HU215426B

HU215426B - Szerszám hordozótesttel és vágótesttel

Info

Publication number: HU215426B
Application number: HU9503393A
Authority: HU
Inventors: Werner Kleine
Original assignee: Hilti Aktiengesellschaft
Priority date: 1994-11-28
Filing date: 1995-11-27
Publication date: 1998-12-28
Also published as: FI107242B; FI955662A0; DK0715055T3; JPH08224729A; KR100319683B1; EP0715055B1; HUT73841A; CA2163686C; KR960017077A; HU9503393D0; FI955662A; DE4442266A1; JP3652761B2; US5735648A; DE59508909D1; CA2163686A1; ATE198225T1; CN1073916C; EP0715055A2; CN1132135A

Description

A találmány tárgya szerszám hordozótesttel és vágótesttel. A szerszám egy fúró- és/vagy vésőszerszám, ami különösen beton, kövek, falazat és hasonló anyagok megmunkálására szolgál, és tartalmaz egy hordozótestet, ami a megmunkálási oldalon keményfém, keményanyag vagy hasonló anyagú vágótesttel van ellátva.

Az ismert szerszámoknak, amik különösen beton, kövek, falazat és hasonló anyagok megmunkálására szolgálnak, cső alakú vagy henger alakú acél hordozóteste van, ami a megmunkálási oldalon keményebb anyagú, így például keményfém, keményanyag vagy hasonló anyagú vágótesttel van ellátva. Az anyagok megmunkálása végett a vágótest a megmunkálási oldalon legalább tengelyirányban, és sokszor járulékosan sugárirányban is túlnyúlik a hordozótesten.

A szerszámok kialakíthatók vagy csak fúrószerszámként vagy csak vésőszerszámként vagy szolgálhatnak mindkét funkció ellátására. A hordozótest az alkalmazási területtől függően különbözőképpen van kialakítva. Fúrószerszámok, valamint fúró- és vésőszerszámok esetében a hordozótest a leforgácsolt anyag elvezetése végett rendszerint el van látva elvezető készülékkel, például egy spirálissal. A tisztán vésőszerszámoknál nincsenek ilyen elvezető készülékek, és különösen nincsenek spirálisok.

Az alkalmazási területtől függően a vágótestek alakjai is különbözőek lehetnek. Széleskörűen elterjedt a vágólapként való kialakítás. Bizonyos alkalmazási területeken azonban további formákat is használnak, így például keresztéleket, amiknek a keresztmetszete a szerszám mértani tengelyére merőlegesen nézve lényegében kereszt alakú. A szárak különböző szögeket zárhatnak be egymással.

Valamennyi szerszámban közös, hogy a hordozótestben mélyedések vannak a vágótestek befogadása számára. A mélyedések a vágótestek alakjával összhangban, vagyis például vágólapok esetében a hordozótest megmunkálásoldali végén átmenő résekként vannak kialakítva. Ezekben a mélyedésekben a vágótesteket forrasztott kötéssel rögzítik.

A hordozótest és a vágótest anyagának teljesen különböző tulajdonságai miatt ennek a két alkatrésznek a hőtágulási tényezője nagyon eltérő. Ez különösen ennek a két alkatrésznek az összeforrasztásakor nyilvánul meg, ugyanis feszültségek keletkeznek, amik a forrasztandó felületek nagyságának növekedésével növekszenek. Ezek a feszültségek egyrészt repedéseket okozhatnak a forrasztási varratban, másrészt a vágótestek sérüléseit idézhetik elő. Emiatt a szerszám a vágótestek leválása és törése következtében használhatatlanná válik.

Ez a keletkező feszültségek miatt fellépő hátrány a vágótestek méretezésével ugyan bizonyos mértékig csökkenthető. Ez azt jelenti, hogy a nagyobb méretű szerszámokat megfelelően vastagabb vágótestekkel látjuk el.

Ezzel a megoldással azonban az említett hátrányokat nem lehet teljesen megszüntetni. Itt mindenekelőtt figyelembe kell venni, hogy ezáltal újabb hátrányok lépnek fel. Ilyen további hátrány például az, hogy a vágótestek számára szolgáló, nagyobbra méretezett mélyedések miatt a hordozótest megmunkálásoldali vége legyengül. A gyártástechnológia terén is jelentkeznek új hátrányok, amennyiben mindegyik szerszámmérethez külön kialakított készülékre van szükség a hordozótestekben lévő mélyedés előállításához. Egy nagyon fontos hátrány azonban gazdasági természetű, mivel a vágótestek anyagának nagyon magas árát nem lehet figyelmen kívül hagyni. A vágótestek vastagságának a szerszámok nagyobb méretei esetén történő növelése a szerszámok jelentős drágulásához vezet. Ennél a drágulásnál figyelembe kell venni, hogy a vágótestek ára az anyagszükséglet növekedésével exponenciálisan növekszik. Kétszeres mennyiségű anyagnak így nem az ár megkétszereződése, hanem az ár megnégyszereződése a következménye.

A DE-PS 401 188 számú német szabadalomból ismeretes egy nagyobb méretű szerszám, amiben nem egyetlen folytonos vágótestet alkalmaznak, hanem a hordozótest átmérőjén egyenletesen elosztva több vágótest van. Minthogy az eltérő hőtágulási tényezők következtében keletkező feszültségek a felületek csökkenésével ugyancsak csökkennek, ezért itt az egyes vágólapok vastagsága kisebbre méretezhető. Ezzel a vágótestekhez szükséges anyagfelhasználás tekintetében bizonyos előny jelentkezik. Ezt az anyagfelhasználási előnyt azonban megszünteti ennek az ismert szerszámnak a magasabb előállítási költsége, mivel a gyártáskor nemcsak egy vágótestet, hanem több vágótestet kell egyenként helyezni és rögzíteni.

Találmányunk célja olyan szerszám kialakítása, amit mind az anyagfelhasználást tekintve, mind a megmunkálást tekintve gazdaságosan lehet előállítani, és aminek emellett hosszú az élettartama.

Ezt a feladatot a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy a fúró- és/vagy vésőszerszám vágótestében van legalább egy tágulási hézag, ami lényegében a vágótestnek a szerszám mértani tengelyével párhuzamosan helyezkedik el.

A találmány értelmében kialakított tágulási hézagok, amik például lényegében a szerszám mértani tengelyével párhuzamosan helyezkedhetnek el, a vágó testet funkcionális szakaszokra osztják, úgyhogy mindegyik ilyen szakasz különálló vágótestként viselkedik, így a vágótest vastagságának meghatározásakor nem a vágótest egész, a szerszám mértani tengelyére merőlegesen mért szélességét, hanem csak egyetlen szakasznak az így mért szélességét kell figyelembe venni. A vastagság így nagyon jelentősen csökkenthető. Ez csökkenti a vágótesthez szükséges anyagfelhasználást. Ennek következtében az egész vágótest jóval olcsóbb lesz. Minthogy a tágulási hézag a vágótest egyes szakaszi közötti összeköttetést a hordozótestbe való behelyezés előtt biztosítja, ezért a beillesztés ugyanúgy lehetséges, mint a szokásos egydarabos hordozótestek esetében. Az ilyen szerszámok előállításakor tehát nem jelentkezik költségtöbblet.

A gyártástechnológia terén ezenkívül az az előny keletkezik, hogy a vágótestek számára szolgáló mélyedések a szerszámok eltérő méretei esetén is mindig egyformák, mivel a vágótesteknél meg lehet választani

HU 215 426 Β egyetlen egységes vastagságot. A vágótestek számára szolgáló mélyedések egységes mérete emellett jóval kisebb, úgyhogy a hordozótest megmunkálásoldali végének a szerszámok nagyobb méretei esetén jelentkező, hátrányos gyengülése elmarad.

A vágótestet a hordozótestben történő rögzítés előtt, vagyis különösen a beillesztéshez szükséges helyezésekor egyrészes képződménynek kell tekinteni, a hordozótestben forrasztással végzett rögzítése után fúnkciótechnikailag egyes szakaszokra válik szét. A találmány szerinti tágulási hézagnak így a vágótestnek a hordozótestben való rögzítése után már nincs funkciója, hanem ellenkezőleg, hozzájárul ahhoz, hogy a vágótest funkciótechnikailag egyes szakaszokra legyen osztva.

A tágulási hézagot előnyös módon a vágótestben lévő anyagvékonyítás képezi, amiben van legalább egy megmaradó anyaghíd. Az anyagvékonyítás célszerű módon úgy van kialakítva, hogy a megmaradó anyaghíd a vágótest vastagságának közepére kerüljön. Az anyagvékonyítás körvonala különféle lehet. Az átmenet az oldalfelületekből a tágulási hézagba haladhat például derékszögben vagy tompaszögben. Az utóbbi esetben az anyagvékonyításnak a vágótest két oldalfelülete felé nyíló, V alakú körvonala van.

A tágulási hézag anyagvékonyításként való kialakítása azzal a további előnnyel jár, hogy tárolóhely jön létre a forrasz befogadásához, ami a vágótestnek a hordozótesttel való összekötéséhez szükséges. Ezáltal további lényeges, eddig előforduló hátrányokat lehet kiküszöbölni. Az egyik ilyen hátrány mindenekelőtt az, hogy túl kevés hely állt rendelkezésre a forrasz számára, és emiatt csak elégtelen kötéseket tudtak kialakítani.

A tágulási hézag forrasztároló funkcióját lényegében kétféleképpen lehet kihasználni. Egyrészt a tágulási hézagot már a vágótest gyártója megtöltheti forrasszal, úgyhogy a vágótest és a forrasz kész egységet képez. Ez további egyszerűsítéseket eredményez a szerszámok gyártásában. Másrészt lehet a forraszt csak a szerszámok gyártásakor a tágulási hézagba bevinni. Ennek eredményeként a forrasz helyezése az ismert eljáráshoz képest egyszerűbbé válik.

Az anyaghíd a vágótestnek a szerszám mértani tengelyével párhuzamosan mért hossza mentén lehet vagy folytonos vagy megszakított. Folytonos anyaghíd esetén az anyaghíd előnyös módon a vágótestnek a szerszám mértani tengelyével párhuzamosan mért teljes hossza mentén helyezkedik el. Megszakított anyaghíd esetén több, például két megmaradó anyaghidat lehet elosztani a szerszám mértani tengelyével párhuzamosan mért hossz mentén. Ez a két anyaghíd a vágótest megfelelő végeinél van.

A tágulási hézag kívánt tulajdonságainak biztosítása érdekében az anyaghidaknak a szerszám mértani tengelyére merőlegesen mért vastagsága előnyös módon a vágótestnek a szerszám mértani tengelyére merőlegesen mért vastagsága körülbelül 0,1 ...0,5-szörösével egyenlő. Az így méretezett anyaghidak az egyedi szakaszokat fúnkciótechnikailag leválasztják egymásról, és így az egész vágótestet egyedi funkcionális egységekre osztják.

Előnyös módon több tágulási hézagot alakítunk ki, amik a vágótestnek a szerszám mértani tengelyére merőlegesen mért szélességét nagyjából egyforma szakaszokra osztják. így előnyös módon kialakítható két tágulási hézag, amik három szakaszt hoznak létre. Három szakasz esetén a középső szakasznak célszerű módon központozó csúcsa van.

A tágulási hézagok találmány szerinti elrendezése lehetővé teszi a vágótestek különféle, és elsősorban az alkalmazásnak megfelelő kialakítását. így a vágótesteknek lehet például egy megmunkálásoldali vágóélük, ami az ismert módon tompaszögben egy központozó csúcs felé összefut. Itt a vágótestek szokásos, önmagában ismert méretezéséről van szó, amikor is a vágótestek el vannak látva a találmány szerinti tágulási hézagokkal.

A találmány egyik előnyös továbbfejlesztése szerint a tágulási hézagokat lényeges bázisként lehet használni a vágótest speciális kialakításához. Ez lehetővé teszi olyan vágótestek kialakítását, amikben a vágóéleknek nagyon agresszív alakjuk van.

A találmány egyik előnyös kiviteli alakjában a megmunkálásoldali vágóéi úgy helyezkedik el, hogy a közvetlenül a tágulási hézagokkal szomszédos részek szöget zárnak be egymással, és így nem képeznek azonos irányú átmenetet a tágulási hézag egyik oldalától a másik oldalához. A megmunkálási vágóélnek a tágulási hézagokkal közvetlenül szomszédos részei a szerszám mértani tengelyéhez képest szögben helyezkednek el. Ez a szög egy további előnyös kiviteli alakban tompaszög.

Agresszív alak kiképzése végett a vágótest úgy is kialakítható, hogy a megmunkálásoldali vágóéi a tágulási hézagoknál előnyös módon lépcsőzött.

Fennáll például az a lehetőség, hogy a megmunkálásoldali vágóéi a tágulási hézagnál tengelyirányú lépcsőkkel van lépcsőzve. Ez a kialakítás az erőteljesen kiemelt központozó csúcs révén javítja a szerszám központozását.

A megmunkálásoldali vágóéi lépcsőzésének további lehetősége szembefútó szögek képzése a tágulási hézagoknál. Ekkor a szögek ferdesége tetszőlegesen variálható. Emellett a vágótestek külső részeit összefutó vágóélek révén ugyancsak el lehet látni egy csúccsal.

A szerszámok gazdaságos gyártása végett a vágótest előnyös módon vágólapként van kialakítva.

Elsősorban nagyobb méretű szerszámok vagy jobban igénybevett szerszámok esetében a vágótest előnyös módon keresztéles vágótestként van kialakítva.

Minthogy a találmány szerinti tágulási hézagok például a vágótestek szinterezéssel történő gyártásakor bizonyos módon diffúziós gátat képeznek, ezért a tágulási hézagok által elválasztott részekkel különböző anyagtulajdonságokat lehet létrehozni. így olyan vágótest készíthető, aminek az anyagtulajdonságai megfelelnek az adott alkalmazási esetnek. így például a vágótest külső szakaszai nagyon kemények lehetnek, míg a középső szakasznál a nagy szívósság áll előtérben. Ez például szinterezéssel történő gyártáskor megfelelő ötvöző adalékanyagokkal érhető el.

HU 215 426 Β

Találmányunkat annak példaképpeni kiviteli alakjai kapcsán ismertetjük részletesebben ábráink segítségével, amelyek közül az

1. ábra egy találmány szerinti szerszám hordozótesttel és vágótesttel, a

2. ábra az 1. ábra szerinti vágótest nézete, a

2a. ábra a 2. ábra szerinti vágótest felülnézete, a

2b. ábra a 2. ábra A jelű részlete nagyítva, a

2c. ábra a 2a. ábra B jelű részlete nagyítva, a

3. ábra a vágótest egy további kiviteli alakjának nézete, a

3a. ábra a 3. ábra szerinti vágótest felülnézete, a

3b. ábra a 3. ábra C jelű részlete nagyítva, a

3c. ábra a 3a. ábra D jelű részlete nagyítva, a

4—11 a. ábra vágótestek további kiviteli alakjai.

Az 1. ábrán látható szerszámnak van egy 1 hordozóteste és 2 vágóteste. A 2 vágótest az 1 hordozótest egy la mélyedésében van alakzáró módon rögzítve. A 2 vágótestben a szerszám Z mértani tengelyével párhuzamos két 2a tágulási hézag van, amik anyagvékonyításokként, megmaradó 2b anyaghíddal vannak kiképezve. A 2 vágótesten a megmunkálási oldalon van egy 2c vágóéi, ami tompaszögben a 2d központozó csúcs felé összefut, és a 2a tágulási hézagok két oldalán egyirányú. Ahogyan ez az 1. ábrán látható, a 2 vágótest szélességét a 2a tágulási hézagok három szakaszra osztják.

A 2., 2a., 2b. és 2c. ábrán ugyancsak az 1. ábra szerinti 2 vágótest látható, itt 1 hordozótest nélkül. A 2 vágótestben itt is megmaradó 2b anyaghidak vannak, továbbá van rajta egy 2c vágóéi, ami 2d központozó csúcsot képez. A 2b. ábra szerinti nagyított ábrázoláson a 2a tágulási hézag 2b anyaghídja még jobban látható. Ezenkívül a 2a. ábra szerinti felülnézeten látható, hogy a 2a tágulási hézag 2b anyaghídja nagyjából a vágótest vastagságának közepén van. Ez a 2c. ábra szerinti nagyított ábrázoláson még jobban látható.

A 3. ábrán látható egy 3 vágótest a 3a tágulási hézagokkal, amikben például két megmaradó 3b anyaghíd van. Egy 3c vágóéi tompaszögben helyezkedik el, és 3d központozó csúcsot képez. A 3c vágóélnek a 3a tágulási hézagoknál egymással szöget bezáró, szomszédos részei vannak.

A 3b. ábrán egy 3a tágulási hézag egy 3b anyaghídja látható. A 3a. ábrán látható, hogy a 3b anyaghidak a vágótest vastagságának közepén vannak. Ez még jobban látható a 3c. ábra szerinti nagyított ábrázolásban.

A 4. és 4a. ábrán látható egy 4 vágótest két 4a tágulási hézaggal és megmaradó 4b anyaghíddal. Egy 4c vágóéi tompaszögben helyezkedik el, és 4d központozó csúcsot képez. Ahogyan ez leginkább a 4. ábrán látható, a 4 vágótest 4e háta homorúan hajlott.

Az 5. és 5a. ábrán látható egy 5 vágótest két 5a tágulási hézaggal és megmaradó 5b anyaghíddal. Egy 5c vágóéi tompaszögben helyezkedik el, és 5d központozó csúcsot képez. Az 5 vágótest háta domborúan hajlott.

A 3, 4, 5 vágótest 3c, 4c, 5c vágóélének a 3a, 4a, 5a tágulási hézaggal közvetlenül szomszédos része szöget zár be egymással, ahogyan ez a 3-5. ábrán látható. Az ábrázolt példákban a 3c, 4c, 5c vágóélnek a 3a, 4a, 5a tágulási hézaggal közvetlenül szomszédos része tompaszöget zár be a szerszám mértani tengelyével.

A 4. és 5. ábra szerinti 4, illetőleg 5 vágótest hátának hajlított kialakítása azzal az előnnyel jár, hogy központoznak a hordozótest és a vágótest közötti beállításhoz. Ez jelentkezik mind a szerszámok gyártásakor, mind a szerszámok használata során. Gyártáskor különösen a forrasztási folyamat előtti beállítás válik könnyebbé. A szerszám használatakor központos irányú erőkomponensek keletkeznek, amik meggátolják a forrasztási varrat nyíró igénybevételét.

A 6. és 6a. ábrán látható egy 6 vágótest két 6a tágulási hézaggal és megmaradó 6b anyaghidakkal. Egy 6c vágóéi a 6a tágulási hézagoknál tengelyirányú lépcsőkkel úgy van lépcsőzve, hogy 6d központozó csúcs képződik.

A 7. és 7a. ábrán látható egy 7 vágótest két 7a tágulási hézaggal és megmaradó 7b anyaghidakkal. Egy 7c vágóéi a 7a tágulási hézagoknál szembefutó szögekkel úgy van lépcsőzve, hogy 7d központozó csúcs képződik.

A 8. és 8a. ábra szerinti 8 vágótest keresztéles vágótestként van kialakítva. A 8 vágótestet 8b anyaghidakat tartalmazó négy 8a tágulási hézag 8c szárra és egy 8d központozó csúcsra osztja.

A 9. ábra szerinti 9 vágótestben a 9c szárak és egy 9e bázisrész között 9b anyaghidakat tartalmazó 9a tágulási hézagok vannak. A 9e bázisrészen egy 9d központozó csúcs van.

A 10., 10a. 11. és 11a. ábrán 10a, 1 la tágulási hézagokkal ellátott 10, illetőleg 11 vágótest látható. A 10a, 11a tágulási hézagban különösen kiemelt 10b, illetőleg 1 lb anyaghíd van. A 10. ábra szerinti 10 vágó testben a 10a tágulási hézagok között megmaradó szakaszok megmunkálási irányban a test síkján belül vékonyodnak. All. ábra szerinti 11 vágótestben a 1 la tágulási hézagok között megmaradó szakaszok megmunkálási irányban a test síkján belül vastagodnak. Álla. ábrán látható továbbá, hogy all vágótestben az átmenet allé oldalfelületekből a 1 la tágulási hézagokba tompaszögű. így a 11a tágulási hézagok V alakban nyílnak a két 1 le oldalfelület felé. A 10, illetőleg 11 vágótest középső szakaszán lOd, illetőleg 1 ld központozó csúcs van.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Fúró- és/vagy vésőszerszám, ami különösen beton, kövek, falazat és hasonló anyagok megmunkálására szolgál, és tartalmaz egy hordozótestet (1), ami a megmunkálási oldalon keményfém, keményanyag vagy hasonló anyagú vágótesttel (2, 3,4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11) van ellátva, azzal jellemezve, hogy vágótestben (2, 3,4, 5,6,7, 8,9,10,11) van legalább egy tágulási hézag (2a, 3a, 4a, 5a, 6a, 7a, 8a, 9a, 10a, 11a), ami lényegében a vágótestnek (2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11) a szerszám mértani tengelyével párhuzamosan helyezkedik el.
2. Az 1. igénypont szerinti szerszám, azzal jellemezve, hogy a tágulási hézagot (2a, 3 a, 4a, 5a, 6a, 7a, 8a, 9a, 10a, 11a) anyagvékonyítás képezi, ami legalább egy

HU 215 426 Β megmaradó anyaghidat (2b, 3b, 4b, 5b, 6b, 7b, 8b, 9b, 10b, 1 lb) tartalmaz.
3. A 2. igénypont szerinti szerszám, azzal jellemezve, hogy van benne egy anyaghíd (2b), ami lényegében a vágótestnek (2) a szerszám mértani tengelyével (Z) párhuzamosan helyezkedik el.
4. A 2. igénypont szerinti szerszám, azzal jellemezve, hogy van benne legalább két anyaghíd (3b), amik a vágótestnek (3) a szerszám mértani tengelyével (Z) párhuzamosan helyezkednek el.
5. A 2-4. igénypontok bármelyike szerinti szerszám, azzal jellemezve, hogy az anyaghidaknak (2b, 3b, 4b, 5b, 6b, 7b, 8b, 9b, 10b, 11b) a szerszám mértani tengelyére (Z) merőlegesen mért vastagsága a vágótestnek (2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11) a szerszám mértani tengelyére (Z) merőlegesen mért vastagsága körülbelül 0,1...0,5-szörösével egyenlő.
6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti szerszám, azzal jellemezve, hogy több tágulási hézag (2a, 3a, 4a, 5a, 6a, 7a, 8a, 9a, 10a, 1 la) van, amik a vágótestnek (2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11) a szerszám mértani tengelyére (Z) merőlegesen mért szélességét nagyjából egyforma szakaszokra osztják.
7. A 6. igénypont szerinti szerszám, azzal jellemezve, hogy három szakasz képzése végett két tágulási hézag (2a, 3a, 4a, 5a, 6a, 7a, 8a, 9a, 10a, 11a) van.
8. A 7. igénypont szerinti szerszám, azzal jellemezve, hogy a középső szakasznak központozó csúcsa (2d, 3d, 4d, 5d, 6d, 7d, 8d, 9d, lOd, 1 ld) van.
9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti szerszám, azzal jellemezve, hogy a vágótestnek (2, 3,4,5,6, 7) egy központozó csúcshoz (2d, 3d, 4d, 5d, 6d, 7d) tompaszögben hozzáfutó, megmunkálásoldali vágóéle (2c, 3c, 4c, 5c, 6c, 7c) van.
10. A 9. igénypont szerinti szerszám, azzal jellemezve, hogy a megmunkálásoldali vágóélnek (3c, 4c, 5c) közvetlenül a tágulási hézagokkal (3a, 4a, 5a) szomszédos részei szöget zárnak be egymással.
11. A 10. igénypont szerinti szerszám, azzal jellemezve, hogy a megmunkálásoldali vágóélnek (3c, 4c, 5c) közvetlenül a tágulási hézagokkal (3a, 4a, 5a) szomszédos részei tompaszöget zárnak be a szerszám mértani tengelyével (Z).
12. A 9. igénypont szerinti szerszám, azzal jellemezve, hogy a vágótestnek (6, 7) a tágulási hézagoknál (6a, 7a) lépcsőzött megmunkálásoldali vágóéle (6c, 7c) van.
13. A 12. igénypont szerinti szerszám, azzal jellemezve, hogy a megmunkálásoldali vágóéi (6c) a tágulási hézagoknál (6a) tengelyirányú lépcsőkkel van lépcsőzve.
14. A 12. igénypont szerinti szerszám, azzal jellemezve, hogy a megmunkálásoldali vágóéi (7c) szembefutó szögekkel van lépcsőzve a tágulási hézagoknál (7 a).
15. Az 1-14. igénypontok bármelyike szerinti szerszám, azzal jellemezve, hogy a vágótest (2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11) vágólapként van kialakítva.
16. Az 1-14. igénypontok bármelyike szerinti szerszám, azzal jellemezve, hogy a vágótest (8) keresztéles vágótestként van kialakítva.
17. A 6-16. igénypontok bármelyike szerinti szerszám, azzal jellemezve, hogy a vágótest (2, 3, 4, 5,6, 7, 8,9,10,11) egyes szakaszai eltérő anyagtulajdonságokkal rendelkeznek.