HU220921B1 - Bolt for doors or windows - Google Patents

Description

A találmány tárgya vasalás ajtók vagy ablakok részére egy rögzített kerettel és egy ahhoz mozgathatóan csatlakozó szárnnyal, amelyek egymáshoz sínek segítségével reteszelhetők, ahol a sínek a rögzített keret hornyában mozgathatóan vannak ágyazva és egy működtető rúdként kiképzett működtető taggal a szárny egy ellenhornyába áttolhatóan vannak kiképezve, továbbá ahol a működtető rúd támasztó tagokban eltolhatóan van ágyazva, és a támasztó tagok a reteszelőmozgás létrehozásához egy berendezéssel rendelkeznek.

Ilyen vasalások ismertek például a DE-AS 11 87 779 iratból. Ennél a megoldásnál a szárny vagy a keret egy körbefutó hornyában egy hosszirányban eltolható, egy kézi fogantyúval működtethető működtető rúd alakjában kiképzett működtető tag van elrendezve, amely helyhez kötött U alakú vezetődarabok segítségével van ágyazva. A működtető tagban és minden vezetődarabban keresztben futó, a hossztengelyre 45° alatt hajló ferde rések vannak kialakítva, amelyeken egy keresztcsap nyúlik keresztül. A működtető tag hosszirányban történő mozgatásánál a keresztcsapok a ferde réseken belül elmozdulnak, ami egy furattal ellátott sínnek, amelyen a keresztcsap ugyancsak átnyúlik, az elmozdulását vonja maga után. A sín elmozdulása ugyancsak 45°-os szögben történik, ahol a sín a szárnyban elrendezett ellenhoronyba helyeződik át. A sínen egy járulékos U alakú tömítő sín van elrendezve, amely rozsdamentes acélból vagy hasonlóból van kiképezve. Ez a szárny zárásakor - függően a rugalmas tulajdonságaitól - ráfekszik az U alakú hornyok, nevezetesen a kerületi- és az ellenhorony száraira, és zárja a közbenső teret, illetve a szárny és a keret közötti átmenetet.

Az egész vasalás szerelése azáltal válik nehézkessé, hogy a működtető tag ferde réseit és a vezetődarab ferde rését fedő helyzetbe kell hozni annak érdekében, hogy a keresztcsap átvezethető legyen. Ez azonban csak azután következhet be, ha a vezetődarab már a kereten rögzítve van, különben a nyílások a rögzítőelemek részére már nem hozzáférhetőek.

A találmány feladata ezért egy olyan vasalás létrehozása, amely vasalás egyszerűen és kedvező költségekkel állítható elő és szerelhető, ugyanakkor azonban a szárny megbízható reteszelését teszi lehetővé.

A feladat találmány szerinti megoldása vasalás ajtók vagy ablakok részére egy rögzített kerettel és egy ahhoz mozgathatóan csatlakozó szárnnyal, amelyek egymáshoz sínek segítségével reteszelhetők, ahol a sínek a rögzített keret hornyában mozgathatóan vannak ágyazva és egy működtető rúdként kiképzett működtető taggal a szárny egy ellenhomyába áttolhatóan vannak kiképezve, továbbá ahol a működtető rúd támasztó tagokban eltolhatóan van ágyazva, és a támasztó tagok a reteszelőmozgás létrehozásához egy berendezéssel rendelkeznek, ahol valamennyi támasztó tag egy helyhez kötött tartóból és egy működtető rúddal együtt áthelyezhető lapból, valamint a működtető rúd eltolási irányára merőlegesen eltolható vezetett tolókából áll, ahol a tolóka egy keresztcsappal vagy hasonlóval a lap egy ferde résébe vagy kulisszájába benyúlik és a sín a tolókán rögzíthetően van elrendezve.

Ezekkel a konstrukciós megoldásokkal elérhető, hogy a sín a támasztó tag szerelése után kerül behelyezésre, és a helyhez rögzített tartó rögzítése a nyitott horonyban történhet meg.

A sín a szerelés során a horonyból merőlegesen kitolásra kerül úgy, hogy a sín alakzáró csatlakozása a tartón elegendő az ellenhoronyba való bejutáskor fellépő erők vonatkozásában.

Annak érdekében, hogy a horonyban lehetőleg kevés helyet kelljen igénybe venni, célszerű, ha a tolóka a tartó és a lap között van vezetve. Ezáltal a tolóka tartós vezetése biztosítható.

A találmányt a továbbiakban kiviteli példa kapcsán rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az

1. ábra egy reteszelő- és tömítőkészülékkel ellátott ablak alsó vízszintes gerendájának izometrikus ábrázolása, a

2. ábra egy kombinált tömítő- és reteszelősín sematikus ábrázolása keresztmetszetben, a

3. ábra egy tömítő- és reteszelősín egy további kiviteli alakja, a

4. ábra a sín egy kiviteli alakja, mint hengerelt lemezprofil, az

5a-5c. ábra egy támasztó tag egy első kapcsolási helyzetben oldal- és felülnézetben, valamint metszetben, a

6a-6c. ábra az 5a-5c. ábrák szerinti támasztó tag egy második kapcsolási helyzetben, a

7a-7c. ábra a ferde hornyok, illetve kulisszák különböző alakjai, a

8a-8c. ábra a sínek különböző kapcsolási helyzetekkel beállítható helyzetei, a

9a-9c. ábra a támasztó tag egy további kiviteli alakja az első kapcsolási helyzetben, és a

10a- 10c. ábra a 9a-9c. ábrák szerinti támasztó tag egy második kapcsolási helyzetben.

Az 1. ábra egy 1 szárnyat szemléltet, amely a 2 kereten egy 3 zsanérral elfordíthatóan van csapágyazva. Az 1 szárnyat a rögzített 2 kerethez egy 4 reteszelőkészülék útján szorosan hozzá lehet fektetni és ezzel egyidejűleg tömíteni.

A 4 reteszelőkészülék a 2 kereten egy hosszirányban eltolhatóan elrendezett, működtető tagot képező négyszög alakú lapos 5 működtető rúdból áll, amelyen szabályos távközökben bakszerű - itt sematikusan ábrázolt - 6 támasztó tagok vannak elrendezve.

A 6 támasztó tagok a felső végükön 7 keresztcsapokkal rendelkeznek, amelyek az 5 működtető rúd hossztengelyére keresztben vannak elhelyezve, és az 5 működtető rúdon mindkét oldalon túlnyúlnak. A 7 keresztcsap a szemléltetett kiviteli példa esetén a 6 támasztó taggal egy darabból van kialakítva. A 6 támasztó tagok alaktestként vannak kiképezve, és a lapos anyagból előállított 5 működtető rúdon vannak rögzítve. Alternatívaként lehetséges azonban, hogy a 6 támasztó tag egy furattal rendelkezik, amelybe egy 7 keresztcsap van betolva és abban rögzítve.

Az 5 működtető rúd szabályos távközökben 22 hosszlyukakkal van ellátva, amelyeken 23 rögzítőcsavarok

HU 220 921 Bl nyúlnak át, amelyek fejeikkel egy U alakú, az 5 működtető rúdon felfekvő és azt oldalt átfogó 24 tartótagon fekszenek fel.

A 7 keresztcsap végeivel egy, a kiviteli alak esetében U alakú 70 közbenső profilban kialakított 8 ferde résbe vagy kulisszába nyúlik be.

Egy 4 reteszelőkészülékkel ellátott ablak reteszelése vagy reteszelésének kioldása az 5 működtető rúd hosszirányú eltolásával történik, amely a 9 sín alatt van vezetve.

A 9 sín hosszirányában eltolhatatlanul van ágyazva, és ezért az 5 működtető rúddal együttmozgó 7 keresztcsap egy 25 horonyból, amely a 2 keretben körbefutóan van kialakítva, a kiinduló helyzetére merőlegesen egy 21 ellenhoronyba helyezi át a 9 sínt.

A 9 sín hosszúsága közel megfelel a 2 keret falchosszúságának, úgyhogy a 9 sín mintegy a teljes falcszakasz hosszára kiterjedő reteszelésként működik. A 9 sínt ekkor a teljes hosszában több helyen, előnyösen szabályos távközökben a 6 támasztó tag alátámasztja. Ez a teljes hosszon hatékony és megbízható reteszelést biztosít. Egyidejűleg a 25 horony méretpontos kiképzése, valamint a 21 ellenhorony csatlakozóan a 9 sín keresztmetszetéhez az 1 szárny és a 2 keret megbízható tömítését teszi lehetővé. Az 1 szárny és 2 keret közötti 27 közbülső teret a 9 sín tetszés szerint nyitja és zárja.

A 9 sín magassága ezért a 25 horony szakaszán a 2 keret és az 1 szárny közötti távköz többszörösének, előnyösen azonban ezen távköz kétszeresének vagy háromszorosának felel meg.

A 2. és 3. ábrán egy 9 sín metszetben van ábrázolva. Az U alakú 9 sínen a 10 borda fölött egy körszelet alakú 11 kiemelkedés van elrendezve, amely - amint ez ábrázolásra került - egy eltérő anyagból állhat. Előnyösen a 11 kiemelkedés a 9 sínnel egy darabból van kiképezve, és azzal együtt például extrudálás útján van előállítva.

Az U alakú profil 26 szárai átfogják az itt nem ábrázolt 6 támasztó tagot.

All kiemelkedés zárt állapotban egy kifelé nyitott 21 ellenhorony komplementer kialakított 20 horonyfenekén fekszik fel (1. ábra). All kiemelkedés ezáltal az 1 szárny tömítését látja el a 2 kerettel szemben.

Természetesen a 9 sín és a tömítés több darabból is kiképezhető. A 3. és 4. ábrán a 9 sín rúdként kisajtolt vagy extrudált szerkezeti elemként van ábrázolva.

Az extrudálással történő előállításnál a 10 bordán egy kalapácsfej alakú 11’ kiemelkedés van a tömítés rögzítésére kialakítva. A tömítés ekkor teljesen más elasztikus tulajdonságokkal rendelkezik, mint a 9 sín.

A 4. ábrán ábrázolt sín hengerelt profilként van kialakítva, amely egy lemezszalagból hengerléssel van a kívánt alakban előállítva. Ezért a 4. ábra szerinti 9 sín egyenletes anyagvastagsággal rendelkezik.

Ugyancsak célszerű, ha a 9 sínek valamennyi keretrúdon azonos keresztmetszettel rendelkeznek. Ezáltal azonos szerkezeti elemek alkalmazása válik lehetővé.

Az 1-3. ábrán szemléltetett kiviteli példa esetében a 9 sín úgy van kialakítva, hogy az lehetővé teszi annak műanyagból, például extrudálás útján történő előállítását. Mindazonáltal a jobb tömítés és erőátvitel szempontjából hasznos, ha nem a 9 sínben van a 8 ferde rés vagy kulissza kiképezve, hanem egy 70 közbenső profilban, amely egy, itt nem ábrázolt reteszelő csappantyúskészülékkel van rögzítve, ahol a 70 közbenső profil a 7 keresztcsap benyúlásához szükséges 8 ferde réssel vagy kulisszával rendelkezik, és a hosszirányú eltolással szemben biztosítva van. Ezen kialakítás egy lényeges előnye, hogy a tömítésként működő 9 sín nem rendelkezik megszakításokkal vagy hasonlókkal és nincs szükség a 8 ferde rés vagy kulissza kimunkálására. A 70 közbenső profil állhat például egy extrudált fémprofilból és a hosszúságát illetően viszonylag rövidre lehet kiképezve.

Amennyiben a 70 közbenső profil keresztmetszetét illetően I alakú tolókaként lenne kiképezve, amint ezt az 5c. és 6c. ábrán 209 hivatkozási jellel jelölt elem szemlélteti, ezen a módon a reteszelés járulékosan megerősíthető, mivel a 70 közbenső profil, mint a 9 sín fémbetétje fejti ki hatását és a felső vízszintes bordájával a 21 ellenhoronyba benyúlik. Egyidejűleg a 70 közbenső profil a 9 sín merevítésére is szolgál.

Az I profil felső keresztbordája ez esetben a 9 sín rögzítését is végzi. Ez az I profil a már elrendezett reteszelő csappantyús csatlakozás képzéséhez egy 28 hátsó horony útján a 9 sínnel reteszelhető, ahol a befelé előrenyúló 29 bordák - tetszés szerint - 30 reteszelő ferde felülettel vagy anélkül lehetnek kialakítva (3. és

2. ábra). Lehetséges azonban, hogy a keresztbordák sík felületei ragasztási felületként szolgálnak, és a 9 sín ezzel a ragasztási csatlakozással van rögzítve. A keresztborda széles kialakítása lehetővé teszi nagy erőknek 10 bordára vagy a 9 sínre való elcsavarodásmentes átvitelét.

Egy ilyen reteszelőkészülék biztonsága érdekében szükséges, ha a 21 ellenhorony fémből készült U alakú erősítéssel van kiképezve, a csatlakozás erősítése céljából. Ez megvalósítható az 1 szárnyon például egy megfelelő fémprofil befektetésével vagy szerelésével.

Az 5a-6c. ábrák a 6 támasztó tag részletes kialakítását szemléltetik különböző nézetekben és különböző kapcsolási helyzetekben.

Az 5a. ábra egy oldalnézetet szemléltet a 25 horony nélkül, a 6 támasztó tagnak megfelelő 206 támasztó taggal, amely egy 208 lapból, egy 209 tolókából és egy helyhez rögzített, az ábrán nem szemléltetett 2 kereten elrendezett 210 tartóból áll.

A 208 lap a 8 ferde réssel vagy kulisszával van ellátva, amely a szemléltetett kiviteli alak esetén zártan van kiképezve. A 210 tartó a különösképpen az 5b. ábrán szemléltetett előrenyúló 211 vezetőbordák következtében keresztmetszetében H alakú, ahol a 211 vezetőbordák között van a 209 tolóka vezetve. A 208 lap és a 210 tartó együttesen egy keresztmetszetében U alakú profilt képeznek, amelyek között van a 209 tolóka vezetve. A 211 vezetőbordák szakaszán egymáson fekszenek a 210 tartó és a 208 lap.

A 210 tartó a 211 vezetőbordák révén felülnézetben H alakú keresztmetszete következtében keresztirány3

HU 220 921 Bl bán nagy merevséggel rendelkezik. A 208 lap az itt nem ábrázolt rögzítőelemek segítségével az 5 működtető rúdon van rögzítve, és azzal együtt kerül eltolásra.

A 209 tolóka a szemléltetett kiviteli példa esetén a 213 keresztborda útján (5c. ábra) ragasztással van a 9 sínhez csatlakoztatva.

A 209 tolóka egy, a 208 lap irányában egyik oldalán előrenyúló 207 keresztcsappal vagy csappal rendelkezik, amelynek funkciója a 7 keresztcsappal megegyezik. A 207 keresztcsap a 209 tolókával egy darabból van kiképezve, és a 208 lap 8 ferde résébe vagy kulisszájába benyúlik úgy, hogy a 209 tolóka egyrészről a 210 tartó útján az 5 működtető rúd 212 eltolási irányára merőlegesen van vezetve, másrészről azonban a 207 keresztcsapnak a 8 ferde résbe vagy kulisszába való benyúlása révén, amely a 208 lapon az 5 működtető rúddal együtt eltolható, egy kényszervezetést kap. Az 5 működtető rúd mozgatásánál az 5a. és 5b. ábrán megadott 212 eltolási irányban a 209 tolóka - a 8 ferde rés vagy kulissza kontúrjának megfelelően - az 5 működtető rúdtól eltávolodik, miáltal a 9 sín egy itt nem ábrázolt 21 ellenhoronyba helyeződik át. Ez a 6a-6c. ábrákon van szemléltetve.

A 9 sín a 21 ellenhoronyba van betolva (6c. ábra) úgy, hogy az itt csak jelölt 1 szárny szemben a rögzített 2 kerettel, reteszelve és tömítve van. A 209 tolóka, amint ezt a 6a. ábra szemlélteti, a 210 tartóból csaknem teljesen ki van húzva, azonban a 211 vezetőbordák legalábbis szakaszonként még vezetik. A 9 sín a 208 lap és a 210 tartó vonatkozásában úgy helyezkedik el, hogy nyitott helyzetben is egy legalább szakaszonkénti átfedés jön létre, vagyis a 26 szárak a 208 lap és a 210 tartó mellett maradnak. Ezáltal biztosítható, hogy a 9 sín a reteszelt helyzetben külső behatásra, mint például az 1 szárnyra ható szélerő hatására az egyik szárán sem deformálódik, miáltal a szárak párhuzamos helyzetüket megtartják.

Ugyancsak biztosítható, hogy a 9 sín minden esetben a kioldott reteszelési helyzetbe juthat, és a 26 szárak esetleges deformációi a kinematikai viszonyokra nem hatnak ki. A 26 szárak különben a 210 tartó vagy

208 lap felső élére kerülhetnek, és a reteszelés kioldását megakadályozhatják.

Annak érdekében, hogy a 207 keresztcsap a 208 lapban megfelelő vezetést kapjon, a 209 tolóka egy, a 207 keresztcsap alatt kinyúló 215 előtéttel rendelkezik. Ez biztosítja a 211 vezetőbordákkal való kapcsolatot a

209 tolóka részére, minthogy egy meghosszabbított és ezért javított vezetést biztosít, valamint biztosítja a 209 tolókának a 210 tartóhoz és a 208 laphoz viszonyított párhuzamos helyzetét. Egyidejűleg ezáltal a zárt állapotban a 6a. ábra szerint csaknem teljesen a 211 vezetőbordák által képezett kulisszából kivezetett 209 tolóka elcsavarodása megakadályozható, az 1 szárny síkjára merőleges terhelés esetén. A 210 tartó 215 előtétje az 1 szárny nyitott helyzetében az 5 működtető rúd 216 hosszlyukába nyúlik be, amint ezt az 5b. és 5c. ábra szemlélteti. Ezáltal a 209 tolóka szükséges magassága minimumra redukálható, jóllehet a már ismertetett előny a vezetés és stabilitás szempontjából elérhető volt.

Az 5a-6c. ábrákból kitűnik, hogy a 210 tartó a 25 horony alapja felé forduló 217 szakaszán egy C alakú 220 csatornával rendelkezik. Az 5 működtető rúd a C alakú 220 csatornában legalább egyoldalilag egy 221 hátsó horonyban van vezetve.

Ebből a felépítésből adódik, hogy a 206 támasztó tag nemcsak a 9 sín mozgatási kinematikájában játszik szerepet, hanem egyidejűleg az 5 működtető rúd vezetésére és rögzítésére is szolgál. A 209 tolóka kialakításával elérhető, hogy az 5 működtető rúd hosszirányú eltolásánál fellépő kereszterőket, amelyek a 8 ferde résben vagy kulisszában elkerülhetetlenek, a 206 támasztó tagok megbízhatóan felveszik.

Amint az 5b. és 6b. ábrákból kitűnik, az 5 működtető rúd és a 210 tartó koaxiálisán futó 218, 219 furatokkal vannak ellátva, amelyeken - a 9 sínek szerelése előtt - a rögzítőelemek átvezethetők, amelyek lehetővé teszik a 210 tartó rögzítését. A rögzítés, amint ez különösképpen az 5b. ábrán felismerhető, a szárny nyitott helyzetében eszközölhető, minthogy a 219, 218 furatok egymást a zárt helyzetben nem fedik.

Amint a 7a-7c. ábrából kitűnik, a 8 ferde rések vagy kulisszák a mindenkori kapcsolási igénynek megfelelően alakíthatók ki.

A 7a. ábra szerint a 8 ferde rés vagy kulissza az

1. ábra során már bemutatott egyszerű, ferdén felfelé futó alakban van kiképezve.

A működtetőtag az 5 működtető rúd alakjában a

208 lapot mozgatja úgy, hogy a 7, 207 keresztcsap vagy csap a 8 ferde résen vagy kulisszán belüli utat, illetve a teljes G löketet megteszi. A 7,207 keresztcsap a 8 ferde rés vagy kulissza felső végére érkezik, ha a sín nyitott helyzetbe van állítva.

A 7b. ábra szerinti 8 ferde rés vagy kulissza példája esetén a 7, 207 keresztcsap S vagy Z alakú zárt helyzete, amely A-val van jelölve, az eltolási irányban valamelyest a perem felé nyitott 302 vég felé eltoltan fekszik úgy, hogy azonban a 7, 207 keresztcsap a perem felé nyitott szakaszig nem tud eljutni, és ezáltal a 7, 207 keresztcsap a 8 ferde résből, illetve kulisszából nem tud kilépni.

Természetesen a 8 ferde rés vagy kulissza - amint ez az 5a. és 6a. ábrán szemléltetésre került - lehet zártan is kiképezve.

A 8 ferde rés vagy kulissza ezenkívül lehet egy üresjárati lökettel vagy egy H holtjáték szakasszal ellátva, amelyben a 7, 207 keresztcsap az 5 működtető rúd 212 eltolási irányával párhuzamosan fut. Ehhez csatlakozóan a 8 ferde rés vagy kulissza a már leírt módon az 5 működtető rúd 212 eltolási irányához képest elhajlik úgy, hogy a 7, 207 keresztcsap az ismert módon a

209 tolókára kifejti hatását.

A 7c. ábrán szemléltetett 8 ferde rés vagy kulissza a 7b. ábrán feltüntetett 8 ferde réshez vagy kulisszához képest egy lényegesen hosszabb üresjárati lökettel, illetve H holtjáték szakasszal rendelkezik. Egy ilyen kialakítás értelme és célja, hogy a 9 sínek, illetve a közbenső profil vagy 209 tolóka például a 2 keret felső vízszintes peremén egy a 7b. vagy 7a. ábra szerinti 8 ferde réssel vagy kulisszával legyen ellátva, amelynek nyitó mozgá4

HU 220 921 Bl sa közvetlenül a kezelőberendezés működtetése után megkezdődik. A 9 sínek, illetve a közbenső profil vagy 209 tolóka a másik keretrudakon egy olyan 8 ferde réssel vagy kulisszával van ellátva, amely a 7c. ábrán szemléltetettnek felel meg úgy, hogy ez először csak egy későbbi időpontban, illetve egy előrehaladott kapcsolási állásban kezd működni. Ezért a 2 keret felső vízszintes rúdján elrendezett 9 sín már teljesen a 25 horonyba jut, mielőtt a többi 9 sín reteszelésének kioldására sor kerül.

Ezen a módon egy szellőzési helyzet irányozható elő, amelynél a friss levegő kívülről a létrejövő résen keresztül a 27 szabad térbe és ezzel a helyiség belső terébe beáramlik.

Ugyancsak célszerű, ha egy kézzel működtethető fogantyú alkalmazása esetén a 2 keret felső vízszintes rúdján elrendezett 9 sín teljesen nyitott helyzete a kapcsolási út felének felel meg.

Ennek az elrendezésnek útján a szellőzésnek egy közel fokozatnélküli beállítása válik lehetővé.

Természetesen ugyancsak lehetséges a 9 sínek közül többet 209 tolókákkal és a 7a. vagy 7b. ábrák szerinti megfelelő 8 ferde résekkel vagy kulisszákkal ellátni, miáltal a szellőzéshez szükséges nyitás hatékonysága megnövelhető.

A 8a-8c. ábrák a 9 sínek helyzetét szemléltetik egy ablaknál, amelynek 1 kerete, illetve 2 szárnya csak a 8a. ábrán van pontvonallal jelölve.

A 8a. ábra ezt az ablakot szemlélteti zárt helyzetben, ahol a 9 sínek a nem ábrázolt 21 ellenhomyokba nyúlnak be. Valamennyi 9 sín - az ugyancsak nem ábrázolt - 25 horonyból van átfektetve úgy, hogy az 1 szárny és a 2 keret között az egész falctér, illetve 27 szabad tér tömítve van.

A 8b. ábra szerinti szellőzési helyzetben a vízszintes 9 sínek a 21 ellenhoronyból a körbefutó 25 horonyba kerülnek visszahúzásra, mialatt a függőlegesen futó 9 sínek még a 21 ellenhoronyba benyúlnak. Ennek következtében az 1 szárny szemben a 2 kerettel elfordulás ellen biztosítva van, és nem nyitható. Külső levegő azonban a nyitott falctéren, illetve 27 szabad téren keresztül a felső, illetve alsó szakaszon bejuthat a belső térbe és ezáltal szellőzés jön létre.

Annak érdekében, hogy az 1 szárny az elfordulási helyzetbe kerüljön, valamennyi 9 sínt a 8c. ábrának megfelelően a 25 hornyokba vissza kell húzni úgy, hogy az 1 szárny a nem ábrázolt 3 zsanéron el tudjon fordulni.

A 9a-10b. ábrák a találmány egy további kiviteli alakját szemléltetik. A 206 támasztó tag 210 tartója egy az 5 működtető rúd eltolási irányára keresztben elrendezett C alakú keresztmetszettel van kialakítva. A 210 tartó a teljes 230 magassága fölött a hosszanti pereme mentén egymás felé irányuló 231 határoló peremekkel van ellátva, amelyek a 232 bordával egy köztük fekvő 233 szakaszt fognak közre. A 210 tartó rögzítéséhez az alsó végén oldalt kinyúló 234 rögzítőszárak vannak elrendezve. A 210 tartó C alakú profiljában a 209 tolóka az 5 működtető rúdra merőlegesen van vezetve. A 209 tolóka - egy 236 középső borda végeitől kiinduló hosszirányban szakaszonként kifelé nyúló 237,

238 bordákkal - egészében T alakú keresztmetszettel rendelkezik (10c. ábra). A 237, 238 bordák a 9 sín és megfelelő 213 keresztborda (5c. ábra) későbbi rögzítésére szolgálnak.

A 208 lap a szemléltetett kiviteli példa esetén lapos fémszalagból van kiképezve, amely az 5 működtető rúdnak megfelelő keresztmetszettel rendelkezik, de ahhoz képest 90°-kal eltolva, élére állítva fut a 25 horonyban. A 208 lap egy nem ábrázolt csatlakoztató berendezés segítségével az 5 működtető rúddal mozgáskapcsolatban áll. A 210 tartó szakaszán a 208 lap legalább egyik oldala felé kiszélesedik, ahol azonban a 240 anyagvastagság állandó marad. Ebben a 241-gyei jelölt szakaszban a 2 lap a 212 eltolási irányra merőlegesen futó 242 hosszlyukkal rendelkezik.

Mind a 210 tartón, mind a 209 tolókán és a 208 lapon a 207, 207’ keresztcsapok áthaladnak. A 210 tartó ehhez egy W alakú 250 kulisszával rendelkezik. A 209 tolókában egy tükörképszerűen kiképzett - tehát M alakú - 251 kulissza van elrendezve. A keresztcsap 207, 207’ a 250, 251 kulisszákon belül és a 242 hosszlyukban szabadon mozoghat.

Természetesen célszerű, ha egy 252 fejjel és egy 253 biztosító lappal axiális irányban biztosított 207, 207’ keresztcsap méretei a 250, 251 kulisszák és a 242 hosszlyuk megfelelő méreteihez pontosan illesztve vannak.

Amennyiben a 208 lap hosszirányban eltolásra kerül, ahol az a 210 tartó útján két 254 vezetőelemmel hosszirányban eltolhatóan van vezetve, a 207, 207’ keresztcsapok az 1 szárny 9a. ábrán szemléltetett nyitott helyzetéből kimozdításra kerülnek. A 207,207’ keresztcsapok előidézik, hogy a 250, 251 kulisszák a 207, 207’ keresztcsapok áthatolási helyén fedőhelyzetbe kerülnek. Ezáltal - a 210 tartó által biztosított oldalsó vezetéssel kapcsolatban - a 209 tolóka megemelésre kerül, és a 10a. ábrán szemléltetett helyzetet veszi fel.

A 250, 251 kulisszák leírt elrendezése és kiképzése útján elérhető, hogy a 250,251 kulisszák csak fele olyan nagyságúra kiképzett oldalsó 256 vezetést igényelnek (9a. ábra), mint a 209 tolóka 258 teljes lökete.

Ezáltal mind a 206 támasztó tag, mind a 25 horony jelentősen laposabbra lehet kiképezve, ami egy vékonyabb 9 sín alkalmazását eredményezi. A 207, 207’ keresztcsapok elrendezésével ezenkívül a 209 tolóka részére egy lesarkítás nélküli vezetés válik lehetővé.

A 206 támasztó tag szerkezeti elemei könnyen előállítható, sajtolással hajlított részekből, valamint a 207, 207’ keresztcsapokból állnak, amely utóbbi esztergályozással van kialakítva. A 210 tartó ezen a módon rendkívül olcsón állítható elő, ahol is a 234 rögzítőszárak a 232 borda alsó végén meghajlítással alakíthatók ki.

A 250, 251 kulisszák a 9a-10c. ábráknak megfelelően, szemben az 5a-6c. ábrákon szemléltetett kiviteli példákkal egy módosított kapcsolási sorrenddel vannak ellátva. Amíg az 5 a. ábrán szemléltetett kiviteli példa esetében a működtető rúd mozgatása szemben a 212 eltolási iránnyal - egy rövid holtjátékszakasz legyőzése után - a 212 eltolási irányhoz képest ferdén

HU 220 921 Bl futó kulisszaszakaszban egy folyamatos emelkedést idéz elő, amelyet egy a 212 eltolási iránnyal párhuzamosan futó kulisszaszakasz követ, amelyben a 209 tolóka és ezzel a 9 sín is mozdulatlan, a 9. ábra szerinti kiviteli alak esetében a konstrukció úgy van kialakítva, hogy a sín a működtető rúd egy középső kapcsolási helyzetében teljesen benyúlik a horonyba, miáltal a szellőzés vagy a szárny elforgatása lehetővé válik. A mindenkori véghelyzetekben (10a. ábra) a 207, 207’ keresztcsapok a kulissza alsó szakaszán fekszenek, és egyidejűleg a 209 tolóka legnagyobb kitolódását állítják elő. A 9a. ábrán szemléltetett W alakú, illetve M alakú 250, 251 kulisszák kapcsolási sorrendje ezért például (elfordítás-)nyitási helyzet zárási helyzet szellőztetési helyzet, amíg az 5a. ábrán szemléltetett kulissza a következő kapcsolási sorrendet szimbolizálja (elfordítási-)ny itási helyzet zárási helyzet szellőztetési helyzet.

Végezetül utalni kívánunk arra, hogy a 212 eltolási iránnyal párhuzamosan futó szakasz a 9 sínek, illetve a 209 tolóka biztosítására szolgálnak. A 9 sínek, nevezetesen a kulisszáknak ezen a párhuzamos szakaszán nem tolhatok el, vagy nem nyomhatok vissza, amint ez egy betörésnél előfordulhatna. Amennyiben a 207, 207’ keresztcsap egy ferde szakaszban fekszik, egy megfelelő erővel, amely a 9 sínekre hat, az egész működtető rúd-vasalás egy reteszeletlen helyzetbe volna hozható, és az ablak minden további nehézség nélkül nyithatóvá válnék.

Minthogy a reteszelési helyzet megfelelő kulisszaszakaszai azonban a 9 sín eltolási irányára merőlegesek, szükségessé válna a 9 sínnek vagy a kulisszavezetésnek, amely a 207, 207’ keresztcsapból és a 208 lapból áll, a tönkretétele.

Claims (8)

1. Vasalás ajtók vagy ablakok részére egy rögzített kerettel és egy ahhoz mozgathatóan csatlakozó szárnnyal, amelyek egymáshoz sínek segítségével reteszelhetők, ahol a sínek a rögzített keret hornyában mozgathatóan vannak ágyazva és egy működtető ifidként kiképzett működtető taggal a szárny egy ellenhornyába áttolhatóan vannak kiképezve, továbbá ahol a működtető rúd támasztó tagokban eltolhatóan van ágyazva, és a támasztó tagok a reteszelőmozgás létrehozásához egy berendezéssel rendelkeznek, azzal jellemezve, hogy valamennyi támasztó tag (6,206) egy helyhez kötött tartóból (210) és egy a működtető rúddal (5) együtt áthelyezhető lapból (208), valamint a működtető rúd (5) eltolási irányára (212) merőlegesen eltolható, vezetett tolókából (209) áll, ahol a tolóka (209) egy keresztcsappal (7, 207, 207’) vagy hasonlóval a lap (208) egy ferde résébe (8) vagy kulisszájába (250, 251) benyúlik és a sín (9) a tolókán (209) rögzíthetően van elrendezve.

2. Az 1. igénypont szerinti vasalás ajtók vagy ablakok részére, azzal jellemezve, hogy a tolóka (209) a tartó (210) és a lap (208) között van vezetve, ahol a tartó (210) a tolóka (209) részére egy vezetést képez vagy azzal rendelkezik.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti vasalás ajtók vagy ablakok részére, azzal jellemezve, hogy a keresztcsap (7, 207, 207’) a vasalás kapcsolási helyzetében mindenkor az eltolási iránnyal (212) párhuzamosan kialakított rés, illetve kulisszaszakaszhoz van hozzárendelve.

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti vasalás ajtók vagy ablakok részére, azzal jellemezve, hogy a ferde rések (8) vagy kulisszák (250, 251) a keret (2) valamennyi egymás mellett fekvő keretszárán különbözőképpen vannak kiképezve, és a ferde rések (8) vagy kulisszák (250, 251) a szemben fekvő keretszáron azonosak.

5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti vasalás ajtók vagy ablakok részére, azzal jellemezve, hogy a ferde rés (8) vagy kulissza (250, 251) egy S alakú pályával rendelkezik.

6. Az 1 -4. igénypontok bármelyike szerinti vasalás ajtók vagy ablakok részére, azzal jellemezve, hogy a kulissza (250) V alakban van kiképezve.

7. Az 1 -4. igénypontok bármelyike szerinti vasalás ajtók vagy ablakok részére, azzal jellemezve, hogy a kulisszákon (250, 251) a keresztcsappal (7, 207) párhuzamosan elrendezett második keresztcsap (207’) átnyúlik, ahol a kulissza (250) W alakban van kiképezve.

8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti vasalás ajtók vagy ablakok részére, azzal jellemezve, hogy a tartó (210) és a tolóka (209) egymáshoz képest tükörképszérűén kiképzett kulisszákkal (250, 251) rendelkeznek.