HU213041B - Method for manufacturing combined product comprising thermoplastic organic material and reinforcing fibres - Google Patents

Description

A találmány tárgya eljárás összetett termék előállítására öntéssel, amely összetett termék termoplasztikus szerves anyagból és erősítőszálakból áll. Pontosabban extrudálással vagy injektálással történő öntési eljárásról van szó, amelynél egy olyan berendezést alkalmazunk, amelyet termoplasztikus szerves anyaggal és erősítőszálakkal, különösen üvegszálakkal táplálunk.

Az egyszerűség kedvéért a következőkben a szövegben szereplő szerves anyagok alatt mindig termoplasztikus szerves anyagok szinonimáit értjük.

Profilos termékek előállítása, amelyeket egy szálképző berendezésen keresztül való extrudálással szerves anyagokból és erősítőszálakból, mint például üvegszálakból, nyernek és tárgyak előállítása, amelyeket ugyanezen összetevőkből öntőformába való injektálással nyernek, ugyanazon problémákat vetik fel az alkotóelemek összekeverésénél. Egyrészt a lehető leghomogénabb keveréket kell létrehozni a szerves anyag és az erősítőszál között az öntés művelete előtt. Másrészt kívánatos, hogy az erősítőszálak a lehető legjobb mechanikai tulajdonságokat biztosítsák a gyártott összetett termék számára és ezért kívánatos, hogy kiküszöböljék a szálak túlzott mértékű összetörését.

Ismeretes, hogy a keverést meg lehet valósítani egy extruder segítségével, amely egy fűtött hengerből áll és ebben motor hatására egy archimedesi csavar forog. A henger egyik végének felső részében töltőgarat van, amelynek alapja közvetlenül az archimedesi csavarra nyílik. Az extrudert szerves anyaggal és üvegszállal ezen a töltőgaraton keresztül táplálják.

A szerves anyag és az erősítőszálak, például üvegszálak a töltőgaraton egyidejűleg bevezethetők különböző módon:

- A szerves anyagot szemcsék alakjában tárolják egy töltőgaratban, amely szállítószalag fölött van elhelyezve és ennek haladási sebessége szabályozható. Az üvegszálakat vágott szál alakjában egy másik töltőgaratban tárolják, amely egy másik szállítószalag fölött van elhelyezve, ennek haladási sebessége ugyancsak szabályozható. Ezek a szalagok az extrudert tápláló töltőgaratba dobják le rakományukat. Ennél az eljárásnál szükség van súly vagy térfogat szerinti adagolóberendezésre, hogy a szerves anyag és vágott szál megfelelő arányát állandó értéken tartsák.

- Egy második módszernél a szerves anyagot és a vágott szálat előre összekeverik. A keveréket egy töltőgaratba öntik és szállítószalag segítségével az extruder töltőgaratához szállítják. Ennél a megoldásnál is egy kiegészítő berendezésre van szükség a két alkotóelemből képzett keverék létrehozásához.

- Az extruder táplálható olyan szemcsékkel is, amelyek üvegszálból állnak és szerves anyaggal vannak beburkolva. Ezeket a szemcséket különböző eljárások szerint lehet előállítani. így például a 0 393 532 sz. EP szabadalom javasolja, hogy az üvegszálakat nyomás alatt impregnálják, majd darabolják fel.

Egy másik megoldást ismertet a 0 367 661 sz. EP szabadalmi leírás. Ennél az összetett szál filamentjeit szerves appretúrával burkolják be, mielőtt azokat vegyi hatású sugárzásnak tennék ki. Ennek célja, hogy az összetett szálnak összetartó erőt adjon, amelyet azután egy vágógéppel fel lehet darabolni.

Ismeretes az a megoldás is, hogy a szerves anyagot és az üvegszálakat két különböző helyen vezetik be az extruderbe. A szerves anyagot szemcsék alakjában vezetik be egy kettős archimedesi csavartól feljebb olymódon, amint azt az. előzőekben leírtuk. Az üvegszálat a keverés és a szerves anyag fúziójának szakasza mögött vezetik be az extruderbe, folyamatos szál alakjában egy vagy több tekercsről lehúzva, amelyek egy állványra vannak helyezve. Ilyen típusú eljárást ismertet például a 3,304.282 sz. US szabadalom.

Ezeknek a különböző eljárásoknak van egy közös pontjuk, hogy nagyon hosszú extruderekkel lehet csak véghezvinni az eljárást, amelyek néha nagyon bonyolult profilú csavarokkal vannak felszerelve.

Valójában az archimedesi csavar (egyszerű vagy kettős) az extruder előtt arra szolgál, hogy összekeverje és megolvassza a szerves anyagból lévő szemcséket, amelyek erősítőszálakat tartalmaznak, vagy nem. Ennek a szerepnek a betöltése érdekében a csavar különböző profilú lehet, az alkalmazott szerves anyag szemcseméretétől függően. A csavarmenet szöge, a menet mélysége, a csavar tengelyének alakja (hengeres vagy kúpos), a csavar menetemelkedése stb., mind egy-egy tényező, amelyek a kompresszió fokát és a szerves anyag szétnyílását meghatározzák.

Az alkalmazott csavar hosszán és bonyolultságán kívül hangsúlyoznunk kell, hogy annak az energiának a mennyisége is jelentős, amely szükséges ahhoz, hogy egy homogén olvadt anyagot kapjanak.

Amikor az erősítőszálak be vannak vezetve az extrudált anyagba, amelyet a szerves anyag szemcséihez hozzákevernek, akkor ezek a szálak is alá vannak vetve a nyíróerőnek, amelyek az anyag olvadását létrehozzák, ami a szálak összetöréséhez vezet.

Ezt a hiányosságot részben ki lehet küszöbölni, ha az erősítőszálakat az extruderbe folyamatos szál alakjában vezetik be, a termoplasztikus szerves anyag megolvadást szakasza mögött. Valójában az erősítőszálaknak intenzív keveredést kell elszenvedniük az olvadt anyagban ahhoz, hogy az erősítőszálak az anyagban homogén eloszlást nyerjenek. Ez a művelet is a szálak jelentős összetöréséhez vezet.

A találmány célja az ismert eljárások hiányosságainak kiküszöbölése, és olyan eljárás létrehozása összetett termék előállítására, amely terméket öntéssel, extrudálással vagy egy szerves anyag és erősílőszálak keverékének injektálásából nyerünk, amely lehetővé teszi, hogy a szerves anyagot gyorsan megolvasszuk és az erősítőszálakat homogén módon beépítsük ebbe az anyagba úgy, hogy közben törési százalékukat csökkentsük.

A kitűzött célt a találmány értelmében azáltal valósítjuk meg, hogy az extruderbe a szerves anyagnak legalább egy részét szálak vagy folyamatos filamentek alakjában vezetjük be.

Extruder alatt bármilyen extrudáló berendezést értünk a szó tágabb értelmében.

A szerves anyag megjelenhet különálló filamentek

HU 213 041 Β vagy egyesített Filamentek formájában, hogy egy vagy több szálat képezzenek, és ezeket a filamenteket vagy szálakat erősítőszálakkal lehet egyesíteni egy vagy több folyamatos összetett szál alakjában.

Mindezeknek a megjelenési formáknak vagy társításoknak van egy közös pontja, mégpedig az, hogy a szerves anyag folyamatos filamentek alakjában van jelen és mindegyik filament átmérője általában kb. 10 és 50 mikron között van. Más szavakkal: a találmány szerinti eljárásban a szerves anyag különálló elemek alakjában van jelen, amelyeknek átmérője sokkal kisebb, mint az ismert eljárásokban alkalmazott szokásos szemcséké, amelyeknek átmérője több milliméter nagyságrendű. Az így megosztott anyag nagy hőcserélő felületet képez, ami a hőátadás meggyorsítását teszi lehetővé. A nagy felület elősegíti a súrlódást is, ami az anyag gyors felmelegedését eredményezi.

Ehhez járul még az archimedesi csavar és a henger fűtött falának együttműködése, amelyben a csavar forog, ami ugyancsak gyors felmelegedést hoz létre az anyag teljes tömegében. Ennek eredményeképpen a szerves anyag gyorsan és homogénan megolvad.

Ezzel ellentétben: amikor a szerves anyagot kizárólag szemcsék alakjában vezetik be az extruderbe, az anyag felmelegedése hosszabb és megolvadása nem homogén. Egyes szakértők olyan feltételezéseket tettek, hogy a törőerőknek kitett és a henger fűtött falához közeli szemcsék gyorsan megolvadnak, míg a csavar meneteiben megrekedt szemcsék szilárd állapotban maradnak. Bármilyen legyen is a feltételezés, amely meg akarja magyarázni az anyag viselkedését az extruder belsejében, meg kellett állapítani, hogy a találmány szerinti eljárás lehetővé teszi, hogy az anyag sokkal homogénebben és sokkal gyorsabban olvadjon meg, mint az ismert eljárások esetében.

A találmánynak köszönhetően olyan extrudereket lehet alkalmazni, amelyeknél az archimedesi csavar rövidebb és profilja sokkal egyszerűbb, mint az ismert berendezéseknél. Az öntőberendezés költségei ilymódon nagymértékben csökkenthetők.

Az a tény, hogy a szerves anyagot folyamatos szálak vagy filamentek alakjában vezetjük be, az extruder táplálását tökéletesen állandóvá teszi, ami biztosítja az anyagmennyiség szabályosságát a kilépésnél és ilymódon a szerves anyag arányának állandóságát a később kialakítandó vegyületben.

A betáplálásnak ezt a szabályosságát azáltal érjük el, hogy a szerves anyagból lévő szálakat az archimedesi csavar mozgatja, amely állandó sebességgel forog.

Ez a betáplálási módszer teljesen megfelelő összetett termékek előállításához, bármilyen legyen is a szerves anyagok aránya azok előállításánál. A szerves anyagok arányának változtatásához elegendő, ha módosítjuk a szálak vagy filamentek számát és/vagy ha különböző titerszámú szálakat választunk, vagy módosítjuk az archimedesi csavar forgássebességét.

Ennek a betáplálási módnak az előnye, hogy nincs szükség nagy helyet igénylő és költséges adagolóberendezések beépítésére, mint amilyenekre az ismert megoldásoknál szükség van. Egy ilyen berendezés elhagyása a találmány szerinti eljárást alkalmazó öntőberendezésben, lehetővé teszi az öntőberendezés költségeinek csökkentését.

Az erősítőszálakat, például üvegszálakat, az extruderbe előnyösen ugyancsak folyamatos szálak alakjában vezetjük be.

A szálakat bevezethetjük az extruderbe a szerves anyagok megolvadás! szakasza mögött, ebben az esetben a találmány szerinti megoldással nyerhető előnyök az előzőekben leírtakra korlátozódnak. Az üvegszálak törése, amely az összenyomóerők és nyíróerők következménye, amely erők hatását a szálak a szerves anyagokkal való összekeverésük során szenvedik el, megközelítően azonos azzal, mint amilyen a 3,304,282 sz. US szabadalom szerinti eljárás alkalmazásánál adódik.

A szerves anyagból lévő szálakat vagy filamenteket és az erősítőszálakat előnyösen ugyanazon belépőnyíláson át vezetjük be az extruderbe. Atalálmány szerinti eljárással nyerhető előnyöket ekkor teljes mértékben elérjük.

Valójában előzőleg már említettük, hogy a szerves anyag gyorsan és homogén módon olvad, ami lehetővé teszi egy rövidebb archimedesi csavar és egy kevésbé bonyolult profil alkalmazását, mint az ismert megoldásoknál. Az, hogy az anyag könnyen olvad, lehetővé teszi egy olyan csavar alkalmazását, amelynek nyíró hatása kicsi. Az erősítőszálak, amelyeket az anyagfilamentekkel vagy szálakkal együtt vezetünk be, gyorsan összekeverednek az anyaggal a csavar hatására és viszonylag kis nyírást szenvednek.

Ilymódon homogén keveréket nyerünk, amelyben az erősítőszálak hossza több milliméternél nagyobb is lehet.

A szerves anyag folyamatos szálait a tekercsekről a szokásos módokon lehet lehúzni:

Egy extruderfejből tápláljuk be, amikor az anyag olvadt állapotban van, majd az extrudált anyagot mechanikai nyújtásnak vetjük alá a fej fenekében kialakított nyílásokon keresztül. Az erősítőszálak, mint például üvegszálak, bevezethetők az extruderbe vágott szál alakjában, ugyanazon belépőnyíláson keresztül, mint a szerves anyagból lévő folyamatos szálak. A vágott szálak lehetnek állandó vagy változó hosszúságúak, attól függően, hogy folyamatos szálak vágógéppel vágott darabjaiból, vagy selejtes tekercsek, mint például nem teljes tekercsek fclaprításából származnak. Az enyhe nyírás, amelyet az anyag kap. korlátozza ilymódon a vágott szálak törését a keverés során. Az üvegszálak hossza a végső összetett (emlékben ilymódon részben meg van őrizve.

Ez a kiviteli alak szükségessé teszi azt, hogy az üvegszálakat előzőleg felvágjuk, azokat egy adagológaratban tároljuk és egy berendezést alkalmazzunk, amely a sebességet - amellyel azokat az extruderbe bevezetjük - szabályozza. Az üvegszálakat felvághatjuk a helyszínen is egy vágógép segítségével, amelyet tekercsekről lehúzott folyamatos üvegszálakkal táplálunk. A vágógép sebességét az extruder vágott szálakkal való táplálásától függően szabályozhatjuk.

A találmány szerinti eljárásnál előnyösen szerves

HU 213 041 Β anyagból lévő folyamatos szálakból vagy filamentekből és erősitőszálakból indulunk ki.

Ilymódon a szerves anyagból lévő folyamatos szálak és erősítőszálak különálló tekercsekről húzhatók le, amelyeket előzőleg készítünk. A szerves anyagból lévő szálakat és például az üvegszálakat egy szalaggá egyesítjük, hogy azután így vezessük be az extruderbe. Attól függően, hogy az összetett termékben milyen az üveg kívánt aránya, a szálak számát és/vagy azok titerjét keverjük mindegyik összetevő esetére.

A szerves anyagból lévő szálakat vagy filamenteket és az erősítőszálakat előnyösen egyetlen folyamatos szál alakjában vezetjük be az extruderbe, amely szál meghatározott számú szerves anyagból lévő szálat vagy filamentet és erősítőszálat tartalmaz. Az ilyen szálat a következőkben összetett szálnak nevezzük.

Egy ilyen szál, amely például anyagból és üvegből lévő szálakból vagy filamentekből áll, közvetlenül nyerhető a 0 367 661 sz. EP szabadalomban ismertetett eljárással.

Az összetett szál, amelyet előnyösen a találmány szerinti eljárásnál alkalmazunk, középpontjában többnyire üvegfilamenteket és a kerületén szerves anyagból lévő filamenteket tartalmaz.

Ilyen típusú szálat kapunk, ha például egyidejűleg nyújtunk üvegfilamenteket és szerves anyagból lévő filamenteket, amikor is az előzőek az utóbbiak által képezett fátyol által határolt szakasz közepében vannak. Ennek a megoldásnak az az előnye, hogy csökkenti az üvegfilamentek szakadásának veszélyét, ami abból ered, hogy azok súrlódnak a szilárd felületeken. Ezzel a módszerrel jobb mechanikai tulajdonságokkal rendelkező szálakat kapunk.

A szerves anyag, amely az összetett szálat képezi, lehet kizárólag folyamatos filament alakú, vagy részben egy vékony réteg alakú, amely körülveszi az összetett szálat. Ez a burkolás ismert módon érhető el, például olymódon, hogy az összetett szálat átvezetjük egy burkolófej tengelyén, amelyet nyomás alatti szerves anyaggal táplálunk.

A szálat vágott szál alakjában használhatjuk fel. Valójában a burkolat összenyomja a filamenteket és a szál magjában tartja azokat, azonkívül ezt a burkolatot a vágópengék széttörik, ami minden egyes darabnak a végeinél egy részleges lezárást hoz létre, a darab belsejében pedig az üvegfilamentek és a szerves anyagból lévő filamentek egymástól különválva maradnak.

Attól függően, hogyan van megválasztva az üveg aránya a végső összetett darab megerősítéséhez, egy vagy több összetett szálat lehet alkalmazni, amelynek üvegszál tartalma megfelel a kívánt darabénak, vagy több összetett szálat, amelyeknek üvegszál tartalma különböző, de amelyeknek társítása lehetővé teszi a kívánt erősítés létrehozását.

Bár a következőkben ismertetett kiviteli alakok kevésbé előnyösek, mint az előzőekben elmondottak, ez utóbbiak is a találmány tárgyát képezi.

így például bevezethetjük a szerves anyagot az extrudáló berendezésbe részben szemcsék, részben folyamatos szálak vagy filamentek alakjában. Ebben az esetben a szemcséket és a szálakat két különböző belépőnyíláson vezetjük be, mivel a szemcsék a szálak előtt olvadnak meg.

A szemcsék állhatnak kizárólag szerves anyagból, vagy tartalmazhatnak üvegszálakat is. Ez utóbbi esetben szó lehet olyan szemcsékről, amelyeket extrudálással nyerünk önmagában ismert módon. Szó lehet azonban olyan szemcsékről is, amelyek selejtes összetett tárgyak, mint például hibás darabok vagy használaton kívüli tárgyak összezúzásából származnak. Ez utóbbi típusú szemcsék olyan anyag rec irkul ál tatását teszik lehetővé, amely biológiailag nem lebomló anyag és ezért azokhoz a háztartást és ipari hulladékokhoz tartozik, amelyek a környezetet szennyezik.

Általánosabban fogalmazva, bármilyen legyen is a választott megvalósítási mód, az extruderbe bevezethetjük a szerves anyagnak legalább egy részét adalékanyaggal színezve.

A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amely a találmány szerinti eljárás vázlatos sémáját mutatja hosszmetszetben.

Az 1. ábrán hosszmetszetben a 10 extruder testének egy része látható. A 10 extruder két azonos irányban forgó csavarral van ellátva, amelyekből az ábrán csak az egyik látható. Ennek az archimedesi csavarnak hengeres 11 tengelye van, amelynél elől csökkenő menetemelkedésű 12 szakasz és hátul állandó menetemelkedésű 13 szakasz van. A 12 szakasz kezdetén a 10 extruder teste, felső részén, 14 nyílással van ellátva, amely az extruder táplálására szolgál. A 14 nyílás közelében a 16 összetett szálak számára 15 tekercsek vannak elhelyezve a rajzon nem ábrázolt állványon. A 16 összetett szálakat ezekről a 15 tekercsekről húzzuk le és a rajzon nem ábrázolt eszközökkel vezetjük a 17 gyűjtőberendezésig. Ez a 17 gyűjtőberendezés egyesíti a 16 összetett szálakat szalaggá és ezt vezetjük be a 10 extruderbe.

A 12 és 13 szakasz között a 10 extruder testének felső részén 18 nyílás van, amelyen keresztül a keverékből távozó levegő eltávolítható. Ez a 18 nyílás hozzákapcsolható például egy vákuumszivattyúhoz, hogy a levegő eltávolítását meggyorsítsuk.

A 12 szakasz szerepe lényegében a szerves anyag megolvasztása és az üvegszálak beépítése a megolvadt anyagba. A 13 szakasz szerepe, hogy a keveréket homogenizálja, mielőtt az a 19 végen keresztül távozna. A 19 véget különböző szerelvényekkel láthatjuk el. attól függően, hogy milyen legyen a létrehozandó öszszelett termék.

A 19 vég ellátható ismert extrudálófejjel, amellyel folyamatos profilokat lehet előállítani.

A találmány szerinti eljárást olyan profilok előállítására lehet alkalmazni, amelyeknek hengeres rúd alakjuk van. Ezt a profilt vízzel lehűtjük és kisebb hosszúságú darabokra daraboljuk, amelyeket szemcséknek nevezünk. Ezek a szemcsék közbenső termékek, amelyeket általában alapanyagként alkalmazunk és ezzel tápláljuk az extrúziós vagy injektálásos alakítóberendezést.

A találmány szerinti eljárás előnyösen alkalmazható profilos tárgy közvetlen előállítására extrudálással, akár zárt, akár nyitott profilról van szó.

HU 213 041 Β

A találmány szerinti eljárás ugyancsak előnyösen alkalmazható olyan tárgyak előállítására, amelyeket öntőformába való injektálással állítunk elő. Az extrudert ekkor egyik végénél önmagában ismert elzárócsővel látjuk el, amely biztosítja az öntőformával való kapcsolatot. Az extruder csavarja mozgatható és egy hidraulikus emelő a fúvókával ellentétes oldalon tartja. A csavar - egymást követően - betölti a képlékennyé alakítás, majd az erősítőszálakkal való összekeverés, végül pedig az injektáló dugattyú szerepét.

Valamennyi termoplasztikus szerves anyag, amely alkalmas arra, hogy folyamatos szállá legyen átalakítva, alkalmazható a találmány keretében. Ilyen anyagok például a polipropilének, poliamidok és poliészterek.

Az ásványi anyagokon kívül, amelyeket az extruderbe bevezetünk, bevezethetünk még szerves adalékanyagokat, hogy javítsuk az erősítőszálak nedvesítését és elősegítsük azok kötődését a szerves anyaghoz. Szóba jöhetnek olyan polimerek, amelyekre olyan kémiai molekulák kapcsolódnak, amelyeknek karbonil csoportjaik vannak. így, ha az erősítőszál üvegszálból áll, ezek a csoportok, az üvegre előzőleg ráhelyezett szilánnal együtt van dér Waal típusú kapcsolatot vagy ezzel egyenértékű kapcsolatot tudnak létrehozni. Az adalékanyagok ugyancsak lehetővé teszik, hogy különböző polimereket keverjünk össze, például egy ismert típusú, Nylon márkanév alatt forgalomban lévő, recirkuláltatott poliamidot és összetett szálakat, amelyek polipropilén szálakat vagy filamenteket tartalmaznak, így például alkalmazhatunk olyan polipropilént, amelyet az EASTMANN KODAK társaság Epoléne E43 néven árul.

Claims (13)

1. Eljárás termoplasztikus szerves anyagból és erősítőszálakból álló összetett termék előállítására, amelyet termoplasztikus szerves anyag, erősítőszálak, mint például üvegszálak és adott esetben ásványi anyagok és szerves adalékok egyesítéséből képezünk, és amelyet öntéssel, extrudálással vagy injektálással nyerünk, amikor is az extrudert a fenti anyaggal és az erősítőszálakkal tápláljuk, azzal jellemezve, hogy az extruderbe a szerves anyagnak legalább egy részét szálak vagy folyamatos filamentek alakjában vezetjük be.

2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szerves anyagból lévő folyamatos szálakat és az erősítőszálakat az extruderbe ugyanazon a belépőnyíláson át vezetjük be.

3. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve. hogy az erősítőszálakat az extruderbe vágott szálként vezetjük be.

4. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szerves anyagból lévő folyamatos szálakat az extruderbe egy vagy több tekercsről tápláljuk be és a folyamatos erősítőszálakat egy vagy több további tekercsről tápláljuk be.

5. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve. hogy a szerves anyagból lévő folyamatos szálakat és az erősítőszálakat, amelyek ugyancsak folyamatos szálak, két különböző belépőnyíláson keresztül vezetjük be az extruderbe, az utóbbiakat az előzőek belépőnyílásától lejjebb vezetjük be.

6. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve. hogy az extrudert legalább egy összetett szállal tápláljuk, amelyet folyamatos üvegszálak és folyamatos szerves anyagból lévő szálak egyesítéséből képezünk.

7. A 6. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve. hogy az extrudert legalább egy összetett szállal tápláljuk, amelynél a szerves anyag egy része a szálat burkoló rétegként van jelen.

8. A 6. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve. hogy az extrudert legalább egy összetett szállal tápláljuk, amelyben a szerves anyag teljes egészében folyamatos szál alakjában van jelen.

9. A 6-8. igénypontok bármelyik eszerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az extrudert kizárólag összetett szálakkal tápláljuk, amelynél a szerves anyag és az üveg aránya a megvalósítandó összetett termék arányának felel meg.

10. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szerves anyagot az extruderbe szemcsék és folyamatos szálak alakjában vezetjük be és a szálakat a szemcsék után vezetjük be.

11. A 10. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az extruderbe olyan szerves anyagból lévő szemcséket vezetünk be, amelyek legalább részben üvegszálakat tartalmaznak.

12. A 11. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az üvegszálakat tartalmazó szemcsék legalább részben olyanok, amelyeket selejtes összetett tárgyak összezúzásából kapunk.

13. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szerves anyag legalább egy részét adalékkal színezett anyagként vezetjük be az extruderbe.