HU219418B

HU219418B - Ajtó- vagy ablakpánt

Info

Publication number: HU219418B
Application number: HU9802756A
Authority: HU
Inventors: Stephan Krämer; Josef Lenzen; Christiane Müller; Michael Piqeur; Hans Otto Wagner
Original assignee: Niemann, Hans Dieter; Roto Frank Ag.
Priority date: 1997-11-28
Filing date: 1998-11-27
Publication date: 2001-04-28
Also published as: DE59811232D1; HU9802756D0; PL186418B1; DE29721037U1; EP0919686A3; HUP9802756A1; EP0919686A2; EP0919686B1; PL329964A1

Abstract

A találmány tárgya ajtó- vagy ablakpánt. Ez a pánt egy ajtó- vagyablakszárnyra felfekvő mozgó pántszárnyból (11), egy szorítólapból(16) és egy csavaros állítóeszközből (19) áll. A mozgó pántszárnyat(11) egymástól bizonyos távolságban lévő, párhuzamos, a szárnyhozképest függőleges szalagok (12, 13) csuklósan egylengőcsapágycsapszeghez (15) csatlakoztatják, és a mozgó pántszárnyerre keresztben a szárnyon átállítható. A szorítólap (16) a szalagok(12, 13) között van elhelyezve és eltolhatatlan módon kell az ajtó-vagy ablakszárnyon rögzíteni, és a szorítólap a mozgó pántszárnyat aszárnyhoz sajtolja. A csavaros állítóeszköz (19) az állításiirányokban (17, 18) a mozgó pántszárny (11) és a szorítólap (16)között hat, és a mozgó pántszárnyon (11) rögzített sapkával (20) vantakarva. A bevezetésben leírt jellegű ajtó- vagy ablakpántnak afeltörésbiztosságot elsősorban a sapka tökéletesített rögzítése révénfokozó továbbfejlesztése végett a mozgó pántszárny (11) szalagjai (12,13) a lengőcsap- ágycsapszegtől (15) távolabb eső szalagvégeiken (12’,13’), a mozgó pántszárny egy összekötő szalagja (21) útján szilárdanössze vannak kötve egymással, és az összekötő szalag (21) aszorítólapot (16) befogadó közbenső teret (22) legalább részben azállítási irányokban (17, 18) lezárja. ŕ

Description

A találmány tárgya ajtó- vagy ablakpánt. Ez az ajtóvagy ablakpánt egy ajtó- vagy ablakszámyra felfekvő mozgó pántszámyból, egy szorítólapból és egy csavaros állítóeszközből áll. A mozgó pántszámyat egymástól adott távolságban lévő, párhuzamos, az ajtó- vagy ablakszámyra merőleges szalagok csuklósán egy lengőcsapágycsapszeghez csatlakoztatják, és a mozgó pántszámy erre keresztben az ajtó- vagy ablakszámyon átállíthatóan van kialakítva. A szorítólap eltolhatatlan módon van az ajtó- vagy ablakszámyon rögzítve, és a szorítólap a mozgó pántszámyat az ajtó- vagy ablakszámyhoz sajtolja. A csavaros állítóeszköz az állítási irányokban a mozgó pántszámy és a szorítólap között hat, és a mozgó pántszámyon rögzített sapkával van takarva.

A fent leírt jellemzőkkel rendelkező pánt ismert a DE-GM 296 22 639 számú német használatiminta-oltalomból. A mozgó pántszámy lényegében U alakú, és a sapka az egyik végével ennek a mozgó pántszámynak a fenekén van rögzítve úgy, hogy az egyik U alakú végével körülfogja. Ez a körülfogás azonban bizonytalan, és emellett a sapkának ezen végén átmenőnyílás van a csavaros állítóeszköz számára. Ez a csavaros állitóeszköz alkalmas egy kar felhelyezésére, amellyel a sapkát a mozgó pántszámyról le lehet emelni. A sapka másik, lengőcsapágy-oldali vége ugyancsak U alakú, és körülveszi a lengőcsapágycsapszeget. Az összeszerelés úgy történik, hogy először helyzetbe hozzák a sapkát a mozgó pántszámyhoz képest, majd behelyezik a lengőcsapágycsapszeget. Fordítva viszont a sapkát könnyű eltávolítani, ha a lengőcsapágycsapszeget erőszakosan, például azt kiütve eltávolították. Ebben az esetben a mozgó pántszámy és az álló (a kereten lévő) pántszámy el van választva egymástól, és az ajtó- vagy ablakszámy tartása megszűnik.

A találmányunk elé kitűzött feladat ezzel szemben a bevezetésben leírt jellegű ajtó- vagy ablakpánt olyan tökéletesítése, hogy a betörésbiztosság - elsősorban a sapka javított rögzítése révén - fokozódjon.

Ezt a feladatot a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy a mozgó pántszámy szalagjai a lengőcsapágycsapszegtől távolabb eső végeiken a mozgó pántszámy egy összekötő szalagja útján össze vannak kötve egymással, és hogy az összekötő szalag a szorítólapot befogadó közbenső teret legalább részben az állítási irányokban lezárja.

A találmány szempontjából fontos, hogy a mozgó pántszámynak az ajtó- vagy ablakszámy síkjához képest függőlegesen kiálló szalagjai egymással mereven össze vannak kötve egy összekötő szalaggal, amely ugyancsak ebben az irányban merőlegesen kiáll az ajtóvagy ablakszámytól. Az összekötő szalagnak ez az elrendezése az állítási irányokban lezárja a közbenső teret, amelyben a szorítólap el van helyezve. A mozgó pántrész jelentős stabilizálása jön létre annak a lengőcsapágycsapszegtől távolabb eső végrészén. Ez a stabilizálás önmagában a betörésbiztosság javulását eredményezi, mert a közbenső tér gyakorlatilag hozzáférhetetlen, és különösen hozzáférhetetlen a sapka rögzítése tekintetében, amihez az összekötő szalag elvileg ugyancsak rendelkezésre állhat.

A pánt célszerűen úgy van kialakítva, hogy az összekötő szalag ugyanolyan magas, mint az egymástól bizonyos távolságban párhuzamos szalagok. Ekkor a mozgó pántszámy szalagjai közötti közbenső teret az összekötő szalag ugyanolyan mértékben árnyékolja, mint maguk a szalagok. Ezenkívül a mozgó pántszámynak harmonikus külleme lesz az összekötő szalag környezetében.

A mozgó pántszámy szilárdsága optimális lesz, ha az összekötő szalag egy darabot képez az egymástól bizonyos távolságban párhuzamos szalagokkal. A pánt, illetőleg a mozgó pántszámy ilyen kiviteli alakjait fröccsöntéssel lehet előállítani úgy, hogy a külön darabot képező összekötő szalag előállítási többletráfordítása elmarad.

A pántot úgy lehet kiképezni, hogy az összekötő szalag a mozgó pántszámy végét a szalagok közötti távközön lekerekíti. Ez a lekerekítés nemcsak anyagot takarít meg a mozgó pántszámy sarkos kiképzéséhez képest, hanem emellett annak küllemét tetszetőssé teszi. Ezenkívül ezzel az alakkal szembeötlővé válik, hogy a pánt mindenesetre ezen a részen betörésbiztos.

A pánt csavaros állítóeszközének működtethetősége végett ez úgy van kiképezve, hogy az összekötő szalagban egy, szükség esetén dugóval lezárható átmenőnyílás van a csavaros állítóeszköz számára. Az átmenőnyílást itt nem lehet felfekvési pontként használni egy feltörőeszköz számára, mivel az összekötő szalag mereven össze van kötve a mozgó pántszámnyal, eltérően a mozgó pántszámy fenekét kívülről fedő sapka esetétől.

Ahhoz, hogy a sapka a mozgó pántszámnyal összeköthető legyen, a pántot úgy lehet kiképezni, hogy az összekötő szalagnak van egy ellentámasza a sapka egyik vége számára. Az ellentámasz kialakításának részletei konstrukciós feladatot képeznek. Mindössze arról kell gondoskodni, hogy az egyébként eltolhatatlan sapka az ajtó- vagy ablakszámyra merőlegesen legyen rögzítve.

A mozgó pántszámy további jelentős stabilizálása úgy valósítható meg, hogy a szalagoknak a lengőcsapágy-oldali végeit a lengőcsapágycsapszeget befogadó csapágyhüvely szilárdan összeköti egymással. Ezáltal elkerüljük a mozgó pántszámynak, illetőleg a mozgó pántszámy szalagjainak a deformálódásait ezeknek a szalagoknak a csapágyoldali végeinél. A pánt ezáltal nemcsak betörésbiztosabb lesz, hanem alkalmassá válik a nyugvó vagy működtetett ajtó- vagy ablakszámy által létrehozott nagyobb terhelésekre is. Szükség esetén a mozgó pántszámy lehet gyengébb kivitelű, különösen szalagjai terén.

A pánt kiképezhető úgy, hogy a sapka lengőcsapágy-oldali vége U alakú, és körülveszi a csapágyhüvelyt. Ebben az esetben a csapágyhüvely nemcsak a pánt stabilitásának javítását szolgálja, hanem ugyanakkor a sapka rögzítését is. Ez a sapkarögzítés függetlenné válik attól, hogy van-e lengőcsapágycsapszeg, úgyhogy jelentősen csökkenthető a manipulálás veszélye a mozgó pántszámy többi részénél.

A sapka rögzítésének további javítása végett a pánt kiképezhető úgy, hogy a sapka lengőcsapágy-oldali és/vagy a lengőcsapágytól távolabb eső végén reteszelve van.

HU 219 418 Β

Az ajtó- vagy ablakszámy feltörésbiztosságát tovább javítja, ha a pánt úgy van kiképezve, hogy a mozgó pántszámy az ajtó- vagy ablakszámy zárt állapotában egy kapcsolómélyedésbe benyúló kapcsolókiugrás révén függőlegesen alakzáróan összekapcsolható egy álló (az ajtó- vagy ablakkereten lévő) pántszámnyal. Ez elsősorban az ajtó- vagy ablakszámy kiemelését jelentősen megnehezíti, mivel a mozgó pántszámy alakzáró összekapcsolása az álló pántrésszel létrehozza az ajtóvagy ablakszámy olyan felfekvését a kereten, amit erőszakosan nem lehet leküzdeni. Ehhez a pántot úgy lehet kiképezni, hogy a mozgó pántszámyon kapcsolókiugrás, az álló pántrészen két, balos és jobbos ütközéshez kialakított kapcsolómélyedés van. Ennek a kialakításnak az az előnye, hogy az alkatrésztűrések és a mozgási tűrések miatt szükséges szabad tereket az álló pántrészben kell elhelyezni, és ez kevésbé gyengül meg, mint fordított esetben.

Célszerű a pántot úgy kiképezni, hogy a mozgó pántszámynak van egy kapcsolókiugrása, amely az álló pántrész szimmetriasíkjában az álló pántrész és a lengőcsapágycsapszeg között van elhelyezve, és egyetlen, balos és jobbos ütközéshez kialakított kapcsolómélyedésbe nyúlik be. A kapcsolókiugrás messzebb van az álló pántrész külső kerületétől, mint amennyit a feltörésbiztosság igényel. Ekkor egyszerűbb a pántot úgy kiképezni, hogy a sapka egy rés révén húzható rá a kapcsolókiugrásra. Ez a reteszelés nagyon stabil, úgyhogy a sapka rögzítése megfelelően javul.

A pánt továbbfejleszthető úgy, hogy az álló pántrész egy átmenőcsapszeg-furat alatt az ezt takaró, a pánttal mereven összekötött takarófallal van ellátva, amelyben szükség esetén átmenőnyílás van a csapszegfuratban állítható magasságú tengelytámasz számára. A takarófal meggátolja, hogy a lengócsapágycsapszeget, amely a mozgó pántrészt és az álló pántrészt vízszintesen alakzáróan egymással összeköti, felfelé kihajtsák. A takarófal ugyanis alapvetően megnehezíti a hozzáférést a csapszeghez. A lengőcsapágycsapszeg lefelé történő kihajtása is kizárható, amennyiben a csapszeg egy, a továbbiakban meglévő függőleges megtámasztása ezzel szemben elégtelen lenne. Ez a takarófal is jelezheti az illetéktelen behatolónak, hogy a pánt betörésbiztos. A takarófal révén a tengelytámasz elveszíthetetlen.

A pánt szerelése és kezelése különösen kedvező, ha a takarófal szabad távolsága a csapszeg furatától olyan kicsi, hogy a tengelytámaszt nem lehet a csapszeg furatának belső menetéből kicsavarni. Nem következhet be az, hogy a tengelytámasz a belső menetből az ajtó- vagy ablakszámy szerelésekor vagy beállításakor például figyelmetlenség következtében kicsavarodik. A tengelytámasz előbb a takarófalba ütközik.

Az előbb leírt előnyöket még fokozza, hogy a takarófal szabad távolságban van a csapszeg furatától elhelyezve, és egy keretfelfekvési síkig ki van képezve. Ezáltal a mozgó pántszár alsó végének zárt és egységes külleme lesz.

Különösen előnyös a pánt olyan kiképzése, amely szerint a mozgó pántszámynak a lengőcsapágytól távolabb eső vége és az álló pántrész mindkét vége azonos módon félkör alakban kereken végződik. Ezzel egészében a pántnak támadhatatlan külleme lesz, ami megfelel a szemlélő formaérzékének is.

A pánt kompakt volta és ezzel terhelhetősége azzal javítható, hogy az álló pántrészben van egy, a mozgó pántrész magassága fölé kiterjedő mélyedés, ami lehetővé teszi a mozgó pántrésznek az ajtó- vagy ablakszámyhoz képest eltolt elhelyezését.

Találmányunkat annak példaképpeni kiviteli alakjai kapcsán ismertetjük részletesebben ábráink segítségével, amelyek közül az

1. ábra az ajtó- vagy ablakpánt áttekintő perspektivikus képe, a

2. ábra egy lengőcsapágycsapszeg hosszmetszete az ajtó- vagy ablakszámyra keresztben, a

3. ábra a pántnak az ajtó- vagy ablakszámyra merőleges nézete részben kitörve ábrázolt sapkával, a

4. ábra keresztmetszet a 3. ábra IV-IV metszésvonala szerint, az

5. ábra a 4. ábrával megegyező ábrázolás egy módosítással a mozgó számypántnál.

Az 1. ábrán látható ajtópánt fő alkatrésze egy 33 mozgó pántrész (ajtószámyon lévő pántrész) és egy 25 álló pántrész (kereten lévő pántrész). A 33 mozgó pántrész az ajtószámyra, a 25 álló pántrész az ajtó álló külső keretére van vasalva. A két pántrészt egy 15 lengőcsapágycsapszeg vízszintesen alakzáróan összekapcsolja, aminek következtében a 33 mozgó pántrész egy lengő, nem ábrázolt szárnnyal a 15 lengőcsapágycsapszeg 15’ lengőtengelye körül elforgatható.

A 33 mozgó pántrész lényeges alkotóeleme egy 11 mozgó pántszámy, amely all” fenekével felfekszik egy nem ábrázolt számyfelületre. A fenék két, 12, 13 szalaggal van ellátva, amelyek a 3. ábrán látható távolságban vannak egymástól, és a 11” fenék számyfelfekvési felületére, valamint a szárnyra merőlegesen kiállnak. A 12,13 szalag között egy 22 közbenső térben egy 16 szorítólap van elhelyezve, amely a 35 illesztőszeggel a szárnyba benyúlik, és azon a 36 rögzítőcsavarokkal rögzítendő. A 36 rögzítöcsavarok erőteljes meghúzása all mozgó pántszámy fenekét szilárdan az ajtó- vagy ablakszámyhoz nyomja, és ezáltal all mozgó pántszámy at beszorítja.

A 37 nyilak azt jelzik, hogy all mozgó pántszárnyat vízszintesen, az ajtószámy síkjával párhuzamosan a 3. ábra szerinti 17, 18 állítási irányban állítani lehet. Az állítást a 3. és 4. ábrán látható 19 állítóeszköz idézi elő. A 19 állítóeszköz lényegében egy 38 állítócsavarból áll, amelynek a 38’ csavarfeje all mozgó pántszámy 39 mélyedésében forogva állíthatóan, de tengelyirányban eltolhatatlanul fekszik all mozgó pántszárnyon. A csavaros 19 állítóeszköz további lényeges alkotóeleme egy 40 anya, amely a 16 szorítólapon van rögzítve. Ha a 38 állítócsavart elforgatjuk a 38’ csavarfej nem ábrázolt belső, többlapú nyílásába illesztett csavarkulccsal, akkor a 38 állítócsavar 38’ csavarfejének a 11 mozgó pántszámyra való támaszkodása révén a 40 anyát és ezzel az ajtószámyat a csavar forgásirányától függően a 17 vagy 18 állítási irányban átállítja, mivel a

HU 219 418 Β mozgó pántszámy a 25 álló pántrészen való rögzítése következtében az ajtószámyhoz képest helyhez kötött. Ennek az átállításnak az az előfeltétele, hogy a 38 állítócsavarok lehetővé tegyék a 11 mozgó pántszámy eltolását, például azért, mert kellőképpen ki vannak lazítva. All mozgó pántszámy átállítása létrehozza az ajtószámy megfelelő átállítását, mert a 33 mozgó pántrésszel összekapcsolt 25 álló pántrész a külső ajtókereten ahhoz képest helyhez kötött.

A 20 sapka meggátolja, hogy a csavaros 19 állítóeszközhöz minden további nélkül hozzá lehessen férni. A 20 sapka 20’ és 20” sapkavége all mozgó pántszárnyon van rögzítve.

All mozgó pántszámynak a lengőcsapágytól elmutató 11’ szárnyvégén van egy 21 összekötő szalag, amely all mozgó pántszámy fenekétől ugyanabban az irányban, tehát az ajtószámyra merőlegesen áll ki, mint a 12, 13 szalag. A 21 összekötő szalag a 12, 13 szalag 12’, 13’ szalagvégéhez való csatlakozás helyén ugyanolyan magas, mint ezek a szalagvégek. Az 1. ábrán látható, hogy a 12, 13 szalag külső éle ugyanabban a síkban van, mint a 21 összekötő szalag külső éle. A 21 összekötő szalag félkör alakban kerek, és ezáltal alakítja a 11 mozgó pántszámy 11’ szárnyvégét. A 21 összekötő szalagban van egy átmenőnyílás, amit a 23 dugó zár le. Ha a csavaros 19 állítóeszközhöz hozzá kell férni, akkor a 23 dugót eltávolítják.

A 12”, 13” szalagvéget egy darabként egy 24 csapágyhüvely köti össze egymással. A 24 csapágyhüvely körülveszi a 15 lengőcsapágycsapszeget, amely egy 41 csapágyperselyben van elhelyezve. Külső átmérője megegyezik a 24 csapágyhüvely belső átmérőjével.

A 24 csapágyhüvely külső kerületét a 20 sapka U alakú 20” sapkavége veszi körül. A 20 sapka all mozgó pántszámy 12,13 szalagja között van elhelyezve, és külső felületei az 1. ábra szerint egy szintben vannak a 12, 13 szalag külső felületeivel, illetőleg éleivel. A 20 sapka úgy van kialakítva, hogy a 12,13 szalag a lengőcsapágy-oldali 12”, 13” szalagvégétől a 12’, 13’ szalagvége felé vékonyodik.

A 20 sapka a 20’ sapkavégével a 21 összekötő szalagon van rögzítve. Evégett a 21 összekötő szalag a 3. ábrán látható 42 szaggatott vonal szerint megfelelően vékonyabb, úgyhogy egy 43 hátrametszés keletkezik, amelybe a 20’ sapkavég egy szögben megtört 44 sapkarésszel behelyezhető úgy, hogy a 20 sapka külső felülete a 20 sapka 45 támaszként szolgáló külső falával nagyjából egy szintben van.

A 20 sapka 20” sapkavége össze van reteszelve a 11 mozgó pántszámnyal. Evégett a 11 mozgó pántszámy 46 reteszkiugrással, a 20 sapka a 47 U szalagján megfelelő mélyedéssel van ellátva. A reteszelés a 24 csapágyhüvely és a 25 álló pántrész közötti 48 közbenső térben van, és ennek megfelelően az ajtószámy zárt állapotában nem lehet hozzáférni.

Ugyancsak nem lehet hozzáférni all mozgó pántszámnyal egy darabként kialakított 27 kapcsolókiugráshoz, amely a 25 álló pántrész 26 kapcsolómélyedésébe nyúlik be. A 27 kapcsolókiugrásnak a rajz síkjára merőlegesen mért magassága nagyjából megegyezik a 4. ábrán látható vastagságával. Ezzel van összehangolva a kapcsolómélyedés belső magassága, ahogyan ez az

1. ábrán látható. Mivel a pántnak jobbra és balra kell ütköznie, ezért a 25 álló pántrészben a 4. ábrán függőleges szimmetriasíkra szimmetrikusan két 26 kapcsolómélyedés van.

A 25 álló pántrész a 49 felfekvési felülettel egy nem ábrázolt külső ajtókeretre ütközik fel, amelynek a külső felülete meghatározza a keretre való felfekvés

2. ábrán látható 32 felfekvési síkját. A keretrész rögzítésére az ábrázolt 50 rögzítőcsavarok és az 51 illesztő csapszegek szolgálnak. Látható, hogy a 33 mozgó pántrész felé eső felületben van egy 34 mélyedés, amely lehetővé teszi a mozgó pántrész eltolását az ajtószámy felé, illetőleg a külső keret felé. Ezáltal a pánt megfelelően kompaktabb és jobban terhelhető kialakítása jön létre.

Kopási okok miatt a 25 álló pántrészt a 33 mozgó pántrésszel összekapcsoló 15 lengőcsapágycsapszeg felső vége egy 41 csapágyperselyben, az alsó vége egy 51 csapágyperselyben van csapágyazva. A 15 lengőcsapágycsapszeg a két végét elválasztó 52 gyűrűs vállon át az alsó, 51 csapágyperselyre támaszkodik. Ez a 28 csapszegfuraton belül úgy van csapágyazva, hogy a magassága állítható, mivel egyik, 51’ perselyvége felül egy állítható magasságú 31 tengelytámaszra. Ez a 31 tengelytámasz a 28 csapszegfurat 54 belső menetébe nyúlik be, és van egy nem kerek 53 kapcsolómélyedése, amellyel csavarosán állítható. Ennek következtében a 31 tengely támasz csavaros állítása a 33 mozgó pántrész és ezzel az ajtószámy magasságának korlátozott állításához vezet, amit a két 55 nyíl jelöl.

A 10 pánt ezenkívül az 56 nyilak irányában is állítható, mégpedig azáltal, hogy a 15 lengőcsapágycsapszeg a 41 csapágyperselyen belül excentrikusán van elhelyezve. A 41 csapágypersely a 24 csapágyhüvelyen belül elforgatható, és ezáltal a 15’ lengőtengelyt a 25 álló pántrész 57 hossztengelye körül egy köríven eltolja. A 12 szalag felett egy 58 sapka fogja át a 41 csapágyperselyt.

Az állítható magasságú 31 tengelytámasz alatt a 25 álló pántrész alsó 25’ pántvége félkör alakban kerek kiképzésű. Erre a célra egy 29 takarófal szolgál, amelynek a távolsága a 28 csapszegfurattól szabad. A 29 takarófalban egy 59 átmenőnyílás van a 31 tengelytámaszhoz. A 28 csapszegfurat és a 29 takarófal közötti szabad távolság kisebb a 31 tengelytámasz magasságánál. Ennek következtében a 31 tengelytámaszt nem lehet szándékolatlanul, hibás csavarállítással az 54 belső menetből lefelé kicsavarni, mert a 31 tengelytámasz előbb a 29 takarófal felé eső falfelületébe ütközik. Ez például azt is megakadályozza, hogy a szerelt pánt szándékolatlanul kicsavart 31 tengelytámaszát újból be lehessen csavarni, mert az egy, már hozzá nem férhető területen, például a 32 felfekvési sík közelében van. A 31 tengelytámasz a menetével inkább lóg az 54 belső menetben.

A 25 álló pántrész alsó 25’ pántvége és felső 25” pántvége, valamint all mozgó pántszámynak a lengő4

HU 219 418 Β csapágytól elmutató 11’ szárnyvége egyformán félkör alakban kerek, továbbá a 25’ pántvégnek és a 25” pántvégnek a sugara egyenlő. A pántnak az 1. ábrán látható megfelelő külső kialakítását kapjuk.

Az 5. ábrán az ajtópánt egy változata látható. Az eltérés a 27 kapcsolókiugrásnak a 25 álló pántrészen való elrendezésében van. A 27 kapcsolókiugrás magasságilag a 25 álló pántrész és a 15 lengőcsapágycsapszeg között van elhelyezve, és egy 26’ kapcsolómélyedésbe nyúlik be, amely a 25 álló pántrész két oldalfelülete között végigmegy. Ebből következik, hogy a 27 kapcsolókiugrás az ajtószámy forgató nyitásakor a 25 álló pántrészről akadálytalanul elmozdulhat, mégpedig függetlenül attól, hogy az ajtószámy jobbra vagy balra nyílik. A lengési tartomány a 4. ábra szerinti kiemelés elleni biztosításhoz képest viszonylag nagy lehet. Ennek következtében a kiemelés elleni biztosítás körülbelül 45 szögfok lengési szögig hatékony.

A 27 kapcsolókiugrásnak a 15 lengőcsapágycsapszeg és a 25 álló pántrész között, a 25 álló pántrész szimmetriatengelyében való, előbb leírt elrendezése ezenkívül azzal az előnnyel jár, hogy reteszelési támaszként szolgálhat a 20 sapka számára. A 20 sapka a 47 U szalagján egy 47’ réssel van ellátva, amellyel a sapka a 11 mozgó pántszámnyal való összeszerelésekor összereteszelhető. Ezt például úgy valósítjuk meg, hogy a rés a torkolatánál szűkül.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Ajtó- vagy ablakpánt, amely áll egy ajtó- vagy ablakszámyra felfekvő mozgó pántszámyból (11), amelyet egymástól adott távolságban lévő, párhuzamos, a szárnyra merőleges szalagok (12, 13) csuklósán egy lengőcsapágycsapszeghez (15) csatlakoztatnak, és a mozgó pántszámy erre keresztben a szárnyon átállíthatóan van kialakítva; egy, a szalagok (12, 13) között elhelyezett szorítólapból (16), amely eltolhatatlan módon van a szárnyon rögzítve, és a szorítólap a mozgó pántszámyat a szárnyhoz sajtolja; és csavaros állítóeszközből (19), amely az állítási irányokban (17, 18) a mozgó pántszámy (11) és a szorítólap (16) között hat, és a mozgó pántszámyon (11) rögzített sapkával (20) van takarva, azzal jellemezve, hogy a mozgó pántszámy (11) szalagjai (12, 13) a lengőcsapágycsapszegtől (15) távolabb eső szalagvégeiken (12’, 13’), a mozgó pántszámy egy összekötő szalagja (21) útján szilárdan össze vannak kötve egymással, és hogy az összekötő szalag (21) a szorítólapot (16) befogadó közbenső teret (22) legalább részben az állítási irányokban (17,18) lezárja.
2. Az 1. igénypont szerinti ajtó- vagy ablakpánt, azzal jellemezve, hogy az összekötő szalag (21) ugyanolyan magas, mint az egymástól adott távolságban lévő párhuzamos szalagok (12,13).
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti ajtó- vagy ablakpánt, azzal jellemezve, hogy az összekötő szalag (21) egy darabot képez az egymástól adott távolságban lévő párhuzamos szalagokkal (12,13).
4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti ajtóvagy ablakpánt, azzal jellemezve, hogy az összekötő szalag (21) a mozgó pántszámy (11) szárnyvégét (11’) a szalagok (12,13) közötti távközön lekerekíti.
5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti ajtóvagy ablakpánt, azzal jellemezve, hogy az összekötő szalagban (21) egy, szükség esetén dugóval (23) lezárható átmenőnyílás van a csavaros állítóeszköz (19) számára.
6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti ajtóvagy ablakpánt, azzal jellemezve, hogy az összekötő szalagnak (21) van egy támasza (45) a sapka (20) egyik sapkavége (20’) számára.
7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti ajtóvagy ablakpánt, azzal jellemezve, hogy a szalagoknak (12, 13) a lengőcsapágy-oldali szalagvégeit (12”, 13”) a lengőcsapágycsapszeget (15) befogadó csapágyhüvely (24) szilárdan összeköti egymással.
8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti ajtóvagy ablakpánt, azzal jellemezve, hogy a sapka (20) lengőcsapágy-oldali sapkavége (20”) U alakú, és körülveszi a csapágyhüvelyt (24).
9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti ajtóvagy ablakpánt, azzal jellemezve, hogy a sapka (20) lengőcsapágy-oldali és/vagy a lengőcsapágytól távolabb eső szalagvégén (20’, 20”) reteszelve van.
10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti ajtóvagy ablakpánt, azzal jellemezve, hogy a mozgó pántszámy (11) az ajtó- vagy ablakszámy zárt állapotában egy kapcsolómélyedésbe (26) benyúló kapcsolókiugrás (27) révén függőlegesen alakzáróan összekapcsolható egy álló pántrésszel (25).
11. A10. igénypont szerinti ajtó- vagy ablakpánt, azzal jellemezve, hogy a mozgó pántszámyon (11) kapcsolókiugrás (27), az álló pántrészen (25) két, balos és jobbos ütközéshez kialakított kapcsolómélyedés (26) van.
12. A 10. igénypont szerinti ajtó- vagy ablakpánt, azzal jellemezve, hogy a mozgó pántszámynak (11) van egy kapcsolókiugrása (27), amely az álló pántrész (25) szimmetriasíkjában az álló pántszámy és a lengőcsapágycsapszeg (15) között van elhelyezve, és egyetlen, balos és jobbos ütközéshez kialakított kapcsolómélyedésbe (26’) nyúlik be.
13. A 10-12. igénypontok bármelyike szerinti ajtóvagy ablakpánt, azzal jellemezve, hogy a sapka (20) egy rés (47’) révén húzható rá a kapcsolókiugrásra (27).
14. Az 1-13. igénypontok bármelyike szerinti ajtóvagy ablakpánt, azzal jellemezve, hogy az álló pántrész (25) egy átmenőcsapszeg-furat (28) alatt az ezt takaró, a pántrésszel (25) mereven összekötött takarófallal (29) van ellátva, amelyben szükség esetén átmenőnyílás (30) van a csapszegfuratban (28) állítható magasságú tengelytámasz (31) számára.
15. A 14. igénypont szerinti ajtó- vagy ablakpánt, azzal jellemezve, hogy a takarófal (29) szabad távolságban van a csapszegfürattól (28) elhelyezve, és egy keretfelfekvési síkig (32) ki van képezve.
16. A 14. vagy 15. igénypont szerinti ajtó- vagy ablakpánt, azzal jellemezve, hogy a takarófal (29) szabad távolsága a csapszegfürattól (28) a tengelytámasznak

HU 219 418 Β (31) a csapszegfurat (28) belső menetéből (54) való kicsavarását gátlóan van megválasztva.
17. A 14. igénypont szerinti ajtó- vagy ablakpánt, azzal jellemezve, hogy a mozgó pántszámynak (11) a lengőcsapágytól távolabb eső szárnyvége (1Γ) és az 5 álló pántrész (25) mindkét pántvége (25’, 25 ”) azonos módon félkör alakban, kereken végződik.
18. Az 1-17. igénypontok bármelyike szerinti ajtóvagy ablakpánt, azzal jellemezve, hogy az álló pántrészben (25) egy, a mozgó pántrész (33) magasságán túlnyúló mélyedés (34) van a mozgó pántrésznek (33) az ajtó- vagy ablakszámyhoz képest eltolt elrendezését megengedő módon kialakítva.