HU216744B - Eljárás ismétlődő szukcinilegységeket tartalmazó polimerek előállítására, és az így előállított polimerek alkalmazásai - Google Patents

Eljárás ismétlődő szukcinilegységeket tartalmazó polimerek előállítására, és az így előállított polimerek alkalmazásai Download PDF

Info

Publication number
HU216744B
HU216744B HU9700268A HUP9700268A HU216744B HU 216744 B HU216744 B HU 216744B HU 9700268 A HU9700268 A HU 9700268A HU P9700268 A HUP9700268 A HU P9700268A HU 216744 B HU216744 B HU 216744B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
process according
acid
carried out
reaction
reaction step
Prior art date
Application number
HU9700268A
Other languages
English (en)
Inventor
Torsten Groth
Winfried Joentgen
Thomas Menzel
Hans-Georg Pirkl
Paul Wagner
Jörgen Weinschenck
Original Assignee
Bayer Ag.
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Bayer Ag. filed Critical Bayer Ag.
Publication of HU9700268D0 publication Critical patent/HU9700268D0/hu
Publication of HUP9700268A2 publication Critical patent/HUP9700268A2/hu
Publication of HUP9700268A3 publication Critical patent/HUP9700268A3/hu
Publication of HU216744B publication Critical patent/HU216744B/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C08ORGANIC MACROMOLECULAR COMPOUNDS; THEIR PREPARATION OR CHEMICAL WORKING-UP; COMPOSITIONS BASED THEREON
    • C08GMACROMOLECULAR COMPOUNDS OBTAINED OTHERWISE THAN BY REACTIONS ONLY INVOLVING UNSATURATED CARBON-TO-CARBON BONDS
    • C08G73/00Macromolecular compounds obtained by reactions forming a linkage containing nitrogen with or without oxygen or carbon in the main chain of the macromolecule, not provided for in groups C08G12/00 - C08G71/00
    • C08G73/06Polycondensates having nitrogen-containing heterocyclic rings in the main chain of the macromolecule
    • C08G73/10Polyimides; Polyester-imides; Polyamide-imides; Polyamide acids or similar polyimide precursors
    • C08G73/1092Polysuccinimides
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C08ORGANIC MACROMOLECULAR COMPOUNDS; THEIR PREPARATION OR CHEMICAL WORKING-UP; COMPOSITIONS BASED THEREON
    • C08GMACROMOLECULAR COMPOUNDS OBTAINED OTHERWISE THAN BY REACTIONS ONLY INVOLVING UNSATURATED CARBON-TO-CARBON BONDS
    • C08G69/00Macromolecular compounds obtained by reactions forming a carboxylic amide link in the main chain of the macromolecule

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Medicinal Chemistry (AREA)
  • Polymers & Plastics (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Polyamides (AREA)
  • Macromolecular Compounds Obtained By Forming Nitrogen-Containing Linkages In General (AREA)
  • Addition Polymer Or Copolymer, Post-Treatments, Or Chemical Modifications (AREA)

Abstract

Az eljárás sőrán egy első reakciólépésben A reagensként telítetlendikarbőnsavat vagy abból képzett származékőt nitrőgént leadó Breagenssel reagáltatnak, és az A és B reagens legalább egy k kapőtt,kis mőlekűlatömegű reakciótermékét és/vagy az A és B reagenselőpőlimerét tartalmazó reakcióelegyet főlyamatős üzemű reaktőrbavezetik be, majd azt egy másődik reakciólépésben 140–350 řC hőérsékleten ismétlődő szűkcinilegységet tartalmazó, Mw>1300mőlekűlatömegű pőlimer előállításáig reagáltatják. A találmánytárgyköréhez tartőzik tővábbá a fenti eljárással előállítőtt pőlimerekalkalmazása vizes rendszerekben, különösen vízkezelésre,csapadékképzés meggátlására és diszpergáltatásra. ŕ

Description

A találmány ismétlődő szukcinilegységeket tartalmazó polimerek előállítására, valamint ezen polimerek alkalmazására vonatkozik.
A találmány szerint előállított polimereket szerves és szervetlen bázisokkal a megfelelő származékokká hidrolizáltathatjuk.
A szukcinilegységeket tartalmazó polimerek, különösen a poliaszparaginsavak és poliszukcinimidek előállítását az utóbbi években behatóan kutatják.
Az US A 4839461 (EP A 0256 366) poliaszparaginsav előállítását ismerteti maleinsavanhidridből, vízből és ammóniából. Az US A 4590250 alapján ismert, hogy aminosavak alma-, maleinsav- és/vagy fumársavszármazékokkal 100-225 °C hőmérsékleten polikondenzáltathatók. Ilyen reakció lefolytatásához használhatók mikrohullámok (US A 4 696 981).
Az US A 5288783 poliaszparaginsav előállítását írja le maleinsavból vagy fumársavból, vízből és ammóniából 190-350 °C hőmérsékleten és 160-200 °C hőmérsékleten lefolytatott extrudálás útján. A két eljárásváltozat valamelyikével előállított poliszukcinimidet ezt követően lúgos közegben poliaszparaginsavvá hidrolizáltatják.
Az EP A 0 625 531 folytonos eljárást ismertet polimerek előállítására egyetlen olefinkötést tartalmazó savakból vagy anhidridekből és nitrogéntartalmú komponensből, amelynek során fluidizálószer lehet jelen.
A találmány eljárás ismétlődő szukcinilegységeket tartalmazó polimerek előállítására. Az eljárás során egy első reakciólépésben A reagensként 4 szénatomos telítetlen dikarbonsavat vagy abból képzett származékot nitrogént leadó B reagenssel reagáltatunk, és az A és B reagens legalább egyik kapott, előnyösen Mw <1300 molekulatömegű reakciótermékét és/vagy az A és B reagens előpolimerét tartalmazó reakcióelegyet folyamatos üzemű reaktorba vezetjük be, majd azt egy második reakciólépésben 140-350 °C hőmérsékleten ismétlődő szukcinilegységet tartalmazó, Mw >1300 molekulatömegű polimer előállításáig reagáltatjuk.
Az A reagensként előnyös vegyületek: maleinsavanhidrid, maleinsav és fumársav. Ezeket a vegyületeket használhatjuk külön vagy elegyként.
A B reagensként előnyös vegyületek: ammónia vagy ammóniát leadó vegyületek, különösen ammóniumsók és a szénsav amidjai, így ammónium-hidrogén-karbonát, diammónium-karbonát, karbamid, izokarbamid (ammónium-cianát), karbamidsav vagy ammónium-karbamid. Ugyanúgy alkalmazhatók egyéb szerves és szervetlen ammóniumsók is. Ezeket a reagenseket használhatjuk külön, vagy azok elegyeként vagy oldataként. Ha B reagensként ammóniát használunk, az lehet gázalakú is.
A reakcióelegyet úgy állítjuk elő, hogy vagy maleinsavanhidridet reagáltatunk ammóniával vagy ammóniaszármazékokkal, vagy maleinsavanhidridet először vízzel maleinsawá alakítunk, és azt követően reagáltatjuk ammóniával vagy ammóniaszármazékokkal.
A találmány egyik előnyös kiviteli alakjában maleinsavat ammóniával vagy ammóniaszármazékkal reagáltatunk. Ennek során használhatunk alkalmas oldószereket. Előnyösen vizet használunk.
Az eljárás lefolytatásának körülményeitől függően maleinsavanhidridből képzett származékok, így maleinamidsav, maleinamidsav-ammóniumsó, maleinsav-monoammóniumsó, maleinsav-diammóniumsó, aszparaginsav, aszparaginsav-monoammóniumsó, aszparaginsavdiammóniumsó, iminodiszukcinát-mono-, -di-, -tri- és -tetraammóniumsó, aszparagin, aszparagin-ammóniumsó, imino-diszukcinát-diamid-ammóniumsó és azokból származó kondenzációs termékek keletkeznek. Víz jelenlétében a savamidok hidrolízise által a megfelelő ammóniumsók is képződnek.
A találmány szerinti eljárás egy további előnyös változatában a maleinsavanhidridet először vízzel maleinsawá alakítjuk, amely ezt követően vizes oldatban ammóniával vagy ammóniaszármazékkal reakcióeleggyé reagál.
A találmány értelmében olyan reakcióelegyeket is képezhetünk, amelyek ezenkívül a megfelelő fumársavés almasavszármazékokat is tartalmazhatják. Valamennyi aminocsoport-tartalmú komponens előfordulhat továbbá a szokásos szénsavtartalmú komponensekkel kondenzált alakban, ami peptidkötések képződése közben jön létre.
Maleinsavanhidridet, illetve származékait A reagensként előnyösen olyan mennyiségben használjuk, hogy a B reagensben lévő nitrogén mólaránya az A reagensben lévő maleinsavanhidridhez vagy származékához viszonyítva 0,1 és 25, előnyösebben 0,5 és 8, különösen előnyösen 0,9 és 4 között legyen.
Az első reakciólépés gyors, nagymértékű hőfejlődéssel járó exoterm reakció, ennek következtében a reakció helytelen lefolytatása esetén a termék többek között nagy hőmérséklet-növekedés következtében károsodhat. A találmány értelmében azonban a hőmérséklet időbeli lefolyása - előnyösen állandó reakciókörülmények között — a kívánt reakcióelegy előállítása céljából irányítható. A reakció körülményeit illetően előnyös a 60-250 °C, még előnyösebb a 70-170 °C, különösen előnyös a 80-150 °C hőmérséklet-tartomány. A tartózkodási időt 1 perc és 20 óra között változtathatjuk, ennek értéke előnyösen 2 perc és 3 óra között van. A nyomás a reakció lefolyásától, illetve a hőmérséklettől függően áll be. Adott esetben a nyomást beállíthatjuk inért gáz hozzáadásával.
Az első reakciólépés lefolytatásához valamennyi reaktor alkalmas, amely lehetővé teszi a reakciókörülmények jó szabályozását. A reakciót előnyösen lefolytathatjuk szakaszos üzemmódú berendezésekben, amelyekben biztosítani lehet a kellő tartózkodási időt. Ennek során a reakcióelegyet használhatjuk a reagensek anyagáramának hígítására és ezáltal a reakciósebesség csökkentésére, és ennek ellenére megfelelő reakció-hőmérsékletet biztosítunk, amely lehetővé teszi a kívánt köztitermékek képződését. Előnyös reaktorok a keverőüstök valamennyi típusa keringetőszivattyús anyag-visszavezetéssel vagy anélkül, kaszkád rendszerű keverőüstök, hurokreaktorok, anyagvisszatáplálásos csőreaktorok és hasonlók. Gáz halmazállapotú ammónia alkalmazása esetén a következő reaktortípusok említhetők: átbuborékoltató oszlopok,
HU 216 744 Β gázbevezetéses keverőüstök és légszállításos hurokreaktorok.
Az első reakciólépést előnyösen szakaszos keverőüstben folytatjuk le. Ennek során az A, illetve B reagens - adott esetben oldószerben - a reaktorban van, és a másik reagenst hozzáadjuk. Az eljárás további változatában az A és B reagenseket egyidejűleg adagoljuk be egy szakaszos reaktorba (félfolyamatos üzemeltetést megvalósítva). A reagenseket adott esetben előzetes összekeverés után vezetjük be a szakaszos reaktorba. Ehhez valamennyi típusú keverő alkalmazható. Ilyen keverőkre példa a folyadéksugaras keverő, így a fúvókás keverő, a statikus keverő vagy a dinamikus keverő.
Gáz halmazállapotú ammónia alkalmazása esetén azt előnyösen alkalmas gázelosztón keresztül vezetjük a reaktorba. Statikus gázbevezetők (így perforált lemez, szinterezett lemez, gyűrű alakú gázbevezető, gázbevezető lándzsa) és dinamikus gázbevezetők (így injektorok, ejektorok, gázbevezető keverők) valamennyi típusa használható. A gáz alakú ammóniát keverőszivattyús anyag-visszavezetés esetén alkalmas in-line keverékkel (fúvókákkal, statikus keverékkel, injektorokkal, ejektorokkal) is megoldhatjuk.
Ha a reagensek reaktorba adagolását befejeztük, a reakcióelegyet vagy közvetlenül polimerizáljuk, vagy előnyösen a kívánt reakcióhőmérsékletre hevítjük, és meghatározott ideig ezen a hőmérsékleten tartjuk. Ennek során a reaktor általában túlnyomás alatt van. Ezáltal meggátolható, hogy oldószer és/vagy adott esetben a reakció során keletkező víz a reakcióelegyból elpárologjon. Egy további élj árás változatban a nyomás megfelelő szabályzása által oldószert és/vagy adott esetben a reakció során keletkezett vizet párologtatunk el a reakcióelegy hőmérsékletének és/vagy tulajdonságainak szabályozása céljából.
Az első, szakaszos reakciólépésben kapott komplex reakcióelegyeket ismétlődő szukcinilegységeket tartalmazó polimerek előállítására még nem ismertették. Poliaszparaginsav előállítására szokásos kiindulási termékektől ezek a reakcióelegyek komplex összetételük folytán különböznek. Mindenekelőtt az imino-diszukcinátokban az aszparaginsav polipeptidek felépítéséhez szükséges aminocsoportja egy további 4 szénatomos egység jelenléte miatt blokkolva van. Ezért nem volt nyilvánvaló, hogy ilyen vegyületek vagy ilyen vegyületeket tartalmazó elegyek alkalmasak polimerek előállítására.
Az első reakciólépésben kapott reakcióelegyet, amely különböző, előzetesen előállított reakcióelegyek elegyeit, illetve adott esetben egy vagy több reakcióelegy A és/vagy B reagenssel alkotott elegyeit is tartalmazza, a második reakciólépésben egy alkalmas berendezésben termikusán a kívánt termékké polimerizáljuk. Ennek során a reakcióelegyek megválasztása a termékek különböző alkalmazási területein elvárt termékminőséghez igazodik. Az eljárás egyik előnyös változatában az első reakciólépés lefolytatására a további termikus polimerizálásra szolgáló reaktorral párhuzamosan több szakaszos reaktort üzemeltetünk egy berendezésegységben. Ezáltal a termelőberendezés nagyon rugalmasan működtethető.
A termikus polimerizálás előnyös lefolytatásához alkalmas valamennyi berendezés, amely biztosítja a polimerizáláshoz szükséges minimális tartózkodási időt a viszkózus folyékony fázis tartózkodási idejének szűk eloszlása mellett, a hőmérséklet szükséges időbeli lefutását, és egyidejűleg lehetővé teszi az oldószer, különösen a víz, valamint a reakció során képződött víz legalább részleges elpárologtatását.
Ezenkívül azonos lánchosszúságú polimerláncok felépítéséhez a termikus polimerizálást lehetőleg az összes molekula számára azonos tartózkodási idő alatt, lehetőleg azonos reakciókörülmények között kell lefolytatni. Erre alkalmas, a tartózkodási idő szűk eloszlását mutató reaktorokat a szakirodalom ismertet [Ullmann: Encyclopedia of Industrial Chemistry, 1992, B4 kötet, 97-120].
A termikus polimerizáláshoz tehát előnyösek azok a berendezések, amelyek a szilárd vagy nagy viszkozitású folyékony fázis definiált tartózkodási idejét biztosítják annak szűk eloszlása mellett, és egyidejűleg jó hőmérséklet-szabályozást tesznek lehetővé az oldószer és/vagy a polimerizálás során képződött víz legalább részleges elpárologtatása útján. Ilyen előnyös berendezések többek között lehetnek az alábbiakban felsorolt berendezések vagy azok kombinációi:
a) csőreaktor [O. Levenspiel: The Chemical Reactor
Omnibook, OSU Book Stores Inc. Corrallis Oregon
1989. január, 3-5. fejezet);
b) mozgó alkatrészekkel, előnyösen csigával ellátott, nagy viszkozitás mellett működő reaktorok (EP Al 0 612 784);
c) szárítóberendezések (így keverőlapátos és porlasztásos szárítóberendezések), előnyösen a DE A 4425 953 dokumentumban ismertetett típusok;
d) kaszkád rendszerű keverőüstök, különösen az a) pont alatti közleményben ismertetett berendezések;
e) filmbepárlók (W. L. McCade, J. C. Smith: Unit Operations of Chemical Engineering, McGrace Hill,
2. kiadás 1967, 16. fejezet, 445);
f) mozgó alkatrészt nem tartalmazó, nagy viszkozitás mellett működő reaktorok [többfázisú hurokcsöves reaktorok (MPWR), különösen a DT 1 667 051 és DE 219 967 dokumentumokban ismertetett típusok] és
g) mikrohullámú reaktorok (US A 4 696 981). Különösen jó eredmények érhetők el csőreaktor vagy MPWR alkalmazása esetén. A találmány szerinti eljárás lefolytatására ezek a berendezések különösen jónak bizonyultak.
A reakciók lefolytatása során a reaktor hőmérsékletét a reakcióelegy teljes vagy részleges keringetésével szabályozhatjuk, amit szükség esetén hő bevitelével vagy elvonásával kombinálhatunk. Ilyen jellegű reakciókhoz különösen a fenti típusú reaktorok alkalmasak, amelyek lehetővé teszik a reakcióelegy keringetését, továbbá hő bevezetését és elvonását, valamint alkalmas a hurokreaktorok összes típusa.
A találmány szerinti eljárás egyik előnyös változatában a reakció kívánt lefolytatására az első reakciólépésben kapott reakcióelegyet vagy különböző, előzetesen előállított reakcióelegyek elegyét, illetve adott
HU 216 744 Β esetben egy reakcióelegy vagy különböző prepolimerek A és/vagy B reagenssel alkotott elegyét, vagy az A és/vagy B reagenst vagy egy oldószert több helyen, alkalmasan a csőreaktor, illetve a többfázisú hurokreaktor mentén beadagoljuk, és ezáltal optimális hőmérsékleteloszlást és optimális terméktulajdonságokat érünk el. A beadagolási helyek száma előnyösen legfeljebb 10. A beadagolás módját úgy választjuk meg, hogy a reakcióeleggyel jó keveredés következzen be.
Az első reakciólépésben kapott prepolimert vagy különböző, korábban előállított prepolimerek elegyeit, illetve adott esetben egy vagy több prepolimer A és/vagy B reagenssel alkotott elegyeit az alkalmazott anyagoktól függően 50-270 °C hőmérsékleten tápláljuk be a polimerizációs reaktorba. A reaktor hőbevezetését vagy -elvezetését úgy szabályozzuk, hogy a második reakciólépés - az alkalmazott anyagok típusától és koncentrációjától függően - 120-350 °C, előnyösen 140-300 °C, különösen előnyösen 140-270 °C hőmérsékleten játszódhasson le. A hőmérsékletet előnyösen a reaktorban lévő nyomás és az első reakciólépésben kapott prepolimer vagy előzőleg előállított különböző prepolimerek elegyének, illetve adott esetben egy vagy több prepolimer A és/vagy B reagenssel alkotott elegyének anyagáramai, valamint az oldószertartalom alapján állítjuk be. Ezenkívül a reakciórendszerben különböző hőmérsékletű termékeket és reagenseket hőcsere céljából érintkeztethetünk egymással közvetlenül vagy közvetve.
A második reakciólépés lefolytatásához használt reaktorrendszerben a tartózkodási idő legfeljebb 120 perc. A tartózkodási idő előnyösen legfeljebb 30 perc. A tartózkodási idő a hőmérséklet növekedésével előnyösen csökken, azaz 120-200 °C hőmérsékleten legfeljebb 30 perc, 200-250 °C hőmérsékleten legfeljebb 10 perc, 250-300 °C hőmérsékleten legfeljebb 5 perc, 300 °C-ot meghaladó hőmérsékleten legfeljebb 2 perc. A tartózkodási időt előnyösen úgy választjuk meg, hogy a polimerizálás gyakorlatilag teljesen végbemenjen. A kapott reakciótermékek a víz-, illetve oldószertartalomtól függően a szabaddá váló reakcióhő, valamint a hőelvonás, illetve -bevitel következtében forró oldatok vagy oldószertartalmú, illetve víztartalmú olvadékok.
A találmány szerinti eljárással előállított polimerek az (1)-(4) képletű csoportok, valamint az (a) és (b) általános képletű csoportok közül választott legalább egy ismétlődő szukcinilegységeket tartalmazzák, amely általános képletekben R jelentése ONH4 vagy NH2 képletű csoport, (1)-(4) képletű csoport vagy (a) vagy (b) általános képletű csoport. A polimerekben általában főleg az (1), (2) és (3) képletű csoportok fordulnak elő.
Az előállított polimerek ezenkívül megfelelő reakciókörülmények és reagensek esetén további ismétlődő egységeket tartalmazhatnak, amelyek többek között lehetnek
- almasavból származtatott (5) képletű csoportok és
- maleinsavból és fumársavból származtatott (6) és (7) képletű csoportok.
A kémiai szerkezetet főként 13C-NMR, FT-IR, a teljes hidrolízist követően pedig HPLC, GC és GC/MS útján vizsgáljuk.
A találmány továbbfejlesztésének megfelelően a kapott poliszukcinimid szerkezetét befolyásolhatjuk a reagensek sztöchiometriai aránya révén.
A polimerizációs termékeket szolvatáltathatjuk. Alkalmas reakciópartnerek az alkálifém- és alkálifóldfémhidroxidok vagy -karbonátok, így a nátrium-hidroxid, kálium-hidroxid, nátrium-karbonát vagy kálium-karbonát, ammónia és aminok, így a trietil-amin, trietanolamin, dietil-amin, dietanol-amin, az alkil-aminok és hasonlók. Előnyös a 7-12 pH-tartományban lefolytatott hidrolízis.
A kapott termékek ismétlődő aszparaginsav-egységeket tartalmaznak, amelyek a szabad sav alakjában a (8) képletű csoportnak (α-alaknak) vagy a (9) képletű csoportnak (β-alaknak) felelnek meg.
Ha a polimer teljesen vagy főleg ezekből az ismétlődő egységekből van felépítve, akkor az poliaszparaginsav.
A β-alak részaránya általában >50%, előnyösen >70%.
A hidrolízis során a hőmérséklet alkalmasan a polimerszuszpenzió forráspontjáig terjedő tartományban van, előnyösen 20-150 °C. A hidrolízist adott esetben túlnyomás alatt játszatjuk le, ennek során általában sót kapunk.
Tisztán vizes hidrolízis vagy a sónak savakkal vagy savas ioncserélőkkel történő kezelése útján szabad savakat is kaphatunk.
A reakció körülményeitől (többek között a tartózkodási időtől és a polimerizálás hőmérsékletétől) függően különböző lánchosszúságú, illetve molekulatömegű terméket kapunk. Gélpermeációs kromatográfiás analízis után a molekulatömeg (Mw) 1300-10000, előnyösen 1300-5000, különösen előnyösen 1300-4500.
A találmánynak megfelelően előállított polimereket nem hidrolizált, előnyösen hidrolizált alakban adalékként alkalmazhatjuk foszfátszegény és foszfátmentes mosó- és tisztítószerekben. Ezek a termékek mosószerek hordozóanyagaként hatnak, és a mosási folyamat során csökkentik a mosott textílián bekövetkező lerakódásokat és elszürkülést.
A találmány szerint előállított polimerek ezenkívül alkalmasak vízkezelő szerként. Ezek az anyagok hűtőkörök, elpárologtatók vagy tengervíz-sótalanító berendezések vizéhez adagolhatok. Ezenkívül felhasználhatók cukoroldat bepárlásakor fellépő lerakódás meggátlására.
A találmány szerinti anyagok alkalmasak továbbá diszpergálószerként, fehérítőszerek stabilizátoraként és korróziós inhibitorként, szerves és szervetlen pigmentek diszpergálására, valamint műtrágyák adalékanyagaként és őrlési segédanyagként.
Jó diszpergálóképességük alapján a találmány szerinti polimerek szervetlen pigmentek diszpergálószereként és szilárd anyagok [így alkáliföldfém-hidroxidok, többek között Ca(OH)2 és Mg(0H)2 vagy oxidjaik és karbonátjaik] nagy koncentrációjú diszperzióinak (zagyainak) előállítására, valamint cementadalékként, illetve cement folyósítására.
HU 216 744 Β
A találmány továbbá eljárás módosított polimerek előállítására, amelynek során
a) 0,1-99,9 mol% A és B reagenst és
b) 99,9-0,1 mol% zsírsavat, zsírsav-amidot, több-bázisú karbonsavat, annak anhidridjét és amidját, több-bázisú hidroxi-karbonsavat, annak anhidridjét és amidját, polihidroxi-karbonsavat, amino-karbonsavat, cukorkarbonsavat, alkoholt, poliolt, amint, poliamint, alkoxilezett alkoholt és amint, amino-alkoholt, amino-cukrot, szénhidrátot, olefinkötést tartalmazó mono- és polikarbonsavat, valamint annak anhidridjét és amidját, proteinhidrolizátumot, így kukorica-proteinhidrolizátumot, szója-proteinhidrolizátumot, aminoszulfonsavat és aminofoszfonsavat a találmány szerinti eljárással reagáltatunk.
Az a) pont szerinti A és B reagenst a találmány szerint lefolytatott polimerizáláshoz 0,1-99,9 mol%, előnyösen 60-99,9 mol%, különösen előnyösen 75-99,9 mol% mennyiségben használjuk.
A polimerizátum b) pont szerinti komponenseként tekintetbe vehető valamennyi zsírsav. E zsírsavak lehetnek telített vagy olefinkötést tartalmazó zsírsavak. Ilyen savakra példaként említhetők: hangyasav, ecetsav, propionsav, vajsav, laurinsav, palmitinsav, sztearinsav, olajsav, linolsav, linolénsav, szorbinsav, mirisztinsav, undekánsav, továbbá valamennyi természetes előfordulású zsírsavelegy, így 12-14 szénatomos vagy 16-18 szénatomos zsírsavak elegyei. Telítetlen zsírsavként akrilsavat és metakrilsavat is alkalmazhatunk.
Ezeket a savakat alkalmazhatjuk amidjaik alakjában is. Több-bázisú karbonsavként alkalmazhatók: oxálsav, borostyánkősav, glutársav, adipinsav, malonsav, parafasav, akonitsav, itakonsav, szulfoborostyánkősav, alkenil-borostyánkősav, 1,2,3-propán-trikarbonsav, butántetrakarbonsav, furán-dikarbonsav és piridin-dikarbonsav. Hasonlóképpen alkalmazhatók több-bázisú karbonsavak anhidridjei, így borotyánkősavanhidrid, itakonsavanhidrid, akonitsavanhidrid és ftálsavanhidrid. További b) pont szerinti komponensként tekintetbe vehetők több-bázisú hidroxikarbonsavak és polihidroxikarbonsavak is. Több-bázisú hidroxikarbonsavak legalább egy hidroxicsoporton kívül legalább két karboxilcsoportot tartalmaznak. Ezekre a vegyületekre példaként említhetők: almasav, borsav, szőlősav, citromsav és izocitromsav.
Egybázisú polihidroxikarbonsavak 1 karbonsavcsoport mellett két vagy több hidroxicsoportot tartalmaznak, ilyen vegyületek többek között a glicerinsav, dimetilol-propionsav, dimetilol-vajsav és a glükonsav. Alkalmasak ezenkívül az 1-22 szénatomos egyértékü alkoholok, többek között a metanol, etanol, n-propanol, izopropanol, butanol, pentanol, hexanol, oktanol, laurilalkohol és a sztearil-alkohol. Adott esetben az alkoholok is tartalmazhatnak kettős kötést, ilyen vegyületek az allil-alkohol és az oleil-alkohol. Ezek az alkoholok lehetnek továbbá alkoxilezettek, többek között etilénoxiddal vagy propilén-oxiddal. Műszaki szempontból mindenekelőtt zsíralkoholok vagy oxo-alkoholok 3-50 mól etilén-oxiddal alkotott adduktumai érdekesek. További b) pont szerinti komponensként alkalmazhatunk telített vagy telítetlen poliolokat, ilyen vegyületek többek között az etilénglikol, propilénglikol, butándiol, buténdiol, glicerin, trimetilol-propán, pentaeritrit, szorbit, neopentil-glikol, valamint alkoxilezett poliolok, így legfeljebb 6000 molekulatömegű polietilén-glikolok, polipropilén-glikolok, etoxilezett trimetilol-propán, glicerin vagy pentaeritrit. Továbbá b) komonomerként alkalmasak aminok is, így 1-22 szénatomos alkilaminok, többek között a metil-amin, etil-amin, propilamin, butil-amin, ciklohexil-amin, oktil-amin, izooktilamin (etil-hexil-amin), sztearil-amin, allil-amin, olefilamin, etilén-diamin, dietilén-triamin, hexametiléndiamin, piperazin, diamino-bután, dimetil-amin, dietilamin, hidroxil-amin, hidrazin, etanol-amin, dietanolamin, amino-propándiol, valamint legfeljebb 6000 molekulatömegű poli(alkilén-amin)-ok, így a polietilénamin). Az aminok alkoxilezettek is lehetnek, többek között alkalmasak zsíraminok, így az oleil-amin, palmitil-amin vagy sztearil-amin 3-30 mól etilén-oxiddal alkotott kondenzációs termékei. Alkalmasak továbbá amino-cukrok, így az amino-szorbit vagy a kitozamin is. További alkalmas b) komponensek a szénhidrátok, így a glükóz, szacharóz, maltóz, dextrin, keményítő vagy cukorkarbonsavak, többek között a nyálkasav, glükonsav, glükoronsav és a glükársav. Alkalmazhatunk b) komponensként még aminosavakat, proteinogéneket, amelyekre példák a glicin, alanin, glutaminsav és lizin, vagy nem proteinogéneket is, ilyen vegyületek többek között a 4-amino-vajsav, diamino-borostyánkősav, 11-amino-undekánsav és a 6-amino-kapronsav. A b) komponensként szolgáló vegyületeket 0,1-99,9 mol%, előnyösen 0,1-40 mol%, különösen előnyösen 0,1-25 mol% mennyiségben használjuk a polimerizáláshoz. Alkalmazhatunk b) komponensként egyetlen vegyületet vagy két vagy több vegyületből álló elegyet. A b) komponensként szolgáló vegyületeket a kívánt arányban összekeverhetjük az a) reagensek egyikével, és betáplálhatjuk elegyként az első reakciólépés lefolytatásához.
A találmány további kiviteli alakjában a b) komponens vegyületeit a második reakciólépés lefolytatásakor adjuk a reakcióelegyhez a termikus polimerizálásra szolgáló reaktor bemeneténél. Az is lehetséges, hogy a b) komponens vegyületeit az a) reagensekkel egyidejűleg az első reakciólépés során adagoljuk be.
Ha b) komponensként egyfunkciós vegyületeket, így alkoholokat, aminokat, zsírsavakat vagy zsírsavamidokat alkalmazunk, akkor azok a lánc végén épülnek be. Ezek láncletörő vegyületekként hatnak, és csökkentik a molekulatömeget. A b) komponens többfunkciós vegyületei a kész polimerbe mind a lánc végén, mind a polimer lánc hossza mentén statisztikus eloszlásban beépülve találhatók.
A nyers polimerizátumot szokásos feldolgozási eljárásokkal, így vízzel és 1 mol/1 koncentrációjú sósavoldattal lefolytatott extrakció vagy membránszűrés útján választhatjuk el a monomerektől. A kopolimereket 13Cés l5N-NMR-spektroszkópia, FT-IR-spektroszkópia - és teljes hidrolízis után - HPLC, GC és GC-MS útján vizsgáljuk.
HU 216 744 Β
A módosított polimereket a poliszukcinimidekből előnyösen 20-150 °C hőmérsékleten és a 7-12 pH-tartományban, adott esetben túlnyomás alatt lefolytatott vizes hidrolizáltatással állítjuk elő. Ezt a reakciót azonban a megadott hőmérséklet-tartományon kívül és más pH-értékeknél is lefolytathatjuk. Alkalmas bázisok az alkálifém- és alkáliföldfém-hidroxidok vagy -karbonátok, így a nátrium-hidroxid, kálium-hidroxid, nátrium-karbonát, kálium-karbonát, ammónia és aminok, így trietil-amin, trietanol-amin, dietil-amin, dietanol-amin, valamint alkilaminok. Részben vagy teljesen semlegesített kopolimerizátumokat kapunk, amelyek 0,1-99,9 mol% aszparaginsavat és polimerizálás útján 99,9-0,1 mol% mennyiségben beépült legalább egy b) vegyületet tartalmaznak.
Ha a hidrolízishez primer aminokat, vagy primer aminocsoportokat tartalmazó bázisokat alkalmazunk, a keletkező aminsókat vízelvonással a megfelelő amidokká alakíthatjuk. A vizet 30-250 °C hőmérsékleten lefolytatott hőntartással hasíthatjuk le - adott esetben vákuum alkalmazásával.
A következőkben a találmányt kiviteli példákkal szemléltetjük. A példákban alkalmazott rövidítések jelentése a következő:
MS - maleinsav,
PÁS - poliaszparaginsav, és
MSA - maleinsavanhidrid.
Ismétlődő szukcinilegységeket tartalmazó polimereket az alábbiakban ismertetett módon állítunk elő.
1. példa
1.1. 74,5 tömeg%-os maleinsav-(NIIjι,γ-söoldat előállítása
Egy keverőüstbe 51,7 kg vizet viszünk be, és 60 °C hőmérsékletre melegítjük. A keverőüstbe részletekben 75,0 kg (0,765 kmol) maleinsavanhidridet viszünk be. A hőmérsékletet 80 °C-ra növeljük. Ezt követően 22,1 kg (1,3 kmol) ammóniagázt adagolunk a keverőüstbe. Ennek során a hőmérsékletet az ammóniaadagolás végéig 100 °C-ra növeljük. 148,8 kg 74,5 tömeg%os MS(NH4)1,7-sóoldatot kapunk.
1.2. Az oldat hőkezelése
A kapott oldatot 16 órán át 100 °C hőmérsékleten tartjuk.
1.3. A hőkezelt oldat polimerizálása
A hőkezelt oldatot 21 kg/h névleges sebességgel 58 m hosszúságú és 15 mm átmérőjű fűtött spirálcsőbe szivattyúzzuk. A polimerizálás 190-200 °C hőmérsékleten folyik le. Ennek során az oldatban lévő és a reakcióban keletkező víz jelentős részben elpárolog.
A polimer nyersterméket a cső végén - a spirálcsőben kialakuló áramlás útján - kényszerszállítás alkalmazása nélkül ürítjük. A forró nyersterméket a spirálcsőhöz kapcsolt tartályban vízzel hígítjuk. Az elvégzett elemzés a következő összetételt mutatja: a szén (4 szénatomos egységek)/összes nitrogén (N) hányadosra vonatkoztatva: 177%.
1.4. Hidrolízis poliaszparaginsav-Na-sövá
A karboxilcsoportok teljes hidrolíziséhez szükséges nátrium-hidroxid mennyiségét az elszappanosítási szám (ESZ) alapján határozzuk meg. A meghatározáshoz használt módszerrel a peptidkötések hidrolízise nem következik be. A kapott nyerstermékre ESZ: 3,08 mmol
NaOH/g oldat.
A hidrolízist nátrium-hidroxiddal 130 °C hőmérsékleten túlnyomás alatt 3 óra időtartamig folytatjuk le. A felszabaduló ammóniát ezt követően desztilláljuk.
7.5. A PAS-Na-só oldatának elemzése
A kapott PAS-Na-sóoldat széntartalma 30 t%. A gélpermeációs kromatográfiás eljárással (GPC) meghatározott molekulatömeg tömeg szerinti átlagértéke (Mw) 1390. A kalcium-karbonát-diszpergálási képesség (CCDK) 25 °C hőmérsékleten pH = 11 mellett meghatározott értéke 22 mg CaCO3/g PAS-Na-só. 10 g ZnO 200 ml térfogatra vízzel feltöltött vizes diszperziójának ZnO-tartalma 2 óra időtartam után 20 mg PAS-Na-só jelenlétében 67 t/tf% 50 mg jelenlétében 54 t/tf%, míg 100 mg jelenlétében 64 t/tf%.
A fenti adatok azt mutatják, hogy heterogén összetételű, hőkezelt MSNH4-sóoldat polimerizálása útján olyan poliaszparaginsav-Na-sót kaphatunk, amely diszpergáló és szekvesztáló tulajdonságokat mutat.
2. példa
Ez esetben is az 1. példa szerinti hőkezelt oldatot polimerizáljuk 21 kg/h betáplálási sebesség mellett. A reakció hőmérséklete az 58 m hosszúságú spirálcsőreaktorban 200-210 °C. A vízbe ürített nyerstermék analízise a következő összetételt mutatja: összes nitrogéntartalom 177%. A hidrolízist az ESZ=3,46 mmol NaOH/g PAS-nyers oldat értéknek megfelelően folytatjuk le. A 24 tömeg%-os PAS-Na-sóoldat a következő analitikai eredményeket és tulajdonságokat mutatja: Mw (GPC)=1690; CCDK=35 mg CaCO3/g PAS-Nasó; 20 °C hőmérsékletű vizes diszperzió ZnO-tartalma pH = 9,5 mellett, 20 mg PAS-Na-só alkalmazásakor 71 t/tf%, 50 mg PAS-Na-só esetén 76 t/tf%, 100 mg PAS-Na-só esetén 78 t/tf%, és 200 mg PAS-Na-só esetén 73 t/tf%.
3. példa
3.1. 73,6 tömeg%-os maleinsav-(NH4) ] 3-sóoldat előállítása
Az 1. példában az 1.1. pont alatt leírtak szerint járunk el, ennek során 51,7 kg vizet, 75 kg MSA-t és 16,9 kg ammóniagázt használunk. 143,6 kg oldatot kapunk.
3.2. Az oldat hőkezelése
Az oldatot 100 °C hőmérsékleten 5 óra időtartamig hőkezeljük.
3.3. A hőkezelt oldat polimerizálása
A hőkezelt oldatot 20 kg/h betáplálási sebességgel folyamatosan 58 m hosszúságú fütött spirálcsőbe szivattyúzzuk. A polimerizáció (a beálló hőmérsékletprofil alapján) 185-200 °C hőmérsékleten játszódik le. A vízbe bevezetett nyerstermék összes nitrogéntartalmára vonatkozó vizsgálati adat: 139%.
3.4. A poliaszparaginsav-Na-só hidrolízise
A PÁS nyerstermékre megállapított ESZ: 3,22 mmol NaOH/g. A 130 °C hőmérsékleten 3 óra időtartamig lefolytatott hidrolízis után a felszabadult ammóniát ledesztilláljuk. A majdnem szagmentes oldatot elemezzük.
HU 216 744 Β
3.5. A PAS-Na-só-oldat elemzése
A PAS-Na-sóoldat széntartalma 33 tömeg%. Az összes nitrogéntartalom a számított 83%-a. Mw (GPC)= 1790; 20, 50, 100, illetve 200 mg PAS-Na-sót tartalmazó vizes diszperzió ZnO-tartalma rendre 69 t/tf%, 76 t/tf%, 78 t/tf% és 77 t/tf%.
4. példa
4.1.80,4 tömeg%-os maleinsav-(NHj)h3-sóoldat előállítása
Az 1. példa 1.1. pontjában ismertetett módon eljárva 39,5 kg vizet, 75 kg MSA-t és 16,9 ammóniagázt használunk. 131,4 kg oldatot kapunk. A töményebb reakcióeleggyel lefolytatott eljárásváltozatban a hőmérséklet 10-15 °C-kal magasabb. Ezért az ammóniumsót 110 -115 °C hőmérsékleten oldatban tartjuk.
4.2. Az oldat hőkezelése
Az oldatot 1,5 óra időtartamig 110 °C hőmérsékleten hőkezeljük.
4.3. A hőkezelt oldat polimerizálása
Az oldatot 20 kg/h anyagáram mellett először egy 8 m hosszú előmelegítőben 215 °C hőmérsékletre melegítjük. Ezt követően egy 11,5 m hosszúságú spirálcsőben 145-215 °C hőmérsékleten lefolytatjuk a polimerizálást. A vízbe bevezetett nyerstermék összes nitrogéntartalma a számított értékre vonatkozóan 131%.
4.4. A PAS-Na-só hidrolízise
A nyers PAS-termék oldatára vonatkozóan ESZ = 1,96 mmol/g. A hidrolízist az előző példákban ismertetett módon folytatjuk le 130 °C hőmérsékleten 3 óra időtartamig, és ezt követően az ammóniát és a vizet ledesztilláljuk.
4.5. A PAS-Na-sóoldat elemzése
A PAS-Na-sóoldat széntartalma 38 tömeg%. Az összes nitrogéntartalom a számított értékre vonatkozóan 75%. CCDK=28 mg CaCO3/g PAS-Na-só; 20, 50 és 100 mg PAS-Na-só jelenlétében a vizes diszperzió ZnO-tartalma 67 t/tf%, 73 t/tf%, illetve 69 t/tf%.
5. példa
A 3. példa 3.1. pontjában ismertetett módon 73,6 tömeg%-os MS(NH4)1,3-sóoldatot 100 °C hőmérsékleten hőkezelünk. 3 óra időtartamú hőkezelés után ezt az oldatot 30 kg/h betáplálási sebesség mellett polimerizáljuk. Ennek során az oldatot egy 8 m hosszúságú előmelegítőben 235 °C hőmérsékletre hevítjük, majd egy 21 m hosszúságú spirálcsőben 185-215 °C hőmérsékleten a víz elpárologtatása mellett polimerizáljuk. A nyersterméket vízbe vezetjük, annak teljes nitrogéntartalma a számított értékre vonatkozóan 135%. ESZ=1,96 mmol NaOH/g mellett a hidrolízist az ismertetett módon folytatjuk le. A kapott 29 tömeg%-os PAS-Na-sóoldat a következő vizsgálati eredményeket és tulajdonságokat mutatja. Összes nitrogéntartalom: a számított érték 80%-a, Mw (GPC)=1720, CCDK=23 mg CaCO3/g; 10 g ZnO-ra vonatkoztatva 10, 20, 50, 100 és 200 mg PAS-Na-só mellett (200 ml térfogatú) vizes diszperzió ZnO-tartalma rendre 66 t/tf%, 82 t/tf%, 83 t/tf%, 84 t/tf%, illetve 76 t/tf%.
6. példa
6.1. 73,6 tömeg%-os maleinsav-ÍNHfit, j-sóoldat előállítása
Az előállítást a 3. példa 3.1. pontjában leírtak szerint folytatjuk le.
6.2. Az oldat hőkezelése
Az oldatot 6 órán át 100 °C hőmérsékleten hőkezeljük. Az elemzés eredménye szerint az összes nitrogéntartalom a számított érték 130%-a.
6.3. A hőkezelt oldatpolimerizálása
Az oldatot először egy 8 m hosszúságú előmelegítőben 40 kg/h anyagáram mellett 230 °C hőmérsékletre melegítjük. Ezt követően a polimerizálást egy 21 m hosszúságú spirálcsőben 170-205 °C hőmérsékleten folytatjuk le a víznek a reakcióelegyből történő elpárologtatása mellett. Az oldószerként jelen lévő és a reakcióban képződő víz egy részének elpárologtatása révén a folyékony közeg viszkozitása megnő. A reakcióelegy folyóképessége azonban megőrződik. A forró reakcióelegyet ezt követően 100 °C hőmérsékletre hevített extruderbe vezetjük be. Ez azonos irányban forgó, öntisztító, kéttengelyű extruder, ahol a tengely átmérője 59 mm, hosszúsága 1050 mm (DBP 862 668). A berendezés teljesítményfelvétele 130 fordulat/perc esetén 6,8 kW. Az extruderből drapp-barna színű porszerű/pelyhes termék távozik. A termék összes nitrogéntartalma a számított értékre vonatkoztatva 111%.
6.4. Hidrolízis PAS-Na-sóvá
A poliszukcinimidre vonatkozó ESZ =10,3 mól NaOH/g. A hidrolízist az előző példákban ismertetett módon 130 °C hőmérsékleten 3 óra időtartamig autoklávban folytatjuk le, majd ezt követően ammóniatartalmú vizet desztillálunk az elegyből.
6.5. A PAS-Na-sóoldat elemzése
A PAS-Na-sóoldat (4 szénatomos egységekből származó) széntartalma 31 tömeg%. Az összes nitrogéntartalom a számított értékre vonatkoztatva 89%. CCDK=15 mg CaCO3/g PAS-Na-só; 20, 50, 100, 200 és 300 mg PAS-Na-só jelenlétében a vizes diszperzió ZnO-tartalma rendre 64, 74, 76, 77, illetve 71 t/tf%. Mw (GPC)=2040.
A fenti adatok igazolják, hogy ebben a példában extruder alkalmazása révén a molekulatömeg jelentős mértékben növekszik. A diszpergálási tulajdonságok tekintetében a polimer széles alkalmazástechnikai tartományt mutat. A diszpergáló hatás számos egyéb pigment (így titán-oxid, vas-oxid), ásványi sók (így kalcium-karbonát, magnézium-karbonát, továbbá kalciumés magnézium-hidroxid és -oxid), valamint kerámiai porok esetén is fennáll.
A vizes diszperzió ZnO-tartalmát a következő előírás szerint határozzuk meg.
A vizsgálandó anyag 1 g mennyiségét 100 ml desztillált vízben oldjuk. A minta pH-jának előírt értéke 10, így szükség esetén 1 mol/1 koncentrációjú sósavoldattal vagy 1 mol/1 koncentrációjú nátrium-hidroxid-oldattal korrigáljuk. Az így előkészített mintát 100 ml térfogatú mérőlombikba töltjük, és desztillált vízzel pontosan 100 ml törzsoldatra egészítjük ki.
HU 216 744 Β
Egy 250 ml térfogatú keverőhengerbe 10,0 g analitikai minőségű ZnO-ot (gyártó cég: Merck) viszünk be, és 140-170 ml vízzel zagyot képezünk. A megnevezett koncentrációk hatásosságának vizsgálatára a következő mennyiségű törzsoldatra van szükség:
mg 1 ml törzsoldatban, mg 2 ml törzsoldatban, mg 5 ml törzsoldatban,
100 mg 10 ml törzsoldatban,
200 mg 20 ml törzsoldatban,
300 mg 30 ml törzsoldatban.
Az elegyet 30 másodpercig 24 000 fordulat/perc mellett Ultraturrax típusú keverőben keverjük, a keverőt desztillált vízzel öblítjük, és a szuszpenziót 200 ml térfogatra egészítjük ki. Az így kapott kész szuszpenziómintát kézzel három alkalommal felrázzuk és 3 órán át szobahőmérsékleten állni hagyjuk.
Ezt követően egy 5 ml térfogatú pipettával a 150 ml jelzésnél alikvot mintát veszünk, majd 10 ml 1 mol/1 koncentrációjú sósavat és 20 ml vizet tartalmazó 50 ml térfogatú mérőhengerbe visszük. A mérőhenger feltöltése után 10 ml térfogatú alikvot mintát veszünk, és pH=ll mellett (ammónia/ammónium-klorid puffer használatával) eriokrómfekete T jelenlétében 0,1 mol/1 koncentrációjú EDTA-oldattal titráljuk.
A mérés kiértékelése: ZnO (%)=V t-16,27, ahol V a titráláshoz használt EDTA-oldat térfogata ml egységben, és t az EDTA-oldat titere.

Claims (17)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Eljárás ismétlődő szukcinilegységeket tartalmazó polimerek előállítására, azzal jellemezve, hogy egy első reakciólépésben A reagensként 4 szénatomos telítetlen dikarbonsavat vagy abból képzett származékot nitrogént leadó B reagenssel reagáltatunk, és az A és B reagens legalább egyik kapott reakciótermékét és/vagy az A és B reagens előpolimerét tartalmazó reakcióelegyet folyamatos üzemű reaktorba vezetjük be, majd azt egy második reakciólépésben 140-350 °C hőmérsékleten ismétlődő szukcinilegységet tartalmazó, Mw> 1300 molekulatömegű polimer előállításáig reagáltatjuk.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első reakciólépést szakaszosan folytatjuk le.
  3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a polimerizációs reakciót vízelvonás közben folytatjuk le.
  4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy ismétlődő szukcinimidegységeket tartalmazó polimerek előállítására folytatjuk le.
  5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a polimert hidrolizáltatva ismétlődő aszparaginsav-egységeket tartalmazó polimerek előállítására folytatjuk le.
  6. 6. Az 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy ismétlődő egységként (8) képletű csoportot vagy sóját (α-alakot) és (9) képletű csoportot vagy sóját (β-alakot) tartalmazó polimert állítunk elő, ahol az a- és β-alakban kötött molekularészek összegére vonatkoztatva a β-alakban kötött molekularészek aránya >50%.
  7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első reakciólépésben A reagensként lényegileg maleinsavanhidridet, maleinsavat vagy azok alkotta elegyet, és B reagensként ammóniát használunk.
  8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első reakciólépést 60-250 °C, különösen 80-150 °C hőmérsékleten és 1 perc-20 óra tartózkodási idő mellett folytatjuk le.
  9. 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a második reakciólépésben a polimerizálást 120-350 °C, különösen 140-270 °C hőmérsékleten folytatjuk le.
  10. 10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első reakciólépést szakaszos üzemű reaktorban folytatjuk le.
  11. 11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első reakciólépést csőreaktorban, nagy viszkozitás mellett működő reaktorban, szárítóberendezésben, kaszkádként kapcsolt keverőüstökben, filmbepárlóban vagy mikrohullámú berendezésben folytatjuk le.
  12. 12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a második reakciólépést többfázisú közeggel működtetett spirálcsöves berendezésben folytatjuk le.
  13. 13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a második reakciólépésben a polimerizálást nyílt láncú szukcinilegységeket tartalmazó polimerek előállítására folytatjuk le.
  14. 14. Az 1 -13. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a második reakciólépésben kapott polimereket szolvatáltatjuk, előnyösen hidrolizáltatjuk.
  15. 15. Az 1-14. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy - adott esetben hidrolizáltatás után - ismétlődő aszparaginsav-egységeket tartalmazó polimerek előállítására folytatjuk le.
  16. 16. Az 1-15. igénypontok bármelyike szerinti eljárással előállított polimerek alkalmazása vizes rendszerekben, előnyösen vízkezelésre, csapadékképzés meggátlására és diszpergáltatásra.
  17. 17. Az 1-15. igénypontok bármelyike szerinti eljárással előállított polimerek alkalmazása nemvizes rendszerekben szervetlen vagy szerves részecskék diszpergáltatására.
HU9700268A 1996-01-29 1997-01-28 Eljárás ismétlődő szukcinilegységeket tartalmazó polimerek előállítására, és az így előállított polimerek alkalmazásai HU216744B (hu)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
DE19603053A DE19603053A1 (de) 1996-01-29 1996-01-29 Verfahren zur Herstellung von Polymeren mit wiederkehrenden Succinyl-Einheiten

Publications (4)

Publication Number Publication Date
HU9700268D0 HU9700268D0 (en) 1997-03-28
HUP9700268A2 HUP9700268A2 (hu) 1998-03-02
HUP9700268A3 HUP9700268A3 (en) 1998-03-30
HU216744B true HU216744B (hu) 1999-08-30

Family

ID=7783929

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU9700268A HU216744B (hu) 1996-01-29 1997-01-28 Eljárás ismétlődő szukcinilegységeket tartalmazó polimerek előállítására, és az így előállított polimerek alkalmazásai

Country Status (11)

Country Link
EP (1) EP0786487B1 (hu)
JP (1) JP3683064B2 (hu)
KR (1) KR100491069B1 (hu)
CN (1) CN1082517C (hu)
CA (1) CA2195931A1 (hu)
CZ (1) CZ291776B6 (hu)
DE (2) DE19603053A1 (hu)
HU (1) HU216744B (hu)
IL (1) IL120080A (hu)
PL (1) PL318129A1 (hu)
TW (1) TW442518B (hu)

Families Citing this family (9)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
DE19740787A1 (de) * 1997-09-17 1999-03-18 Bayer Ag Verfahren zur Verbesserung der Plastizität von keramischen Massen und Umkehr dieser Wirkung
DE10017667A1 (de) * 2000-04-08 2001-10-18 Goldschmidt Ag Th Dispergiermittel zur Herstellung wässriger Pigmentpasten
DE10124903A1 (de) 2001-05-22 2002-11-28 Bayer Ag Thixotrope Dispersionen von Polysuccinimid und deren Anwendung
JP2007307440A (ja) * 2006-05-16 2007-11-29 Hitachi Plant Technologies Ltd 化学反応装置
CN101643543B (zh) * 2009-09-07 2011-07-06 石家庄开发区德赛化工有限公司 一种农业专用聚天冬氨酸的制备方法
EP2537876B1 (en) 2010-02-18 2017-01-18 Mitsui Chemicals, Inc. Processes for production of polyaspartic acid precursor polymer and polyaspartic acid salts
CN105482114B (zh) * 2015-11-17 2017-11-24 浙江江山化工股份有限公司 一种聚天冬氨酸中间体聚丁二酰亚胺的合成方法及其反应装置
CN109689319B (zh) 2016-08-17 2020-12-08 科倍隆有限公司 用于生产塑料颗粒的设备和方法
CN111217998A (zh) * 2018-11-26 2020-06-02 中国科学院大连化学物理研究所 一种采用催化体系合成聚天冬氨酸的方法

Family Cites Families (12)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
SE8200252L (sv) * 1982-01-18 1983-07-19 Pharmacia Ab Farmaceutisk komposition
JPS60203636A (ja) 1984-03-28 1985-10-15 Fuso Kagaku Kogyo Kk コポリアミノ酸の製造法
JPS61218634A (ja) 1985-03-25 1986-09-29 Fuso Kagaku Kogyo Kk ポリアミノ酸類の製造法
DE3626672A1 (de) 1986-08-07 1988-02-11 Bayer Ag Polyasparaginamidsaeure
US5373086A (en) * 1991-03-19 1994-12-13 Donlar Corporation Polyaspartic acid having more than 50% β form and less that 50% α form
US5288783A (en) 1992-05-14 1994-02-22 Srchem Incorporated Preparation of salt of polyaspartic acid by high temperature reaction
US5296578A (en) * 1992-09-18 1994-03-22 Donlar Corporation Production of polysuccinimide and polyaspartic acid from maleic anhydride and ammonia
DE4305368A1 (de) * 1993-02-22 1994-08-25 Bayer Ag Verfahren zur Herstellung von Polyasparaginsäure und ihrer Salze
EP0612784B1 (de) * 1993-02-22 1998-11-11 Bayer Ag Verfahren zur Herstellung von Polysuccinimid und Polyasparaginsäure
US5410017A (en) * 1993-05-21 1995-04-25 Rohm And Haas Company Continuous thermal polycondensation process for preparing polypeptide polymers
EP0931787A1 (de) * 1993-11-02 1999-07-28 Bayer Ag Verfahren zur Herstellung von Maleinamidsäure
DE4425952A1 (de) 1994-07-21 1996-01-25 Bayer Ag Verfahren zur Herstellung von Polysuccinimid oder Maleinamidsäure

Also Published As

Publication number Publication date
KR100491069B1 (ko) 2005-09-26
CN1162603A (zh) 1997-10-22
DE19603053A1 (de) 1997-07-31
JP3683064B2 (ja) 2005-08-17
TW442518B (en) 2001-06-23
HUP9700268A3 (en) 1998-03-30
HUP9700268A2 (hu) 1998-03-02
EP0786487A3 (de) 1997-10-01
IL120080A0 (en) 1997-04-15
EP0786487A2 (de) 1997-07-30
EP0786487B1 (de) 2004-12-15
CA2195931A1 (en) 1997-07-30
HU9700268D0 (en) 1997-03-28
IL120080A (en) 2000-11-21
DE59712116D1 (de) 2005-01-20
CZ25197A3 (en) 1997-08-13
PL318129A1 (en) 1997-08-04
CN1082517C (zh) 2002-04-10
MX9700587A (es) 1997-07-31
KR970059199A (ko) 1997-08-12
CZ291776B6 (cs) 2003-05-14
JPH09208693A (ja) 1997-08-12

Similar Documents

Publication Publication Date Title
US6054553A (en) Process for the preparation of polymers having recurring agents
JP3418887B2 (ja) アスパラギン酸含有ポリマー類の連続製造方法
JPH08505178A (ja) アスパラギン酸重合体の製造方法およびその使用
US5610255A (en) Process for preparing polysuccinimide and polyaspartic acid
KR100306003B1 (ko) 중합체의연속식열중축합제조방법
HU216744B (hu) Eljárás ismétlődő szukcinilegységeket tartalmazó polimerek előállítására, és az így előállított polimerek alkalmazásai
US6187898B1 (en) Method for carrying out polycondensation reactions
US5919894A (en) Process for preparing polymers with recurring succinyl units
GB2307689A (en) Process for the preparation of polymers having recurring succinyl units
JP2000154249A (ja) サクシニルの繰り返し単位を有する生分解性ポリマ―を製造する方法
MXPA97000587A (en) Procedure for the obtaining of polymers recurring succin conunities
US7256251B2 (en) Methods of synthesis of polymers and copolymers from natural products
JP2000517367A (ja) 反復サクシニル単位を有する重合体の製造法
US20030144464A1 (en) Process for the preparation of polyaspartic acid derivatives
DE4425951A1 (de) Verfahren zur Herstellung von Asparaginsäure-haltigen Polymeren

Legal Events

Date Code Title Description
HMM4 Cancellation of final prot. due to non-payment of fee