproofing compositions
US3139351A (en) * 1962-08-28 1964-06-30 Sr Neville A Hammer Waterproofing preparation
US3335081A (en) * 1966-02-02 1967-08-08 El-Naggar Ahmed Sami Method of treatment of sewage by biooxidation and apparatus therefor
US3590018A (en) * 1968-05-29 1971-06-29 Interpace Corp Organophilic clay
GB1375832A (hu) * 1970-12-01 1974-11-27
US3902911A (en) * 1972-05-01 1975-09-02 Mobil Oil Corp Lightweight cement
GB1465059A (en) * 1973-07-03 1977-02-23 Pilkington Brothers Ltd Glass fibres
US4017322A (en) * 1973-11-20 1977-04-12 Japan Inorganic Material Method for reinforcing aqueous hydraulic cement
DE2358913A1 (de) * 1973-11-27 1975-06-05 Chemotechnik Ges Fuer Baustoff Poroeser zuschlagstoff fuer leichtbeton
DE2403751B2 (de) * 1974-01-26 1975-11-20 Jenaer Glaswerk Schott & Gen., 6500 Mainz Verfahren zur Erhöhung der Zementbeständigkeit von Glasprodukten, insbesondere von Glasfasern, die als Zuschlagstoff für Zement dienen
CA1018191A (en) * 1974-04-09 1977-09-27 Marcel A.L. Marre Process of manufacture of an ahydrous concrete
US4015994A (en) * 1974-11-13 1977-04-05 Owens-Corning Fiberglas Corporation Coated glass fibers
GB1521030A (en) * 1974-12-23 1978-08-09 Nat Res Dev Cementitious composites
GB1519041A (en) * 1975-01-02 1978-07-26 Pilkington Brothers Ltd Glass fibres for use as reinforcement in cementitios products
US4050948A (en) * 1976-03-23 1977-09-27 Bj-Hughes Inc. Method of making lightweight cement slurries and their uses
US4090883A (en) * 1977-05-23 1978-05-23 Dyckerhoff Zementwerke Aktiengesellschaft Building material reinforced with fibers of glassy calcium silicate
US4101334A (en) * 1976-12-23 1978-07-18 Owens-Corning Fiberglas Corporation Coated glass fibers
DE2704929B1 (de) * 1977-02-07 1978-05-24 Hoechst Ag Verfluessigerkombination fuer Baustoffe
US4170564A (en) * 1977-10-06 1979-10-09 Milliken Research Corporation Refrigerants colored for leak indication with substituted anthraquinone dyes
DE2801932A1 (de) * 1978-01-18 1979-07-19 Akzo Gmbh Baustoff-zusatzmittel
US4293343A (en) * 1978-02-03 1981-10-06 Owens-Corning Fiberglas Corporation Mortars and cements having improved freeze-thaw properties and method of achieving same
FR2432489A1 (fr) * 1978-08-03 1980-02-29 Kraszewski Richard Composition hydrofuge en poudre a base de ciment et son application
US4341824A (en) * 1979-08-02 1982-07-27 General Electric Company Method of upgrading rock and treated rock obtained therefrom
US4256501A (en) * 1979-08-02 1981-03-17 General Electric Company Rock treating method and compositions
US4402749A (en) * 1979-08-10 1983-09-06 Chemtree Corporation Cementitious compositions with early high strength development and methods for controlling setting rate
DE3105407A1 (de) * 1981-02-14 1982-09-02 Hoechst Ag, 6000 Frankfurt "wasserabweisender gipsmoertel"
US4473406A (en) * 1982-06-21 1984-09-25 National Starch And Chemical Corporation Cementiferous compositions
US4478640A (en) * 1983-01-27 1984-10-23 The Dow Chemical Company Well treating process and composition
US4455170A (en) * 1983-03-16 1984-06-19 General Electric Company Method of upgrading rock and treated rock obtained therefrom
US4482379A (en) * 1983-10-03 1984-11-13 Hughes Tool Company Cold set cement composition and method
SE453181B (sv) * 1983-10-05 1988-01-18 Bengt Hedberg Sett att framstella lettballastbetong
US4501830A (en) * 1984-01-05 1985-02-26 Research One Limited Partnership Rapid set lightweight cement product
US4827028A (en) * 1984-04-23 1989-05-02 Olin Corporation Anionic surfactants
US4760465A (en) * 1984-11-29 1988-07-26 Ricoh Company, Ltd. Electronic blackboard which detects an abnormal operating condition by reading a non-image section of a writing surface at power-up
US4619775A (en) * 1985-05-16 1986-10-28 Colgate-Palmolive Company Antistatic agents which are multiamides of trialkylacetic acids and multiamines
US4655837A (en) * 1985-04-26 1987-04-07 Jong Slosson B Building material and manufacture thereof
CA1254588A (en) * 1985-08-22 1989-05-23 Louis E. Wagner Method and composition for waste disposal
US4657959A (en) * 1985-11-15 1987-04-14 Minnesota Mining And Manufacturing Company Hydrophilic silicones
US4753679A (en) * 1986-06-11 1988-06-28 Pfizer, Inc. Cement products containing surface treated inorganic particulates
US4888058A (en) * 1986-09-29 1989-12-19 W. R. Grace & Co.-Conn. Silica fume slurry
JPS63123847A (ja) * 1986-11-14 1988-05-27 清水建設株式会社 コンクリ−ト用吸水性骨材及びそれを使用するコンクリ−ト強化施工法
US4814014A (en) * 1986-12-09 1989-03-21 W. R. Grace & Co. Hydraulic cement additives and hydraulic cement compositions containing same
US4792360A (en) * 1987-06-30 1988-12-20 The Dow Chemical Company Workable cement composition of low water content containing a hydroxyalkyl (meth)acrylate polymer
US4923517A (en) * 1987-09-17 1990-05-08 Exxon Research And Engineering Company Glass fiber reinforced cement compositions
GB8818113D0 (en) * 1988-07-29 1988-09-01 Blue Circle Ind Plc Reinforced cementitious compositions
US4940770A (en) * 1988-11-14 1990-07-10 Texaco Chemical Co. Novel compositions from polyoxyalkylene amines and epoxides
JP2506208B2 (ja) * 1988-12-28 1996-06-12 株式会社アスク 無石綿無機質硬化体及びその製造方法
US5085694A (en) * 1991-03-04 1992-02-04 Dow Corning Corporation Polish compositions
WO1992020757A1 (en) * 1991-05-14 1992-11-26 Krogh Steen M A photo-luminescent calcium silicate material, concrete and gravel material containing it and a method of producing a photo-luminescent calcium silicate material
US5348578A (en) * 1991-10-23 1994-09-20 Ppg Industries (France) S.A. Products obtained from the reaction of amine-diol and a polyfunctional substance and application of such products to electroapplicable cationic paint compositions
CN1095732A (zh) * 1993-05-25 1994-11-30 新疆维吾尔自治区建筑科学研究所 硅灰石粉的改性方法
DE4325797A1 (de) * 1993-07-31 1995-02-02 Edgar Himsel Verfahren zur Herstellung eines nahezu wasserfreien Verpressmörtels
US5429675A (en) * 1994-08-22 1995-07-04 W. R. Grace & Co.-Conn. Grinding aid composition and cement product
EP0736556B1 (de) * 1995-04-04 2003-05-07 Vantico AG Wollastonit enthaltendes, härtbares Epoxidharzgemisch
US5634966A (en) * 1995-07-19 1997-06-03 W.R. Grace & Co.-Conn. Nitrite-based corrosion inhibitors with improved anodic and cathodic inhibiting performance
US5728209A (en) * 1995-11-13 1998-03-17 Mbt Holding Ag Unitized cement admixture
US5731367A (en) * 1997-02-04 1998-03-24 Bayer Corporation Injection molded parts having improved surface gloss

Also Published As

Publication number Publication date
JP3431635B2 (ja) 2003-07-28
NZ336554A (en) 2000-02-28
JP2000511869A (ja) 2000-09-12
NO992829D0 (no) 1999-06-10
ATE288409T1 (de) 2005-02-15
YU26099A (sh) 2001-07-10
PL333913A1 (en) 2000-01-31
US5948157A (en) 1999-09-07
CZ9902001A3 (cs) 2000-11-15
UA54477C2 (uk) 2003-03-17
ID27683A (id) 2001-04-19
EP0952971A1 (en) 1999-11-03
HUP0001820A3 (en) 2003-05-28
WO1998025865A1 (en) 1998-06-18
BR9713900A (pt) 2000-02-29
DE69732427D1 (de) 2005-03-10
KR100342323B1 (ko) 2002-07-02
SK74899A3 (en) 2000-07-11
NO992829L (no) 1999-06-10
EP0952971B1 (en) 2005-02-02
CN1239937A (zh) 1999-12-29
CA2272408C (en) 2003-07-01
AU5219898A (en) 1998-07-03
CA2272408A1 (en) 1998-06-18
CZ294864B6 (cs) 2005-04-13
AU713940B2 (en) 1999-12-16
CN1109006C (zh) 2003-05-21
HUP0001820A2 (hu) 2001-01-29
RU2167839C2 (ru) 2001-05-27
KR20000069381A (ko) 2000-11-25

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU223303B1 (hu) Felületkezelt adalékanyag-kompozíció portlandcementet tartalmazó utószilárduló keverékekhez, eljárás ilyen adalékanyagkompozíció előállítására, valamint eljárás portlandcementet vizet és ...
US6645289B2 (en) Complex admixture and method of cement based materials production
ES2251472T3 (es) Composicion y metodo para preparar una composicion de hormigon.
CA2401147C (en) Air management in cementitious mixtures having plasticizer and a clay-activity modifying agent
US8871021B2 (en) Concrete mixtures including carbon encapsulating admixture
US6277191B1 (en) Air entrainment with polyoxyalkylene copolymers for concrete treated with oxyalkylene SRA
EP1876153A1 (en) Ultrahigh-strength fiber-reinforced cement composition, ultrahigh-strength fiber-reinforced mortar or concrete, and ultrahigh-strength cement admixture
JP2000143325A (ja) 改善された凍結融解耐久性のための組積造ブロック及び組積造コンクリ―トの混和材
AU2021355455A1 (en) Early strength slag-based cementitious binder
KR0145101B1 (ko) 고유동콘크리트의 제조방법
JPH08295545A (ja) フライアッシュ含有セメント組成物用空気連行剤
JP3638894B2 (ja) ポリマーセメント組成物
JP2003335565A (ja) 高性能コンクリート
KR20040084533A (ko) 고유동 콘크리트 제조를 위한 시멘트 혼합재 조성물
WO2010047408A2 (en) Method for preventing wash-out of cementitious compositions
WO2022262985A1 (en) Robust polycarboxylate with polyalkylene oxide-based sacrificial sidechain linkage as milling aid for cementitious materials
JPH1135361A (ja) セメントエアミルクの製造方法
JP2003286065A (ja) セメント組成物

Legal Events

Date Code Title Description
HFG4 Patent granted, date of granting

Effective date: 20040402

MM4A Lapse of definitive patent protection due to non-payment of fees