HU216703B - Műanyag, csapódó csuklós zár - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya műanyag, csapódó csűklós zár, amely alsó részt (1)és vele film csűklópánt (3) útján összekapcsőlt felső részt (2)tartalmaz, amelynek falai a csűklópánt (3) környezetében egyenes vagygörbült felületekként vannak kiképezve. Mindkét résszel (1, 2)egybefüggően összekapcsőlt legalább egy feszítőelemmel (8)rendelkezik, és a legalább egy feszítőelemnek (8) a két rész (1, 2)köpenyfaláhőz közvetlenül vagy közvetve csatlakőzó illesztési helye(4, 5) van. A találmány értelmében a csűklós zár úgy van kialakítva,hőgy a legalább egy feszítőelem (8) a zár működtetésekőr rűgalmasalakváltőzással hősszváltőzást létrehőzó részszakaszőkat tart lmaz. Arészszakaszők a zár zárt állapőtában pedig összességükben vagy arészszakaszők ismétlődő tartőmányai megközelítőleg az illesztésihelyek (4, 5) között lévő síkban vannak elrendezve. ŕ

Description

A találmány tárgya műanyag, csapódó csuklós zár, amely alsó részt és vele film csuklópánt útján összekapcsolt felső részt tartalmaz, amelynek falai a csuklópánt környezetében egyenesen vagy görbülten haladnak. Mindkét résszel egybefüggően összekapcsolt, legalább egy feszítőelemmel rendelkezik, amely feszítőelemnek a két rész köpenyfalához közvetlenül vagy közvetve csatlakozó illesztési helye van.

Hasonló műanyag, csapódó csuklós zárak ismertek a bejelentőnek az EP 0147423 és az EP 0291457 számú szabadalmi leírásaiból. Az első ismert megoldás leírásában a feszítőelemek feszítőszalagok, amelyek konzolok útján az alsó rész és a felső rész köpenyfalára fröccsöntve vannak, s így egy síkban fekszenek, míg a második ismert megoldás szerint a feszítőszalagok legalábbis közelítőleg a köpenyfalban vagy a köpenyfalon haladva vannak elrendezve.

Az első ismert megoldás szerint az említett feszítőszalagok zárt állapotban egy síkban vannak, és a feszítőszalagok felfekvési pontjai konzolok útján a köpenyfalból kiemelkedve úgy vannak elhelyezve, hogy párhuzamosak a főtengellyel. A második megoldás szerint a feszítőszalagok két, egymással szöget bezáró síkban haladnak, következésképpen mindegyik feszítőszalag külső szakaszának a zár nyitásakor hosszabb utat kell megtennie, mint a szalagok belső, a csuklópánthoz közelebb lévő szakaszának.

Ismeretes továbbá az EP 0056469 számú szabadalmi leírás szerinti megoldás, amelynél a feszítőszalagok helyett háromszögű közbenső elemeket alkalmaznak, amelyek csúcsukkal a fő csuklópántba mennek át.

Az EP 0 147423 és az EP 0291457 számú szabadalmi leírásokban a csapódó csuklós zárak működési módját úgy ismertetik, hogy a feszítőszalagok rugalmasan megnyúlnak, s így váltják ki a csapódóhatást. Valójában azonban azok a műanyagok, amelyeket az ilyen műanyag zárakhoz alkalmaznak, alig képesek rugalmas nyúlásra, azaz a csapódóhatás tulajdonképpen nem így működik.

Helyesen magyarázza a működést az EP 0056469 lajstromszámú leírás, amely arra mutat rá, hogy a csapódó csuklópánt működése a zár rugalmas alakváltozásán alapul a csuklópánt tartományában. Ez azt jelenti, hogy a zár minden nyitásánál vagy zárásánál az alsó rész vagy a felső, illetve a teljes felső rész köpenyfala a működtetés közben a holtponti helyzeten való áthaladás tartományában kidomborodik, majd utána feszültségmentes, alakváltozás nélküli alakra hajlik vissza.

Az előzőekben ismertetettek előre alig látható és bonyolultan egymásra ható erőknek az együttes, nemkívánatos hatása a csapódóhatás elérése, ezért csak tapasztalati úton határozható meg, s alig látható előre.

Sokkal egyszerűbb s előre jobban meghatározható eredményt szolgáltatnak azok a csapódózárak, amelyek szögemelővel működnek úgy, hogy annak egyik karja a felső rész tetőfelületén és a másik karja a felső és az alsó rész köpenyfalán halad. Ennél a zárnál a csapódóhatás ugyanis attól az erőtől függ, amely a szögemelő két karjának az alakváltoztatásához szükséges. Az ilyen csuklópánt azonban csak kis kifolyónyílások zárához alkalmas, ahol a fedél nem magát a kifolyónyílást zárja, hanem egy azon lévő tömítőelemet, amely a kifolyónyílással együttműködik, mivel a fedél a kar hosszában lévő bevágás miatt önmagában tömítésre nem képes.

Fennáll tehát az igény olyan csapódó csuklós zár előállítására, amelynek a csapódóhatása nem függ egyik résznek a rugalmas alakváltozásától, kivéve természetesen a feszítőelemet. A találmány célja olyan műanyag, csapódó csuklós zár létrehozása, amelynek révén a hasonló ismert megoldások hátrányos tulajdonságai kiküszöbölhetők, és amelynél a csapódóhatás önmagában legalább egy feszítőelemmel elérhető.

Kísérleteket végeztünk, amelyek során rájöttünk arra, hogy a kitűzött célt legalább egy feszítőelemmel akkor lehet elérni, ha a feszítőelem rugalmas alakváltozással hosszváltozást létrehozó részszakaszokat tartalmaz a zár működtetésekor, a részszakaszok a zár zárt állapotában pedig összességükben vagy a részszakaszok ismétlődő tartományai megközelítőleg az alsó és a felső rész illesztési helyei között lévő síkban vannak elrendezve.

A találmány tárgya tehát műanyag, csapódó csuklós zár, amely alsó részt és vele film csuklópánt útján összekapcsolt felső részt tartalmaz, s amelynek falai a csuklópánt környezetében egyenes vagy görbült felületekként vannak kiképezve. Mindkét résszel egybefüggően összekapcsolt legalább egy feszítőelemmel rendelkezik, és a legalább egy feszítőelemnek a két rész köpenyfalához közvetlenül vagy közvetve csatlakozó illesztési helye van. Találmányunk értelmében a csapódó csuklós zár úgy van kialakítva, hogy a legalább egy feszítőelem a zár működtetésekor rugalmas alakváltozással hosszváltozást létrehozó részszakaszokat tartalmaz. A részszakaszok a zár zárt állapotában pedig összességükben vagy a részszakaszok ismétlődő tartományai megközelítőleg az illesztési helyek között lévő síkban vannak elrendezve.

A zár előnyös kiviteli alakjánál a legalább egy feszítőelem illesztési helyei a köpenyfalakhoz képest előre álló konzolokon vannak elrendezve.

Előnyösek lehetnek a zárnak olyan kiviteli alakjai, ahol a legalább egy feszítőelem illesztési helyei a köpenyfalakhoz simulóan vagy egymással párhuzamosan, vagy egymáshoz képest dőlten vagy görbülten vannak elrendezve, vagy pedig vékony, film csuklópántként vannak kiképezve.

A zár további előnyös megoldásánál a zárnak egy feszítőeleme van, amely két, az alsó és a felső részt csuklósán összekapcsoló film csuklópánt között van elrendezve.

A találmány egy további igen előnyös megoldásának két feszítőeleme van, amelyek egy, az alsó és a felső részt csuklósán összekapcsoló film csuklópánt két oldalán szimmetrikusan vannak elrendezve.

Célszerűen a legalább egy feszítőelem az illesztési helyek között lévő síkban görbe vonalban haladó részszakaszokat tartalmaz. A zár lehetséges kiviteli alakjánál a részszakaszok egymásba átmenő, ív alakú szakaszokból állnak, amelyek egy, a két illesztési hely között lévő síkban kígyózó szalagként vannak kiképezve. A részszakaszok előnyösen c, u vagy o alakúak.

HU 216 703 Β

A találmány szerinti zár célszerű megoldásánál a legalább egy feszítőelem részszakaszokat tartalmaz, amelyek a két illesztési hely között lévő síkból kígyóvonalban kilépve, harmonikaszerűen vannak elrendezve. Ezen részszakaszok belső részei görbültek, kifelé pedig sík felületűek.

A találmány további célszerű megoldása esetén a részszakaszok legyező alakú, változtatható hosszúságú szalagokként vannak kiképezve.

Célszerűen lehet a megoldásnak olyan kiviteli alakja is, amelynél a részszakaszok sík felületei az alsó és a felső rész köpenyfalával, a zár zárt helyzetében megközelítően egy síkban vannak elrendezve.

Kísérleteink szerint előnyös, ha a részszakaszok anyagvastagsága legalább egy nagyságrenddel kisebb, mint a köpenyfalak falvastagsága az illesztési helyek tartományában.

Kísérleteink tanúsága szerint a találmány szerinti zár akkor a legmegfelelőbb, ha a feszítőelemek rugalmas hosszváltozása 2-25%, míg a holtpontban a rugalmas hosszváltozás legalább 10%.

A találmány szerinti műanyag, csapódó csuklós zár lehetséges, példakénti kiviteli alakjait a mellékelt rajzok alapján ismertetjük részletesen, ahol

- az 1. ábra a találmány szerinti csapódó csuklós zár elvi működési vázlatát, ahol az változó hosszúságú feszítőelemmel van felszerelve,

- a 2A, 2B ábrák a találmány szerinti megoldás előnyös kiviteli alakjainak egy-egy perspektivikus nézetét,

- a 3a, 4a, 5a ábrák a változó hosszúságú feszitőelem három különböző kiviteli alakjának célszerű, hengeres zárakon bemutatott kivitelének hátulnézetét zárt állapotban,

- a 3b, 4b, 5b ábrák a 3a, 4a, 5a ábrák szerinti csapódó csuklós zárak teljesen nyitott állapotát,

- a 6a ábra a csapódó csuklós zár további előnyös kiviteli alakját egy dobozon,

- a 6b ábra a 6a ábra szerinti megoldás A-A vonal menti függőleges részmetszetét,

- a 7. ábra a 6a, 6b ábrák szerinti feszítőelemet hengeres záron, teljesen nyitott helyzetben,

- a 8a ábra a 3a, 3b ábrák szerinti feszítőelem szerkezeti részletrajzát oldalnézetben,

- a 8b ábra a 8a ábra szerinti feszítőelemet teljesen nyitott zárban elhelyezve,

- a 8c ábra a 8a ábra szerinti feszítőelemet a zár holtponti helyzetében, maximális nyúlásnál,

- a 8d ábra pedig a 8a ábra szerinti feszítőelemet teljesen zárt helyzetben ábrázolja.

Az 1. ábrán a találmány szerinti csapódó csuklós zár elvi működési vázlata látható. A műanyag, csapódó csuklós zár alsó 1 részt és vele film 3 csuklópánt útján összekapcsolt felső 2 részt tartalmaz. Az alsó 1 részt a találmány szerinti zár zárt állapotában a felső 2 rész fedi, amely tehát mintegy fedelet, sapkát képez az alsó 1 rész számára. A két 1,2 rész a film 3 csuklópánttal egybefüggően van összekapcsolva. A film 3 csuklópánt forgástengelyt képez, amely körül a felső 2 rész az alsó részhez képest körülbelül 180°-kal elfordítható. A film 3 csuklópánt az ábra szerint az alsó 1 rész 6 köpenyfalához és a felső 2 rész ezzel egy síkban lévő 7 köpenyfalához képest kifelé el van tolva. Ahhoz ugyanis, hogy a zárat teljesen nyitott állapotban fröccsönteni lehessen, a film 3 csuklópántnak a 6, 7 köpenyfalakon kívül kell elhelyezkednie.

A találmány szerinti megoldás mindkét 1, 2 résszel egybefüggően összekapcsolt, legalább egy 8 feszítőelemmel rendelkezik. A 8 feszítőelemnek a két 1, 2 rész 6, 7 köpenyfalához közvetlenül vagy közvetve csatlakozó 4, 5 illesztési helye van. A 8 feszítőelem tehát a 4 illesztési hely révén a felső 2 részre, az 5 illesztési helyen keresztül pedig az alsó 1 részre van felerősítve. Mivel mind a film 3 csuklópánt által képezett forgástengely, mind pedig a 8 feszítőelem felső 4 illesztési helye helyhez kötötten vannak a záron elrendezve, a felső 4 illesztési hely a film 3 csuklópánt körül r sugarú köríven mozog. A 8 feszítőelem azonban nem a film 3 csuklópánt, mint forgástengely tartományában, hanem az alsó 5 illesztési helyhez van erősítve, és így e körül akar elfordulni. Ha a 8 feszítőelem nyúlásra nem lenne képes, akkor ezáltal a felső 4 illesztési helynek egy 1 sugarú köríven kellene mozognia, ahol az 1 sugár a 8 feszítőelem hosszának felel meg. Az eltérő sugarú, különböző forgástengelyek körül végbemenő mozgás kényszerűen a 8 feszítőelem hosszának a megváltozását okozza. Ezt a megváltozást az 1. ábrán Δ1 hosszváltozással jelöljük. Ez a Δ1 hosszváltozás idézi elő a csapódóhatáshoz szükséges erőt. Azt, hogy a 8 feszítőelem(ek)et találmányunk értelmében hogyan kell kialakítani, hogy a Δ1 hosszváltozás végbemehessen, a következőkben még ismertetjük.

Az erő, amellyel a zár csapódóhatást fejt ki, megoldásunk értelmében aránylag egyszerű geometriai megfontolásoktól függ. Ellentétben a technika állásánál leírt csapódó csuklós zárakkal, magának a zárnak az alig megfogható alakváltozása a találmány szerinti megoldásnál nem játszik szerepet. A rugalmasság mértéke a 8 feszítőelem kialakításával befolyásolható. A maximális Δ1 hosszváltozás és a holtpont helyzete megoldásunknál lényegében csak a 4, 5 illesztési helyeknek a film 3 csuklópánthoz viszonyított elrendezésétől függ. A tervezőnek ezáltal szabad keze van a találmány szerinti zár kialakítására vonatkozóan. Ha például az ábrázolt esetben a két, 4 és 5 illesztési helyet a 8 feszítőelem hosszának a megtartása mellett jobban befelé helyezzük el, akkor ezáltal az r sugár nő, és ennek megfelelően változik egyrészt a Δ1 hosszváltozás, másrészt a holtpont szöghelyzete. A csapódóhatás optimalizálása - kísérlet nélkül - közvetlenül a rajzból elvégezhető. Ha a lehetséges Δ1 hosszváltozás aránylag nagy, akkor a 8 feszítőelem 4, 5 illesztési helyeinek elrendezését illetően is tág a tűrés. Ez éles ellentétben van az eddig ismert, műanyag, csapódó csuklós zárakkal, amelyek csak szűk tűrést engednek meg a geometriai elrendezés tekintetében.

A 2A és 2B ábra egy-egy csapódó csuklós zárat ábrázol perspektivikus ábrázolásban, a csapódó csuklós pántok lehetséges elrendezésének a megvilágítása cél3

HU 216 703 Β jából. A 2A ábra szerinti előnyös kiviteli alak egy aránylag keskeny film 3 csuklópántot mutat be, amelynek révén az alsó 1 rész a felső 2 résszel csuklósán össze van kötve; a 3 film csuklópánt két oldalán pedig, attól azonos távolságban egy-egy 8 feszítőelem van elrendezve. Ezzel ellentétben a 2B ábra szerinti változatban két film 3 csuklópánt van egymástól bizonyos távolságban, és közöttük középen elrendezve egy 8 feszítőelem. Nem hengeres, műanyagból készült zárak tervezése során különböző kombinációk valósíthatók meg egy vagy több film 3 csuklópánttal, egy vagy több 8 feszítőelem felhasználásával.

A 3 a, b, 4a, b, 5a, b ábrán a 2A ábra szerinti kiviteli alakú, csapódó csuklós zár három különböző célszerű kiviteli alakja van feltüntetve, amelyek egymástól csupán a 8 feszítőelem kialakításában térnek el.

Ha a 3a, 4a és 5a ábrát nézzük, amelyek egy zárt állapotban lévő zár hátulnézetét mutatják, akkor látjuk, hogy minden esetben a 8 feszítőelem 4, 5 illesztési helyei mindenkor egymással párhuzamosak, ha a zár zárt helyzetben van. Ezzel szemben a 3 b, 4b és 5b ábrán a zárak 3 csuklópántjai a zár teljesen nyitott helyzetében vannak ábrázolva. Ebben a helyzetben a 4, 5 illesztési helyek egymáshoz képest ferde helyzetűek. A 8 feszítőelem méretezésénél előnyösen úgy járunk el, hogy a zár teljesen nyitott helyzetében, amint azt a 3b, 4b és 5b ábra mutatja, a 8 feszítőelemek síkban legyenek kiterítve, de teljesen feszültségmentesek legyenek. Ez felelne meg a gyártási helyzetnek. A 8 feszítőelemek ilyen elrendezés esetén a zár zárt állapotában már kissé nyújtva vannak. Ezzel a 8 feszítőelemek a zár zárt helyzetében is fejtenek ki bizonyos záróerőt. Ez egyrészt erősíti a csapódóhatást, másrészt pedig a csapódóhatás esetén a zárómozgás végig fennmarad.

A bemutatott példákban a 8 feszítőelem 4, 5 illesztési helyei mindenkor, legalábbis közelítően szorosan a 6, 7 köpenyfalakat követve vannak elrendezve. Ez azonban nem feltétlenül szükséges, 4, 5 illesztési helyek minden további nélkül átmehetnek konzolokba is, amelyek a 6, 7 köpenyfalakra vannak fröccsöntve, és azokból kiállnak. Ezt különösen akkor alkalmazzuk, ha a 8 feszítőelemet hengeres záron aránylag a fő csuklópánttól messze kellene elhelyezni. Ebben az esetben azonban olyan kiviteli alak is célszerű lehet, amelynél a 8 feszítőelem 4, 5 illesztési helyei egymáshoz képest ferdén haladnak. A 8 feszítőelemeknek a fő 3 csuklópánthoz viszonyított elrendezése, valamint a 4, 5 illesztési helyek egymáshoz viszonyított helyzete a 8 feszítőelemek, illetve részszakaszaik alakjának a kiválasztását befolyásolják.

A 3a és b ábra szerinti kiviteli alakban olyan 8 feszítőelem van ábrázolva, amely három c alakú 10 részszakaszból áll. A három c alakú 10 részszakasz egy meander (kígyóvonal) alakú szalagot képez, amely a két, 4 és 5 illesztési hely között síkban helyezkedik el. A 8 feszítőelemek Δ1 hosszváltozása a 10 részszakaszok szétnyílásával jön létre. Minél jobban kiegyenesednek a 8 feszítőelemek, annál jobban szétnyílnak a 10 részszakaszok. A c alakú 10 részszakaszok nyílásának iránya ennél a kivitelnél váltakozó. Ez azonban semmi esetre sem feltétlenül szükséges kritérium.

A 4a és 4b ábra olyan előnyös kiviteli alakot mutat be, amelynél a 8 feszítőelemek nem azonos 11,12 részszakaszokból állnak. Azok, amelyek a 4, 5 illesztési helyhez csatlakoznak, fél ellipszis alakú 11 részszakaszok, közöttük pedig egy teljes ellipszis alakú 12 részszakasz van elrendezve. Természetesen állhatna a 8 feszítőelem három ilyen elliptikus, o alakú részből is. Ez csupán definíció kérdése, hiszen ugyanilyen joggal ebben az alakban is felismerhetnénk öt c alakú 10 részszakaszt. Minél jobban megváltozik itt a 8 feszítőelem hossza, az ellipszis alakú 11 részszakaszok annál inkább kör alakú elemekké nyúlnak meg.

Az 5a és b ábra szerinti kivitelben csaknem azonosak a 8 feszítőelemek, mint a 3a és 3b ábra szerinti kivitel esetében. A 10 részszakaszok itt csupán másképpen vannak elrendezve.

Azt, hogy a találmány szerinti csapódó csuklós zár alkalmazása nem korlátozódik tartályok hengeres vagy más alakú záraiként való felhasználásra, a 6. ábra mutatja. Itt a találmány szerinti csapódó csuklós pánt egy 20 dobozra van felszerelve. A 20 doboz alsó 1 része a fő 3 csuklópánt útján van a 20 doboz felső 2 részével összekötve. A fő 3 csuklópánt két oldalán két 8 feszítőelem van elrendezve. Mindegyik 8 feszítőelem négy u alakú 26 részszakaszból áll. A 8 feszítőelemek eddig leírt kiviteli alakjaival ellentétben itt a 26 részszakaszok nem a 4 és 5 illesztési helyen átmenő síkban vannak, hanem meander- (kígyóvonal-) vagy inkább harmonikaszerűen kilépnek a síkból a két 4,5 illesztési hely között. A bemutatott példában a 8 feszítőelemek több u alakú 26 részszakaszból állnak, amelyek egymással úgy vannak sorba kapcsolva, hogy a zárhoz képest befelé kidomborodnak, a zárhoz képest kifelé pedig sík felületet adnak. Azok sík 30 részei úgy vannak elrendezve, hogy a zár zárt állapotában a 6, 7 köpenyfalakkal egy síkban vannak. A 26 részszakaszok kidomborodó 31 oldalai azonban a 17 köpenyfalhoz képest kissé benyúlnak a 20 dobozba. A 8 feszítőelemek ilyen kialakítása nemcsak 20 dobozokhoz alkalmas, hanem olyan zárakhoz is, amelyek tartályokon vannak elrendezve. A 8 feszítőelemeknek ilyen kiviteli alakja esetén is a Δ1 hosszváltozás az u alakú 26 részszakaszok szétnyílásával valósul meg. A 8 feszítőelemek a 4,5 illesztési helyek tartományában film 32 csuklópántként is kiképezhetők, bár ez nem feltétlenül szükséges. Ennek az az előnye, hogy a 8 feszítőelemek függetlenül a zár, illetőleg a felső 2 rész helyzetétől, mindig pontosan a két 4, 5 illesztési hely között lévő síkban helyezkednek el. Ez különösen a fröccsöntő szerszám kialakítását egyszerűsíti. Ha egy ilyen 8 feszítőelemet henger alakú zárra alkalmazunk, amint azt a

7. ábra mutatja, akkor a 26 részszakaszok a zár teljesen nyitott állapotában egy legyező alakú, változtatható hosszúságú szalagot alkotnak.

A 8a-8d ábrán a 3a ábrán feltüntetett kiviteli alaknak megfelelő 8 feszítőelem részletrajzai láthatók. A 8a ábra a zár oldalnézetét mutatja a 3 csuklópánt környezetében. Az ábrázolás a fröccsöntési helyzetnek felel meg, ahol a zár teljesen nyitott helyzetben van. Az alsó

HU 216 703 Β rész a felső 2 résszel itt is egy film 3 csuklópánt útján van összekötve. A 8 feszítőelem itt teljesen sík, és a 4, 5 illesztési helyek a felső-, illetőleg alsó 2, 1 részen lévő 14, 15 mélyedésekben vannak elrendezve. A 8b ábra ugyanezt a helyzetet ábrázolja felülnézetben. A rajz síkja az a sík, amely a 4 és 5 illesztési helyeken megy át. Ha megmérjük a távolságot a két 4, 5 illesztési helynek a B-B egyenesen lévő középpontja között, akkor azt tapasztaljuk, hogy ez a 8b, 8c, 8d ábrák közül a 8b ábrán a legkisebb. Ezzel szemben a 8c ábrán, amely a zárat a holtponti helyzetében ábrázolja, a 8 feszítőelem a legnagyobb hosszát érje el, az egyes 10 részszakaszok ekkor vannak a legjobban szétnyitva. A 8b ábrához képest a 8c ábrán a hossznövekedés körülbelül 40%-os.

A zár zárt állapotában, ennek megfelelő helyzet látható a 8d ábrán a két 4, 5 illesztési hely közötti a távolság még mindig nagyobb a 8b ábra szerintinél. Ez azt jelenti, hogy a 8 feszítőelem a zár zárt állapotában még feszültség alatt van. A feszültségmentes állapothoz képest a Δ1 hosszváltozás még ebben az esetben is több, mint 6%.

A találmány szerinti 8 feszítőelemek maximális rugalmas Δ1 hosszváltozását tehát 10 és 50% között célszerű megválasztani. Természetesen ez azonban nagyon erősen függ a geometriai adottságoktól. A százalékos Δ1 hosszváltozás mellett jelentősége van még annak a húzóerőnek is, amelyet a 8 feszítőelem kifejt. Ezt egyrészt a 8 feszítőelem(ek) geometriai kialakítása, másrészt az egyes 10,11,12,26 részszakaszok anyagvastagsága is befolyásolja. Kísérleteink tanúsága szerint ahhoz, hogy magán a záron ne lépjen fel alakváltozás, előnyös, ha az egyes 10, 11, 12, 26 részszakaszok falvastagságát lényegesen, legalább egy nagyságrenddel vékonyabbra választjuk meg, mint a 6, 7 köpenyfalak falvastagságát a 4, 5 illesztési helyek tartományában. Abban az esetben, ha a találmány szerinti megoldásnál a maximális százalékos Δ1 hosszváltozás értékét viszonylag kis értékűre - 2-25% - választjuk, akkor a csapódóhatás elsősorban a holtpont környezetében lép fel. Igen célszerű a zárnak olyan kiviteli alakja, ahol a holtpontban a rugalmas Δ1 hosszváltozás legalább 10%.

A mellékelt, példaként bemutatott rajzokon látható kiválasztott példák is igazolják, hogy a találmány szerinti zár a gyakorlatban igen sokféle kiviteli alakban valósítható meg. Megoldásunknak, amely egy műanyag, csapódó csuklós zár, ez rendkívül lényeges előnye. Szinte csaknem minden gyártó cég, amely például kozmetikai termékeket, élelmiszeripari termékeket vagy ipari vegyszereket gyárt, ragaszkodik ahhoz, hogy terméküknél az adott kiképzés a mindenkori csomagoláshoz alkalmazkodjék. A találmány szerinti megoldás révén csaknem korlátlan lehetőségek állnak e célra rendelkezésre.

Claims (11)

1. Műanyag, csapódó csuklós zár, amely alsó részt és vele csuklópánt útján összekapcsolt felső részt tartalmaz, s amelynek falai a csuklópánt tartományában egyenes vagy görbült kialakításúak, és legalább egy, mindkét résszel egybefüggő feszítőelemmel rendelkezik, amelynek legalább egy-egy, a két rész köpenyfalához közvetve vagy közvetlenül csatlakozó illesztési helye van, azzal jellemezve, hogy az illesztési helyek (4, 5) csuklópántokként (32) vannak kialakítva, és a feszitőelem (8) az illesztési helyek (4, 5) között rugalmasan nyújtható részszakaszokból (10, 11, 12, 26) áll, amelyeket a zár zárt állapotában az illesztési helyeket (4, 5) összekötő felület metsz.

2. Az 1. igénypont szerinti zár, azzal jellemezve, hogy a feszítőelem (8) illesztési helyei (4, 5) a köpenyfalakból (6, 7) kifelé álló konzolokon vannak elrendezve.

3. Az 1. igénypont szerinti zár, azzal jellemezve, hogy a feszítőelem (8) illesztési helyei (4, 5) a köpenyfalakhoz (6, 7) simulóan vannak kiképezve.

4. Az 1. igénypont szerinti zár, azzal jellemezve, hogy a feszítőelem (8) illesztési helyei (4, 5) egymással párhuzamosan vannak elrendezve.

5. Az 1. igénypont szerinti zár, azzal jellemezve, hogy a feszítőelem (8) illesztési helyei (4, 5) egymáshoz képest rézsútosan vannak elrendezve.

6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti zár, azzal jellemezve, hogy egyetlen feszítőeleme (8) van, amely két, az alsó és felső részt (1,2) csuklósán összekapcsoló film csuklópánt (3) között van elrendezve.

7. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti zár, azzal jellemezve, hogy két feszítőeleme (8) van, amelyek egyetlen, az alsó és felső részt (1,2) csuklósán összekapcsoló film csuklópánt (3) két oldalán szimmetrikusan vannak elrendezve.

8. Az 1. igénypont szerinti zár, azzal jellemezve, hogy a részszakaszok (10) egymásba átmenő, a két illesztési hely (4, 5) között lévő síkban hullámos szalagot képező ívelt elemekként vannak kialakítva.

9. Az 1. igénypont szerinti zár, azzal jellemezve, hogy a feszítőelemnek (8) a két illesztési hely (4, 5) között lévő síkból hullámosán kiálló, harmonikaszerű alakzatot képező részszakaszai (26) vannak.

10. Az 5. vagy 9. igénypont szerinti zár, azzal jellemezve, hogy a feszítőelemnek (8) a két illesztési hely (4, 5) között lévő síkban legyezőszerűen elrendezett, változtatható hosszúságú szalagot képező részszakaszai (26) vannak.

11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti zár, azzal jellemezve, hogy 2-25% közötti rugalmas hosszváltozást megengedő feszítőeleme(i) (8) van(nak).