HU221939B1 - Nagynyomású gázkisüléses fényforrás és kompozit elektróda nagynyomású gázkisülésű fényforráshoz - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya nagynyomású gázkisülésű fényforrás és kompozitelektróda nagynyomású gázkisülésű fényforráshoz. A nagynyomásúgázkisüléses fényforrás ionizálható fénykibocsátó gázzal ésgyújtógázzal feltöltött belső teret hatá- roló, villamosszigetelőanyagból készült, mindkét végén nyílással készített kisülésicsövet, valamint a kisülési cső nyílásának átmérőjével lényegébenazonos átmérőjű, lényegében henger formájú áramvezetőből éselektródából álló kompozit elektródát tartalmaz. A találmány szerintinagynyomású gázkisüléses fényforrás második változata a nyíláskörnyezetében a kisülési csőbe benyúló, forrasztással a kisülésicsőhöz kapcsolt elektródát, valamint a nyílás átmérőjével lényegébenmegegyező átmérőjű, szigetelőanyagból készült dugót is tartalmaz. Atalálmány szerinti nagynyomású gázkisüléses fényforrás harmadikváltozatánál a kisülési cső legalább az egyik nyílásában és a nyíláskülső részén fémből vagy fém és szigetelőanyag keverékéből állóbevonattal van ellátva, amely bevonatban a fém legalább 50térfogatszázalékban molibdént, a szigetelőanyag pedig legalább 50térfogatszázalékban a kisülési cső anyagával megegyező anyagottartalmaz. A nagynyomású gázkisüléses fényforrás negyedik változatánála kompozit elektróda (6a) áramvezetője (13a) olyan, lényegében hengerformájú test, amely legalább a hengerpalástján fém és szigetelőanyagkeverékéből álló bevonattal van ellátva. A találmány tárgyát képeziolyan, nagynyomású gázkisüléses fényforráshoz használható kompozitelektróda is, amely szigetelőanyagból készült, legalább ahengerpalástján fém és szigetelőanyag keverékéből álló bevonattalellátott, hengeres testet formáló áramvezetőt (13a), valamint azáramvezető (13a) talpához vagy oldalához hegesztéssel vagyforrasztással kapcsolt elektródát (14a) tartalmaz. A bevonatot képezőkeverékben található fém legalább 50 térfogatszázalékban molibdént, akeverékben található szigetelőanyag pedig legalább 50térfogatszázalékban a hengeres test anyagával megegyező anyagottartalmaz. A kompozit elektróda másik változata szigetelőanyagbólkészült, legalább a hengerpalástján fém és szigetelőanyag keverékébőlálló bevonattal ellátott, hengeres testet formáló, ferde talpúáramvezetőt (13a) tartalmaz. Az áramvezető ferde talpához hegesztésselvagy forrasztással elektróda (14a) van kapcsolva. A kompozit elektródaharmadik változata szigetelőanyagból készült, legalább ahengerpalástján fém és szigetelő- anyag keverékéből álló bevonattalellátott, hengeres testet formáló áramvezetőt (13a), valamint azáramvezető (13a) oldalához hegesztéssel vagy forrasztással kapcsoltelektródát (14a) tartalmaz. Az elektródának (14a) a tengelyirányalényegében megegyezik a vele szemben lévő másik elektróda tengelyével. ŕ

Description

A találmány tárgyát képezi olyan, nagynyomású gázkisüléses fényforráshoz használható kompozit elektA leírás terjedelme 54 oldal (ezen belül 25 lap ábra)

HU 221 939 B1

HU 221 939 Bl róda is, amely szigetelőanyagból készült, legalább a hengerpalástján fém és szigetelőanyag keverékéből álló bevonattal ellátott, hengeres testet formáló áramvezetőt (13a), valamint az áramvezető (13a) talpához vagy oldalához hegesztéssel vagy forrasztással kapcsolt elektródát (14a) tartalmaz. A bevonatot képező keverékben található fém legalább 50 térfogatszázalékban molibdént, a keverékben található szigetelőanyag pedig legalább 50 térfogatszázalékban a hengeres test anyagával megegyező anyagot tartalmaz.

A kompozit elektróda másik változata szigetelőanyagból készült, legalább a hengerpalástján fém és szigetelőanyag keverékéből álló bevonattal ellátott, hengeres testet formáló, ferde talpú áramvezetőt (13a) tartalmaz. Az áramvezető ferde talpához hegesztéssel vagy forrasztással elektróda (14a) van kapcsolva.

A kompozit elektróda harmadik változata szigetelőanyagból készült, legalább a hengerpalástján fém és szigetelőanyag keverékéből álló bevonattal ellátott, hengeres testet formáló áramvezetőt (13a), valamint az áramvezető (13a) oldalához hegesztéssel vagy forrasztással kapcsolt elektródát (14a) tartalmaz. Az elektródának (14a) a tengelyiránya lényegében megegyezik a vele szemben lévő másik elektróda tengelyével.

A találmány tárgya nagynyomású gázkisüléses fényforrás (például nagynyomású nátriumgőzlámpa vagy halogénlámpa), valamint kompozit elektróda nagynyomású gázkisüléses fényforrások számára.

A hagyományos nagynyomású gázkisüléses fényforrások olyan szigetelőanyagból (például alumíniumoxid) készült kisülési csövet tartalmaznak, amely ionizálható, fénykibocsátó anyaggal és gyújtógázzal töltött belső teret alkot. A kisülési csövet a végein nyílással ké- 25 szítik. A nagynyomású gázkisüléses fényforrás tartalmaz még villamos vezetőanyagból készült, lényegében henger formájú áramvezetővel rendelkező kompozit elektródát is. Az áramvezető átmérője lényegében azonos a kisülési cső egyik nyílásának átmérőjével. A kom- 30 pozit elektróda része egy olyan elektróda, amely az áramvezetővel elektromos kapcsolatban áll. Az ilyen fényforrásokban az áramvezető és a kisülési cső közötti rés tömítetten le van zárva.

A hagyományos nagynyomású gázkisüléses fény- 35 forrásoknál a kisülési cső anyagának és az áramvezető anyagának hőtágulási együtthatója jelentősen eltér egymástól (például a porcelán hőtágulási együtthatója 8χ ΙΟ^-6 K¹, míg a molibdéné 6x 10~⁶ K*¹). Ekkora eltérés esetén a nagynyomású gázkisüléses fényforrás he- 40 vítése vagy normál működése során az áramvezető és a kisülési cső fala között és/vagy az áramvezető és a dugó között rés alakulhat ki. Ezeknél a fényforrásoknál a kisülési csőben található ionizálható, fénykibocsátó gáz és gyújtógáz az egyre aktívabb molekuláris mozgás 45 következtében a résen keresztül elszivároghat a kisülési csőből.

Az említett problémák kiküszöbölésére hoztuk létre a JP-A-2-132750 szabadalmi leírás tárgyát képező nagynyomású gázkisüléses fényforrást, amelyben az 50 áramvezető nemcsak elektromosan vezető anyagot, hanem olyan, lényegében henger formájú szigetelőanyagból (például alumínium-oxid) készült testet is tartalmaz, amelynek anyaga azonos a kisülési cső anyagával.

Az áramvezető felülete lényegében egyenletes vastag- 55 ságban volfrámmal van bevonva. Ebben az esetben a kompozit elektróda áramvezetőjének talpán mélyedés van kiképezve, és a mélyedésbe van az elektróda beágyazva, vagy pedig az elektróda más alkatrész, például sapka segítségével kapcsolódik az áramvezetőhöz. 60

A kisülési cső és a kompozit elektróda össze van hegesztve. A kisülési cső egyik nyílásába behelyezett kompozit elektróda egyik vége a kisülési csövön kívül20 re nyúlik, míg a kompozit elektróda elektródája a kisülési cső belsejébe nyúlik be. így, mivel az áramvezető legnagyobb része a kisülési csövet alkotó anyaggal azonos szigetelőanyagból van, a vezetőanyag (esetünkben a volffám) és a szigetelőanyag hőtágulási együtthatója közötti különbség kedvezőtlen hatása lényegében elhanyagolható.

A fenti problémák megoldására hoztuk létre a JP-A-7-211292 számú szabadalmi leírás tárgyát képező nagynyomású gázkisüléses fényforrást is, amelyben az áramvezető olyan, lényegében henger formájú, szigetelőanyagból készült testet tartalmaz, amelynek anyaga megegyezik a kisülési cső anyagával. Az áramvezető felületén lényegében egyenletes vastagságban három réteg van egymáson; egy platina és alumíniumoxid keverékéből álló réteg, egy platinaréteg; valamint még egy platina és alumínium-oxid keverékéből álló réteg. A kompozit elektróda áramvezetőjének talpán ennél a találmánynál is mélyedés van kialakítva, és a mélyedésbe van az elektróda beágyazva, vagy pedig az elektróda más alkatrész, például sapka segítségével kapcsolódik az áramvezetőhöz. így a vezetőanyag és a szigetelőanyag hőtágulási együtthatója közötti különbség kedvezőtlen hatása lényegében elhanyagolható.

Szintén a fenti problémák megoldására hoztuk létre a JP-A-8-273616 számú szabadalmi leírás tárgyát képező nagynyomású gázkisüléses fényforrást, amelyben az áramvezető olyan, lényegében henger formájú, szigetelőanyagból készült testet tartalmaz, amelynek anyaga megegyezik a kisülési cső anyagával. Az áramvezető felülete lényegében egyenletes vastagságban halogénálló fémmel (például nióbium, volffám stb.) van bevonva. Ennél a találmánynál a kompozit elektróda áramvezetőjének talpán szintén mélyedés van kialakítva, és a mélyedésbe egy van az elektróda beágyazva, vagy pedig az elektróda más alkatrész, például sapka segítségével kapcsolódik az áramvezetőhöz. így a vezetőanyag és a szigetelőanyag hőtágulási együtthatója közötti különbség hatása lényegében elhanyagolható.

A JP-A-2-132750 számú szabadalmi leírás tárgyát képező nagynyomású gázkisüléses fényforrásban

HU 221 939 Β1 a kisülési cső össze van hegesztve az alumínium-oxid olvadáspontjánál (2015 °C) magasabb olvadáspontú (3400 °C) volfrámmal bevont kompozit elektródával. A volfrám és az alumínium-oxid olvadáspontja között nagy az eltérés, így a volfrám és az alumínium-oxid olvadási időpontja is különbözik. Mivel a volfrám és az alumínium-oxid közös nedvesítőképessége is gyenge, így nehéz azokat összeforrasztani.

A JP-A-7-211292 számú és a JP-A-8-273616 számú szabadalmi leírás tárgyát képező nagynyomású gázkisüléses fényforrásban a kisülési cső és a kompozit elektróda a kisülési csőnek legalább az egyik végénél nincs összehegesztve. így a kisülési cső szigetelőanyaga és a kompozit elektróda fémbevonata között nem jön létre erősebb kötés ahhoz a kialakításhoz viszonyítva, amelynél a kisülési cső és a kompozit elektróda a kisülési cső mindkét végénél össze van hegesztve. Emiatt ezek a nagynyomású gázkisüléses fényforrások nem kielégítő megbízhatósággal zárnak tömítetten.

A JP-A-2-132750 számú, a JP-A-7-211292 számú és a JP-A-8-273616 számú szabadalmi leírás tárgyát képező nagynyomású gázkisüléses fényforrás kompozit elektródájánál előnyt jelenti ha egyszerűen gyártható, és az áramvezető felületén lévő fémbevonat egyenletes vastagságú.

A hagyományos nagynyomású gázkisüléses fényforrásoknál az áramvezető és a kisülési cső közötti rés tömített lezárását forrasztással oldják meg. Ilyenkor a kisülési cső egyik végén található nyílás környezetét meghatározott hőmérsékletre (kb. 1500 °C) hevítik fel, miközben a kisülési cső másik végét hűtik. Ezzel megakadályozzák azt, hogy az ionizálható, fénykibocsátó gáz és a gyújtógáz molekulái túl mozgékonyak legyenek, és a kisülési cső forrasztása során eltávozzanak a kisülési csőből. Azonban a kisülési cső belseje még a hűtés ellenére is, rövid időre (például 1-3 perc) elég magas hőmérsékletre (300-400 °C) hévül fel. így az ionizálható, fénykibocsátó gáz és a gyújtógáz még mindig bizonyos valószínűséggel elszivárog a forrasztás során a kisülési csőből.

Mindezeken túl a kompozit elektróda gyártása során, amikor annak elektródáját és az áramvezetőt egymáshoz kapcsolják, célszerű nagy korróziós ellenállást, nagy vezetőképességet, valamint az elektróda és az áramvezető között nagy kötési szilárdságot biztosítani.

Jelen találmánnyal az alábbiakban felsorolt célokat kívánjuk elérni.

Jelen találmánnyal az első célunk olyan nagynyomású gázkisüléses fényforrás létrehozása, amelynek kisülési csöve széles hőmérséklethatárok között, megbízhatóan, tömítetten lezárt, miközben teljes mértékig megfelel a vezetőképességgel szemben támasztott követelményeknek. További célunk eljárás kialakítása ilyen fényforrásnak a gyártására.

Jelen találmánnyal a második célunk olyan nagynyomású gázkisüléses fényforrás létrehozása, amely a tömített lezárás kialakításakor képes megakadályozni a kisülési csőben található ionizálható, fénykibocsátó gáz és gyújtógáz eltávozását a kisülési csőből. További célunk eljárás kialakítása ilyen fényforrásnak a gyártására.

Jelen találmánnyal a harmadik célunk nagynyomású gázkisüléses fényforrások számára olyan kompozit elektróda létrehozása, amelyet könnyű gyártani, és az áramvezető felületén egyenletes vastagságú fémbevonattal rendelkezik. További célunk eljárás kialakítása ilyen kompozit elektróda gyártására.

Jelen találmánnyal a negyedik célunk olyan nagynyomású gázkisüléses fényforrás létrehozása, amely nagy korróziós ellenállással, nagy vezetőképességgel, valamint az elektróda és az áramvezető között nagy kötési szilárdsággal rendelkezik.

A fent említett célokat olyan nagynyomású gázkisüléses fényforrással értük el, amelynek részét képezi ionizálható fénykibocsátó gázzal és gyújtógázzal feltöltött belső teret határoló, villamos szigetelőanyagból készült, mindkét végén nyílással készített kisülési cső, valamint része még a kisülési cső nyílásának átmérőjével lényegében azonos átmérőjű, lényegében henger formájú áramvezetőből és elektródából álló kompozit elektróda. A találmány szerinti nagynyomású gázkisüléses fényforrásnál a kompozit elektróda áramvezetője legalább a hengerpalástján fém és szigetelőanyag keverékéből álló bevonattal van ellátva, amely bevonatot képező keverékben a fém legalább 50 térfogatszázalékban molibdént, a szigetelőanyag pedig legalább 50 térfogatszázalékban a kisülési cső anyagával megegyező anyagot tartalmaz. A találmány szerinti nagynyomású gázkisüléses fényforrás további jellemzője, hogy a kisülési cső nyílásába behelyezett és ott hegesztéssel rögzített kompozit elektróda egyik vége a kisülési csövön kívülre nyúlik, míg a kompozit elektróda elektródája a kisülési cső belsejébe nyúlik be.

A találmány egy másik változata szerint a nagynyomású gázkisüléses fényforrás ionizálható fénykibocsátó gázzal és gyújtógázzal feltöltött belső teret határoló, villamos szigetelőanyagból, mindkét végén nyílással készített, legalább az egyik nyílás környezetében fémből vagy fém és szigetelőanyag keverékéből álló bevonattal ellátott kisülési csövet tartalmaz. A találmány szerinti nagynyomású gázkisüléses fényforrás tartalmaz továbbá a nyílás környezetében a kisülési csőbe benyúló, forrasztással a kisülési csőhöz kapcsolt elektródát, valamint a nyílás átmérőjével lényegében megegyező átmérőjű, szigetelőanyagból készült dugót. A bevonatban található fém legalább 50 térfogatszázalékban molibdént, a bevonatban található szigetelőanyag pedig legalább 50 térfogatszázalékban a kisülési cső anyagával megegyező anyagot tartalmaz, és a kisülési cső, valamint a kisülési cső nyílásába behelyezett dugó hegesztéssel van tömítetten rögzítve.

Egy további változat szerint a nagynyomású gázkisüléses fényforrás ionizálható fénykibocsátó gázzal és gyújtógázzal feltöltött belső teret határoló, villamos szigetelőanyagból, mindkét végén nyílással készített kisülési csövet tartalmaz. A találmány szerinti nagynyomású gázkisüléses fényforrásnál a kisülési cső legalább az egyik nyílásában és a nyílás külső részén fémből vagy fém és szigetelőanyag keverékéből álló bevonattal van ellátva, amely bevonatban a fém legalább 50 térfogatszázalékban molibdént, a szigetelőanyag pedig

HU 221 939 Β1 legalább 50 térfogatszázalékban a kisülési cső anyagával megegyező anyagot tartalmaz, és amely bevonathoz forrasztással, a kisülési csőbe benyúló elektróda van rögzítve. A kisülési cső nyílásába a nyílás átmérőjénél kisebb átmérőjű, szigetelőanyagú dugó van helyezve, amely dugó és a bevonat közötti rés a kisülési cső anyagának és egy fémnek a keverékével tömítetten le van zárva.

A fent említett célok elérhetők olyan nagynyomású gázkisüléses fényforrással, amelynek részét képezi ionizálható fénykibocsátó gázzal és gyújtógázzal feltöltött belső teret határoló, szigetelőanyagból, mindkét végén nyílással készített kisülési cső, valamint a kisülési cső nyílásánál kisebb átmérőjű, lényegében henger formájú áramvezetőből és elektródából álló kompozit elektróda. A találmány szerinti nagynyomású gázkisüléses fényforrásnál a kompozit elektróda áramvezetője olyan, lényegében henger formájú test, amely legalább a hengerpalástján fém és szigetelőanyag keverékéből álló bevonattal van ellátva, továbbá a bevonatot képező keverékben a fém legalább 50 térfogatszázalékban molibdént, a szigetelőanyag pedig legalább 50 térfogatszázalékban a kisülési cső anyagával megegyező anyagot tartalmaz. A kisülési cső egyik nyílásába behelyezett kompozit elektróda egyik vége a kisülési csövön kívülre nyúlik, míg a kompozit elektróda elektródája a kisülési cső belsejébe nyúlik be, és a kompozit elektróda, valamint a kisülési cső közötti rés egy fémréteg vagy a kisülési cső anyagának és egy fémnek a keverékéből álló réteg felhasználásával van tömítetten lezárva.

A találmány szerinti kompozit elektróda tartalmaz szigetelőanyagból készült, legalább a hengerpalástján fém és szigetelőanyag keverékéből álló bevonattal ellátott, hengeres testet formáló áramvezetőt, valamint az áramvezető talpához vagy oldalához hegesztéssel vagy forrasztással kapcsolt elektródát, amely bevonatot képező keverékben található fém legalább 50 térfogatszázalékban molibdént, a keverékben található szigetelőanyag pedig legalább 50 térfogatszázalékban a hengeres test anyagával megegyező anyagot tartalmaz. Egy másik megoldás szerint a kompozit elektródának részét képezi szigetelőanyagból készült, legalább a hengerpalástján fém és szigetelőanyag keverékéből álló bevonattal ellátott, hengeres testet formáló áramvezető, amely áramvezetőnek ferde talpa van, amely ferde talphoz hegesztéssel vagy forrasztással elektróda van kapcsolva. A bevonatot képező keverékben található fém legalább 50 térfogatszázalékban molibdént, a keverékben található szigetelőanyag pedig legalább 50 térfogatszázalékban a hengeres test anyagával megegyező anyagot tartalmaz. Szintén egy másik megoldás szerint a kompozit elektróda tartalmaz szigetelőanyagból készült, legalább a hengerpalástján fém és szigetelőanyag keverékéből álló bevonattal ellátott, hengeres testet formáló áramvezetőt, valamint az áramvezető oldalához hegesztéssel vagy forrasztással kapcsolt elektródát, amely elektródának a tengelyiránya lényegében megegyezik a vele szemben lévő másik elektróda tengelyével. A bevonatot képező keverékben található fém legalább 50 térfogatszázalékban molibdént, a keverékben található szigetelőanyag pedig legalább 50 térfogatszázalékban a hengeres test anyagával megegyező anyagot tartalmaz.

A találmány egy lehetséges kiviteli alakja szerinti nagynyomású gázkisüléses fényforrás tartalmaz ionizálható, fénykibocsátó gázzal és gyújtógázzal feltöltött belső teret kialakító, szigetelőanyagból, mindkét végén nyílással készített kisülési csövet, valamint a kisülési cső egyik végén lévő nyílás átmérőjével lényegében azonos átmérőjű, lényegében henger formájú áramvezetőből elektródából álló kompozit elektródát. A kompozit elektróda áramvezetője olyan, lényegében hengeres test, amely legalább a hengerpalástján fém és szigetelőanyag keverékéből álló bevonattal van ellátva. A lényegében hengeres test bevonatát képező keverékben a fém legalább 50 térfogatszázalékban molibdént, a szigetelőanyag pedig legalább 50 térfogatszázalékban a kisülési cső anyagával megegyező anyagot tartalmaz. A kisülési cső és a kompozit elektróda a kisülési csővel össze van hegesztve. A kisülési cső egyik nyílásába behelyezett kompozit elektróda egyik vége a kisülési csövön kívülre nyúlik, míg a kompozit elektróda elektródája a kisülési cső belsejébe nyúlik be.

Az áramvezető olyan, lényegében hengeres testből áll, amely legalább a hengerpalástján fém és szigetelőanyag keverékéből álló bevonattal van ellátva. A kompozit elektróda össze van hegesztve a kisülési csővel. Az összehegesztés során a kisülési cső szigetelőanyaga a hengeres test felületén található keverékbe difíundálódik, így a hengeres test és a kisülési cső között erős kötés jön létre.

Ahhoz, hogy egy ilyen erős kötés létrejöjjön, a lényegében hengeres testnek legalább a hengerfelületét borító keverékben olyan fémnek kell lenni, amelynek az olvadáspontja viszonylag közel van a lényegében hengeres test és a kisülési cső anyagának olvadáspontjához. A fémnek továbbá elegendően halogénállónak is kell lennie. A keverék szigetelőanyagának pedig a lényegében hengeres test és a kisülési cső anyagával megegyezőnek kell lennie. Ahhoz, hogy ezt elérjük, a lényegében hengeres testnek legalább a hengerpalástján bevonatot képező keverékben lévő fémnek legalább 50 térfogatszázalékban molibdént, a keverékben lévő szigetelőanyagnak pedig legalább 50 térfogatszázalékban a kisülési cső anyagával megegyező anyagot kell tartalmaznia. A molibdén halogénálló, és olvadáspontja (2623 °C) alacsonyabb, mint a volffámé.

Mivel az áramvezető legalább a hengerpalástján fém és szigetelőanyag keverékéből álló bevonattal van ellátva, továbbá a kisülési cső és a kompozit elektróda úgy van összehegesztve, hogy a kisülési cső és a lényegében hengeres test között erős kötés jön létre, ezért a nagynyomású gázkisüléses fényforrás teljes mértékig tömítetten zárt, miközben megtartja vezetőképességét. Hengeres test alatt nem csak szabályos hengeres testet kell érteni. A hengeres test lehet olyan test is, amelynek talpánál mélyedés van kialakítva, és olyan test is, amelynek a talpa a hengeres test tengelyéhez viszonyítva ferde.

A lényegében hengeres testet bevonó keverékben a fémtartalom lehetőleg 30 és 70 térfogatszázalék között van.

HU 221 939 Β1

Ha a lényegében hengeres testnek legalább a hengerpalástján bevonatot képező keverék fémtartalma magas, akkor a nagynyomású gázkisüléses fényforrás vezetőképessége jobb. Másfelől viszont, ha a keverékben a szigetelőanyag-tartalom magas, akkor a nagynyomású gázkisüléses fényforrás tömítettsége javul. A teljesen tömített lezárás és a maximális vezetőképesség elérése érdekében végzett kísérletek eredménye az, hogy a keverék fémtartalmának lehetőleg 30 és 70 térfogatszázalék közé kell esnie. Legjobb, ha a lényegében hengeres test bevonatát képező keverék fémje molibdén, a keverékben lévő szigetelőanyag pedig megegyezik a kisülési cső anyagával.

Annak érdekében, hogy az összehegesztett kisülési cső és kompozit elektróda szilárd kötést alkosson a kisülési cső és az áramvezető közel hengeres teste között, a lényegében hengeres testnek legalább a hengerpalástján bevonatot képező keverék fémjében a molibdéntartalomnak a lehető legmagasabbnak kell lennie, továbbá a keverék szigetelőanyagában a kisülési cső anyagával megegyező anyagnak is a lehető legnagyobb arányban kell jelen lennie. Ezért legcélszerűbb, ha a keverék molibdénből és a kisülési cső anyagával megegyező anyagból áll.

A molibdén alatt nem tiszta molibdént értünk, hanem kismértékben szennyezett molibdént, továbbá a kisülési cső anyagával megegyező anyag alatt nem teljesen ugyanazt az anyagot értjük, hanem olyat, amely egy kis szennyezést is tartalmaz.

A találmány egy lehetséges kiviteli alakja szerint a nagynyomású gázkisüléses fényforrás tartalmaz ionizálható, fénykibocsátó gázzal és gyújtógázzal feltöltött belső teret határoló, szigetelőanyagból, mindkét végén nyílással készített kisülési csövet, valamint a kisülési cső egyik nyílásának átmérőjénél kisebb átmérőjű, lényegében henger formájú áramvezetőből és elektródából álló kompozit elektródát. A kompozit elektróda áramvezetője olyan, lényegében hengeres test, amely fémből és a szigetelőanyagból álló keverékkel van bevonva. A lényegében hengeres testnek legalább a hengerpalástján bevonatot képező keverékben a fém legalább 50 térfogatszázalékban molibdént, a szigetelőanyag pedig legalább 50 térfogatszázalékban a kisülési cső anyagával megegyező anyagot tartalmaz. Az áramvezető és a kisülési cső egymáshoz képest úgy helyezkedik el, hogy köztük rés van. Az áramvezető és a kisülési cső közötti rés vagy egy fémréteg vagy a kisülési cső anyagának és egy fémnek a keverékéből álló réteg segítségével tömítetten van lezárva. A kisülési cső egyik nyílásába behelyezett kompozit elektróda egyik vége a kisülési csövön kívülre nyúlik, míg a kompozit elektróda elektródája a kisülési cső belsejébe nyúlik be.

A találmány egy lehetséges kiviteli alakja szerint a nagynyomású gázkisüléses fényforrásban a kisülési cső egyik nyílásának átmérőjénél kisebb átmérőjű, lényegében henger formájú áramvezető olyan, lényegében hengeres testet képez, amely legalább a hengerpalástján fémből és szigetelőanyagból álló keverékkel van bevonva. Az áramvezető és a kisülési cső egymáshoz képest úgy helyezkedik el, hogy köztük eredetileg rés van. Az áramvezető és a kisülési cső közötti rés vagy egy fémréteg vagy a kisülési cső anyagának és egy fémnek a keverékéből álló réteg segítségével tömítetten van lezárva. A kisülési cső egyik nyílásába behelyezett kompozit elektróda egyik vége a kisülési csövön kívülre nyúlik, míg a kompozit elektróda elektródája a kisülési cső belsejébe nyúlik be. Az ilyen réteggel létrehozott tömített kötés kialakítása során a kisülési cső egyik nyílásának csak a környezete van egy pillanatra felhevítve. Szemben a forrasztással rögzített, eddig ismert nagynyomású gázkisüléses fényforrásokkal, ennél a kiviteli alaknál nem szükséges bizonyos ideig (például 1-3 percig) tartó magas hőmérsékletre (például 300-400 °C) történő hevítést alkalmazni, így az ionizálható, fénykibocsátó gáz és a gyújtógáz molekulái nem lesznek mozgékonyabbak, és az ionizálható, fénykibocsátó gáz, valamint a gyújtógáz nem szivárog el a kisülési csőből.

A találmány egy lehetséges kiviteli alakja szerinti nagynyomású gázkisüléses fényfonás tartalmaz ionizálható, fénykibocsátó gázzal és gyújtógázzal feltöltött belső teret határoló, szigetelőanyagból, mindkét végén nyílással készített kisülési csövet, valamint a kisülési cső egyik nyílásának átmérőjével lényegében megegyező átmérőjű, lényegében henger formájú áramvezetőből és elektródából álló első kompozit elektródát. A találmánynak ez a kiviteli alakja tartalmaz még a kisülési cső másik nyílásának átmérőjénél kisebb átmérőjű, lényegében henger formájú áramvezetőből és elektródából álló második kompozit elektródát is.

Az első és a második kompozit elektróda mindegyik áramvezetője olyan, lényegében hengeres testet képez, amely legalább a hengerpalástján fémből és szigetelőanyagból álló keverékkel van bevonva.

A lényegében hengeres test bevonatát képező keverékben a fém legalább 50 térfogatszázalékban molibdént, a szigetelőanyag pedig legalább 50 térfogatszázalékban a kisülési cső anyagával megegyező anyagot tartalmaz.

A kisülési cső és az első kompozit elektróda össze van hegesztve. A kisülési cső egyik nyílásába behelyezett első kompozit elektróda egyik vége a kisülési csövön kívülre nyúlik, míg a kompozit elektróda elektródája a kisülési cső belsejébe nyúlik be. A második kompozit elektróda áramvezetője és a kisülési cső egymáshoz képest úgy helyezkedik el, hogy köztük eredetileg rés van. Az áramvezető és a kisülési cső közötti rés vagy egy fémréteg, vagy a kisülési cső anyagának és egy fémnek a keverékéből álló réteg segítségével tömítetten van lezárva. A kisülési cső másik nyílásába behelyezett második kompozit elektróda egyik vége a kisülési csövön kívülre nyúlik, míg a kompozit elektróda elektródája a kisülési cső belsejébe nyúlik be.

A találmány egy lehetséges kiviteli alakja szerint a nagynyomású gázkisüléses fényforrás teljesen tömítetten van lezárva, és teljes mértékben megtartja a vezetőképességét. Ennél a kiviteli alaknál az első kompozit elektróda és a kisülési cső felülete össze van hegesztve. A kompozit elektróda áramvezetője olyan, lényegében hengeres testet képez, amely legalább a hengerpalástján fémből és szigetelőanyagból álló keverékkel van bevonva.

HU 221 939 Bl

Ennél a kiviteli alaknál a rés ugyan tömítetten van lezárva, azonban a lezárás elvégezhető a szokásos forrasztással is.

A találmány egy lehetséges kiviteli alakja szerint a nagynyomású gázkisüléses fényforrás tartalmaz ionizálható, fénykibocsátó gázzal és gyújtógázzal feltöltött belső teret határoló, szigetelőanyagból, mindkét végén nyílással készült kisülési csövet, valamint a kisülési cső egyik nyílásának átmérőjével lényegében megegyező átmérőjű, henger formájú áramvezetőből és a kisülési csőbe benyúló áramvezető talpához vagy oldalához hegesztéssel vagy forrasztással rögzített elektródából álló kompozit elektródát. A kompozit elektróda áramvezetője olyan hengeres test, amely legalább a hengerpalástján fémből és szigetelőanyagból álló keverékkel van bevonva.

A keverékben lévő fém legalább 50 térfogatszázalékban molibdént, a szigetelőanyag pedig legalább 50 térfogatszázalékban a kisülési cső anyagával megegyező anyagot tartalmaz.

A kompozit elektróda és a kisülési cső felülete össze van hegesztve. A kisülési cső egyik nyílásába behelyezett kompozit elektróda egyik vége a kisülési csövön kívülre nyúlik, míg a kompozit elektróda elektródája a kisülési cső belsejébe nyúlik be.

A találmány egy lehetséges kiviteli alakja szerint a nagynyomású gázkisüléses fényforrás tömítetten van lezárva, és teljes mértékben megtartja a vezetőképességét. Ennél a kiviteli alaknál a kompozit elektróda áramvezetője olyan, lényegében hengeres testet képez, amely legalább a hengerpalástján fémből és szigetelőanyagból álló keverékkel van bevonva, továbbá a kompozit elektróda és a kisülési cső össze van hegesztve.

Mivel ennél a kiviteli alaknál az elektróda olyan áramvezető talpához vagy oldalához van hegesztéssel vagy forrasztással rögzítve, amely legalább a hengerpalástján fémből és szigetelőből álló keverékkel bevont, hengeres testet képez, ezért lehetőség van arra, hogy az áramvezető felületét egyenletesebb vastagsággal vonjuk be a fémből és szigetelőből álló keverékkel, mint abban az esetben, amikor az áramvezető talpán kiképzett mélyedésbe ágyazzuk be az elektródát. így a kompozit elektróda gyártása is egyszerűbb, mint abban az esetben, amikor egy másik alkatrésszel, például sapkával van ellátva.

Ha az elektródát hegesztéssel vagy forrasztással rögzítjük az áramvezető oldalához, akkor az áramvezető és az elektróda közötti kötés felülete vagy az áramvezetőt és az elektródát összekötő keverék felülete nagyobb lesz, így az áramvezető és az elektróda közötti kötés szilárdsága tovább javulhat.

Az áramvezetőnek legalább a kisülési cső belsejébe benyúló vége le van gömbölyítve, és az elektróda forrasztással kapcsolódik az áramvezető legömbölyített végéhez.

Az áramvezető végének legömbölyítése révén az áramvezető elektródával érintkező felülete nagyobb lesz, mint abban az esetben, amikor a vége nincs legömbölyítve, így az áramvezető és az elektróda közötti kötés szilárdsága jelentésen megnövekszik. Az a villamos vezetőfelület, amely kapcsolatot teremt az áramvezető és az elektróda összekötéséhez használt keverék és a hengeres testet bevonó keverék között, szintén megnövekszik. Ezáltal a kompozit elektróda eredő vezetőképessége is nagyobb lesz, továbbá az áramvezető végének legömbölyítésével megelőzhető mechanikai feszültségek koncentrálódása az áramvezető végének környezetében.

Az elektróda lehetőleg hegesztéssel vagy forrasztással kapcsolódik az áramvezetőnek a kisülési cső belsejébe benyúló talpához vagy oldalához. Az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontja és annak környezete olyan fémmel vagy fémből és szigetelőből álló keverékkel van bevonva, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása.

Ha az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontjának bevonatát olyan fém vagy fémből és szigetelőből álló keverék alkotja, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása, akkor az elektróda és az áramvezető közötti kötés szilárdsága és/vagy a korróziós ellenállás tovább javul.

Az áramvezetőnek legalább a kisülési cső belsejébe benyúló vége lehetőleg le van gömbölyítve, az elektróda forrasztással kapcsolódik a legömbölyített véghez, továbbá az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontjának és annak környezetének bevonatát olyan fém vagy fémből és szigetelőből álló keverék alkotja, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása.

A találmány egy lehetséges kiviteli alakja szerint a nagynyomású gázkisüléses fényforrás tartalmaz ionizálható, fénykibocsátó gázzal és gyújtógázzal feltöltött belső teret határoló, szigetelőanyagból, mindkét végén nyílással készült kisülési csövet, valamint a kisülési cső egyik nyílásának átmérőjénél kisebb átmérőjű, henger formájú áramvezetőből és az áramvezetőnek a kisülési csőbe benyúló talpához vagy oldalához hegesztéssel vagy forrasztással rögzített elektródából álló kompozit elektródát.

A kompozit elektróda áramvezetője olyan hengeres test, amely legalább a hengerpalástján fémből és szigetelőanyagból álló keverékkel van bevonva.

A lényegében hengeres testet bevonó keverékben lévő fém legalább 50 térfogatszázalékban molibdént, a szigetelőanyag pedig legalább 50 térfogatszázalékban a kisülési cső anyagával megegyező anyagot tartalmaz.

Az áramvezető és a kisülési cső egymáshoz képest úgy helyezkedik el, hogy köztük eredetileg rés van. A kisülési cső egyik végén a nyílásba behelyezett kompozit elektróda egyik vége a kisülési csövön kívülre nyúlik, míg az elektróda a kisülési cső belsejébe nyúlik be. Az áramvezető és a kisülési cső közötti rés vagy egy fémréteg, vagy a kisülési cső anyagának és egy fémnek a keverékéből álló réteg segítségével tömítetten van lezárva.

HU 221 939 Β1

A jelen találmány egy lehetséges kiviteli alakja szerint a nagynyomású gázkisüléses fényforrásban a kisülési cső nyílásának csak a környezete van egy pillanatra felhevítve, így az ionizálható, fénykibocsátó gáz, valamint a gyújtógáz nem szivárog el a kisülési csőből.

Mivel ennél a kiviteli alaknál az elektróda hengeres testet képező, legalább a hengerpalástján fémből és szigetelőből álló keverékkel bevont áramvezető talpához vagy oldalához van hegesztéssel vagy forrasztással rögzítve, ezért lehetőség van arra, hogy az áramvezető felületét egyenletesebb vastagsággal vonjuk be a fémből és szigetelőből álló keverékkel, mint abban az esetben, amikor az áramvezető talpán kiképzett mélyedésbe ágyazzuk be az elektródát. így a kompozit elektróda gyártása is egyszerűbb, mint abban az esetben, amikor a kompozit elektróda egy másik alkatrésszel, például sapkával van ellátva.

Az áramvezetőnek legalább kisülési cső belsejébe benyúló vége lehetőleg le van gömbölyítve, és az elektróda forrasztással kapcsolódik a legömbölyített véghez.

Az áramvezető végének legömbölyítése révén az áramvezetővel érintkező keverék felülete nagyobb lesz, mint abban az esetben, amikor a vége nincs legömbölyítve, így az áramvezető és az elektróda közötti kötés szilárdsága tovább növekszik. Az a villamos vezetőfelület, amely kapcsolatot teremt az áramvezető és az elektróda összekötéséhez használt keverék és a hengeres testet bevonó keverék között, szintén megnövekszik. Ezenkívül a kompozit elektróda vezetőképessége is nagyobb lesz, továbbá az áramvezető végének legömbölyítésével megelőzhető mechanikai feszültségek koncentrálódása az áramvezető végének környezetében.

Az elektróda lehetőleg hegesztéssel vagy forrasztással kapcsolódik az áramvezetőnek a kisülési cső belsejébe benyúló talpához vagy oldalához. Az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontja és annak környezete olyan fémmel vagy fémből és szigetelőből álló keverékkel van bevonva, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása.

Ha az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontjának bevonatát olyan fém vagy fémből és szigetelőből álló keverék alkotja, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása, akkor az elektróda és az áramvezető közötti kötés szilárdsága és/vagy a korróziós ellenállás tovább javul.

Az áramvezetőnek legalább a kisülési cső belsejébe benyúló vége lehetőleg le van gömbölyítve, az elektróda forrasztással kapcsolódik a legömbölyített véghez, továbbá az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontjának és környezetének bevonatát olyan fém vagy fémből és szigetelőből álló keverék alkotja, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása.

A találmány egy lehetséges kiviteli alakja szerinti nagynyomású gázkisüléses fényforrás tartalmaz ionizálható, fénykibocsátó gázzal és gyújtógázzal feltöltött belső teret határoló, szigetelőanyagból, mindkét végén nyílással készített kisülési csövet, valamint a kisülési cső egyik nyílásának átmérőjével lényegében megegyező átmérőjű, henger formájú áramvezetőből és a kisülési cső belsejébe benyúló áramvezető aljához hegesztéssel vagy forrasztással kapcsolódó elektródából álló első kompozit elektródát. A találmánynak ez a kiviteli alakja tartalmaz még a kisülési cső másik nyílásának átmérőjénél kisebb átmérőjű, henger formájú áramvezetőből és a kisülési cső belsejébe benyúló áramvezető aljához hegesztéssel vagy forrasztással kapcsolódó elektródából álló második kompozit elektródát is.

Az első és a második kompozit elektróda mindegyik áramvezetője olyan, hengeres test, amely legalább a hengerpalástján fémből és szigetelőanyagból álló keverékkel van bevonva.

A hengeres test bevonatát képező keverékben a fém legalább 50 térfogatszázalékban molibdént, a szigetelőanyag pedig legalább 50 térfogatszázalékban a kisülési cső anyagával megegyező anyagot tartalmaz.

A kisülési cső és az első kompozit elektróda össze van hegesztve. A kisülési cső egyik nyílásába behelyezett első kompozit elektróda egyik vége a kisülési csövön kívülre nyúlik, míg a kompozit elektróda elektródája a kisülési cső belsejébe nyúlik be. A kisülési cső másik nyílásába behelyezett második kompozit elektróda egyik vége a kisülési csövön kívülre nyúlik, míg a kompozit elektróda elektródája a kisülési cső belsejébe nyúlik be. A második kompozit elektróda áramvezetője és a kisülési cső egymáshoz képest úgy helyezkedik el, hogy köztük rés van. Az áramvezető és a kisülési cső közötti rés vagy egy fémréteg, vagy a kisülési cső anyagának és egy fémnek a keverékéből álló réteg segítségével tömítetten van lezárva.

A találmány egy lehetséges kiviteli alakja szerint a nagynyomású gázkisüléses fényforrás teljesen tömítetten van lezárva, és teljes mértékben megtartja a vezetőképességét. Ennél a kiviteli alaknál az első kompozit elektróda és a kisülési cső össze van hegesztve. A kompozit elektróda áramvezetője olyan, lényegében hengeres test, amely legalább a hengerpalástján fémből és szigetelőanyagból álló keverékkel van bevonva.

Ennél a kiviteli alaknál a kisülési cső másik nyílásánál, az áramvezető és a kisülési cső közötti rés tömített lezárása a fém és a szigetelőanyag keverékéből álló réteg helyett a szokásos módon forrasztással is elvégezhető.

Mivel ennél a kiviteli alaknál az elektróda hengeres testet képező, legalább a hengerpalástján fémből és szigetelőből álló keverékkel bevont áramvezető talpához vagy oldalához van hegesztéssel vagy forrasztással rögzítve, ezért lehetőség van arra, hogy az áramvezető felületét egyenletesebb vastagsággal vonjuk be a fémből és szigetelőből álló keverékkel, mint abban az esetben, amikor az áramvezető talpán kiképzett mélyedésbe ágyazzuk be az elektródát. így a kompozit elektróda gyártása is egyszerűbb, mint abban az esetben, amikor a kompozit elektróda egy másik alkatrésszel, például sapkával van ellátva.

HU 221 939 Bl

Az áramvezetőnek legalább kisülési cső belsejébe benyúló vége lehetőleg le van gömbölyítve, és az elektróda forrasztással kapcsolódik a legömbölyített véghez.

Az elektróda lehetőleg hegesztéssel vagy forrasztással kapcsolódik az áramvezetőnek a kisülési cső belsejébe benyúló talpához vagy oldalához. Az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontja és annak környezete olyan fémmel vagy fémből és szigetelőből álló keverékkel van bevonva, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása.

Ha az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontjának bevonatát olyan fém vagy fémből és szigetelőből álló keverék alkotja, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása, akkor az elektróda és az áramvezető közötti kötés szilárdsága és/vagy a korróziós ellenállás tovább javul.

Az áramvezetőnek legalább a kisülési cső belsejébe benyúló vége lehetőleg le van gömbölyítve, az elektróda forrasztással kapcsolódik a legömbölyített véghez, továbbá az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontjának és környezetének bevonatát olyan fém vagy fémből és szigetelőből álló keverék alkotja, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása.

A találmány egy lehetséges kiviteli alakja szerint a nagynyomású gázkisüléses fényforrás tartalmaz ionizálható, fénykibocsátó gázzal és gyújtógázzal feltöltött belső teret határoló, szigetelőanyagból, mindkét végén nyílással készült kisülési csövet, továbbá a kisülési cső egyik nyílásának átmérőjével lényegében megegyező átmérőjű, lényegében henger formájú és a tengelyirányához képest ferde talpú áramvezetőből, valamint a kisülési csőbe benyúló áramvezető talpához hegesztéssel vagy forrasztással rögzített elektródából álló kompozit elektródát.

A kompozit elektróda áramvezetője olyan, lényegében hengeres test, amely legalább a hengerpalástján fémből és szigetelőanyagból álló keverékkel van bevonva.

A keverékben lévő fém legalább 50 térfogatszázalékban molibdént, a szigetelőanyag pedig legalább 50 térfogatszázalékban a kisülési cső anyagával megegyező anyagot tartalmaz.

A kompozit elektróda és a kisülési cső össze van hegesztve. A kisülési cső egyik nyílásába behelyezett kompozit elektróda egyik vége a kisülési csövön kívülre nyúlik, míg a kompozit elektróda elektródája a kisülési cső belsejébe nyúlik be.

A találmány egy lehetséges kiviteli alakja szerint a nagynyomású gázkisüléses fényforrás teljesen tömítetten van lezárva, és teljes mértékben megtartja a vezetőképességét. Ennél a kiviteli alaknál a kompozit elektróda és a kisülési cső össze van hegesztve. A kompozit elektróda áram vezetője olyan, lényegében hengeres test, amely legalább az oldalán fémből és szigetelőanyagból álló keverékkel van bevonva.

Mivel ennél a kiviteli alaknál az elektróda az áramvezető ferde talpához van hegesztéssel vagy forrasztással rögzítve, ezért az áramvezetővel érintkező keverék felülete nagyobb, mint abban az esetben, amikor az elektróda az áramvezetőnek a tengelyére merőleges talpához kapcsolódik, így az áramvezető és az elektróda közötti kötés szilárdsága tovább növekszik.

Az áramvezetőnek legalább kisülési cső belsejébe benyúló vége lehetőleg le van gömbölyítve, és az elektróda forrasztással kapcsolódik a legömbölyített véghez.

Az áramvezető végének legömbölyítése révén az áramvezetővel érintkező keverék felülete nagyobb lesz, mint abban az esetben, amikor a vége nincs legömbölyítve, így az áramvezető és az elektróda közötti kötés szilárdsága tovább növekszik. Az a felület, amely kapcsolatot teremt az áramvezető és az elektróda összekötéséhez használt keverék és a hengeres testet bevonó keverék között, szintén megnövekszik. Ezenkívül a kompozit elektróda vezetőképessége is nagyobb lesz, továbbá az áramvezető végének legömbölyítésével megelőzhető mechanikai feszültségek koncentrálódása az áramvezető végének környezetében.

Az elektróda lehetőleg hegesztéssel vagy forrasztással kapcsolódik az áramvezetőnek a kisülési cső belsejébe benyúló talpához vagy oldalához. Az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontja és annak környezete olyan fémmel vagy fémből és szigetelőből álló keverékkel van bevonva, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása.

Ha az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontjának bevonatát olyan fém vagy fémből és szigetelőből álló keverék alkotja, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása, akkor az elektróda és az áramvezető közötti kötés szilárdsága és/vagy a korróziós ellenállás tovább javul.

Az áramvezetőnek legalább a kisülési cső belsejébe benyúló vége lehetőleg le van gömbölyítve, az elektróda forrasztással kapcsolódik a legömbölyített véghez, továbbá az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontjának és környezetének bevonatát olyan fém vagy fémből és szigetelőből álló keverék alkotja, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása.

A találmány egy lehetséges kiviteli alakja szerint a nagynyomású gázkisüléses fényforrás tartalmaz ionizálható, fénykibocsátó gázzal és gyújtógázzal feltöltött belső teret határoló, szigetelőanyagból, mindkét végén nyílással készült kisülési csövet, továbbá a kisülési cső egyik nyílásának átmérőjével lényegében megegyező átmérőjű, lényegében henger formájú és a tengelyirányához képest ferde talpú áramvezetőből, valamint a kisülési csőbe benyúló áramvezető talpához hegesztéssel

HU 221 939 Bl vagy forrasztással rögzített elektródából álló kompozit elektródát.

A kompozit elektróda áramvezetője olyan, lényegében hengeres test, amely legalább a hengerpalástján fémből és szigetelőanyagból álló keverékkel van bevonva.

A keverékben lévő fém legalább 50 térfogatszázalékban molibdént, a szigetelőanyag pedig legalább 50 térfogatszázalékban a kisülési cső anyagával megegyező anyagot tartalmaz.

Az áramvezető és a kisülési cső egymáshoz képest úgy helyezkedik el, hogy köztük eredetileg rés van. A kisülési cső egyik végén a nyílásba behelyezett kompozit elektróda egyik vége a kisülési csövön kívülre nyúlik, míg az elektróda a kisülési cső belsejébe nyúlik be. Az áramvezető és a kisülési cső közötti rés vagy egy fémréteg, vagy a kisülési cső anyagának és egy fémnek a keverékéből álló réteg segítségével tömítetten van lezárva.

A jelen találmány egy lehetséges kiviteli alakja szerint a nagynyomású gázkisüléses fényforrásban a kisülési cső nyílásának csak a környezete van egy pillanatra felhevítve, így az ionizálható, fénykibocsátó gáz, valamint a gyújtógáz nem szivárog el a kisülési csőből.

Mivel ennél a kiviteli alaknál az elektróda az áramvezető ferde talpához van hegesztéssel vagy forrasztással rögzítve, ezért az áramvezetővel érintkező keverék felülete nagyobb, mint abban az esetben, amikor az elektróda az áramvezetőnek a tengelyére merőleges talpához kapcsolódik, így az áramvezető és az elektróda közötti kötés szilárdsága tovább növekszik.

Az áramvezetőnek legalább kisülési cső belsejébe benyúló vége lehetőleg le van gömbölyítve, és az elektróda forrasztással kapcsolódik a legömbölyített véghez.

Az áramvezető végének legömbölyítése révén az áramvezetővel érintkező keverék felülete nagyobb lesz, mint abban az esetben, amikor a vége nincs legömbölyítve, így az áramvezető és az elektróda közötti kötés szilárdsága tovább növekszik. Az a felület, amely kapcsolatot teremt az áramvezető és az elektróda összekötéséhez használt keverék és a hengeres testet bevonó keverék között, szintén megnövekszik. Ezenkívül a kompozit elektróda vezetőképessége is nagyobb lesz, továbbá az áramvezető végének legömbölyítésével megelőzhető mechanikai feszültségek koncentrálódása az áramvezető végének környezetében.

Az elektróda lehetőleg hegesztéssel vagy forrasztással kapcsolódik az áramvezetőnek a kisülési cső belsejébe benyúló talpához vagy oldalához. Az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontja és annak környezete olyan fémmel vagy fémből és szigetelőből álló keverékkel van bevonva, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása.

Ha az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontjának bevonatát olyan fém vagy fémből és szigetelőből álló keverék alkotja, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása, akkor az elektróda és az áramvezető közötti kötés szilárdsága és/vagy a korróziós ellenállás tovább javul.

Az áramvezetőnek legalább a kisülési cső belsejébe benyúló vége lehetőleg le van gömbölyítve, az elektróda forrasztással kapcsolódik a legömbölyített véghez, továbbá az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontjának és környezetének bevonatát olyan fém vagy fémből és szigetelőből álló keverék alkotja, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása.

A találmány egy lehetséges kiviteli alakja szerinti nagynyomású gázkisüléses fényforrás tartalmaz ionizálható, fénykibocsátó gázzal és gyújtógázzal feltöltött belső teret határoló, szigetelőanyagból, mindkét végén nyílással készített kisülési csövet, továbbá a kisülési cső egyik nyílásának átmérőjével lényegében megegyező átmérőjű, lényegében henger formájú és a tengelyirányához képest ferde talpú áramvezetőből, valamint a kisülési csőbe benyúló áramvezető talpához hegesztéssel vagy forrasztással rögzített elektródából álló első kompozit elektródát. A találmánynak ez a kiviteli alakja tartalmaz még a kisülési cső egyik nyílásának átmérőjénél kisebb átmérőjű, lényegében henger formájú és a tengelyirányához képest ferde talpú áramvezetőből, valamint a kisülési csőbe benyúló áramvezető talpához hegesztéssel vagy forrasztással rögzített elektródából álló második kompozit elektródát is.

Az első és a második kompozit elektróda mindegyik áramvezetője olyan, lényegében hengeres testet képez, amely legalább a hengerpalástján fémből és szigetelőanyagból álló keverékkel van bevonva.

A lényegében hengeres test bevonatát képező keverékben a fém legalább 50 térfogatszázalékban molibdént, a szigetelőanyag pedig legalább 50 térfogatszázalékban a kisülési cső anyagával megegyező anyagot tartalmaz.

A kisülési cső és az első kompozit elektróda anyaga a közös felületen össze van hegesztve. A kisülési cső egyik nyílásába behelyezett első kompozit elektróda egyik vége a kisülési csövön kívülre nyúlik, míg a kompozit elektróda elektródája a kisülési cső belsejébe nyúlik be. A második kompozit elektróda áramvezetője és a kisülési cső egymáshoz képest úgy helyezkedik el, hogy köztük rés van. Az áramvezető és a kisülési cső közötti rés vagy egy fémréteg, vagy a kisülési cső anyagának és egy fémnek a keverékéből álló réteg segítségével tömítetten van lezárva. A kisülési cső másik nyílásába behelyezett második kompozit elektróda egyik vége a kisülési csövön kívülre nyúlik, míg a kompozit elektróda elektródája a kisülési cső belsejébe nyúlik be.

A találmány egy lehetséges kiviteli alakja szerint a nagynyomású gázkisüléses fényforrás teljesen tömítetten van lezárva, és teljes mértékben megtartja a vezetőképességét. Ennél a kiviteli alaknál az első kompozit elektróda és a kisülési cső össze van hegesztve. A kompozit elektróda áramvezetője olyan, lényegében hengeres test, amely legalább a hengerpalástján fémből és szigetelőanyagból álló keverékkel van bevonva.

HU 221 939 Β1

Ennél a kiviteli alaknál a kisülési cső másik nyílásánál, az áramvezető és a kisülési cső közötti rés tömített lezárása a fém és a szigetelőanyag keverékéből álló réteg helyett a szokásos módon forrasztással is elvégezhető.

Mivel ennél a kiviteli alaknál az elektróda az áramvezető ferde talpához van hegesztéssel vagy forrasztással rögzítve, ezért az áramvezetővel érintkező keverék felülete nagyobb, mint abban az esetben, amikor az elektróda az áramvezetőnek a tengelyére merőleges talpához kapcsolódik, így az áramvezető és az elektróda közötti kötés szilárdsága tovább növekszik.

Az áramvezetőnek legalább kisülési cső belsejébe benyúló vége lehetőleg le van gömbölyítve, és az elektróda forrasztással kapcsolódik a legömbölyített véghez.

Az áramvezető végének legömbölyítése révén az áramvezetővel érintkező keverék felülete nagyobb lesz, mint abban az esetben, amikor a vége nincs legömbölyítve, így az áramvezető és az elektróda közötti kötés szilárdsága tovább növekszik. Az a felület, amely kapcsolatot teremt az áramvezető és az elektróda összekötéséhez használt keverék és a hengeres testet bevonó keverék között, szintén megnövekszik. Ezenkívül a kompozit elektróda vezetőképessége is nagyobb lesz, továbbá az áramvezető végének legömbölyítésével megelőzhető mechanikai feszültségek koncentrálódása az áramvezető végének környezetében.

Az elektróda lehetőleg hegesztéssel vagy forrasztással kapcsolódik az áramvezetőnek a kisülési cső belsejébe benyúló talpához vagy oldalához. Az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontja és annak környezete olyan fémmel vagy fémből és szigetelőből álló keverékkel van bevonva, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása.

Ha az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontjának bevonatát olyan fém vagy fémből és szigetelőből álló keverék alkotja, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása, akkor az elektróda és az áramvezető közötti kötés szilárdsága és/vagy a korróziós ellenállás tovább javul.

Az áramvezetőnek legalább a kisülési cső belsejébe benyúló vége lehetőleg le van gömbölyítve, az elektróda forrasztással kapcsolódik a legömbölyített véghez, továbbá az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontjának és környezetének bevonatát olyan fém vagy fémből és szigetelőből álló keverék alkotja, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása.

A találmány egy lehetséges kiviteli alakja szerint a nagynyomású gázkisüléses fényforrás tartalmaz ionizálható, fénykibocsátó gázzal és gyújtógázzal feltöltött belső teret határoló, szigetelőanyagból, mindkét végén nyílással készült kisülési csövet, továbbá a kisülési cső egyik nyílásának átmérőjével lényegében megegyező átmérőjű, lényegében áramvezetőből és az áramvezetőnek a kisülési cső belsejébe benyúló oldalához hegesztéssel vagy forrasztással rögzített elektródából álló kompozit elektródát.

A kompozit elektróda áramvezetője olyan, lényegében hengeres test, amely legalább a hengerpalástján fémből és szigetelőanyagból álló keverékkel van bevonva, és tengelyiránya megegyezik a vele szemben lévő elektróda tengelyirányával.

A keverékben lévő fém legalább 50 térfogatszázalékban molibdént, a szigetelőanyag pedig legalább 50 térfogatszázalékban a kisülési cső anyagával megegyező anyagot tartalmaz.

A kompozit elektróda és a kisülési cső össze van hegesztve. A kisülési cső egyik nyílásába behelyezett kompozit elektróda egyik vége a kisülési csövön kívülre nyúlik, míg a kompozit elektróda elektródája a kisülési cső belsejébe nyúlik be.

A találmány egy lehetséges kiviteli alakja szerint a nagynyomású gázkisüléses fényforrás teljesen tömítetten van lezárva, és teljes mértékben megtartja a vezetőképességét. Ennél a kiviteli alaknál az első kompozit elektróda és a kisülési cső össze van hegesztve. A kompozit elektróda áramvezetője olyan, lényegében hengeres test, amely legalább a hengerpalástján fémből és szigetelőanyagból álló keverékkel van bevonva.

Mivel ennél a kiviteli alaknál az elektróda az áramvezető oldalához van hegesztéssel vagy forrasztással rögzítve, ezért az áramvezetővel érintkező keverék felülete nagyobb, mint abban az esetben, amikor az elektróda az áramvezetőnek a tengelyére merőleges talpához kapcsolódik, így az áramvezető és az elektróda közötti kötés szilárdsága tovább növekszik.

A nagynyomású gázkisüléses fényforrás gyorsabb begyújtása érdekében célszerű, ha az elektróda tengelyiránya lényegében megegyezik a vele szemben levő másik elektróda tengelyirányával. A találmány szerinti nagynyomású gázkisüléses fényforrásnál gyors gyújtás érhető el, ha az elektróda tengelyiránya lényegében megegyezik a vele szemben levő másik elektróda tengelyirányával.

Az elektróda lehetőleg hegesztéssel vagy forrasztással kapcsolódik az áramvezetőnek a kisülési cső belsejébe benyúló oldalához. Az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontja és annak környezete olyan fémmel vagy fémből és szigetelőből álló keverékkel van bevonva, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása.

Ha az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontjának bevonatát olyan fém vagy fémből és szigetelőből álló keverék alkotja, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása, akkor az elektróda és az áramvezető közötti kötés szilárdsága és/vagy a korróziós ellenállás tovább javul.

A találmány egy lehetséges kiviteli alakja szerint a nagynyomású gázkisüléses fényforrás tartalmaz ionizálható, fénykibocsátó gázzal és gyújtógázzal feltöltött bel10

HU 221 939 Β1 ső teret határoló, szigetelőanyagból, mindkét végén nyílással készült kisülési csövet, továbbá a kisülési cső egyik nyílásának átmérőjénél kisebb átmérőjű hengeres áramvezetőből és az áramvezetőnek a kisülési cső belsejébe benyúló oldalához hegesztéssel vagy forrasztással rögzített elektródából álló kompozit elektródát.

A kompozit elektróda áramvezetője olyan hengeres test, amely legalább a hengerpalástján fémből és szigetelőanyagból álló keverékkel van bevonva, és tengelyiránya megegyezik a vele szemben lévő elektróda tengelyirányával.

A keverékben lévő fém legalább 50 térfogatszázalékban molibdént, a szigetelőanyag pedig legalább 50 térfogatszázalékban a kisülési cső anyagával megegyező anyagot tartalmaz.

Az áramvezető és a kisülési cső egymáshoz képest úgy helyezkedik el, hogy köztük rés van. A kisülési cső egyik végén a nyílásba behelyezett kompozit elektróda egyik vége a kisülési csövön kívülre nyúlik, míg az elektróda a kisülési cső belsejébe nyúlik be. Az áramvezető és a kisülési cső közötti rés vagy egy fémréteg, vagy a kisülési cső anyagának és egy fémnek a keverékéből álló réteg segítségével tömítetten van lezárva.

A jelen találmány egy lehetséges kiviteli alakja szerint a nagynyomású gázkisüléses fényforrásban a kisülési cső nyílásának csak a környezete van egy pillanatra felhevítve, így az ionizálható, fénykibocsátó gáz, valamint a gyújtógáz nem szivárog el a kisülési csőből.

A nagynyomású gázkisüléses fényforrásnál gyors gyújtás érhető el, ha az elektróda tengelyiránya lényegében megegyezik a vele szemben levő másik elektróda tengelyirányával.

Az elektróda lehetőleg hegesztéssel vagy forrasztással kapcsolódik az áramvezetőnek a kisülési cső belsejébe benyúló oldalához. Az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontja és annak környezete olyan fémmel vagy fémből és szigetelőből álló keverékkel van bevonva, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása.

Ha az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontjának bevonatát olyan fém vagy fémből és szigetelőből álló keverék alkotja, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása, akkor az elektróda és az áramvezető közötti kötés szilárdsága és/vagy a korróziós ellenállás tovább javul.

A találmány egy lehetséges kiviteli alakja szerinti nagynyomású gázkisüléses fényforrás tartalmaz ionizálható, fénykibocsátó gázzal és gyújtógázzal feltöltött belső teret határoló, szigetelőanyagból, mindkét végén nyílással készített kisülési csövet, továbbá a kisülési cső egyik nyílásának átmérőjével lényegében megegyező átmérőjű, lényegében henger formájú áramvezetőből, valamint a kisülési csőbe benyúló áramvezető oldalához hegesztéssel vagy forrasztással rögzített elektródából álló első kompozit elektródát. A találmánynak ez a kiviteli alakja tartalmaz még a kisülési cső egyik nyílásának átmérőjénél kisebb átmérőjű, lényegében henger formájú áramvezetőből, valamint a kisülési csőbe benyúló áramvezető oldalához hegesztéssel vagy forrasztással rögzített elektródából álló második kompozit elektródát is.

Az első és a második kompozit elektróda mindegyik áramvezetője olyan, lényegében hengeres testet képez, amely legalább a hengerpalástján fémből és szigetelőanyagból álló keverékkel van bevonva. Az első kompozit elektróda elektródájának tengelyiránya lényegében megegyezik a második kompozit elektróda tengelyirányával.

A lényegében hengeres test bevonatát képező keverékben a fém legalább 50 térfogatszázalékban molibdént, a szigetelőanyag pedig legalább 50 térfogatszázalékban a kisülési cső anyagával megegyező anyagot tartalmaz.

A kisülési cső és az első kompozit elektróda össze van hegesztve. A kisülési cső egyik nyílásába behelyezett első kompozit elektróda egyik vége a kisülési csövön kívülre nyúlik, míg a kompozit elektróda elektródája a kisülési cső belsejébe nyúlik be. A második kompozit elektróda áramvezetője és a kisülési cső egymáshoz képest úgy helyezkedik el, hogy köztük rés van. Az áramvezető és a kisülési cső közötti rés vagy egy fémréteg, vagy a kisülési cső anyagának és egy fémnek a keverékéből álló réteg segítségével tömítetten van lezárva. A kisülési cső másik nyílásába behelyezett második kompozit elektróda egyik vége a kisülési csövön kívülre nyúlik, míg a kompozit elektróda elektródája a kisülési cső belsejébe nyúlik be.

A találmány egy lehetséges kiviteli alakja szerint a nagynyomású gázkisüléses fényforrás teljesen tömítetten van lezárva, és teljes mértékben megtartja a vezetőképességét. Ennél a kiviteli alaknál az első kompozit elektróda és a kisülési cső össze van hegesztve. Az első kompozit elektróda áramvezetője olyan, lényegében hengeres test, amely legalább a hengerpalástján fémből és szigetelőanyagból álló keverékkel van bevonva.

Ennél a kiviteli alaknál a kisülési cső másik nyílásánál, az áramvezető és a kisülési cső közötti rés tömített lezárása a fém és a szigetelőanyag keverékéből álló réteg helyett a szokásos módon forrasztással is elvégezhető.

A nagynyomású gázkisüléses fényforrásnál gyors gyújtás érhető el, ha az elektróda tengelyiránya lényegében megegyezik a vele szemben levő másik elektróda tengelyirányával.

Az elektróda lehetőleg hegesztéssel vagy forrasztással kapcsolódik az áramvezetőnek a kisülési cső belsejébe benyúló oldalához. Az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontja és annak környezete olyan fémmel vagy fémből és szigetelőből álló keverékkel van bevonva, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása.

Ha az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontjának bevonatát olyan fém vagy fémből és szigetelőből álló keverék alkotja, amelynek az olvadáspontja

HU 221 939 Bl és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása, akkor az elektróda és az áramvezető közötti kötés szilárdsága és/vagy a korróziós ellenállás tovább javul.

A találmány egy lehetséges kiviteli alakja szerint a nagynyomású gázkisüléses fényforrás tartalmaz ionizálható, fénykibocsátó gázzal és gyújtógázzal feltöltött belső teret határoló, szigetelőanyagból, mindkét végén nyílással készült és legalább az egyik nyílás környezetében fémmel vagy fém és szigetelőanyag keverékével bevont kisülési csövet, a kisülési cső egyik nyílásához forrasztással rögzített, a kisülési csőbe benyúló elektródát, továbbá szigetelőanyagból készült, a kisülési cső legalább egyik nyílásának átmérőjével lényegében megegyező átmérőjű dugót.

A keverékben lévő fém legalább 50 térfogatszázalékban molibdént, a szigetelőanyag pedig legalább 50 térfogatszázalékban a kisülési cső anyagával megegyező anyagot tartalmaz.

A kisülési cső és a dugó össze van hegesztve. A dugó a kisülési nyílásába van behelyezve.

Ha az elektródát a kisülési cső nyílásának környezetében rögzítjük, akkor a nyílás környezete és az elektróda közötti érintkezési felület elegendően nagy lesz ahhoz, hogy az elektróda kötési szilárdsága nagy legyen.

Az elektróda lehetőleg hegesztéssel vagy forrasztással kapcsolódik az áramvezetőnek a kisülési cső belsejébe benyúló oldalához. Az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontja és annak környezete olyan fémmel vagy fémből és szigetelőből álló keverékkel van bevonva, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása.

Ha az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontjának bevonatát olyan fém vagy fémből és szigetelőből álló keverék alkotja, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása, akkor az elektróda és az áramvezető közötti kötés szilárdsága és/vagy a korróziós ellenállás tovább javul.

A találmány egy lehetséges kiviteli alakja szerint a nagynyomású gázkisüléses fényforrás tartalmaz ionizálható, fénykibocsátó gázzal és gyújtógázzal feltöltött belső teret határoló, szigetelőanyagból, mindkét végén nyílással készült és legalább az egyik nyílás környezetében fémmel vagy fém és szigetelőanyag keverékével bevont kisülési csövet, a kisülési cső egyik nyílásához forrasztással rögzített, a kisülési csőbe benyúló elektródát, továbbá szigetelőanyagból készült, a kisülési cső legalább egyik nyílásának átmérőjénél kisebb átmérőjű dugót.

A keverékben lévő fém legalább 50 térfogatszázalékban molibdént, a szigetelőanyag pedig legalább 50 térfogatszázalékban a kisülési cső anyagával megegyező anyagot tartalmaz.

A kisülési cső keverékkel bevont nyílásába behelyezett dugó és a kisülési cső között rés van. A dugó és a kisülési cső közötti rés vagy egy fémréteg, vagy a kisülési cső anyagának és egy fémnek a keverékéből álló réteg segítségével tömítetten van lezárva.

Ha az elektródát a kisülési cső nyílásának környezetében rögzítjük, akkor a nyílás környezete és az elektróda közötti érintkezési felület elegendően nagy lesz ahhoz, hogy az elektróda kötési szilárdsága nagy legyen.

Az elektróda lehetőleg hegesztéssel vagy forrasztással kapcsolódik az áramvezetőnek a kisülési cső belsejébe benyúló oldalához. Az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontja és annak környezete olyan fémmel vagy fémből és szigetelőből álló keverékkel van bevonva, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása.

Ha az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontjának bevonatát olyan fém vagy fémből és szigetelőből álló keverék alkotja, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása, akkor az elektróda és az áramvezető közötti kötés szilárdsága és/vagy a korróziós ellenállás tovább javul.

A találmány tárgyát képezi még kompozit elektróda nagynyomású gázkisüléses fényforráshoz, amely tartalmaz lényegében hengeres testet képező, legalább a hengerpalástján fém és szigetelőanyag keverékéből álló bevonattal ellátott áramvezetőt, továbbá az áramvezető talpához vagy oldalához hegesztéssel vagy forrasztással rögzített elektródát.

A hengeres testen bevonatot képező keverékben lévő fém legalább 50 térfogatszázalékban molibdént, a keverékben levő szigetelőanyag pedig legalább 50 térfogatszázalékban a kisülési cső anyagával megegyező anyagot tartalmaz.

Az elektróda a hengeres testet képező, legalább a hengerpalástján fémből és szigetelőből álló keverékkel bevont áramvezető talpához vagy oldalához hegesztéssel vagy forrasztással van rögzítve, ezért lehetőség van arra, hogy az áramvezető felületét egyenletesebb vastagsággal vonjuk be a fémből és szigetelőből álló keverékkel, mint abban az esetben, amikor az áramvezető talpán kiképzett mélyedésbe ágyazzuk be az elektródát, így a kompozit elektróda gyártása is egyszerűbb, mint abban az esetben, amikor a kompozit elektróda egy másik alkatrésszel, például sapkával van ellátva.

Az áramvezetőnek legalább az egyik vége lehetőleg le van gömbölyítve, és az elektróda forrasztással kapcsolódik a legömbölyített véghez.

Az áramvezető végének legömbölyítése révén az áramvezetővel érintkező keverék felülete nagyobb lesz, mint abban az esetben, amikor a vége nincs legömbölyítve, így az áramvezető és az elektróda közötti kötés szilárdsága tovább növekszik. Az a felület, amely kapcsolatot teremt az áramvezető és az elektróda összekötéséhez használt keverék, valamint a hengeres testet bevonó keverék között, szintén megnövekszik. Ezenkívül a kompozit elektróda vezetőképessége is nagyobb lesz, továbbá az áramvezető végének legömbölyítésével

HU 221 939 Β1 megelőzhető mechanikai feszültségek koncentrálódása az áramvezető végének környezetében.

Az elektróda lehetőleg hegesztéssel vagy forrasztással kapcsolódik az áramvezető oldalához. Az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontja, valamint annak környezete olyan fémmel vagy fémből és szigetelőből álló keverékkel van bevonva, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása.

Ha az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontjának bevonatát olyan fém vagy fémből és szigetelőből álló keverék alkotja, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása, akkor az elektróda és az áramvezető közötti kötés szilárdsága és/vagy a korróziós ellenállás tovább javul.

Célszerűen az áramvezetőnek legalább az egyik vége lehetőleg le van gömbölyítve, az elektróda forrasztással kapcsolódik a legömbölyített véghez, továbbá az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontjának, valamint környezetének bevonatát olyan fém vagy fémből és szigetelőből álló keverék alkotja, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása.

A találmány egy lehetséges kiviteli alakja szerint a kompozit elektróda tartalmaz lényegében hengeres testet képező, legalább a hengerpalástján fém és szigetelőanyag keverékéből álló bevonattal ellátott, a tengelyirányához képest ferde talppal rendelkező áramvezetőt, továbbá az áramvezető ferde talpához hegesztéssel vagy forrasztással rögzített elektródát.

A hengeres testen bevonatot képező keverékben lévő fém legalább 50 térfogatszázalékban molibdént, a keverékben levő szigetelőanyag pedig legalább 50 térfogatszázalékban a kisülési cső anyagával megegyező anyagot tartalmaz.

Az elektróda oldalához hegesztéssel vagy forrasztással van rögzítve az áramvezető ferde talpához, ezért az áramvezetővel érintkező keverék felülete nagyobb, mint abban az esetben, amikor az elektróda az áramvezetőnek a tengelyére merőleges talpához kapcsolódik, így az áramvezető és az elektróda közötti kötés szilárdsága tovább növekszik.

Az áramvezetőnek legalább az egyik vége lehetőleg le van gömbölyítve, és az elektróda forrasztással kapcsolódik a legömbölyített véghez.

Az áramvezető végének legömbölyítése révén az áramvezetővel érintkező keverék felülete nagyobb lesz, mint abban az esetben, amikor a vége nincs legömbölyítve, így az áramvezető és az elektróda közötti kötés szilárdsága tovább növekszik. Az a felület, amely kapcsolatot teremt az áramvezető és az elektróda összekötéséhez használt keverék, valamint a hengeres testet bevonó keverék között, szintén megnövekszik. Ezenkívül a kompozit elektróda vezetőképessége is nagyobb lesz, továbbá az áramvezető végének legömbölyítésével megelőzhető mechanikai feszültségek koncentrálódása az áramvezető végének környezetében.

Az elektróda lehetőleg hegesztéssel vagy forrasztással kapcsolódik az áramvezető oldalához. Az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontja, valamint annak környezete olyan fémmel vagy fémből és szigetelőből álló keverékkel van bevonva, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása.

Ha az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontjának bevonatát olyan fém vagy fémből és szigetelőből álló keverék alkotja, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvozet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása, akkor az elektróda és az áramvezető közötti kötés szilárdsága és/vagy a korróziós ellenállás tovább javul.

Előnyösen az áramvezetőnek legalább az egyik vége lehetőleg le van gömbölyítve, az elektróda forrasztással kapcsolódik a legömbölyített véghez, továbbá az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontjának, valamint környezetének bevonatát olyan fém vagy fémből és szigetelőből álló keverék alkotja, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása.

A találmány egy lehetséges kiviteli alakja szerint a kompozit elektróda tartalmaz lényegében hengeres testet képező, legalább a hengerpalástján fém és szigetelőanyag keverékéből álló bevonattal ellátott áramvezetőt, az áramvezető oldalához hegesztéssel vagy forrasztással rögzített elektródát, amely elektróda tengelyiránya lényegében megegyezik a vele szemben levő elektróda tengelyirányával.

A hengeres testen bevonatot képező keverékben lévő fém legalább 50 térfogatszázalékban molibdént, a keverékben levő szigetelőanyag pedig legalább 50 térfogatszázalékban a kisülési cső anyagával megegyező anyagot tartalmaz.

A nagynyomású gázkisüléses fényforrásnál gyors gyújtás érhető el, ha az elektróda tengelyiránya lényegében megegyezik a vele szemben levő másik elektróda tengelyirányával.

Az elektróda lehetőleg hegesztéssel vagy forrasztással kapcsolódik az áramvezetőnek a kisülési csőbe benyúló oldalához. Az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontja, valamint annak környezete olyan fémmel vagy fémből és szigetelőből álló keverékkel van bevonva, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása.

Ha az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontjának bevonatát olyan fém vagy fémből és szigetelőből álló keverék alkotja, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása, akkor az elektró13

HU 221 939 Β1 da és az áramvezető közötti kötés szilárdsága és/vagy a korróziós ellenállás tovább javul.

A találmány tárgya eljárás nagynyomású gázkisüléses fényforrás gyártására. Az eljárás során létrehozunk ionizálható, fénykibocsátó gázzal és gyújtógázzal feltöltött belső teret határoló, szigetelőanyagból, mindkét végén nyílással készített kisülési csövet, valamint lényegében hengeres testet képező, legalább a hengerpalástján fém és szigetelőanyag keverékével bevont áramvezetőből és elektródából álló kompozit elektródát.

A lényegében hengeres test bevonatát képező keverékben a fém legalább 50 térfogatszázalékban molibdént, a szigetelőanyag pedig legalább 50 térfogatszázalékban a kisülési cső anyagával megegyező anyagot tartalmaz. A lényegében henger formájú áramvezető átmérője lényegében megegyezik a kisülési cső egyik nyílásának átmérőjével.

Az eljárás következő lépéseként a kisülési cső egyik nyílásába behelyezzük a kompozit elektródát oly módon, hogy a kompozit elektróda egyik vége a kisülési csövön kívülre nyúljon, míg a kompozit elektróda elektródája a kisülési cső belsejébe nyúljon be. Az eljárás utolsó lépéseként a kisülési csövet és a kompozit elektródát összehegesztjük.

Ha az eljárás során a kompozit elektróda lényegében hengeres testet képező, legalább a hengerpalástján fém és szigetelőanyag keverékével bevont áramvezetőjét, a kompozit elektródát és a kisülési csövet összehegesztjük, akkor nagynyomású gázkisüléses fényforrás teljesen tömítetten lesz lezárva, és vezetőképessége teljes mértékben megmarad.

Egy példa szerinti gyártási eljárás során létrehozunk ionizálható, fénykibocsátó gázzal és gyújtógázzal feltöltött belső teret határoló, szigetelőanyagból, mindkét végén nyílással készített kisülési csövet, valamint lényegében hengeres testet képező, legalább a hengerpalástján fém és szigetelőanyag keverékével bevont áramvezetőből és elektródából álló kompozit elektródát.

A lényegében hengeres test bevonatát képező keverékben a fém legalább 50 térfogatszázalékban molibdént, a szigetelőanyag pedig legalább 50 térfogatszázalékban a kisülési cső anyagával megegyező anyagot tartalmaz. A lényegében henger formájú áramvezető átmérője kisebb a kisülési cső egyik nyílásának átmérőjénél.

Az eljárás következő lépéseként a kisülési cső egyik nyílásába behelyezzük a kompozit elektródát oly módon, hogy a kompozit elektróda egyik vége a kisülési csövön kívülre nyúljon, míg a kompozit elektróda elektródája a kisülési cső belsejébe nyúljon be. Az áramvezető és a kisülési cső összeillesztésekor rést hagyunk közöttük. A rést fémből vagy fém és a kisülési cső anyagával megegyező szigetelőanyag keverékéből álló réteg segítségével tömítetten lezáquk.

Egy példa szerinti gyártási eljárás során a kisülési cső nyílásának csak a környezetét hevítjük fel egy pillanatra, így az ionizálható, fénykibocsátó gáz és a gyújtógáz nem szivárog el a kisülési csőből.

Egy példa szerinti gyártási eljárás során létrehozunk ionizálható, fénykibocsátó gázzal és gyújtógázzal feltöltött belső teret határoló, szigetelőanyagból, mindkét végén nyílással készített kisülési csövet, továbbá lényegében hengeres testet képező, legalább a hengerpalástján fém és szigetelőanyag keverékével bevont áramvezetőből, szigetelőanyagból, valamint elektródából álló első és második kompozit elektródát.

A lényegében hengeres test bevonatát képező keverékben a fém legalább 50 térfogatszázalékban molibdént, a szigetelőanyag pedig legalább 50 térfogatszázalékban a kisülési cső anyagával megegyező anyagot tartalmaz. Az első kompozit elektróda lényegében henger formájú áramvezetőjének átmérője lényegében megegyezik a kisülési cső egyik nyílásának átmérőjével. A második kompozit elektróda lényegében henger formájú áramvezetőjének átmérője kisebb a kisülési cső másik nyílásának átmérőjénél.

Az eljárás következő lépéseként a kisülési cső egyik nyílásába behelyezzük az első kompozit elektródát oly módon, hogy a kompozit elektróda egyik vége a kisülési csövön kívülre nyúljon, míg a kompozit elektróda elektródája a kisülési cső belsejébe nyúljon be, majd a kisülési csövet és az első kompozit elektródát összehegesztjük. Az eljárás utolsó lépéseként a kisülési cső másik nyílásába behelyezzük a második kompozit elektródát oly módon, hogy a kompozit elektróda egyik vége a kisülési csövön kívülre nyúljon, míg a kompozit elektróda elektródája a kisülési cső belsejébe nyúljon be. A második kompozit elektróda áramvezetője és a kisülési cső összeillesztésekor rést hagyunk közöttük. A rést fémből vagy fém és a kisülési cső anyagával megegyező szigetelőanyag keverékéből álló réteg segítségével tömítetten lezárjuk.

Egy példa szerinti gyártási eljárás során az első kompozit elektróda lényegében hengeres testet képező, legalább a hengerpalástján fém és szigetelőanyag keverékével bevont áramvezetőjét, a kompozit elektródát és a kisülési csövet összehegesztjük. Ennek következtében a nagynyomású gázkisüléses fényfonás teljesen tömítetten lesz lezárva, és vezetőképessége teljes mértékben megmarad.

Ennél az eljárásnál a rés tömített lezárását elvégezhetjük a szokásos forrasztással.

Egy példa szerinti gyártási eljárás során létrehozunk ionizálható, fénykibocsátó gázzal és gyújtógázzal feltöltött belső teret határoló, szigetelőanyagból, mindkét végén nyílással készített kisülési csövet, valamint lényegében hengeres testet képező, legalább a hengerpalástján fém és szigetelőanyag keverékével bevont áramvezetőből és az áramvezető talpához vagy oldalához hegesztéssel vagy forrasztással rögzített elektródából álló kompozit elektródát.

A lényegében hengeres test bevonatát képező keverékben a fém legalább 50 térfogatszázalékban molibdént, a szigetelőanyag pedig legalább 50 térfogatszázalékban a kisülési cső anyagával megegyező anyagot tartalmaz. A lényegében henger formájú áramvezető átmérője kisebb a kisülési cső egyik nyílásának átmérőjénél.

Az eljárás következő lépéseként a kisülési cső egyik nyílásába behelyezzük a kompozit elektródát oly

HU 221 939 Bl módon, hogy a kompozit elektróda egyik vége a kisülési csövön kívülre nyúljon, míg a kompozit elektróda elektródája a kisülési cső belsejébe nyúljon be. Az eljárás utolsó lépéseként a kisülési csövet és a kompozit elektródát összehegesztjük.

Egy példa szerinti gyártási eljárás során a kompozit elektróda lényegében hengeres testet képező, legalább a hengerpalástján fém és szigetelőanyag keverékével bevont áramvezetőjét, a kompozit elektródát és a kisülési csövet összehegesztjük. így a nagynyomású gázkisüléses fényforrás teljesen tömítetten lesz lezárva, és vezetőképessége teljes mértékben megmarad.

Mivel ennél az eljárásnál az elektróda hengeres testet képező, legalább a hengerpalástján fémből és szigetelőből álló keverékkel bevont áramvezető talpához vagy oldalához hegesztéssel vagy forrasztással van rögzítve, ezért lehetőség van arra, hogy az áramvezető felületét egyenletesebb vastagsággal vonjuk be a fémből és szigetelőből álló keverékkel, mint abban az esetben, amikor az áramvezető talpán kiképzett mélyedésbe ágyazzuk be az elektródát. így a kompozit elektróda gyártása is egyszerűbb, mint abban az esetben, amikor egy másik alkatrésszel, például sapkával van ellátva.

Az áramvezetőnek legalább az egyik vége lehetőleg le van gömbölyítve, és az elektróda forrasztással kapcsolódik a legömbölyített véghez.

Az áramvezető végének legömbölyítése révén az elektróda áramvezetővel érintkező felülete nagyobb lesz, mint abban az esetben, amikor a vége nincs legömbölyítve, így az áramvezető és az elektróda közötti kötés szilárdsága tovább növekszik. Az a villamos vezetőfelület, amely kapcsolatot teremt az áramvezető és az elektróda összekötéséhez használt keverék és a hengeres testet bevonó keverék között, szintén megnövekszik. Ezenkívül a kompozit elektróda eredő vezetőképessége is nagyobb lesz, továbbá az áramvezető végének legömbölyítésével megelőzhető mechanikai feszültségek koncentrálódása az áramvezető végének környezetében.

Az elektróda az áramvezető oldalához is kapcsolódhat hegesztéssel vagy forrasztással. Az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontját és annak környezetét olyan fémmel vagy fémből és szigetelőből álló keverékkel vonjuk be, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása.

Ha az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontjának bevonatát olyan fém vagy fémből és szigetelőből álló keverék alkotja, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása, akkor az elektróda és az áramvezető közötti kötés szilárdsága és/vagy a korróziós ellenállás tovább javul.

Célszerűen az áramvezetőnek legalább az egyik vége lehetőleg le van gömbölyítve, az elektróda forrasztással kapcsolódik a legömbölyített véghez, továbbá az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontjának és környezetének bevonatát olyan fém vagy fémből és szigetelőből álló keverék alkotja, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása.

Egy példa szerinti gyártási eljárás során létrehozunk ionizálható, fénykibocsátó gázzal és gyújtógázzal feltöltött belső teret határoló, szigetelőanyagból, mindkét végén nyílással készített kisülési csövet, valamint hengeres testet képező, legalább a hengerpalástján fém és szigetelőanyag keverékével bevont áramvezetőből és az áramvezető talpához vagy oldalához hegesztéssel vagy forrasztással rögzített elektródából álló kompozit elektródát.

A hengeres test bevonatát képező keverékben a fém legalább 50 térfogatszázalékban molibdént, a szigetelőanyag pedig legalább 50 térfogatszázalékban a kisülési cső anyagával megegyező anyagot tartalmaz. A lényegében henger formájú áramvezető átmérője kisebb a kisülési cső egyik nyílásának átmérőjénél.

Az eljárás következő lépéseként a kisülési cső egyik nyílásába behelyezzük a kompozit elektródát oly módon, hogy a kompozit elektróda egyik vége a kisülési csövön kívülre nyúljon, míg a kompozit elektróda elektródája a kisülési cső belsejébe nyúljon be. Az áramvezető és a kisülési cső összeillesztésekor rést hagyunk közöttük. A rést fémből vagy fém és a kisülési cső anyagával megegyező szigetelőanyag keverékéből álló réteg segítségével tömítetten lezárjuk.

Egy példa szerinti gyártási eljárás során a kisülési cső nyílásának csak a környezetét hevítjük fel egy pillanatra, így az ionizálható, fénykibocsátó gáz és a gyújtógáz nem szivárog el a kisülési csőből.

Mivel ennél az eljárásnál az elektróda hengeres testet képező, legalább a hengerpalástján fémből és szigetelőből álló keverékkel bevont áramvezető talpához vagy oldalához hegesztéssel vagy forrasztással van rögzítve, ezért lehetőség van arra, hogy az áramvezető felületét egyenletesebb vastagsággal vonjuk be a fémből és szigetelőből álló keverékkel, mint abban az esetben, amikor az áramvezető talpán kiképzett mélyedésbe ágyazzuk be az elektródát. így a kompozit elektróda gyártása is egyszerűbb, mint abban az esetben, amikor egy másik alkatrésszel, például sapkával van ellátva.

Az áramvezetőnek legalább az egyik vége lehetőleg le van gömbölyítve, és az elektróda forrasztással kapcsolódik a legömbölyített véghez.

Az áramvezető végének legömbölyítése révén az áramvezetővel érintkező keverék felülete nagyobb lesz, mint abban az esetben, amikor a vége nincs legömbölyítve, így az áramvezető és az elektróda közötti kötés szilárdsága tovább növekszik. Az a felület, amely kapcsolatot teremt az áramvezető és az elektróda összekötéséhez használt keverék és a hengeres testet bevonó keverék között, szintén megnövekszik. Ezenkívül a kompozit elektróda vezetőképessége is nagyobb lesz, továbbá az áramvezető végének legömbölyítésével megelőzhető mechanikai feszültségek koncentrálódása az áramvezető végének környezetében.

Az elektróda az áramvezető oldalához is kapcsolódhat hegesztéssel vagy forrasztással. Az elektróda és az

HU 221 939 Β1 áramvezető kapcsolódási pontját és annak környezetét olyan fémmel vagy fémből és szigetelőből álló keverékkel vonjuk be, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása.

Ha az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontjának bevonatát olyan fém vagy fémből és szigetelőből álló keverék alkotja, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása, akkor az elektróda és az áramvezető közötti kötés szilárdsága és/vagy a korróziós ellenállás tovább javul.

Egy példa szerinti gyártási eljárás során létrehozunk ionizálható, fénykibocsátó gázzal és gyújtógázzal feltöltött belső teret határoló, szigetelőanyagból, mindkét végén nyílással készített kisülési csövet, továbbá hengeres testet képező, legalább a hengerpalástján fém és szigetelőanyag keverékével bevont áramvezetőből, valamint az áramvezető talpához hegesztéssel vagy forrasztással rögzített elektródából álló első és második kompozit elektródát.

A hengeres test bevonatát képező keverékben a fém legalább 50 térfogatszázalékban molibdént, a szigetelőanyag pedig legalább 50 térfogatszázalékban a kisülési cső anyagával megegyező anyagot tartalmaz. Az első kompozit elektróda áramvezetőjének átmérője lényegében megegyezik a kisülési cső egyik nyílásának átmérőjével. A második kompozit elektróda áramvezetőjének átmérője kisebb a kisülési cső másik nyílásának átmérőjénél.

Az eljárás következő lépéseként a kisülési cső egyik nyílásába behelyezzük az első kompozit elektródát oly módon, hogy a kompozit elektróda egyik vége a kisülési csövön kívülre nyúljon, míg a kompozit elektróda elektródája a kisülési cső belsejébe nyúljon be, majd a kisülési csövet és az első kompozit elektródát összehegesztjük. Az eljárás utolsó lépéseként a kisülési cső másik nyílásába behelyezzük a második kompozit elektródát oly módon, hogy a kompozit elektróda egyik vége a kisülési csövön kívülre nyúljon, míg a kompozit elektróda elektródája a kisülési cső belsejébe nyúljon be. A második kompozit elektróda áramvezetője és a kisülési cső összeillesztésekor rést hagyunk közöttük. A rést fémből vagy fém és a kisülési cső anyagával megegyező szigetelőanyag keverékéből álló réteg segítségével tömítetten lezátjuk.

Egy példa szerinti gyártási eljárás során az első kompozit elektróda lényegében hengeres testet képező, legalább a hengerpalástján fém és szigetelőanyag keverékével bevont áramvezetőjét, az első kompozit elektródát és a kisülési csövet összehegesztjük. így a nagynyomású gázkisüléses fényforrás teljesen tömítetten lesz lezárva, és vezetőképessége teljes mértékben megmarad.

Ennél az eljárásnál a kisülési cső másik nyílásánál az áramvezető és a kisülési cső közötti rés tömített lezárása a fém és a szigetelőanyag keverékéből álló réteg helyett a szokásos módon forrasztással is elvégezhető.

Mivel ennél az eljárásnál az elektróda hengeres testet képező, legalább a hengerpalástján fémből és szigetelőből álló keverékkel bevont áramvezető talpához vagy oldalához hegesztéssel vagy forrasztással van rögzítve, ezért lehetőség van arra, hogy az áramvezető felületét egyenletesebb vastagsággal vonjuk be a fémből és szigetelőből álló keverékkel, mint abban az esetben, amikor az áramvezető talpán kiképzett mélyedésbe ágyazzuk be az elektródát. így a kompozit elektróda gyártása is egyszerűbb, mint abban az esetben, amikor egy másik alkatrésszel, például sapkával van ellátva.

Az áramvezetőnek legalább az egyik vége lehetőleg le van gömbölyítve, és az elektróda forrasztással kapcsolódik a legömbölyített véghez.

Az áramvezető végének legömbölyítése révén az áramvezetővel érintkező keverék felülete nagyobb lesz, mint abban az esetben, amikor a vége nincs legömbölyítve, így az áramvezető és az elektróda közötti kötés szilárdsága tovább növekszik. Az a felület, amely kapcsolatot teremt az áramvezető és az elektróda összekötéséhez használt keverék és a hengeres testet bevonó keverék között, szintén megnövekszik. Ezenkívül a kompozit elektróda vezetőképessége is nagyobb lesz, továbbá az áramvezető végének legömbölyítésével megelőzhető mechanikai feszültségek koncentrálódása az áramvezető végének környezetében.

Az elektróda az áramvezető oldalához is kapcsolódhat hegesztéssel vagy forrasztással. Az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontját és annak környezetét olyan fémmel vagy fémből és szigetelőből álló keverékkel vonjuk be, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása.

Ha az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontjának bevonatát olyan fém vagy fémből és szigetelőből álló keverék alkotja, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása, akkor az elektróda és az áramvezető közötti kötés szilárdsága és/vagy a korróziós ellenállás tovább javul.

Acélszerűen az áramvezetőnek legalább az egyik vége lehetőleg le van gömbölyítve, az elektróda forrasztással kapcsolódik a legömbölyített véghez, továbbá az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontjának és környezetének bevonatát olyan fém vagy fémből és szigetelőből álló keverék alkotja, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása.

Egy példa szerinti gyártási eljárás során létrehozunk ionizálható, fénykibocsátó gázzal és gyújtógázzal feltöltött belső teret határoló, szigetelőanyagból, mindkét végén nyílással készített kisülési csövet, továbbá hengeres testet képező, legalább a hengerpalástján fém és szigetelőanyag keverékével bevont, a tengelyirányához képest ferde talpú áramvezetőből, valamint az áramvezető ferde talpához hegesztéssel vagy forrasztással rögzített elektródából álló kompozit elektródát.

ί

HU 221 939 B1

A hengeres test bevonatát képező keverékben a fém legalább 50 térfogatszázalékban molibdént, a szigetelőanyag pedig legalább 50 térfogatszázalékban a kisülési cső anyagával megegyező anyagot tartalmaz. Az kompozit elektróda áramvezetőjének átmérője lényegében megegyezik a kisülési cső egyik nyílásának átmérőjével.

Az eljárás következő lépéseként a kisülési cső egyik nyílásába behelyezzük az első kompozit elektródát oly módon, hogy a kompozit elektróda egyik vége a kisülési csövön kívülre nyúljon, míg a kompozit elektróda elektródája a kisülési cső belsejébe nyúljon be, majd a kisülési csövet és a kompozit elektródát összehegesztjük.

Egy példa szerinti gyártási eljárás során az kompozit elektróda lényegében hengeres testet képező, legalább a hengerpalástján fém és szigetelőanyag keverékével bevont áramvezetőjét, az kompozit elektródát és a kisülési csövet összehegesztjük. így a nagynyomású gázkisüléses fényforrás teljesen tömítetten lesz lezárva, és vezetőképessége teljes mértékben megmarad.

Mivel ennél az eljárásnál az elektróda hegesztéssel vagy forrasztással van az áramvezető ferde talpához rögzítve, ezért az áramvezetővel érintkező keverék felülete nagyobb, mint abban az esetben, amikor az áramvezetőnek a tengelyirányára merőleges talpához kapcsolódik az elektróda, így az áramvezető és az elektróda közötti kötés szilárdsága is megnövekszik.

Az áramvezetőnek legalább az egyik vége lehetőleg le van gömbölyítve, és az elektróda forrasztással kapcsolódik a legömbölyített véghez.

Az áramvezető végének legömbölyítése révén az áramvezetővel érintkező keverék felülete nagyobb lesz, mint abban az esetben, amikor a vége nincs legömbölyítve, így az áramvezető és az elektróda közötti kötés szilárdsága tovább növekszik. Az a felület, amely kapcsolatot teremt az áramvezető és az elektróda összekötéséhez használt keverék és a hengeres testet bevonó keverék között, szintén megnövekszik. Ezenkívül a kompozit elektróda vezetőképessége is nagyobb lesz, továbbá az áramvezető végének legömbölyítésével megelőzhető mechanikai feszültségek koncentrálódása az áramvezető végének környezetében.

Az elektróda az áramvezető oldalához is kapcsolódhat hegesztéssel vagy forrasztással. Az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontját és annak környezetét olyan fémmel vagy fémből és szigetelőből álló keverékkel vonjuk be, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása.

Ha az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontjának bevonatát olyan fém vagy fémből és szigetelőből álló keverék alkotja, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása, akkor az elektróda és az áramvezető közötti kötés szilárdsága és/vagy a korróziós ellenállás tovább javul.

Célszerűen az áramvezetőnek legalább az egyik vége lehetőleg le van gömbölyítve, az elektróda forrasztással kapcsolódik a legömbölyített véghez, továbbá az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontjának és környezetének bevonatát olyan fém vagy fémből és szigetelőből álló keverék alkotja, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása.

Egy példa szerinti gyártási eljárás során létrehozunk ionizálható, fénykibocsátó gázzal és gyújtógázzal feltöltött belső teret határoló, szigetelőanyagból, mindkét végén nyílással készített kisülési csövet, valamint lényegében hengeres testet képező, legalább a hengerpalástján fém és szigetelőanyag keverékével bevont, legalább az egyik végén a tengelyirányához képest ferde talppal rendelkező áramvezetőből és az áramvezető ferde talpához hegesztéssel vagy forrasztással rögzített elektródából álló kompozit elektródát.

A hengeres test bevonatát képező keverékben a fém legalább 50 térfogatszázalékban molibdént, a szigetelőanyag pedig legalább 50 térfogatszázalékban a kisülési cső anyagával megegyező anyagot tartalmaz. A lényegében henger formájú áramvezető átmérője kisebb a kisülési cső egyik nyílásának átmérőjénél.

Az eljárás következő lépéseként a kisülési cső egyik nyílásába behelyezzük a kompozit elektródát oly módon, hogy a kompozit elektróda egyik vége a kisülési csövön kívülre nyúljon, míg a kompozit elektróda elektródája a kisülési cső belsejébe nyúljon be. Az áramvezető és a kisülési cső összeillesztésekor rést hagyunk közöttük. A rést fémből vagy fém és a kisülési cső anyagával megegyező szigetelőanyag keverékéből álló réteg segítségével tömítetten lezárjuk.

Egy példa szerinti gyártási eljárás során a kisülési cső nyílásának csak a környezetét hevítjük fel egy pillanatra, így az ionizálható, fénykibocsátó gáz és a gyújtógáz nem szivárog el a kisülési csőből.

Mivel ennél az eljárásnál az elektróda hegesztéssel vagy forrasztással van az áramvezető ferde talpához rögzítve, ezért az áramvezetővel érintkező keverék felülete nagyobb, mint abban az esetben, amikor az áramvezetőnek a tengelyirányára merőleges talpához kapcsolódik az elektróda, így az áramvezető és az elektróda közötti kötés szilárdsága is megnövekszik.

Az áramvezetőnek legalább az egyik vége lehetőleg le van gömbölyítve, és az elektróda forrasztással kapcsolódik a legömbölyített véghez.

Az áramvezető végének legömbölyítése révén az áramvezetővel érintkező keverék felülete nagyobb lesz, mint abban az esetben, amikor a vége nincs legömbölyítve, így az áramvezető és az elektróda közötti kötés szilárdsága tovább növekszik. Az a felület, amely kapcsolatot teremt az áramvezető és az elektróda összekötéséhez használt keverék és a hengeres testet bevonó keverék között, szintén megnövekszik. Ezenkívül a kompozit elektróda vezetőképessége is nagyobb lesz, továbbá az áramvezető végének legömbölyítésével megelőzhető mechanikai feszültségek koncentrálódása az áramvezető végének környezetében.

Az elektróda az áramvezető oldalához is kapcsolódhat hegesztéssel vagy forrasztással. Az elektróda és az

HU 221 939 Β1 áramvezető kapcsolódási pontját és annak környezetét olyan fémmel vagy fémből és szigetelőből álló keverékkel vonjuk be, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása.

Ha az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontjának bevonatát olyan fém vagy fémből és szigetelőből álló keverék alkotja, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása, akkor az elektróda és az áramvezető közötti kötés szilárdsága és/vagy a korróziós ellenállás tovább javul.

Egy példa szerinti gyártási eljárás során létrehozunk ionizálható, fénykibocsátó gázzal és gyújtógázzal feltöltött belső teret határoló, szigetelőanyagból, mindkét végén nyílással készített kisülési csövet, továbbá lényegében hengeres testet képező, legalább a hengerpalástján fém és szigetelőanyag keverékével bevont, legalább az egyik végén a tengelyirányára merőleges talppal rendelkező áramvezetőből, valamit az áramvezető ferde talpához hegesztéssel vagy forrasztással rögzített elektródából álló első és második kompozit elektródát.

A hengeres test bevonatát képező keverékben a fém legalább 50 térfogatszázalékban molibdént, a szigetelőanyag pedig legalább 50 térfogatszázalékban a kisülési cső anyagával megegyező anyagot tartalmaz. Az első kompozit elektróda áramvezetőjének átmérője lényegében megegyezik a kisülési cső egyik nyílásának átmérőjével. A második kompozit elektróda áramvezetőjének átmérője kisebb a kisülési cső másik nyílásának átmérőjénél.

Az eljárás következő lépéseként a kisülési cső egyik nyílásába behelyezzük az első kompozit elektródát oly módon, hogy a kompozit elektróda egyik vége a kisülési csövön kívülre nyúljon, míg a kompozit elektróda elektródája a kisülési cső belsejébe nyúljon be, majd a kisülési csövet és az első kompozit elektródát összehegesztjük. Az eljárás utolsó lépéseként a kisülési cső másik nyílásába behelyezzük a második kompozit elektródát oly módon, hogy a kompozit elektróda egyik vége a kisülési csövön kívülre nyúljon, míg a kompozit elektróda elektródája a kisülési cső belsejébe nyúljon be. A második kompozit elektróda áramvezetője és a kisülési cső összeillesztésekor rést hagyunk közöttük. A rést fémből vagy fém és a kisülési cső anyagával megegyező szigetelőanyag keverékéből álló réteg segítségével tömítetten lezárjuk.

Egy példa szerinti gyártási eljárás során az első kompozit elektróda lényegében hengeres testet képező, legalább a hengerpalástján fém és szigetelőanyag keverékével bevont áramvezetőjét, az első kompozit elektródát és a kisülési csövet összehegesztjük. így a nagynyomású gázkisüléses fényforrás egyik nyílása teljesen tömítetten lesz lezárva, és vezetőképessége teljes mértékben megmarad.

Ennél az eljárásnál a másik nyílás résének tömített lezárása a szokásos módon forrasztással is elvégezhető.

Mivel ennél az eljárásnál az elektróda hegesztéssel vagy forrasztással van az áramvezető ferde talpához rögzítve, ezért az áramvezetővel érintkező keverék felülete nagyobb, mint abban az esetben, amikor az áramvezetőnek a tengelyirányára merőleges talpához kapcsolódik az elektróda, így az áramvezető és az elektróda közötti kötés szilárdsága is megnövekszik.

Az áramvezetőnek legalább az egyik vége lehetőleg le van gömbölyítve, és az elektróda forrasztással kapcsolódik a legömbölyített véghez.

Az áramvezető végének legömbölyítése révén az áramvezetővel érintkező keverék felülete nagyobb lesz, mint abban az esetben, amikor a vége nincs legömbölyítve, így az áramvezető és az elektróda közötti kötés szilárdsága tovább növekszik. Az a felület, amely kapcsolatot teremt az áramvezető és az elektróda összekötéséhez használt keverék és a hengeres testet bevonó keverék között, szintén megnövekszik. Ezenkívül a kompozit elektróda vezetőképessége is nagyobb lesz, továbbá az áramvezető végének legömbölyítésével megelőzhető mechanikai feszültségek koncentrálódása az áramvezető végének környezetében.

Az elektróda az áramvezető oldalához is csatlakozhat hegesztéssel vagy forrasztással kapcsolódik. Az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontját és annak környezetét olyan fémmel vagy fémből és szigetelőből álló keverékkel vonjuk be, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása.

Ha az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontjának bevonatát olyan fém vagy fémből és szigetelőből álló keverék alkotja, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása, akkor az elektróda és az áramvezető közötti kötés szilárdsága és/vagy a korróziós ellenállás tovább javul.

Célszerűen az áramvezetőnek legalább az egyik vége lehetőleg le van gömbölyítve, az elektróda forrasztással kapcsolódik a legömbölyített véghez, továbbá az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontjának és környezetének bevonatát olyan fém vagy fémből és szigetelőből álló keverék alkotja, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása.

Egy példa szerinti gyártási eljárás során létrehozunk ionizálható, fénykibocsátó gázzal és gyújtógázzal feltöltött belső teret határoló, szigetelőanyagból, mindkét végén nyílással készített kisülési csövet, valamint a nyílásba illő átmérőjű, hengeres testű, legalább a hengerpalástján fém és szigetelőanyag keverékével bevont áramvezetőből és az áramvezető oldalához hegesztéssel vagy forrasztással rögzített elektródából álló kompozit elektródát.

A hengeres test bevonatát képező keverékben a fém legalább 50 térfogatszázalékban molibdént, a szigetelőanyag pedig legalább 50 térfogatszázalékban a kisülési cső anyagával megegyező anyagot tartalmaz. A henger formájú áramvezető átmérője lényegében megegyezik a kisülési cső egyik nyílásának átmérőjével, és az elekt18

HU 221 939 Β1 róda hossziránya lényegében megegyezik a vele szemben lévő másik elektróda hosszirányával.

Az eljárás következő lépéseként a kisülési cső megfelelő nyílásába behelyezzük a kompozit elektródát oly módon, hogy a kompozit elektróda egyik vége a kisülési csövön kívülre nyúljon, míg a kompozit elektróda elektródája a kisülési cső belsejébe nyúljon be. Az eljárás utolsó lépéseként a kisülési csövet és a kompozit elektródát összehegesztjük.

Egy példa szerinti gyártási eljárás során a kompozit elektróda hengeres testet képező, legalább a hengerpalástján fém és szigetelőanyag keverékével bevont áramvezetőjét, a kompozit elektródát és a kisülési csövet összehegesztjük. így a nagynyomású gázkisüléses fényforrás teljesen tömítetten lesz lezárva, és vezetőképessége teljes mértékben megmarad.

Mivel ennél az eljárásnál az elektróda hegesztéssel vagy forrasztással van az áramvezető oldalához rögzítve, ezért az elektróda áramvezetővel érintkező felülete nagyobb, mint abban az esetben, amikor az áramvezető talpához kapcsolódik az elektróda, így az áramvezető és az elektróda közötti kötés szilárdsága nagyobb lesz.

Mivel az elektróda tengelyiránya lényegében megegyezik a vele szemben levő elektróda tengelyirányával, ezért a nagynyomású gázkisüléses fényforrásban gyors gyújtást lehet elérni.

Az elektróda lehetőleg az áramvezetőnek a kisülési csőbe benyúló oldalához van hegesztéssel vagy forrasztással rögzítve. Az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontját és annak környezetét olyan fémmel vagy fémből és szigetelőből álló keverékkel vonjuk be, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása.

Ha az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontjának bevonatát olyan fém vagy fémből és szigetelőből álló keverék alkotja, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása, akkor az elektróda és az áramvezető közötti kötés szilárdsága és/vagy a korróziós ellenállás tovább javul.

Egy példa szerinti gyártási eljárás során létrehozunk ionizálható, fénykibocsátó gázzal és gyújtógázzal feltöltött belső teret határoló, szigetelőanyagból, mindkét végén nyílással készített kisülési csövet, valamint hengeres testet képező, legalább a hengerpalástján fém és szigetelőanyag keverékével bevont áramvezetőből és az áramvezető oldalához hegesztéssel vagy forrasztással rögzített elektródából álló kompozit elektródát.

A hengeres test bevonatát képező keverékben a fém legalább 50 térfogatszázalékban molibdént, a szigetelőanyag pedig legalább 50 térfogatszázalékban a kisülési cső anyagával megegyező anyagot tartalmaz. A henger formájú áramvezető átmérője kisebb, mint a kisülési cső egyik nyílásának átmérője, és az elektróda hossziránya lényegében megegyezik a vele szemben lévő másik elektróda hosszirányával.

Az eljárás következő lépéseként a kisülési cső egyik nyílásába behelyezzük a kompozit elektródát oly módon, hogy a kompozit elektróda egyik vége a kisülési csövön kívülre nyúljon, míg a kompozit elektróda elektródája a kisülési cső belsejébe nyúljon be. Az áramvezető és a kisülési cső összeillesztésekor rést hagyunk közöttük. A rést fémből vagy fém és a kisülési cső anyagával megegyező szigetelőanyag keverékéből álló réteg segítségével tömítetten lezárjuk.

Egy példa szerinti gyártási eljárás során a kisülési cső nyílásának csak a környezetét hevítjük fel egy pillanatra, így az ionizálható, fénykibocsátó gáz és a gyújtógáz nem szivárog el a kisülési csőből.

Az elektróda lehetőleg hegesztéssel vagy forrasztással van az áramvezető ferde talpához rögzítve, ezért az áramvezetővel érintkező keverék felülete nagyobb, mint abban az esetben, amikor az áramvezetőnek a tengelyirányára merőleges talpához kapcsolódik az elektróda, így az áramvezető és az elektróda közötti kötés szilárdsága is megnövekszik.

Mivel az elektróda hossziránya lényegében megegyezik a vele szemben levő elektróda hosszirányával, ezért a nagynyomású gázkisüléses fényforrásban gyors gyújtást lehet elérni.

Az elektróda lehetőleg hegesztéssel vagy forrasztással van az áramvezető ferde talpához rögzítve, ezért az áramvezetővel érintkező keverék felülete nagyobb, mint abban az esetben, amikor az áramvezetőnek a tengelyirányára merőleges talpához kapcsolódik az elektróda, így az áramvezető és az elektróda közötti kötés szilárdsága is megnövekszik.

Ha az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontjának bevonatát olyan fém vagy fémből és szigetelőből álló keverék alkotja, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása, akkor az elektróda és az áramvezető közötti kötés szilárdsága és/vagy a korróziós ellenállás tovább javul.

Egy példa szerinti gyártási eljárás során létrehozunk ionizálható, fénykibocsátó gázzal és gyújtógázzal feltöltött belső teret határoló, szigetelőanyagból, mindkét végén nyílással készített kisülési csövet, továbbá hengeres testet képező, legalább a hengerpalástján fém és szigetelőanyag keverékével bevont áramvezetőből, valamint az áramvezető oldalához hegesztéssel vagy forrasztással kapcsolódó elektródából álló első és második kompozit elektródát.

A hengeres test bevonatát képező keverékben a fém legalább 50 térfogatszázalékban molibdént, a szigetelőanyag pedig legalább 50 térfogatszázalékban a kisülési cső anyagával megegyező anyagot tartalmaz. Az első kompozit elektróda henger formájú áramvezetőjének átmérője lényegében megegyezik a kisülési cső egyik nyílásának átmérőjével. A második kompozit elektróda áramvezetőjének átmérője kisebb a kisülési cső másik nyílásának átmérőjénél. Az első kompozit elektróda elektródájának hossziránya lényegében megegyezik a második kompozit elektróda elektródájának hosszirányával.

HU 221 939 Bl

Az eljárás következő lépéseként a kisülési cső egyik nyílásába behelyezzük az első kompozit elektródát oly módon, hogy a kompozit elektróda egyik vége a kisülési csövön kívülre nyúljon, míg a kompozit elektróda elektródája a kisülési cső belsejébe nyúljon be, majd a kisülési csövet és az első kompozit elektródát összehegesztjük. Az eljárás utolsó lépéseként a kisülési cső másik nyílásába behelyezzük a második kompozit elektródát oly módon, hogy a kompozit elektróda egyik vége a kisülési csövön kívülre nyúljon, míg a kompozit elektróda elektródája a kisülési cső belsejébe nyúljon be. A második kompozit elektróda áramvezetője és a kisülési cső összeillesztésekor rést hagyunk közöttük. A rést fémből vagy fém és a kisülési cső anyagával megegyező szigetelőanyag keverékéből álló réteg segítségével tömítetten lezáijuk.

Egy példa szerinti gyártási eljárás során a kompozit elektróda hengeres testet képező, legalább a hengerpalástján fém és szigetelőanyag keverékével bevont áramvezetőjét, a kompozit elektródát és a kisülési csövet összehegesztjük. így a nagynyomású gázkisüléses fényforrás teljesen tömítetten lesz lezárva, és vezetőképessége teljes mértékben megmarad.

Ennél az eljárásnál a rés tömített lezárása a szokásos módon forrasztással is elvégezhető.

Mivel ennél az eljárásnál az elektróda hegesztéssel vagy forrasztással van az áramvezető ferde talpához rögzítve, ezért az áramvezetővel érintkező keverék felülete nagyobb, mint abban az esetben, amikor az áramvezetőnek a tengelyirányára merőleges talpához kapcsolódik az elektróda, így az áramvezető és az elektróda közötti kötés szilárdsága is megnövekszik.

Mivel az elektróda tengelyiránya lényegében megegyezik a vele szemben levő elektróda tengelyirányával, ezért a nagynyomású gázkisüléses fényforrásban gyors gyújtást lehet elérni.

Az elektróda lehetőleg az áramvezetőnek a kisülési csőbe benyúló oldalához van hegesztéssel vagy forrasztással rögzítve. Az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontját és annak környezetét olyan fémmel vagy fémből és szigetelőből álló keverékkel vonjuk be, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása.

Ha az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontjának bevonatát olyan fém vagy fémből és szigetelőből álló keverék alkotja, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása, akkor az elektróda és az áramvezető közötti kötés szilárdsága és/vagy a korróziós ellenállás tovább javul.

Egy példa szerinti gyártási eljárás során létrehozunk ionizálható, fénykibocsátó gázzal és gyújtógázzal feltöltött belső teret határoló, szigetelőanyagból, mindkét végén nyílással készített kisülési csövet, továbbá elektródát és a kisülési cső legalább egyik nyílásával lényegében megegyező átmérőjű dugót.

Az eljárás során az elektródát forrasztással a kisülési cső nyílásához rögzítjük oly módon, hogy a belső térbe benyúljon, majd a kisülési cső egyik nyílásába behelyezzük a dugót, és ezt követően a kisülési csövet, valamint a dugót összehegesztjük.

Ha az elektródát a kisülési cső nyílásához rögzítjük, akkor az elektródával és a kisülési cső nyílásával érintkező keverék felülete elég nagy lesz ahhoz, hogy az elektróda és a kisülési cső közötti kötés szilárdsága nagy legyen.

Az elektróda lehetőleg az áramvezetőnek a kisülési csőbe benyúló oldalához van hegesztéssel vagy forrasztással rögzítve. Az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontját és annak környezetét olyan fémmel vagy fémből és szigetelőből álló keverékkel vonjuk be, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása.

Ha az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontjának bevonatát olyan fém vagy fémből és szigetelőből álló keverék alkotja, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása, akkor az elektróda és az áramvezető közötti kötés szilárdsága és/vagy a korróziós ellenállás tovább javul.

Egy példa szerinti gyártási eljárás során létrehozunk ionizálható, fénykibocsátó gázzal és gyújtógázzal feltöltött belső teret határoló, szigetelőanyagból, mindkét végén nyílással készített kisülési csövet, továbbá elektródát és a kisülési cső legalább egyik nyílásával lényegében megegyező átmérőjű dugót.

A hengeres test bevonatát képező keverékben a fém legalább 50 térfogatszázalékban molibdént, a szigetelőanyag pedig legalább 50 térfogatszázalékban a kisülési cső anyagával megegyező anyagot tartalmaz.

Az eljárás során az elektródát forrasztással a kisülési cső nyílásához rögzítjük oly módon, hogy a belső térbe benyúljon, majd a kisülési cső egyik nyílásába behelyezzük a dugót. A kisülési cső és a dugó összeillesztésekor rést hagyunk közöttük. A rést fémmel vagy fém és a kisülési cső anyagával megegyező szigetelőanyag keverékével tömítetten lezárjuk.

Ha az elektródát a kisülési cső nyílásához rögzítjük, akkor az elektródával és a kisülési cső nyílásával érintkező keverék felülete elég nagy lesz ahhoz, hogy az elektróda és a kisülési cső közötti kötés szilárdsága nagy legyen.

Az elektróda lehetőleg az áramvezetőnek a kisülési csőbe benyúló oldalához van hegesztéssel vagy forrasztással rögzítve. Az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontját és annak környezetét olyan fémmel vagy fémből és szigetelőből álló keverékkel vonjuk be, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása.

Ha az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontjának bevonatát olyan fém vagy fémből és szigetelőből álló keverék alkotja, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektró20

HU 221 939 Bl dát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása, akkor az elektróda és az áramvezető közötti kötés szilárdsága és/vagy a korróziós ellenállás tovább javul.

Egy példa szerinti gyártási eljárás során létrehozunk hengeres testet képező, legalább a hengerpalástján fém és szigetelőanyag keverékével bevont áramvezetőből és az áramvezető talpához vagy oldalához hegesztéssel vagy forrasztással rögzített elektródából álló kompozit elektródát.

A hengeres test bevonatát képező keverékben a fém legalább 50 térfogatszázalékban molibdént, a szigetelőanyag pedig legalább 50 térfogatszázalékban a kisülési cső anyagával megegyező anyagot tartalmaz.

Mivel ennél az eljárásnál az elektróda a hengeres testet képező, legalább a hengerpalástján fémből és szigetelőből álló keverékkel bevont áramvezető talpához vagy oldalához hegesztéssel vagy forrasztással van rögzítve, ezért lehetőség van arra, hogy az áramvezető felületét egyenletesebb vastagsággal vonjuk be a fémből és szigetelőből álló keverékkel, mint abban az esetben, amikor az áramvezető talpán kiképzett mélyedésbe ágyazzuk be az elektródát. így a kompozit elektróda gyártása is egyszerűbb, mint abban az esetben, amikor egy másik alkatrésszel, például sapkával van ellátva.

Az áramvezetőnek legalább az egyik vége lehetőleg le van gömbölyítve, és az elektróda forrasztással kapcsolódik a legömbölyített véghez.

Az áramvezető végének legömbölyítése révén az elektróda áramvezetővel érintkező felülete nagyobb lesz, mint abban az esetben, amikor a vége nincs legömbölyítve, így az áramvezető és az elektróda közötti kötés szilárdsága tovább növekszik. Az a felület, amely kapcsolatot teremt az áramvezető és az elektróda összekötéséhez használt keverék és a hengeres testet bevonó keverék között, szintén megnövekszik. Ezenkívül a kompozit elektróda vezetőképessége is nagyobb lesz, továbbá az áramvezető végének legömbölyítésével megelőzhető mechanikai feszültségek koncentrálódása az áramvezető végének környezetében.

Az elektróda az áramvezető oldalához is kapcsolódhat hegesztéssel vagy forrasztással. Az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontját és annak környezetét olyan fémmel vagy fémből és szigetelőből álló keverékkel vonjuk be, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása.

Ha az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontjának bevonatát olyan fém vagy fémből és szigetelőből álló keverék alkotja, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása, akkor az elektróda és az áramvezető közötti kötés szilárdsága és/vagy a korróziós ellenállás tovább javul.

Acélszerűen az áramvezetőnek legalább az egyik vége lehetőleg le van gömbölyítve, az elektróda forrasztással kapcsolódik a legömbölyített véghez, továbbá az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontjának és környezetének bevonatát olyan fém vagy fémből és szigetelőből álló keverék alkotja, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása.

Egy példa szerinti gyártási eljárás során létrehozunk lényegében hengeres testet képező, legalább a hengerpalástján fém és szigetelőanyag keverékével bevont, a tengelyirányához képest ferde talppal rendelkező áramvezetőből és az áramvezető ferde talpához hegesztéssel vagy forrasztással rögzített elektródából álló kompozit elektródát.

A lényegében hengeres test bevonatát képező keverékben a fém legalább 50 térfogatszázalékban molibdént, a szigetelőanyag pedig legalább 50 térfogatszázalékban a kisülési cső anyagával megegyező anyagot tartalmaz.

Mivel ennél az eljárásnál az elektróda a ferde talphoz hegesztéssel vagy forrasztással van rögzítve, ezért az elektróda és az áramvezető közötti kötés szilárdsága nagyobb, mint abban az esetben, amikor az áramvezetőnek a tengelyirányára merőleges talpához kapcsolódik az elektróda.

Az áramvezetőnek legalább az egyik vége lehetőleg le van gömbölyítve, és az elektróda forrasztással kapcsolódik a legömbölyített véghez.

Az áramvezető végének legömbölyítése révén az elektróda áramvezetővel érintkező felülete nagyobb lesz, mint abban az esetben, amikor a vége nincs legömbölyítve, így az áramvezető és az elektróda közötti kötés szilárdsága tovább növekszik. Az a felület, amely kapcsolatot teremt az áramvezető és az elektróda összekötéséhez használt keverék és a hengeres testet bevonó keverék között, szintén megnövekszik. Ezenkívül a kompozit elektróda vezetőképessége is nagyobb lesz, továbbá az áramvezető végének legömbölyítésével megelőzhető mechanikai feszültségek koncentrálódása az áramvezető végének környezetében.

Az elektróda az áramvezető oldalához is kapcsolódhat hegesztéssel vagy forrasztással. Az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontját és annak környezetét olyan fémmel vagy fémből és szigetelőből álló keverékkel vonjuk be, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása.

Ha az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontjának bevonatát olyan fém vagy fémből és szigetelőből álló keverék alkotja, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása, akkor az elektróda és az áramvezető közötti kötés szilárdsága és/vagy a korróziós ellenállás tovább javul.

Célszerűen az áramvezetőnek legalább az egyik vége lehetőleg le van gömbölyítve, az elektróda forrasztással kapcsolódik a legömbölyített véghez, továbbá az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontjának és környezetének bevonatát olyan fém vagy fémből és szigetelőből álló keverék alkotja, amelynek az olvadáspontja és/vagy

HU 221 939 Β1 korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása.

Egy példa szerinti gyártási eljárás során létrehozunk hengeres testet képező, legalább a hengerpalástján fém és szigetelőanyag keverékével bevont áramvezetőből és az áramvezető oldalához hegesztéssel vagy forrasztással rögzített elektródából álló kompozit elektródát, amely elektróda tengelyiránya lényegében megegyezik a vele szemben lévő elektróda tengelyirányával.

A lényegében hengeres test bevonatát képező keverékben a fém legalább 50 térfogatszázalékban molibdént, a szigetelőanyag pedig legalább 50 térfogatszázalékban a kisülési cső anyagával megegyező anyagot tartalmaz.

Mivel az elektróda tengelyiránya lényegében megegyezik a vele szemben levő elektróda tengelyirányával, ezért a nagynyomású gázkisüléses fényforrásban gyors gyújtást lehet elérni.

Az elektróda lehetőleg az áramvezetőnek a kisülési csőbe benyúló oldalához van hegesztéssel vagy forrasztással rögzítve. Az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontját és annak környezetét olyan fémmel vagy fémből és szigetelőből álló keverékkel vonjuk be, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása.

Ha az elektróda és az áramvezető kapcsolódási pontjának bevonatát olyan fém vagy fémből és szigetelőből álló keverék alkotja, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát és az áramvezetőt összekapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása, akkor az elektróda és az áramvezető közötti kötés szilárdsága és/vagy a korróziós ellenállás tovább javul.

Az elektróda gyártásakor vagy egy ívelt kisülési cső nyílásának lehegesztésekor a kompozit elektróda fémes bevonatához külső villamos vezetőt (például Mo, Ni stb.) csatlakoztatunk, majd a kompozit elektródát és a kisülési csövet összehegesztjük.

A találmányt a rajzon feltüntetett példakénti kiviteli alakok alapján ismertetjük részletesebben. A rajzon

- az 1. ábra a találmány szerinti nagynyomású gázkisüléses fényforrás első kiviteli alakjának nézete;

- a 2. ábra az 1. ábrán látható nagynyomású gázkisüléses fényfonás kerámiából készült kisülési csövének metszetét mutatja a kisülési cső végének környezetében;

- a 3. ábra olyan diagram, amely a hengeres test, a fémbevonat, valamint a kisülési cső anyagában az alumínium-oxid és a molibdén koncentrációját mutatja;

- a 4A. ábra az 1. ábrán látható nagynyomású gázkisüléses fényforrás kerámiából készült kisülési csövének metszetét mutatja a kisülési cső végének környezetében;

- a 4B. ábra a 4A. ábra megjelölt részletének kinagyított részletét mutatja;

- az 5. ábra olyan diagram, amely a hengeres testben, a fémbevonatban, a forrasztásban, valamint a kisülési cső anyagában az alumínium-oxid és molibdén koncentrációját mutatja;

- a 6A. ábra a találmány első kiviteli alakja szerinti nagynyomású gázkisüléses fényforrás kerámiából készült kisülési csövének metszetét mutatja a kisülési cső egyik végének környezetében;

- a 6B. ábra szintén a kisülési cső metszetét mutatja a kisülési cső másik végének környezetében;

- a 7. ábra a találmány szerinti nagynyomású gázkisüléses fényforrás második kiviteli alakjának nézete;

- a 8. ábra a nagynyomású gázkisüléses fényforrás kerámia kisülési csövének egyik végén található tömített lezárás metszete;

- a 9A-G. ábrák a kisülési cső nyílása környezetének másféle kialakítását bemutató példák;

- a 10A-H. ábrák a találmány szerinti nagynyomású gázkisüléses fényforrás harmadik kiviteli alakjának részletei metszetben;

- a 11A-K. ábrák különböző lehetséges kompozit elektródák jellemző metszetei, illetve részmegoldásai;

- a 12A-C. ábrák a kompozit elektróda gyártását bemutató folyamatábrák;

- a 13. ábra ismert nagynyomású gázkisüléses fényforrás és a találmány szerinti nagynyomású gázkisüléses fényforrás összehasonlításához készített elrendezést mutatja;

- a 14A-E. ábrák ismert nagynyomású gázkisüléses fényforrás és a találmány szerinti nagynyomású gázkisüléses fényforrás mikroszkopikus fényképfelvételei.

Az 1. ábra szerinti nagynyomású gázkisüléses fényforrás kvarcüvegből vagy keményüvegből készült 1 burájában 2 kerámiacső van elhelyezve. A 2 kerámiacső középtengelye egybeesik az 1 bura középtengelyével.

Az 1 bura mindkét vége tömítetten le van zárva villamos kivezetést képező 3a és 3b dugóval. A 2 kerámiacsőben henger formájú, alumínium-oxidból készült 4 kisülési cső található, amely kisülési cső 5a és 5b nyílásai 6a és 6b kompozit elektródával vannak lezárva. A 2 kerámia csövet 7a és 7b villamos vezetők tartják a külső 1 burában. A 7a és 7b villamos vezetők 8a és 8b fóliákon keresztül kapcsolódnak a villamosán vezető 3a és 3b dugókhoz.

A 2. ábra az 1. ábra szerinti nagynyomású gázkisüléses fényforrás kerámiából készült 4 kisülési csövének metszetét mutatja a 4 kisülési cső 5a nyílásának környezetében. A 4 kisülési cső 10 főtestből és porcelán 11a záróelemből áll. Az első 6a első kompozit elektróda a 11a záróelem nyílásának átmérőjével lényegében megegyező átmérőjű, henger formájú 13a áramvezetőt és a 13a áramvezetőnek a 4 kisülési cső belsejébe benyúló

HU 221 939 Β1 talpához hegesztéssel vagy forrasztással rögzített 14a elektródát tartalmaz. Ennél a kiviteli alaknál a 14a elektróda 15a tekerccsel rendelkezik.

Az első 6a kompozit elektród 13a áramvezetőjét molibdén és alumínium-oxid keverékéből álló fémes bevonattal ellátott hengeres test alkotja. A 3. ábrán olyan diagram látható, amely a 13a áramvezető hengeres testének, a fémes bevonatnak és a 4 kisülési csőnek az anyagában az alumínium-oxid és a molibdén koncentrációját ábrázolja.

Az 1. ábrán látható nagynyomású gázkisüléses fényforrásban a 4 kisülési cső egyik nyílásába behelyezett első 6a kompozit elektróda egyik vége a 4 kisülési csövön kívülre nyúlik, míg az első 6a kompozit elektróda 14a elektródája a 4 kisülési cső belsejébe nyúlik be. A 4 kisülési cső és az első 6a kompozit elektróda össze van hegesztve, ezzel a 4 kisülési cső vége hermetikusan le van zárva.

A 4A. ábra az 1. ábrán látható nagynyomású gázkisüléses fényforrás kerámia 4 kisülési csövének metszetét mutatja a 4 kisülési cső másik 5b nyílásának környezetében. A 4B. ábra a 4A. ábra megjelölt részletét kinagyítva mutatja.

Amint a 4A. és 4B. ábrán látható, a 4 kisülési cső porcelán 11b záróelemmel és 16 betétcsővel rendelkezik. A második 6b kompozit elektróda a 11b záróelem a 16b betétcső nyílásának átmérőjével lényegében megegyező átmérőjű, henger formájú 13b áramvezetőt és a 13b áramvezetőnek a 4 kisülési cső belsejébe benyúló talpához hegesztéssel vagy forrasztással rögzített 14b elektródát tartalmaz. Ennél a kiviteli alaknál a 14b elektróda is el van látva 15b tekerccsel. A második 6b kompozit elektróda és a 16 betétcső közötti rés 17 forrasztással tömítetten le van zárva.

A második 6b kompozit elektróda 13b áram vezetőjét molibdén és alumínium-oxid keverékéből álló fémes bevonattal ellátott hengeres test alkotja. Az 5. ábrán olyan diagram látható, amely a 13b áramvezető hengeres testének, a fémes bevonatnak, a 17 forrasztásnak és a 4 kisülési csőnek az anyagában az alumínium-oxid és a molibdén koncentrációját ábrázolja.

Az első 6a kompozit elektróda 13a áramvezetőjének hengeres teste a 4 kisülési cső anyagából (alumínium-oxid) készült, és molibdén, valamint alumíniumoxid keverékével van bevonva. Az első 6a kompozit elektróda és a 4 kisülési cső össze van hegesztve, így a nagynyomású gázkisüléses fényforrás teljesen tömítetten le van zárva, miközben teljes mértékben megtartja vezetőképességét.

Mivel a 6a kompozit elektróda az 5a nyílásánál teljesen tömítetten van lezárva, ezért még akkor sincs összehúzódás, amikor az 5b nyílás tömített lezárása során a 4 kisülési cső belsejében a hőmérséklet magasra emelkedik.

Mivel a 14a és 14b elektródák a hengeres testet képező, molibdén és alumínium-oxid keverékével bevont 13a és 13b áramvezetők talpához hegesztéssel vannak rögzítve, ezért lehetőség van arra, hogy a 13a és 13b áramvezetők felületét egyenletesebb vastagsággal vonjuk be a fémből és alumínium-oxidból álló keverékkel, mint abban az esetben, amikor a 13a és 13b áramvezetők talpán kiképzett mélyedésbe ágyazzuk be a 14a és 14b elektródákat. így a 6a és 6b kompozit elektródák gyártása is egyszerűbb, mint abban az esetben, amikor a 6a és 6b kompozit elektródák további alkatrésszel, például sapkával vannak ellátva.

A 6A. és 6B. ábrák a találmány első kiviteli alakja szerinti nagynyomású gázkisüléses fényforrás kerámia 4 kisülési csövének kinagyított keresztmetszetét mutatják a 4 kisülési cső 5a és 5b nyílásának környezetében, eltérő részmegoldásokkal.

Amint a 6A. ábrán látható, a 4 kisülési csövet egy hordó formájú cső alkotja. A 6A. ábrán látható (első) kompozit elektróda olyan kompozit elektróda áramvezetőjének a talpán kiképzett mélyedésébe van elektróda beágyazva. A 6B. ábrán látható (második) kompozit elektróda olyan kompozit elektróda áramvezetőjének a talpán kiképzett mélyedésébe szintén be van ágyazva elektróda. A 6B. ábra szerinti betétcső nyílása és az áramvezető közötti rés molibdénnel vagy molibdén és alumínium-oxid keverékével tömítetten le van zárva.

A 7. ábra a találmány szerinti nagynyomású gázkisüléses fényforrás második kiviteli alakjának nézete, míg a 8. ábra a nagynyomású gázkisüléses fényforrás kerámia 4 kisülési csövének egyik végén található tömített lezárás metszete. Mivel a 7. ábrán látható 5c nyílás és 5d nyílás kialakítása megegyezik, ezért a 8. ábrán csak az 5c nyílás környezetét mutatjuk be.

A 8. ábrán látható 4c kisülési cső a 10 főtestből, porcelán 11c záróelemből, és 16c betétcsőből áll. A 4c kisülési cső 6c kompozit elektródáját a 11c záróelem 16c betétcsöve nyílásának átmérőjénél kisebb átmérőjű 13c áramvezető, és a 13c áramvezetőnek a 4c kisülési csőbe benyúló talpához hegesztéssel rögzített 14c elektróda alkotja. A 14c elektróda is rendelkezik 15c tekercseléssel. A 6c kompozit elektróda és a 16c betétcső közötti rés hegesztéssel tömítetten le van zárva.

A második 6b kompozit elektróda 13c áramvezetője olyan hengeres test, amely molibdén és alumíniumoxid keverékével van bevonva.

Mivel ennél a kiviteli alaknál a 4c kisülési cső 5c nyílása csak egy pillanatra van felhevítve, a fénykibocsátó, ionizálható gáz és a gyújtógáz nem szivárog el a 4c kisülési csőből.

A 9A-G. ábrák a második kiviteli alakhoz tartozó kisülési cső lezárásának példa szerinti alakjai. A 9A. ábrán olyan kompozit elektróda látható, amely kompozit elektróda áramvezetőjének a talpán kiképzett mélyedésébe elektróda van beágyazva. A kompozit elektróda és a kisülési cső nyílása közötti rés hegesztéssel tömítetten le van zárva. A 9B. és 9C. ábrákon a kompozit elektróda és a betétcső közötti rés molibdéntartalmú forraszréteggel van tömítetten lezárva. A 9D. és 9E. ábrákon forraszréteg záqa le kívülről a betétcső földelő, vezető bevonata és az áramvezető fémes bevonata közötti rést. A 9F. és 9G. ábrákon a kisülési cső végén nincs betétcső.

A 10A. ábrán a találmány harmadik kiviteli alakja szerinti nagynyomású gázkisüléses fényforrás 23 kisülési csövének egyik nyílását ábrázolja, míg a 10B. ábra a 10A. ábra megjelölt részletét kinagyítva mutatja.

HU 221 939 Β1

A 10A. ábrán látható 21 elektróda a 23 kisülési cső egyik végének nyílásában kialakított 24 áramvezetőhöz csatlakozik 22 forraszréteg segítségével. A 24 áramvezető lehet például molibdén vagy molibdén és alumínium-oxid keveréke. A 22 forraszréteg fémet (például molibdén) és szigetelőanyagot (például molibdén és alumínium-oxid keveréke) tartalmazó keverék. A 21 elektróda ily módon elektromos kapcsolatba kerül 25 villamos vezetővel. A 23 kisülési cső, valamint a fénykibocsátó gázzal töltött 23 kisülési cső nyílásába helyezett, a nyílás átmérőjénél kisebb átmérőjű porcelán- 26 dugó közötti rés 27 forraszréteggel tömítetten le van zárva.

Ha a 21 elektródát a 23 kisülési cső nyílásának környezetében a 22 forraszréteggel ily módon rögzítjük, akkor a 22 forraszréteg és a nyílás környezete között érintkezési felület elegendően nagy lesz ahhoz, hogy a 21 elektróda kötési szilárdsága javuljon.

A 10C. ábrán a találmány harmadik kiviteli alakja szerinti nagynyomású gázkisüléses fényforrás kisülési csövének egy példa szerinti nyílását ábrázolja, míg a 10D. ábra a 10C. ábra megjelölt részletét kinagyítva mutatja. A 22 forraszréteg anyagából (ami például lehet volfrám vagy volfrám és alumínium-oxid keveréke) és a fémből álló keverék olvadáspontjánál és/vagy korróziós ellenállásánál magasabb olvadáspontú és/vagy nagyobb korróziós ellenállású 28 bevonattal a 21 elektróda kötési szilárdsága és/vagy korróziós ellenállása tovább javul.

A 10E. ábra a találmány harmadik kiviteli alakja szerinti nagynyomású gázkisüléses fényforrás 33 kisülési csövének egy példa szerinti nyílását ábrázolja, míg a 10F. ábra a 10E. ábra megjelölt részletét kinagyítva mutatja. A 33 kisülési cső egyik végének nyílásában kialakított 34 áramvezetőhöz 31 elektróda csatlakozik 32 forraszréteg segítségével. A 34 áramvezető vezetőrétege lehet például molibdén vagy molibdén és alumínium-oxid keveréke. A 32 forraszréteg fémet (például molibdén) és szigetelőanyagot (például molibdén és alumínium-oxid keveréke) tartalmazó keverék. A 31 elektróda ily módon elektromos kapcsolatba kerül a külső 35 villamos vezetővel. A 33 kisülési cső, valamint 33 kisülési cső nyílásába helyezett, a nyílás átmérőjével lényegében megegyező átmérőjű porcelán- 36 dugó össze van hegesztve.

Mivel a 31 elektróda a 32 forraszréteg segítségével van a 33 kisülési cső nyílásához rögzítve, a 31 elektróda kötési szilárdsága megnövekszik.

A 10G. ábrán a találmány harmadik kiviteli alakja szerinti nagynyomású gázkisüléses fényforrás kisülési csövének egy példa szerinti nyílását ábrázolja, míg a 10H. ábra a 10G. ábra megjelölt részletét kinagyítva mutatja. A 32 forraszréteg anyagából (ami például lehet volfrám vagy volfrám és alumínium-oxid keveréke) és a fémből álló keverék olvadáspontjánál és/vagy korróziós ellenállásánál magasabb olvadáspontú és/vagy nagyobb korróziós ellenállású 37 bevonat révén a 31 elektróda kötési szilárdsága és/vagy korróziós ellenállása tovább javul.

A 11A-K. ábrák a kompozit elektródák áramvezetője és elektródája közötti kötés különböző megoldásaira vonatkozó példák.

A 11 A. ábrán pálca alakú elektróda tompahegesztéssel van áramvezetőhöz rögzítve. A 11B. ábrán a pálca alakú elektróda forrasztással van az áramvezetőhöz rögzítve. A 11C. ábrán az elektródának van egy pálca alakú és egy tárcsa alakú része, és az elektróda hegesztéssel kapcsolódik az áramvezetőhöz. A 11D. ábrán nióbiumból készült pálca csatlakozik az áramvezetőhöz.

A 11E. ábra olyan, lényegében hengeres testet képező, szigetelőanyagból (például alumínium-oxid) készült, csak a hengerpalástján fém és szigetelőanyag (például molibdén és alumínium-oxid) keverékével bevont, a tengelyirányához képest ferde talppal rendelkező áramvezetőt mutat, amelynek a ferde talpához elektróda van rögzítve a vezetőanyag-keverék segítségével. Mivel ennél a példakénti alaknál az áramvezető ferde talpával érintkező keverék felülete nagyobb, mint abban az esetben, amikor áramvezető talpa a tengelyére merőleges, feltéve, hogy a ferde talppal rendelkező, lényegében hengeres testet képező áramvezető átmérője megegyezik a tengelyirányára merőleges talppal rendelkező áramvezető átmérőjével, az áramvezető és az elektróda közötti kötés szilárdsága megnövekszik.

A 11F. ábrán szigetelőanyagból készült, lényegében hengeres testet képező, csak a hengerpalástján fém és szigetelőanyag (például molibdén és alumíniumoxid) keverékével bevont áramvezetőt láthatunk, amelynek az oldalához van az elektróda forrasztással rögzítve. Mivel az elektróda a lényegében hengeres test oldalához van rögzítve, ezért a kötési szilárdság nagyobb, mint abban az esetben, amikor az elektróda a hengeres test talpához van rögzítve.

A 11G. ábrán szigetelőanyagból készült, lényegében hengeres testet képező, csak a hengerpalástján fém és szigetelőanyag (például molibdén és alumíniumoxid) keverékével bevont áramvezetőt láthatunk, amelynek az oldalához 31 elektróda van forrasztással rögzítve. A 31 elektróda jelzett végén egy rész ki van vágva belőle, és az elektróda középtengelyéhez képest eltolt középtengelyű 32 nyúlványa kapcsolódik a lényegében hengeres test oldalához. Mivel az elektróda a lényegében hengeres test oldalához van rögzítve, ezért a kötési szilárdság nagyobb, mint abban az esetben, amikor az elektróda a hengeres test talpához van rögzítve. Ezenkívül a 31 elektróda tengelyiránya könnyen beállítható a vele szemben levő elektróda tengelyirányának megfelelően.

A 11H. ábrán szigetelőanyagból készült, lényegében hengeres testet képező, csak a hengerpalástján fém és szigetelőanyag (például molibdén és alumíniumoxid) keverékével bevont áramvezetőt láthatunk, amelynek a talpához van az elektróda forrasztással rögzítve. Az elektróda és a hengeres test közötti kapcsolódási felület és annak környezete olyan 38 bevonattal van ellátva, amelynek az olvadáspontja és/vagy a korróziós ellenállása nagyobb, mint a felületi réteget alkotó keveréké (amely volfrámból vagy volfrám és alumínium-oxid keverékéből áll). A kötési szilárdság és/vagy a korróziós ellenállás tovább javulhat. A 10.1. ábra a 10H. ábra megjelölt részletét kinagyítva mutatja.

HU 221 939 Bl

A 11J. ábrán olyan hengeres testet képező, szigetelőanyagból (például alumínium-oxid) készült, csak a hengerpalástján fém és szigetelőanyag (például molibdén és alumínium-oxid keveréke) keverékével bevont, legömbölyített véggel rendelkező áramvezetőt mutat, amelynek a talpához elektróda van rögzítve a keverék segítségével. A 10K. ábra a 10J. ábra megjelölt részletét kinagyítva mutatja. Mivel a lényegében hengeres testtel érintkező forrasztás felülete megnövekszik, a kötési szilárdság javul, és mivel az áramvezető oldalán bevonatot képező keverék és az azzal kapcsolatban álló forraszanyag közötti érintkezési felület megnövekszik, a vezetőképesség szintén javul. Akárcsak a 11H. és

111. ábrákon látható példa szerinti alaknál, az elektróda és a hengeres test közötti kapcsolódási felület és annak környezete olyan bevonattal van ellátva, amelynek az olvadáspontja és/vagy a korróziós ellenállása nagyobb, mint a keveréké (amely volffámból vagy volfrám és alumínium-oxid keverékéből áll).

Az 1. táblázatban a molibdén és az alumínium-oxid térfogatszázalékainak függvényében a belőlük alkotott keverék vezetőképessége és tömítőképessége látható. Például a 20/80 arány azt jelenti, hogy a keverék 20 térfogatszázalék molibdént és 80 térfogatszázalék alumínium-oxidot tartalmaz.

Mennyiségarány (térf.%)	Vezetőképesség	Tömítőképesség
20/80	rossz	kiváló
30/70	bizonytalan	kiváló
40/60	jó	kiváló
50/50	kiváló	kiváló
60/40	kiváló	jó
70/30	kiváló	bizonytalan
80/20	kiváló	rossz

Az 1. táblázat alapján megállapítható, hogy a legkedvezőbb térfogatarány a 30/70 és a 70/30 arány között van.

A 2. táblázat a vezetőképességet és a tömítőképességet a fémes bevonat vastagsága függvényében adja meg. A tömítőképességet He szivárgásdetektorral mértük.

Vastagság (pm)	Vezetőképesség	Tömítőképesség
3	rossz	kiváló
5	bizonytalan	kiváló
10	bizonytalan	kiváló
20	jó	kiváló
30	kiváló	kiváló
50	kiváló	kiváló
100	kiváló	jó
200	kiváló	bizonytalan
400	kiváló	bizonytalan
600	kiváló	rossz

A 2. táblázat alapján megállapítható, hogy a legkedvezőbb vastagság a 20 és 400 pm között van.

A találmány szerinti nagynyomású gázkisüléses fényfonás első kiviteli alakjának gyártási folyamatát a 2b. és a 4A. ábrák alapján ismertetjük.

Először a 10 csőtestet hozzuk létre. Egy viaszöntött testet viaszmentesítés után kiégetünk, így hozunk létre egy porcelántestet. Timföldből (alumínium-oxid) préseléssel kialakítják a gyűrű formájú 11a záróelemet. Célszerűen a 11a záróelemet is kiégetjük a viaszmentesítés után. A 11a záróelem kiégetett testét meghatározott pozícióban behelyezzük a 10 csőtest egyik nyílásába, majd a 10 főtest és a 11a záróelem kiégetésével létrehozzuk a 4 kisülési cső porcelántestét.

Ezt követően, a későbbiekben leírt módon kialakított első 6a kompozit elektródát behelyezzük a 11a záróelem nyílásába oly módon, hogy az első 6a kompozit elektróda egyik vége a 4 kisülési csövön kívülre nyúljon, míg a kompozit elektróda 15a elektródája a 4 kisülési cső belsejébe nyúljon be, majd a 4 kisülési csövet és az első 6a kompozit elektródát összehegesztjük. Az eljárás következő lépéseként második 6b kompozit elektródát behelyezzük a másik 11b záróelem nyílásába oly módon, hogy a második 6b kompozit elektróda egyik vége a 4 kisülési csövön kívülre nyúljon, míg a kompozit elektróda 15b elektródája a 4 kisülési cső belsejébe nyúljon be A 6b második kompozit elektróda 13b áramvezetője és a 4 kisülési cső összeillesztésekor rés marad közöttük, amelyet forrasztással tömítetten lezárunk.

A találmány szerinti nagynyomású gázkisüléses fényfonás második kiviteli alakjának gyártási folyamatát a 8. ábra alapján ismertetjük.

Először a 10 főtestet hozzuk létre. Egy viaszöntött testet viaszmentesítés után kiégetünk, így hozunk létre egy porcelántestet. Timföldből (alumínium-oxid) préseléssel létrehozzuk a gyűrű formájú 11c záróelemet és a 16c betétcsövet. A 11c záróelemet és a 16c betétcsövet is lehetőleg viaszmentesitéssel és kiégetéssel alakítjuk kí.

A 11c záróelem kalcinált testét meghatározott pozícióban behelyezzük a porcelán 10 főtest egyik nyílásába, a 16c betétcső kiégetett testét meghatározott pozícióban behelyezzük a 11c záróelem nyílásába, majd a 10 csőtest, a 11c záróelem és a 16c betétcső együttes kiégetésével létrehozzuk a porcelán 4 kisülési csövet.

Ezt követően 6c kompozit elektródát behelyezzük a 16c betétcső nyílásába oly módon, hogy a 6c kompozit elektróda egyik vége a 4 kisülési csövön kívülre nyúljon, míg a kompozit elektróda 15c elektródája a 4 kisülési cső belsejébe nyúljon be. A 6c kompozit elektróda 13c áramvezetője és a 4 kisülési cső összeillesztésekor rés marad közöttük, amelyet molibdénnel vagy molibdén és alumínium-oxid keverékével tömítetten lezárunk.

A találmány szerinti nagynyomású gázkisüléses fényforrás kompozit elektródájának gyártási folyamatát a 12A-D. ábrák alapján ismertetjük.

A 12A. folyamatábra alapján először a timföldet megőröljük, majd sajtolással létrehozunk egy nyerstestet. A nyerstestet feldaraboljuk és megmunkáljuk. A megmunkálás elsősorban külső felületi megmunká25

HU 221 939 Β1 lást jelent (például csúcs nélküli köszörülés stb.). A feldarabolást el lehet végezni a megmunkálás előtt is, és a megmunkálás után is. Ezek után a kötőanyagot eltávolítjuk a megömlesztett testből, majd szükség esetén a testet kiégetjük.

Ezt követően a kiégetett testet alumínium-oxid-porból készült pasztával és molibdénporból készült pasztával bevonjuk, és az így kialakított testet hőkezeljük.

A továbbiakban a kalcinált testet bevonjuk molibdénporból készült pasztával, majd az így kialakított testet és a volfrámból készült elektródát összeillesztjük és összehegesztjük.

A találmány szerinti kompozit elektródát a 12B. ábrán látható folyamatábra szerint is gyárthatjuk.

Ennél a gyártási eljárásnál a feldarabolást és a megmunkálást a hőkezelés után végezzük el. A molibdénport szükség esetén megőröljük, és azzal vonjuk be, majd rögzítjük a volfrámelektródát.

A találmány szerinti kompozit elektródát a 12C. ábrán látható folyamatábra szerint is gyárthatjuk.

Ennél a gyártási folyamatnál a feldarabolást az extrudálás után végezzük el. A hőkezelés a megmunkálás után következik.

A 13. ábra egy ismert nagynyomású gázkisüléses fényforrás és a találmány szerinti nagynyomású gázkisüléses fényforrás összehasonlítására szolgál.

Az ismert nagynyomású gázkisüléses fényforrás és a találmány szerinti nagynyomású gázkisüléses fényforrás összehasonlításához a felületén fémes réteggel bevont 21 betétcsövet behelyezzük egy 20 hengeres test nyílásába, majd a 20 hengeres testet és a 21 betétcsövet összehegesztjük.

A 21 betétcsövet a következő testek alkothatják:

1. porcelán hengeres test, amely 60 térfogatszázalék volffámot és 40 térfogatszázalék alumíniumoxidot tartalmazó keverékkel van bevonva (a továbbiakban mint „1-es betétcső”);

2. porcelán hengeres test, amely 50 térfogatszázalék molibdént és 50 térfogatszázalék alumínium-oxidot tartalmazó keverékkel 30 pm vastagságban van bevonva (a továbbiakban mint „2-es betétcső”);

3. porcelán hengeres test, amely 50 térfogatszázalék molibdént és 50 térfogatszázalék alumínium-oxidot tartalmazó keverékkel 50 pm vastagságban van bevonva (a továbbiakban mint „3-as betétcső”);

4. porcelán hengeres test, amely 80 térfogatszázalék molibdént és 20 térfogatszázalék alumínium-oxidot tartalmazó keverékkel 50 pm vastagságban van bevonva (a továbbiakban mint „4-es betétcső”);

5. porcelán hengeres test, amely 20 térfogatszázalék molibdént és 80 térfogatszázalék alumínium-oxidot tartalmazó keverékkel 30 pm vastagságban van bevonva (a továbbiakban mint „5-ös betétcső”).

A 14A-E. ábrák egy ismert nagynyomású gázkisüléses fényforrás és a találmány szerinti nagynyomású gázkisüléses fényforrás összehasonlítását mutatja be mikroszkopikus fényképfelvételek segítségével. A felvételek a 13a. ábrán X-szel megjelölt részt mutatják.

A 14A. ábra az 1-es betétcső és a 20 hengeres test hegesztését mutatja. Az ábra alapján megállapítható, hogy az 1-es betétcső és a 20 hengeres test közötti kötés szerkezete nem megfelelő.

A 14B. ábra a 2-es betétcső és a 20 hengeres test hegesztését mutatja. Az ábra alapján megállapítható, hogy a 2-es betétcső és a 20 hengeres test közötti kötés szerkezete megfelelő.

A 14C. ábra a 3-as betétcső és a 20 hengeres test hegesztését mutatja. Az ábra alapján megállapítható, hogy a 3-as betétcső és a 20 hengeres test közötti kötés szerkezete megfelelő.

A 14D. ábra a 4-es betétcső és a 20 hengeres test hegesztését mutatja. Az ábra alapján megállapítható, hogy a 4-es betétcső és a 20 hengeres test közötti kötés szerkezete nem megfelelő.

A 14E. ábra az 5-ös betétcső és a 20 hengeres test hegesztését mutatja. Az ábra alapján megállapítható, hogy az hegesztési réteg nem folytonos.

Jelen találmány nem korlátozódik az itt bemutatott kiviteli alakokra. Más kiviteli alakok nyilvánvalóan létrehozhatók a szakemberek által. A kisülési csövet vagy a hengeres testet alkotó szigetelőanyag nemcsak alumínium-oxid lehet, hanem például fémkerámia is.

Bár az ismertetett kiviteli alakoknál a fémes bevonatot molibdén és alumínium-oxid keveréke alkotja, a keverékben található fém legalább 50 térfogatszázalékban molibdént, míg a szigetelőanyag legalább 50 térfogatszázalékban a kisülési cső anyagával megegyező anyagot (az ismertetett kiviteli alakoknál alumínium-oxidot) tartalmazhat.

Az első kiviteli alaknál a második kompozit elektróda és a kisülési cső közötti rés nemcsak forrasztással lehet tömítetten lezárva, hanem molibdénből vagy molibdén és alumínium-oxid keverékéből álló réteggel is.

Az első kiviteli alaknál a kompozit elektróda és a kisülési cső összeépítésekor, a csőtest végébe behelyezett záróelem és a csőtest kiégetése után a kiégetett testet összehegesztjük a kiégetett test nyílásába behelyezett kompozit elektródával. A záróelem nyílásába helyezett kompozit elektróda és a záróelem kiégetése után az ily módon kialakított kiégetett testet a csőtest végébe történő behelyezés után összehegesztjük a csőtesttel.

A kompozit elektróda gyártása során a timföldporhoz (alumínium-oxid-por) magnézium-oxidot is hozzáadhatunk.

Claims (18)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Nagynyomású gázkisüléses fényforrás, amely tartalmaz ionizálható fénykibocsátó gázzal és gyújtógázzal feltöltött belső teret határoló, villamos szigetelőanyagból készült, mindkét végén nyílással készített kisülési csövet, valamint a kisülési cső nyílásának átmérőjével lényegében azonos átmérőjű, lényegében henger formájú áramvezetőből és elektródából álló kompozit elektródát, azzal jellemezve, hogy a kompozit elektróda

   HU 221 939 Β1 (6a) áramvezetője (13a) legalább hengerpalástján fém és szigetelőanyag keverékéből álló bevonattal van ellátva, amely bevonatot képező keverékben a fém legalább 50 térfogatszázalékban molibdént, a szigetelőanyag pedig legalább 50 térfogatszázalékban a kisülési cső (4) anyagával megegyező anyagot tartalmaz, a kisülési cső (4) nyílásába behelyezett és ott hegesztéssel rögzített kompozit elektróda (6a) egyik vége a kisülési csövön (4) kívülre nyúlik, míg a kompozit elektróda (6a) elektródája (14a) a kisülési cső (4) belsejébe nyúlik be.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti nagynyomású gázkisüléses fényforrás, azzal jellemezve, hogy a kisülési cső (4) végének nyílásátmérőjénél kisebb átmérőjű, és egy lényegében henger formájú áramvezetőből (13b), valamint elektródából (14b) álló második kompozit elektródát (6b) tartalmaz, amely kompozit elektróda (6b) áramvezetője (13b) legalább a hengerpalástján fém és szigetelőanyag keverékéből álló bevonattal van ellátva, a bevonatot képező keverékben a fém legalább 50 térfogatszázalékban molibdént, a szigetelőanyag pedig legalább 50 térfogatszázalékban a kisülési cső (4) anyagával megegyező anyagot tartalmaz, amely kisülési cső (4) végének nyílásába behelyezett kompozit elektróda (6b) egyik vége a kisülési csövön (4) kívülre nyúlik, míg a kompozit elektróda (6b) elektródája (14b) a kisülési cső (4) belsejébe nyúlik be, és a kompozit elektróda (6b) áramvezetője (13b), valamint a kisülési cső (4) közötti rés egy fémréteg vagy a kisülési cső (4) anyagának és egy fémnek a keverékéből álló réteg felhasználásával tömítetten le van zárva.
3. 3. Az 1. vagy 2. második igénypont szerinti nagynyomású gázkisüléses fényforrás, azzal jellemezve, hogy egy vagy több áramvezető (13a, 13b) legalább a hengerpalástján fém és szigetelőanyag keverékéből álló bevonattal ellátott henger formájú test, és az áramvezetőnek (13a, 13b) a kisülési cső (4) belsejébe benyúló talpához vagy oldalához egy vagy több elektróda (14a, 14b) van hegesztéssel vagy forrasztással rögzítve.
4. 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti nagynyomású gázkisüléses fényforrás, azzal jellemezve, hogy egy vagy több kompozit elektróda (6a, 6b) lényegében henger formájú, legalább a hengerpalástján fém és szigetelőanyag keverékéből álló bevonattal ellátott áramvezetőjének (13a, 13b) a kisülési cső (4) belsejébe benyúló, a kompozit elektróda (6a, 6b) végéhez képest ferde talpa van, amely talphoz hegesztéssel vagy forrasztással elektróda (14a, 14b) van rögzítve.
5. 5. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti nagynyomású gázkisüléses fényforrás, azzal jellemezve, hogy egy vagy több kompozit elektróda (6a) része egy olyan henger formájú, legalább a hengerpalástján fém és szigetelőanyag keverékéből álló bevonattal ellátott áramvezető (13a), amely áramvezetőnek (13a) a kisülési cső (4) belsejébe benyúló oldalához hegesztéssel vagy forrasztással elektróda (14a) van rögzítve, amely elektróda (14a) tengelyiránya lényegében megegyezik a vele szemben levő elektróda (14b) tengelyirányával.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti nagynyomású gázkisüléses fényforrás, azzal jellemezve, hogy mindegyik áramvezetőnek (13c) legalább a kisülési cső (4) belsejébe benyúló vége le van gömbölyítve, és egy vagy több elektróda (14c) forrasztással kapcsolódik az áramvezető (13c) legömbölyített végéhez.
7. 7. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti nagynyomású gázkisüléses fényforrás, azzal jellemezve, hogy az áramvezetőnek (13a, 13b, 13c) a kisülési cső (4) belsejébe benyúló talpához vagy oldalához egy vagy több elektróda (14a, 14b, 14c) hegesztéssel vagy forrasztással van kapcsolva, amely elektródák (14a, 14b, 14c) és áramvezetők (13a, 13b, 13c) kapcsolódási pontja, valamint annak környezete olyan fémmel vagy fémből és szigetelőből álló keverékkel van bevonva, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát (14a, 14b, 14c) az áramvezetőhöz (13a, 13b, 13c) kapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása.
8. 8. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti nagynyomású gázkisüléses fényforrás, azzal jellemezve, hogy mindegyik áramvezetőnek (13c) legalább a kisülési cső (4) belsejébe benyúló vége le van gömbölyítve, amely legömbölyített véghez egy vagy több elektróda (14c) forrasztással kapcsolódik, továbbá az elektródák (14c) és az áramvezetők (13c) kapcsolódási pontja, valamint azok környezete olyan fémmel vagy fémből és szigetelőből álló keverékkel van bevonva, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát (14c) az áramvezetőhöz (13c) kapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása.
9. 9. Nagynyomású gázkisüléses fényforrás, amely tartalmaz ionizálható fénykibocsátó gázzal és gyújtógázzal feltöltött belső teret határoló, villamos szigetelőanyagból, mindkét végén nyílással készített, legalább az egyik nyílás környezetében fémből vagy fém és szigetelőanyag keverékéből álló bevonattal ellátott kisülési csövet, azzal jellemezve, hogy tartalmaz továbbá a nyílás környezetében a kisülési csőbe (23) benyúló, forrasztással a kisülési csőhöz (23) kapcsolt elektródát (21), valamint a nyílás átmérőjével lényegében megegyező átmérőjű, szigetelőanyagból készült dugót (26), a bevonatban található fém legalább 50 térfogatszázalékban molibdént, a bevonatban található szigetelőanyag pedig legalább 50 térfogatszázalékban a kisülési cső (23) anyagával megegyező anyagot tartalmaz, és a kisülési cső (23), valamint a kisülési cső (23) nyílásába behelyezett dugó (26) összehegesztéssel van tömítetten rögzítve.
10. 10. Nagynyomású gázkisüléses fényforrás, amely tartalmaz ionizálható fénykibocsátó gázzal és gyújtógázzal feltöltött belső teret határoló, villamos szigetelőanyagból, mindkét végén nyílással készített kisülési csövet, azzal jellemezve, hogy a kisülési cső (33) legalább az egyik nyílásában és a nyílás külső részén fémből vagy fém és szigetelőanyag keverékéből álló bevonattal van ellátva, amely bevonatban a fém legalább 50 térfogatszázalékban molibdént, a szigetelőanyag pedig legalább 50 térfogatszázalékban a kisülési cső (33) anyagával megegyező anyagot tartalmaz, és amely bevonathoz forrasztással, a kisülési csőbe (33) benyúló elektróda (31) van rögzítve, továbbá a nyílásba a nyílás átmérőjénél kisebb átmérőjű, szigetelőanyagú dugó

    HU 221 939 Bl (36) van helyezve, amely dugó (36) és a bevonat közötti rés a kisülési cső (33) anyagának és egy fémnek a keverékével tömítetten le van zárva.
11. 11. A 9. vagy a 10. igénypont szerinti nagynyomású gázkisüléses fényforrás, azzal jellemezve, hogy az elektróda (21, 31) a dugónak (26, 36) a kisülési cső (23, 33) belsejébe benyúló talpához vagy oldalához hegesztéssel vagy forrasztással van rögzítve, továbbá az elektróda (21,31) és az áramvezető (24,34) kapcsolódási pontja és annak környezete olyan fémmel vagy fémből és szigetelőből álló keverékkel van bevonva, amelynek az olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródához (21,31) és a dugóhoz (26,36) kapcsolódó fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása.
12. 12. Nagynyomású gázkisüléses fényforrás, amely tartalmaz ionizálható fénykibocsátó gázzal és gyújtógázzal feltöltött belső teret határoló, szigetelőanyagból, mindkét végén nyílással készített kisülési csövet, valamint a kisülési cső nyílásánál kisebb átmérőjű, lényegében henger formájú áramvezetőből és elektródából álló kompozit elektródát, azzal jellemezve, hogy a kompozit elektróda (6a, 6b, 6c) áramvezetője (13a, 13b, 13c) olyan, lényegében henger formájú test, amely legalább a hengerpalástján fém és szigetelőanyag keverékéből álló bevonattal van ellátva, továbbá a bevonatot képező keverékben a fém legalább 50 térfogatszázalékban molibdént, a szigetelőanyag pedig legalább 50 térfogatszázalékban a kisülési cső (4) anyagával megegyező anyagot tartalmaz, amely kisülési cső (4) egyik nyílásába behelyezett kompozit elektróda (6a, 6b, 6c) egyik vége a kisülési csövön (4) kívülre nyúlik, míg a kompozit elektróda (6a, 6b, 6c) elektródája a kisülési cső (4) belsejébe nyúlik be, és a kompozit elektróda (6a, 6b, 6c), valamint a kisülési cső (4) közötti rés egy fémréteg vagy a kisülési cső (4) anyagának és egy fémnek a keverékéből álló réteg felhasználásával van tömítetten lezárva.
13. 13. Kompozit elektróda nagynyomású gázkisüléses fényforráshoz, azzal jellemezve, hogy tartalmaz szigetelőanyagból készült, legalább a hengerpalástján fém és szigetelőanyag keverékéből álló bevonattal ellátott, hengeres testet formáló áramvezetőt (13a), valamint az áramvezető (13a) talpához vagy oldalához hegesztéssel vagy forrasztással kapcsolt elektródát (14a), amely bevonatot képező keverékben található fém legalább 50 térfogatszázalékban molibdént, a keverékben található szigetelőanyag pedig legalább 50 térfogatszázalékban a hengeres test anyagával megegyező anyagot tartalmaz.
14. 14. Kompozit elektróda nagynyomású gázkisüléses fényforráshoz, azzal jellemezve, hogy tartalmaz szigetelőanyagból készült, legalább a hengerpalástján fém és szigetelőanyag keverékéből álló bevonattal ellátott, hengeres testet formáló áramvezetőt (13a), amely áramvezetőnek (13a) ferde talpa van, amely ferde talphoz hegesztéssel vagy forrasztással elektróda (14a) van kapcsolva, amely bevonatot képező keverékben található fém legalább 50 térfogatszázalékban molibdént, a keverékben található szigetelőanyag pedig legalább 50 térfogatszázalékban a hengeres test anyagával megegyező anyagot tartalmaz.
15. 15. Kompozit elektróda nagynyomású gázkisüléses fényforráshoz, azzal jellemezve, hogy tartalmaz szigetelőanyagból készült, legalább a hengerpalástján fém és szigetelőanyag keverékéből álló bevonattal ellátott, hengeres testet formáló áramvezetőt (13a), valamint az áramvezető (13a) oldalához hegesztéssel vagy forrasztással kapcsolt elektródát (14a), amely elektródának (14a) a tengelyiránya lényegében megegyezik a vele szemben lévő másik elektróda (14b) tengelyével, amely bevonatot képező keverékben található fém legalább 50 térfogatszázalékban molibdént, a keverékben található szigetelőanyag pedig legalább 50 térfogatszázalékban a hengeres test anyagával megegyező anyagot tartalmaz.
16. 16. A 13. vagy 14. igénypont szerinti kompozit elektróda, azzal jellemezve, hogy az áramvezetőnek (13c) legalább az egyik vége le van gömbölyítve, és az elektróda (14c) forrasztással van az áramvezető (13c) legömbölyített végéhez kötve.
17. 17. A 13-15. igénypontok bármelyike szerinti kompozit elektróda, azzal jellemezve, hogy az elektróda (14a) az áramvezető (13a) talpához vagy oldalához hegesztéssel vagy forrasztással van kötve, továbbá az elektróda (14a) és az áramvezető (13a) kapcsolódási pontja és annak környezete olyan fémmel vagy fémből és szigetelőből álló keverékkel be van vonva, amelynek olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródához (14a) és az áramvezetőhöz (13a) kapcsolódó fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása.
18. 18. A 13. vagy 14. igénypont szerinti kompozit elektróda, azzal jellemezve, hogy az áramvezetőnek (13a) legalább az egyik vége le van gömbölyítve, az elektróda (14a) forrasztással van az áramvezető (13a) legömbölyített végéhez kötve, továbbá az elektróda (14a) és az áramvezető (13a) kapcsolódási pontja és annak környezete olyan fémmel vagy fémből és szigetelőből álló keverékkel be van vonva, amelynek olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása nagyobb, mint az elektródát (14a) az áramvezetőhöz (13a) kapcsoló fém vagy fémötvözet olvadáspontja és/vagy korróziós ellenállása.