HU221563B - Szerelõkészülék felsõ sínre történõ csatlakozáshoz - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya szerelőkészülék egy sínhez történő szereléshez ház(1) segítségével, amely háznak (1) az egyik oldala szerelésiszelvényként (2) van kiképezve, amelybe egy, eltolhatóan a házhoz (1)csapágyazott reteszelőelem (3) van elhelyezve, amely reteszelőelem (3)legalább a tolás irányában egy arretáló nyúlvánnyal (17) van ellátva,amely a rögzített helyzetben a sínnel visszaható kapcsolatban van. Atalálmány lényege abban van, hogy egy vezetőlemezes csatlakozóeleme(4) van, amely a házra (1) arretáló reteszelőelem (3) által, annakrögzített helyzetbe történő elmozdulásakor, legalább részbenmegfogottan és a sínt rögzített, megfogott helyzetbe mozgathatóan vanelhelyezve. ŕ

Description

A találmány tárgya egy olyan szerelőkészülék, amely felső sínre csatlakoztatható.

A felső sínre történő csatlakoztatáshoz kialakított szerelőkészülékek a szabályozás és biztonságtechnikában általában az előirt és szabványos szerelési szelvényekkel csatlakoznak a sínekhez, amely szerelési szelvények a különféle úgynevezett gyűjtősínekhez alkalmazott villamos csatlakozókra vonatkozó szabványoknak felelnek meg, továbbá megfelelnek a sín alakjának is. Az eltérés ezeknél a kioldási karakterisztikában és a névleges áramokban van csupán.

A technika állásából ismert például a DE 295 05 531 számú használati mintaoltalomban ismertetett berendezés, amely szintén a bevezetőben említett szerelőkészülékként van kialakítva. Ez a készülék lényegében négyszögletes sík elemekből álló ház, amelynek a keskenyebbik elülső oldalára van egy kapcsoló berendezés elhelyezve. A keskenyebbik hátsó oldala pedig szerelési szelvényként van kiképezve, és a háznak egy sínre történő rögzítésére használható.

A szerelési felület lényegében sík és a sín méreteinek megfelelően méretezett készülék felületként van kiképezve, amelynek a felső keskenyebb záróperemét egy karomszerűen kiképzett kiugró nyúlvány határolja, amely lényegében a ház keskenyebb oldala teljes szélessége mentén elnyúló, és a házzal egy darabból kiképzett tartólécként van kialakítva. A sík készülékfelület alsó, a házhoz képest hosszirányban, kiképzett záró peremén a háznak a hátoldala egy hosszirányban mozgatható arretáló reteszelőelem vagy tolóelem mozgatására kiképzett vezetékkel van ellátva. A reteszelőelemnek a karomszerű nyúlvány felé eső felső pereme egy hosszirányban kiképzett orr-résszel van ellátva, amely ezen karomszerű nyúlvány ellendarabját képezően van kialakítva.

Ennél az ismert szerelőkészüléknél - ahhoz, hogy a sínre fel lehessen szerelni - a reteszelőelemet lefelé, azaz a karomszerű nyúlványból kifelé kell eltolni mindaddig, amíg a karomszerű nyúlvány és az orr-rész közötti hosszirányú távolság nagyobb lesz, mint a sin szélessége, és ily módon a sint ezen felső nyúlvány és az orr-rész közé be lehet helyezni. Amikor a ház készülékfelülete a szerelés során a sínre felfekszik, az egész szerelőkészüléket kissé lefelé kell eltolni úgy, hogy a karomszerű nyúlvány belekapaszkodjon a sínbe. Végül a reteszelőelemet felfelé kell eltolni egy önmagát arretáló rögzítőhelyzetbe, amelyben az orr-rész szintén megkapaszkodik a sínbe, ezáltal a szerelőkészülék a sínre megfelelően rögzítve van.

A tapasztalatok azt mutatták azonban, hogy a reteszelőelem mozgatható elrendezése következtében szükségszerűen kialakul egy játék a reteszelőelem és a ház között, továbbá a reteszelőelem és a sin között, és így a ház a rögzített reteszelőelem rögzített helyzetében is kismértékben elfordulhat vagy ide-oda mozgást végezhet. Mindezeken túlmenően pedig azok az erők, amelyek a házra hatnak és a sín fel kell hogy vegye őket, adott esetben a reteszelőelemre is továbbítódnak, és ily módon, ha a reteszelőelem véletlenszerűen kinyomható rögzített helyzetéből, és ezáltal a szerelőkészülék a sínről is leoldódhat.

A találmánnyal célul tűztük ki egy, a bevezetőben ismertetett szerelőkészülék olyan módon történő továbbfejlesztését, amelynek a működési biztonsága - amellett, hogy az egyszerű szerelhetősége megmaradt - az előzőeknél kedvezőbb.

A találmány tehát szerelőkészülék egy sínhez történő szereléshez ház segítségével, amely háznak az egyik oldala szerelési szelvényként van kiképezve, amelybe egy, eltolhatóan a házhoz csapágyazott reteszelőelem van elhelyezve, amely reteszelőelem legalább a tolás irányában egy arretáló nyúlvánnyal van ellátva, amely a rögzített helyzetben a sínnel visszaható kapcsolatban van.

A találmány szerinti szerelőkészülék lényege abban van, hogy egy vezetőlemezes csatlakozóeleme van, amely a házra rögzíthető reteszelőelem által, annak rögzített helyzetbe történő elmozdulásakor, legalább részben megfogottan és a sínt rögzített, megfogott helyzetbe mozgathatóan van elhelyezve.

A találmány tehát lényegében tartalmaz egy vezetőlemezes csatlakozóelemet, amely úgy van a házhoz elhelyezve, hogy a csatlakozóelemet egy reteszelőelem amely reteszelőelem eltolásakor olyan rögzítőhelyzetbe kerül, ahol a reteszelőelemnek egy orrszerű nyúlványa a csatlakozó sínbe kapaszkodik - legalább részben megfogja, és ezáltal egy, a sínt rögzítőhelyzetbe mozgatja.

Mindezek következtében a csatlakozóelem a sínhez van nyomva, és az erővonalakat a szerelési szelvény és a sin között úgy zárja, hogy a reteszelőelemet is körbefogja. Ennek következtében azok a külső erők, amelyek lehetnek lökések vagy nyomások, és amelyek a házra fejthetik ki a hatásukat, nem a reteszelőelemre kerülnek továbbításra, hanem a csatlakozóelemre, és ily módon a< reteszelőelem véletlenszerű eltolódása rögzítőhelyzetben meg van akadályozva. Ezen túlmenően pedig a csatlakozóelem a ház és a sín közötti játékot is kiegyenlíti.

A csatlakozóelem járulékos elhelyezése ellenére a szerelőkészüléknek az elhelyezése, a vele való munka és a működése megmarad, például akkor, amikor vezetékvédő kapcsolóként alkalmazzuk. Más szavakkal kifejezve a szerelőkészülék a reteszelőelem működtetésével a sínről leoldható, és ott, ahol számos szerelőkészülék van egymás mellett elhelyezve, egy-egy szerelőkészülék önmagában is kiemelhető anélkül, hogy a szomszédos szerelőkészülékeket a sínről el kellene távolítani.

A találmány egyik előnyös kiviteli alakja szerint a csatlakozóelem egy laprugó.

Előnyös a találmány, ha a laprugó lényegében négyszögletes laprugókerettel van ellátva, amelynek az egyik keskenyebb oldalán, arra megközelítőleg 90°-os rögzítő-tartó léc van kiképezve, és az ezzel szemben lévő másik keskeny oldalán szintén 90°-ban, de a rögzítő-tartó léccel ellentétes irányban legalább egy szorítóperem van hajlítottan kialakítva.

Előnyös a találmány akkor, ha a szorítóperemek a keskenyebb oldal saroktartományaiban vannak kiképezve, és közöttük egy bevágott térrész van kialakítva, amely szabad térként van kiképezve, és amelybe egy, a laprugókerettel egy darabból kiképzett csúszóorr van behajlítottan elrendezve.

HU 221 563 Bl

Előnyös a találmány akkor, ha a szerelőkészülék tartalmaz egy rugónyelvet, amely a rögzítő-tartó lécet tartalmazó keskeny oldalából van a laprugókeretnek kiindulóan az ezzel szemben lévő keskeny oldal irányában nyúlóan elrendezve, és a rugónyelv a laprugókeret fölé kifeszített síkkal hegyesszöget bezáróan van elrendezve.

Előnyös továbbá a találmány, ha a rugónyelv egy, a szerelvényekkel párhuzamos támasztófelülettel van ellátva.

Előnyös még a találmány akkor is, ha a reteszelőelem a tolóirányt tekintve elülső, az arretáló nyúlvánnyal ellátott oldalánál legalább egy oldalfalfolytatással van ellátva, amelynek a tolóirányt tekintve ék alakúan keskenyedő rámpája van, amely a reteszelőelemnek rögzített helyzetbe történő eltolásakor a laprugó alá a szorítóperemek tartományába tolódik el, és a laprugó a rögzítő-tartó léc körüli elfordulással megemelkedik mindaddig, amíg a szorítóperemek a sínen felfekszenek.

A találmányt a továbbiakban példakénti kiviteli alakjai segítségével, a mellékelt ábrákon ismertetjük részletesebben, ahol az 1. ábrán látható a találmány szerinti szerelőkészülék szerelési szelvényének a térbeli rajza abban a helyzetben, amikor a reteszelőelem rögzítő, azaz reteszelt helyzetében van, a 2. ábrán a találmány szerinti elfordulásbiztos lemezrugó egy példakénti kiviteli alakjának térbeli rajza látható, a 3. ábrán a találmány szerinti reteszelőelem felülnézetének térbeli rajza látható, a 4. ábrán pedig a találmány szerinti reteszelőelem és laprugó egymáshoz képesti elhelyezkedése látható.

Visszatérve az 1. ábrára, az 1. ábrán látható egy, a találmány szerint kialakított szerelőkészülék 1 háza, ahol maga a szerelőkészülék lehet egy vezetékvédő kapcsoló - röviden LS kapcsoló az 1 háznak van egy 2 szerelési szelvénye, amely egy, az ábrán nem szereplő sínhez való csatlakozáshoz van kiképezve, és amely többek között az 1 házon eltolhatóan van megvezetve, és tartalmaz egy kézzel működtethető 3 reteszelőelemet, amely egy rögzíthető reteszelőelem. Ahogyan a későbbiekben erre még részletesen kitérünk és bemutatjuk, ez a rögzíthető 3 reteszelőelem az 1 háznak egy, lényegében felső sínhez történő rögzítésére szolgál. Ezen túlmenően pedig megtalálható még egy vezetőlemezes 4 csatlakozóelem is, amely a 2 szerelési szelvénybe laprugó formájában van oly módon elhelyezve, hogy ez a 3 reteszelőelemnek a rögzített helyzetbe történő eltolásakor a sínhez elő van feszítve, és ezáltal van az 1 ház a sínhez rögzítve. Egyidejűleg az a játék, amely a sín és az 1 ház között kialakul, szintén ki van egyenlítve.

Az 1. ábra szerint, amelyen a 2 szerelési szelvénynek a találmány szempontjából leglényegesebb tartománya látható felnagyítva, a szerelőkészülék 1 háza egy sík hosszirányú négyszög, illetve téglatest formájában van kiképezve, ahol a 2 szerelési tartomány az 1 ház hátoldalának egy keskeny és hosszirányú oldalán található. Maga a 2 szerelési szelvény tartalmaz egy 5 készülékfelületet, amelyet az ábrán csak részben tüntettünk fel, amely lényegében sík, és a méretei úgy vannak megválasztva, hogy a szabványos sínhez - amely szintén nem szerepel az ábrán - csatlakoztatható. Az 1 ház hosszirányába nézve az 5 készülékfelület felső peremén az 1-4. ábrákon részletesebben nem ismertetett karomszerű nyúlvány vagy léc van elhelyezve, amely célszerűen az 1 házzal egy egységként egy darabból van kialakítva, éspedig úgy, hogy a sin felső peremének a felfogására horonyként van kiképezve. A 2 szerelési szelvény ez utóbbi tartománya ily módon a bevezetőben már említett technika állásának megfelelően van kialakítva, úgyhogy a további részekre a találmány szerinti leírás ismertetésénél már nem térünk ki.

Az 1. ábra szerint az 5 készülékfelület alsó peremét egy 6 lépcső vagy egy lépcsőzetesen kialakított rész határolja, és ily módon az 5 készülékfelülethez képest egy 7 vezetőszelvény alakul ki. Ebben a 7 vezetőszelvényben egy csúszó-, vezetőelrendezés van kialakítva, amely két, az 1 ház hosszirányában párhuzamos kinyúló sín (az ábrán nem szerepel), amelyek szintén az 1 házzal egy egységet képezően vannak kialakítva. Ezekre a sínekre van a 3 reteszelőelem eltolhatóan elhelyezve és csapágyazva úgy, hogy egy reteszelt vagy rögzített helyzetből - amely az 1. ábrán bemutatott helyzetnek felel meg - egy kioldó, szabad helyzetbe mozgatható.

A 3 reteszelőelem részletesebben a 3. ábrán van bemutatva.

A 3. ábra szerinti kiviteli alaknál a 3 reteszelőelem felső oldalán egy rácsszerű szerkezet van elhelyezve, amely egyedi S alakú 8 rácsrudakat tartalmaz, amelyek a 3 reteszelőelem két oldalfalát kötik össze egymással, és egy, lényegében háromszög alakú 9 lemezt, amely utóbbi a 3 reteszelőelem hátoldaláról nyúlik ki, és a 8 rácsrúdnak a középső részéig tartóan van kiképezve. A lényegében háromszög alakú 9 lemez tehát a 8 rácsrúd középső szelvényéhez, mintegy csúcshoz csatlakozik. Ezen a csúcson a 9 lemezen egy lényegében függőleges lefelé irányuló 8a rögzítőcsap van képezve. A 8a rögzítőcsap szabad vége le van kerekítve. Ezen lekerekitésnek az az oka, hogy a 8a rögzitőcsap a 3 reteszelőelemnek az 1 ház felülete mentén történő eltolásakor megfelelően csússzon, és a két sín között egy, az ábrán nem szereplő, lényegében teknőszerű mélyedés van kiképezve. Ezen mélyedésen átcsúszva a 8a rögzitőcsap felfelé tolódik el, aminek következtében a 9 lemez, illetve a 8 rácsrudak rugalmasan elhajlanak. A rugalmas előfeszítés következtében a 8a rögzítőcsapon keresztül a 3 reteszelőelemre erőátvitel történik, amelynek a mélyedés lejtése miatt a 3 reteszelőelem tolóirányában ható erőkomponense van, amely a 3 reteszelőelem rögzítőhelyzetben történő előfeszítéséhez használható fel. Egyidejűleg ez a mélyedés egy ütközőt is képez, amely a hátsó kioldóhelyzetet határozza meg.

A 3 reteszelőelem 10 oldalfalait a megfelelő alsó peremeknél két vezető-11 léc határolja, amelyek a 10 oldalfalak belső oldalain az egymással szemben fekvő

HU 221 563 Bl belső rétegen vannak elhelyezve, és a sínek csúszó felvételére szolgálnak.

A 3 reteszelőelem elülső 15 szelvénye irányában a 10 oldalfalak elkeskenyednek a felső peremüknél, lényegében ék alakúan vannak kiképezve, azaz mindenkor lefelé lejtősen vannak kialakítva, egészen két függőlegesen elhelyezkedő 12 sarokrészig. Ezek a 12 sarokrészek kissé a 11 léc fölött végződnek a 13 oldalfalak folytatásaként. A 13 oldalfalak 12 sarokrésztől távolabb eső folytatásainak az elülső homlokoldalai 14 ütközőfelületeket képeznek, amelyek a házoldali 6 lépcsőn fekszenek fel a 3 reteszelőelem rögzített helyzetében, ahogyan ez az 1. ábrán látható. A 11 lécek szintén a 13 oldalfalfolytatások mentén vannak kialakítva, egészen a 14 ütközőfelületekig tartóan. Ezen túlmenően pedig a 13 oldalfalfolytatások elülső végszelvénye a 14 ütközőfelületek irányában ékszerűen vannak levágva, és ezek a megfelelő ferde levágások egy megfelelően ferde bevágás segítségével - amelyek a 13 oldalfalfolytatásokban vannak kiképezve egyfajta rámpa kialakulásához vezetnek. Körülbelül abban a tartományban, ahol a 10 oldalfalak az ékszerűen kiképzett keresztmetszetű 15 szelvényekbe átmennek - van egy, a 10 oldalfalakat összekötő merev 16 keresztfái, amelyen egy orrszerű arretáló 17 nyúlvány van kiképezve, amely a két 13 oldalfalfolytatás között párhuzamosan van elhelyezve. Ez a 17 nyúlvány a 3. ábra szerinti kiviteli alaknál két párhuzamos 18 bordából van kialakítva, amelyek a 16 keresztfalra merőlegesek és a 13 oldalfalfolytatásokból felfelé állnak ki, és látható a 19 zárólap, amely a 18 bordák szabad végeit köti össze, és a 11 léchez képest a 3 reteszelőelem elülső szelvénye irányában tompaszög alatt nyúlik ki. A 18 bordák szabad végei a sínek alsó oldalához 20 kapcsolódó felületekkel vannak ellátva. A19 zárólap hátoldalán az 1. ábra szerinti kiviteli alaknál két 19a kiálló rész van egy egységet képezően kialakítva, amelyek a 3 reteszelőelem kioldóhelyzetében az 1 ház mélyedésével hozhatók kapcsolatba, és ily módon a további eltolást korlátozza.

A 3 reteszelőelem hátsó végszelvényénél egy további működtetőszerkezet van kiképezve, amely egy felfogórész vagy egy 21 nyílás formájában van kialakítva, amely a 9 lemezben van kiképezve, és egy bevágással és/vagy keresztbevágással ellátott csavarhúzó befogására alkalmas.

A 2. ábrán látható a 4 csatlakozóelem laprugóként kiképzett kiviteli alakja, amely tartalmaz egy zárt 23 laprugókeretet, amely négyszögletes alakúra van kiképezve. Előnyösen ez a 23 laprugókeret egyszerűen stancolással, azaz kivágással előállítható. A 23 laprugókeret keskenyebb oldalán egy lényegében négyszögletes 24 rögzítő-tartó léc van lehajlítva. A 23 laprugókeretnek az ellentétes oldaláról, mint ahonnan a 24 rögzítő-tartó léc le van hajtva, egy 25 rugónyelv nyúlik ki, és a 25 rugónyelv - amely a 23 laprugókeretnek arról az oldaláról indul ki, ahol a 24 rögzítő-tartó léc van elrendezve - csak ellenkező irányban, lényegében erre az oldalra merőlegesen. A 25 rugónyelv a 23 laprugókeretnek a síkjával hegyesszöget bezáróan van kiképez10 ve. A 25 rugónyelv szabad vége ezenkívül vissza van hajlítva, és így egy, lényegében 23 laprugókeret síkjával párhuzamos, 26 támasztófelület van kialakítva, amely a 23 laprugókeret belső nyílásával szemben helyezkedik el.

A 23 laprugókeretnek a 24 rögzítő-tartó léccel szemben lévő oldala megközelítőleg 90°-ban meg van hajlítva, a hajlitás iránya azonban ellentétes a 24 rögzítő-tartó léc hajlításának az irányával, és ezen a meghajlított részen két, egymástól adott távolságra oldalirányban elhelyezett 27 szorítóperem van kiképezve. A 27 szorítóperemek között egy 28 csúszóorr van a 23 laprugókerettel egy egységet képezően kialakítva. Ez a 28 csúszóorr egy olyan támasztóelemként van kiképezve, amelynek keresztmetszete a 27 szorítóperemek irányában ki van domborítva, és a felső felülete egy lekerekített csúszófelületet képez.

A 3 reteszelőelemnek és a 4 csatlakozóelemként kiképzett laprugónak a működése és együttes hatása az 1 -4. ábrákon bemutatott kiviteli alakok segítségével kerül részletesebben ismertetésre.

Az 1. ábra szerint az 1 ház a 2 szerelési szelvény tartományában egy keresztirányban futó 28a horonnyal van ellátva, amelybe a 4 csatlakozóelemet képező laprugó 24 rögzítő-tartó lécre helyezhető oly módon, hogy a laprugó, illetve a 23 laprugókeret egy elő-? re megadott szögtartományban ebben a 28a horonyban >. a 3 reteszelőelem 7 vezetőszelvényéhez képest el tud hajolni. Ezen túlmenően pedig a 2 szerelési szelvény- » ben két gombfej szerűen kiképzett 29 nyúlvány van kialakítva, amelyek a 23 laprugókeret által körülfogott *> nyílásba nyúlnak ki, és ily módon a 23 laprugókeretet helyezik és megvezetik.

Az 1 háznak egy sínre történő felszereléséhez a 3 reteszelőelemet az 1. ábrán látható rögzített helyzetéből egy kioldó szabad helyzetébe kell visszahúzni, amelyben a 19a kiálló részek egy házoldali boltozatba ütköznek fel, és ezáltal a visszahúzó mozgást korlátozzák. Ebben a helyzetben az orrszerű 17 nyúlvány amely a 3 reteszelőelem része - és az ábrán nem szereplő, az 1 házon kiképzett karomszerű tartóelem között egy rés alakul ki, amely lehetővé teszi, hogy a sínt ebbe a karomszerűen kiképzett tartóelembe behelyezzük, és az 1 ház 5 készülék felülete szintén a sínre fel tudjon feküdni.

Amint az 1 háznak az 5 készülékfelülete a sínre illeszkedett, azaz azon felfeküdt, a 3 reteszelőelem a kioldó-, azaz szabad helyzetéből a rögzített helyzetébe kerül eltolásra. Ezen eltolás során a 3 reteszelőelem 8a rögzítőcsapját képező csúszócsap az 1 háznak a 7 vezetőszelvényében kiképzett boltozata mentén elcsúszik, és kezdetben egy, a 9 lemez és a 8 rácsrúd deformációjából eredő erőt - amely a 3 reteszelőelem tolómozgásával szemben hat - kell legyőzni. Amikor a 8a rögzítőcsap a házoldali boltozatos résznek a csúcspontján túljutott, az eredő rugóerőnek az iránya a 3 reteszelőelem tolási irányában fordul át, és ezt bepattanó rögzítőhelyzetébe mozgatja. Ezen utolsó mozgási fázis során a 3 reteszelőelem 13 oldalfalfolytatásai - amelyek a 22 rámpa tartományában vannak - a laprugó szabad

HU 221 563 Bl végeinél lévő 27 szorítóperem alá viszik, és a laprugót megközelítőleg a 22 rámpa szögének megfelelőöl megemelik. A laprugó megemelésekor először a 25 rugónyelv nyomódik neki a sínnek, amely ily módon egy visszaállító erőhatást fejt ki a 23 laprugókeretre. Egyi- 5 dejűleg az orrszerű 17 nyúlvány - amely a 3 reteszelőelem része - a sínnek a hátoldalába megkapaszkodik, és a sín a 25 rugónyelv rugóereje által a 17 nyúlvány 20 kapcsolódó felületéhez nyomódik, azaz a sin a 3 reteszelőelem 17 nyúlványa és a 27 rugónyelv közé mint- 10 egy be van feszítve.

A 3 reteszelőelem további eltolásakor a sín irányában elmozduló 27 szorítóperemek a sín alsó hosszirányú peremével kapcsolódnak, az 1 házat lefelé húzzák, és a sínnek a felső hosszirányú pereme az 1 ház karom- 15 szerűen kiálló tartóelemébe bepattan. A 3 reteszelőelem rögzített helyzetbe történő eltolásakor a 14 ütközőfelületnek a 6 lépcsővel történő ütközése korlátozva van, ily módon ebben a rögzített helyzetben a még mindig a házoldali boltozatos részben található 8a rögzi- 20 tőcsap a 9 lemez rugalmas deformációja következtében és a 8 rácsrúd rugalmas deformációja következtében a 3 reteszelőelemre tolóirányú erőt fejt ki, és ezáltal ezt rögzített helyzetében rögzíti.

A fentiekkel egyidejűleg két 30 ütköző - amelyek 25 az 1 házzal egy darabból vannak kiképezve, és a 23 laprugókerettel párhuzamosan vannak kialakítva - megakadályozzák azt, hogy a 23 laprugókeret a 24 rögzítőtartó léc körül tovább elforduljon.

A leírás alapján belátható, hogy a laprugóként ki- 30 képzett 4 csatlakozóelem az 1 ház és a sín közötti játékot azáltal egyenlíti ki, hogy a 3 reteszelőelem csúszóelrendezéssel van elhelyezve, és a 3 reteszelőelem rögzített helyzetében - amely az 1. ábrán látható - a laprugót a sínhez a 22 rámpa megemeli mindaddig, amíg 35 a 27 szorítóperemek a sín alsó pereméhez nem nyomódnak, és a sin a házoldali, karomszerű tartóelemmel be nem feszül. A szorítóerő ily módon a 27 szorítóperemeken, és a 23 laprugókereten, valamint a laprugó 24 rögzítő-tartó lécén keresztül az 1 ház 28a homyá- 40 bán fejti ki a hatását, és erőzáró kapcsolat alakul ki a laprugó és a sín között azáltal, hogy a laprugó a 28a horonyban pontosan van megfogva, és a 3 reteszelőelemen keresztül rugófeszültség lép fel, játékmentesen helyezkedik el. Mivel további külső erők, amelyek a 45 házra fejtik ki hatásukat, és például az 1 ház kismértékű elfordulását vagy elbillenését okozzák, az 1 házban lévő karomszerű tartóelem és a laprugó 27 szorítóperemei által felvételre kerülnek, és a 23 laprugókereten keresztül közvetlenül az 1 ház 28a hornyába továbbításra 50 kerülnek, a 3 reteszelőelemet ezek a külső erők nem befolyásolják, és ily módon biztonsággal marad rögzített helyzetében.

Claims (7)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Szerelőkészülék egy sínhez történő szereléshez ház (1) segítségével, amely háznak (1) az egyik oldala szerelési szelvényként (2) van kiképezve, amelybe egy, eltolhatóan a házhoz (1) csapágyazott reteszelőelem (3) van elhelyezve, amely reteszelőelem (3) legalább a tolás irányában egy arretáló nyúlvánnyal (17) van ellátva, amely a rögzített helyzetben a sínnel visszaható kapcsolatban van, azzal jellemezve, hogy egy vezetőlemezes csatlakozóeleme (4) van, amely a házra (1) rögzíthető reteszelőelem (3) által, annak rögzített helyzetbe történő elmozdulásakor, legalább részben a nyúlvány (17) és a sin alá a házra (1) fogható, és a sint szilárdan, megfogott helyzetben rögzítő kialakitású.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti szerelőkészülék, azzal jellemezve, hogy a csatlakozóelem (4) egy laprugó.
3. 3. A 2. igénypont szerinti szerelőkészülék, azzaljellemezve, hogy a csatlakozóelem (4) egy laprugó, amely lényegében négyszögletes laprugókerettel (23) van ellátva, amelynek az egyik keskenyebb oldalán, arra megközelítőleg 90°-os rögzítő-tartó léc (24) van kiképezve, és az ezzel szemben lévő másik keskeny oldalán szintén 90°ban, de a rögzítő-tartó léccel (24) ellentétes irányban legalább egy szorítóperem (27) van hajlitottan kialakítva.
4. 4. A 3. igénypont szerinti szerelőkészülék, azzaljellemezve, hogy a szorítóperemek (27) a keskenyebb oldal saroktartományaiban vannak kiképezve, és közöttük egy bevágott térrész van kialakítva, amely szabad * térként van kiképezve, és amelybe egy, a laprugókerettel (23) egy darabból kiképzett csúszóorr (28) van bebajlítottan elrendezve.
5. 5. A 3. vagy 4. igénypont szerinti szerelőkészülék, azzal jellemezve, hogy tartalmaz egy rugónyelvet (25), amely a rögzítő-tartó lécet (24) tartalmazó keskeny oldalából kiindulóan van a laprugókeretnek (23) az ezzel szemben lévő keskeny oldal irányában nyúlóan elrendezve, és a rugónyelv (25) a laprugókeret (23) síkjával hegyesszöget bezáróan van elrendezve.
6. 6. Az 5. igénypont szerinti szerelőkészülék, αζζαΖ jellemezve, hogy a rugónyelv (25) egy, a laprugókeret (23) síkjával párhuzamos támasztófelülettel (26) van ellátva.
7. 7. A 3-6. igénypontok bármelyike szerinti szerelőkészülék, azzal jellemezve, hogy a reteszelőelem (3) a tolóirányt tekintve elülső, a rögzítőnyúlvánnyal (17) ellátott oldalánál legalább egy oldalfalfolytatással (13) van ellátva, amelynek a tolóirányt tekintve ék alakúan keskenyedő rámpája (22) van, amely a reteszelőelemnek (3) rögzített helyzetbe történő eltolásakor a csatlakozóelem (4) alá a szorítóperemek (27) tartományába eltolódó, és a laprugó a rögzítő-tartó léc (24) körüli elfordulással megemelkedő kialakitású, a szorítóperemek (27) sínen való felfekvéséig.