HU215536B - Tároló főleg gyógyászatban való alkalmazásra - Google Patents

Abstract

A találmány tárőló – főleg gyógyászatban való alkalmazáshőz; főlyadék,pőr vagy szilárd készítmény egyidejű elhelyezéséhez, adagőlásáhőz–,amely két egymásra helyezett külső kerülete mentén sszehegesztett,flexibilis műanyag filmből, ürítőcsővel van kialakítva, tővábbá belsőrészén előnyösen a közepén, a tárőlót legalább két részre ősztó és azazők közötti összeköttetést létrehőzó, elvá asztó gyengítetthegesztési szakasszal van ellátva, a kamráknak legalább az egyikekülső felületét bőrító zárt teret képező bűrkőlattal van kialakítva éslegalább egyike bűrkőlatmentesen van kialakít a. A találmány előnye,hőgy a kamrák (1a, 1b) legalább egyikének nedvesség- és gázzárótűlajdőnságú több rétegű flexibilis filmből (6) készült bűrkőlata (5)van, amelynek kötött alsó élrészei (6c) az el álasztó gyengezárórésszel (4) fedésben vannak, és a műanyag film (3) és a bűrkőlat(5) közötti zárt tér (7) részében szárítóanyag (8) és/vagyőxigénelnyelő anyag (9) van elhelyezve. ŕ

Description

A jelen találmány olyan tárolóra vonatkozik, amely több, legalább két kamrából áll, és főleg a gyógyászat területén kerül felhasználásra, elsősorban pedig többkamrás, flexibilis műanyagból készült tárolóra, amely folyékony, szilárd vagy por alakú készítmények egyidejű tárolására és adagolására alkalmas, a tároló kamráinak elválasztó része adott esetben lehetővé teszi a kamrák közötti érintkezést.

A gyógyászatban eddig is használtak olyan flexibilis műanyag tárolókat, amelyek több kamrából álltak és a kamrák elválasztó eszköze adott esetben lehetővé tették közöttük az átjárhatóságot. Mivel ezek a tárolók általában, ha kis mértékben is, de áteresztik a nedvességet és a gázt, felmerül annak a szükségessége, hogy a tárolót egy szárítóanyaggal együtt drága, külső borítóba tegyék, amelynek anyaga gáz- és nedvességálló. Ez az igény akkor merül fel, ha a tárolót antibiotikum vagy más hasonló, az idő folyamán instabillá váló higroszkopikus készítmény tárolásához használják vagy élettani só, vagy hasonló oldat, vagy hígító, tehát folyékony összetevőjű készítmény elkülönített tárolására van szükség.

A szárítóanyag a folyékony összetevőből is elnyeli a vizet, és így a higroszkopikus összetevőt nem szárítja ki tökéletesen, a folyékony rész viszont besűrűsödik.

Az elmondottak következtében a gyakorlatban az instabil higroszkopikus antibiotikumokat vagy hasonló gyógyszereket és az elkülönítve tárolt folyékony adalékokat nem tárolják ilyen flexibilis műanyag tárolókban.

Az antibiotikumot és más, hasonló, idővel instabillá váló gyógyszereket ez okból a felhasználásig gáz- és nedvességbiztos fiolákban tárolják. A felhasználás során a gyógyszert elkülönítve tárolt, élettani só, glukóz, vagy más oldó- vagy hígítófolyadékban feloldják.

Ez az eljárás a gyakorlatban nagyon körülményes, és azzal a kockázattal jár, hogy annak során a gyógyszer baktériummal szennyeződik. Mindezek miatt kifejlesztettek olyan tárolókat, amelynél az instabil antibiotikumot egy üvegfiolában, a folyékony összetevőt egy flexibilis műanyag tárolóban helyezik el, és ezek egymással úgy vannak összekapcsolva, hogy abban egy tű is található, amellyel a kapcsolatot át lehet szúrni (például a HEI2-1277 számú japán szabadalmi bejelentés). Ezeknek a tárolóknak az az előnyük, hogy az összekeverést steril körülmények között el lehet végezni, de hátrányuk, hogy igen körülményes az üvegfiola, az átszúró berendezés és a műanyag tartály szétválasztása a hulladékkezelés céljából. Az orvosi hulladék kezelése ugyanis jelenleg a figyelem középpontjába került.

Ismertek továbbá olyan többkamrás tárolók, amelyek oxidációra hajlamos gyógyszerek tárolására alkalmasak (ilyenek például a triptofánt tartalmazó aminosavoldatok és a cukor- vagy elektrolitoldatok; például az SHO 63-20550 számú japán szabadalmi bejelentés). Ezt a fajta tartályt egy drága, gáz- és nedvességzáró külső zacskóba helyezik, oxigénelnyelő anyaggal együtt. Ebben az esetben a második készítmény (cukorvagy elektrolitoldat), amely nem igényli az oxigénelnyelőt, szintén a külső zacskóban van elhelyezve, a gyógyszerrel együtt. Ennek következtében a zacskó nagyobb méretű, az oxigénelnyelő nagyobb hatásfokú, vagy nagyobb mennyiségűnek kell lennie, és így a külső zacskó készítéséhez szükséges gáz- és nedvességzáró anyag mennyisége is több; az eredmény pedig magasabb költséget eredményez.

A találmány elé kitűzött feladat az, hogy kialakítson egy olyan flexibilis műanyag, többkamrás tárolót, amely alkalmas folyékony összetevőjű és por alakú vagy szilárd készítmény elkülönített tárolására abban az esetben is, ha azok higroszkopikusak vagy oxidációra hajlamosak.

A találmány további célja olyan tároló kialakítása, amelyben csökkenthető a drága nedvesség és a gázbiztos film felhasználásának a mennyisége.

A találmány célja továbbá olyan típusú tároló létrehozása, amelyben a szárító- vagy oxigénelnyelő anyag csupán a higroszkopikus vagy oxidációra hajlamos folyékony, por alakú vagy szilárd készítményre fejti ki a hatását. A találmány a kitűzött feladat értelmében olyan kialakítású és típusú tárolót ismertet, amely üvegfiolamentesen van kialakítva, és így a hulladék kezelése egyszerűvé válik.

A találmány a kitűzött feladat alapján tároló - főleg gyógyászatban való felhasználásra folyékony, por alakú vagy szilárd készítmények egyidejű elhelyezéséhez amely két egymásra helyezett külső kerülete mentén összehegesztett, flexibilis műanyag filmből, ürítőcsővel van kialakítva, továbbá belső részén előnyösen a közepén a tárolót legalább két kamrára osztó és az azok közötti összeköttetést létrehozó, elválasztó gyengített hegesztési szakasszal van ellátva, a kamráknak legalább az egyike burkolatmentesen, és legalább egyike pedig külső felületét borító zárt teret képező burkolattal van kialakítva, továbbá a kamra és a burkolat között szárítóés/vagy oxigénelnyelő anyag elhelyezésére alkalmas zárt tér van, amely gáz- és nedvességzáró többrétegű flexibilis filmből készült burkolattal van kiképezve, amelynek kötött alsó élrészei az elválasztó gyengített szakasszal fedésben vannak.

Előnyös, ha a kamrák gyöngített szilárdságú hegesztési szakasszal vannak elválasztva, amely a tároló egy részére gyakorolt külső nyomás és az ennek következtében előálló belső nyomás hatására könnyen nyitható részt képez, és a kamrák gyöngített hegesztési szakasszal vannak elválasztva.

Egy előnyös kiviteli alak szerint a tárolónál két gyöngített szakasszal van elválasztás kialakítva, amelynek egyike hegesztésmentes.

Célszerű, ha a gyöngített szakasz a tárolót képező flexibilis film belső felületének közvetlen hőhegesztésével van kialakítva.

Gazdaságos kialakítást érhetünk el, ha a tárolót képező flexibilis filmnek a gyöngített hegesztési szakasza a film közé helyezett betéttel van kialakítva.

Egy előnyös kialakítás során a burkolat alsó szegélye a két gyengített hegesztési szakasz közötti részhez van hegesztve.

Választhatjuk azt a megoldást is, amelynél a burkolattal ellátott kamrában por, és a burkolatmentes kamrákban folyadék van.

HU215 536 B

A találmány szerinti kialakítás szerint előnyös, ha a burkolattal ellátott kamrában folyadék, a burkolatmentes kamrában pedig por van, és a többkamrás tároló burkolattal ellátott kamrájában folyadék, a burkolatmentes kamrában pedig attól eltérő folyadék van elhelyezve.

A találmány szerinti tároló előnye, hogy szokványos, oxidációra nem hajlamos és nem higroszkopikus anyag, akár folyékony vagy por, illetve szilárd állapotban, a burkolatmentes kamrában tárolható. Bár ez a burkolatmentes kamra alacsony gáz- és nedvességzáró képességű műanyagból készül, a benne tárolt anyag lévén szokványos - hosszú ideig tárolható.

Másrészről további előnyt jelent egy olyan speciális anyag, amely oxidációra hajlamos és higroszkopikus, a burkolattal ellátott kamrában helyezhető el. Ez a kamra szintén műanyagból készül, az arra jellemző alacsony nedvesség- és gázzáró képességekkel. Azonban az ezt körülvevő burkolat nedvesség- és gázzáró filmből készül, a kamra és a burkolat közötti zárt térben szárítóés/vagy oxigénelnyelő anyag van elhelyezve, és így a speciális készítmény, dacára az azt befogadó kamra nevesség- és gázáteresztő tulajdonságainak, hosszú ideig tárolható károsodás nélkül.

Előnyt jelent az is, hogy ez a tároló, annak ellenére, hogy műanyagból készül, zavarmentesen felhasználható olyan higroszkopikus, instabil készítmények, mint például antibiotikumok, valamint folyékony összetevők, mint például oldószerek vagy hígítók tárolására.

Végezetül, mivel a szárító- és/vagy oxigénelnyelő anyag, amely a burkolt kamra és az azt körülvevő burkolat között helyezkedik el, nem érintkezik a burkolatmentes kamrával, nem befolyásolja az abban tárolt szokványos anyagot, és nem is károsítja.

Ezen túlmenően jelen tároló nagyrészt műanyagból és kisebb részt a gázbiztos filmből áll, ezek mindegyike flexibilis, a hulladékkezelés egyszerű, nincs szükség a tároló elemeinek szétválasztására.

1. ábra a tároló egy gyenge zárórésszel ellátott kiviteli alakjának nagyított, függőleges metszete; a

2. ábra az 1. ábra szerinti kiviteli alak elölnézete; a

3. ábra az 1. ábra szerinti A jelű részlet nagyított metszete; a

4. ábra az 1. ábra szerinti B jelű részlet nagyított metszete; az

5. ábra az 1. ábrán látható tároló előállítására szolgáló eljárás előnyös foganatosítási módjának lépései axonometrikus ábrázolásban; a

6. ábra az 1. ábrán látható tároló előállítására szolgáló eljárás további foganatosítási módjának lépései axonometrikus ábrázolásban; a

7. ábra az 1. ábra szerinti kiviteli alak módosított vázlata; a

8. ábra az 1. ábra szerinti kiviteli alak további módosításának elölnézete; a

9. ábra a 8. ábra szerinti kiviteli alak részlete függőleges metszetben; a

10. ábra a 8. ábra szerinti kiviteli alak változata sematikus ábrázolásban;

all. ábra az 1. ábra szerinti tároló kiviteli alakjának módosított gyenge zárórésze részmetszetben; a

12. ábra a tároló gyenge zárórészének további módosítása elölnézetben; a

13. ábra a 12. ábrán vett 13-13 metszésvonal szerinti metszet; a

14. ábra a tároló két gyenge zárórésszel ellátott kiviteli alakjának függőleges metszete; a

15. ábra a 14. ábra szerinti kiviteli alak elölnézete; a

16. ábra a 14. ábra szerinti gyenge zárórészek kinagyított metszete; a

17. ábra a tároló két gyenge zárórésszel ellátott kiviteli alakjának előállítására szolgáló eljárás előnyös foganatosítási módjának lépései axonometrikus ábrázolásban; a

18. ábra a tároló két gyenge zárórészének módosított részlete nagyított részmetszetben; a

19. ábra a tároló két gyengített hegesztés szerinti szakasz kiviteli alakjának vizsgálati ellenőrzése.

Az 1. ábrán látható a hajlékony műanyag 1 tároló, amely a 2 ürítőcsővel van kialakítva.

A műanyag 1 tároló két egymásra helyezett hajlékony 3 műanyag filmből készül, amelyek külső kerületi élük mentén termikusán vannak összehegesztve.

A 3 műanyag film könnyen megmunkálható, olcsó műanyag film, amelyet gyógyászati területen hajlékony műanyag tárolók előállítására használnak.

A 3. ábrán látható a 3 műanyag film, amely két rétegből, egy polietilén 3a külső rétegből, és polietilén és polipropilén keverékéből készült 3b belső rétegből áll.

Amint ezt az 1. ábra mutatja, a műanyag 1 tárolónak 4 gyenge zárórésze van, amely az 1 tárolóra keresztben, magasságának egy közbenső részén, előnyösen felfelé helyezkedik el, és termikus hegesztéssel van kialakítva.

A 4 gyenge zárórész úgy van kialakítva, hogy az egymással szemben lévő filmlapokat szükség esetén az 1 tároló belső nyomásának felhasználásával el lehet választani egymástól. A belső nyomást az 1 tároló megnyomásával növeljük meg. A 4 gyenge zárórész zárási szilárdságának kisebbnek kell lennie a műanyag 1 tároló kerületi élrészének zárási szilárdságánál.

A műanyag 1 tároló belsejét a 4 gyenge zárórész két kamrára, az la felső kamrára és az lb alsó kamrára osztja. Az la felső kamrát képező 1A felső tárolórészelem az 5 burkolatba van zárva, míg az lb alsó kamrát képező IB alsó tárolórészelem burkolatmentesen van kialakítva.

Az 5 burkolat különleges 6 filmből készül, amely a nedvességet és gázt nem engedi át, így jó gázzáró tulajdonságokkal rendelkezik. A 4. ábra szemlélteti a 6 filmet, amely a 6a külső rétegből és a polietilén 6b belső rétegből álló többréteges film. A 6a külső réteg két réteg polietilén-tereftalátból és polivinilidén-kloridból áll. A 6a külső réteget képező polivinilidén-klorid helyettesíthető szilikabevonatú polivinilalkohol-filmmel.

HU 215 536 Β

Az 1. ábrán látható, hogy az 5 burkolat két rétegű különleges 6 filmből készül, amelyek úgy vannak elhelyezve, hogy körülveszik az 1A felső tárolórészt. A 6 film rétegeinek kerületi szakaszaiból azok a részek, amely nem érintkeznek az 1A felső zárolórésszel, termikusán az 1A felső tárolórész külső felületéhez vannak hegesztve a 6 film 6c alsó élrészeknél. A kötött 6c alsó élrészek fedésben vannak a 4 gyenge zárórésszel.

Az 1A felső tárolórész és az 1A felső tárolórészt körülfogó 5 burkolat között zárt 7 tér van. A 7 zárt térben 8 szárítószer és 9 oxigénabszorber van elhelyezve. 8 szárítószerként például szilikagél vagy sajtolt neolit alkalmazható. 9 oxigénabszorberként a kereskedelemben beszerezhető oxigénabszorberek, így az AGELESS (a Mitsubishi Gas Chemical Co., Inc. márkaneve) és egy amorf rezet tartalmazó oxigénabszorber is alkalmazható. A 8 szárítószer és a 9 oxigénabszorber integrált darabként is használható.

A burkolt 1A felső tárolórészben elhelyezhető például egy higroszkópos és/vagy oxidálásra érzékeny 10 porkészítmény, míg a burkolat nélküli IB alsó tárolórészben elhelyezhető például egy szokásos 11 folyékony készítmény.

A termikus hegesztések készítésének hőmérséklete a műanyag 1 tárolótest teljes kerületi részén, valamint az 5 burkolat felső részén és oldalélrészein a legmagasabb, az 5 burkolatnak a műanyag 1 tárolóhoz hegesztett alsó élrészein kevésbé magas, és a 4 gyenge zárórésznél a legalacsonyabb. Ebből következik, hogy a kötés szilárdsága a 4 gyenge zárórészben a legkisebb.

Az 5. ábrán a 1. és 2. ábrán látható 1 tároló előállítási eljárásának előnyös foganatosítási módja. Ezt az eljárást az 5a-e. ábra segítségével írjuk le.

Először, ahogyan ez az 5a. ábra mutatja, a két réteget a 3. ábra szerinti 3 műanyag filmet egymásra helyezzük úgy, hogy a 3b belső rétegek érintkezésbe kerüljenek egymással, és az egység három oldalát termikusán lehegesztjük, kialakítva az 1 tárolót. Ez után a 4 gyenge zárórészt hozzuk létre az 1 tároló közbenső részén, és a 2 ürítőcsövet csatlakoztatjuk az 1 tárolóhoz, majd kialakítjuk az la felső kamrát képező 1A felső tárolórészt, valamint lb az alsó kamrát képező, és az 1A felső tárolórésztől elválasztott IB alsó tárolórészt.

Ez után 11 folyékony készítményt töltünk az IB alsó tárolórészbe annak nyitott részén át. A két, 1A és IB tárolórész nyitott részét sterilizáló hevítés után termikusán lehegesztjük, amint ez az 5b. ábrán látható.

Ezt követően az 1A felső tárolórész egyik oldalát levágjuk, és ezt a részt szükség esetén szárítjuk.

Amint az 5d. ábrán látható, az 5 burkolattal burkoljuk az 1A felső tárolórészt, amelyhez a 4. ábrán látható különleges 6 filmet használjuk. Az 5 burkolat egyik, az 1A felső tárolórész nyitott oldalának megfelelő oldalát ugyancsak nyitva hagyjuk.

Végül 10 porkészítményt helyezünk az 1A felső tárolórészbe, a 8 szárítószert és a 9 oxigénabszorbert az 1A felső tárolórész és az 5 burkolat közötti 7 térbe helyezzük, majd az 1A felső tárolórészt és az 5 burkolatot a nyitott oldalukon termikusán lehegesztjük. Az 5e. ábra mutatja az így kiképzett tárolót, amelynek két kamrája van.

A nyílások lehegesztése előtt kívánatos a nyitott terekben a levegőt az oxigén eltávolítása végett nitrogénnel helyettesíteni.

Folyékony készítmény helyezhető a burkolt 1A felső tárolórészbe, és folyékony vagy por alakú készítmény helyezhető a burkolatmentes IB alsó tárolórészbe például az előző példaképpeni eljáráshoz hasonló eljárással. Az ezeket a készítményeket befogadó 1 tároló úgy készíthető el, hogy egy 2 ürítőcsövet csatlakoztatunk az tárolóhoz, majd a megadott készítményeket betesszük a megfelelő, ΙΑ, IB tárolórészbe, lezárjuk a töltőnyílásokat, a tartalmat autoklávban sterilizáljuk, majd az 5 burkolatot helyezzük az 1A felső tárolórészre, és ez után oxigénabszorbert teszünk a közöttük lévő zárt 7 térbe, és lehegesztjük az 5 burkolat oldalnyílását.

A 6. ábrán az 5. ábra szerinti eljárástól eltérő, példaképpeni előállítási eljárás látható. Ezt az eljárást a következőkben a 6a-j. ábra segítségével íijuk le.

Egy kétrétegű 3 műanyag filmben, amely hasonló a

3. ábrán láthatóhoz, 2a ürítőcsőlyukat alakítunk ki, ahogyan ez a 6a. ábrán látható.

Ez után a 6b. ábra szerint termikus hegesztéssel a ürítőcsövet csatlakoztatjuk a 2a ürítőcsőlyukkal fedésben a 3 műanyag film külső rétegéhez, vagyis a polietilénréteghez. A 3 műanyag filmet ez után kétrét hajtogatjuk a 2 ürítőcsövön átmenő egyenes mentén, ahogyan ez a 6c. ábrán látható.

Ez után a 6d. ábra szerint a 3 műanyag film két nyelvét kerületi részükön - kivéve a gyógyászati folyékony készítmény és a porkészítmény számára szolgáló 12, 13 töltőnyílásnál - 170-200 °C hőmérsékleten termikusán összehegesztjük kialakítva a műanyag 1 tárolót. Ahogyan ezt a 6e. ábra mutatja, a 12 töltőnyílás lehegeszthető, és csupán a 13 töltőnyílás nyitott.

Ez után a tároló egy közbenső részén 4 gyenge zárórészt alakítunk ki 110-130 °C hőmérsékleten végzett termikus hegesztéssel, ahogyan ez a 6e. ábrán látható. A 6d. és e. ábrán az 1 tároló felülről lefelé fordítva látható.

Ezt követően kialakítjuk a 4 gyenge zárórésszel elválasztott 1 A, IB tárolórészt, majd betöltjük a gyógyászati folyékony készítményt az IB alsó tárolórészbe a 13 töltőnyíláson át, és a két, 12, 13 töltőnyílást termikusán lehegesztjük, ahogyan ez a 6f. ábrán látható. Ezt nagynyomású gőzzel végzett sterilizálás követi.

Ez után, ahogyan ez a 6g. ábrán látható, a sterilizált tárolót kívül megszárítjuk, a 12 töltőnyílás részét aszeptikus atmoszférában a 12 töltőnyílás újbóli nyitása végett levágjuk, és szárítás és tisztítás végett tiszta levegőt juttatunk az 1A felső tárolórész belsejébe a 12 töltőnyíláson át.

Ez után, ahogyan ez a 6h. ábrán látható, a 10 porkészítményt aszeptikus körülmények között, a 12 töltőnyíláson át betöltjük az 1A felső tárolórészbe, majd a töltőnyílást termikusán lehegesztjük.

Ez után, ahogyan ez a 6i. ábrán látható, egy 5 burkolattal körülzárjuk az 1A felső tárolórészt. Ehhez két rétegű 4. ábra szerinti különleges 6 filmet használunk. Előnyös módon a két film közül az egyik átlátszó, míg a másik nem. A termikus hegesztés alkalmas hőmérsékle4

HU 215 536 Β te az átlátszó rétegnél 150-170 °C, a nem átlátszó, például felhordott alumíniumréteggel ellátott vagy alumíniummal bevont filmnél körülbelül 130 és körülbelül 150 °C között van.

Ezt követően 8 szárítószert és 9 oxigénabszorbert helyezünk az 1A felső tárolórész és az 5 burkolat közötti 7 térbe az 5 burkolat oldalnyílásán át, majd a nyílást termikusán lehegesztjük. A 6j. ábrán látható a találmány szerinti kész tároló, amelynek két kamrája van.

A nyílások lehegesztése előtt kívánatos a nyitott terekben a levegőt az oxigén eltávolítása végett nitrogénnel helyettesíteni.

A fenti eljárásban a kötések létrehozásához alkalmazott hőmérsékletet optimálisan a használt film anyagától és a lezárás kívánt szilárdságától függően határozzuk meg. Ez a hőmérséklet nincs a fentebb közölt hőmérséklet-tartományokra korlátozva.

Az 5. és 6. ábrán látható eljárással előállított, találmány szerinti 1 tárolók 1A felső tárolórészét műanyag film képezi, amelynek a külső rétege polietilénből, belső rétege polietilén és polipropilén keverékéből készült. Ennek az a hátránya, hogy az 1A felső tárolórész - bár nagyon kis mennyiségben - átengedi a nedvességet és gázt (oxigént). Az 1A felső tárolórész azonban különleges, nedvesség- és gázzáró tulajdonságokkal rendelkező 5 burkolattal van ellátva, és az 1A felső tárolórész és az 5 burkolat közötti zárt 7 térben 8 szárítószer és/vagy 9 oxigénabszorber van. Ennek eredményeként az 5 burkolat és az említett két szer megszünteti az 1A felső tárolórész említett hátrányát. Ennek megfelelően higroszkópos és/vagy oxidálásra érzékeny porkészítmény hosszú ideig tárolható az 1A felső tárolórészben annak ellenére, hogy ez a tárolórész műanyagból készült. Az 1A felső tárolórészt és az IB alsó tárolórészt elválasztó 4 gyenge zárórésznek a legkisebb a zárási szilárdsága az összes lezárás közül. Ezért amikor a tárolórészt megnyomják az abban fennálló belső nyomás növelése végett, akkor a megnövekedett nyomás elválasztja a 4 gyenge zárórészt. Ez lehetővé teszi, hogy az 1A felső tárolórész és az IB alsó tárolórész érintkezzen egymással, és így a megfelelő tárolórészben lévő folyékony készítmény és porkészítmény aszeptikus feltételek között a kívánt oldattá keveredhet.

A fenti kiviteli alakban használható porkészítmények például antibiotikumok, rákellenes, szteroid, fibrinolitikus, vitamin- és hasonló készítmények, amelyek higroszkóposak, és oxidálásra, valamint termikus degradálódásra érzékenyek. A használható folyékony készítmények például fiziológiai sóoldat, glükózoldat és hasonló oldószeroldatok vagy hígítószerek, továbbá desztillált víz injekciózáshoz. Az antibiotikumok és hasonló porkészítmények között vannak olyanok, amelyeket az alsó tárolórészben lévő folyékony készítményben történő oldás előtt nátrium-karbonátban vagy hasonló alkáli oldószerben vagy más kisegítő oldószerben kell oldani. Ebben az esetben a porkészítményt tartalmazó kamrán nem ábrázolt injekciós nyílás van, hogy az oldószert vagy hasonlót injektálni lehessen.

A műanyag tároló előállításához ugyan rendszerint a 3. ábra szerinti felépítésű, többrétegű filmet használjuk, de használható polietilén és polipropilén kiválasztott műgyanták legalább egy kombinációjából vagy ezeknek a műgyantáknak az elegyeiből készített, egyréteges vagy többréteges film is. Előnyös egy kétrétegű film használata, amelynek lineáris, kis sűrűségű polietilén és polipropilén elegyéből készült belső rétege, és lineáris kis sűrűségű polietilénből készült külső rétege van. Az 5 burkolat különleges filmjeként használható polivilidénkloridból, polietilén-tereftalátból, alumíniumbevonatú filmből, etilén-vinil-alkohol kopolimerből és szilikabevonatú filmből készült egyréteges vagy többréteges lap. Ha a burkolatot közvetlenül a műanyag tárolótesthez kell termikusán hozzáhegeszteni, akkor legalább a burkolathoz többrétegű filmet ajánlatos használni, hogy a burkolat legbelső rétegének anyaga azonos legyen a műanyag tárolótest legkülső rétegének anyagával, és így kellő lezárás alakuljon ki. Ha például a tároló külső rétege lineáris, kis sűrűségű polietilén, akkor kívánatos, hogy a burkolat legbelső rétegeként lineáris, kis sűrűségű polietilént használjunk.

Bár az előző kiviteli alakban a porkészítmény a burkolt tárolórész kamrájába, és a folyadék a burkolatmentes tárolórész kamrájába van zárva, a porkészítmény és a folyékony készítmény helyét fel is lehet cserélni, ha az alkalmazási cél ezt kívánja.

Folyékony készítmény van a burkolt tárolórészben és porkészítmény van a másik tárolórészben például abban az esetben, amelyben a folyékony készítmény egy aminosavkészítmény vagy hasonló, amely hozzáadott ciszteint vagy triptofánt tartalmaz és oxidálódásra érzékeny, a porkészítmény pedig egy cukor, egy elektrolit vagy ezek keveréke. Ebben az esetben esetleg csak egy oxigénabszorber van a burkolat és a tárolórész közötti térben elhelyezve.

Folyékony készítmény van a burkolt tárolórészben és egy másik folyékony készítmény van a másik tárolórészben abban az esetben, amelyben az első folyékony készítmény oxidálódásra érzékeny, például ciszteint vagy triptofánt tartalmazó aminosavkészítmény, vagy egy vitaminkészítmény, és a második folyékony készítmény egy cukor- vagy elektrolitkészítmény.

Egy másik ilyen példában az első folyékony készítmény könnyen oxidálódó zsíremulzió vagy hasonló, és a második folyékony készítmény egy cukor- vagy elektrolitkészítmény.

Lehetséges továbbá szilárd készítményt zárni az egyik tárolórészbe, és folyékony készítményt zárni a másik tárolórészbe. Ilyen por alakú, folyékony és szilárd készítményekre további példák a különböző nutriens készítmények és gyógyszerek, amelyeket intravénásán vagy enterálisan (csöves vagy orális bevitellel) adnak be.

Bár a burkolat és a felső tárolórész közötti térben szárítószer és oxigénabszorber van, lehetséges, hogy ezek közül a szükségletnek megfelelően csak az egyiket használjuk. Ezenkívül a burkolat helyileg vagy teljesen alumíniumbevonatú filmből készülhet, hogy a belső rész fénytől védve legyen. Kívánatos azonban átlátszatlan alumíniumbevonatú filmet használni tárófilmként a tárolónak azon az oldalán, ahol a szárítószer és az oxigénabszorber van. A burkolatként alkalmazott alumínium5

HU 215 536 Β bevonatú film kívánat esetén lehet olyan kivitelű, hogy a készítmény használatakor helyileg vagy teljesen le lehet hámozni. Annak érdekében, hogy az átlátszó zárófilm által határolt térben az oxigén elnyelése és a szárítás kielégítő legyen, egy 14 lyuk készíthető a 4 gyenge zárórész kötésének felső végén, ahogyan ez a 7. ábrán látható. Az ábrázolt módon átlátszatlan 15 lapot lehet bedugni, hogy a 8 szárítószert és 9 oxigénabszorbert kívülről ne lehessen látni, és a használó személy könnyen ellenőrizni tudja a bezárt porkészítményből készült oldatot. Előnyös módon a 15 lap színe olyan, hogy könnyen lehetővé teszi az oldat ellenőrzését a bezárt porkészítmény színének megfelelően, és perforálva van, hogy biztositársa az oxigén és a nedvesség sima elnyelését. A fedélnek az a része, amely szemben van azzal az oldallal, ahol a 15 lapot bedugták, átlátszó, hogy látni lehessen az 1A felső tárolórészben lévő porkészítményt vagy hasonlót.

Ahogyan ez továbbá a 8. és 9. ábrán látható, az 5 burkolatban célszerű elhelyezni a 16 kihúzónyílást, amely egy nedvesség- és gázzáró filmből készült, eltávolítható 17 védőlappal van lezárva úgy, hogy az 1 tároló használata után a 17 védőlap lehúzható, hogy a 8 szárítószert és a 9 oxigénabszorbert ki lehessen vermi. Ez biztosítja a hulladék könnyű elhelyezését, mivel a hulladékanyagokat fajtánként lehet csoportosítani.

Az eddig leírt kiviteli alak szerint az 1 tárolónak két la, lb kamrája van a folyékony készítmény és egyfajta porkészítmény egyedi befogadására, de az tároló ellátható kettőnél több la_b la₂ kamrával is, ahogyan ez a 10. ábrán látható. Az 5 burkolaton belül van egy IA’ tárolórész. Az IA’ tárolórészben la) és la₂ kamra van, amely kétfajta porkészítményt (vagy egy porkészítményt és egy szilárd készítményt) tartalmaz. A burkolatmentes IB alsó tárolórészben folyékony készítmény van. A por alakú vagy szilárd készítményeken kívül folyékony készítmények számára is lehet több kamrát kialakítani.

Az előző kiviteli alakban a gyenge 4 zárórészt úgy alakítjuk ki, hogy közvetlenül összekötjük az 1 tárolót képező két lap belső rétegét. Egy másik változat szerint a gyenge 4 zárórész kialakítható úgy, hogy termikusán összehegesztünk két lapot, amelyek között egy többrétegű betétfilm van elhelyezve. All. ábrán egy módosító kialakítás látható, amelyben kétrétegű betétfilmet használunk. Látható a 3 műanyag film, amely egyrétegű vagy többrétegű tárolót képező film. A 3 műanyag film egyik oldalán, a legbelső rétegén a 18 lap látható, amelynek nagy a termikus hegesztési szilárdsága, és a 3 műanyag film másik oldalán, a legbelső rétegen egy 19 lap, amelynek kicsi a termikus hegesztési szilárdsága. A 3 műanyag film és a 19 lap a gyenge 4 zárórészt képezi. Ha például a 3 műanyag film egyrétegű polietilén- vagy polipropilénfilm, akkor a 18 lap ugyanabból az anyagból készül, mint a 3 műanyag film, vagyis polietilénből vagy polipropilénből, és a 19 lap polietilén és polipropilén keverékéből készül. Ebben a példában a 3 műanyag film két lapja zacskó alakban a kerületen van összeillesztve és termikusán hegesztve. Egy másik változat szerint azonban cső alakú felfújható film is használható. Ebben az esetben úgy lehet gyenge zárórészt készíteni, hogy a csőben, annak egy közbenső részén nyílást készítünk, a nyíláson át bedugjuk a csőbe a 18, 19 lapot, majd a csövet és a lapokat kívülről sajtolva összehegesztjük. A gyenge 4 zárórész esetleg kialakítható közvetlen hegesztési módszerrel, többréteges cső alakú felfújható filmet használva.

A gyenge 4 zárórész helyett elválasztó elemként elszakítható dugó is használható. Ez szükség esetén lehetővé teszi az összeköttetést a két la, lb kamra között. Kialakítása közvetlen hegesztési módszerrel vagy többréteges betétfilmes hegesztési módszerrel történik. A 12. és 13. ábrán látható, hogy egy flexibilis lapból készült tárlótest oldhatatlan módon termikusán össze van hegesztve egy közbenső részén, és így a 20 válaszfalat és két szomszédos, elválasztott la, lb kamra képezi. A 20 válaszfalban 21 összekötő lyuk van kialakítva. Az egyik végén zárt 22 dugót helyezünk a 21 összekötő lyukba. Amikor a tároló tartalmát használni kell, akkor a 22 dugót elszakítják, és ekkor a két la, lb kamra kommunikálhat egymással. A 20 válaszfalhoz termikusán hozzá van hegesztve egy burkolat, ami így az edényhez csatlakozik.

A gyenge 4 zárórészt helyettesítő elválasztó elemként használható továbbá egy eltávolítható csipesz, amely a hajlékony lapra csíptetve elválasztja a két kamrát (lásd az SHO 63309263 számú vizsgálatlan japán szabadalmi közzétételt).

Az előző kiviteli alakban az 5 burkolatot képező két 6 filmlapot közvetlenül kerületi részükön hegesztjük termikusán össze, de a lapokat össze lehet hegeszteni úgy is, hogy többrétegű betétfilm van közöttük elhelyezve. A hegesztéshez lehet ragasztót vagy hasonlót is használni.

A 14. és 15. ábrán két gyenge 4 zárórész kiviteli alakja látható.

Ebben a kiviteli alakban két, 31 és 32 gyenge zárórész van a műanyag 1 tároló egyik közbenső részén kialakítva. A 31 és 32 gyenge zárórész között van egy 33 térrész. A 33 térrész lényegében (lezáratlan) nyitott.

Az 5 burkolat 34 alsó élrésze termikusán hozzá van hegesztve a 31 és 32 gyenge zárórész közötti 33 térrészhez. A 16. ábrán a termikusán hegesztett kötés nagyítva látható.

A fenti jellemzőtől eltekintve ez a kiviteli alak nem tér el lényegesen az 1. és 2. ábrán látható gyenge zárórésszel ellátott kiviteli alaktól.

Az 5 burkolat 34 alsó élrésze termikusán hozzá van hegesztve a 31 és 32 gyenge zárórész közötti 33 térrészhez. Ezzel elkerüljük annak valószínűségét, hogy a termikus hegesztés megnöveli a 31, 32 gyenge zárórész zárási szilárdságát.

Az 1. és 2. ábrán látható egy zárórészes típus esetén az 5 burkolat alsó élrésze termikusán a műanyag 1 tárolóhoz van hegesztve a gyenge 4 zárórész felett. Ennek megfelelően kívánatos az élrészt úgy lehegeszteni, hogy a gyenge 4 zárórész zárási szilárdságának növekedését a lehető legnagyobb mértékben gátolja, vagy hogy a 4 zárórészt még a zárási szilárdság megnövekedése esetén is zavartalanul le lehessen választani. En6

HU 215 536 Β nek feltétele az 5 burkolat anyagának alkalmas megválasztásával és termikus hegesztés feltételeinek, így a hőmérsékletnek, az időtartamnak és a nyomásnak a meghatározásával határozható meg, amely jelentős korlátozásokkal jár.

A jelen kiviteli alakban az 5 burkolat 34 alsó élrésze úgy hegeszthető a műanyag 1 tárolótesthez, hogy az ne befolyásolja károsan a 31, 32 gyenge zárórész zárási szilárdságát. Ez azzal az előnnyel jár, hogy az 5 burkolat anyagát és a hegesztési feltételeket szabadabban lehet megválasztani, mint az 1. és 2. ábra szerinti kiviteli alak esetében.

A jelen kiviteli alakban továbbá, amelyben az 5 burkolat 34 alsó élrésze a két, 31 és 32 gyenge zárórész között van a 33 térrészhez hegesztve, a 34 alsó élrész 34a hegesztett kötése távolabb van az 1 tároló la felső kamrájától és lb alsó kamrájától, mint ahogyan ez a 16. ábrán látható. Ez kiküszöböli annak valószínűségét, hogy a hegesztési művelet termikusán degradálja az la felső kamrában és az lb alsó kamrában elhelyezett gyógyszerkészítményeket. A higroszkópos vagy oxidálódásra érzékeny gyógyszerkészítmények közül sok érzékeny a termikus degradációra. Az 5 burkolat alsó élrésze viszont termikusán anélkül hegeszthető az tárolóhoz, hogy fennállna ezen készítmények termikus degradációjának valószínűsége.

A találmány szerinti, két gyenge 31, 32 zárórészt tartalmazó, a 14. és 15. ábrán látható edényt például 17a—j. ábra segítségével az alábbi előnyös eljárás szerint lehet előállítani.

Ahogyan ez a 17a. ábrán látható, a 3. ábra szerintihez hasonló kétrétegű 3 műanyag filmben egy 2a ürítőcsőlyukat alakítunk ki.

Ez után, ahogyan ez a 17b. ábrán látható, a 2 ürítőcsövet csatlakoztatjuk a 2a ürítőcsőlyukkal fedésben lévő 3 műanyag film külső, vagyis polietilénrétegéhez. A 3 műanyag filmet ez után kétrét hajtogatjuk a 2 ürítőcsövön átmenő egyenes mentén, ahogyan ez a 17c. ábrán látható.

Ezt követően, ahogyan ez a 17d. ábrán látható, a 3 műanyag film két nyelvét kerületi részükön - kivéve a gyógyászati készítmény és a porkészítmény számára szolgáló 35, 36 töltőnyílásnál - 170-200 °C hőmérsékleten termikusán összehegesztve elkészítjük a műanyag 1 tárolót. Ahogyan ez a 17f. ábrán látható, a 35 töltőnyílás lehegeszthető, és csak a 36 töltőnyílás marad (lehegesztetlen) nyitott.

Ez után a tároló egy közbenső részén két, 31 és 32 gyenge zárórészt alakítunk ki körülbelül 110 és körülbelül 130 °C közötti hőmérsékleten végzett termikus hegesztéssel, ahogyan ez a 17e. ábrán látható. A két gyenge 31, 32 zárórész között a 33 térrész van. Célszerűen a 32 gyenge zárórész 10 mm széles, és a 31 gyenge zárórész körülbelül 5 mm széles. A 17d. és e. ábrán a tároló felülről lefelé fordítva látható.

Ezt követően kialakítjuk a 31, 32 gyenge zárórésszel elválasztott 1A felső tárolórészt és IB alsó tárolórészt, majd betöltjük a gyógyászati 11 folyékony készítményt az IB alsó tárolórészbe a 36 töltőnyíláson át, és két, 35, 36 töltőnyílást termikusán lehegesztjük, ahogyan ez a 17f. ábrán látható. Ezt autoklávban végzett sterilizálás követi.

Ez után, ahogyan ez a 17g. ábrán látható, a sterilizált tárolót kívül megszárítjuk, a 35 töltőnyílás részét aszeptikus atmoszférában a 35 töltőnyílás újbóli nyitása végett levágjuk, és szárítás és tisztítás végett tiszta levegőt juttatunk az 1A felső tárolórész belsejébe a 35 töltőnyíláson át.

Ez után, ahogyan ez a 17h. ábrán látható, a 10 porkészítményt aszeptikus körülmények között, a 35 töltőnyíláson át betöltjük az 1A felső tárolórészbe, majd a 35 töltőnyílást termikusán lehegesztjük.

Ez után, ahogyan ez a 17i. ábrán látható, egy 5 burkolattal körülzárjuk az 1A felső tárolórészt. Ehhez két réteg 4. ábra szerinti különleges 6 filmet használunk. Előnyös módon a két film közül az egyik átlátszó, a másik nem.

Annak érdekében, hogy a betöltött 10 porkészítmény lényegében hőmentes legyen, amikor a 6 filmet termikusán hozzáhegesztjük az 1A felső tárolórész éléhez, előnyös módon körülbelül 5 mm-es távközt hagyunk a 6 film 6b hegesztett kötése és az 1A felső tárolórészben lévő la felső kamra között. Ebből a célból az 1A felső tárolórész kerülete 1A kötésének (lásd a 17h. ábrát), különösen a szemben lévő oldalrészein, 5 mm-nél szélesebbnek kell lennie. Ez a szélesség, tekintettel a 6 film hegesztési szélességére, rendszerint körülbelül 7 mm és körülbelül 10 mm között van.

Az 5 burkolat 34 alsó élrésze a két, 31 és 32 gyenge zárórész közötti 33 térrész helyén van hegesztve, ahogyan ez a 16. ábrán látható. A hegesztési hőmérséklet körülbelül 150 °C és körülbelül 170 °C között van, ha az alkalmazott 6 film átlátszó, és 130-150 °C, ha az alkalmazott film sötét, alumíniumbevonatú film.

Ahogyan ez a 17i. ábrán látható, az 1A felső tárolórész körül lévő 5 burkolat kezdetben az egyik oldalán, a 37 nyílásnál nyitott. Egy 8 szárítószert és egy 9 oxigénabszorbert teszünk az 5 burkolat és az 1A felső tárolórész közötti zárt 7 térbe a 37 nyíláson át, majd a 37 nyílást lehegesztjük. A 17j. ábrán látható a találmány szerinti, így kész tároló, amelynek két kamrája és két gyenge zárórésze van. A nyílások lehegesztése előtt kívánatos a nyitott terekben a levegőt az oxigén eltávolítása végett nitrogéngázzal helyettesíteni.

A 31, 32 gyenge zárórészt úgy alakítjuk ki, hogy egy hengerkészülékkel felmelegített szerszámot sajtolunk az 1 tárolóhoz. A zárórészek kialakítására szolgáló szerszámnak két bordája van, amelyeknek a hőmérséklete villamos fűtőegységgel beállítható, és amelyeket a hengerkészülékkel fel és le lehet mozgatni.

A fenti kiviteli alakban a kötések létrehozásához alkalmazott termikus hegesztés hőmérsékletét optimális hőmérséklet-tartományba állítjuk be a használt film anyagától és a lezárás kívánt szilárdságától függően. Ennek megfelelően a fentebb közölt hőmérséklet-tartományok nem korlátozóak.

Az előző példaképpeni eljárásban a gyenge zárórészeket úgy alakítjuk ki, hogy a tárolót képező két filmlap belső felületét közvetlenül összehegesztjük.

HU 215 536 Β

A gyenge zárórészeket egy másik változat szerint úgy alakítjuk ki, hogy termikusán összehegesztünk két filmlapot, amelyek között egy többrétegű betétfilm van tartva. A 18. ábrán annak egy módosítása látható, amelyben kétrétegű betétfilmet használunk. Látható a 3 műanyag film, amely egyrétegű vagy többrétegű tárolót képező film, a 3 műanyag film egyik oldalán, a legbelső rétegen a 38 lap, amelynek magas a termikus hegesztési szilárdsága, és a 3 műanyag film másik oldalán, a legbelső rétegen a 39 lap, amelynek alacsony a termikus hegesztési szilárdsága. A 3 műanyag film és a 39 lap 31, 32 gyenge zárórészt képez. Ha például a 3 műanyag film egyrétegű polietilén- vagy polipropilén-film, akkor a 38 lap ugyanabból az anyagból készül, mint a 3 műanyag film, vagyis polietilénből vagy polipropilénből, és a 39 lap polietilén és polipropilén keverékéből készül. A betétfilm kettéosztható a 31 gyenge zárórész és a 32 gyenge zárórész számára. Az 5 burkolat a többrétegű betétfilm hegesztésével egyidejűleg hegeszthető a 3 műanyag filmhez. A gyenge zárórésszel rendelkező típusú kiviteli alakhoz hasonlóan a gyenge zárórészeket ki lehet alakítani a közvetlen hegesztési módszerrel vagy többrétegű betétfilm hegesztésének módszerével, egy- vagy többrétegű cső alakú felfújható filmet használva a 3 műanyag film helyett, a műanyag 1 tároló kialakításához.

Bár a találmányt a fentiekben több kiviteli alak kapcsán írtuk le, a találmány nem korlátozódik ezekre a kiviteli alakokra, hanem természetesen különböző módokon valósítható meg az igényponti definíció teqedelmének keretén belül.

A találmány szerinti, két gyenge zárórésszel ellátott tárolókat vizsgáltuk a zárórészek nyitása szempontjából, vagyis vizsgáltuk a gyenge zárórészek nyitásához szükséges erőt és az erő változásait. A tárolóknak két kamrájuk volt szokványos parenterális oldat számára, és a két zárórész közé termikusán zárófilm (burkolat) volt hegesztve.

A tárolók kialakításához a burkolat egyik oldalát képező, átlátszó zárófilmet az edények homlokoldalához hegesztettük 160 °C hőmérsékletű fűtőlapon 5 másodperc alatt. A burkolat másik oldalát képező alumínium zárófilmet az edény hátoldalához hegesztettük 160 °C hőmérsékletű szerszámon 2 másodperc alatt. A gyenge zárórészek nyitásához szükséges erőt a következő módszerrel mértük.

100 mm átmérőjű 40 nyomókészüléket erősítettünk egy Strograph-M2 jelű nyomó-szakítógéphez (a Toyo Seiki Seisakusho Co., Ltd. gyártmánya), és 50 mm/perc sebességgel a tárolónak az oldatot tartalmazó 41 tárolórészéhez nyomtuk. Mértük a készülékre ható nyomást, amikor a zárórészek kinyíltak. A tárolót kétrétegű filmből készítettük, amelynek a belső rétege lineáris kis sűrűségű polietilén és polipropilén 2:1 arányú keverékéből, a külső rétege lineáris kis sűrűségű polietilénből készült. Az oldatot tartalmazó edényrészben 100 ml folyadék volt. A gyenge zárórészeket nyitó kezdeti erőt 30 kg-ra állítottuk be. Az eredményeket az 1. táblázat tartalmazza.

1. táblázat

A lezárást nyitó erő
ni	n2	n3	n4	n5	n6	n7	átlag	standard eltérés
24	34	33	31	32	30,5	28	30,36	3,55

A vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a találmány szerinti edénynél a nyitóerő kicsi lehet. Hét tárolómintánál határozott, körülbelül 30 kg értéke volt, az erő változásai csökkentek, és ezért biztosítva volt a könnyű nyithatóság.

Claims (9)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Tároló - főleg gyógyászatban való alkalmazáshoz; folyadék, por vagy szilárd készítmény egyidejű elhelyezéséhez, adagolásához, amely két egymásra helyezett külső kerülete mentén összehegesztett, flexibilis műanyag filmből, ürítőcsővel van kialakítva, továbbá belső részén, előnyösen a közepén, a tárolót legalább két részre osztó és az azok közötti összeköttetést létrehozó, elválasztó gyengített hegesztési szakasszal van ellátva, a kamráknak legalább az egyike külső felületét borító zárt teret képező burkolattal van kialakítva és legalább egyike burkolatmentesen van kialakítva, azzal jellemezve, hogy a kamrák (la, lb) legalább egyikének nedvesség- és gázzáró tulajdonságú többrétegű flexibilis filmből (6) készült burkolata (5) van, amelynek kötött alsó élrészei (6c) az elválasztó gyenge zárórésszel (4) fedésben vannak, és a műanyag film (3) és a burkolat (5) közötti zárt tér (7) részében szárítóanyag (8) és/vagy oxigénelnyelő anyag (9) van elhelyezve.

   (Elsőbbsége: 1990.11.07.)
2. 2. Az 1. igénypont szerinti tároló, azzal jellemezve, hogy a gyenge zárórészek (4) legalább egy záró részdarabként a kamrák (la, lb) belső nyomásának fokozására alkalmasan legalább az egyik tárolórészre (ΙΑ, IB) kifejtett nyomást követően könnyen nyitható részt képezve vannak kialakítva.

   (Elsőbbsége: 1990. 11.07.)
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti tároló, azzal jellemezve, hogy az elválasztó gyenge zárórészeket (4) két gyenge zárórész (31, 32) képezi, amelyek között nyitott térrész (33) van kialakítva.

   (Elsőbbsége: 1990. 11.07.)
4. 4. A 2. igénypont szerinti tároló, azzal jellemezve, hogy a gyenge zárórész (4, 31, 32) a tárolót (1) képező, flexibilis műanyag film (3) egymással szemben lévő belső rétege (3b) közvetlen termikus hegesztésével van

   HU 215 536 Β kialakítva, előnyösen a szemben lévő belső rétegek (3b) között célszerűen betétlap (18,19) van elhelyezve. (Elsőbbsége: 1991.03.02.)
5. 5. A 4. igénypont szerinti tároló, azzal jellemezve, hogy a burkolat (5) alsó élrészdarabja (6c), a két gyenge 5 zárórész (31, 32) közötti térrészre (33) termikusán rá van hegesztve.

   (Elsőbbsége: 1990. 11.07.)
6. 6. Az 1. igénypont szerinti tároló, azzal jellemezve, hogy a tároló (1) burkolt kamrájában (la), porszerű készítmény, míg a tároló (1) burkolatmentes kamrájában (lb) pedig folyékony készítmény (11) van elhelyezve.

   (Elsőbbsége: 1991.03.25.)
7. 7. Az 1. igénypont szerinti tároló, azzal jellemezve, hogy a folyékony készítmény (11) a tároló (1) felső tárolórészében (IA), annak burkolt kamrájában (la) van elhelyezve.

   (Elsőbbsége: 1991.03.02.)
8. 8. Az 1. igénypont szerinti tároló, azzal jellemezve, hogy folyadék van a burkolattal ellátott felső tárolórészben (IA), annak burkolt kamrájában (la), és az alsó tárolórészben (1B), annak burkolatmentes
9. 10 kamrájában (lb) eltérő minőségű folyadék van elhelyezve.