HU222804B1 - Tetőablak, valamint szerelőidom ilyen tetőablak beépítéséhez - Google Patents

Abstract

A találmány tetőablak, amelynek felső keretelemből (6), alsókeretelemből (7) és két oldalsó keretelemből (4, 5) álló és egymássalsarokkapcsolatok révén összekapcsolt keretszerkezete és szerelőidomjai(10) vannak. A keretszerkezet oldalsó, felső és alsó keretelemei azablak beépített helyzetében lényegében párhuzamosak a tetőgerendákkal(2) és a tetőszerkezet léceivel (3, 8, 9). A szerelőidomnak (10) avele társított keretelemmel való csatlakozáshoz első szára (11),valamint második szára (12) van, amely lényegében merőleges az elsőszárra (11) és a tetőszerkezethez rögzíthető kialakítású. A találmánylényege, hogy a szerelőidom (10) szerelő csomólemezként vankialakítva, amelynek első szára (11) két szárrészből (11a, 11b) áll,ezek lényegében merőlegesek egymásra, és a szomszédos keretelemekhez acsatlakozási helyen kapcsolható kialakításúak. A javasoltszerelőidomnak (10) első szára (11) és második szára (12) van, ahol amásodik szár (12) lényegében merőlegesen helyezkedik el az első szárra(11). Lényege, hogy a szerelőidom (10) szerelési csomólemezként vankialakítva, amelynél az első szár (11) két szárrésszel (11a, 11b) vanellátva. Ezek egymásra merőlegesek, és az ablak szomszédoskeretelemeihez csatlakoztatható kialakí- tásúak. ŕ

Description

A találmány tetőablak, amelynek felső keretelemből (6), alsó keretelemből (7) és két oldalsó keretelemből (4, 5) álló és egymással sarokkapcsolatok révén összekapcsolt keretszerkezete és szerelőidomjai (10) vannak. A keretszerkezet oldalsó, felső és alsó keretelemei az ablak beépített helyzetében lényegében párhuzamosak a tetőgerendákkal (2) és a tetőszerkezet léceivel (3, 8, 9). A szerelőidomnak (10) a vele társított keretelemmel való csatlakozáshoz első szára (11), valamint második szára (12) van, amely lényegében merőleges az első szárra (11) és a tetőszerkezethez rögzíthető kialakítású. A találmány lényege, hogy a szerelőidom (10) szerelő csomólemezként van kialakítva, amelynek első szára (11) két szárrészből (11a, 11b) áll, ezek lényegében merőlegesek egymásra, és a szomszédos keretelemekhez a csatlakozási helyen kapcsolható kialakításúak. A javasolt szerelőidomnak (10) első szára (11) és második szára (12) van, ahol a második szár (12) lényegében merőlegesen helyezkedik el az első szárra (11). Lényege, hogy a szerelőidom (10) szerelési csomólemezként van kialakítva, amelynél az első szár (11) két szárrésszel (11a, 11b) van ellátva. Ezek egymásra merőlegesek, és az ablak szomszédos keretelemeihez csatlakoztatható kialakításúak.

1. ábra

HU 222 804 B1

A leírás terjedelme 10 oldal (ezen belül 4 lap ábra)

HU 222 804 Bl

A találmány tárgya ablak tetőbe való beépítéséhez, amelynek felső, alsó és két oldalsó keretelemekből álló kerete van, ezek a keretelemek a sarkaiknál vannak egymáshoz csatlakoztatva. Továbbá szerelőidomokkal is rendelkezik a tetőablak. Az ablakkeret felső, alsó és oldalsó keretelemei az ablak beszerelt állapotában lényegében párhuzamosak a tetőszerkezet gerendáival és léceivel. A szerelőidomoknak a vele társított keretelemhez kapcsolódó első szárrészük, valamint olyan második szárrészük van, amely lényegében merőleges az első szárrészre és a tetőszerkezethez rögzítendő.

Ilyen típusú tetőablak ismert, például a WO-88/04348 számú nemzetközi szabadalmi bejelentés leírásából. Az ilyen tetőablak úgy van rögzítve a tetőszerkezetben, hogy általában négy vagy hat darab L alakú szerelőidomnak az egyik szárát az ablakkeret oldalsó keretelemeihez rögzítik, és ezt követően szerelik be a tetőablakot a tetőszerkezetben kialakított nyílásba, majd a szerelőidomok másik szárát csavarozással rögzítik a tetőszerkezet léceihez vagy tartóihoz.

A beszerelést megelőzően azonban a tetőlécek közötti távközt és annak pontos helyzetét le kell mérni, hogy elkerüljék azt a kedvezőtlen helyzetet, hogy a tetőablak beszerelésekor a szerelőidomok olyan részekkel kerüljenek kapcsolatba, ahol a lécvégek helytelenül vannak levágva. Adott esetben szükséges a tetőtartókkal párhuzamosan elhelyezkedő szegélyléc elrendezése is.

A fenti mérés egyrészt nyilvánvalóan hibaforrást képez, másrészt a szerelést körülményessé és hosszabbá teszi. A fenti méréssel az is járhat, hogy a szerelőidomokat el kell távolítani, miután a tetőablakot már beépítették a tetőnyílásba. Különösen az a helyzet problematikus, amikor két vagy több tetőablakot egymással szomszédosán kell elrendezni a tetőnyílásban, ilyenkor ugyanis a mérési pontosság rendkívül fontos, mivel a szerelőkengyel szára merőleges az oldalsó keretelemekre, és annak kellő hosszal kell rendelkeznie ahhoz, hogy jó felfekvést éljenek el a tetőszerkezeten. Továbbá, az ablakok közötti távköz függvényében ez azzal is járhat, hogy a szomszédos ablakok oldalsó és egymással szomszédos keretelemein lévő szerelőidomok nem egymással szemben helyezkednek el, ami a beszerelést tovább nehezíti.

A jelen találmánnyal célunk a fenti hiányosságok kiküszöbölése, azaz olyan tökéletesített ablakszerkezet létrehozása, amelynél a szerelőidomok optimálist megközelítő kapcsolódása biztosítható az ablak beszerelésekor, és egyúttal a mérések és szerelések során a hibalehetőség minimálisra csökkenthető.

A kitűzött feladatot olyan tetőablak létrehozásával oldottuk meg, amelynek felső keretelemből, alsó keretelemből és két oldalsó keretelemből álló és egymással sarokkapcsolatok révén összekapcsolt keretszerkezete és szerelőidomjai vannak. A keretszerkezet oldalsó, felső és alsó keretelemei az ablak beépített helyzetében lényegében párhuzamosak a tetőgerendákkal és a tetőszerkezet léceivel. A szerelőidomnak a vele társított keretelemmel való csatlakozáshoz első szára, valamint második szára van, amely lényegében merőleges az első szárra, és a tetőszerkezethez rögzíthető kialakítású. A találmány szerinti ablakszerkezet lényege, hogy szerelőidom szerelő csomólemezként van kialakítva, amelynek első szára két szárrészből áll, ezek lényegében merőlegesek egymásra, és a szomszédos keretelemekhez a csatlakozási helyen kapcsolható kialakításúak.

A találmány szerinti ablakszerkezettel tehát viszonylag egyszerű beszerelést érünk el azáltal, hogy az ablak könnyen tájolható mindenféle előzetes mérés nélkül, és anélkül, hogy figyelembe kellene a beépítéshez venni a lécek távközét. A találmány szerinti tetőablak behelyezhető a tetőnyílásba a szerelőidomokkal együtt, feltéve, hogy minden sarokcsatlakoztatás vagy a folytonos felső lécek fölött vagy az alsó keretelemek alatt helyezkedik el, vagy a járulékos lécrészek azzal párhuzamosan helyezkednek el, és a többi léccel párhuzamos tájolásúak. Ezt követően a tetőablak rögzíthető a tetőszerkezethez azáltal, hogy a szerelőidomok másik szárrészét csavarokkal rögzítjük a lécekhez és a szomszédos tetőtartókhoz.

Célszerű az olyan kivitel, amelynél a második szár két lapszerű szárrészből van kialakítva, ezek egy síkban helyezkednek és merőleges helyzetűek az első szár szárrészeire. Ilyen elrendezésnél tovább javított kapcsolat érhető el az ablakszerkezet és a tetőszerkezet között, valamint a sarokcsatlakoztatások lényegesen merevebbek.

A találmány további kiviteli alakjánál a második szár szárrészei lényegében szimmetrikus helyzetűek a két szomszédos keretelem sarokcsatlakoztatását felező síkra, és az oldalaik párhuzamosak a velük társított keretelemekkel. A szabványosítás könnyű megvalósíthatósága mellett további előny, hogy egy és ugyanazon szerelőidomok szerelhetők az ablak minden sarokcsomópontjánál. Ez a kivitel még inkább lehetővé teszi, hogy több ablakot szereljünk egymás mellé vagy egymás fölé, viszonylag egyszerűen és rövid idő alatt.

A találmány szerinti megoldás további kivitelénél a második szár szárrészei lényegében paralelogrammaként vannak kialakítva. Ezzel a gyártás tovább egyszerűsödik.

Különösen célszerű az olyan kivitel, amelynél a keretszerkezetnek legalább a két szomszédos keretelem csatlakoztatási körzetében olyan hornya van, amely a keretelem hosszirányában helyezkedik el, valamint a második szárrésszel szemben lévő végén a szerelőidom peremmel van ellátva, amely merőleges az első szár szárrészeire, és ez a horonyba behelyezhető kialakítású. Ez a kivitel különösen jó és biztonságos kapcsolatot nyújt a szerelőidomok és az ablakkeret között, tovább egyszerűsíti a beszerelést. A beszerelést végző személyzetnek csak azt kell megmondani, hogy a keretelemek függőleges mérete mentén hová szerelje a szerelőidomokat, ezt követően az ablak tájolása a szomszédos lécezéshez már eleve meghatározott.

Különösen előnyös az olyan kivitel, amely kapcsolóegységgel van ellátva a második szár szárrészeinek oldalsó szélein, ezek a szomszédos ablak szerelőkeretéhez kapcsolható kialakításúak.

Előnyösen az ilyen kapcsolóegységek legalább egy nyúlvány-horony párként vannak kialakítva.

Olyan kivitel is lehetséges, amelynél minden szerelőidomnál a második szár a csatlakozástól távközzel

HU 222 804 Bl legalább egy, részben kivágott fiillel van ellátva, amely beszerelt állapotban a tetőszerkezet irányába lehajlított helyzetű.

Az ablakszerkezet beépített állapotában a keret igen egyszerű külső szigetelését biztosíthatjuk a találmány szerinti szerelőidommal, amelynek első szára és második szára van, ahol a második szár lényegében merőlegesen helyezkedik el az első szárra. Lényege, hogy a szerelőidom szerelési csomólemezként van kialakítva, amelynél az első szár két szárrésszel van ellátva, ezek egymásra lényegében merőlegesek, és az ablak szomszédos keretelemeihez csatlakoztatható kialakításúak.

Előnyösen a második szár két, lapszerű szánészből van kialakítva, ezek egy síkban helyezkednek el, és ezek mindegyike merőleges az első szár vele társított szárrészére, sőt előnyösen azzal egyetlen darabként van kialakítva.

Célszerűen a második szár két szárrésze lényegében az első szár szárrészeinek osztósíkjára szimmetrikus kialakítású, és az oldalaik párhuzamosak az első szár kapcsolódó szárrészével.

A találmány szerinti szerelőidom további előnyös kivitelénél a szárrészek lényegében paralelogramma alakúak.

Ugyancsak előnyös, ha az első szár szárrészeinek a második szárhoz képest szemben fekvő végén perem van kialakítva, amely merőleges a hozzá tartozó szárrészre.

Olyan kivitel is lehetséges, amelynél a második szár szárrészeinek oldalsó széle kapcsolóegységgel van ellátva.

Előnyösen a kapcsolóegységek egymással összekapcsolható nyúlványokból és bevágásokból állnak.

Célszerűen a második szár részben kivágott füllel van ellátva, amely az első szár irányába hajlítható kialakítású.

A találmányt részletesebben a csatolt rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti megoldás példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon:

az 1. ábra ferde tetőszerkezetbe építve szemlélteti a találmány szerinti tetőablakot perspektivikus képben;

a 2. ábra a találmány szerinti szerelőidom perspektivikus képe;

a 3. ábra a találmány szerinti szerelőidom második példakénti kiviteli alakjának nézete;

a 4. ábra viszonylag kisebb léptékben olyan csomópont nézetét mutatja, amelyen négy találmány szerinti ablak csatlakoztatása látható a 3. ábra szerinti szerelőidomok alkalmazásával;

az 5. ábra a találmány szerinti szerelőidom ismét további példakénti kiviteli alakjának nézete, gyártás közbeni állapotban;

a 6. ábra viszonylag kisebb léptékben és nézetben szemlélteti az 5. ábra szerinti szerelőidom kiindulási munkadarabját.

Amint az 1. ábrán látható, a találmány szerinti 1 ablak a tetőszerkezetbe beépített állapotban van, amely tetőszerkezetnek itt csupán 2 tetőgerendáit, valamint 3 léceit tüntettük fel. A 2 tetőgerendák ismert módon a tetőlejtés irányába helyezkednek el, a 3 lécek pedig ezekre merőlegesen. A jobb áttekinthetőség kedvéért csupán az 1 ablak külső keretszerkezetét szemléltettük, nevezetesen a tokkeretet, amelynek oldalsó 4 és 5 keretelemei párhuzamosak a 3 lécekkel, továbbá felső 6 kereteleme és alsó 7 kereteleme van, ezek viszont párhuzamosak a 3 lécekkel. Az 1. ábrán feltüntetett elrendezésnél járulékos 8 lécet helyeztünk el az utolsó folytonos 3 léc fölött és az alsó 7 keretelem alatt, valamint járulékos 9 lécet helyeztünk a felső 6 keretelem fölé.

Külön nem ábrázolt szerelési helyzetben legalább az alsó járulékos 8 lécet megfelelő hézaggal rendezhetjük el a legközelebbi megszakítás nélküli 3 léchez, hogy ezzel megfelelő tájolási lehetőséget adjunk a tetőhéjalásnak, mégpedig úgy, hogy a tetőhéjalás ezt követően könnyebben legyen elrendezhető, célszerűen mindenféle szabálytalan alakzatú csatlakoztatás nélkül, hogy ezáltal biztonságos vízzáró tetőhéjalást építhessünk.

A 4-7 keretelemeket ismert sarokcsatlakoztatások révén kapcsoljuk egymáshoz, amelyek azután 10 szerelőidomok révén rögzíthetők a tetőszerkezethez, például külön nem ábrázolt csavarok segítségével. Ezek a csavarok a járulékos 8 és 9 léceken keresztül behajthatok a szomszédos 2 tetőgerendákba.

A 2-6. ábrákon a találmány szerinti szerelőidomok néhány példakénti kiviteli alakját szemléltettük. Az azonos vagy analóg szerkezeti elemeket a különböző kiviteli alakoknál azonos hivatkozási számokkal jelöltük.

Amint a 2. ábrán látható, a találmány szerinti 10 szerelőidom szimmetrikus csomólemezként vagy csomóidomként van kialakítva, mégpedig szimmetriasíkkal, amely megfelel a sarokcsatlakoztatás síkjának. A 10 szerelőidomnak első 11 szára van, amely derékszögű 11a és 1 lb szárrészekből áll, ezek az alsó 7 keretelemhez és az oldalsó 5 keretelemhez rögzítendők. A 10 szerelőidomnak második 12 szára is van, amely lapszerű 12a és 12b szárrészekből áll, ezek merőlegesen helyezkednek el a 11a és 11b szárrészekre. Beszerelt állapotban a 12 szár 12a és 12b szárrészei a 3 lécek felső oldalán, vagy az 1. ábrán jelölt módon a járulékos alsó vagy felső 8 vagy 9 lécen támaszkodnak. A 12a és 12b szárrészek lényegében paralelogrammaként vannak kialakítva, így tehát a 10 szerelőidom felülnézetben tekintve nyílszerű kialakítású, amelynél a felső pontok a keret sarokpontjától távolabb helyezkednek el, amint az kitűnik az 1. ábrából.

A szemben fekvő irányba tekintve, a 10 szerelőidom 13a és 13b peremekkel van ellátva, ezek az első 11 szár 11a és 11b szárrészeire merőlegesen helyezkednek el. Megjegyezzük, hogy a 2. ábrán csupán a 13a peremet szemléltettük. A 13a és 13b peremek arra valók, hogy azokat behelyezzük a keretelemek megfelelő hornyaiba, amelyek kialakíthatók a kereten végigmenő horonyként, különböző magasságú körkörös horonyként, vagy olyan hornyokként, amelyek csupán a sarokcsatlakoztatásoknál vannak kialakítva.

A második 12 szár a két 12a és 12b szárrészei közötti osztóvonalnál, és az első 11 szárral való csatlakozástól

HU 222 804 Bl távközre, részben kivágott 14 füllel van ellátva, amely beszerelés előtt, célszerűen a gyártás során lefelé hajlítható, mégpedig az első 11 szár irányába, azaz beszerelt helyzetben a tetőszerkezet irányába. A lehajtott beszerelési helyzetben a 14 fül felütközik a szomszédos léc oldalán vagy a járulékos lécen, és biztosítja, hogy a léc mindig minimális távközt tart a keret felső és alsó kereteleméhez képest. Később a szigetelőanyag rétege könnyen behelyezhető az így képződő hézagba. Más tetőszerkezeteknél, például betoncserepeknél vagy más „sík” tetőhéjalásoknál, ahol a szerelőidom közvetlenül a támasztórész síkján helyezhető el, az ilyen fül visszahajtható úgy, hogy az egy síkban legyen all szár síkjával.

A 10 szerelőidom második 11 szárában célszerűen kivágott 15 nyílások vannak kiképezve, ezek csavarok átvezetésére valók. Ezeken keresztül tehát a 10 szerelőidom a 3 léceken keresztül a szomszédos tetőgerendákhoz csavarozható, ezáltal a 10 szerelőidom helyzetében tájolva rögzíthető az ablakkeret sarkánál, és a 13a és 13b peremek ilyenkor illeszkednek a keretelemekben kialakított hornyokba.

Célszerű az olyan szerelésmód, amelynél a járulékos lécek csupán támaszként vagy távtartóként szolgálnak, és ezek a járulékos lécek két különálló elemre oszthatók. Ezáltal tehát olyan szerkezetet hozhatunk létre, amelynél a teherátadás közvetlenül a szerelőkeretről és a tetőszerkezetre a szerelőcsavarokon keresztül történhet. így igen biztonságos terhelésátadást érünk el, amelynél a tetőlécek minősége másodlagos jelentőségű.

A találmány szerinti szerelőidom másik példakénti kiviteli alakját mutatjuk be a 3. és 4. ábrák kapcsán. Csupán a fenti kiviteli alakhoz képesti eltéréseket ismertetjük alább részletesebben.

A 3. és 4. ábra szerinti kivitelnél a második 12 szár 12a szárrészének oldalsó szélén félkör alakú 16 nyúlvány van kialakítva, amely a másik 12b szárrészben kialakított 17 bevágásba illeszthető. A gyártási és egyéb műszaki okok miatt, amelyre alább térünk ki, a 13a perem aló nyúlványnak megfelelő 18 bevágással van ellátva, amely azonban nincs hatással a 10 szerelőidomnak a keretelemhez való rögzítésére.

Továbbá, a 13b perem a szimmetriasíktól távolabbi végén ellátható 13c nyúlvánnyal, amely lefelé hajlítható, például 45°-os szögben a vékony szaggatott vonallal jelölt hajlításvonal mentén. A kerethoronynál furatot készíthetünk, ezáltal biztosítható, hogy a 10 szerelőidom csak egyetlen módon szerelhető a keretre, azaz olyan helyzetben, amelyben a 13c nyúlvány a nyílásban helyezkedik el.

A 4. ábrán látható, hogy aló nyúlvány és a 17 bevágás tájoló- és csatlakoztatóelemekként szerepelnek a 10 szerelőidomok rögzítéséhez, ha például két vagy több ablakszerkezetet kívánunk egymáshoz rögzíteni. A 4. ábra szerinti elrendezésnél négy ablak csatlakoztatását szemléltettük. Az 1 ablak 10 szerelőidoma kapcsolódik tehát az oldalirányban szomszédos 101 ablak 110 szerelőidomával, valamint az alatta elhelyezkedő 201 ablak 210 szerelőidomával. A 110 és 210 szerelőidomok az oldalaik mentén kapcsolódnak 301 ablak 310 szerelőidomával. A 10, 110, 210 és 310 szerelőidomok a fentebb már ismertetett módon vannak rögzítve a tetőszerkezet 3 léceihez és 2 tetőgerendájához, valamint a 14, 114, 214 és 314 füleik érintkeznek a 3 lécek oldalaival, a 2 tetőgerendáktól viszont ezek a fülek távközzel helyezkednek el.

Az 5. ábrán a találmány szerinti 10 szerelőidom gyártás közbeni állapotát szemléltettük. A 6. ábrán feltüntetett kiterített alapanyagból kiindulva, amelyből négy szerelőidom készíthető, a 14 fülek és a rögzítő15 nyílások már ki vannak vágva, aló nyúlványok és a 17 bevágások is kivágással vannak kialakítva. Itt már a kapcsolóelemként szolgáló 19 bevágások és 20 nyúlványok a 21 horonnyal együtt vannak kivágva, amely utóbbi egyúttal az osztásvonalat is képezi az első 11 szár 11a és 11b szárrészei között.

Ezt követően a 6. ábrán látható félkész munkadarabot négy részre daraboljuk, és minden egyes részt úgy hajlítjuk meg, hogy a második 12 szárat a vékony eredményvonallal jelölt 22a és 22b hajlításvonalak mentén meghajlítjuk, és vékony szaggatott vonallal jelölt 23a és 23b hajlításvonalak mentén ismét meghajlítjuk úgy, hogy ezzel létrejöjjenek a 13a és 13b peremek, valamint az első 11 szár 11a és 11b szárrészei. Végül a 14 fület a kívánt szögben lehajlítjuk a második 12 szár síkja alá.

A találmány szerinti szerelőidomnak természetesen a fentiekben ismertetett példakénti kiviteli alakjától eltérő, sok más kiviteli változata és kialakítása is lehetséges az igényelt oltalmi körön belül. Például a 10 szerelőidomok elláthatók (külön nem ábrázoltuk) szimmetrikusan két 14 füllel, amelyek szimmetrikusan rendezhetők el a 12a és 12b szárrészeken.

Claims (16)

1. Tetőablak, amelynek felső keretelemből (6), alsó keretelemből (7) és két oldalsó keretelemből (4, 5) álló és egymással sarokkapcsolatok révén összekapcsolt keretszerkezete, és szerelőidomjai (10) vannak, továbbá a keretszerkezet oldalsó, felső és alsó keretelemei az ablak beépített helyzetében lényegében párhuzamosak a tetőgerendákkal (2) és a tetőszerkezet léceivel (3, 8, 9), továbbá a szerelőidomnak (10) a vele társított keretelemmel való csatlakozáshoz első szára (11), valamint második szára (12) van, amely lényegében merőleges az első szárra (11), és a tetőszerkezethez rögzíthető kialakítású, azzal jellemezve, hogy a szerelőidom (10) szerelő csomólemezként van kialakítva, amelynek első szára (11) két szánészből (11a, 11b) áll, ezek lényegében merőlegesek egymásra, és a szomszédos keretelemekhez a csatlakozási helyen kapcsolható kialakításúak.

2. Az 1. igénypont szerinti ablak, azzal jellemezve, hogy a második szár (12) két lapszerű szárrészből (12a, 12b) van kialakítva, ezek egy síkban helyezkednek el, és merőleges helyzetűek az első szár (11) szárrészeire (11a, 11b).

3. A 2. igénypont szerinti ablak, azzal jellemezve, hogy a második szár (12) szárrészei (12a, 12b) lényegében szimmetrikus helyzetűek a két szomszédos keret4

HU 222 804 ΒΙ elem sarokcsatlakoztatását felező síkra, és az oldalaik párhuzamosak a velük társított keretelemekkel.

4. A 3. igénypont szerinti ablak, azzal jellemezve, hogy a második szár (12) szárrészei (12a, 12b) lényegében paralelogrammaként vannak kialakítva.

5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti ablak, azzal jellemezve, hogy a keretszerkezetnek legalább a két szomszédos keretelem csatlakoztatási körzetében olyan hornya van, amely a keretelem hosszirányában helyezkedik el, valamint a második szárral (12) szemben lévő végén a szerelőidom (10) peremmel (13a, 13b) van ellátva, amely merőleges az első szár (11) szárrészeire (11a, 11b), és ezek a horonyba behelyezhető kialakításúak.

6. A 3-5. igénypontok bármelyike szerinti ablak, azzal jellemezve, hogy kapcsolóegységgel van ellátva a második szár (12) szárrészeinek (12a, 12b) oldalsó szélein, ezek a szomszédos ablak szerelőkeretéhez kapcsolható kialakításúak.

7. A 6. igénypont szerinti ablak, azzal jellemezve, hogy a kapcsolóegységek legalább egy nyúlvány-horony párként (16,17,20,19) vannak kialakítva.

8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti ablak, azzal jellemezve, hogy minden szerelőidomnál (10) a második szár (12) a csatlakozástól távközzel legalább egy, részben kivágott füllel (14) van ellátva, amely beszerelt állapotban a tetőszerkezet irányába lehajlított helyzetű.

9. Szerelőidom az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti tetőablaknak tetőszerkezetbe építéséhez, amelynek első szára (11) és második szára (12) van, ahol a második szár (12) lényegében merőlegesen helyezkedik el az első szárra (11), azzal jellemezve, hogy a szerelőidom (10) szerelési csomólemezként van kialakítva, amelynél az első szár (11) két szánésszel (11a, 11b) van ellátva, ezek egymásra lényegében merőleges helyzetűek, és az ablak szomszédos keretelemeihez a csatlakozásoknál történő kapcsolást biztosító kialakításúak.

10. A 9. igénypont szerinti szerelőidom, azzal jellemezve, hogy a másik szár (12) két, lapszerű szárrészből (12a, 12b) van kialakítva, ezek egy síkban helyezkednek el, és ezek mindegyike merőleges az első szár (11) vele társított szárrészére (11a, 11b), és azzal egyetlen darabként van kialakítva.

11. A10. igénypont szerinti szerelőidom, azzal jellemezve, hogy a második szár (12) két szárrésze (12a, 12b) lényegében az első szár (11) szárrészeinek (11a, 1 lb) osztósíkjára szimmetrikus kialakítású, és az oldalaik párhuzamosak az első szár (11) kapcsolódó szánészével (11a vagy 11b).

12. A11. igénypont szerinti szerelőidom, azzal jellemezve, hogy a szánészek (12a, 12b) lényegében paralelogramma alakúak.

13. A 9-12. igénypontok bármelyike szerinti szerelőidom, azzal jellemezve, hogy az első szár (11) szánészeinek (1 la, 1 lb) a második szárhoz (12) képest szemben fekvő végén perem (13a, 13b) van kialakítva, amely merőleges a hozzá tartozó szánészre.

14. A 11-13. igénypontok bármelyike szerinti szerelőidom, azzal jellemezve, hogy a második szár (12) szánészeinek (12a, 12b) oldalsó széle kapcsolóegységgel van ellátva.

15. A14. igénypont szerinti szerelőidom, azzal jellemezve, hogy a kapcsolóegységek egymással összekapcsolható nyúlványokból (16, 20) és bevágásokból (17, 19) állnak.

16. A 9-15. igénypontok bármelyike szerinti szerelőidom, azzal jellemezve, hogy a második szár (12) részben kivágott füllel (14) van ellátva, amely az első szár (11) irányába hajlított kialakítású.