HU212834B

HU212834B - Package for fluid and/or solid products

Info

Publication number: HU212834B
Application number: HU906532A
Authority: HU
Inventors: Ulrich Deutschbein; Gerd Knobloch; Udo Liebram; Wilhelm Reil
Original assignee: Tetra Laval Holdings & Finance
Priority date: 1989-10-25
Filing date: 1990-10-24
Publication date: 1996-12-30
Also published as: JPH03212348A; YU48104B; ES2047786T3; YU195590A; PL165825B1; FI96936C; US5114068A; HU906532D0; CS519690A3; FI96936B; DK0424649T3; EP0424649B1; AU636670B2; HUT57142A; EP0424649A1; DE59004118D1; ATE99625T1; PL287485A1; FI905108A0; DE3935480A1

Description

A találmány tárgya csomagolás folyékony és/vagy szilárd termékekhez, amely csomagolás csésze alakú alsó részből és fedélből áll, ahol a fedél és legalább az alsó rész felső pereme műanyagból van, és egy első hegesztési varrat segítségével egymással össze van kötve, továbbá az első hegesztési varrat és a fedél közepe felé az első hegesztési varrattól távközzel elválasztva kialakított szakadásvonal egy tépőfüllel ellátott tépőszalagot határol.

Az alsó rész természetesen lehet pohár, hüvely vagy tányér alakú is. A továbbiakban mindezekre a formákra a „csésze alakú” kifejezést használjuk.

A műanyagból készült daraboknál a legkülönbözőbb összeerősítési lehetőségek, kialakítások és nehézségek adódnak.

A csomagok lezárásánál ennek megfelelően a legkülönbözőbb elrendezéseket, kialakításokat és zárásmódokat alkalmazzák.

Az FR 1 376 764 sz. iratból ismeretes egy olyan csomagolás, amely egy csésze alakúnak is nevezhető alsó részből és egy fedélből áll. A fedél felülről egyszerűen ráhelyezhető az alsó rész kerek peremére, és az első felnyitásig rászorítással vagy rápattintással rögzíthető. A fedél külső széle nagyjában úgy van kialakítva, mint az alsó rész kifelé álló pereme, úgyhogy a két alkotórész legalább részben annyira egymáshoz illeszkedik, hogy a fedél rányomásával az edény lezárható. A fedél visszahajló pereme kívülről annyira körülveszi az alsó rész karimáját, hogy néhány kiviteli alaknál a fedél csak roncsolással vagy egy tépőszalag eltávolításával vehető le az alsó részről. A nyitásnál a felhasználó megfogja a fedél peremének az alját, és a visszahajló részt egy szakadásvonal mentén úgy tépi le, hogy a fedél azután már csak lazán illeszkedik, és egyszerűen levehető.

Ennek a csomagolásnak az a hátránya, hogy nem megbízhatóan folyadékzáró, és általában nem biztosan légmentes. Ilyen tömítettséget csak hegesztési varratokkal lehet elérni, ilyeneket azonban ennél az ismert megoldásnál nem alkalmaznak.

A DE-OS 1 761 867 sz. iratból ismeretes továbbá egy olyan fém csomagolóeszköz, amelyet elsősorban halkonzervekhez használnak, és amely a kereskedelemben széles körben elterjedt. A doboz fedele az alsó részre van peremezve. Ez az összeköttetés nem oldható, és nem is erre szolgál. A nyitáshoz egy gyűrű alakú tépőfület felfelé kell húzni, miközben annak hegyes vége benyomja a fedél feltéphető részét, amely egy felszakítóvonal mentén elválik a fedél helyben maradó részétől. A tépőfület a nyitási irányban tovább húzva a fedél feltéphető része teljesen vagy majdnem teljesen leválik, és a doboz tartalma hozzáférhető lesz.

Ez az ismert megoldás konzervdobozokra korlátozódik, és műanyagból nem alakítható ki. A felhúzott, elgörbült fedél nem teszi lehetővé a visszazárást. Ezt a hátrányt a fedél feltéphető része körül futó tépőszalag alkalmazása sem szüntetné meg, mivel ennek eltávolítása után a feltépett fedélrész mindenképpen kisebb lenne, mint a keletkező nyílás.

A DE-OS 2 252 031 sz. iratból ismeretes egy olyan csomagolás is, amelynél az egész fedél letéphető. Ehhez a felhasználó egy tépőfül húzásával a teljes kerület mentén felbontja a fedél pereme és az edény karimája közötti hegesztési varratot.

A visszazárás gyakorlatilag ennél a csomagolásnál sem lehetséges, mivel a teljes egészében letépett fedél már nem helyezhető úgy vissza az edény nyílására, hogy elfogadható lezárást biztosítson.

Magyarországon néhány éve forgalomban van olyan műanyag ecetesflakon, amely lepattantható és a palack nyakán levő gyűrűhöz kapcsolódó kupakkal van lezárva. A gyári lezárás megbontása a kupakhoz és a gyűrűhöz szakadásvonallal kapcsolódó tépőszalag majdnem körbe tépésével történik. A kupak a megmaradó részen át van összekötve a gyűrűvel, és felnyitás után azon függve marad.

Egy ilyen megoldás csak kis kiöntőnyílással rendelkező palackoknál lehet előnyös. A csésze alakú alsó részt tartalmazó csomagolásoknál azonban ilyen módon folyadék- vagy gáztömörség nem érhető el. Másrészt a csésze alakú alsó rész nagy felületű nyílásának lefedésére egy csuklósán kapcsolódó, felcsapható fedél gyártása nem lenne gazdaságos, és ezért a termék nem lenne versenyképes.

Célunk a találmánnyal egy olyan, a bevezetőben említett jellegű csomagolás létrehozása, amely olcsón és egyszerűen gyártható, amely megbízhatóan zár és könnyen nyitható, továbbá a folyadékzáróan felhelyezett fedél nyitása egy tépőszalaggal oly módon történik, hogy utána jó visszazárás lehetséges.

A kitűzött feladatot a találmány szerint úgy oldjuk meg, hogy a szakadás vonalat egy külön gyengítési vonal és/vagy egy második hegesztési varrat alkotja, egy egyenes szakaszon az első hegesztési varrat egyenes vonalban helyezkedik el és vele párhuzamosan a fedél közepe felé a második hegesztési varrat van kialakítva, amely a szakasz végétől egy ponthegesztési helyig második szakadásvonalként folytatódik, továbbá az első hegesztési varratot a tépőszalag tépőfüle a tépőfül első és második vége között megszakítja, és az első hegesztési varratot a tépőfül második végénél a ponthegesztési hely a második hegesztési varrattal köti össze.

A fenti intézkedéseknek köszönhetően egy műanyagból készült, nagy felületű nyílással rendelkező csésze alakú alsó rész is megbízhatóan lezárható egy' fedéllel, valamint az alsó rész és a fedél között a szélen húzódó hegesztési varrattal, továbbá a fedél egy könynyen felszakítható tépőszalag segítségével úgy nyitható fel, hogy alkalmas marad a visszazárásra.

Célszerűen a tépőszalagot az első hegesztési varrat szalag felőli szélén levő első szakadásvonal és a második szakadásvonal határolja, és a tépőszalag az alsó rész felső pereme felett kiálló tépőfültől az alsó rész felső pereme mentén körbefut a ponthegesztési helyig, ahol össze van kötve a felső peremmel.

Előnyösen a második szakadásvonalat az egyenes szakaszon a második hegesztési varrat és egyébként a fedélben kialakított külön gyengítési vonal képezi.

Egy további előnyös kiviteli alaknál a tépőfül hosszúsága 0,5-3 cm, előnyösen 1-2 cm.

HU 212 834 Β

Végül célszerű az is, ha a fedél felülnézetben közel négyszögletes, és a fedél négy egyenes pereme közül az egyik egyenes perem mentén az első és a második hegesztési varrat egymástól távközzel futóan úgy van kialakítva, hogy az első hegesztési varrat a tépőfül első végétől körben ugyanennek a második végéig tart, és a második szakadásvonal a tépőfül második végétől a fedél említett egyenes peremének a szemben levő végéig a szalag oldalán második hegesztési varrat mentén, majd a másik három egyenes perem mentén körben, egy darabban, egészen a tépőszalag ponthegesztési helyéig terjedően van kialakítva.

A találmány szerinti csomagolások például olyan élelmiszerekhez használhatók, amelyek szilárd és folyékony komponenseket is tartalmaznak. Egy ilyen csomagolás nagy darabszámban is olcsón előállítható, jó zárási és szilárdsági tulajdonságai miatt jól szállítható és raktározható, továbbá a fogyasztó számára is kedvező, mivel könnyen nyitható és a tépőszalag felszakításához nagyon kis erő szükséges. Ezt elsősorban azzal érjük el, hogy a tépőfül mellett egy hegesztésmentes terület van.

Célszerű, ha az első hegesztési varrat, amely a csomagolás alsó részének körbenfutó peremén a fedél fő felerősítésének a feladatát is ellátja, kb. egy hüvelykujjnyi szélességű rész kivételével a felső peremen kívül fut végig. Ez a rész egy tépőfül számára van kialakítva, amelyet a későbbiekben még részletesen ismertetni fogunk. A fedél a csomagolással az első hegesztési varrat révén mereven van összeerősítve úgy, hogy a csomagolás zártnak tekinthető. A fedél nyitása a tépőszalaggal történik, amely a leírt módon kerül kialakításra; a nyitás után a fedél teljes elválasztása akkor következik be, ha a gyengítési vonal az első hegesztési varrattól távközzel fut anélkül, hogy a megadott távköz mentén egy második hegesztési varrattal lenne helyettesítve. Mivel a gyengítési vonal a második szakadásvonalat képezi, magától értetődően akkor lehet a fedelet a nyitás után eltávolítani, ha ez a gyengítési vonal az első rész egész felső peremén körbefut. Ha viszont e vonalvezetés egy részének hossza mentén a gyengítési vonalat egy hegesztési varrat helyettesíti, akkor a visszazárhatóság szempontjából előnyös csuklós kapcsolatjön létre.

Különösen előnyös egy ilyen csomagolásnál, ha az első szakadásvonal az első hegesztési varrat szalag alakú részén fut, a második szakadásvonalat pedig az első szakadásvonal első szakaszának hossza mentén egy, a fedélben levő külön gyengítési vonal, és az első szakadásvonal második szakaszának hossza mentén egy második hegesztési varrat alkotja. Ez utóbbi folytatódik azután a második szakadásvonal meghosszabbításában, illetőleg ott lezáródik. A második szakasz tartományában tehát csukló (zsanér) képződik, amelylyel a fedél a csomagolás alsó részének peremén függve marad.

Különösen előnyös a találmány szerint továbbá, ha a fent leírt csomagoláshoz a tépőszalag az alsó rész felső peremével egy ponthegesztési hely révén van összekötve, és ha ez a ponthegesztési hely előnyösen az első hegesztési varratot a második hegesztési varrattal köti össze. A tépőszalagot a feltépés után nem választják el teljesen, nam dobják el, hanem az alsó rész felső peremén függve marad, ami a már említett ponthegesztési hely révén lehetséges, ami egy 0,5—4 cm², előnyösen 1-3 cm² nagyságú hegesztési terület. Alternatív megoldásként a ponthegesztési helyet az első és/vagy második hegesztési varrat meghosszabbítása is képezheti, mivel a már elmondottak szerint a ponthegesztési helynek összeköttetést kell biztosítania a két hegesztési varrat között. A fedelet és a csomagolás alsó részének felső peremét felülről nézve és az első hegesztési varratot, amely a fedél-középhez képest kívül helyezkedik el, követve látható, hogy az első hegesztési varrat a továbbiakban még ismertetésre kerülő tépőfül tartományában megszakad; azaz az első hegesztési varrat a szakadási irányban véve a későbbiekben még ismertetésre kerülő tépőfül mögött kezdődik, körbefut az alsó rész felső peremén egészen az említett ponthegesztési helyig, és ott fejeződik be, illetőleg átvezetődik a második hegesztési varrathoz, amennyiben a különleges kiviteli alaknál ilyen (csuklós kialakítás céljából) létezik. Ebben az esetben az első hegesztési varrat a ponthegesztési helyen keresztül átmegy a második hegesztési varratba, és a ponthegesztési helytől kezdve a tető közepéhez kissé közelebb fut tovább a felszakítás irányában. Ha a csukló, illetve a második hegesztési varrat végén az utat a felszakítás irányában tovább követnénk, a csatlakozó második szakadásvonalat találnánk itt, amely a leírt módon fut körbe, és a felszakítás irányában szintén a ponthegesztési helyen végződik.

Egy további előnyös kiviteli példánál az első hegesztési varrat a tépőszalag ponthegesztési helye mellett egy tépőfül mentén meg van szakítva, amely tépőfül hossza 0,5-3 cm, előnyösen 1-2 cm, a felszakítás irányában. Ez a tépőfül akár a fedélperem külső szélén is túlnyúlhat, így a felhasználó a tépőfül szerepét rögtön felismeri. Élelmiszer csomagolása esetén szakember felismerheti, hogy a csomagolás belseje egy vagy több hegesztési varrattal elméletileg nincs teljesen elválasztva a környezettől. A találmány szerint célszerű a tépőflil alkalmazása esetén a második hegesztési varratot az első mellett az úgynevezett második szakaszban kialakítani, miáltal a második szakasz tartományában a két hegesztési varrat között egy keskeny hosszú csatorna képződik, amely a hegesztési folyamat során, és így a fedél-perem felnyomásakor az alsó rész peremére oly módon nyomódik rá, hogy kimondott hegesztett kötés nélkül is egy folyadékzáró - gyakorlati próbák szerint akár gázzáró - csomagolás jön létre.

Különösen célszerű a találmány szerint, ha a fedél felülnézetben nagyjából négyszögletű, amin lekerekített sarkokat is lehet érteni, miáltal négy többé vagy kevésbé egyenes, azonos és/vagy különböző hosszúságú szél képződik. A négy egyenes szél egyikének mentén - annak, amelyik a fent már említett második szakasz mentén húzódik - mindkét hegesztési varrat a fedél és az alsó rész között, egymástól távközzel úgy fut, hogy a találmány szerint az első hegesztési varrat a

HU 212 834 Β tépőfül első végétől körben a másik végéig fut. Az első hegesztési varrat a tépőfül második végénél a ponthegesztési helyben végződik. Célszerű továbbá, ha a második szakadásvonal a tépőfül második végétől a fedél meghatározott egyenes szélének szemben levő végéig szalagszerűen, az ott futó második hegesztési varrat mentén, majd a másik három szél mentén körben, egy darabban a tépőszalag ponthegesztési helyéig fut. A feltépés után a tépőszalag a ponthegesztési helyen való rögzítése következtében az alsó részen függve marad, és a feltépéskor a két egymással párhuzamosan futó szakadásvonal hozza létre, amelyek közül az első szakadásvonal pedig beljebb helyezkedik el. A második szakadásvonal egy kezdődő csavarvonalként fut, mivel az egyik vége felülnézetben a fedélközéphez viszonyítva a másik végen belül található.

Hasonló a helyzet az első hegesztési varratnál, amely a tépőfül első végénél kezdődik, és a feltépés irányában a szélen körbefut a tépőfül második végéig, és ott a második hegesztési varrattal rendelkező kiviteli alaknál, a ponthegesztési hely tartományában egy szűkebb körívre, vagy a fedélközéphez közelebbre van átvezetve, ahol átmegy a második hegesztési varratba. A második hegesztési varrat a második szakaszon, ahol gyakorlatilag a csukló is elhelyezkedik, a tépőszalag másik oldalán, az első hegesztési varrattal párhuzamosan húzódik, amíg a második hegesztési varrat a csukló végén megszűnik, és onnan a második szakadási vonalba megy át. A csukló tartományában a két hegesztési varrat vonalvezetése kb. spirál alakúnak tekinthető, mert a második hegesztési varrat az első hegesztési varrat kezdetén belül helyezkedik el.

Különösen előnyös, ha a csomagolás alsó része vagy az úgynevezett második műanyagrész vastagabb és merevebb, mint a fedél, illetve az első műanyagrész. Egy különösen előnyös kiviteli alaknál az alsó részt 1,0 mm vastag műanyagból, és a fedelet, illetve az első műanyagrészt 0,4 mm vastag műanyagból állítjuk elő. A csomagolás alsó részét és/vagy a fedelet célszerűen mélyhúzzuk. A csomagolást alkotó műanyagok jól újrafeldolgozhatok, ellentétben a rétegelt anyagokkal. Különösen előnyös műanyag a polipropén, amely például 60%-ig tölthető. Töltőanyagok lehetnek kréta, csillám, talkum, gipsz vagy hasonlók. Az ilyen töltött műanyagok is mélyhúzhatók és ragaszthatok. Sőt az is bebizonyosodott, hogy a töltött műanyagok még jobban szakíthatok, mint a nem töltöttek.

A jelen találmány további előnyei, ismertetőjegyei és felhasználási lehetőségei a továbbiakban a rajzok segítségével ismertetésre kerülő kiviteli alakokból jól kitűnnek. A rajzon az

1. ábrán két egymásra erősített fólia látható perspektivikus nézetben, a felső vékonyabb fóliában, amelyet a továbbiakban első műanyagrésznek nevezünk, egy részben feltépett tépőszalaggal; a

2. ábra az 1. ábrán bejelölt II-II vonal mentén vett metszet; a

3. ábra az 1. ábrán bejelölt ΙΠ-III vonal mentén vett metszet; a

4. ábra egy, a továbbiakban második műanyagrésznek nevezett vastag alsó fólia, és egy rajta fekvő, a későbbiekben első műanyagrésznek nevezett vékony fólia felülnézete tépőszalaggal és hegesztési varratokkal, illetve szakadásvonallal; az

5. ábra a 4. ábrán bejelölt V-V vonal mentén vett metszet; a

6. ábra egy téglalap alakú csomagolás fedelének a felülnézete a hegesztési varratok és szakadásvonalak feltüntetésével; a

7. ábra a 6. ábrán bejelölt VII-VII vonal mentén vett metszet, a csomagolás alakjának szemléltetéséhez; a

8. ábra a 6. ábrán feltüntetett VIII-VIII vonal mentén vett metszet; a

9. ábra a 8. ábrához hasonló metszet, amely a tépőszalagnak a tépőfüllel való eltávolítása utáni állapotot szemlélteti; a

10. ábra a 6. ábrán bejelölt X-X vonal mentén vett metszet; a

11. ábra a 10. ábrához hasonló metszet, amely a tépőszalagot felszakított állapotban szemlélteti; a

12. ábra a 6. ábrán bejelölt XII-XII vonal mentén vett metszet, a csomagolás alsó részének peremmenti tartományán keresztül; a

13. ábra a 12. ábrához hasonló metszet, amely a tépőszalagot felszakított állapotban szemlélteti; a

14. ábra az első hegesztési varrat és szakadásvonal előállítására szolgáló szerszám és a

15. ábra a 14, ábra szerinti szerszámmal alakított két műanyagrész, nagyobb méretarányú metszetben.

A felülnézeti rajzokon általában nagyobb, a metszeteken vastagabb műanyagfóliát 2 második műanyagrésznek nevezzük, amelynek a 6-13. ábrán látható csomagolásnál a 2’ alsó rész felel meg. Erre a 2 második műanyagrészre egy 1 első műanygrészt kell felerősíteni, amely felülnézetben általában kisebb, metszetben vékonyabb fólia. A 6-13. ábra szerinti csomagolásnál az 1 első műanyagrésznek az 1 ’ fedél felel meg. Az 1 első műanyagrészt és a 2 második műanyagrészt, illetve a csomagolás 1 ’ fedelét és 2’ alsó részét egy 3 első hegesztési varrat kapcsolja egymással össze. Ez lehet egyenes vonalú, amint az 1-3. ábrákon látható, vagy ives és egyenes vonalú, mint a 4. és 6. ábrák szemléltetik. A 3 első hegesztési varrattal párhuzamosan, attól a távközzel egy második 4 szakadásvonal helyezkedik el. Pontosabban mondva, a második 4 szakadásvonal a távközzel párhuzamosan fut egy első 5 szakadásvonallal, amelyet a 2. és 15. ábrán szaggatott vonallal ábrázoltunk. Ez az első 5 szakadásvonal a 3 első hegesztési varratnak az 1’ fedél 20 közepe felőli szélén alakul ki, mivel a második 4 szakadásvonal és az első 5 szakadásvonal között levő 6 tépőszalag feltépésénél ez a 3 első hegesztési varrat mentén válik el. Ezért az első 5 szakadásvonal a 3 első hegesztési varrat szalagoldali szélén húzódik.

HU 212 834 Β

A második 4 szakadásvonalat az 1 első műanyagrészben, például az 1’ fedélben, egy különálló 7 gyengítési vonal révén lehet kialakítani úgy, hogy a 6 tépőszalag feltépésénél a második 4 szakadásvonal mentén szakadás következzék be, ahogy a 15. ábrán a szaggatott vonal mutatja, vagy ahogy a 3. és 13. ábrán látszik. A második 4 szakadásvonal azonban a 8 második hegesztési varrat révén is kialakítható, amely egy második 9 szakaszban helyezkedik el. Az első 10 szakaszban azonban csak egy, nevezetesen a második 4 szakadásvonal húzódik, amely tehát a második 9 szakasz végénél kezdődik és a második 9 szakasz kezdeténél végződik. A 4. ábrán szereplő kiviteli alaknál az első 10 szakaszt az alsó egyenes, és a felül ahhoz kapcsolódó íves darab alkotja, amely az íves rész után jobbra a második 9 szakaszban folytatódik. Magától értetődik, hogy az éles szegély révén a belső 8 második hegesztési varrat mellett a második 4 szakadásvonal képződik ugyanúgy, mint a szalag másik oldalán az első 5 szakadásvonal.

Szemügyre véve a 6-13. ábra szerinti csomagolást, felismerhető a 2’ alsó rész 11 felső pereme is, amely a

8-13. ábrákon valamennyi nagyobb méretarányú metszeten szerepel.

A 6. ábrán látható kiviteli alaknál az 1 ’ fedél felülnézetben derékszögű, lekerekített sarkokkal. Három 12 egyenes pereme és egy 12’ egyenes pereme van, amely a 6. ábra bal oldali részén helyezkedik el, és a második 9 szakaszt tépi fel. Ebben a szakaszban, azaz az 1 ’ fedél négy egyenes pereme közül a 12’ egyenes perem mentén a 3 első hegesztési varrat és a 8 második hegesztési varrat egymástól a távközzel úgy helyezkedik el, hogy ebben a második 9 szakaszban az 1’ fedél számára csukló alakul ki. A 6. ábrán balra lent a 13 nyíllal jelölt felszakítási irányban tekintve először a tépőfül helyezkedik el, amelynek a felső végét a továbbiakban 15 első végnek nevezzük. Ettől a 15 első végtől felfelé, a bal oldali 13 nyíl irányában, azaz a felszakítási irányban húzódik végig a 3 első hegesztési varrat az egész második 9 szakaszon, utána fenn, az első kanyaron keresztül jobbra a következő 12 egyenes perem, majd jobbra lefelé a következő 12 egyenes perem, és jobbra lent az óramutató járásának irányában a 13 nyílnak megfelelően az alsó 12 egyenes perem mentén, azaz körbefut az 1’ fedél szélén egészen a 14 tépőfíil 16 második végéig. Ez a 16 második vég a 6. ábrán balra lent helyezkedik el a 14 tépőfülnél, azaz a 14 tépőfül 15 első végével szemben. Itt a 14 tépőfül 16 második végénél torkollik a 3 első hegesztési varrat egy 17 ponthegesztési helybe. A 6. ábrán jól látszik, hogy a 17 ponthegesztési hely az a távközön keresztül kívülről befelé terjed, azaz biztosítja az összeköttetést a 3 első hegesztési varrat és a 8 második hegesztési varrat között.

A nyitási művelet végrehajtásához fontos a második 4 szakadásvonal kezdete, amely szakadásvonalat a

6. ábrán szaggatott vonallal ábrázoltuk, és amely a második 9 szakaszban a 8 második hegesztési varrat szalagoldali pereménél van. Ez a perem a 14 tépőfíil 16 második végénél kezdődik, és innen a 6. ábrán szereplő ábrázolásnál a 17 ponthegesztési hely bal oldalán felfelé fut, mindig a 8 második hegesztési varrat bal oldalán egészen a második 9 szakasz felső végéig, azaz a 8 második hegesztési varrat 18 végéig, amely megszakítás nélkül a második 4 szakadásvonalba megy át, és a leírt módon folytatódik, amíg az 1’ fedél három 12 egyenes peremének hosszában való körbenfutás után balra lent a 17 ponthegesztési helyet eléri, ahol a második 4 szakadásvonal végződik.

A nyitási folyamat úgy megy végbe, hogy a 14 tépőfulet a felhasználó megfogja, és a 13 nyíl irányában a 6 tépőszalagot felfelé feltépi. A 6. ábrán a VIIIVIII vonal szerinti metszetábrázolás a 8. ábra szerintiről a 9. ábra szerintire változik. A 6 tépőszalag további feltépésénél a perem tartományában az állapot a X-X vonal mentén vett metszet szerint változik a 10. ábrán látható zárt állapotból all. ábra szerinti nyitott állapotba. További feltépésnél a 6. ábra XII-XII vonala szerinti metszet magasságában az állapot a 12. ábrán láthatóról a 13. ábrán feltüntetettre változik. A tépőszalag az óra járásának irányában tovább tépődik, és végül a 17 ponthegesztési helyen függve marad. A második 9 szakaszban a 8 második hegesztési varrat hosszában kialakul a csukló, amely körül mint forgástengely körül az 1 ’ fedél felcsapható, és a csomagolás teljes vagy részleges kiürítése után újra lezárható.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Csomagolás folyékony és/vagy szilárd termékekhez, amely csomagolás csésze alakú alsó részből és fedélből áll, ahol a fedél és legalább az alsó rész felső pereme műanyagból van, és egy első hegesztési varrat segítségével egymással össze van kötve, azzal jellemezve, hogy a fedél (1 ’) közepe (20) felé, az első hegesztési varrattól (3) távközzel elválasztva egy második szakadásvonal (4) van kialakítva, amely egy tépőfüllel (14) ellátott tépőszalag (6) belső szélét képezi, a második szakadásvonalat (4) egy külön gyengítési vonal (7) és egy második hegesztési varrat (8) alkotja, egy egyenes szakaszon (9) az első hegesztési varrat (3) egyenes vonalban helyezkedik el, és vele párhuzamosan a fedél (1 ’) közepe (20) felé a második hegesztési varrat (8) van kialakítva, amely a szakasz (9) végétől (18) egy ponthegesztési helyig (17) második szakadásvonalként (4) folytatódik, továbbá az első hegesztési varratot (3) a tépőszalag (6) tépőfüle (14) a tépőfül (14) első vége (15) és második vége (16) között megszakítva, és az első hegesztési varratot (3) a tépőfül (14) második végénél (16) a ponthegesztési hely (17) a második hegesztési varrattal (8) köti össze.
2. Az 1. igénypont szerinti csomagolás, azzal jellemezve, hogy a tépőszalag (6) a ponthegesztési helyen (17) össze van kötve a felső peremmel (11).
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti csomagolás, azzal jellemezve, hogy az első hegesztési varrat (3) szalagoldali szélén egy első szakadásvonal (5) van kialakítva, amely a tépőszalag (6) külső szélét képezi.

HU 212 834 Β
4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti csomagolás, azzal jellemezve, hogy a tépőfül (14) hosszúsága 0,5-3 cm, előnyösen 1-2 cm.
5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti csomagolás, azzal jellemezve, hogy a fedél (U) felülnézetben közel négyszögletes.