HU215082B - Eljárás vizes aminoplaszt gyanták előállítására, az így előállított gyanták és azok alkalmazása fa szerkezeti anyagok előállítására - Google Patents

Eljárás vizes aminoplaszt gyanták előállítására, az így előállított gyanták és azok alkalmazása fa szerkezeti anyagok előállítására Download PDF

Info

Publication number
HU215082B
HU215082B HU9700199A HU9700199A HU215082B HU 215082 B HU215082 B HU 215082B HU 9700199 A HU9700199 A HU 9700199A HU 9700199 A HU9700199 A HU 9700199A HU 215082 B HU215082 B HU 215082B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
urea
formaldehyde
phenol
moles
structural materials
Prior art date
Application number
HU9700199A
Other languages
English (en)
Other versions
HUT76988A (hu
Inventor
Christel Hittinger
Heinz Lehnert
Anton Meier
Manfred Niessner
Tilman Reiner
Hermann Schatz
Original Assignee
Basf Aktiengesellschaft
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Basf Aktiengesellschaft filed Critical Basf Aktiengesellschaft
Publication of HUT76988A publication Critical patent/HUT76988A/hu
Publication of HU215082B publication Critical patent/HU215082B/hu

Links

Classifications

    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C08—ORGANIC MACROMOLECULAR COMPOUNDS; THEIR PREPARATION OR CHEMICAL WORKING-UP; COMPOSITIONS BASED THEREON
    • C08G—MACROMOLECULAR COMPOUNDS OBTAINED OTHERWISE THAN BY REACTIONS ONLY INVOLVING UNSATURATED CARBON-TO-CARBON BONDS
    • C08G14/00—Condensation polymers of aldehydes or ketones with two or more other monomers covered by at least two of the groups C08G8/00 - C08G12/00
    • C08G14/02—Condensation polymers of aldehydes or ketones with two or more other monomers covered by at least two of the groups C08G8/00 - C08G12/00 of aldehydes
    • C08G14/04—Condensation polymers of aldehydes or ketones with two or more other monomers covered by at least two of the groups C08G8/00 - C08G12/00 of aldehydes with phenols
    • C08G14/06—Condensation polymers of aldehydes or ketones with two or more other monomers covered by at least two of the groups C08G8/00 - C08G12/00 of aldehydes with phenols and monomers containing hydrogen attached to nitrogen
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C08—ORGANIC MACROMOLECULAR COMPOUNDS; THEIR PREPARATION OR CHEMICAL WORKING-UP; COMPOSITIONS BASED THEREON
    • C08L—COMPOSITIONS OF MACROMOLECULAR COMPOUNDS
    • C08L61/00—Compositions of condensation polymers of aldehydes or ketones; Compositions of derivatives of such polymers
    • C08L61/34—Condensation polymers of aldehydes or ketones with monomers covered by at least two of the groups C08L61/04, C08L61/18 and C08L61/20

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Medicinal Chemistry (AREA)
  • Polymers & Plastics (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Phenolic Resins Or Amino Resins (AREA)
  • Organic Low-Molecular-Weight Compounds And Preparation Thereof (AREA)

Description

A jelen találmány tárgya eljárás fa szerkezeti anyagok kötőanyagaként alkalmas vizes aminoplaszt gyanták előállítására.
A találmány tárgyát képezik továbbá az ezzel az eljárással előállítható vizes aminoplaszt gyanták, azok alkalmazása fa szerkezeti anyagok előállítására, valamint ezeknek az aminoplaszt gyantáknak a felhasználásával nyerhető fa szerkezeti anyagok.
Az aprított fa mint faforgács megfelelő fa szerkezeti anyagok, mint faforgács (fumír)-lemezek ragasztására alkalmas vizes karbamid-formaldehid alapú kötőanyagok, általánosan ismertek. A fa szerkezeti anyagok előállításánál szokásos módon úgy járnak el, hogy egy, a ragasztóanyagból és egy térhálósítószerből álló enyvgyanta iszapot hordanak fel a farészekre, azokat ezután megemelt hőmérsékleten összesajtolják és ezáltal a kötőanyagot kikeményítik. Ha ezek a fa szerkezeti anyagok hosszabb ideig nedvesség vagy víz hatása alatt állnak, akkor mechanikai tulajdonságaik sok alkalmazási célra nem megfelelőek.
Ez a hátrány kiküszöbölhető, ha a formaldehid-karbamid gyantákban a karbamidnak egy részét melaminnal és fenollal helyettesítik.
A 3442454 számú német szabadalmi iratból ismeretesek melamin („M”)-karbamid („U”)-fenol („P”)formaldehid („F”)-gyanta (MUPF-gyanta) és karbamid keverékek, az MUPF-gyantákat úgy állítják elő, hogy egy formaldehid, melamin és fenol keveréket - amelybe a formaldehidet részben vagy teljesen karbamiddal képezett koncentrált vizes oldat alakjában viszik be - enyhén lúgos körülmények között kondenzálnak. Ezekhez a gyantákhoz a karbamid összmennyiségére számított körülbelül 50%-ig terjedő mennyiségű karbamid adható a kondenzáció után.
Az A 273 794 számú európai szabadalmi iratban olyan eljárást írnak le MUPF-gyanták előállítására, amely szerint egy formaldehidet és fenolt 1,5-3,5 mólarányban tartalmazó fenol-formaldehid előkondenzátumot, egy további, formaldehidet és karbamidot 1,8:1-3:1 mólarányban tartalmazó előkondenzátumot, valamint melamint kondenzálnak, majd a kondenzációterméket karbamiddal keverik össze. Eszerint a kitanítás szerint a karbamid-tartalom, amit az MUPF-gyantákhoz a kondenzáció előtt hozzáadnak, a teljes karbamidmennyiségre számított 70%.
Az A-31 25 874 számú német szabadalmi irat olyan eljárást ír le vizes MUPF-gyanták előállítására, amely abban áll, hogy először fenolból, formaldehidből és adott esetben valamely alkálifém-hidrogénszulfítból, valamint egy további, formaldehidből és karbamidból álló, 2,5:1-ig terjedő vagy ennél kisebb mólarányú előkondenzátumból egy előkondenzátumot állítanak elő, majd mindkét előkondenzátumot együtt kondenzálják tovább formaldehiddel és melaminnal. Az MUPFgyanta adott esetben karbamiddal keverhető össze.
A régebbi, P 4401 562.3 számú német szabadalmi irat olyan melamin-fenol-formaldehid kondenzációs gyanta alapú kötőanyagokat ír le, amelyekbe adott esetben karbamidot kondenzálnak. Ezeket a gyantákat a kondenzáció után karbamiddal keverik össze. A kondenzáció alatt legfeljebb a keverékben lévő összes karbamid mennyiség 25%-át használják, míg a többit ezután adják hozzá.
Az ismert MUPF-gyantáknak jobbak a tulajdonságaik, mint a formaldehid-karbamid gyantáknak, ami a mechanikai tulajdonságokat és az ezekkel előállított fa szerkezeti anyagok vízállóságát illeti, de ezeknek és egyéb tulajdonságoknak a tekintetében még hagynak kívánnivalót. így például a fafeldolgozók olyan gyantában érdekeltek, aminek nagyobb a reaktivitása és nagyobb a szilárdanyag-tartalma, és a fa szerkezeti anyagokká történő feldolgozás során gyorsabban keményedik ki. Ez rövidebb munkaciklusokat és ezáltal a fa szerkezeti anyagok gazdaságosabb előállítását tenné lehetővé. Ehhez hozzáadódik, hogy a melamin és a fenol a többi felhasznált anyaghoz képest drágább. Ezért olyan kötőanyagokra van szükség, amelyek kisebb mennyiségű ilyen komponenst tartalmaznak anélkül, hogy a belőlük készült fa szerkezeti anyagok tulajdonságai romlanának.
A jelen találmány célja ezért olyan javított, a fa szerkezeti anyagok előállítására alkalmas melamin, karbamid, fenol és formaldehid alapú kötőanyagok biztosítása volt, amelyek az említett hátrányokkal nem rendelkeznek és különösen a fa szerkezeti anyagokká történő feldolgozás során gyorsan kikeményednek.
Ennek megfelelően eljárást fejlesztettünk ki fa szerkezeti anyagok kötőanyagaként alkalmas vizes aminoplaszt gyanták előállítására melamin, karbamid, formaldehid és fenol reagáltatásával, majd karbamid hozzákeverésével, amely abban áll, hogy
a) 1 mól melamint,
b) 0,5-5 mól karbamid és 1 mól karbamidra számított
3-6 mól formaldehidből álló koncentrált vizes oldatot, amely szabad formaldehid és egy karbamidegységet tartalmazó mono- vagy polimetilol-karbamid vegyületek mellett legfeljebb 10 tömeg% több karbamidegységből levezetett kondenzációs terméket tartalmaz,
c) 0,01-0,5 mól fenolt vagy egy polikondenzációra képes fenolszármazékot vagy fenol/fenolszármazék formaldehiddel képzett reakciótermékét, amelybe egy mól fenolra vonatkoztatva 0,35-0,02 mmol alkálifém-hidrogénszulfitot és/vagy alkálifém-szulfitot is kondenzálunk, és
d) 0—9 mól formaldehidet
50-100 °C-on és 7,5-10,0 pH-értéken addig reagáltatunk egymással, míg az oldat 10-1500 mPa.sec viszkozitást ér el, majd ezután az oldatot lehűlni hagyjuk és
e) a b) és e) komponensek összes karbamid mennyiségének 1 móljára vonatkoztatva 0,55-0,75 mól karbamidot adunk hozzá.
A karbamidból és formaldehidből (b) komponens) álló koncentrált vizes oldatok a B 2451 590 számú német és a 0 083 427 számú európai szabadalmi leírásból ismertek. Ezeknek az 1 mól karbamidra számított 3,0-6,0, előnyösen 3,5-4,5 mól formaldehidet tartalmazó oldatoknak a szilárdanyag-tartalma előnyösen 60-80 tömeg%. Ezek a karbamidot és a formaldehidet részben szabad formában, részben metilol-karbamidok
HU 215 082 Β alakjában és kis molekulatömegű kondenzációs termékek alakjában tartalmazzák.
Ezeket az oldatokat előnyös módon úgy állítjuk be, hogy azok összes formaldehid-tartalma 30-60 tömeg%, előnyösen 40-55 tömeg% és összes karbamid-tartalma 15—40, előnyösen 20-30 tömeg% legyen. Ezek a szabad formaldehid és az olyan mono- vagy polimetilolkarbamid vegyületek mellett, amelyek csak egy karbamidból levezett egységet tartalmaznak, 10 tömeg%-nál kevesebb olyan karbamid-formaldehid-kondenzációs termékeket tartalmaznak, aminek egynél több karbamidból levezetett egysége van.
A c) komponensként különösen olyan kondenzációképes fenolszármazékok jönnek számításba, amelyek felhasználása mellett a kondenzációs gyanták tulajdonságai lényegében nem változnak a csak fenolból felépített gyanták tulajdonságaihoz képest. Alkalmas fenolszármazékok például a fenol homológjai, például az (1-6 szénatomos)-alkil-fenolok, mint az olcsó krezolok, a xilenolok, naftolok, a 2,2-bisz(4-hidroxi-fenil)propán (BISPHENOL A®), az l,l-bisz(4-hidroxi-fenil)etán vagy az l,l-bisz(4-hidroxi-fenil)-izobután, a hidrokinon, valamint a rezocin.
A fenolok vagy származékaik helyett vagy azok mellett, felhasználhatók a fenol és/vagy fenolszármazék formaldehiddel képezett reakciótermékei is. Ezek a reakciótermékek ugyancsak általában ismertek (lásd: Ullmann „Encyclopedia of Industrial Chemistry”, 5. kiadás, A19. kötet, 371-384. oldalak). Elsősorban rezolok vizes oldatai jönnek számításba, amelyeknek szilárdanyag tartalma 30-80 tömeg%, előnyösen 50-70 tömeg% és DIN 53018 szerinti viszkozitása 10-5000, előnyösen 50-500 mPa.sec.
A rezolok szokásos módon fenolt és/vagy fenolszármazékot, valamint formaldehidet tartalmaznak 0,1:1-3:1 és előnyösen 0,3-1:1 mólarányban.
Különösen előnyös módon a fenolt, illetve fenolszármazékot formaldehiddel, például egy olyan rezollal készült reakcióterméke alakjában használjuk fel, amelybe egy mól fenolra számítva 0,35-0,02 mól alkálifém-hidrogénszulfit és/vagy alkálifém-szulfit van beépítve. Ilyen gyantákat és előállításukat írja le például az A 3125 874 számú német szabadalmi irat.
A formaldehidet ((d) komponens) előnyösen 30-40 tömeg%-os vizes oldata alakjában használjuk fel.
Egyéb, polikondenzációra képes vegyületként ((e) komponensként) karbamid-származékok, például etilénkarbamid, etilén-dikarbamid, dipropilén-trikarbamid, valamint guanaminok, például benzo-guanamin, amidok, például ε-kaprolaktám, alkoholok, például etilénglikol jönnek számításba.
Az a)-e) komponenseket 60-100 °C-on, előnyösen 75-95 °C-on és 7,5-10, előnyösen 8,2-9,0 pH-η addig hagyjuk egymással reagálni, míg az oldat viszkozitása 10-1500, előnyösen 10-500 mPa.sec-t ért el, azután addig hagyjuk hűlni, míg hőmérséklete a 10-80 °C-ot, előnyösen a 40-75 °C-ot eléri.
Egyébként a kondenzáció ismert módon megy végbe. Közelebbi, erről például az Ullmann: „Encyclopedie dér Technischen Chemie” című műben, 4. kiadás, 7.
kötet, (403-415. oldalak) és az A 3442454 számú német szabadalmi iratban található.
Közvetlenül a 20-80 °C-ra történt lehűlés után egy vagy későbbi időpontban az a)-e) komponensek reakciótermékét karbamiddal keveijük össze.
A karbamidot ((f) komponens) előnyösen szilárd alakban vagy 40-80, előnyösen 60-70 tömeg%-os vizes oldatban adjuk hozzá.
Az összekeverés módja nem kritikus és azt gyakorlatilag úgy végezzük, hogy a karbamidot belekeverjük a reakciótermékbe.
A találmány szerinti eljárás során az a)-tól e)-ig terjedő komponenseket előnyösen olyan mennyiségben használjuk fel, hogy
a) 1 mól melaminra számítva
b) koncentrált vizes oldat alakjában 0,5-2,0, különösen előnyösen 0,7-1,5 mól karbamid és 3-5 mól, előnyösen 3,5-4,5 mól formaldehid legyen jelen, de a karbamid és a formaldehid reakcióterméke alakjában is jelen lehet,
c) 0,05-0,2 mól fenol vagy polikondenzációra képes fenol vagy polikondenzációra képes fenolszármazék,
d) 0-4 mól formaldehid és
e) 0-0,2 mól további, polikondenzációra képes vegyület legyen jelen.
Az (f) komponens mennyisége a b) és f) komponensek összes karbamid mennyiségének 1 móljára számított, előnyösen 0,55-0,75 mól.
Előnyös módon a b) komponens (-NH2)-csoportjában és a melaminban (a) komponens) eredetileg jelenlévő (-NH2)-csoportok egy móljára számított 0,9-1,3, előnyösen 1,2-1,0 mól formaldehidet használunk. Itt mindenesetre csak a szabad formában vagy karbamid-formaldehid adduktum alakjában vagy kondenzátum alakjában jelenlévő formaldehidet vesszük számításba. A fenol, illetve fenolszármazék valamely reakciótermékében jelenlévő formaldehidet figyelmen kívül hagyjuk.
A találmány szerinti eljárással előállítható aminoplaszt gyantákat előnyösen 8-10, előnyösen 8,5-9,5 pH-értékre állítjuk be, és azok 20 °C hőmérsékleten 3-6 hónapon át hetekig tárolhatók anélkül, hogy fizikai és alkalmazástechnikai tulajdonságaik észrevehetően változnának.
A pH-érték beállítására az általában szokásos bázisok, mint alkálifém- vagy alkáliföldfém-hidroxidok használhatók, előnyösen vizes oldatuk alakjában vagy tercier-aminok, például tri(l— 6 szénatomos)-alkilaminok, mint tributil-amin vagy trietil-amin, valamint tercier-(l-6 szénatomos)-alkanol-aminok, például trietanol-amin, metil-dietanol-amin.
Az aminoplaszt gyanták szilárdanyag tartalma 50-75, előnyösen 55-65 tömeg% és viszkozitásuk 10-1000, előnyösen 10-500 mPa.sec.
A nevezett nagy szilárdanyag-tartalmú aminoplaszt gyanták leírt előállítási eljárások szerint könnyen kaphatók meg akkor, ha megfelelő nagy szilárdanyag-tartalmú anyagokat választunk. Ezért többnyire az szokásos, hogy a szilárdanyag-tartalmat bepárlással növeljük.
HU 215 082 Β
Az aminoplaszt gyanták adott esetben további szokásos segéd- és adalékanyagokkal keverhetők össze.
Stabilizálásuk és mechanikai tulajdonságaik javítása érdekében az aminoplaszt gyantákkal előállított fa szerkezeti anyagokhoz használt aminoplaszt gyantákhoz polialkoholok, cukor és akril-amid, etilén-oxid, N-vinilpirrolidon, vinil-acetát monomerekből vagy e monomerek kopolimerizálható keverékéből felépített vízoldható polimerek adhatók.
Az aminoplaszt gyanták reaktivitása a kikeményítés során úgy növelhető, hogy azokhoz a kötőanyag szilárdanyag-tartalmára számított 0,1-2 tömeg% térhálósítószert adunk még. Alkalmas térhálósító szerek az ammóniumsók, mint az ammónium-klorid, ammóniumszulfát, ammónium-nitrát, ammónium-foszfát, az erős karbonsavak, mint a hangyasav és az oxálsav, ásványi savak, mint a kénsav, valamint a p-toluolszulfonsav.
Az aminoplaszt gyantákhoz kártevők elleni szerek, mint rovarirtó szerek vagy gombásodásgátló szerek is hozzákeverhetők.
Az aminoplaszt gyanták különösen fa szerkezeti anyagok, mint rétegelt falemezek, rétegelt fából felépített fagerendák vagy asztaloslemezek és különösen aprított fából készült farostlemezek és faforgácslemezek előállítására használt kötőanyagként használhatók [lásd: Ullmann: Encyclopádie derTechnischen Chemie,
4. kiadás, 12. kötet, 709-727. oldalak (1976)].
A fa szerkezeti anyagok előállítása az e szakterületen általánosan ismert módszerek szerint történik. Az enyvezés előnyös módon úgy történik, hogy az aminoplaszt gyantával ellátott fűrészport 120-250 °Con sajtolják. Ilyen körülmények között az aminoplaszt gyanta gyorsan kikeményedik és jó mechanikai tulajdonságokkal rendelkező fa szerkezeti anyagokat kapunk, amelyek nedvességbehatásra nem érzékenyek.
A találmány szerinti aminoplaszt gyantákkal előállított farostlemezeknek jók a mechanikai tulajdonságaik, például keresztirányú szakítószilárdságuk, és nedvességgel szemben ellenállók.
A találmány szerinti aminoplaszt gyanták különösen nagy reakcióképességükkel tűnnek ki. A fa szerkezeti anyagokká történő feldolgozásuk során gyorsabban keményednek ki, mint a szokásos kötőanyagok. Ez a tulajdonság lehetővé teszi az aminoplaszt gyanta fa kötéséhez szükséges sajtolási idő lerövidítését anélkül, hogy ez a kötés végső szilárdságát befolyásolná. Ezáltal egy gazdaságosabb fa szerkezeti anyag előállítás válik lehetővé.
A példákban szereplő viszkozitásadatok a DIN 53 018 szerinti mérési adatok. Ennél a módszernél a viszkozitást 65 tömeg%-ra beállított szilárdanyag-tartalmú vizes oldatban, rotációs viszkoziméterben 20 °Con és 500 sec-1 sebességesés mellett mérjük.
A példákban szereplő szilárdanyag-tartalmakat a DIN 12 605 szerinti módszerrel mértük, melynek során 1 g anyagot 35 mm átmérőjű mérőedényben 100 °C-on 2 órán át szárítunk.
1. példa
855 g 40 tömeg%-os vizes formaldehid oldat (ez megfelel 11,4 mól mennyiségnek), 531 g (5,6 mól) fenol és 116 g (0,92 mól) nátrium-szulfit keverékét 60 °C-ra melegítettük, ezután a keverék magától körülbelül 100 °C-ra melegedett. A keveréket 90 °C-ra hűtöttük, és addig hagytuk ezen a hőmérsékleten, míg a reakciótermék viszkozitása 370 mPa.sec lett. Ezután szobahőmérsékletre hűtöttük.
A fenol-formaldehid kondenzátum 62,5 g-jának (ez megfelel 0,48 mól formaldehidnek, 0,23 mól fenolnak és 0,04 mól nátriumszulfitnak), 184 g (1,46 mól) melaminnak, 127 g 40 tömeg%-os vizes formaldehid oldatnak (ez megfelel 1,69 mólnak) és 418 g 50 tömeg%-os formaldehidnek (ez megfelel 6,97 mólnak), 25 tömeg% karbamidnak (ez megfelel 1,74 mólnak) és 25 tömeg% víznek az elegyét 90 percig pH = 8,6-on 90 °C-ra melegítettük, ezután 50 °C-ra hűtöttük le, majd ezután 283 g (4,71 mól) karbamiddal kevertük össze. A viszkozitás 360 mPa.sec, a szilárdanyag-tartalom 65 tömeg% volt.
2. példa
34,6 g, 1. példa szerinti fenol-formaldehid kondenzátum (ez megfelel 0,27 mól formaldehidnek), 0,13 mól fenolnak és 0,02 mól nátrium-szulfitnak, 200 g (1,58 mól) melaminnak, 203 g 40 tömeg%-os vizes formaldehid oldatnak (ez megfelel 2,71 mólnak), 355 g 50 tömeg%-os formaldehid oldatnak (ez megfelel 5,92 mólnak), 25 tömeg% karbamidnak (ez megfelel 1,48 mólnak) és 25 tömeg% víznek az elegyét 90 percig pH=8,6-on 90 °C-on melegítettük, majd ezután 50 °Cra hűtöttük le, és 222 g (3,70 mól) karbamidot adtunk hozzá. A viszkozitás 152 mPa.sec, a szilárdanyag-tartalom 63 tömeg% volt.
1. összehasonlító példa
62,5 g 1. példa szerinti fenol-formaldehid kondenzátumnak (ez megfelel 0,48 mól formaldehidnek, 0,23 mól fenolnak és 0,04 mól nátrium-szulfitnak), 184 g (1,46 mól) melamin, 413 g 40 tömeg%-os vizes formaldehid oldatnak (ez megfelel 5,64 mólnak) és 275 g egy, a kereskedelemben szokásos vizes karbamid-formaldehid gyantának [amint ezt az A 31 25 874 számú német szabadalmi irat leíqa, és amely 38 tömeg% formaldehidből (ez megfelel 3,02 mólnak) és 38 tömeg% karbamidból (ez megfelel 1,74 mólnak) készül] elegyét 90 percig pH = 8,6-on 90 °C-on melegítettük, majd 50 °C-ra hűtöttük, és ezután 283 g karbamiddal (ez megfelel 4,71 mólnak) kevertük össze. A viszkozitás 250 mPa.sec, a szilárdanyag-tartalom 57 tömeg% volt.
Az aminoplaszt gyanta reaktivitása annál nagyobb, minél rövidebb annak gélesedési ideje. Míg az összehasonlító példa esetében 87 sec gélesedési időt mértünk, ez a találmány szerinti példák esetében 57 sec volt (az
1. példánál) és 55 sec (a 2. példánál).
A gélesedési idő meghatározása céljából minden esetében 100 rész aminoplaszt gyantát kevertünk össze 10 rész 20 tömeg%-os vizes ammónium-szulfát oldattal és az elegyet 100 °C-ra melegítettük. A gélesedés eléréséhez szükséges idő a reaktivitásnak egyik mértéke.

Claims (6)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Eljárás fa szerkezeti anyagok kötőanyagaként alkalmas vizes aminoplaszt gyanták előállítására melamin, karbamid, formaldehid és fenol reagáltatásával, majd karbamid hozzákeverésével, azzal jellemezve, hogy
    a) 1 mól melamint,
    b) 0,5-5 mól karbamid és 1 mól karbamidra számított
    3-6 mól formaldehidből álló koncentrált vizes oldatot, amely szabad formaldehid és egy karbamidegységet tartalmazó mono- vagy polimetilol-karbamid vegyületek mellett legfeljebb 10 tömeg% több karbamidegységből levezetett kondenzációs terméket tartalmaz,
    c) 0,01-0,5 mól fenolt vagy egy polikondenzációra képes fenolszármazékot vagy fenol/fenolszármazék formaldehiddel képzett reakciótermékét, amelybe egy mól fenolra vonatkoztatva 0,35-0,02 mmol alkálifém-hidrogénszulfitot és/vagy alkálifém-szulfitot is kondenzálunk, és
    d) 0-9 mól formaldehidet
    50-100 °C-on és 7,5-10,0 pH-értéken addig reagáltatunk egymással, míg az oldat 10-1500 mPa.sec viszkozitást ér el, majd ezután az oldatot lehűlni hagyjuk és
    e) a b) és e) komponensek összes karbamid mennyiségének 1 móljára vonatkoztatva 0,55-0,75 mól karbamidot adunk hozzá.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy c) komponensként fenol formaldehiddel képzett reakciótermékét alkalmazzuk, amelybe 0,35-0,02 mól alkálifém-szulfitot is beépítettünk.
  3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a b) komponens karbamidjában lévő (-NH2)-c söpörtök és a melaminban ((a) komponens) eredetileg jelenlévő (-NH2)-csoportok 1 móljára számított 0,9-1,3 mól formaldehidet alkalmazunk.
  4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárással előállított vizes aminoplaszt gyanták.
  5. 5. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárással előállított vizes aminoplaszt gyanták alkalmazása fa szerkezeti anyagok előállítására.
  6. 6. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárással előállított vizes aminoplaszt gyanták alkalmazásával nyert fa szerkezeti anyagok.
HU9700199A 1994-07-22 1995-07-13 Eljárás vizes aminoplaszt gyanták előállítására, az így előállított gyanták és azok alkalmazása fa szerkezeti anyagok előállítására HU215082B (hu)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
DE4426002A DE4426002A1 (de) 1994-07-22 1994-07-22 Verfahren zur Herstellung von wäßrigen Aminoplastharzen

Publications (2)

Publication Number Publication Date
HUT76988A HUT76988A (hu) 1998-01-28
HU215082B true HU215082B (hu) 1998-09-28

Family

ID=6523887

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU9700199A HU215082B (hu) 1994-07-22 1995-07-13 Eljárás vizes aminoplaszt gyanták előállítására, az így előállított gyanták és azok alkalmazása fa szerkezeti anyagok előállítására

Country Status (11)

Country Link
EP (1) EP0772640B1 (hu)
AT (1) ATE162827T1 (hu)
CZ (1) CZ19897A3 (hu)
DE (2) DE4426002A1 (hu)
ES (1) ES2112067T3 (hu)
FI (1) FI114103B (hu)
HU (1) HU215082B (hu)
NO (1) NO314407B1 (hu)
PL (1) PL181263B1 (hu)
SK (1) SK9597A3 (hu)
WO (1) WO1996003450A1 (hu)

Family Cites Families (15)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
ES482972A1 (es) * 1978-07-31 1980-04-16 Borden Inc Un procedimiento para preparar un adhesivo para madera
DE2951957C2 (de) * 1979-12-22 1982-11-25 Basf Ag, 6700 Ludwigshafen Verwendung von Phenol-Formaldehyd-Melamin-Mischkondensaten in Leimharzmischungen
DE3027203C1 (de) * 1980-07-18 1982-05-06 Deutsche Texaco Ag, 2000 Hamburg Verfahren zur Herstellung wasserloeslicher Bindemittel zur Holzverleimung
DE3125874A1 (de) * 1981-07-01 1983-01-20 Basf Ag, 6700 Ludwigshafen Verfahren zur herstellung von wetterfest verleimenden mischkondensaten
DE3145328A1 (de) * 1981-11-14 1983-06-01 Basf Ag, 6700 Ludwigshafen Verfahren zur herstellung von wetterfest verleimenden mischkondensaten
FR2576026B2 (fr) * 1984-01-26 1987-02-06 Charbonnages Ste Chimique Procede de fabrication de resines aminoplastes
FR2558839B1 (fr) * 1984-01-26 1986-11-21 Charbonnages Ste Chimique Procede de fabrication de resines aminoplastes
DE3442454A1 (de) * 1984-11-22 1986-05-28 Basf Ag, 6700 Ludwigshafen Verfahren zur herstellung von harnstoff-melamin-formaldehyd-kondensationsprodukten
DE3508205A1 (de) * 1985-03-08 1986-09-11 Basf Ag, 6700 Ludwigshafen Kaeltestabile leimharzloesung
FR2608161B1 (fr) * 1986-12-11 1989-06-16 Charbonnages Ste Chimique Procede de fabrication de liants aminoplastes
EP0277926A3 (en) * 1987-01-26 1990-08-16 Dynobel A/S A method for the production of amino resin
DE3807402A1 (de) * 1988-03-07 1989-09-21 Basf Ag Waessrige aminoharz-loesungen fuer formaldehydarme flaechenverleimungen
DE3807403A1 (de) * 1988-03-07 1989-09-21 Basf Ag Verfahren zur herstellung von waessrigen aminoharz-loesungen fuer formaldehydarme flaechenverleimungen
DE4118007A1 (de) * 1991-06-01 1992-12-03 Basf Ag Kondensationsprodukte aus sulfonierten phenolen, harnstoff, weiteren organischen stickstoff-basen und formaldehyd und ihre verwendung als gerbstoffe und als spruehhilfsmittel fuer redispergierbare polymerpulver
DE4139961A1 (de) * 1991-12-04 1993-06-09 Basf Ag, 6700 Ludwigshafen, De Traenkharzloesung zum impraegnieren von papierbahnen

Also Published As

Publication number Publication date
ES2112067T3 (es) 1998-03-16
CZ19897A3 (cs) 1998-02-18
EP0772640B1 (de) 1998-01-28
EP0772640A1 (de) 1997-05-14
DE59501386D1 (de) 1998-03-05
WO1996003450A1 (de) 1996-02-08
PL318291A1 (en) 1997-06-09
PL181263B1 (pl) 2001-06-29
NO314407B1 (no) 2003-03-17
DE4426002A1 (de) 1996-01-25
ATE162827T1 (de) 1998-02-15
NO970285L (no) 1997-03-19
SK9597A3 (en) 1998-04-08
FI970263A (fi) 1997-03-21
HUT76988A (hu) 1998-01-28
NO970285D0 (no) 1997-01-22
FI970263A0 (fi) 1997-01-22
FI114103B (fi) 2004-08-13

Similar Documents

Publication Publication Date Title
CN1993397B (zh) 脲-甲醛树脂的聚合增强用组合物、制造方法、使用方法和由其形成的制品
NL192377C (nl) Werkwijze ter vervaardiging van spaan- of vezelplaten, alsmede vloeibaar concentraat te gebruiken bij de vervaardiging hiervan.
EP0062389B1 (en) Manufacture of particle board and a novel suitable bonding agent
US4282119A (en) Manufacture of chipboard having high strength and reduced formaldehyde emission, using a minor amount of protein in combination with low formaldehyde:urea resins
US4603191A (en) Process for preparing a urea-formaldehyde resin having a very low mole ratio of formaldehyde to urea
US20050070635A1 (en) Wood composites bonded with protein-modified urea-formaldehyde resin adhesive
US6399719B1 (en) Cyclic urea-formaldehyde prepolymer-modified melamine-containing resins, and use in binders for cellulosic-based composites
CA1315446C (en) Method for the production of amino resin
AU605504B2 (en) Process for the preparation of urea-formaldehyde resins
FI57775C (fi) Foerfarande foer framstaellning av ett vaederbestaendigt traelim
US4857609A (en) Amino resin and a method for its production
US4968773A (en) Process for the preparation of urea-formaldehyde resins
JPH021755A (ja) アミノプラスチック樹脂の製造方法
US6881817B2 (en) Adhesive composition with increased cure rate
AU2001237802A1 (en) Adhesive composition with increased cure rate
HU215082B (hu) Eljárás vizes aminoplaszt gyanták előállítására, az így előállított gyanták és azok alkalmazása fa szerkezeti anyagok előállítására
HU219854B (hu) Kötőanyag-keverék lignocellulóz-tartalmú formatestek előállításához
US4978711A (en) Aqueous aminoresin solutions for low-formaldehyde surface bonding
JP2001164228A (ja) 木材用接着剤組成物
FI76108C (fi) Foerfarande foer framstaellning av lim specieltt foer limning av cellulosahaltiga aemnen och textiler.
US4170611A (en) Process for preparing bonding agents for light-colored weatherproof wood materials
EP0913411B1 (fr) Procédé de fabrication de résines aqueuses aminoplastes à base d'urée, de formol et de mélamine, leur utilisation comme colles dans la fabrication de matériaux dérivés du bois, et les matériaux dérivés du bois résultants
PL185192B1 (pl) Sposób wytwarzania wodnych żywic aminowych
PL175865B1 (pl) Sposób modyfikacji żywic mocznikowo-formaldehydowych

Legal Events

Date Code Title Description
MM4A Lapse of definitive patent protection due to non-payment of fees