HU218751B

HU218751B - Légtechnikai berendezés

Info

Publication number: HU218751B
Application number: HU9502020A
Authority: HU
Inventors: Andreas Böllinger; Claus Händel; Hans-Werner Roth; Gerd-Eugen Schaal
Original assignee: Ltg Lufttechnische Gmbh.
Priority date: 1993-02-02
Filing date: 1994-01-29
Publication date: 2000-11-28
Also published as: FI953610A0; WO1994018506A1; HUT71830A; PL309405A1; ES2094646T3; AU5999894A; NO952922D0; ATE142767T1; CZ16794A3; FI953610A; UA52578C2; KR100313262B1; PL173636B1; EP0681674B1; US5690165A; NO301137B1; DE59400639D1; CZ289611B6; BR9405877A; TR29001A

Abstract

A találmány tárgya légtechnikai berendezés levegőszállító készülékkelhelyiségzónának szállított levegővel való ellátására, amelynél alevegőszállító készülék (20) a szállított levegőnek legalább egyrészét keringtető üzemmódban, legalább egy változtatható térfogatúkamra (6) révén, pulzálva szállítja, és ezt a változtatható térfogatúkamrát (6) legalább egy levegőút (21) összeköti a helyiségzónával. Atalálmány szerinti berendezést az jellemzi, hogy mind levegőszívásiútként, mind levegőkilökési útként szolgáló levegőútja (21) van. ŕ

Description

A találmány tárgya légtechnikai berendezés.

A légtechnikai berendezések iránti igény egyre nagyobb. Ez különösen a kompakt berendezésekre vonatkozik. Ezek a berendezések elsősorban arra szolgálnak, hogy egy vagy több helyiség, különösen egyedi helyiség levegőjét vagy egyedi helyiség egy helyiségzónájának a levegőjét termodinamikusan kezeljék. Az ilyen berendezéseket elsősorban irodaépületekben és szállodákban alkalmazzák. E berendezések előnye, hogy a helyiségeket utólagosan egyszerűen el lehet látni velük, mivel levegőkezelés esetében, például fűtési vagy hűtési folyamathoz csak villamosáram-csatlakozásra és vízcsatlakozásra van szükség, ha tisztán keringtető üzemeltetésről van szó.

Az ismert légtechnikai berendezések egy részénél ventilátort alkalmaznak, ami a helyiség levegőjét beszívja, és például egy hőcserélőre vezeti. A hőcserélőben felmelegített vagy lehűtött levegőt a ventilátor szállító hatása ezután visszavezeti a helyiségbe. Hátrányos e megoldásnál a ventilátor viszonylag magas zajszintje. A motorzajokat ugyan messzemenően csillapítani lehet, ha a motor nincs a levegőáramban, de például kompakt dobarmatúrák és külsőarmatúrás motorokkal ellátott axiálventilátorok esetében a motorzajok léghangként kényszerű módon kisugárzódnak. A motorzajok részarányát a ventilátor összzaján belül ezért csak viszonylag halk és rezgésszegény motor alkalmazása útján lehet csökkenteni. A ventilátor járókeréklapátjain mindig vannak áramlási zajok. Ezeket csak a fordulatszám csökkentése útján lehet csökkenteni. Ennek viszont túlméretezett ventilátor lesz a következménye. Ezáltal a frekvenciaspektrum egy alacsony frekvenciatartományba tolódik el, aminek következtében az értékelt összegszint kissé csökken. Ekkor azonban romlik a motor hatásfoka, mivel messze a méretezési tartományán kívül üzemeltetik. A motor szükséges túlméretezett teljesítménye miatt növekszik a beépítési méret, az ár és a hőleadás is. Ezért az ilyen módon megvalósítható zajcsökkentésnek szűk határai vannak.

A léghang csökkentésének további lehetősége hangcsillapítók alkalmazása a ventilátor szívó- és nyomóoldalán. Ez viszont kizárja, hogy egy vagy több helyiségtengelyhez olcsó, kompakt berendezéseket lehessen használni.

A felsorolt hátrányok nagy részének kiküszöbölése végett születtek olyan légtechnikai berendezések, amelyeknél változtatható térfogatú kamrák vannak a levegő áramoltatására. Ilyen megoldások ismerhetők meg a WO 92/18814 számú közzétételi iratból, valamint a 3 249 383 számú JP szabadalmi leírásból. A megjelölt nyomtatványok ismertette légtechnikai berendezésekhez tartozik a találmány rendszertechnikai szempontból, és ezek továbbfejlesztését jelenti.

A megjelölt nyomtatványokból megismerhető berendezéseknél tehát egy változtatható térfogatú kamra révén történik a levegő szállítása. A légszállítás pulzáló és külön úton - külön légcsatomán - történik a levegő kiszívása és benyomása a helyiségből, illetve helyiségbe. A kétféle légút alkalmazása szelepek beépítését és használatát teszi szükségessé. Ez bonyolulttá teszi a berendezést, hibaforrást jelent és a berendezés költségeit növeli.

A találmány feladata az ismert berendezések hibáinak kiküszöbölése, nevezetesen a berendezés szerkezetének egyszerűsítése, olcsóbbá tétele és élettartamuk hosszabbítása.

Ezt a feladatot a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy a levegőszállító készülék a szállított levegőnek legalább egy részét keringtető üzemmódban, legalább egy változtatható térfogatú kamra révén, pulzálva szállítja. Ezt a változtatható térfogatú kamrát legalább egy levegőút összeköti a helyiségzónával, illetőleg egy helyiséggel. Ezáltal a szállítandó levegőnek legalább egy részét a helyiségből a kamra térfogatának növekedése szívja ki, és a kamra térfogatának csökkenése vezeti vissza a helyiségbe. Szíváskor és/vagy visszavezetéskor a levegő a levegőúton megy át. Meglepő módon bebizonyosodott, hogy a levegő beszívása és kilökése nem okoz „rövidzárat” még akkor sem, ha a kamrát csak egy levegőút köti össze a helyiséggel. Azon, hogy nem okoz „rövidzárat”, azt értjük, hogy a beszívott és kilökött levegőtérfogat nem mindig azonos. Ez a levegő pulzáló szállítása révén lehetséges, mivel a kilökés olyan kilökőimpulzussal következik be, hogy a kilökött levegő örvényként leválik, és a helyiségbe behatol. Az ezt követő szíváskor így új helyiséglevegő utánáramlása következhet be.

Ha a légtechnikai berendezés - a találmány egyik továbbfejlesztése szerint - levegőkezelő készüléket, így például egy hőcserélőt tartalmaz, akkor a felszereléshez csak hűtővíz-csatlakozás és/vagy melegvíz-csatlakozás és egy áramcsatlakozás szükséges. A találmány szerinti légtechnikai berendezés ezért különösen alkalmas utólagos beépítéshez, például akkor, ha egy helyiség hőtermelése megváltozott. A találmány szerinti légtechnikai berendezés - mint fentebb már említettük helyiségnek, illetőleg a helyiség egy helyiségzónájának ellátására szolgál. Ha a következőkben „helyiségről” lesz szó, akkor ez magától értetődően jelentheti ennek a helyiségnek egy részét, az úgynevezett helyiségzónát is. Ha „helyiségzónáról” lesz szó, akkor ez lehet egy teljes helyiség is. Az előző fejtegetések magától értetődően a szabadalmi igénypontokra is vonatkoznak.

Az elrendezés kialakítható úgy, hogy levegőkezelő készüléket nem tartalmaz, vagyis a találmány szerinti légtechnikai berendezés csak a helyiségzónának, illetőleg helyiségnek szállított levegővel való ellátására szolgál, és ennek a szállított levegőnek legalább egy részét keringtető üzemmódban szállítja, vagyis levegőt vesz a helyiségzónából (a kamra térfogatának növelése útján), majd azt újból kilöki a helyiségbe (a kamra térfogatának csökkentése útján). Lehetséges, hogy kizárólag ez a folyamat megy végbe, vagyis tiszta keringtető üzemmódról van szó. Lehetséges azonban a vegyes üzemmód is, vagyis a szállított levegő egy részét keringtető üzemmódban, és egy másik részét friss levegős vagy primer levegős üzemmódban szállítjuk, vagyis a levegőnek ezt a részét alkalmas módon bevezetjük a kamrába, és a kamra térfogatának csökkentése útján kilökjük a helyiségzónába. Lehetséges továbbá a tisztán primer leve2

HU 218 751 Β gős, illetőleg friss levegős üzemmód is. Ilyen üzemmódról a jelen szabadalmi bejelentés során akkor van szó, ha viszonylag kevés levegőt szívunk a helyiségzónából, vagyis a primer levegő, illetőleg friss levegő bevezetése jelentős túlsúlyban van.

A levegőút előnyös módon mind levegőbeszívó útként, mind levegőkilökő útként szolgál, vagyis egy és ugyanaz a levegőút látja el mindkét funkciót. Ennek révén kompakt felépítést kapunk, vagyis nagy lesz a beépített térfogathoz viszonyított kalorikus teljesítmény.

A levegőszállító készülékkel a levegő kilökésekor előnyös módon örvényeket létesítünk, amiknek legalább olyan nagy impulzusuk van, hogy leválnak és a helyiségbe behatolnak. Ezáltal a levegőszállító készülék révén a levegő kilökésekor pulzáló áramlást létesítünk, aminek olyan nagy energiája van, hogy - mint már említettük - leválik, és ezért nem szívódik be újra.

A kamra térfogatváltozását hajtóegység hozza létre, ami előnyös módon 0,1-30 Hz közötti tartományban, elsősorban 0,1-5 Hz közötti tartományban választható frekvenciával működik. Ez a kisfrekvenciás üzemeltetés akusztikailag különösen előnyösnek bizonyult, mivel a hallási küszöb alatt van.

A találmány egyik előnyös továbbfejlesztése szerint a levegőútban - mint már említettük - levegőkezelő készülék van. Ez a levegőkezelő készülék lehet például a már említett hőcserélő. Levegőkezelő készülékként lehet azonban olyan berendezést is alkalmazni, ami a levegő nedvességtartalmát befolyásolja. Egy másik változat szerint anyagátalakító berendezést, például katalizátort lehet alkalmazni, ami a szállított levegőt befolyásolja. Ez a felsorolás nem teljes, hanem más, ismert, itt azonban nem említett levegőkezelő készülékeket is lehet alkalmazni, továbbá a különböző levegőkezelő készülékeket kombinálni is lehet.

Ha a továbbiakban (a leírásnak akár a bevezető részében, akár az ábrákkal kapcsolatos részében) „hőcserélőről” lesz szó, úgy ez nem jelent korlátozást, hanem inkább a lehetséges levegőkezelő készülékek egy fajtáját jelenti. Az említett hőcserélő helyett alkalmazható más levegőkezelő készülék, vagy különböző levegőkezelő készülékek kombinációja. Lehetséges továbbá, hogy ott, ahol a jelen szabadalmi bejelentésben hőcserélőről, illetőleg levegőkezelő készülékről van szó, nem is alkalmazunk ilyen berendezést, vagyis a levegőútban nincs levegőkezelő készülék, úgyhogy a találmány szerinti légtechnikai berendezés csak levegő, illetőleg gáz szállítására szolgál, de egyidejűleg nem kezeli a levegőt és/vagy a gázt.

A levegőút előnyös módon a lehető legrövidebb. A levegőutat még előnyösebb módon mindössze egy nyílás képezi, az ahhoz csatlakozó hőcserélővel együtt. Ezzel a levegőút tulajdonképpeni hossza nagyjából a hőcserélőn való áthaladás útjára van korlátozva. A légtechnikai berendezés kamrájában előnyös módon egy dugattyúelem van elhelyezve. A dugattyúelem elmozdulása hozza létre a térfogatváltozást.

A találmány egyik előnyös kiviteli alakjában a dugattyúelem transzlációs mozgást végző dugattyúként van kialakítva. Egy másik változat szerint azonban a dugattyúelemet képezheti egy tengely körül csappantyú módjára elforgatható kiszorítóelem. A kiszorítóelem lengőmozgása következtében a kamra térfogata növekszik, illetőleg csökken. A kamra falainak alakja a kiszorítóelem mozgási ívének megfelelően van kiképezve. Mivel a dugattyúelemre jelentős gyorsító erők hatnak, ezért előnyös módon lap alakú, és így könnyű.

Az időegység alatt szállított levegőmennyiség beállíthatósága céljából a dugattyúelem mozgási frekvenciája és/vagy a löketút előnyös módon változtatható, és így a kívánt értékre beállítható. Kiegészitőleg vagy egy másik változat szerint változtatható a kiszorítóelem lengésszögének nagysága is, és így választható értékre beállítható.

A kamrának a hőcserélővel határos alapfelülete nagyobb lehet, mint a hőcserélő alapfelülete. Ebben az esetben - tekintettel a kamra nagyobb határos alapfelületére - a hőcserélő levegőnyílása a kiszorítóelem lengőtengelyének irányában eltoltan van elhelyezve. Ilyen kialakítás esetén a kilökött levegő örvényleválása különösen kedvező lesz.

Amennyiben a kiszorítóelem a kilökési fázis végén fennálló mozgásirány-váltási helyzetében közvetlenül határos a hőcserélővel, akkor a „holttér” különösen kicsi. Holttéren, illetőleg holttérfogaton azt a teret értjük, ami nem vesz részt a térfogat-változtatásban. Ezt a holtteret elsősorban a hőcserélő belső tere, egy, a kamrában lévő maradék tér és adott esetben egy levegőútszakasz képezi, ami a hőcserélő és a szívó-, illetőleg kilökőnyílás között van. Ezt a levegőútszakaszt például a levegő terelésére szolgáló „nyak” képezheti.

Mindenképpen érvényes az az alapelv, hogy a holttér kisebb, előnyös módon jóval kisebb, mint a kamra maximális térfogata.

A kifogástalan működést nem akadályozza, ha a dugattyúelem rést képezve van szemben a kamra falával. Emiatt ugyan szivárgási veszteségek lépnek fel, ezek a szivárgási veszteségek azonban nem jelentősek, ha a helyiséggel összekötött levegőút szabad nyílásfelülete jóval nagyobb, mint a rés keresztmetszete. A rés kialakítása biztosítja a halk működést, mivel az alkatrészek nem súrlódnak egymáson.

A csappantyú módjára mozgó kiszorítóelem lengésszöge előnyös módon 20° és 180° között van.

Mint korábban már említettük, a levegőútban, illetőleg a nyílásban előnyös módon van egy levegőterelő készülék, főleg egy levegőterelő készülékkel ellátott kiömlőrés. Ezzel beállítható a levegő kilökési iránya.

A légtechnikai berendezés előnyös módon a levegővel ellátandó helyiség mennyezetén és/vagy a falain van elhelyezve, bár lehetséges az is, hogy a légtechnikai berendezés a padlórészben, így például a helyiség kettős padlójában van. A hűtő-, illetőleg futóteljesítmény beállítása szempontjából különösen egyszerű, ha a hajtóegység frekvenciáját, illetőleg löketútját, illetőleg lengésszögét vezérelhetően, illetőleg szabályozhatóan lehet beállítani. Minél nagyobb a frekvencia és/vagy minél nagyobb a löketút és/vagy minél nagyobb a lengés3

HU 218 751 Β szög, annál nagyobb az átmenő levegőmennyiség és ezzel a hűtő-, illetőleg futóteljesítmény.

A dugattyúelem hajtóegysége előnyös módon egy motor (villamos motor), elsősorban excenterszerkezettel ellátott hajtóműves motor. Az excenterszerkezet a dugattyúelemre hat, és így lehetővé teszi a szakaszos lineáris mozgást, illetőleg szakaszos lengőmozgást.

A motor előnyös módon egyenáramú motor. Ennek az az előnye, hogy csatlakoztatható egy villamos fordulatszám-szabályozó egység, ami különösen egyszerű módon lehetővé teszi a fordulatszám szabályozását, illetőleg vezérlését.

Egy másik változat szerint azonban a hajtóegységet emelőmágneses vagy forgómágneses hajtás képezi. Villamos árammal mágnesmezőt hozunk létre, ami ideoda mozgat egy horgonyt. Ez a mozgás átmegy a dugattyúelemre. Elforgatható kiszorítóelem esetén előnyös a forgómágneses hajtás.

A dugattyúelemhez előnyös módon hozzá van rendelve egy visszaállító szerkezet. A hajtóegységnek ekkor csak az feladata, hogy a dugattyúelemet véghelyzetébe mozgassa. Ebből a véghelyzetből azután a visszaállító szerkezet mozgatja a másik véghelyzetbe. A hajtóegység ekkor esetleg kiegészítőleg elősegíti ezt a mozgást. A visszaállító szerkezet előnyös módon visszaállító rugót tartalmaz. Kiegészítőleg vagy egy másik változat szerint a dugattyúelem előnyös módon úgy van rögzítetten elhelyezve, hogy visszaállítását a nehézségi erő hozza létre vagy támogatja.

Különösen magas hatásfok érhető el azzal, hogy a dugattyúelemet a sajátfrekvenciájával, illetőleg a visszaállító szerkezetből és a dugattyúelemből álló rendszer sajátfrekvenciájával mozgatjuk, és mechanikai ütközővel nem határoljuk (zajokok miatt).

A légtechnikai berendezés lehet „kettős működésű”. Ekkor a dugattyúelem mindkét oldalához hozzá van rendelve egy, a helyiségbe vezető levegőút. Ha a dugattyúelem mozog, akkor az egyik oldalán a megfelelő kamra térfogata növekszik, a másik oldalán a megfelelő kamra térfogata csökken. A dugattyúelem visszamozgásakor megfelelően fordított folyamat játszódik le.

A hajtóegység motorzajainak különösen jó csillapítása végett a hajtóegység a levegőáramon kívül van elhelyezve.

Ha a légtechnikai berendezést nem tisztán keringtető üzemmódban kell működtetni, akkor a kamra egy primerlevegő-bevezetéssel van összekötve. Ebben az esetben a szívási folyamat során nemcsak a helyiség levegőjét szívja a kamrába, hanem primer levegőt is, úgyhogy a kilökési folyamat során a helyiségbe mind helyiséglevegőt, mind primer levegőt befúj.

Találmányunkat annak példaképpeni kiviteli alakjai kapcsán ismertetjük részletesebben ábráink segítségével, amelyek közül az

1. ábra helyiség fűtésére vagy hűtésére szolgáló légtechnikai berendezés vázlata, a

2. ábra egy excenterhajtással ellátott légtechnikai berendezés hátulnézete, a

3. ábra a 2. ábra szerinti légtechnikai berendezés oldalnézete, a

4. ábra egy diagram, az

5. ábra helyiség mennyezetébe beépített légtechnikai berendezés perspektivikus képe, a

6. ábra szimmetrikus levegőkilépéssel működő légtechnikai berendezés vázlata, a

7. ábra levegőterelő készülékkel ellátott légtechnikai berendezés, a

8. ábra a 7. ábra szerinti légtechnikai berendezés további kiviteli alakja, a

9. ábra a légtechnikai berendezés dugattyúeleme egyik változatának vázlata, a

10. ábra mennyezeten kialakított lépcsőre ráépített légtechnikai berendezés, a

11. ábra levegőterelő aknába beépített légtechnikai berendezés, a

12. ábra excenterhajtással ellátott légtechnikai berendezés, a

13. ábra forgómágneses hajtással ellátott légtechnikai berendezés, a

14. ábra 13. ábra szerinti légtechnikai berendezés oldalnézete, a

15. ábra emelőmágneses hajtással ellátott légtechnikai berendezés, a

16. ábra a 15. ábra szerinti légtechnikai berendezés oldalnézete, a

17. ábra kettős működésű légtechnikai berendezés, a

18. ábra egy kettős működésű légtechnikai berendezés másik kiviteli alakja, a

19. ábra egy légtechnikai berendezés függőleges beépítési helyzetben, a

20. ábra egy légtechnikai berendezés járulékos primerlevegő-bevezetéssel, a

21. ábra egy légtechnikai berendezés a lengőtengelytől távol eső hőcserélővel, a

22. ábra egy légtechnikai berendezés középen elhelyezett hőcserélővel, a

23. ábra egy légtechnikai berendezés a lengőtengelyhez hozzárendelt hőcserélővel, a

24. ábra egy légtechnikai berendezés hozzárendelt primerlevegő-bevezetéssel, a

25. ábra a 24. ábra szerinti légtechnikai berendezés másik kiviteli alakja, a

26. ábra légtechnikai berendezéssel, valamint járulékos primerlevegő-bevezetéssel ellátott helyiség, a

27. ábra bejárati légfüggöny-berendezés részét képező légtechnikai berendezés oldalnézete, a

28. ábra a 27. ábra szerinti légfüggöny-berendezés alulnézete, a

29. ábra a légfüggöny-berendezés homloknézete a

28. ábrán látható nyíl irányában, a

30. ábra hulladékhő hasznosítására alkalmazott légtechnikai berendezés, a

31. ábra légtechnikai berendezés, ami csak a szállítandó levegő szállítására szolgál, és nem tartalmaz levegőkezelő készüléket, a

32. ábra levegőterelő szerkezettel ellátott légtechnikai berendezés, a

33. ábra a levegőterelő szerkezettel ellátott légtechnikai berendezés másik kiviteli alakja, a

HU 218 751 Β

34. ábra egy helyiségben fennálló levegőáram befolyásolásának vázlata, a

35. ábra légtechnikai berendezés, amibe primer levegőt vezetünk be,

36. ábra a 35. ábra szerinti légtechnikai berendezés további kiviteli alakja.

Az 1. ábrán látható egy 2 helyiség fűtésére vagy hűtésére szolgáló 1 légtechnikai berendezés kiviteli alakja. A 2 helyiséget az 1. ábrán csak egy nyíl jelöli. Abból kell kiindulni, hogy az 1 légtechnikai berendezés a 2 helyiség függő mennyezetén belül van. A 2 helyiség látható 3 mennyezete nagyjából egy szintben van az 1 légtechnikai berendezés 5 hőcserélőjének 4 alsó oldalával. Az 5 hőcserélő hidegvíz-forrásra (hűtés), illetőleg melegvíz-fonásra (fűtés) van csatlakoztatva.

Az 5 hőcserélőhöz változtatható térfogatú 6 kamra csatlakozik. A térfogatváltozást a 7 dugattyúelem végzi, ami a 8 kettős nyíl irányaiban mozgatható. A mozgatást a 9 hajtóegység végzi. A 9 hajtóegység tartalmaz egy 10 villamos motort, ami egy 11 excenterszerkezetet hajt. A 11 excenterszerkezetet 12 rudazat köti össze a 7 dugattyúelemmel.

Az 1. ábra szerinti kiviteli alakban a 7 dugattyúelemet a 13 tengely körül csappantyú módjára elforgatható 14 kiszorítóelem képezi. A 13 forgástengely az 5 hőcserélő felső, 15 peremének közvetlen közelében van. A 14 kiszorítóelem szabad, 16 elemvégével a 6 kamra 18 fala van szemben úgy, hogy közöttük egy 17 rés van. A 18 fal alakja a 14 kiszorítóelem mozgásívének megfelelően van kiképezve. Az 1. ábrán a rajz síkjával párhuzamosan a 14 kiszorítóelem két oldalán vannak elhelyezve a 6 kamra további, nem ábrázolt falai, amik és a 14 kiszorítóelem között ugyancsak rés van.

Működés közben (például hűtési esetben) az előnyös módon lapszerű 14 kiszorítóelem az ábrázolt, körülbelül 25°-os szöghelyzetből egy véghelyzetbe fordul el, amiben az 5 hőcserélő 19 felső oldalával párhuzamos és attól kis távolságban van. Itt a mozgás iránya megfordul, és a 14 kiszorítóelem visszatér a felső véghelyzetbe és így tovább. A 2 helyiségben lévő levegőt az így kialakított 20 levegőszállító berendezés egy 21 levegőúton át - amit lényegében az 5 hőcserélő képez - a 6 kamrába, annak térfogatváltozása közben beszívja, és - az alapul vett hűtési esetben - egy első lépésben lehűti. Amikor ezt követően all excenterszerkezet átmegy a felső holtpontján, akkor a 6 kamra térfogata csökken, és a lehűtött levegő ugyanazon az úton, vagyis ismét a 21 levegőúton áthaladva (most azonban a másik irányban) kilökődik a 2 helyiségbe. Az 5 hőcserélőn áthaladva bekövetkezik a hűtés második lépése. A két hűtési lépés révén a kilökött levegő a kívánt hőmérsékletű lesz.

Meglepő módon kiderült, hogy a beszívott és a kilökött levegő között nincs rövidzár, vagyis nem állandóan azonos vagy majdnem azonos levegőtérfogat kerül beszívásra, majd kilökésre. A kilökött levegő inkább örvényként, illetőleg több örvényként leválik, és behatol a helyiség belsejébe. Az ezt követően az 1 légtechnikai berendezés által beszívott levegő ezért nem azonos a kilökött levegővel, úgyhogy keringtető üzemmód áll be.

Az 1. ábra szerinti kiviteli alakban alkalmazott csappantyúelv révén a kilökést folyamat során a jobb, a 13 forgástengelytől távolabb eső oldalon fellép a kilökött levegő túlsebessége, ami jobbra irányuló, tehát a 13 forgástengelytől távolodó, eltolt örvényképződést idéz elő, aminek a 22 örvényei az ábrán láthatók. Ez az aszimmetria különösen jó örvényleválást eredményez, és végül is megakadályozza a rövidzárjelenséget. Az aszimmetrikus kialakítás azonban nem szükségszerű a találmány sikeressége szempontjából, mivel - amint erre később még kitérünk - szimmetrikus örvénykilökés esetén sem lépnek fel említésre méltó rövidzátjelenségek.

A találmány sikeressége szempontjából az sem szükséges, hogy a dugattyúelem periodikusan mozogjon. Aperiodikus mozgások is lehetségesek. A mozgás lehet szinusz alakú, de a mozgás a kilökést fázis végén rövid időre megszűnik, vagy a sebesség hirtelen lecsökken. Ez nagyon jó örvényleválást eredményez. Minél gyorsabb a 7 dugattyúelem mozgása a kilökést folyamatban, annál erősebb az impulzus, és annál messzebb hatol be az örvény a helyiségbe. A csappantyú nyitási mozgása (szívást folyamat) viszont viszonylag lassan mehet végbe. A levegő beszívásának és kilökésének folyamatát az 1. ábrán a 23 kettős nyilak jelölik.

Minthogy a 7 dugattyúelem viszonylag kis (0,1 és maximálisan 30 Hz közötti) frekvenciával mozog, és így rendkívül kis frekvenciájú berendezés, ezért akusztikailag kiemelkedően jó eredményeket érünk el. Emellett a 10 villamos motor nem a levegőáramban van, úgyhogy a motorzajok a legmesszebbmenően csillapítva vannak. A keringtető üzemmódot és ezzel a futóteljesítményt, illetőleg a hűtőteljesítményt a dugattyúelem sebességének változtatása révén lehet vezérelni, illetőleg szabályozni. Ebben a löketútnak, továbbá a holttérfogatnak is mérvadó szerepe van. Holttérfogaton azt a teret értjük, ami a 6 kamra növelésében, illetőleg csökkentésében nem vesz részt. Ez a tér az 1. ábra szerinti kiviteli alakban lényegében az 5 hőcserélőnek a 21 levegőutat képező belső tere. Ennek a holttérfogatnak a lehető legkisebbnek kell lennie, mindenesetre sokkal kisebbnek, mint a 6 kamra maximális térfogata. Ezért kevésbé ajánlatos az elérendő átmenő levegőmennyiséget kis lökettel és nagy frekvenciával létrehozni, hanem inkább ennek fordítottjára kell törekedni, vagyis arra, hogy a löket nagy és a frekvencia kicsi legyen. Az utóbbit az ebben az esetben növekvő építési méret határolja.

A 6 kamrában a levegő alig keveredik el, mivel az 5 hőcserélő hőcserélő lamellái egyenirányítóként hatnak.

A 2. és 3. ábrán a légtechnikai berendezés 1. ábra szerinti kiviteli alakjának egy változatát ábrázoltuk. A 10 villamos motor 24 tengelycsonkján van egy 25 körtárcsa. A 25 körtárcsától egy 26 excentercsapszeg indul ki, ami a 12 rudazatra hat. A 12 rudazat elfordítható módon van a 14 kiszorítóelemen rögzítve.

A 2. ábrán látható, hogy a 6 kamra ugyan az 5 hőcserélő teljes mélységére kiterjed, de - ahogyan ez a 3. ábrán látható - nemcsak az 5 hőcserélő hosszára terjed ki, hanem még azon túl is. Ugyanakkor a 6 kamrának az 5 hőcserélővel határos alapfelülete nagyobb, mint az 5 hőcserélő alapfelülete. Az elrendezés szerint az 5 hő5

HU 218 751 Β cserélő alap felülete a 13 forgástengely irányában el van tolva a 6 kamra alapfelületéhez képest. Ez erős örvényképződést eredményez, amiben optimálisan leváló örvények vannak.

A 4. ábrán egy diagramban ábrázoltuk a K. hűtőteljesítményt és a V térfogatáramot az 1 légtechnikai berendezés f löketfrekvenciájának függvényében. Látható, hogy az 1. ábrán megadott frekvenciatartományban a V térfogatáram lineárisan növekszik. A K hűtőteljesítmény növekedése az f löketffekvencia függvényében nem lineáris.

Az 5. ábrán a 2 helyiség (felmetszett) 3 mennyezetébe beépített 1 légtechnikai berendezés perspektivikus képe látható. A 3 mennyezetben világosan felismerhető egy 27’ nyílás, amivel az 5 hőcserélő határos. A kifújási örvényeket alkalmas, nem ábrázolt levegőterelő elemekkel a kívánt irányba lehet terelni. Az ilyen levegőterelő elemek, illetőleg kiömlőrácsok ugyan járulékos nyomásveszteséget okoznak, de csökkentik a rövidzár veszélyét.

A 6. ábrán - vázlatosan ábrázolva - az 1 légtechnikai berendezés további kiviteli alakja látható. Ebben a kiviteli alakban 7 dugattyúelemként egy 28 lap van, ami transzlációs mozgást végez. Az adott szakterületen járatos szakemberek számára ismertek az ilyen mozgást létesítő hajtások, így például emelőmágnesek. A szimmetrikus felépítés révén a levegő kilökésének folyamatában szimmetrikus, 29, 30 örvények képződnek. Ezek a szimmetrikus, 29, 30 örvények mindamellett leválnak, és a helyiségbe behatolnak, úgyhogy az ezt követően a 6 kamrába beszívott levegő nem azonos a kilökött levegővel. Rövidzárak tehát csak jelentéktelen mértékben lépnek fel. Az örvényképződést elősegítik a beömlőnyílásnál, illetőleg a kiömlőnyílásnál, vagyis az 5 hőcserélő előtt vagy az 5 hőcserélő szélén elhelyezett rekeszek. Ilyen 31 rekeszek a 7. és 8. ábrán ábrázolt kiviteli alakban láthatók. Ezeknek a 31 rekeszeknek a révén úgynevezett stopörvények keletkeznek, amik igen jól leválnak.

A 9. ábrán az 1 légtechnikai berendezés további kiviteli alakja látható. Ebben a kiviteli alakban a 7 dugattyúelemet egy 32 henger képezi, amit egy alkalmas hajtás a 6 kamrában ide-oda görget. Ennek következtében a kamra térfogata növekszik, illetőleg csökken.

A hajtás nem ábrázolt kiviteli alakokban például megegyezhet a harántgyalugépekben alkalmazott szerszámszánok hajtásával. Ebben az esetben igen gyors lesz a levegő kilökése, ezzel szemben lassabb lesz a szívómozgás.

A 10. ábrán a találmánynak a 2. és 3. ábra szerinti kiviteli alakkal megegyező kiviteli alakja látható. Az alábbiakban csak az eltérésekre térünk ki. Ez az eltérés a 2 helyiség 3 mennyezetének a kialakítása. Az elforgatható 14 kiszorítóelem 13 forgástengelyéhez hozzárendelt részen egy 33 lépcső van a 3 mennyezeten kialakítva, vagyis a 2 helyiség mennyezetmagassága az 5 hőcserélőnél kisebb, mint a 33 lépcsőhöz való csatlakozásnál. A 33 lépcsőnek áramlástechnikai hatása van, amennyiben a kilökött örvényt „vonzza”, vagyis megfelelőképpen eltéríti. Ez kedvező a rövidzárjelenségek elkerülése szempontjából. Úgynevezett rúdörvények keletkeznek, amik a mennyezet mentén haladnak, és lehetővé teszik, hogy a hűtött levegő messze behatoljon a helyiségbe.

A 11. ábra szerinti kiviteli alakban a 2 helyiség mennyezete az 5 hőcserélőnél egy 34 nyakkal van ellátva, ami a kilökött örvényre irányító hatást gyakorol. A kilökött örvények ezért célzottan lefelé hatolnak be a 2 helyiségbe. Ez különösen meleg levegő bejuttatásakor fontos.

A 12. ábra szerinti kiviteli alakban ismét a „lengődugattyús” felépítés látható. Látható, hogy a 11 excenterszerkezet ellátható egy kiegyenlítő 35 súllyal, ami - a hajtóegység forgástengelye felé nézve - a 12 rudazat 37 csuklópontjához képest átmérősen el van tolva. Ezzel a legmesszebbmenően elkerüljük a rezgéseket, amiket a nyugtalan járás idézhet elő.

A 13. és 14. ábrán olyan 1 légtechnikai berendezés látható, ami az előző kiviteli példák kiviteli alakjaitól eltérően nem excenterhajtással, hanem 38 forgómágneses hajtással van ellátva. A 38 forgómágneses hajtás közvetlenül a 14 kiszorítóelem 13 forgástengelyére van felhelyezve. Megvalósítható például 45° lengésszög. A 38 forgómágneses hajtást karimásán közvetlenül a 13 forgástengelyen rögzítve elkerüljük a csappantyú csapágyazására ható kereszterőket. A 38 forgómágneses hajtást megfelelő villamos vezérlőkészülék vezérli, úgyhogy a kívánt mozgás (gyorsulás, sebesség, lengési tartomány) jön létre.

A 13. ábra szerinti kiviteli alakban látható egy 42 visszaállító szerkezet. Ezt a 42 visszaállító szerkezetet egy 43 visszaállító rugó képezi, ami húzórugóként van kialakítva, és egyik vége a 14 kiszorítóelemen, másik vége helyhez kötötten rögzítve van. A 43 visszaállító rugó visszavezeti az elforgatható 14 kiszorítóelemet a felső holtponti helyzet irányába. A 13. ábrán látható kiviteli alak helyett olyan visszaállító szerkezetek is alkalmazhatók, amik kiegészítőleg vagy kizárólag gravitációs elv alapján működnek, vagyis a 7 dugattyúelemet a súlya mozgatja vissza kiinduló helyzetbe.

A csappantyú alakú 14 kiszorítóelem a 43 visszaállító rugóból és a „csappantyú” tömegéből álló rendszer sajátfrekvenciájával lenghet. A lengések gerjesztése a 38 forgómágneses hajtás megfelelő mágneses gerjesztése útján történik. A 38 forgómágneses hajtás tekercsáramának áramerőssége határozza meg a gerjesztés erősségét. A gerjesztést a csappantyú helyzetének megfelelően kell ütemezni. A rendszert a levegő ellenállása csillapítja.

Egy másik változat szerint a 13. ábra szerinti kiviteli alak 42 visszaállító szerkezet nélkül is kialakítható.

A 15. és 16. ábrán az elektromágneses hajtás további változata látható, amiben 39 emelőmágneseket alkalmazunk. Ugyanúgy, mint a 13. és 14. ábra szerinti 38 forgómágneses hajtásnál, a 39 emelőmágneseket a 15. és

16. ábra szerinti kiviteli alakban itt is megfelelő tekercsek képezik, amikben villamos áram folyik. A 14 kiszorítóelem 13 forgástengelye együtt forgó módon van egy kétkarú 40 emelővel összekötve, aminek az egyes végeire 41 működtetőrudak révén egy-egy 39 emelőmágnes

HU 218 751 Β hat. A 39 emelőmágnesek megfelelő vezérlésével - ami szerint az egyik 39 emelőmágnes nyom, a másik pedig húz - megvalósítjuk a 14 kiszorítóelem lengőmozgását a 13 forgástengelyen fellépő, keresztirányú erő nélküli nyomatékkal.

Különösen előnyös, ha a 7 dugattyúelem nagyon könnyű, így például a dugattyúelemet szendvicsszerűen felépített, sejtszerkezetű lap képezi. Szóba kerülhetnek műanyaggal kasírozott keményhab lapok vagy vékonyfalú héjszerkezetek is.

Az említett összes elektromágneses hajtás kialakítható úgy, hogy sem a horgony, sem a kiszorítóelem ne üssön más alkatrészekbe. Ez a geijesztőáram alkalmas vezérlésével vagy szabályozásával valósítható meg.

A 17. ábrán kettős működésű 1 légtechnikai berendezés látható. Ebben a légtechnikai berendezésben két, egymáshoz képest tompaszögben elhelyezett 5 hőcserélő van, amikhez közösen egy kettős kamra, illetőleg mindegyikhez egy-egy 6 kamra van hozzárendelve. A 7 dugattyúelem elforgatható 14 kiszorítóelemként van kialakítva, és 13 forgástengelye az alsó részben, a két 5 hőcserélő között van. Az 5 hőcserélők megfelelő 48 levegőutakon át, amikben 49 levegőterelő elemek lehetnek, vannak a 2 helyiséggel összekötve. A 14 kiszorítóelem lengőmozgása következtében az egyik oldalán a térfogat megnő, a másik oldalán a térfogat csökken. Ez azt jelenti, hogy az egyik 5 hőcserélőn át levegőt szív a 2 helyiségből, és a térfogat csökkenése útján - a 14 kiszorítóelem másik oldalán - a megfelelő kamrából a másik 5 hőcserélőn át levegőt fuj be a 2 helyiségbe.

A 18. ábrán a kettős működésű 1 légtechnikai berendezés további kiviteli alakja látható. Ebben a kiviteli alakban - a 17. ábra szerinti kiviteli alakkal szemben csak egy 5 hőcserélő van, amihez azonban kettős kamra van hozzárendelve. Evégett a 14 kiszorítóelem 13 forgástengelye az 5 hőcserélőn nagyjából középen van, úgyhogy az 5 hőcserélőnek nagyjából a felét a szívási folyamathoz, a másik felét az egyidejű kilökési folyamathoz használjuk az egyes 6 kamrákban.

A 19. ábrán az 1 légtechnikai berendezésnek az eddigi kiviteli alakoktól eltérő beépítési helyzete látható. Itt az 1 légtechnikai berendezés függőlegesen van elrendezve, vagyis például a 2 helyiség egy falára lehet építve. A csappantyúszerűen elforgatható 14 kiszorítóelem 13 forgástengelye előnyös módon lent van elhelyezve, vagyis a csappantyú nem függő, hanem álló helyzetben van csapágyazva.

A 20. ábra szerinti kiviteli alak abban különbözik az

1. ábra szerinti kiviteli alaktól, hogy a csappantyúszerű 14 kiszorítóelemben van egy 50 visszacsapó szelep, amit például ugyancsak egy csappantyú képezhet. A 14 kiszorítóelemen egy további, 51 kamra van kialakítva, ami összeköttetésben van a P primer levegővel. Ez a P primer levegő lehet nyomás nélküli, de lehet nyomás alatt is. Ha a 20. ábra szerint a 14 kiszorítóelem felfelé fordul el, akkor az 50 visszacsapó szelep nyit, úgyhogy primer levegő áramolhat a 6 kamrába. Ez a 2 helyiségből beszívott levegőhöz kiegészítőleg következik be. Amikor a 14 kiszorítóelem lefelé mozog, akkor az 50 visszacsapó szelep zár, úgyhogy mind a 2 helyiségből beszívott levegő, mind a 6 kamrában lévő primer levegő kilökődik a 2 helyiségbe. Ily módon a 20. ábra szerinti kiviteli alakban nem tiszta keringtető üzemmód, hanem keringtető üzemmód és primer levegős üzemmód együtt áll fenn.

A találmánynak a 21-23. ábra szerinti kiviteli alakjaiban az 5 hőcserélő más-más helyzetet foglal el. A 21-23. ábra szerinti kiviteli alak megegyezik a 3. ábra szerintivel, úgyhogy erre utalunk. A 21. ábra szerinti kiviteli alakban az 5 hőcserélő a 13 forgástengelytől távol van elhelyezve, és a 13 forgástengellyel szemben lévő vége a 6 kamra megfelelő falával határos. A 22. ábra szerinti kiviteli alakban az 5 hőcserélő a 6 kamra alapfelületéhez képest nagyjából középen van, azaz bizonyos távolságban van a 13 forgástengelytől, de ez a távolság kisebb, mint a 21. ábra szerinti kiviteli alakban. A 23. ábra szerinti kiviteli alakban az 5 hőcserélő közvetlenül határos a 13 forgástengellyel, és bizonyos távolságban van a 6 kamrának 13 forgástengellyel szemben lévő falától.

A 24. ábrán látható 1 légtechnikai berendezés elrendezése a 10. ábra szerinti, vagyis a 2 helyiség 3 mennyezetében van egy 33 lépcső. A 33 lépcsőnek van egy függőleges, 55 fala. Az 5 hőcserélő x távolságban van az fal alsó élétől. Az 55 falba torkollik egy 56 primerlevegő-kiömlő nyílás, ami az 57 primerlevegő-kamrába vezet, amibe primer levegőt vezetünk be. Az 1 légtechnikai berendezés által képzett örvények átmennek a 33 lépcsőn, és ott a P primer levegővel találkoznak. A P primer levegőnek lehet egy kis túlnyomása, és így be tud hatolni a 2 helyiségbe. Egy másik változat szerint vagy kiegészítőleg az is lehetséges, hogy az örvények indukciós hatással szállítják a P primer levegőt.

A 25. ábrán az 1 légtechnikai berendezés további kiviteli alakja látható, amiben szintén primer levegős készüléket alkalmazunk. A primer levegős készülékben van egy 56 primerlevegő-kiömlő nyílás, ami a 2 helyiség 3 mennyezetébe torkollik. Az 56 primerlevegőkiömlő nyílás az 57 primerlevegő-kamrához vezet, ami P primer levegővel van táplálva. Az elrendezés olyan, hogy az 56 primerlevegő-kiömlő nyílás az 1 légtechnikai berendezés 5 hőcserélőjének az 1 légtechnikai berendezés által kilökött örvények áramlási irányával szemben lévő oldalán van.

A 26. ábrán egy épület vagy hasonló létesítmény egy 2 helyisége látható, ami 1 légtechnikai berendezéssel van ellátva. Az 1 légtechnikai berendezés egy 58 borítás alatt a 2 helyiség egyik fala és a padlója által képzett sarokrészben van. Az 58 borítás vízszintes, 59 borításrészében van egy 60 kiömlőnyílás és a padlórésznél egy 61 beömlőnyílás. Az 58 borítás alatt van az 1 légtechnikai berendezés, valamint egy 62 primer levegős készülék. A 62 primer levegős készüléknek van egy primerlevegő-kiömlő nyílása, ami nagyjából a 61 beömlőnyílás és az 1 légtechnikai berendezés 5 hőcserélője közötti részbe torkollik.

A 26, ábra szerinti elrendezés üzemeltetése közben a 2 helyiségben hideg örvényekből (hűtő üzemmód) vagy meleg örvényekből (fűtő üzemmód) álló „levegőhenger” keletkezik, amit a 60 kiömlőnyílásból kilépő le7

HU 218 751 Β vegő gerjeszt. Ez felszáll a helyiség mennyezetéhez, és a szemben lévő 63 fal felé mozog. A levegőáram ezután lesüllyed a padló irányába, majd a 61 beömlőnyílás beszívja. A 62 primer levegős készüléket képezheti egy fűvókákkal ellátott levegőelosztó szekrény. A füvókák hajtó levegőtérfogat-áramot terelnek felfelé, a 60 kiömlőnyílás irányába. A hajtó levegőtérfogat-áram előnyös módon külső levegőtérfogat-áram, elsősorban olyan levegőtérfogat-áram, aminek a hőmérséklete egész évben állandó.

Az előző kiviteli alakok 5 hőcserélője lehet például megnövelt lamellavastagságú és megnövelt lamellatávolságú hőcserélő. Ez a kettős levegőátlépés (szíváskor és kilökéskor) miatt lehetséges. A hőátadás nagy; a lamellákon csak vékony határrétegek képződnek. Az ilyen hőcserélőket nagyon könnyen lehet tisztítani: csak kevéssé hajlamosak szennylerakódásra. Lehetséges továbbá a bevonás szennytaszító lakkal. Ekkor a porfelhalmozódás csak kicsi lesz. Ezáltal a karbantartási időközök előnyös módon hosszúak lesznek, és a saját szag is meg van akadályozva. Emellett a korábban említett körülmények lehetővé teszik kis lamellamagasság alkalmazását, úgyhogy a holttér nagyon kicsi.

A 26. ábrán látható, hogy 62 primer levegős készüléket alkalmazunk, úgyhogy nem tisztán keringtető üzemmódról van szó, hanem friss levegő is belép. Magától értetődik, hogy a 62 primer levegős készülék el is hagyható.

A 27. ábrán bejárati 70 légfüggöny-berendezés látható. A 70 légfüggöny-berendezés két 1 légtechnikai berendezést tartalmaz. Az 1 légtechnikai berendezésnek a nem ábrázolt kapunyílás felett van egy 71 levegőcsatornája. Ennek a 71 levegőcsatornának a 72 alsó oldalán 73 kiömlőnyílások vannak, úgyhogy a 71 levegőcsatornában lévő levegő ezeken a 73 kiömlőnyílásokon át kiléphet és létrehozhatja a bejárati légfüggönyt. A 28. ábrán látható, hogy a 71 levegőcsatornában három egymással párhuzamos sorban vannak 73 kiömlőnyílások. Magától értetődik, hogy lehet csak egy középső sor 73 kiömlőnyílás.

A 27. és 29. ábra szerint a 71 levegőcsatorna felett - mindegyik 1 légtechnikai berendezésnél - változtatható térfogatú 6 kamra van. A 6 kamra 21 levegőútjában van egy 74 fűtőtest, ami 5’ levegőkezelő készüléket képez.

A bejárati 70 légfüggöny-berendezés működésekor a kapunál lévő levegőt a 6 kamrák térfogatcsökkenése beszívja. A levegő átmegy a 74 fűtőtesteken, majd a 6 kamrák térfogatcsökkenése révén újból átmegy a 74 fűtőtesteken, bejut a 71 levegőcsatornába, és a légfüggöny létrehozása végett kilép a 73 kiömlőnyílásokon.

A 30. ábrán látható kiviteli alakban egy 1 légtechnikai berendezés egy 75 levegővezetékhez van hozzárendelve, amiben áramlási oldalon δΕ hőmérsékletű levegő van. Egy 5 hőcserélő van a 75 levegővezeték palástfalához hozzárendelve, és összeköti ezt az 1 légtechnikai berendezés 6 kamrájával. Az 5 hőcserélő egy 76 körfolyamhoz csatlakozik, ami arra szolgál, hogy a hulladékhőt megfelelően a kívánt célokra elvezesse. Működés közben a 75 levegővezetékben lévő levegő beszívása δΕ hőmérsékleten történik, és a levegő az 5 hőcserélőn áthaladva a 6 kamrába jut. Ennek a levegőnek a 6 kamrából a 75 levegővezeték irányába történő kilökésekor ez a levegő az 5 hőcserélőn, hőmérsékletének csökkenésével még egyszer átmegy, és végül visszakerül a 75 levegővezetékbe. Ekkor áramlási irányban távolabb a hőmérséklete δΑ, ami alacsonyabb, mint a δΕ hőmérséklet. Ez a hőmérséklet-csökkenés azáltal következett be, hogy az 5 hőcserélőben hőt adott le, amit a 76 körforgás felhasználásra továbbít.

A 31. ábra elvi kialakításban bemutat egy 1 légtechnikai berendezést, ami tisztán levegőszállító berendezésként szolgál, vagyis keringtető üzemmódjában egy 2 helyiségből, illetőleg a 2 helyiség egy 2’ helyiségzónájából a mindössze egy nyílást képező 21 levegőúton át levegőt szív a 6 kamra belsejébe, majd a levegőt kilöki. Ezzel például hatékonyan keverhető a helyiség levegője. Primerlevegő-rész (vagy tetszőleges jellegű hozzákevert anyagáram) is lehet a 24., 25., 26., 35. és 36. ábra szerinti kiviteli alaknak megfelelően. A 31. ábra szerinti kiviteli alakban tehát nincs 5’ levegőkezelő készülék, mint például az előző kiviteli alakoknál említett 5 hőcserélő.

A 6 kamra falát képező 18 fal alakjának kiképzése befolyásolja a kilökött örvény létrehozását és kialakulását. A geometriát ezért a szakember úgy választhatja meg, hogy a kívánt jellegű kilökött örvények jöjjenek létre.

Az 5 hőcserélő - mint már említettük - 5’ levegőkezelő készüléket képez, amit az előző kiviteli alakokban példaképpen szerepeltettünk. Magától értetődik, hogy az 5 hőcserélő helyett másfajta 5’ levegőkezelő készülékeket is lehet alkalmazni, így például olyan készülékeket, amik a levegő nedvességtartalmát befolyásolják. Alkalmazni lehet továbbá anyagátalakító készülékeket, így például katalizátorokat, amik ugyancsak levegőkezelést végeznek.

Végül megemlítjük, hogy az ábrákon bemutatott kiviteli alakokban olyan 1 légtechnikai berendezéseket is lehet alkalmazni, amik nem tartalmaznak 5’ levegőkezelő készüléket, illetőleg 5 hőcserélőt vagy hasonló készüléket.

A 32. ábra szerinti kiviteli alakban az 5 hőcserélőként kialakított 5’ levegőkezelő készülékhez egy 80 terelőkészülék csatlakozik, aminek például kör alakú 81 kiömlőnyílása van. Látható, hogy a 81 kiömlőnyílásból tórusz alakú 82 légörvény lökődik ki. Az 1 légtechnikai berendezés így egészében lényegében három egységből áll, mégpedig a levegőszállító készülékből (6 kamra, 7 dugattyúelem), az 5’ levegőkezelő készülékből és a 80 terelőkészülékből. Ezeket az egységeket külön-külön is el lehet készíteni, és a helyszínen összerakni.

A 33. ábrán a 32. ábra lineárisan mozgó 7 dugattyúeleme helyett lengődugattyús elem van.

A 80 terelőkészülék lehetővé teszi a kilökött örvény jellegének és/vagy alakjának befolyásolását.

Az összelrendezéssel így befolyásolni lehet a levegőáramlást egy 2 helyiségben, illetőleg egy 2’ helyi8

HU 218 751 Β ségzónában. Ha bizonyos komfortot kell például egy lakóhelyiségben elérni, akkor úgy járunk el, hogy az örvényeknek nincs túl nagy kilökési impulzusuk és nincs túl nagy kiömlési sebességük. Ezáltal - a 34. ábrának megfelelően - például hűvös 83 örvényeket lökünk ki, amik között meleg 84 helyiséglevegő van. A viszonylag kis kilökési sebesség következtében megfelelően nagy indukció jön létre, és ezáltal az örvények szétesésekor a levegő nagyon jól keveredik. Ily módon például nehézségek nélkül lehet helyiségsarkokat komfortosan és kifogástalan módon szellőztetni, hogy ott kellemes klíma keletkezzen. A találmány szerinti szellőzési módszer különösen előnyös az ismert sugárszellőzéshez képest, mivel a sugárszellőzéstől eltérő módon nem lép fel Coanda-effektus a határoló falakon, például a mennyezeten és/vagy a helyiség falain.

A találmány magától értetődően és előnyös módon az ipari légtechnikában is alkalmazható, például egy gép zavaró hőtere ellen. Ebben az esetben viszonylag nagy kilökési impulzussal és így nagy kiömlési sebességgel rendelkező örvényeket lökünk ki, hogy például egy termik ellen hassunk, ami például egy textilgépből vagy szövődéi gépből indul ki. Ezt a termikteret a találmány szerinti berendezés által kibocsátott, kilökött örvényekkel fel lehet tömi, és ezzel az adott nehéz feltételek között is optimális szellőzést lehet biztosítani. Az ismert sugárszellőzéssel ilyen jó szellőzési eredményt nem lehet elérni, mivel a levegősugarat a zavaró tér nagyon gyorsan felemészti és/vagy kiszorítja.

A találmány szerinti pulzáló szellőzéssel nagyon nagy hőcsere érhető el, ami körülbelül 30%-kal meghaladja a hagyományos berendezések hőcseréjét.

A 35. ábrán látható egy kiviteli alak 7 dugattyúelemként lengődugattyúval. Ebben a kiviteli alakban a 6 kamrához egy további, 85 kamra csatlakozik, amibe előnyös módon sugárirányban egy 86 primerlevegőcsatlakozás torkollik. A 85 kamrához előnyös módon az 5’ levegőkezelő készülék csatlakozik, ami után egy 80 terelőkészülék következik. A 36. ábrán egy ezzel megegyező kiviteli alak látható, azzal az eltéréssel, hogy ebben lineárisan mozgatott 7 dugattyúelem van. A 35. és 36. ábra szerinti kiviteli alakban így a keringtetőelv szerint szállított levegőhöz primer levegőt lehet hozzákeverni, vagyis mind primer levegős, mind keringtető üzemmód fennáll. Kiegészítőleg vagy a primer levegő helyett tetszőleges anyagáramot, például illatanyag-tartalmú levegőt vagy meghatározott gázokat is be lehet vinni.

A 35. és 36. ábra szerinti kiviteli alakban 7 dugattyúelemként alkalmazott lengődugattyú, illetőleg lineáris dugattyúelem helyett, illetőleg a találmány egyik kiviteli alakjában ábrázolt dugattyú helyett például membránt vagy hasonló elemet is lehet alkalmazni, amit egy hajtóegység mozgásba, vagyis rezgésbe hoz. Ezáltal egy kamra jön létre, amibe levegő szívódik be, majd onnan kilökődik. Az ilyen membrán elektromágneses úton, a „hangszóróelv” alapján is rezgésbe hozható, és így együttesen levegőszállító készüléket kapunk.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Légtechnikai berendezés levegőszállító készülékkel helyiségzónának szállított levegővel való ellátására, amelynél a levegőszállító készülék (20) a szállított levegőnek legalább egy részét keringtető üzemmódban, legalább egy változtatható térfogatú kamra (6) révén, pulzálva szállítja, és ezt a változtatható térfogatú kamrát (6) legalább egy levegőút (21) összeköti a helyiségzónával (2’), azzal jellemezve, hogy mind levegőszívási útként, mind levegőkilökési útként szolgáló levegőútja (21) van.

(Elsőbbség: 1993. 04. 03.)
2. Az 1. igénypont szerinti légtechnikai berendezés, azzal jellemezve, hogy a kamra (6) térfogatváltozását 0,1-30 Hz közötti frekvenciatartományban működtető hajtóegysége (9) van.

(Elsőbbség: 1993.02.02.)
3. Az 1-2. igénypontok bármelyike szerinti légtechnikai berendezés, azzal jellemezve, hogy a levegőútba (21) iktatott levegőkezelő készüléke (5’) van.

(Elsőbbség: 1993.04.03.)
4. Az előző igénypontok bármelyike szerinti légtechnikai berendezés, azzal jellemezve, hogy levegőkezelő készüléke (5’) hőcserélőként (5) és/vagy a levegő nedvességtartalmát befolyásoló készülékként és/vagy anyagátalakító készülékként, különösen katalizátorként van kialakítva.

(Elsőbbség: 1993.04.03.)
5. Az 1 -4. igénypontok bármelyike szerinti légtechnikai berendezés, azzal jellemezve, hogy a levegőutat (21) egy nyílás és az ahhoz csatlakozó levegőkezelő készülék (5’) képezi.

(Elsőbbség: 1993.04.03.)
6. Az 1 -5. igénypontok bármelyike szerinti légtechnikai berendezés, azzal jellemezve, hogy a kamrájában (6) térfogat-változtatás végett dugattyúelem (7) van elhelyezve.

(Elsőbbség: 1993.04.03.)
7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti légtechnikai berendezés, azzal jellemezve, hogy transzlációs mozgást végző dugattyúként kialakított dugattyúeleme (7) van.

(Elsőbbség: 1993.04.03.)
8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti légtechnikai berendezés, azzal jellemezve, hogy egy forgástengely (13) körül csappantyú módjára elforgatható kiszorítóelemként (14) kialakított dugattyúeleme (7) van.

(Elsőbbség: 1993.04.03.)
9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti légtechnikai berendezés, azzal jellemezve, hogy a kamra (6) egy fala a kiszorítóelem (14) mozgási ívével párhuzamos.

(Elsőbbség: 1993.04.03.)
10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti légtechnikai berendezés, azzal jellemezve, hogy lap alakú dugattyúeleme (7) van.

(Elsőbbség: 1993.04.03.)
11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti légtechnikai berendezés, azzal jellemezve, hogy változtat9

HU 218 751 Β ható mozgási sebességű és/vagy gyorsulású és/vagy löketűt és/vagy mozgási frekvenciájú, különösen egy választott értékre beállítható, és különösen erre az értékre szabályozható dugattyúeleme (7) van.

(Elsőbbség: 1993. 04. 03.)
12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti légtechnikai berendezés, azzal jellemezve, hogy változtatható lengésszögű, különösen egy választott értékre beállítható, és különösen erre az értékre szabályozott kiszorítóeleme (14) van.

(Elsőbbség: 1993. 04. 03.)
13. A 3-5. igénypontok bármelyike szerinti légtechnikai berendezés, azzal jellemezve, hogy a kamrának a levegőkezelő készülékkel (5’) határos alapfelülete nagyobb, mint a levegőkezelő készülék (5’) alapfelülete.

(Elsőbbség: 1993. 04. 03.)
14. A 13. igénypont szerinti légtechnikai berendezés, azzal jellemezve, hogy a levegőkezelő készüléknek (5’) van egy levegőnyílása, ami a kiszorítóelem (14) forgástengelyének (13) irányában eltoltan van elhelyezve.

(Elsőbbség: 1993. 04. 03.)
15. A 13. igénypont szerinti légtechnikai berendezés, azzal jellemezve, hogy a levegőkezelő készülék (5’) levegőnyílása a forgástengellyel (13) határos.

(Elsőbbség: 1993. 04. 03.)
16. A 8. igénypont szerinti légtechnikai berendezés, azzal jellemezve, hogy a kiszorítóelem (Hja kilökési fázis végén fennálló mozgásiirány-váltási helyzetében a forgástengellyel (13) határos.

(Elsőbbség: 1993. 04. 03.)
17. Az 1-16. igénypontok bármelyike szerinti légtechnikai berendezés, azzal jellemezve, hogy a kamra (6) maximális térfogatának töredékét kitevő holttere van.

(Elsőbbség: 1993. 04. 03.)
18. A 8. igénypont szerinti légtechnikai berendezés, azzal jellemezve, hogy a dugattyúelem (7) és a kamra (6) ezzel szembeni fala között rés (17) van.

(Elsőbbség: 1993.04.03.)
19. A 8. igénypont szerinti légtechnikai berendezés, azzal jellemezve, hogy a kiszorítóelem (14) lengésszöge a 20° és 180° közötti tartományban van.

(Elsőbbség: 1993.04.03.)
20. Az 1-19. igénypontok bármelyike szerinti légtechnikai berendezés, azzal jellemezve, hogy a levegőútban (21) vagy a nyílásban egy levegőterelő készülék (27), célszerűen egy levegőterelő készülékkel ellátott kiömlőrés van.

(Elsőbbség: 1993. 04. 03.)
21. Az 1-20. igénypontok bármelyike szerinti légtechnikai berendezés, azzaljellemezve, hogy a helyiségzónát (2’) tartalmazó helyiség (2) mennyezetén és/vagy a falain van elhelyezve.

(Elsőbbség: 1993. 04. 03.)
22. Az 1-21. igénypontok bármelyike szerinti légtechnikai berendezés, azzal jellemezve, hogy vezérelhető vagy szabályozható frekvenciájú, és/vagy löketútú és/vagy lengésszögű hajtóegysége (9) van.

(Elsőbbség: 1993.04.03.)
23. A 2-22. igénypontok bármelyike szerinti légtechnikai berendezés, azzal jellemezve, hogy a hajtóegysége (9) egy motor (előnyös módon villamos motor), elsősorban hajtóműves motor, ami a dugattyúelemre (7) ható excenterszerkezettel (11) van ellátva.

(Elsőbbség: 1993. 04. 03.)
24. A 23. igénypont szerinti légtechnikai berendezés, azzal jellemezve, hogy a motor egyenáramú motor.

(Elsőbbség: 1993. 04. 03.)
25. A 24. igénypont szerinti légtechnikai berendezés, azzal jellemezve, hogy az egyenáramú motor villamos fordulatszám-szabályozó egységre van csatlakoztatva.

(Elsőbbség: 1993. 04. 03.)
26. A 2-25. igénypontok bármelyike szerinti légtechnikai berendezés, azzal jellemezve, hogy a hajtóegységet (9) emelőmágneses vagy forgómágneses hajtás (39 emelőmágneses, 38 forgómágneses hajtás) képezi.

(Elsőbbség: 1993. 04. 03.)
27. A 8-26. igénypontok bármelyike szerinti légtechnikai berendezés, azzal jellemezve, hogy a dugattyúelemhez (7) hozzá van rendelve egy visszaállító szerkezet (42).

(Elsőbbség: 1993. 04. 03.)
28. Az 1-27. igénypontok bármelyike szerinti légtechnikai berendezés, azzal jellemezve, hogy egy visszaállító szerkezete (42) van legalább egy visszaállító rugóval (43).

(Elsőbbség: 1993. 04. 03.)
29. A 8. igénypont szerinti légtechnikai berendezés, azzal jellemezve, hogy a dugattyúelem (7) úgy van rögzítetten elhelyezve, hogy visszaállítását a nehézségi erő hozza létre vagy támogatja.

(Elsőbbség: 1993.04.03.)
30. A 8. igénypont szerinti légtechnikai berendezés, azzal jellemezve, hogy a dugattyúelem (7) a sajátfrekvenciájával, illetőleg a visszaállító szerkezetből (42) és a dugattyúelemből (7) álló rendszer sajátfrekvenciájával van mozgatva.

(Elsőbbség: 1993.04. 03.)
31. A 8. igénypont szerinti légtechnikai berendezés, azzal jellemezve, hogy a dugattyúelem (7) mindkét oldalához hozzá van rendelve egy, a helyiségzónába (2’) vezető levegőút (21), és hogy a dugattyúelem (7) mindkét oldalához egy-egy változtatható térfogatú kamra (6) van hozzárendelve.

(Elsőbbség: 1993. 04. 03.)
32. Az 1-31. igénypontok bármelyike szerinti légtechnikai berendezés, azzal jellemezve, hogy levegőáramon kívül levő hajtóegysége (9) van.

(Elsőbbség: 1993. 04. 03.)
33 Az 1-32. igénypontok bármelyike szerinti légtechnikai berendezés, azzal jellemezve, hogy a kamrával (6) együtt működő primerlevegő-bevezetése van.