HU223248B1

HU223248B1 - Műanyag tokú érzékelő és eljárás annak előállítására

Info

Publication number: HU223248B1
Application number: HU9903542A
Authority: HU
Inventors: Edmond De Volder; André Goossens; Marc Panis; Peter Volz
Original assignee: Itt Manufacturing Enterprises, Inc.
Priority date: 1996-03-29
Filing date: 1997-03-21
Publication date: 2004-04-28
Also published as: ATE211676T1; JP2000508068A; ES2166531T3; HUP9903542A3; DE59705978D1; CN1074976C; EP0889774A1; CN1215363A; HUP9903542A2; PT889774E; DE19612765A1; SK131598A3; PL329124A1; EP0889774B1; WO1997036729A1; PL182626B1; US6334361B1; CZ303898A3

Abstract

A találmány tárgya műanyag tokú érzékelő egy jeladóhelyváltoztatásának, mozgási sebességének vagy for- dulatszámánakérzékelésére. Villamos alkatrészeket (38–43) befogadó tokja egyműanyagból készült első tokrészt (44) tartalmaz, amelyet egy második,fröccsöntő művelettel ugyancsak műanyagból kialakított második tokrész(46) legalább részenként körülölel. Az első tokrész (44) legalább egy,vele egy darabot alkotó, vele azonos anyagú helyezőelemet (47)tartalmaz, ami a második tokrésszel (46) anyagzáróan össze van kötve.A találmány tárgya továbbá eljárás a fenti műanyag tokú érzékelőelőállítására. Az eljárás az alábbi eljárási lépéseket tartalmazza: a)a villamos alkatrészek (38–43) legalább egy részét körülfröccsölik egyelső tokrésszel (44), és/vagy behelyezik egy első tokrészbe (2, 29,44, 44', 55), b) az első tokrészt (44) rögzítik egy fröccsöntőszerszámban legalább egy, az első tokrész (44) részét képezőhelyezőelem (47) segítségével, c) az első tokrészt (44)körülfröccsölik a második tokrésszel (46), és d) anyagzáró kötéstállítanak elő a helyezőelemek (47) és a második tokrész (46) között. ŕ

Description

A találmány aktív és passzív érzékelőkre vonatkozik, amelyek egy jeladó helyváltoztatásának, mozgási sebességének és fordulatszámának érzékelésére szolgálnak az

1. igénypont tárgyi köre szerint, valamint egy eljárásra vonatkozik ezeknek az érzékelőknek az előállításához.

Az autóipar területén, különösen a fékeknek blokkolás elleni védelmet biztosító rendszer (ABS) segítségével történő szabályozásánál, a kerékfordulatszám érzékeléséhez általánosan ismertek ilyenfajta berendezések. Ezek rendszerint egy-egy, mechanikusan egy forgó kerékkel összekapcsolt jeladóból és a jeladót érintkezésmentesen letapogató érzékelőből állnak.

A német DE-OS 34 00 870 leírásból ismert egy műanyag házas érzékelő, amelynél az első tokrész egy póluscsap, egy tekercs, valamint két áramsín befogadására szolgáló megfelelő tekercstartó. Az első tokrész villamos elemekkel történt komplettálása után ez az egység egy fröccsöntő művelet során műanyaggal részben körül lesz fröccsölve, egy második tokrész kialakítása céljából, amelybe egy vezeték vége is be lesz ágyazva. A lényegében két tokrészből kiképzett érzékelő még egy nyílással rendelkezik, amelyet a vezetéknek az áramsínekhez történt csatlakoztatása után egy fedő behelyezése lezár. Egy ilyen érzékelő nagy környezeti terhelésnek van kitéve, különösen a nedvesség, szennyeződés, meleg és rázkódások következtében. Az első tokrésznek a második tokrésszel körülfröccsölés útján történő lezárása, valamint a fedő behelyezése védik az érzékelőt, mégsem biztos a nedvesség behatolásával szemben, ami az érzékelő meghibásodásához vezethet. Emiatt érintkezési tartományában minkét tokrész, valamint a fedő ultrahangos hegesztéssel anyagzáróan össze van kötve. Ez az eljárás drágítja ezt az érzékelőt, mivel kiegészítő eljárási lépéseket és készülékre vonatkozó megnövelt ráfordítást okoz.

Ezen az alapon lett kifejlesztve a DE-OS 39 30 702 bejelentett érzékelő, amelynél a tok tömítettsége már a második tokrész előállításánál elérhető, ahol egy külön olvadóelem az első tokrész körülfröccsölése során a hígfolyós műanyag olvadáspontja fölötti hevítést ér el, ami mindkét tokrész anyagzáró kötéséhez vezet. A fóliaként, szálként, vagy tekercsként kialakított olvadóelem emellett nem alkatrésze a toknak, és ezért az érzékelő előállításánál egy járulékos szerelési lépést igényel.

Továbbá az első tokrész alsó végét megszakítja egy póluscsap, amely többek között a második tokrész fröccsölésekor az első tokrész fröccsszerszámban történő rögzítéséhez van felhasználva. Ezáltal az érintkezőcsapot nem teljesen öleli körül a fröccsölt műanyag, aminek következtében létrejöhet rés a nedvesség behatolásához az érintkezőcsap és az első tokrész között. Továbbá az első tokrésznek az érintkezőcsap, illetve hüvely segítségével történő rögzítésén kívül itt nincs más lehetősége az első tokrész fröccsszerszámban történő rögzítésének. A körülfröccsölési folyamatnál fellépő nagy olvadéknyomás a második tokrész fröccsölésénél az első tokrész és az ezzel összekötött villamos építőelemek károsodásához vezethet.

Az EP 0357777 Al-ből ismert egy eljárás és egy készülék, amelynél hőálló alkatrész peremekkel (nyúlványokkal) és távtartókkal van egy fröccsszerszámban pozícionálva. Ezek a helyezőeszközök alkotórészei a körülfröccsölendő alkatrésznek, és így ugyancsak hőállóak. Ennek következtében nem jön létre semmiféle tömítőkapcsolat és különösen anyagzáró kapcsolat az alkatrész és a körülfröccsölő anyag között, ezért szivárgónak jönnek létre az alkatrészben nedvesség és szennyeződések számára.

Ezért a szóban forgó találmány feladata aktív vagy passzív műanyag tokú érzékelő létrehozása, amely előállításánál lehetővé teszi a villamos alkatrészek pontos és megbízható pozicionálását a fröccsszerszámban, és amely hatásosan kiküszöböli nedvesség behatolását, és egyidejűleg egyszerűen és gazdaságosan gyártható.

Ezt a feladatot az 1. igénypont jellemző ismérvei szerint oldottuk meg. A találmány szerint rendelkezésre áll ehhez legalább egy, az első tokrésszel egy darabot alkotó, vele azonos anyagú helyezőelem. Segítségével az első tokrész a fröccsszerszámban a második tokrész előállítása alatt rögzítve van, és így villamos alkatrészek károsodása kiküszöbölődik. Az előnyösen több helyezőelem és a második tokrész között nedvesség behatolásának hatásos kiküszöbölése végett a második tokrész fröccsölési folyamata alatt a második tokrész anyagzáró kötése jön létre a helyezőelemekkel.

Az anyagzáró kötést legalább egy, előnyösen azonban több olvadóelem könnyíti meg, amelyek a helyezőelemekkel integrálva vannak kiképezve.

A szóban forgó találmány előnyös kiviteli formájánál az olvadási folyamat különösen egyszerűen alakul, ha az olvadóelemek vékony olvadóbordákként vannak kiképezve, amelyek a második tokrész fröccsölése során részben megömlenek.

Ennél előnyös, ha az olvadóelemek termoplasztikus anyagból állnak, amelyek olyan olvadásponttal rendelkeznek, amelyek olvadáspontja kisebb vagy egyenlő a második tokrész anyagának olvadáspontjával. A bordák túlságosan alacsony olvadáspontjánál ezek teljesen megolvadnának, és nem tudnának többé anyagzáró kötésbe jutni a második tokrésszel. Ha a bordák olvadáspontja a második tokrész olvadáspontjához képest túl magas lenne, akkor nem tudnának megolvadni.

Kisebb méretük miatt, különösen aktív érzékelőknél, összehasonlítva passzív érzékelőkkel, gyakran nem lehet az összes villamos alkatrészt egy első tokrészben elrendezni. A fröccsölési műveletnél, a második tokrész előállításához ezért különösen előnyös, ha ez az alkatrész több kiegészítő helyezőelemmel rögzíthető a formában. Ezek a kiegészítő helyezőelemek azután ismét anyagzáró kötést alkotnak a második tokrésszel. Ez különösen az ezen elemeken található olvadóbordákon történik meg.

A szóban forgó találmány egy kiviteli példája szerint egy helyezőelemnek legalábbis egy része furatként van kiképezve. A furat előnyösen csapok, vagy csapszerű testek befogadására szolgál, amelyek segítségével az első tokrész egy fröccsöntő szerszámban rögzíthető. Ez azzal az előnnyel jár, hogy a helyezőelemeknek semmilyen, az első tokrész rögzítéséhez szükséges, az érzékelőtökön túlnyúló résszel nem kell rendelkezniük. Ez2

HU 223 248 Bl által ennek a résznek az anyaga a találmány szerinti érzékelő gyártásánál megtakarítható.

A helyezőelemek előnyösen az érzékelő középtengelyétől sugárirányban kifelé, a fröccsöntő szerszám irányába nyúlnak ki. A helyezőelemeknek a szerszámmal történő közvetlen alakzáró összekötése hatásosan kiküszöböli az első tokrész elfordulását.

Az olvadóbordák különösen a helyezőelemek kerülete mentén körülfútóan vannak elrendezve, hogy az itt lehetséges szivárgási utak a helyezőelemek és a második tokrész között le legyenek zárva.

Az olvadóelemek azonban ki lehetnek alakítva az első tokrész egy másik végén is, amelyen egyes villamos alkatrészek az első tokrészből kiállnak. Ezeknek az ide vonatkozó, az érzékelő kerülete mentén körbefútó olvadóbordáknak a segítségével ugyancsak lehetséges az esetlegesen meglevő szivárgási utak lezárása.

Az első tokrésznek a fröccsöntő szerszámban történő közvetlen rögzítéséhez előnyös, ha a helyezőelemek az érzékelő külső felületén túl kinyúlnak.

Ennél a helyezőelemek különösen előnyös módon úgy vannak kialakítva, hogy azok a második tokrész fröccsölése után könnyen eltávolíthatók, például levághatok legyenek.

A villamosán vezető kapcsolat a villamos alkatrészek érintkezői és az érzékelőből kivezetett villamos vezetékek további szakasza között a találmány szerint mind anyagzáró kapcsolat útján, például forrasztással vagy hegesztéssel, mind erővel záró kapcsolat útján következik be. Megfontolható itt a két összekapcsolási mód előnyös kombinációja is. A találmány szerint különösen előnyösen történik az alkatrészek villamosán vezető összekötése krimpcsatlakoztatás útján úgy, hogy esetleg fellépő húzóerőket a krimphüvely vegye fel és ne az érintkezők. A krimpcsatlakoztatások mind az első, mind a második tokrészben elhelyezkedhetnek.

A krimpcsatlakoztatások egyrészről az első tokrészben rögzíthetők. Ennél a változatnál az első tokrész fröccsölésénél a villamos vezetékre ható erőket a krimphüvely és ezzel az első tokrész veheti fel.

Másrészről a szóban forgó találmány második változatánál lehetséges, hogy a krimpcsatlakoztatások a második tokrészben legyenek elrendezve. Ekkor a krimpcsatlakoztatások az első tokrész fröccsölése után egyszerűbben előállíthatok, mivel az elektronikus alkatrészek az első tokrésszel együtt kezelhetők.

A szóban forgó találmány egy másik kiviteli formája szerint az érzékelőelemek legalább részben sugárirányban kifelé előreugró részekkel rendelkeznek. Ezen villamos alkatrészek egy tartólemezének előnyösen orr formában kiképzett részeinek a segítségével (különösen egy csip formában kiképzett érzékelőelem tartólapja) a körülfröccsölési folyamat alatt az első tokrészben és/vagy a fröccsszerszámban rögzíthetők. Különösen az érzékelőelemeknek az első tokrészben történő rögzítésénél nagyon előnyös, ha az első tokrész horony formájú nyílásokkal rendelkezik, amelyekbe az előreugró részek behelyezhetők vagy bedughatok. Ezáltal hatásosan kiküszöbölhető ezeknek az alkatrészeknek a második tokrész fröccsölése alatti károsodása, és lehetségessé válik a villamos alkatrészek pontos elhelyezése (pozicionálása) az első tokrészben. Ezáltal az érzékelőelem érzékelőpontjának helyzetét egzakt módon be lehet állítani.

Egy ilyenfajta érzékelő előállításához a találmány szerinti eljárás különösen egyszerű és gazdaságos. Először az érintett villamos alkatrészeket körülfröccsöljük az első tokrésszel, illetve behelyezés vagy bedugás után abban rögzítjük. Végül következik az első tokrésznek a benne található villamos alkatrészekkel együtt a helyezőelemek segítségével történő rögzítése egy fröccsszerszámban. Ezután az első tokrészt körülfröccsöljük a második tokrésszel. A helyezőelemek és a második tokrész anyagai között a második tokrész fröccsölése alatt a találmány szerint anyagzáró kötés jön létre.

Különösen olyan aktív érzékelőknél, amelyek kisméretűek, a második eljárási lépés során az első tokrészen kívül található villamos alkatrészek kiegészítő helyezőelemek segítségével a fröccsszerszámban rögzíthetők úgy, hogy a következő körülfröccsölési folyamat során azok pozíciója meghatározott.

Egy, a főeljáráshoz tartozó eljárási lépésben adott esetben meglevő, a helyezőelemeknek az érzékelő felületén túlnyúló részei leválaszthatók. Ezáltal lehetséges a helyezőelemek különböző alakja az első tokrész különböző helyein, amelyek így nem befolyásolják egy-egy érzékelő nagyságát és végső alakját.

A villamos alkatrészek érintkezőit a villamos vezetékekkel előnyösen a második tokrész fröccsölése előtt, egyetlen lépésben krimphüvely útján villamosán vezető módon kapcsoljuk össze.

Egy kiviteli alaknál a krimpcsatlakozás már az első tokrész fröccsölése előtt bekövetkezik. Ezen a módon a krimpcsatlakozás az első tokrészben lehet elrendezve úgy, hogy a második tokrész fröccsölésénél a vezetékre ható erőket az első tokrész krimpcsatlakozása veszi fel.

Itt a krimpcsatlakozás előállítása bekövetkezhet az első tokrész fröccsölése után is. Ekkor a krimpcsatlakozást egyszerűbben előállíthatjuk, és ezáltal az elektronikus alkatrészek az első tokrésszel együtt könnyebben kezelhetők.

Amint az előbbiekben már kifejtettük, a villamos alkatrészek legalábbis egy részének az elhelyezését (pozicionálását) az első tokrészben és/vagy a fröccsszerszámban előnyösen az ezeken található, sugárirányban előreugró részek segítségével végezzük. Az alkatrészek elhelyezését (pozicionálását) a villamos alkatrészeknek az első tokrésszel történő körülfröccsölésével, vagy az előreugró részeknek vagy füleknek az első tokrész hornyaiba történő bedugásával végezhetjük el. Ezáltal ezek károsodását a körülfröccsölési folyamat alatt hatásosan kiküszöbölhetjük, és ezen alkatrészek helyzetét az első tokrészben és ezzel az érzékelőben egzakt módon előre beállíthatjuk.

A szóban forgó találmány részletesebb ismertetése következik az alábbiakban, a mellékelt rajzokkal összhangban, amelyek az alábbiakat ábrázolják: az

1. ábra találmány szerinti passzív műanyag érzékelő részmetszete, a

2. ábra aktív műanyag érzékelő első kiviteli alakjának részmetszete, a

HU 223 248 Bl

3. ábra a 2. ábra szerinti kiviteli forma I-I vonal menti metszete, a

4. ábra egy találmány szerinti aktív érzékelő további kiviteli alakja részmetszetben, az

5a. ábra a 4. ábrán bemutatott kiviteli forma oldalnézeti metszete, az 5b. ábra egy, az 5a. ábrára vonatkozó kiviteli alak változatának oldalnézeti metszete, a

6. ábra a találmány szerinti aktív érzékelő további kiviteli alakjának oldalnézeti metszete, a

7. ábra a 6. ábrán bemutatott kiviteli alak metszete. Az 1. ábra részben metszeti ábrán egy találmány szerinti, indukciós elv alapján működő passzív érzékelőt mutat be. Az 1 érzékelő lényegében egy műanyagból előállított 2 első tokrészt, illetve tekercstestet tartalmaz, amelyekben villamos alkatrészként egy 3 állandó mágnes, 4 pólushüvely, egy 5 tekercs és ezek 6 érintkezői vannak elrendezve, valamint az 1 érzékelő tartalmaz egy második, ugyancsak műanyagból fröccsölt 7 tokrészt. A 6 érintkezők 8 krimpcsatlakozással össze vannak kötve 9 villamos vezetékekkel, amelyek 10 szigeteléssel rendelkeznek, és további szakaszukban egy, a 7 második tokrész által körülíföccsölt 11 hüvelyen keresztül az 1 érzékelőből ki vannak vezetve. All hüvely, amely a 7 második tokrésszel alakzáróan összekötött 12 bordákat tartalmaz, a 9 kábel tömítésére és pozicionálására szolgál a 7 második tokrészben.

A 2 első tokrész előnyösen két, egy darabból kiképezett, találmány szerinti 13 helyezőelemet, illetve csapot tartalmaz. A 13 helyezőelemek ebben a kiviteli formában az 1 érzékelő tengelyéhez képest sugárirányban, a 2 első tokrésztől kifelé terjednek, és a 7 második tokrész fröccsölésekor a 2 első tokrész és az abban található 3-6 villamos alkatrészek helyezésére szolgálnak a 14 fröccsszerszámban. Ehhez a 13 helyezőelemek legalább kismértékben kiállnak az 1 érzékelő 15 külső felületéből. A 13 helyezőelemek ezen kiugró 16 részei alakzáróan, erővel be lesznek helyezve a 14 fröccsszerszám megfelelő mélyedéseibe.

A szóban forgó találmány egy nem ábrázolt kiviteli formája szerint az is lehetséges, hogy a 13 helyezőelemek, legalábbis részben, furatként a 2 első tokrészben vannak kiképezve. Az ugyancsak nem ábrázolt, ebbe a furatba bedugható csapok vagy csapszerű testek segítségével következik be a 2 első tokrész rögzítése a 14 fröccsszerszámban. Ekkor a 13 helyezőelemeket nem kell kiállóan kiképezni, ami által eltávolítása elmaradhat.

A 13 helyezőelemek és a 7 második tokrész között a nedvesség behatolásának kiküszöbölésére a 13 helyezőelemek a találmány szerint legalább egy, előnyösen azonban több 17 olvadóelemmel vannak ellátva, amelyek a 7 második tokrésszel ennek előállítása alatt anyagzáró kapcsolatba mennek át. A 17 olvadóelemek itt előnyösen a 13 helyezőelemek körül körbefutó vékony 18 bordákként vannak kiképezve. A 7 második tokrész fröccsölésekor a 18 bordák az itt fellépő kontakthőmérsékleten és helyenként 400 bar olvadéknyomáson megolvadnak, és így a 7 második tokrésszel anyagzáró és ezzel nedvességtömített kapcsolatba mennek át. Anyagként a 2 első tokrész számára és ezzel együtt a 18 bordák számára előnyösen egy termoplasztikus műanyagot alkalmazunk, amely alacsonyabb, illetve nem magasabb olvadásponttal rendelkezik, mint a 7 második tokrész.

A 13 helyezőelem segítségével az is lehetséges, hogy az itt másképpen ábrázolt 4 pólushüvelyeket a 7 második tokrész teljesen körülveszi úgy, hogy ezen a helyen nedvesség nem tud bejutni az 1 érzékelőbe. A bemutatott kiviteli formánál a víz behatolását a 2 első tokrész alsó végén további olvadó- 19 bordák küszöbölik ki, amelyek az 1 érzékelő kerülete mentén körülfutó módon vannak elrendezve, és a fent leírt 18 bordákhoz hasonlóan a 7 második tokrésszel szintén anyagzáró kapcsolatba mennek át.

A 2. ábrán látható kiviteli forma részben metszeti ábrázolással egy találmány szerinti 20 aktív érzékelőt mutat be. Ilyen érzékelőknél a tekercs az érzékelőben elmaradhat úgy, hogy aktív érzékelők, összehasonlítva passzív érzékelőkkel, lényegesen kisebb építési mérettel rendelkezhetnek. A 20 aktív érzékelő előnyösen egy magnetosztatikus, illetve egy magnetorizisztív elvű 21 érzékelőelemet és egy 22 előfeszítő mágnest tartalmaz, amely mágnesesen egy itt csak vázlatosan bemutatott 23 jeladóval van csatolásban. A 21 érzékelőelem amelynél például egy Hali-szonda, vagy amint itt, egy magnetorezisztív ellenálláshíd jöhet szóba - által előállított jelfeszültséget egy kapcsolás értékeli ki, amely előnyösen egy integrált áramkörben van megvalósítva, ami egy 24 IC-házban van elhelyezve. A 24 IC-ház 25 érintkezői előnyösen 26 krimpcsatlakoztatással vannak a 27 villamos vezetékekkel összekötve, amelyek egy-egy 28 szigeteléssel vannak körülvéve, és a 20 érzékelőből vannak kivezetve. A 27 vezetékek és a 25 érintkezők villamos kapcsolatának előállításához anyagzáró kötések is lehetségesek, mint például forrasztás vagy hegesztés. Éppen úgy elképzelhető itt krimpcsatlakozás kombinációja egy ilyenfajta anyagzáró kötéssel.

A 21 érzékelőelem és a 22 előfeszítő mágnes egy 29 első tokrészbe vannak beágyazva, amely egyidejűleg 29’ helyezőelemként is szolgál. A 29’ helyezőelem alsó végén egy 30 helyezőrésszel rendelkezik, amin keresztül a 29 első tokrész a 31 második tokrész fröccsölése alatt egy itt nem ábrázolt fröccsszerszámban elfordulás- és elmozdulásbiztosan rögzítve van. A 20 érzékelő 32 külső kontúrján kiálló 30 helyezőrészt a 30 érzékelő kész állapota után a 33 leválasztóvonal mentén eltávolítják, például levágják. Ezáltal kisméretű érzékelő állítható elő.

A 29’ helyezőelem a fent leírtakkal megegyezően ugyancsak rendelkezik 34 olvadóbordaként kialakított elemekkel, amelyek a 31 második tokrésszel anyagzáró kötésbe mennek át, és úgy, amint fent már leírtuk, kiküszöbölik a nedvesség behatolását a 29, illetve 31 első, illetve második tokrész között.

A 29 első tokrész speciális alakján keresztül ennek D falvastagsága különösen kicsire alakítható ki. Ezen a módon találmány szerint a használható légrés a 21 érzékelőelem és a 23 jeladó között nagyobb lehet. Ez rendkívül kedvező, mivel ezáltal a 20 aktív érzékelő beépíté4

HU 223 248 Bl si tere, például egy gépkocsi kerékcsapágyában, kicsi maradhat.

A 3. ábra a 2. ábra I-I metszetvonal menti metszetét mutatja. A 29 első tokrészen kívül található 27 villamos vezetékeket a kiegészítő 35 helyezőelemek 28 szigetelésükön keresztül fröccsöléskor a szerszámban megtartják. Ez különösen előnyös 20 aktív érzékelőknél, amelyek kisebbek úgy, hogy nem lehet valamennyi villamos alkatrészt a 29 első tokrészben elhelyezni. Ezek az alkatrészek azután kiegészítő helyezőelemekkel rögzíthetők a fröccsszerszámban. A 35 helyezőelemek szintén 36 olvadóbordákkal rendelkeznek, melyek célja fentebb már le van írva.

A 4., 5a. és 5b. ábrán egy további, találmány szerinti 37 aktív érzékelő van bemutatva, részben egy felülnézeti és egy oldalnézeti metszeten. A villamos elemek felépítését és ezek szerepét a 38 érzékelőelemekkel, a 39 előfeszítő mágnesekkel és a 40 IC-házzal már ismertettük a 2. ábra kapcsán.

A 40 IC-ház 41 érintkezői előnyösen 42 krimphüvelyeken keresztül vannak összekötve a 43 villamos vezetékekkel. Ezeknek a részeknek a krimpcsatlakoztatása előnyös módon egyetlen lépésben történik. Mégis, a 2. ábrán bemutatott megoldáshoz hasonlóan, itt is lehetségesek más csatlakoztatási módszerek, úgymint forrasztás vagy hegesztés, valamint ilyenfajta csatlakoztatások kombinációja krimpeléssel. A krimpcsatlakoztatás az 5a. ábra szerinti kiviteli formánál a 44 első tokrészben van elrendezve úgy, hogy adott esetben a 45 kábelre ható húzóerőket ne a 41 érintkezők, hanem a 44 első tokrész 42 krimphüvelyei vegyék fel.

A 2. ábrán bemutatott kiviteli formával összehasonlítva egy további javítás adódik, mivel ez a megoldás és módszer a 46 második tokrész fföccsölésénél is a 45 kábelre ható erőket a 44 első tokrész veheti fel. Az 5b. ábra szerinti krimpcsatlakozás is a 46’ második tokrészben lehet elrendezve. Ekkor a krimpcsatlakozás a 44’ első tokrész fröccsölése után egyszerűbben valósítható meg, mivel a 38-43 villamos alkatrészek a 44’ első tokrésszel együtt kezelhetők.

A 44, 44’ első tokrész a 46, 46’ második tokrész fröccsölésénél ismét 47, 47’ helyezőelemek útján vannak rögzítve egy nem ábrázolt fröccsszerszámban, ahol a 47, 47’ helyezőelemek kiálló 48, 48’ helyezőrészei a 37 érzékelő kész állapota után leválaszthatók. A 44,44’ első tokrész és a 46, 46’ második tokrész közötti tömítés ismét a 46, 46’ második tokrésszel anyagzáróan összekötött 49 olvadóbordákon keresztül történik, amelyek a 44, 44’ első tokrésszel egy darabot alkotnak.

Ennél a 37 aktív érzékelőnél adódik még egy további előny. A 38, 39,40 villamos alkatrészeknek a 44,44’ első tokrésszel történő körülfröccsölésekor azok egzakt pozicionálásukhoz a fröccsszerszámban alátámaszthatók. Az 50, 51, 52 megmaradó alátámasztási nyomok és nyílások potenciális utat képeznek nedvesség belépéséhez. Mindez azonban kiküszöbölhető, ha ezek a találmány szerint a 46, 46’ második tokrész fröccsölésével egyidejűleg lezáródnak.

A szóban forgó találmány igen előnyös kiviteli példája szerint egy csipként kiképezett 38 érzékelőelemnek a hordozólemeze 53 előreugró résszel rendelkezik, amely előnyösen fül formájúra van kiképezve. Egy ilyenfajta alátámasztó eszköz által, amely Leadframealátámasztásként is ismert, a 38 érzékelőelem a 46, 46’ második tokrész fröccsölési folyamata alatt a 44, 44’ első tokrészben és/vagy a nem ábrázolt fröccsszerszámban rögzíthető. Ezáltal a 38 érzékelőelem olvasópontja is pontosan beállítható.

A 6. és 7. ábra egy találmány szerinti 54 aktív érzékelő további kiviteli példáját mutatja. Az 54 aktív érzékelő szintén egy 55 első tokrésszel és egy 56 második tokrésszel rendelkezik. Az 55 első tokrésszel egy darabot alkotnak az 57 helyezőelemek, melyek tömítése a környezet felé szintén olvadóbordákkal történik. Az 55 első tokrészben továbbá villamos alkatrészek vannak elrendezve úgy, mint egy 59 érzékelőelem és egy 60 IC-ház. A 60 IC-ház 61 érintkezőkkel rendelkezik, amelyek itt 62 krimphüvelyek útján a 63 vezetékekkel villamosán vezető módon össze vannak kötve. Ez a csatlakozás is anyagzáró kötéssel, vagy egy anyagzáró kötés krimpcsatlakoztatással történt kombinációjával lehet kialakítva. A 63 vezetékek szigeteléssel rendelkeznek, és egy 64 kábellel ki vannak vezetve az 54 aktív érzékelőből.

Amint a 4., 5a., 5b. ábrákkal kapcsolatban már kifejtettük, az 59 érzékelőelem sugárirányban előreálló részekkel rendelkezik, amelyek 65 alátámasztásként az 59 érzékelőelem rögzítésére, és ezzel az 54 aktív érzékelőben egy egzakt olvasópont meghatározására szolgálnak. A 65 alátámasztások különösen az 55 első tokrész ehhez tartozó, horony formájú nyílásaiba helyezhetők vagy dughatok be úgy, hogy az 59-63 villamos alkatrészek körülfföccsölése itt elmaradhat.

A 62 krimphüvely ebben a kiviteli formában 66 tartóelemmel van összekötve. Ezek a 66 tartóelemek az 55 első tokrész fröccsölésekor abban rögzítve vannak, és így előnyös módon felveszik a krimpcsatlakozásra ható húzóerőket, és az 55 első tokrészre továbbvezetik.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Műanyag fokú érzékelő egy jeladó helyváltoztatásának, mozgási sebességének vagy fordulatszámának érzékelésére egy villamos alkatrészeket (3-6, 8-10, 21-28, 38-43,45, 59-63) befogadó tokkal, amely egy műanyagból készült első tokrészt (2,29,44,44’, 55) tartalmaz, amelyet egy fröccsöntő művelettel ugyancsak műanyagból kialakított második tokrész (7, 31, 46, 46’, 56) legalább részenként körülölel, azzal jellemezve, hogy az első tokrész (2,29,44,44’, 55) legalább egy, vele egy darabot alkotó, vele azonos anyagú helyezőelemet (13, 29’, 47, 47’, 57) tartalmaz, ami a második tokrésszel (7, 31,46,46’, 56) anyagzáróan össze van kötve.
2. Az 1. igénypont szerinti érzékelő, azzal jellemezve, hogy a helyezőelem (13, 29,47,47’, 57) és/vagy az első tokrész (2, 29, 44, 44’, 55) legalább egy integrált olvadóelemet tartalmaz.
3. A 2. igénypont szerinti érzékelő, azzal jellemezve, hogy az olvadóelemek vékony olvadóbordákként (18,19, 34,49, 58) vannak kialakítva.

HU 223 248 Bl
4. A 2. vagy 3. igénypont szerinti érzékelő, azzaljellemezve, hogy az olvadóelemek termoplasztikus anyagból vannak, amelyek olvadáspontja kisebb vagy egyenlő a második tokrész (7, 31, 46, 46’, 56) anyagának olvadáspontjával.
5. A megelőző igénypontok egyike szerinti érzékelő, azzal jellemezve, hogy az első tokrészen (29) kívül elrendezett villamos alkatrészek (27, 28) legalább egy kiegészítő helyezőelemmel (35) rendelkeznek, amely a második tokrésszel (31) anyagzáróan össze van kötve.
6. Az 1-4. igénypontok egyike szerinti érzékelő, azzal jellemezve, hogy egy helyezőelem (29’, 47,47’) legalább egy metszetében az első tokrészben (29, 44, 44’, 55) furatként van kiképezve.
7. A 6. igénypont szerinti érzékelő, azzal jellemezve, hogy a furat alkalmas egy csap vagy csapszerű test befogadására.
8. Az 1-4. igénypontok egyike szerinti érzékelő, azzal jellemezve, hogy a helyezőelemek (13, 35, 47, 47’, 57) az érzékelő (1, 37, 54) középtengelyéhez képest sugárirányban kifelé nyúlnak.
9. A 6. vagy 8. igénypont szerinti érzékelő, azzal jellemezve, hogy az olvadóelemek a helyezőelemek (13, 35, 47, 47’) kerülete mentén körülfutva vannak elrendezve.
10. Az 1-4. igénypontok egyike szerinti érzékelő, azzal jellemezve, hogy az olvadóbordák (19) az érzékelő (1) kerülete mentén körülfutva az első tokrész (2) legalább egyik végén vannak elrendezve.
11. Az 1-4. igénypontok egyike szerinti érzékelő, azzal jellemezve, hogy a helyezőelemek (13, 29’, 47, 47’, 57) az érzékelő (1,20,37, 54) külső felületén túl kinyúlnak.
12. A 11. igénypont szerinti érzékelő, azzal jellemezve, hogy a helyezőelemeknek (13’, 29’, 47, 47’, 57) az érzékelő (1,20, 37, 54) külső felületén túlnyúló darabja (16, 30, 48, 48’) onnan eltávolíthatóan van kialakítva.
13. Az 1-4. igénypontok egyike szerinti érzékelő, azzal jellemezve, hogy a villamos alkatrészek (5, 24, 40, 60) érintkezőinek (6,25,41, 61) villamosán vezető összekötése a villamos vezetékekkel (9,27,43,63) anyagzáró kötés, például forrasztás vagy hegesztés.
14. Az 1-4. igénypontok egyike szerinti érzékelő, azzal jellemezve, hogy a villamos alkatrészek (5, 24, 40, 60) érintkezőinek (6,25,41, 61) villamosán vezető összekötése a villamos vezetékekkel (9, 27,43, 63) erővel záró kötés, előnyösen krimpcsatlakoztatás.
15. A 13. vagy 14. igénypont szerinti érzékelő, azzal jellemezve, hogy a villamosán vezető összekötés anyagzáró kötés és erővel záró kötés kombinációja.
16. A 14. vagy 15. igénypont szerinti érzékelő, azzal jellemezve, hogy a krimpcsatlakoztatás az első tokrészben (44) van elrendezve.
17. A 14. vagy 15. igénypont szerinti érzékelő, azzal jellemezve, hogy a krimpcsatlakoztatás a második tokrészben (46’, 56) van elrendezve.
18. A megelőző igénypontok egyike szerinti érzékelő, azzal jellemezve, hogy az érzékelőelem (38, 59) legalább részben sugárirányban kifelé előreugró részekkel (53), illetve alátámasztással (65) rendelkezik.
19. A 18. igénypont szerinti érzékelő, azzaljellemezve, hogy az első tokrész (55) az érzékelőelem (59) alátámasztásának (65) befogadására nyílásokkal, különösen hornyokkal rendelkezik.
20. Eljárás az 1-19. igénypontok szerinti érzékelő előállítására, jellemezve az alábbi eljárási lépésekkel:

a) a villamos alkatrészek (3-6, 8-10, 21-28, 38-43, 45, 59-63) legalább egy részét körülfröccsöljük egy első tokrésszel (2,29,44,44’, 55), és/vagy behelyezzük egy első tokrészbe (2,29,44,44’, 55),

b) az első tokrészt (2, 29,44,44’, 55) rögzítjük egy fröccsöntő szerszámban (14) legalább egy, az első tokrész (2, 29,44,44’) részét képező helyezőelem (13, 29, 47, 47’, 57) segítségével,

c) az első tokrészt (2, 29,44,44’, 55) körülfföccsöljük a második tokrésszel (7, 31,46,46’, 56), és

d) anyagzáró kötést állítunk elő a helyezőelemek (13, 29’, 47, 47’, 57) és a második tokrész (7, 31, 46, 46’, 56) között.
21. A 20. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első tokrészen (29) kívül elrendezett villamos alkatrészeket (27, 28) a második tokrész (31) fröccsölése előtt legalább egy további kiegészítő helyezőelem (35) segítségével a fröccsölőformában rögzítjük.
22. A 20. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első tokrészt (29,44,44’) rögzítjük a fröccsöntő szerszámban legalább egy csap segítségével, amelyet egy helyezőelem (29,47,47’) egy furatában rögzítünk.
23. A 20. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a második tokrész (7, 31,46,46’, 56) fröccsölése után a helyezőelemeknek (13,29,47,47’, 57) az érzékelő (1,20, 37, 54) külső felületén túl kinyúló részeit leválasztjuk.
24. A 20. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a villamos alkatrészek (5, 24,40, 60) és villamos vezetékek (9, 27, 43, 63) érintkezőit (6, 25, 41, 61) anyagzáró kötés segítségével, például forrasztással vagy hegesztéssel, villamosán vezető módon összekötjük.
25. A 20. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a villamos alkatrészek (5, 24, 40, 60) és villamos vezetékek (9,27, 43, 63) érintkezőit (6, 25,41, 61) krimpcsatlakoztatással, előnyösen egyetlen lépésben, villamosán vezető módon összekötjük.
26. A 20. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a villamosán vezető összekötést anyagzáró kötés és erővel záró kötés kombinációjaként végezzük, ahol az erővel záró kötést előnyösen krimpcsatlakoztatás segítségével állítjuk elő.
27. A 24-26. igénypontok szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a villamosán vezető kötést a villamos alkatrészeknek (38-40) az első tokrésszel (44) történő körülfröccsölése előtt hajtjuk végre.
28. A 24-26. igénypontok szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a villamosán vezető kötést a villamos alkatrészeknek (38-40) az első tokrésszel (44’) történő körülfröccsölése után hajtjuk végre.

HU 223 248 Bl
29. A 20. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a villamos alkatrészeket (38-59) a második tokrész (46, 56) fröccsölése előtt legalább részben a sugárirányban előreugró részeken (53), illetve az alátámasztáson (65) keresztül az első tokrészben (44, 55) 5 és/vagy a fröccsöntő szerszámban rögzítjük.
30. A 20. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az érzékelőelemet (59) a második tokrész (56) fröccsölése előtt legalább részben az alátámasztáson (65) keresztül az első tokrész (55) nyílásaiban, különösen hornyaiban rögzítjük.