HU214457B - Gombaellenes hatás kimutatására alkalmas szűrési eljárás, az ezzel az eljárással azonosított gombaellenes mikroorganizmusokat tartalmazó készítmények, és eljárás növények gombafertőzésének gátlására - Google Patents

Gombaellenes hatás kimutatására alkalmas szűrési eljárás, az ezzel az eljárással azonosított gombaellenes mikroorganizmusokat tartalmazó készítmények, és eljárás növények gombafertőzésének gátlására Download PDF

Info

Publication number
HU214457B
HU214457B HU9201282A HU128292A HU214457B HU 214457 B HU214457 B HU 214457B HU 9201282 A HU9201282 A HU 9201282A HU 128292 A HU128292 A HU 128292A HU 214457 B HU214457 B HU 214457B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
soil
plants
microorganism
effect
antifungal
Prior art date
Application number
HU9201282A
Other languages
English (en)
Other versions
HUT60423A (en
HU9201282D0 (en
Inventor
Maria Fattori
Stefaan Renaat Maria Horemans
Marc Lefebvre
Keith Adrian Powell
Annabel Renwick
Original Assignee
Zeneca Ltd.
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Zeneca Ltd. filed Critical Zeneca Ltd.
Publication of HU9201282D0 publication Critical patent/HU9201282D0/hu
Publication of HUT60423A publication Critical patent/HUT60423A/hu
Publication of HU214457B publication Critical patent/HU214457B/hu

Links

Classifications

    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C12—BIOCHEMISTRY; BEER; SPIRITS; WINE; VINEGAR; MICROBIOLOGY; ENZYMOLOGY; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING
    • C12Q—MEASURING OR TESTING PROCESSES INVOLVING ENZYMES, NUCLEIC ACIDS OR MICROORGANISMS; COMPOSITIONS OR TEST PAPERS THEREFOR; PROCESSES OF PREPARING SUCH COMPOSITIONS; CONDITION-RESPONSIVE CONTROL IN MICROBIOLOGICAL OR ENZYMOLOGICAL PROCESSES
    • C12Q1/00—Measuring or testing processes involving enzymes, nucleic acids or microorganisms; Compositions therefor; Processes of preparing such compositions
    • C12Q1/02—Measuring or testing processes involving enzymes, nucleic acids or microorganisms; Compositions therefor; Processes of preparing such compositions involving viable microorganisms
    • C12Q1/18—Testing for antimicrobial activity of a material
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C12—BIOCHEMISTRY; BEER; SPIRITS; WINE; VINEGAR; MICROBIOLOGY; ENZYMOLOGY; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING
    • C12N—MICROORGANISMS OR ENZYMES; COMPOSITIONS THEREOF; PROPAGATING, PRESERVING, OR MAINTAINING MICROORGANISMS; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING; CULTURE MEDIA
    • C12N1/00—Microorganisms, e.g. protozoa; Compositions thereof; Processes of propagating, maintaining or preserving microorganisms or compositions thereof; Processes of preparing or isolating a composition containing a microorganism; Culture media therefor
    • C12N1/20—Bacteria; Culture media therefor
    • C12N1/205—Bacterial isolates
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A01—AGRICULTURE; FORESTRY; ANIMAL HUSBANDRY; HUNTING; TRAPPING; FISHING
    • A01N—PRESERVATION OF BODIES OF HUMANS OR ANIMALS OR PLANTS OR PARTS THEREOF; BIOCIDES, e.g. AS DISINFECTANTS, AS PESTICIDES OR AS HERBICIDES; PEST REPELLANTS OR ATTRACTANTS; PLANT GROWTH REGULATORS
    • A01N63/00—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing microorganisms, viruses, microbial fungi, animals or substances produced by, or obtained from, microorganisms, viruses, microbial fungi or animals, e.g. enzymes or fermentates
    • A01N63/20—Bacteria; Substances produced thereby or obtained therefrom
    • A01N63/27—Pseudomonas
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C12—BIOCHEMISTRY; BEER; SPIRITS; WINE; VINEGAR; MICROBIOLOGY; ENZYMOLOGY; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING
    • C12R—INDEXING SCHEME ASSOCIATED WITH SUBCLASSES C12C - C12Q, RELATING TO MICROORGANISMS
    • C12R2001/00—Microorganisms ; Processes using microorganisms
    • C12R2001/01—Bacteria or Actinomycetales ; using bacteria or Actinomycetales
    • C12R2001/38—Pseudomonas
    • C12R2001/39—Pseudomonas fluorescens
    • Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
    • Y10S—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10S435/00—Chemistry: molecular biology and microbiology
    • Y10S435/8215—Microorganisms
    • Y10S435/822—Microorganisms using bacteria or actinomycetales
    • Y10S435/874—Pseudomonas
    • Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
    • Y10S—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10S435/00—Chemistry: molecular biology and microbiology
    • Y10S435/8215—Microorganisms
    • Y10S435/822—Microorganisms using bacteria or actinomycetales
    • Y10S435/874—Pseudomonas
    • Y10S435/876—Pseudomonas fluorescens
    • Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
    • Y10S—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10S435/00—Chemistry: molecular biology and microbiology
    • Y10S435/8215—Microorganisms
    • Y10S435/911—Microorganisms using fungi
    • Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
    • Y10S—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10S435/00—Chemistry: molecular biology and microbiology
    • Y10S435/8215—Microorganisms
    • Y10S435/911—Microorganisms using fungi
    • Y10S435/929—Fusarium
    • Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
    • Y10S—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10S435/00—Chemistry: molecular biology and microbiology
    • Y10S435/8215—Microorganisms
    • Y10S435/911—Microorganisms using fungi
    • Y10S435/939—Rhizopus

Landscapes

  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Zoology (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Wood Science & Technology (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • Biotechnology (AREA)
  • Genetics & Genomics (AREA)
  • Bioinformatics & Cheminformatics (AREA)
  • Microbiology (AREA)
  • General Engineering & Computer Science (AREA)
  • Biochemistry (AREA)
  • Virology (AREA)
  • Proteomics, Peptides & Aminoacids (AREA)
  • Analytical Chemistry (AREA)
  • Agronomy & Crop Science (AREA)
  • Molecular Biology (AREA)
  • Physics & Mathematics (AREA)
  • Toxicology (AREA)
  • Medicinal Chemistry (AREA)
  • Tropical Medicine & Parasitology (AREA)
  • Immunology (AREA)
  • Biomedical Technology (AREA)
  • Biophysics (AREA)
  • Pest Control & Pesticides (AREA)
  • Plant Pathology (AREA)
  • Dentistry (AREA)
  • Environmental Sciences (AREA)
  • Agricultural Chemicals And Associated Chemicals (AREA)
  • Medicines Containing Material From Animals Or Micro-Organisms (AREA)
  • Measuring Or Testing Involving Enzymes Or Micro-Organisms (AREA)
  • Pretreatment Of Seeds And Plants (AREA)
  • Micro-Organisms Or Cultivation Processes Thereof (AREA)
  • Medicines That Contain Protein Lipid Enzymes And Other Medicines (AREA)

Abstract

A találmány tárgya gőmbaellenes hatású anyagők kiműtatására alkalmasszűrési eljárás, amelynek sőrán a vélt gőmbaellenes anyaggőmbafertőzésekre gyakőrőlt gátló hatását két vizsgálattal érté elikúgy, hőgy az első vizsgálatban táptalajrétegen Pythiűm kórőkőzó-fajtamicéliűmait alakítják ki, a táptalajrétegre steril talajt rétegeznek,a talajréteghez hőzzáadják a vélt gőmbaellenes hatóanyag alikvőt részt, a kapőtt vizsgálati rendszert inkűbálják, és meghatárőzzák ahatóanyagnak a kórőkőzó növekedésére gyakőrőlt hatását, míg a másődikvizsgálatban talajmintát a növények kirőthadását előidézőgőmbakártevővel fertőznek meg, a gőmbakártevővel megfertőzött talajbaa gőmbafertőzésre érzékeny növény magvait vetik, a talajra fe viszik avélt gőmbaellenes hatóanyag alikvőt részét, a magvakat csírázni és anövényeket növekedni hagyják, majd megfertőzetlen kőntrőllőkkalösszehasőnlítva értékelik a vizsgált anyag hatásősságát. ŕ

Description

A találmány gombaellenes hatás kimutatására alkalmas szűrési eljárásra vonatkozik. A találmány továbbá a szűrési eljárás alapján gombaellenes hatásúnak bizonyult új Pseudomonas fluorescens mikroorganizmus-törzseket tartalmazó készítményekre vonatkozik. Végül a találmány tárgya eljárás növények gombafertőzés elleni védelmére az új Pseudomonas fluorescens mikroorganizmus-törzseket tartalmazó készítmények felhasználásával.
A mikrobiológiai gyakorlatban általánosan alkalmazzák a kívánt értékes tulajdonságokkal rendelkező mikroorganizmusok felkutatására azt a megoldást, hogy talajból elkülönített nagyszámú-jellemzően többezer-mikroorganizmust vetnek alá az adott tulajdonság kimutatására vagy azonosítására alkalmas szűrővizsgálatnak. Ilyen szűrővizsgálatokkal biológiai kontrollanyagok (BKA) is elkülöníthetők, amelyek egyes növényi kártevőkkel szemben hatásosak. A biológiai kontrolianyagok az adott kártevő elleni védekezésben helyettesíthetik vagy kiegészíthetik a kémiai növényvédőszereket.
Az általános gyakorlat szerint olyan földterületekről gyűjtenek be talajmintákat, ahol az adott kártevő jelenléte, illetve kártételei visszaszorulóban lévőnek tűnnek, mert ez a jelenség arra utalhat, hogy a talajban lévő mikroorganizmusok a kártevőre gátló hatást fejtenek ki. Ezután a talajmintákból laboratóriumi körülmények között, a gyökerekről való lemosással és agaron növesztéssel mikroorganizmusokat különítenek el. A mikroorganizmusok agaron tenyésztését egy vagy két olyan hőmérsékleten végzik, amelyek jellemző képviselői a mikrobiológiai növekedés optimális hőmérsékletének; a tenyésztés hőmérséklete rendszerint 25-30 °C. Ezután az izolátumokat első lépésben Petri-csészék sorozatában, agaron, kettős tenyésztési módszerrel szűrővizsgálatnak vetik alá különféle kártevőkkel szemben. Ebben az első szűrővizsgálatban ígéretesnek tűnő mikroorganizmusizolátumokat ezután másodlagos szűrővizsgálatok sorozatában részletesebben vizsgálják; a másodlagos szűrővizsgálatokban talajt használnak fel.
A 106 504 sz. európai szabadalmi leírás szűrési eljárást ismertet specifikusan Gaeumannomyces graminis gombafajtával szemben hatásos mikroorganizmusok kiválasztására. Az ott ismertetett eljárás szerint növényeket üvegházi körülmények között, a vizsgálandó mikroorganizmusok jelenlétében (kezelt növények) és távollétében (kontroll növények) Gaeumannomyces graminis-szal fertőzött talajon termesztenek, a kezelt és a kontroll növények növekedésének összehasonlításával kiválasztják a hatásosnak tűnő mikroorganizmusokat, majd ezeket ugyanilyen módon, de szabadföldi körülmények között tovább vizsgálják. Ezzel analóg, de kórokozóként Pythium spp.-t alkalmazó szűrési eljárást ismertet a 4 647 533 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás specifikusan Pythium spp.-val szemben hatásos mikroorganizmusok kiválasztására. Az utóbbi szabadalmi leírásban azt is közlik, hogy az üvegházi vizsgálatok számának csökkentésére célszerű a mikroorganizmusokat előzetesen táptalajon vizsgálni a kórokozóval szemben, és csak azokat a mikroorganizmusokat továbbvinni üvegházi vizsgálatra, amelyek ebben az elsődleges szűrővizsgálatban hatásosaknak mutatkoztak.
A felsorolt ismert szűrési módszerek közös jellemzője, hogy lépcsőzetes elhagyást alkalmaznak, azaz csak azokat a mikroorganizmusokat viszik további vizsgálatra, amelyek egy megelőző szűrésben már hatásosaknak mutatkoztak.
Gyakorlati tapasztalataink azt mutatták, hogy a hagyományos elsődleges szűrővizsgálat sem az eredmény helyessége, sem a szűrés szelektivitása szempontjából nem kielégítő. A hagyományos elsődleges szűrővizsgálatban az izolátumok nagy része (jellemzően körülbelül 20%-a) ígéretesnek bizonyul; ezek túlnyomó többsége azonban a későbbi vizsgálatok alapján nem hasznosítható. Azon túlmenően, hogy az elsődleges szűrővizsgálat igen sok olyan izolátumot bocsát át, ami a későbbi vizsgálatok alapján nem rendelkezik a kívánt hasznos aktivitással, az is ismert, hogy egyes olyan izolátumok, amelyek a további vizsgálatokban megfelelően hasznosíthatóaknak bizonyulnak, fennakadnak az első szűrésen. A hagyományos elsődleges szűrővizsgálatok tehát sok olyan izolátumot bocsátanak át, amelyek az adott kártevő patogenicitását csak gyengén gátolják, és nem bocsátanak át olyan izolátumokat, amelyek erős gátló hatással rendelkeznek.
Szükség van tehát olyan új, talajizolátumok szűrésére alkalmas vizsgálati módszerre, amellyel a potenciálisan jó hatású izolátumok lehető legnagyobb hányada kimutatható, ugyanakkor azonban a kevéssé hatásos anyagok lehető legnagyobb hányada fennakad a szűrésen.
A találmány tárgya gombaellenes hatású anyagok kimutatására alkalmas szűrési eljárás, amelynek során a vizsgálandó anyag gombafertőzésekre gyakorolt gátló hatását két vizsgálattal értékeljük. A találmány értelmében a következőképpen járunk el:
az első vizsgálatban táptalaj-rétegen Pythium kórokozó-fajta micéliumait alakítjuk ki, a táptalaj-rétegre steril talajt rétegezünk, a talajréteghez a vélt gombaellenes hatóanyag alikvot részét adjuk, a kapott vizsgálati rendszert inkubáljuk, és meghatározzuk a hatóanyagnak a kórokozó növekedésére gyakorolt gátló hatását; és a második vizsgálatban talajmintát a növények kirothadását előidéző gombakártevővel fertőzünk meg, a gombakártevővel megfertőzött talajba a gombafertőzésre érzékeny növény magvait vetjük, a talajra a vélt gombaellenes hatóanyag alikvot részét visszük fel, a magvakat csírázni és a növényeket növekedni hagyjuk, majd megfertőzetlen kontrollokkal összehasonlítva értékeljük a vizsgált gombaellenes hatóanyagnak a növény egészségi állapotára gyakorolt hatását.
A találmány szerinti eljárás különösen előnyösen alkalmazható talajból elkülönített mikroorganizmusok BKA tulajdonságainak kimutatására; ez az eljárás azonban vegyszerek gombaellenes aktivitásának kimutatására is felhasználható.
Miként már közöltük, a hagyományos megoldás szerint a mikroorganizmusok izolálására alkalmazott eljárás önmagában nem szelektív. A találmány szerint előszűrési módszert dolgoztunk ki mikroorganizmusok elkülönítésére talajmintákból. Ezt az előszűrést a következőképpen végezzük: zárható tartályba nedves steril homokréteget helyezünk, a homokrétegre nedves állapotban ráte2
HU 214 457 Β rítjük a talajmintát, a talajmintába a visszaszorítandó kórra érzékeny növény magvait vetjük, a tartályt lezárt állapotban a betegség kialakulásának kedvező környezeti körülmények közé helyezzük, a magvakat csírázni hagyjuk, majd amikor a magvakból kifejlődött gyökerek a talajrétegből már átnyúlnak a homokrétegre, mindkét rétegen keresztül hosszanti irányban kettévágjuk a csövet, a homokrétegből (és csak a homokrétegből) kiemeljük a gyökereket, és a kiemelt gyökerekről izoláljuk a mikroorganizmusokat.
A találmány szerinti két vizsgálatban megfelelőnek bizonyult mikrobiológiai vagy kémiai gombaellenes hatóanyagokat a gombafertőzést gátló hatás további vizsgálatára egy vagy több, az alábbiakban felsorolt szűrővizsgálatnak vethetjük alá:
(a) cukorrépa Aphanomyces cochlioides-fertőzésére kifejtett hatás vizsgálata 12-15 °C-on;
(b) borsó Pythium ultimum-fertőzésére kifejtett hatás vizsgálata 12-15 °C-on;
(c) borsó Pythium ultimum-fertőzésére kifejtett hatás vizsgálata 24-27 °C-on;
(d) borsó Rhizoctonia solani-fertőzésére kifejtett hatás vizsgálata 24-27 °C-on;
(e) búza Fusarium culmorum-fertőzésére kifejtett hatás vizsgálata 18-21 °C-on;
(f) szójabab Phytophthora megasperma-fertőzésére kifejtett hatás vizsgálata 20-24 °C-on;
(g) burgonyaszeletek Fusarium moniliforme-fertőzésére kifejtett hatás vizsgálata 20-24 °C-on;
(h) burgonyaszeletek Fusarium sambusinum-fertőzésére kifejtett hatás vizsgálata 20-24 °C-on; és/vagy (i) cukorrépa Phoma-fertőzéseire kifejtett hatás vizsgálata 15-19 °C-on.
A fentieket összegezve a találmány lehetőséget nyújt potenciális biológiai kontrollanyagok elkülönítésére oly módon, hogy csak a gyökereken lévő aktív mikroorganizmusokat különítjük el, ezeket két előszűrési vizsgálatnak alávetve nagy potenciális aktivitású mikroorganizmusokat választunk ki, majd az előszűrési vizsgálatokban megfelelőeknek bizonyult mikroorganizmusokat további szigorú vizsgálatok sorozatának vetjük alá, és így olyan mikroorganizmusokat azonosítunk, amelyek a szabadföldi körülmények széles választékában vizsgálva igen erős aktivitást fejtenek ki. Ez a megoldás lényegesen előnyösebb a hagyományos szűrővizsgálati módszereknél. Miként már közöltük, a hagyományos szűrővizsgálatok előszűrési lépésén fennakadhatnak olyan mikroorganizmusok, amelyek a találmány szerinti vizsgálati eljárást alkalmazva hatásosaknak bizonyultak, továbbá a hagyományos szűrővizsgálati eljárások előszűrési lépése igen sok olyan mikroorganizmust bocsát át, amelyek a későbbi vizsgálatok szerint hatástalanok, vagy a kontrolioknál kevésbé hatásosak.
A találmány szerinti szűrővizsgálati eljárással egyszerűen azonosíthatunk olyan gombaellenes hatóanyagokat, amelyek egy adott összehasonlító gombaellenes vegyszerével azonos vagy annál nagyobb mértékű gátló hatást fejtenek ki gombafertőzésekkel szemben.
A találmány szerinti eljárással négy olyan mikroorganizmust különítettünk el és azonosítottunk, amelyek a gombafertőzések - elsősorban a kirothadással járó gombafertőzések - viszonylag széles választékával szemben fejtenek ki igen erős gátló hatást. A találmány szerinti eljárással elkülönített, a Pseudomonas fluorescens fajtába tartozó mikroorganizmusok tenyészeteit a Budapesti Szerződés előírásainak megfelelően 1989. szeptember 1 -én helyeztük letétbe a National Collection of Industrial and Maríné Bacteria Limited (Aberdeen, Nagy-Britannia) törzsgyűjteményben 40186,40187,40188 és 40190 számon. Oltalmi igényünk ezekre a mikroorganizmusokra is kiteljed.
A találmány továbbá mezőgazdasági célokra felhasználható gombaellenes készítményekre vonatkozik, amelyek hatóanyagként egy vagy több, a fentiekben felsorolt mikroorganizmust tartalmaznak legfeljebb 95 tömeg% mennyiségben, szokásos mezőgazdasági hígító-, hordozó és/vagy egyéb segédanyagokkal együtt.
A találmány szerinti gombaellenes készítmények például magvak bevonására alkalmas kompozíciók, gyökerek vagy magvak elárasztására alkalmas folyékony kompozíciók, továbbá granulátumok és porkészítmények lehetnek. Ezeket a készítményeket a növényvédőszertechnológiában jól ismert módszerekkel, ismert adalékés segédanyagok felhasználásával állítjuk elő.
A találmány szerinti eljárás szűrési szelektivitásának és szűrési hatékonyságának vizsgálata céljából körülbelül 7000 mikroorganizmus-izolátumot vizsgáltunk a hagyományos és a találmány szerinti szűrővizsgálati módszerekkel. A hagyományos szűrővizsgálat in vitro körülmények között végzett előszűrési lépésében a vizsgált mikroorganizmusok mintegy 20%-a bizonyult megfelelőnek, míg a találmány szerinti, két vizsgálatból álló előszűrés csak az izolátumok 4-5%-át mutatta hatékonynak. Rendkívül fontos, hogy a találmány szerinti előszűrés mindkét vizsgálatában egymáshoz nagymértékben hasonló mikroorganizmusok bizonyultak hatékonyaknak, míg a hagyományos, agarlemezen végzett előszűrés igen heterogén és nagymértékben eltérő mikroorganizmus-kört mutatott ki hatásosnak. A hagyományos előszűrésen fennakadt (tehát a hagyományos szűrési eljárásban további vizsgálatra már nem kerülő) mikroorganizmusok egyes képviselői a későbbi szűrővizsgálatokban és a szabadföldi kísérletekben nagy aktivitásúaknak bizonyultak. A találmány szerinti megoldás alapvető előnye tehát az, hogy az előszűrés csökkenti a további szűrővizsgálatokba kerülhető mikroorganizmusok számát, ugyanakkor azonban a további szűrővizsgálatokba került mikroorganizmusok nagy hányada szabadföldi körülmények között valóban a kívánt aktivitással rendelkezik. Ennek oka feltevéseink szerint a következő:
A hagyományos vizsgálatban az előszűrési lépésben a mikroorganizmus agaron való növekedése szempontjából optimális körülményeket (például hőmérsékletet és tápanyag-összetételt) alkalmaznak; ezek a körülmények azonban igen távol vannak a mikroorganizmus kívánt végső felhasználásának tényleges körülményeitől. Következésképpen az előszűrést túlélő mikroorganizmusok általában gyengék, csak az agar-tenyésztéskor alkalmazotthoz igen közel álló körülmények között képesek növekedésre, és a tényleges szabadföldi körülményeket
HU 214 457 Β megközelítő további vizsgálatok körülményei között már életképtelenek. Más oldalról azonban - miként ezt vizsgálataink kimutatták - a kiindulási nagyszámú izolált mikroorganizmus között olyan törzsek is lehetnek, amelyek a szabadföldi körülményeket (például az alacsonyabb hőmérsékletet vagy a szűkösebb vagy más összetételű tápanyag-ellátottságot) részesítik előnyben a hagyományos előszűrést vizsgálat körülményeihez képest. Ezek a mikroorganizmusok az agaron végzett vizsgálat körülményei között csak gyengén növekednek, ezért rendszerint fennakadnak a szűrésen, és nem kerülnek további vizsgálatra. A találmány szerint alkalmazott két vizsgálatot azoban a tényleges szabadföldi körülményekhez közelebb álló körülményekek között végezzük, és így reálisabb eredményt kapunk a mikroorganizmusnak a tényleges felhasználás körülményei között várható életképességéről és aktivitásáról.
A találmány tárgya továbbá eljárás növények gombafertőzéseinek meggátlására oly módon, hogy a növényekre, a növények magvaira vagy a növények termesztőközegére a találmány szerinti gombaellenes készítményt visszük fel. Magvak kezelésére 103-1010 sejt/mag mennyiséget használunk. Növény vagy termesztőközeg kezelésére ezzel ekvivalens dózist használhatunk, amit a fenti dózisból számíthatunk ki az egységnyi területre kijuttatott magvak száma alapján, vagy tapasztalati úton (szakember számára ismert tényezők, például a kezelendő növény fajtája, fejlettségi állapota, a kezelés és az esetleges ismételt kezelések időpontja, éghajlati tényezők stb. figyelembevételével) vagy rutin elókísérletekkel határozhatunk meg.
Az NCIB 40187 törzset szabadföldi termesztésű búzanövények gyökereiről különítettük el, búzanövényeket termelő gazdaság címe: Badbury 2, Draycott Farm, Chiseldon, Swinton, Wiltshire, Nagy-Britannia. Az NCIB 40186 és 40188 törzset Jodoigne-ből (Belgium) származó talajmintából különítettük el, a talajmintát a Stockoy Field nevű helyről vettük. Az NCIB 40190 törzset a Lower Garston Field, Rushall Farm, Newbury, Nagy-Britannia gazdaságból származó fiatal búzanövények gyökereiből különítettük el.
A következőkben a mikroorganizmusok elkülönítését, jellemzését, és az izolátumok növényi gombakártevőkkel szembeni aktivitásának meghatározására alkalmazott szűrővizsgálatokat ismertetjük. A következőkben ismertetendő módszerrel igen nagy számú mikroorganizmust különítettünk el, azonosítottunk és vizsgáltunk, a fent említett négy törzset a szűrővizsgálatokban mutatott kiemelkedő aktivitásuk alapján választottuk ki.
A mikroorganizmusok elkülönítése:
cm mélységű, 5,5 cm átmérőjű dialízis-csöveket, amelyeken az egyik csővégtől 5-7 cm távolságban bütyök van, 12 cm mélységig mosott és szárított finom homokkal töltöttünk meg, és a homokot 20 ml desztillált vízzel megnedvesítettük. A csöveket hordozóként szolgáló 7 cm átmérőjű, 30 cm mély üvegcsövekbe helyeztük, majd a csövek egyik végét (az alját) alumíniumfóliával borított gumidugóval, a csövek tetejét pedig vattadugóval zártuk le, és a csöveket alumíniumfóliába göngyöltük. Az így előkészített csöveket két alkalommal 121 °C-on 60 percig autoklávban kezeltük.
A kiválasztott helyről talajmintát vettünk, és a mintát felhasználásig 40%-os nedvességtartalmú állapotban 4 °C-on tároltuk. A mintát a mintavételtől számított 2 napon belül felhasználtuk. A talajmintát 4 mm széltávolságú szitán átszitáltuk, majd 3 cm magasságban a csövekbe töltött homokra rétegeztük. A talajba borsó-, búza-, cukorrépa-, napraforgó-, kukorica- vagy szójababmagvakat vetettünk, és a magvakra talajt rétegeztünk (a talajréteg teljes magassága 6 cm volt). A csöveket álló helyzetben drótkosárba helyeztük, és a drótkosarat a párolgási veszteség minimumra csökkentése érdekében műanyag tartóba tettük. A műanyag tartót a légcsere biztosítására kilyuggattuk. A műanyag tartóban lévő drótkosarakat termesztőtérbe helyeztük, és 4 héten át 10-24 °C hőmérsékleten, 70% relatív páratartalom fenntartása és napi 16 órás nappali - 8 órás éjszakai ciklus beállítása mellett inkubáltuk.
A 4 hetes inkubálás leteltével a műanyagból készült dialízis-csöveket elősterilezett szikével felnyitottuk. A növények gyökereit kikeféléssel megtisztítottuk a talajtól és a homoktól, és a növényeket fehér műanyag tálcára helyeztük. A növények korona- és csúcsrészeit levágtuk, és steril vízben külön mostuk.
A levágott növényi részeket üveggyöngy-réteget és 20 ml ionmentes vizet tartalmazó steril Erlenmeyer lombikokba helyeztük. A lombikokat forgó inkubátoron 30 percig 120 fordulat/perc sebességgel rázattuk. A gyökerek oldatát és a lombikokból elkülönített gyökér- és korona-mosófolyadékokat felhasználva 1:9 arányú hígítást készítettünk steril Ringer oldattal 10_3-szoros hígításig. Az így kapott oldatok 100-100 pl térfogatú alikvot részeit három agar-táplemez felületén futtattuk szét. A felhasznált agar-táplemezek összetétele a következő volt:
1. 1/10 arányú tripton/szója agar:
Tripton-szója táptalaj 3,0 g
Bakteriológiai agar 17,5 g
Ionmentes víz 1000 ml
A táptalajt 15 percig 121 °C-on autoklávban sterilizáltuk.
2. Gyökérkivonat agar:
Friss búzagyökerek 10 g
3. sz. agar 17,5 g
Ionmentes víz 1000 ml
A friss gyökereket lemértük, és háztartási keverőgépben kevés ionmentes vízzel összekevertük. A kapott sűrű szuszpenziót négy kis száltávolságú muszlinháló-rétegből készített zsákba töltöttük, a zsákot 2 literes edény fölé függesztettük, a 2 literes edénybe betöltöttük az ionmentes víz maradékát, és a zsák tartalmát 4 napig 20 °C-on tartottuk. Ezután a muszlinzsákot kiemeltük, és a gyökérkivonathoz hozzáadtuk az agart. A táptalajt 15 pecig autoklávban 121 “C-on sterilizáltuk.
3. Talaj kivonat agar:
Talajminta 10 g
3. sz. agar 17,5 g
Ionmentes víz 1000 ml literes edénybe betöltöttük az ionmentes vizet, majd hozzáadtuk a talajt. A talajszuszpenziót lefedtük, 4 napig
HU 214 457 Β °C-on tartottuk, majd négyrétegű kis száltávolságú muszlinhálón átszűrtük. A szűrlethez hozzáadtuk az agart, és a táptalajt 15 percig autoklávban 121 °C-on sterilizáltuk.
Minden egyes hígítással háromszor ismételtük meg a vizsgálatot. Az agarlemezeket legföljebb 5 napig 12 °Con inkubáltuk, ezután megszámláltuk az egyes lemezeken kifejlődött telepeket, és a telepszámot feljegyeztük. Lehetséges esetben olyan agarlemezeket választottunk ki a további vizsgálatokhoz, ahol az egyes agar-növény kombinációkban 50 vagy annál kevesebb telep növekedett a lemezen. Ha ez nem volt lehetséges, a lemezre ötven rácspontot tartalmazó rácsot helyeztünk, és azokat a telepeket emeltük le a lemezről, amelyek a legközelebb estek az egyes rácspontokhoz. így a telepeket teljesen véletlenszerűen választottuk ki.
Az egyes telepeket steril kaccsal emeltük le a lemezekről, és 1/10 arányú tripton/szója agart (1/10 TSA) tartalmazó, 5 cm átmérőjű Petri-csészékbe töltött lemezeken tovább tenyésztettük. A lemezeket 5 napig 12 °Con inkubáltuk. Ezután megvizsgáltuk az izolátumok tisztaságát. Ha a vizsgálat szerint vegyes tenyészet képződött, az izolátumot ferde 1/10 TSA lemezen terítettük szét úgy, hogy egyedi telepek képződjenek. Ezután kivá5 lasztottunk egy telepet, és azt 1/10 TSA-n tovább tenyésztettük. A tenyészeteket 4 °C-on tároltuk.
A mikroorganizmusok jellemzése:
A mikroorganizmusok morfológiai jellemzői a következők:
A sejtek morfológiája: Gram-negatív rudak A telepek morfológiája:
NCIB 40186: Törtfehér, kerek, szabályos alakú, teljes, kissé konvex, sima, fényes, félig áttetsző, 1,5-2 mm átmérőjű telepek.
NCIB 40187: Törtfehér, kerek, szabályos alakú, teljes, kiemelkedő, sima, fényes, félig áttetsző, 1 mm átmérőjű telepek.
NCIB 40188: Törtfehér, kerek, szabályos alakú, teljes, kissé konvex, sima, fényes, félig áttetsző, 1,5-2 mm átmérőjű telepek.
1. táblázat
Vizsgált jellemzi NCIB 40186 HCIB 40187 NCIB 40186 NCIB 40190
Ultrát xedukoló - —
ledől termelése - - -
^avtozmelás glükózból mm mm zm -
Alglnin debidroláz ♦ ♦ + +
Ureáz - mm -
Aaaoulln hidrolízise - - mm -
Zselatin hldroliaiaa 4 4 +
3-óalaktozidú» - mm - -
GlUkóz aaazimlláláa 4 + + 4
Azablnóz aaazimlláláa 4 4 ♦
Lannóz aaazimlláláa + 4 4 4
Uannit aaazimlláláa + + ♦ +
U-aoetll-glükóz-emin aaazimlláláa + 4 - 4
Maltóz aaazimlláláa - mm - -
Glükonát aaazimlláláa 4 4 4 +
Kaprát aaazimlláláa 4 4 + ♦
Adipát aaazimlláláa - - • +
Malát aaazimlláláa ♦ ♦ +
Gittát aaazimlláláa + 4 + 4
Penll-ecetát aaazimlláláa - - - 4
Cltokróm oxidáa ♦ 4 4 4
HU 214 457 Β
NCIB 40190: Törtfehér, kerek, szabályos alakú, teljes, sík, sima, fényes, félig áttetsző, 1 mm átmérőjű telepek.
Növekedési hőmérséklet:
°C: az összes törzs pozitív (+) °C: valamennyi törzs negatív (-) °C: valamennyi törzs negatív (-)
Fluoreszcencia: Valamennyi törzs pozitív (+)
Kataláz: Valamennyi törzs pozitív (+)
Oxidáz: Valamennyi törzs pozitív (+)
Glükóz-fermentálás: Valamennyi törzs negatív (-)
A mikroorganizmusok élettani jellemzőit az 1. táblázatban foglaljuk össze.
PRIMER SZŰRŐ VIZSGÁLA TOK
Petri-csészébe töltött talajon végzett vizsgálatok:
cm átmérőjű Petri-csészébe 10 10 ml burgonya-dextróz agart töltöttünk. A burgonya-dextróz agarlemezek közepére 7 napos agaros Pythium ultimum-tenyészetből (a tenyésztés hőmérséklete 20 °C) kivágott 5 mm átmérőjű korongokat helyeztünk. Az agarlemezeket 5 napig 20 °C-on inkubáltuk; ezalatt a Pythium ultimum a lemezen telepeket képezett.
Minster Mendip agyagát 60 percig 120 °C-on autoklávban kezeltünk. Az agyaghoz 1 tömeg% búzacsírát adtunk, és alaposan összekevertük. Az egyes Petri-csészékben növekedett Pythium telepeket körülbelül 8-8 g agyaggal fedtük be.
A vizsgálandó mikroorganizmusokat 1/10 TSB vagy 1/10 TSA lemezeken 48 órán át 12 °C-on tényesztettük.
Minden egyes Petri-csészéhez 2-2 ml vizsgálandó anyagot adtunk. Az egyes vizsgálatokat kétszer ismételtük meg. A következő vizsgálandó anyagokat használtuk:
csak 1/10 TSB metalaxil (100 ppm = 0,01 tömeg%) a vizsgálandó mikroorganizmus tenyészete
1/10 TSB Pythiummal meg nem fertőzött burgonya-dextróz agarlemezre rétegezett talajhoz adva.
A tenyészeteket 4 napig 10 °C-on tartottuk. Ezután a talajban észlelhető gombanövekedés vizsgálatával meghatároztuk az aktivitást. Az aktivitást 0 és 3 közötti számskálával jellemeztük, ahol a 3-as érték a teljes növekedésgátlásnak felelt meg.
Fusariummal megfertőzött burgonyán végzett vizsgálatok: 9 cm átmérőjű steril szűrőpapír-korongot vízzel alaposan megnedvesítettünk, és steril Petri-csésze aljába helyeztük. Minden egyes vizsgálathoz 2-2 Petri-csészét készítettünk elő.
Fusarium törzseket (Fusarium sambusinum, Fusarium culmorum és Fusarium moniliforme) megvilágítás közben 14 napig 20 “C-on tenyésztettünk burgonya-dextróz agaron. A képződött konídiumokat 0,85 tömeg %-os steril vizes nátrium-klorid oldatban szuszpendáltuk, és az oldat transzmittanciáját spektrofotométeren 420 nm-nél mérve 20%-ra állítottuk be.
A vizsgálandó mikroorganizmusokat Oxoid tápagaron 24 órán át 20 °C-on tenyésztettük. A tenyészet fél platinakacsnyi mennyiségét 2,5 ml steril vizes nátrium-klorid oldatban szuszpendáltuk. A kontrollvizsgálathoz 2,0 g/1 koncentrációjú Captan oldatot (kémiai gombairtószer) készítettünk. Kezeletlen kontrollként vizes nátrium-klorid oldatot használtunk.
Steril mikrocentrifuga-csövekbe 50-50 pl Fusarium szuszpenziót töltöttünk. Minden egyes vizsgálathoz egy centrifügacsövet használtunk.
Az egyes Petri-csészékbe egy-egy 10 mm-nél kisebb vastagságú burgonyaszeletet helyeztünk, a burgonyaszeletekbe 10 mm átmérőjű dugófuróval 4-4 lyukat fúrtunk. A burgonyaszeletek felületét etanollal sterilizáltuk, és steril szűrőpapírral szárítottuk. A burgonyaszeleteket a levágástól számított 30 percen belül (vagy ha a szeleteket 4 °C-on tároltuk, a levágástól számított 60 percen belül) felhasználtuk.
A burgonyaszeletekbe fürt 4-4 lyuk közül háromba 50 pl Fusarium spóraszuszpenziót (106 konídium/ml) töltöttünk. Az egyik lyukba töltött Fusarium spóraszuszpenziót 50 pl vizsgálandó baktériumszuszpenzióval (körülbelül 108 sejt/ml), a másik lyukba töltött Fusarium spóraszuszpenziót 100 ppm benomillal kevertük össze; a harmadik lyuk kezeletlen kontrollként szolgált.
A Petri-csészékre ráhelyeztük a fedelüket, és 3 napig 20 °C-on tartottuk.
A szövetek fertőzöttségi szintjét 0 és 3 közötti számskálán értékeltük.
Szűrővizsgálat Phoma betae-val szemben:
Cukorrépa-gyökerek belsejéből 2,5 x 2,5 x 1,5 mm méretű darabokat vágtunk ki, és a darabokat műanyag tartályban körülbelül 13 ml steril vízzel megnedvesítettük.
A cukorrépa-darabok felületére Phoma betae-tenyészetet töltöttünk, adott esetben a vizsgálandó mikroorganizmus tenyészetével összekeverve, majd a cukorrépadarabkákat 3 hétig inkubáltuk. Ezután megvizsgáltuk a cukorrépa-darabkák rothadásának mértékét.
Talajba vetett cukorrépán végzett vizsgálatok:
A vizsgálatot olyan természetes talajon végeztük, amiről ismert, hogy kirothasztja a cukorrépát. A talaj nedvességtartalmát 45%-ra állítottuk be, és a talajba bevonatlan, illetve a vizsgálandó mikroorganizmussal bevont cukorrépa-magvakat vetettünk. A mintákat 10 napig 15 “C-on inkubáltuk, naponta 12 órás megvilágítást alkalmaztunk. A vizsgált mikroorganizmus hatásosságát a kikelt növénykék száma alapján értékeltük, Tachigaren (TMTD) kémiai gombairtószerrel összehasonlítva.
SZEKUNDER SZŰRŐVIZSGÁLATOK:
A szekunder szűrővizsgálatokban a mikroorganizmusok Pythium ultimum-mal és Rhizoctonia solani-val szemben kifejtett hatását vizsgáltuk.
Pythium ultimum-ot és Rhizoctonia solani-t burgonya-dextróz agarlemezeken 7 napig 20 °C-on tenyésztettünk.
200 g ezüsthomok, 5 g kukoricaőrlemény, 4 g Beemax búzacsíra és 40 ml víz keverékét 20 percig autoklávban 120 °C-on kezeltük, majd a keveréket lombikba töltöt6
HU 214 457 Β tűk, és a lombikot a Pythium-tenyészet (egy lemez) 1/4-ével beoltottuk. A Rhizoctonia-val végzett vizsgálatokhoz a fentivel egyébként azonos összetételű, de kukoricaőrleményt nem tartalmazó szubsztrátumot használtunk.
A lombikokat 7 napig 20 °C-on inkubáltuk.
Ezután a következő sorozathígításokat készítettük el:
Pythium ultimum-sorozathígítások: A Pythium ultimum-mal beoltott lombik tartalmát finom homokkal összekeverve 300 g végső tömegű keveréket készítettünk.
Egy Pythium ultimum-mal beoltott lombik és 8 liter Mendip Minster agyag keverékét tekintettük 2 normálnak (2N).
A 2N koncentrációjú keverékből tiszta Mendip agyag hozzákeverésével további, kívánt koncentrációjú hígításokat készítettünk. Az izolátumokat rendszerint N/8 és N/32 koncentrációjú Pythium-szubsztrátumokkal szemben vizsgáltuk 12-15 °C-on.
Rhizoctonia solani-sorozathígítások: 3/4 lombik Rhizoctonia solani inokulum és 6 liter Mendip Minster agyag keverékének koncentrációját tekintettük normálnak (N). A szűrővizsgálatokhoz N/4 és N/16 koncentrációjú hígításokat használtunk.
A vizsgálatok céljára 7,8 cm átmérőjű cserepeket 3/4 részben töltöttünk meg a fertőzött talajmintákkal. Minden egyes cserépbe 5-5 borsómagvat vetettünk, és a magvakat tiszta talajjal fedtük be. Az egyes cserepeket 35-35 ml vízzel vagy vizsgálandó baktériumszuszpenzióval öntöztük meg. Minden vizsgálathoz 5-5 cserepet használtunk. A biológiai kontrolianyagok szűréséhez a baktériumokat 1/10 TSB táptalajon 48 órán át 20 °C-on tenyésztettük, és a teljes tenyészetet (térfogata 35 ml) a cserepekre öntöttük. Kontrollokként rendszerint 1/10 TSB táptalajt, illetve kémiai gombairtószert használtunk. A Rhizoctonia solani-val szembeni hatás vizsgálatakor kémiai gombairtószerként Pencycuront használtunk 10, 100, illetve 200 ppm (= 0,001,0,01, illetve 0,02 tömeg%) koncentrációban, míg a Pythium ultimum-mal szembeni hatás vizsgálatakor kémiai gombairtószerként metalaxilt használtunk 100 ppm (= 0,01 tömeg%) koncentrációban.
A Rhizoctonia solani-val szembeni hatás vizsgálata során a növényeket 14 napig 20-25 °C-on, míg a Pythium ultimum-mal szembeni hatás vizsgálata során a növényeket 14 napig 12-15 °C-on termesztettük. A növénykék kifejlődését hetente vizsgáltuk. A növényeket naponta öntöztük. Különös figyelmet fordítottunk arra, hogy a talaj a teljes vizsgálati időszakban nedves legyen, mert mindkét gombakártevő a növények kirothadását okozza.
Phytophthora megasperma-val szembeni hatás vizsgálata:
cm átmérőjű V-8 agar táplemezre a Phytophthora megasperma lemeztenyészetből kivágott 5 mm átmérőjű korongot helyeztünk, és a táplemezt 13 napig 25 °C-on tartottuk. A V-8 agar táplemez összetétele a következő volt:
V-8 Campbell tápfolyadék 180 ml
Kalcium-karbonát 2,7 g
Desztillált víz 720 ml
Difcoagar 13,5 g
A táplemez elkészítése során a komponenseket az agar kivételével összekevertük, és gőzzel 30 percig hevítettük. A keveréket szűrtük, a szűrlet pH-ját 7,2-re állítottuk be, ezután hozzáadtuk az agart, és a keveréket 20 percig 120 °C-on sterilizáltuk.
g köles és 20 ml desztillált víz keverékét 45 percig 110 °C-on kétszer sterilizáltuk. A köles tetejére egy Phytophthora megasperma-lemez 1/4-ét helyeztük felső oldalával lefelé, és sötétben 28 napig 25 °C-on inkubáltuk.
22,5 g, Phytophthora megasperma-val megfertőzött kölest keverőberendezésben 1477,5 g sterilizált talajjal és 112,5 g vízzel alaposan összekevertünk. Talajként ezüsthomok, szántóföldi talaj (pH 7) és moszattőzeg 1:1:1 térfogatarányú keverékét használtuk; a talajt 1 órán át 100 °C-on sterilizáltuk.
500 g így kapott fertőzött köles/talaj keveréket Leonard-kancsóba töltöttünk, és a kancsót műanyag lemezzel lezártuk. A Leonard-kancsó alsó víztartályát 100 ml desztillált vízzel töltöttük fel.
A köles/talaj keverék felszínébe négy lyukat fürtünk, a lyukakba egy-egy Azzurra fajtájú szójabab-magvat helyeztünk, és a magvakat a környező köles/talaj keverékkel fedtük be.
A vizsgálandó mikroorganizmusokat tápagar-lemezeken 24 órán át 28 °C-on tenyésztettük, majd 250 ml űrtartalmú lombikokban (a lombik 150 ml táptalajt tartalmaz) tovább tenyésztettük. 75 ml tenyészet-mintát 5 percig 20 °C-on, 8000 fordulat/perc sebességgel centrifugáltunk. A felülúszót elöntöttük, a centrifugacsőbe újabb 75 ml tenyészetet töltöttünk, a centrifugálást megismételtük, és a felülúszót ismét elöntöttük. A centrifugacsövekben maradt pelleteket 5 ml-es részletekben adagolt, 9,2 g/1 koncentrációjú nátrium-klorid oldattal többször mostuk, végül a pelletet 150 ml vizes nátrium-klorid oldatban szuszpendáltuk.
Minden egyes Leonard-kancsóba 60 ml űrtartalmú fecskendővel 30-30 ml így készített szuszpenziót fecskendeztünk.
Pozitív (kémiai anyagot alkalmazó) kontrollként metalaxilt használtunk. 285,5 g Aprón védjegynevű készítményt (35 tömeg% metalaxilt tartalmaz) 500 ml desztillált vízben oldottunk, és a Leonard-kancsókba 30-30 ml így készített oldatot fecskendeztünk.
Megfertőzetlen kontroliokon is végeztünk vizsgálatokat meg nem fertőzött köles és talaj keverékének felhasználásával.
A magvakat 20±2°C-ra felffitött termesztőtérben, 15 000-17 000 lux fényerővel megvilágítva termesztettük. A mikroorganizmusok hatásosságát a kikelés %-a alapján értékeltük a kémiai gombairtószerrel összehasonlítva.
Fusarium culmorum-mal szemben végzett szűrővizsgálatok:
Burgonya-dextróz agaron 10 napig 20 °C-on Fusarium culmorum-ot tenyésztettünk. A kifejlődött konídiumokat elkülönítettük, és 104—108 konídium/ml koncentrációjú törzsszuszpenziókat készítettünk. Palackokba töltött 100-100 g búzamaghoz 5-5 ml törzsszuszpenziót adtunk, és a palackokat éjszakán át 10 °C-on forgattuk.
A megfertőzött magvak mintáját 60 percre a vizsgálandó baktérium és ezüsthomok keverékébe helyeztük, és így a magvakon körülbelül 106 sejt/mag mennyiségű
HU 214 457 Β bevonatot alakítottunk ki. Egy párhuzamos kísérletben összehasonlító kémiai gombairtószerként 100 ppm benomilt használtunk.
Termesztőtálcán tőzeg-alapú komposztot terítettünk szét, és a komposztba 2 cm mélységben 100 magvat vetettünk. A komposztot a kísérlet kezdetén megöntöztük, majd 2 hére 20 °C-os térbe helyeztük. A komposztot a vetés utáni ötödik napon ismét megöntöztük. A két kezdeti öntözés után - ami a magvak csírázásának elősegítésére szolgált - a komposztot kiszáradni hagytuk a fertőzés kifejlődésének elősegítése céljából.
A növénykéket fejlettségükre és károsodásukra vizsgáltuk. A károsodást 0 (károsodás nem észlelhető) és 4 (súlyosan károsodott) közötti számskálával jellemeztük.
EREDMÉNYEK:
A fent ismertetett módszerekkel mintegy 7000, talajból elkülönített baktériumot vizsgáltunk. A vizsgálatok eredményeit a 2. táblázatban ismertetjük. A táblázatban megadott számértékek 0 (gombaellenes hatás nem észlelhető) és 3 (fertőzöttségre utaló tünetek nem észlelhetők) közötti számskálával jellemzett hatás-adatok. A 2. táblázatban összehasonlításként egy jellemző hatástalan baktériumtörzs (53/87 jelű törzs) adatait is feltüntettük.
SZABADFÖLDI VIZSGÁLATOK ÉS AZOK EREDMÉNYEI:
1989-ben végzett szabadföldi vizsgálatok:
A primer és szekunder szűrővizsgálatokban legígéretesebbnek mutatkozott mikroorganizmus-törzseket szabadföldi körülmények között borsó és cukorrépa kirothadását okozó gombakártevőkkel szembeni biológiai kontroli-anyagokként vizsgáltuk.
Az NCIB 40186 törzzsel borsó kirothadását okozó Pythium ultimum-mal szemben végzett vizsgálat eredményeit az 1. ábrán mutatjuk be. A kísérleteket NagyBritanniában végeztük. A vizsgált törzs védőhatása körülbelül 80%-a volt az Apron-nal (metalaxilt tartal10 mazó kémiai növényvédőszer; védjegy) végzett kezeléssel elérhető védőhatásnak. Ebben a vizsgálatban az NCIB 40187 törzs nagymértékben hatástalannak bizonyult.
A 2. és 3. ábrán cukorrépán NCIB 40186 és NCIB
40190 törzsekkel végzett kísérletek eredményeit szemléltetjük. A kísérleteket Belgiumban végeztük, hat parcellán. Három parcellába (1., 3. és 6. parcella) márciusban, míg a fennmaradt három további parcellába (2., 4. és 5. parcella) májusban vetettünk cukorrépát. A 2. ábrán a vetéstől számított 3 hét elteltével, míg a 3. ábrán a vetéstől számított 6-8 hét elteltével megmaradt növények számát tüntettük fel.
Az 1-3. ábráról a következő eredmények olvashatók le: Az NCIB 40186 törzs a metalaxillal végzett kezeléssel összehasonlítható mértékben védi a borsót Pythium ultimum okozta kirotbadással szemben. A cukorrépán végzett vizsgálatokból megállapítható, hogy mind a hat parcellán az NCIB 40186, illetve 40190 törzzsel végzett kezelés hatására nőtt a megmaradt növények száma a kezeletlen kontrolihoz képest. Három parcellán a vizsgált törzsek hatása összemérhető volt a kémiai kezelés hatásával.
2. táblázat
Vizsgált £OGbakáxtevŐ ECIB T/CIB TCIB KCIB 4W86 4CI87 4C188 4019C 53/87
PrlMZ aatliővizerálatok»
PuaarluB ouIboxub 1 2 0 2 1
Puszilum nenlllfora· 1 1 0 1 1
Fuser1un ssBbuainua 0 1 0 0 1
Pythium ultlaua 2 3 2 2 0
Apbeaomyeee 3 1 0 2 1
PtaoBa bataa 2 0 3 1 0
CukorȎpa/talaj 3 2 2 3 0
Szekunder neurózisáválatok»
Rhlaootonie aolani 0 3 3 0 0
Pythiua ulttana 15°C 3 3 3 0 0
Phytophthore megaspexma 2 1 1 1 0
PythluB ultlaua 24°C 3 2 2 2 0
Fuserlum oulaorua 2 2 2 2 0
HU 214 457 Β
3.táblázat
kísérlet eor- 3ZÚma 200 magból kifcjlűdStt növények szúrna
kezeletlen kontroll i'.enini kezelés LCIE 40186 ;cil 40190
1. 93 125 130* 114
2« 118 141* 124 127
3. 118 157* 146* 138*
4. 107 139* 131* 122*
5. 120 150* 128 130
6. 84 116« 111* 114*
7. 135 153* 143 138
8. 119 148* 141 135
9. 134 155* 144 144
* LSD 5%-os valószínűségi szinten
1990-ben végzett szabadföldi vizsgálatok:
1990-ben az NCIB 40186 és 40190 törzset Pythium gombafajtákkal szemben kifejtett védőhatásukra vizsgáltuk szabadföldi körülmények között. A vizsgálatokat az Amerikai Egyesült Államokban, Franciaországban és Belgiumban végeztük; a vizsgálatok eredményeit a 30 későbbiekben közöljük. Az Európában végzett vizsgálatokhoz a mikroorganizmusokat bemerítéssel, majd homokban végzett szárítással vittük fel a magvakra, míg az Amerikai Egyesült Államokban végzett vizsgálatokhoz a magvakat a vizsgálandó mikroorganizmust tartalmazó 35 mézga/tőzeg kompozícióval kezeltük. Világszerte folytatunk további vizsgálatokat olyan helyen, ahol a növények kirothadását okozó gombafertőzések jellegzetes helyi sajátosságnak minősülnek (például Malaysiában főzeléknövényeken). Noha a világ különböző tájain végzett kísérleteink eredményeit most még nem tudjuk közölni, mert a vizsgálatokat még nem zártuk le, és azok - miként szakember számára nyilvánvaló - a mezőgazdasági eljárások szezonális jellege miatt nem is siettethetők, ezekkel a vizsgálatokkal kapcsolatban jelenlegi szakaszaikban ked- 45 vező jelzéseket kaptunk, így legalábbis ígéreteseknek minősíthetőek ezek a mikroorganizmusok kereskedelmi biológiai kontrolianyagokként. Az említett további mikroorganizmusok további vizsgálata jelenleg laboratóriumi és üvegházi szinten folyik a humán- és környezetvédelmi és 50 biztonsági előírásoknak megfelelően. A laboratóriumi és üvegházi vizsgálatok eredményei azonban azt jelzik, hogy a vizsgált mikroorganizmusok ígéretes aktivitást mutatnak.
Az NCIB 40186 és 40190 törzset Belgiumban és 55 Franciaországban kilenc parcellán vizsgáltuk cukorrépa kirothadását okozó gombakártevőkkel szemben. A kora tavaszi vetés során igen meleg és száraz idő volt, ami késleltette a fertőzés kialakulását. Jelenleg kilenc vizsgálat eredményei állnak rendelkezésünkre.
Belgiumban és Franciaországban 1990-ben végzett szabadföldi kísérletek:
Vizsgált növény: cukorrépa Kémiai kontroll: Tachigaren/TMTD Az eredményeket a 3. táblázatban közöljük.
Franciaországban 1990-ben végzett szabadföldi kísérletek:
A kísérleteket borsón végeztük. Kémiai kontrollokként a 4. táblázatban felsorolt vegyszereket használtuk. A „kikelt növények száma” megjelölésen a kezelést követő 22. napon egy 5 m hosszúságú sávon növekedő növények átlagos számát értjük. A 4. táblázat második oszlopában a vetés után 22 nappal 200 magból kifejlődött növények átlagos számát tüntetjük fel. A számok 40 után megadott betűjelzések a statisztikai szignifikanciát jelzik. Az azonos betűjelzésekkel jelölt adatok között az 5%-os valószínűségi szinten nincs szignifikáns eltérés.
A kontroli-vizsgálatokat normál szabadföldi talajon végeztük, kórokozó felvitele nélkül. A fertőzött talajon végzett vizsgálatok során a barázdákba 200 g/m kórokozót (Pythium) juttattunk.
Az Amerikai Egyesült Államokban 1990-ben végzett szabadföldi kísérletek:
Kaliforniában végzett kísérletek:
A kísérleteket borsón végeztük, kórokozóként Pythiumot használtunk barázdánként 30 g/m mennyiségben. A kezeléseket és az eredményeket az 5. táblázatban közöljük.
Mississippiben végzett vizsgálatok:
A vizsgálatokat kukoricán végeztük. A talajt Fusariummal fertőztük meg (i) 10 g/m barázda, illetve (ii) 30 g/méter barázda mennyiségben. A kikelési %-ot a vetés után 15 nappal határoztuk meg. Az eredményeket 60 a 6. táblázatban közöljük.
HU 214 457 Β
4.táblázat
Kezelés Kikelt növények szína
fcafiSifiiÍ=ii5afiálaíaíi»
Kezeletlen magvak NCIB 40166 10? sejt/mag 172,38 AC 184,75 A
A PH ÜK, 30 g hatóanjag/100 kg mag 171,50 aC
IsíűCKIli 2n, a barázda öntözéee metalaxiUal 181,00 A
Kezeletlen magvak 100 sej t/mag 176,00 AC
Fertőzött talajon végzett vizsgálata^»
Kezeletlen magvak NCIB 40186 107 sejt/mag 111,25 1 144,75 00
APbűN, 30 £ hatóanjag/100 -kg mag 157,23 OvaF
KlűOíilh 2n, a barázda öntözése netalaxillel 164,25 aO
Kezeletlen magvak 10O sejt/mag 113,36 ül
5. táblázat
λ e z e 1 ε b r.ikelésl %
Fertőzetlen talaj, kezeletlen mag Fertőzött talaj, NCIB 4018β 107 sejt/meg 93,13 AB 75,31 BCD
Fertőzött talaj, kezeletlen meg 100 eejt/aag 51,56 EF
Fertőzött talaj, APRÓK 30 g hatóanyag/100 kg mag 92,81 AB
6. táblázat
Kezelés Kikelést %
Fertőzetlen telaj, kezeletlen mag Fertőzetlen talaj, KCIB 40186 107 sejt/mag 65,833 C 67,917 C
Fertőzetlen talaj, magkezelés CAFlAN-nal 69,583 BC
(1) módon fertőzött talaj, kezeletlen mag (1) módon fertőzött talaj, KC1B 40186 107 eejt/mag 51,250 0 80,000 AB
(11) módon fertőzött talaj, kezeletlen mag (11) módon fertőzött talaj, NCIB 40186 107 sej t/mag 69,375 BC 82,706 A
(11) módon fertőzött talaj, CAFfuL-nal kezelt meg 63,958 C

Claims (11)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Szűrési eljárás gombaellenes hatású anyagok kimutatására, amelynek során a vélt gombaellenes anyag gombafertőzésekre gyakorolt gátló hatását két vizsgálattal értékeljük, azzal jellemezve, hogy az első vizsgálatban táptalajrétegen Pythium kórokozó-fajta micéliumait alakítjuk ki, a táptalajrétegre steril talajt rétegezünk, a talajréteghez hozzáadjuk a vélt gombaellenes hatóanyag alikvot részét, a kapott vizsgálati rendszert inkubáljuk, és meghatározzuk a hatóanyagnak a kórokozó növekedésére gyakorolt hatását, és a második vizsgálatban talajmintát a növények kirothadását előidéző gombakártevővel fertőzünk meg, a gombakártevővel megfertőzött talajba a gombafertőzésre érzékeny növény magvait vetjük, a talajra felvisszük a vélt gombaellenes hatóanyag alikvot részét, a magvakat csírázni és a növényeket növekedni hagyjuk, majd megfertőzetlen kontrollokkal összehasonlítva értékeljük a vizsgált anyag hatását.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kirothadást előidéző gombakártevőre érzékeny növényként cukorrépát használunk.
  3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy vélt gombaellenes hatóanyagként mikroorganizmust használunk.
  4. 4. A 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy mikroorganizmusként gyökereken telepet képező mikroorganizmust használunk.
  5. 5. A 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a gyökereken telepet képező mikroorganizmusként talajmintából elkülönített mikroorganizmust használunk, amelynek elkülönítése során zárható tartályba nedves steril homokréteget helyezünk, a homokrétegre nedves állapotban ráterítjük a talajmintát, a talajmintába a visszaszorítandó kórra érzékeny növény magvait vetjük, a tartályt lezárt állapotban a betegség kialakulásának kedvező körülmények közé helyezzük, a magvakat csírázni hagyjuk, majd amikor a magvakból kifejlődött gyökerek a talajrétegből már átnyúlnak a homokrétegre, mindkét rétegen keresztül hosszanti irányban átvágjuk a csövet, kizárólag a homokrétegből elkülönítjük a gyökereket, és a kiemelt gyökerekről izoláljuk a mikroorganizmust.
  6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a mindkét vizsgálatban fertőzésgátló hatást mutató anyagokat egy vagy több, az alábbiakban felsorolt vizsgálatban gombafertőzést gátló hatásra tovább vizsgáljuk:
    (a) cukorrépa Aphanomyces cochlioides-fertőzésére kifejtett hatás vizsgálata 12-15 °C-on, (b) borsó Pythium ultimum-fertőzésére kifejtett hatás vizsgálata 24-27 °C-on, (c) borsó Pythium ultimum-fertőzésére kifejtett hatás vizsgálata 12-15 °C-on, (d) borsó Rhizoctonia solani-fertőzésére kifejtett hatás vizsgálata 24-27 °C-on, (e) búza Fusarium culmorum-fertőzésére kifejtett hatás vizsgálata 18-21 °C-on, (f) szójabab Phytophthora megasperma-fertőzésére kifejtett hatás vizsgálata 20-24 °C-on, (g) burgonyaszeletek Fusarium moniliforme-fertőzésére kifejtett hatás vizsgálata 20-24 °C-on, (h) burgonyaszeletek Fusarium sambusinum-fertőzésére kifejtett hatás vizsgálata 20-24 °C-on, és/vagy (i) cukorrépa Phoma-fertőzéseire kifejtett hatás vizsgálata 15-19 °C-on.
  7. 7. Gombaellenes készítmény mezőgazdasági célokra, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként a Budapesti Szerződés értelmében a National Collection of Industrial and Maríné Bacteria Limited (Aberdeen, Nagy-Britannia) törzsgyűjteményben 1989. szeptember 1-jén NCIB
    40186 számon letétbe helyezett Pseudomonas íluorescens mikroorganizmus-törzset tartalmaz legfeljebb 95 tömeg % mennyiségben, szokásos mezőgazdasági hígító-, hordozó- és/vagy egyéb segédanyagokkal együtt.
  8. 8. Gombaellenes készítmény mezőgazdasági célokra, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként a Budapesti Szerződés értelmében a National Collection of Industrial and Maríné Bacteria Limited (Aberdeen, Nagy-Britannia) törzsgyűjteményben 1989. szeptember 1-jén NCIB
    40187 számon letétbe helyezett Pseudomonas fluorescens mikroorganizmus-törzset tartalmaz legfeljebb 95 tömeg % mennyiségben, szokásos mezőgazdasági hígító-, hordozó- és/vagy egyéb segédanyagokkal együtt.
  9. 9. Gombaellenes készítmény mezőgazdasági célokra, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként a Budapesti Szerződés értelmében a National Collection of Industrial and Maríné Bacteria Limited (Aberdeen, Nagy-Britannia) törzsgyűjteményben 1989. szeptember 1-jén NCIB
    40188 számon letétbe helyezett Pseudomonas fluorescens mikroorganizmus-törzset tartalmaz legfeljebb 95 tömeg % mennyiségben, szokásos mezőgazdasági hígító-, hordozó- és/vagy egyéb segédanyagokkal együtt.
  10. 10. Gombaellenes készítmény mezőgazdasági célokra, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként a Budapeti Szerződés értelmében a National Collection of Industrial and Maríné Bacteria Limited (Aberdeen, Nagy-Britannia) törzsgyűjteményben 1989. szeptember 1-jén NCIB 40190 számon letétbe helyezett Pseudomonas fluorescens mikroorganizmus-törzset tartalmaz legfeljebb 95 tömeg % mennyiségben, szokásos mezőgazdasági hígító-, hordozó- és/vagy egyéb segédanyagokkal együtt.
  11. 11. Eljárás növények védelmére gombafertőzésekkel szemben, azzal jellemezve, hogy a növényekre, vetés előtt a növények magvaira, vagy a növények termesztőközegeire a 7-10. igénypontok bármelyike szerinti készítményt visszük fel 103—1010 sejt/mag vagy növény vagy termesztőközeg kezelése esetén ezzel egyenértékű dózisban.
HU9201282A 1989-10-17 1990-10-16 Gombaellenes hatás kimutatására alkalmas szűrési eljárás, az ezzel az eljárással azonosított gombaellenes mikroorganizmusokat tartalmazó készítmények, és eljárás növények gombafertőzésének gátlására HU214457B (hu)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
GB898923407A GB8923407D0 (en) 1989-10-17 1989-10-17 Antifungal microorganism

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HU9201282D0 HU9201282D0 (en) 1992-06-29
HUT60423A HUT60423A (en) 1992-09-28
HU214457B true HU214457B (hu) 1998-03-30

Family

ID=10664731

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU9201282A HU214457B (hu) 1989-10-17 1990-10-16 Gombaellenes hatás kimutatására alkalmas szűrési eljárás, az ezzel az eljárással azonosított gombaellenes mikroorganizmusokat tartalmazó készítmények, és eljárás növények gombafertőzésének gátlására

Country Status (23)

Country Link
US (1) US5260302A (hu)
EP (1) EP0496791B1 (hu)
JP (1) JPH05501407A (hu)
AT (1) ATE147580T1 (hu)
AU (1) AU652132B2 (hu)
BG (1) BG61671B1 (hu)
CZ (2) CZ284515B6 (hu)
DE (1) DE69029739T2 (hu)
DK (1) DK0496791T3 (hu)
ES (1) ES2095879T3 (hu)
FI (1) FI102615B1 (hu)
GB (1) GB8923407D0 (hu)
GR (1) GR3022295T3 (hu)
HU (1) HU214457B (hu)
MY (1) MY107283A (hu)
NO (1) NO302955B1 (hu)
NZ (1) NZ235711A (hu)
PL (2) PL166864B1 (hu)
RU (1) RU2108038C1 (hu)
SK (1) SK503590A3 (hu)
WO (1) WO1991005475A1 (hu)
YU (1) YU195990A (hu)
ZA (1) ZA908268B (hu)

Families Citing this family (19)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US5662898A (en) * 1990-08-20 1997-09-02 Ciba-Geigy Corporation Genes for the synthesis of antipathogenic substances
EP0472494A3 (en) * 1990-08-20 1992-10-21 Ciba Geigy Ag Anti-pathogenic biocontrol agents, genes encoding antibiotics synthesis and the use of said antibiotics
US5670350A (en) * 1990-08-20 1997-09-23 Novartis Finance Corporation Genomic DNA encoding a pseudomonas global transcriptional activation element and its use in activating gene expression
US5639949A (en) * 1990-08-20 1997-06-17 Ciba-Geigy Corporation Genes for the synthesis of antipathogenic substances
KR0145740B1 (ko) * 1991-05-23 1998-08-01 채영복 고정화 미생물 농약과 그의 제조방법
US5348742A (en) * 1991-05-24 1994-09-20 Ciba-Geigy Corporation Anti-pathogenic bacterial strains of Pseudomonas fluorescens
IT1248095B (it) * 1991-06-20 1995-01-05 Ministero Dell Uni E Della Ceppi batterici di pseudomonas (ncimb 40403, ncimb 40376, ncimb 40375,ncimb 40377, ncimb 40402, ncimb 40379) in grado di controllare le infezioni fungine.
FI92790C (fi) * 1991-11-19 1995-01-10 Kemira Oy Mikrobintorjuntamenetelmä
IT1254507B (it) * 1992-03-06 1995-09-25 Composizione per la confettatura di semi, semi confettati con tale composizione e relativo procedimento di confettatura
GB9207352D0 (en) * 1992-04-03 1992-05-13 Ici Plc Method to control fungal disease
US5614188A (en) * 1993-10-06 1997-03-25 Murakashi Lime Industry Co., Ltd. Anti-fusarium composition containing strains of bacillus Sp., a chitin-containing material, and a powdery material
FI95598C (fi) * 1994-01-31 1996-02-26 Kemira Agro Oy Mikro-organismi kasvitautien biologiseen torjuntaan
US6117670A (en) * 1994-06-08 2000-09-12 Novartis Finance Corporation Pyrrolnitrin biosynthesis genes and uses thereof
IN186436B (hu) * 1996-09-03 2001-09-01 Council Scient Ind Res
DE59805847D1 (de) * 1998-12-24 2002-11-07 Berg Gabriele Rhizobakterienisolate zur Anwendung gegen phytopatogene Bodenpilze und Verfahren zur Anwendung der Rhizobakterienisolate
WO2001049843A1 (de) * 2000-01-04 2001-07-12 Friedrich Felsenstein Verfahren zur erkennung und charakterisierung von wirkstoffen gegen pflanzen-pathogene
WO2011154959A1 (en) * 2010-06-09 2011-12-15 Patel, Babubhai C. Advance method of preparation of bacterial formulation using pseudomonas fluorescens for controlling various diseases of crop plant
RU2618873C2 (ru) * 2010-10-25 2017-05-11 Синтетик Дженомикс, Инк. Способ высокоэффективного отбора микробных антагонистов против патогенов
CA2903704A1 (en) 2013-03-14 2014-10-02 Georgia State University Research Foundation, Inc. Inhibiting or reducing fungal growth

Family Cites Families (5)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US4456684A (en) * 1982-09-08 1984-06-26 The United States Of America As Represented By The Secretary Of Agriculture Method for screening bacteria and application thereof for field control of diseases caused by Gaeumannomyces graminis
US4588584A (en) * 1983-06-01 1986-05-13 The United States Of America As Represented By The Secretary Of Agriculture Medium for the isolation of Pseudomonas cepacia biotype from soil and the isolated biotype
US4647533A (en) * 1984-09-14 1987-03-03 The United States Of America As Represented By The Secretary Of Agriculture Method for screening bacteria and application thereof for field control of Pythium spp. on small grain crops
US4798723A (en) * 1986-07-28 1989-01-17 Lubrizol Genetics, Inc. Agricultural products from Pseudomonas cepacia strains and methods of preparation
US4996049A (en) * 1988-12-19 1991-02-26 Pioneer Hi-Bred International, Inc. Biological control of corn seed rot and seedling blight

Also Published As

Publication number Publication date
CZ284829B6 (cs) 1999-03-17
NO302955B1 (no) 1998-05-11
SK279149B6 (sk) 1998-07-08
PL166131B1 (pl) 1995-04-28
CZ152494A3 (en) 1995-03-15
CZ284515B6 (cs) 1998-12-16
AU6614190A (en) 1991-05-16
EP0496791B1 (en) 1997-01-15
HUT60423A (en) 1992-09-28
SK503590A3 (en) 1998-07-08
HU9201282D0 (en) 1992-06-29
AU652132B2 (en) 1994-08-18
BG61671B1 (bg) 1998-03-31
NO921519L (no) 1992-06-12
DE69029739D1 (de) 1997-02-27
FI102615B (fi) 1999-01-15
US5260302A (en) 1993-11-09
DK0496791T3 (da) 1997-06-16
GR3022295T3 (en) 1997-04-30
ZA908268B (en) 1991-07-31
ES2095879T3 (es) 1997-03-01
CZ503590A3 (cs) 1998-10-14
FI921722A (fi) 1992-04-16
MY107283A (en) 1995-10-31
ATE147580T1 (de) 1997-02-15
FI102615B1 (fi) 1999-01-15
EP0496791A1 (en) 1992-08-05
JPH05501407A (ja) 1993-03-18
WO1991005475A1 (en) 1991-05-02
GB8923407D0 (en) 1989-12-06
PL166864B1 (pl) 1995-06-30
FI921722A0 (fi) 1992-04-16
DE69029739T2 (de) 1997-05-15
NO921519D0 (no) 1992-04-15
NZ235711A (en) 1992-03-26
RU2108038C1 (ru) 1998-04-10
YU195990A (sh) 1993-05-28

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU214457B (hu) Gombaellenes hatás kimutatására alkalmas szűrési eljárás, az ezzel az eljárással azonosított gombaellenes mikroorganizmusokat tartalmazó készítmények, és eljárás növények gombafertőzésének gátlására
JPH09500268A (ja) 植物病原体を制御するためのＳｔｒｅｐｔｏｍｙｃｅｓＷＹＥＣ１０８の使用
CN112899205B (zh) 一株绿针假单胞菌mn225969及其应用
FI95598B (fi) Mikro-organismi kasvitautien biologiseen torjuntaan
Gunner Microbiological control of Eurasian watermilfoil
CN110317735A (zh) 生防寡雄腐霉菌及应用
JP4189224B2 (ja) バチルス属に属する微生物及びそれを用いる防除剤
CN110129242B (zh) 一种抗重茬的复合微生物制剂及其制备方法
Booth et al. Fusarium diseases of cereals: XI. Growth and saprophytic activity of Fusarium nivale in soil
US5968504A (en) Fungus Gliocladium catenulatum for biological control of plant diseases
JP2827094B2 (ja) 青枯病防除方法
JP2827093B2 (ja) 青枯病防除資材
CA2066309A1 (en) Antifungal microorganism
CZ189892A3 (en) Pseudomonas strain, and a preparation for agricultural purposes in which said strain is comprised
CN115251087A (zh) 麦根内生真菌g11在小麦纹枯病防治方面的应用
Charudattan et al. C1W CI
Dhanya Etiology and management of bacterial of anthurium
JPH0213367A (ja) 新規病原微生物、該微生物を含有する除草剤およびそれらによる雑草防除方法
KR20000066896A (ko) 접합균류인 자이고린쿠스 모엘레리 ｐｆ-425 균주와 이를 이용한식물 생장 촉진제 및 병 발생 억제제로의 이용방법

Legal Events

Date Code Title Description
DGB9 Succession in title of applicant

Owner name: ZENECA LTD., GB

HMM4 Cancellation of final prot. due to non-payment of fee