HU211410B - Device for heating platelike bodies made of deep-drawing plastic material - Google Patents

Description

A leírás terjedelme: 12 oldal (ezen belül 5 lap ábra)

HU 211 410 B

A találmány mélyhúzható műanyagból készült lemezsszerű testek hevítésére szolgáló készülékre vonatkozik.

Ilyen típusú készülékeket mélyhúzható műanyagból készült lemezszerű testek hegesztéséhez vagy mély húzásához használnak. „Lemezszerűnek” nevezzük azokat a sík vagy réteges munkadarabokat, amelyek pédául lap, héj, rúd, szalag vagy lemez alakúak. Ezeket a mélyhúzható műanyagból készült lemezszerű testeket mélyhúzási eljárással hevítik vagy egyesítik egymással. A testeket hordozólapokkal érintkezve helyezik el, úgy hogy a hő érintkezés útján terjed a horozólapokról a lemezszerű munkadarabokra. A hevítés, ill. melegítés javítására vagy gyorsítására - az előbb említett hőközlés helyett vagy melett - forró gázokat, például forró levegőt is használnak. A hevítés után a két egymással szemben elhelyezkedő hordozólapot, amelyeknek összeillesztve közös érintkezőfelülete van, úgy távolítják el egymástól, hogy a lemezszerű testek vagy munkadarabok kivehetők, és további megmunkálás céljából továbbíthatók legyenek.

A kísérletek azonban azt mutatták, hogy a hevítendő lemezszerű munkadarabok hátrányos módon az egyik - vagy rosszabb esetben mindkét - hordozólap például sík érintkezőfelületéhez tapadnak. Ezeknél a kísérleteknél gázelosztó vezetékeket is kialakítottak a hordozólapokban, amelyek az érintkező felületre nyíltak. és ezeken át betáplált sűrített levegővel próbálták elősegíteni a lemezszerű testek leválasztását. Azonban a felmelegített munkadarabokat így sem mindig lehetett megfelelően leválasztani a hordozólap érinkezőfelületéről. Előfordult például, hogy a lemezszerű test leválasztására bevezetett levegő azokon a helyeken lágyította meg a munkadarabot, ahol a leválasztás már megtörtént, és így a továbbiakban már nem segítette a leválasztást a többi helyen, ahol a meglágyult lemezszerű munkadarab még erősen tapadt a hordozólaphoz. Az említett körülmények között ugyanis a levegő már a szabaddá vált helyeken távozott, nyomása csökkent és végül a gázelosztó vezetékek hatástalanná váltak.

Abban az esetben is, amikor a hordozólap érintkezőfelületét megfelelő műanyaggal, például teflonnal vonták be, a lemezszerű munkadatab eltávolítása nem javult a kívánt mértékben. A gyakorlatban még az is előfordult, hogy a lemezszerű, lágy munkadarab a teflonréteghez tapadt, és a sűrített levegő betáplálása eredményeként azzal együtt vált le a hordozólapról, vagyis nem következett be csak a lemezszerű munkadarabnak a teljes felületén való kifogástalan leválása.

Az US 4 778 372 számú találmányi leírásból ismeretes félhéjaknak egy szakaszosan mozgatott folytonos, termoplasztikus anyagszalagból történő előállítására szolgáló készülék. Az egymás után kapcsolt gyártástechnológiai állomásokon a szalag álló helyzetében villamos fűtéssel ellátott szerszámok összezárásával felmelegítik a szalaganyag egy szakaszát, majd egy második lépésben a szalag két oldala felől sugárzott energiával utófűtést végeznek, ezt követően egy harmadik állomáson szalaganyag említett szakaszát mélyhúzással formázzák, ezután az előkivágás. és végül az utolsó, ötödik állomáson a körülvágás következik.

Ennél a készüléknél az első lépcsőben alkalmazott előhevítés csak a munkadarabra korlátozódik, amely e megoldásnál egy szakaszosan mozgatott, folyamatos szalag, és a felmelegítéshez használt gázok sem az első kontakt hőközléses hevítésben, sem a második sugárzásos hőközléssel eszközölt hevítésben nem játszanak szerepet.

Ennek az ismert készüléknek az alkotói felismerték, hogy kontakt hőközléssel csak egy közbenső hőmérsékletre lehet előmelegíteni, és hogy a mélyhúzásoshoz szükséges magas hőmérséklet különleges intézkedéseket igényel, például egy támasztó szállítószalagot és sugárzásos hőközlést, mivel különben a munkadarabot képező anyagpálya felmelegített részeit nem lehetne leválasztani a kontakt hőközlést végző lapokról. Ezek a lapok és a szalaganyag teljes felületükön érintkeznek egymással a pálya egy szakaszán, míg keretszerűen zárt külső perem csak az utolsó fokozatokban. a mélyhúzásnál és a kivágásnál kerül alkalmazásra, azaz azoknál a szerszámoknál, amelyek önmagukban a munkadarab hevítésére nem lennének alkalmasak. A felmelegített műanyag mélyhúzására használt formát természetesen hűtik, mivel különben a végtermék nem tartaná meg a kívánt alakot.

A fenntiekben tárgyalt ismert berendezés és harmadik állomásához hasonló mélyhúzó készüléket ismertet az US 4 250 727 számú találmányi leírás is. Ebben az esetben a fémek alakítására szolgáló hőformázó szerszámról van szó, amellyel a mélyhúzást a fém oxidálása, majd egy következő fokozatban történő előmelegítése után hajtják végre. A mélyhúzásra kerülő felmelegített anyagszalagot teljes felületén két szerszámpofa közé fogják be. Ez az ismert készülék szalaganyagok vagy lemezszerű testek hevítésére nem alkalmas. Egy termoplasztikus fólia mélyhúzásakor a széleken még akkor is leválasztási nehézségek adódnának, ha az ismert berendezéssel kapcsolatban leírt magas hőmérsékleteket lényegesen alacsonyabb értékekre korlátoznák.

Duroplasztok mélyhúzásos alakítására szolgáló eljárást és berendezést ismertet a 0 268 719 számon közzétett európai szabadalmi bejelentés. E szerint egy sík anyagszalagot egy alakító szerszám alsó részére helyeznek, majd egy felső részt úgy hoznak zárt helyzetbe, hogy benyomják az anyagszalag széleit. A felső rész keretszerű, ezért az alsó rész és az anyagszalag közé befújt forró levegővel az anyagpályát felfelé lehet ívelni, miközben a forró levegő a pályát 60%-os nyújtás mellett felmelegíti. Csak ezután következik a mélyhúzás, amihez a légbefúvást vákuumot előállító szívásra kapcsolják át.

A találmány feladata, hogy olyan, a bevezőben említett típusú készüléket szolgáltasson, amely lehetővé teszi a mélyhúzható műanyagból készült lemezszerű testek kifogástalan eltávolítását a hevítőlapokról úgy, hogy a készülék se károsodjék, és így élettartama megnövekedjék.

A kitűzött feladatot a találmány szerint olyan, kontakt hőközléssel működő készülék segítségével oldottuk meg. amelynek két. egymáshoz képest egy közös

HU 211 410 B érintkezési felületre legalább merőlegesen elmozdítható, az érintkezési felületet keretszerűen körülvevő zárt külső peremekkel rendelkező hordozólapja van, és e külső peremek a hordozólapokban felfekvési felülete/ke/t határolnak, és a hordozólapok a felfekvési felület/ek/re kitorkolló gázelosztó vezetékeket tartalmaznak, és amely készüléknek az a lényege, hogy

- a felfekvési felület mélysége a külső perem síkjának megfelelő érintkezési felülettől mérve a hordozólap vastagságának az 1-10%-át, előnyösen 2-5%-át teszi ki; és

- a két hordozólap külső peremében a lemezszerű test vastagságának legalább a felét elfoglaló lépcsőszerű mélyedés van kialakítva, amelynek a mélysége előnyösen 0,05-0,25 mm-rel - nagyobb, mint a lemezszerű test vastagságának a fele.

Az érintkezési felület célszerűen sík, de légmentes lezárás érhető el akkor is, ha a két hordozólap érintkezési felületeti úgy vannak hajlítva, vagy ívelve, hogy egymásba illeszkednek. Bár ez a megoldás is a találmány lehetséges kiviteli alakjai közé tartozik, a leírásban az egyszerűség kedvéért sík érintkezési felületre adunk példákat. A mélyhúzható műanyagból készült lemezszerű munkadabot a hevítéshez két hordozólap közé helyezzük, amelyek egymás felé, ill. egymástól távolítva mozgathatók. A találmány szerint a melegítésnél a két hordozólap közül csak az egyik érintkezőfelülete kerül érintkezésbe a műanyag lemezzel. A találmány szerinti intézkedések következtében hevítendő műanyag lemez a zárt külső peremnél a két hordozólap között nyomóerőtől mentesen úgy helyezkedik el, hogy a munkadatab membránszerűen van befogva. A műanyag lemez tehát membránként viselkedhet, aminek az az előnyös következménye, hogy amikor forró gázokat vezetünk be az egyik hordozólapba és szívást alkalmazunk az átellenes hordozólapon, a műanyag lemezszerű test - azaz a felmelegített munkadarab - kifogástalanul leválasztható az egyik hordozólapról és annak érintkezési felületéről. A szívással a műanyag lemez a másik hordozólapon tartható. Ezáltal kiküszöböljük az azonos rendeltetésű ismert berendezéseknek azt a hátrányát, hogy a felmelegített műanyag lemez részben a hordozólapon marad, mivel meglágyult, ragadós állapota miatt nem távolítható el onnan.

A például kb. 2 mm vastag műanyag lemezszerű testet a két hordozólap közé helyezve hevítjük. A hordozólapok fűtve vannak, és célszerűen forró gázt is alkalmazunk, amely az érintkezőfelületnek a külső peremen belüli területén kialakított nyílásokból lép ki. Ez a nyílásokkal ellátott terület kissé mélyebben van, mint a külső perem felülete. Amennyiben - amint említettük - a műanyag lemezszerű test 2 mm vastag, a sekély mélyedés mindössze 0,5 mm mély. Ez a mélyedés tehát meglehetősen kis mélységű a hordozólap például 2030 mm-es vastagságához képest. Amint említettük, a hordozólap belső felületén a külső peremen belül kialakított mélyedés mélysége a hordozólap vastagságának 1-10%-a. célszerűen 2-5%-a. Egy ilyen kis mélyedés elegendő arra. hogy jelentősen növelje a lemezszerű munkadarab membránszerű rögzítésének hatását, ami meglepően előnyös abból a szempontból, hogy a műanyag lemezszerű testet felhevített és meglágyult állapotban is hivatással minden további nélkül le lehet választani a hordozólap belső felületéről, azaz az érintkezési felületről, és ezáltal eltávolítani a mélyedésből. Ez az eltávolítást művelet a találmány szerinti intézkedések tényleges célja, amit egyszerű eszközökkel, megbízhatóan érünk el.

A találmány egy kiviteli alakja szerint előnyös, ha a külső peremen belüli felfekvési felület a hordozólap legalább egy betétjén van kialakítva, amely legalább részben gázáteresztő, és amelynek szabad felületén mélyedés van kialakítva. Az eddigiekben csak a hordozólap belső felületéről volt szó, azaz arról a felületről, amely a másik hordozólap megfelelő felületével szemben helyezkedik el. A gázáteresztő betét ezt a belső felületet helyettesíti az érintkezési felület külső peremén belüli területen. Más szavakkal: a külső peremen belüli területen, a felfekvési felületen egy szerszámtag, mégpedig a legalább részben gázáteresztő betét van beillesztve a hordozólapba. Ennek szabad felülete a külső peremmel egy darabban is kialakítható, úgy, hogy itt sem az ismert készülékek sík érintkezőfelülete, sem folyamatos, egy darabból álló érintkezőfelülete nem található meg. Azonban nem ez a találmány célja. A találmány szerinti a betét egy mélyedéssel van ellátva, ahogy azt a hordozólappal kapcsolatban már leírtuk. A betét szabad felső felületén tehát egy sekély mélyedés van kialakítva, amelynek mélysége megfelelhet a korábban leírtaknak. A betét hátsó oldala be van ágyazva a hordozólapba, és nem rendelkezik szabad felülettel. A legalább részben szabad felület azon az oldalon van, ahol a mélyedés, és amely átellenes a hordozólappal. A gázáteresztő betét használata megkönnyíti a membránszerűen rögzített, felmelegített műanyag lemezszerű test lefúvatását a forró gáz segítségével a hordozólapról.

Elméletileg elegendő volna egy vagy több nyílás a betét szabad felületén, mivel az is lehetővé tenné a membránszerű műanyag lemez megfelelő eltávolítását.

A találmány egy különösen előnyös kiviteli alakjánál a gázáteresztő betét porózus zsugorított /színtereit/ anyagból van. Ennek következtében a gázok egyenletesen lépnek ki a betétből a mélyedés területén, úgy, hogy a hevített lemezszerű munkadarab megfelelően eltávolítható a hordozólap, ill. az abba beillesztett betét felületéről.

A porkohászati eljárással előállított munkadarabok a zsugorítás /szinterelés/ hatására kapják meg végleges szilárdságukat és tömörségüket. A zsugorítást az olvadáspont kb. kétharmada és háromnegyede közé eső hőmérsékleten végzik. A zsugorított anyag tehát nem olvad meg, vagy több alkotó esetén is legfeljebb csak részben olvad meg. A szinterelés folyamán a stabilizálódást a szemcsehatáron végbemenő folyamatok, így a viszkózus áramlás, gőzölés, kondenzáció és diffúzió idézik elő.

A zsugorított fémek és ötvözetek különösen alkalmasak a találmány szerinti betétekhez, amelyek fémporok szinterelésével állíthatók elő. A zsugorított féme3

HU 211 410 B ken kívül tűzálló anyagok, oxidkerámiák, keramikus anyagok stb. használata is lehetséges. Mivel a zsugorított anyagok porózusak, különösen alkalmasak az egyik oldalukon nyomás alatt bevezetett gázok elosztására. A forró gázokat például a gázelosztó vezetékeken és a hordozólap belső felületén kialakított nyílásokon át lehet injektálni, és ezáltal a betét hátsó oldalán a pórusokba juttatni. A már említett sekély mélyedés területén ezek a forró gázok kilépnek a betét szabad felületén, és a hordozólapok közé helyezett membránszerű műanyag lemezt - lemezszerű testet - a kívánt módon leválasztják.

A találmáyn egy további előnyös kiviteli példája szerint két egymással szemben elhelyezett hordozólap érintkezési felülete sík, a betétek lapokként vannak kialakítva, és a hordozólap belső felületére torkollnak ki a gázelosztó vezetékek nyílásai.

Előnyös továbbá, ha a hosszúkás hordozólapok érintkezési felületén a külső peremen belüli területen több mélyedést határoló osztólécek vannak egymással párhuzamosan elhelyezve. Ez a kialakítás lehetővé teszi egy hosszúkás műanyag lemez hevítését például annak érdekében. hogy ebből a hosszúkás lemezből egy darabban mélyhúzással több tartályt lehessen előállítani. Egyik oldalukon nyitott, serlegszerű héjaknak mélyhúzható műanyagból történő előállításához a készülékhez egy mélyhúzó szerszám, és egymáshoz képest mozgatható pofák csatlakoztathatók, amelyek a két említett hordozólapot egymással szemben a lemezszerű munkadarab hevítésére alkalmas helyzetben tartják egy bizonyos időtartam folyamán. A találmány szerinti készülékhez kapcsolódó szerszám tehát alkalmas héjak mélyhúzására, amelyek ragaszthatok, forraszthatok vagy valamilyen más módon elválaszthatatlanul egymással egyesíthetők. például a peremeik mentén. Egyetlen műanyag lemezből egyidejűleg több nyitott, serlegszerű test állítható elő. továbbá ezek szükség esetén egyesíthetők, vagy lezárhatók. Ezáltal egyidejűleg például négy. hat, tíz vagy még több csomagolás állítható elő.

A találmány tárgyát a továbbiakban kiviteli példák és rajzok alapján ismertetjük részletesebben. A rajzokon az 1. ábrán egy üzemi helyzetben levő hordozólap-pár látható a 3. ábra I-I vonala mentén vett keresztmetszetben;

a 2. ábra az 1. ábrához hasonló metszet, ahol a lemezszerű test, vagyis a műanyag lemez-munkadarab az átellenes hordozólapra fújt vagy szívott helyzetben van;

a 3. ábra egy hordozólap perspektivikus rajza egymás után elhelyezett tizenegy betéttel;

a 4. ábra a 3. ábra IV részlete kinagyítva;

az 5. ábra a hordozólap egy részletének a 3. ábrán bejelölt V-V vonal mentén vett metszete, nagyítva;

a 6. ábra a készülék egy további kiviteli alakjához tartozó, üzemi helyzetben levő hordozólappárnak az 1. ábrához hasonló, a 7. ábrán bejelölt VI-VI vonal mentén vett keresztmetszete;

a 7. ábra egy tizenegy betéttel ellátott hordozólap perspektivikus rajza, és a 8. ábrán a 7. ábra VIII részlete kinagyítva látható.

Az 1. és 2. ábrán két különböző helyzetben, keresztmetszetben látható a hevített 1 lemezszerű test, amely itt egy hosszúkás téglalap alakú műanyag lemez.

Az 1 lemezszerű test mélyhúzható műanyagból van, amelyből például csomagolás állítható elő. Ez az anyag hőre lágyuló műanyag, például polipropilén. A műanyag PVC is lehet. Az ebből a műanyagból készített lemez vagy mélyhúzott héj, vagy egy vagy több héjból kialakított csomagolás olyan részekből és anyagokból áll, amelyek újra felhasználhatók, és amelyek könnyen lebomlanak /ellentétben az összetett - kompozit - anyagokkal, például a műanyaggal benont papinál/. Egy különösen előnyös kiviteli alaknál a műanyag - például polipropilén - krétával, csillámmal, talkummal, gipsszel vagy hasonló anyaggal tölthető. A gyakorlatban legfeljebb 70%, célszerően 60% töltési fok bizonyult előnyösnek. Ezek a töltött műanyagok egyrészt minden további nélkül könnyen lebomlanak és egyszerű eljárásokkal újra feldolgozhatók, másrészt a töltés nem rontja a műanyag tulajdonságait. Ezek a töltött műanyagok mélyhúzhatók és forraszthatok.

A 3. átrán perspektivikus nézetben látható 2 hordozólap az 1. és 2. ábra jobboldali hordozólapjának felel meg. amellyel szemben az 1. és 2. ábrán a 2’ hordozólap helyezkedik el. A 3. ábrán látható 3 érintkezési felület három részből tevődik össze, mégpedig a keretszerően zárt 4 külső peremből, a 4 külső peremen belül elhelyezkedő 5 felfekvési felületből, és az egymástól „b” távolságban elhelyezkedő 6 osztólécekből, amelyek egymással párhuzamosak, és az említett 5 felfekvési felületen a 3. ábrának megfelelően mélyedések sorát határolják. A 3. ábra szerinti kiviteli alaknál a tíz darab 6 osztóléc az egyik 4 külső perem mentén tizenegy 5 felfekvési felületet, illetve mélyedést határol.

A 2, 2’ hordozólapok hosszúkás téglalap alakúak. Ha a két 2, 2’ hordozólapot az 1. és 2. ábra szerint egymásra helyezzük, akkor a közös 3 érintkezési felületen, a 4 külső perem mentén érintkeznek. Az is lehetséges, hogy a 3 érintkezési felülethez hozzászámítsuk a 4 külső peremen belüli 5 felfekvési felületet, mivel ez a közös középvonaltól és a 3 érintkezési felülettől csak például 0,5 mm-rel van beljebb /2. ábra/. A sekély mélyedés kb. 0,5 mm-es „a” mélysége /2.ábra/ szabad szemmel alig látható, de a 4 külső peremen belüli 5 felfekvési felületen így kialakuló 7 mélyedésnek fontos szerepe van.

A 2, 2’ hordozólapok belső oldalán - például marással vagy más alkalmas eljárással - egy mélyedés van kialakítva, amelyet részben kitölt a 8 vagy 8’ betét. Az 1., 2. és 5. ábrán szabálytalan pontozás jelöli, hogy a 8 betét porózus, például színtereit fém. A 4 külső peremen belüli 5 felfekvési felületet ennél a kiviteli alaknál a 8 betét felülete alkotja, illetve a 8 betét szabad felülete megegyezik a 4 külső peremen belüli 5 felfekvési felülettel. A 4 külső perem alatti anyag fém, például alumínium, amelből a 2 vagy 2’ hordozólap készül, míg a 8 betét anyaga a már említett porózus színtereit fém.

HU 211 410 B

A 8, 8’ betétek hátsó oldalának felülete egybeesik a 2, 2’ hordozólap 9 belső felületével. Ezen a felületen vannak kialakítva a kitorkolló 10 nyílások, amelyek a 11 gázelosztó vezetékeken keresztül a sűrített levegőforrással kapcsolatban álló 12 furatokkal állnak összeköttetésben. Ezen a módon a sűrített levegő a 12 furatokból a 11 gázelosztó vezetékeken át például a 2 hordozólap 9 belső felületére jut, és a lefüvatást biztosítandó 13 nyíl irányában áthatol a porózus 8 betéten, a 4 külső peremen belüli 5 felfekvési felületen. Ugyanez a folyamat megy végbe a 2’ hordozőlapon /2. ábra/, ha a sűrített levegőt a 13’ nyíl irányában fújjuk be.

Ennek megfelelően a 2 hordozólappal átellenes 2’ hordozólapon az 1. ábrán látható 14 nyíl irányában szívás is alkalmazható, illetve a 2 hordozólapon a 2. ábrán látható 14’ nyíl irányában szintén alkalmazható szívás.

A 7 mélyedések sekélyek, azaz mélységük mindössze például kb. 0,5 mm, és a 8, 8’ betétekben például marással alakíthatók ki. A 7 mélyedés a 2, 2’ hordozólapok „D” vastagságához képest sekély, amely „D” vastagság például 20 és 50 mm között, előnyösen 25 és 40 mm között van.

Az egyik előnyös kiviteli alaknál a 2 hordozólap 3 érintkezési felületén tizenegy 8 betét van elhelyezve/3. ábra/, amelyek mindegyikének „1” hosszúsága 200 mm. és „h magassága 100 mm. így a 2 hordozólap teljes hosszúsága több, mint 1 méter.

Az 1 lemezszerű testet alkotó műanyag lemezt, amelynek mérete megegyezik a 2 hordozólap teljes 3 érintkező felületének méretével, a két 2, 2’ hordozólap közé helyezzük. Mindegyik 2 hordozólapon három 12 furat vezet keresztül a sűrített levegő számára, továbbá például négy 11 gázelosztó vezeték indul ki az említett furatok mindegyikéből a 4 külső peremen és a 6 osztóléceken belüli 5 felfekvési felületeken, úgy, hogy a 2 hordozólap 9 belső felülete, és így a 8 betét hátsó felülete megfelelően hozzáférhető a sűrített levegő vagy a vákuum számára.

A két 2, 2' hordozólap között hevítendő műanyag lemezszerű testet a kél érintkezési felület közé, a közös 3 érintkezési felület /2. ábra/ mentén helyezzük el. Az

1. ábrán látható helyzet eléréséhez sűrített levegőt hívatnak be jobb oldalról a 13 nyíl irányában a 10 nyílásokból bal felé a 8 betétekbe, és ezeken keresztül a 7 mélyedés üregébe. Egyidejűleg meleg levegőt szívunk ki a 14 nyíl irányában az átellenes oldalon, ahol a 2’ hordozólap helyezkedik el. A bevezetett forró levegő és a hordozólapok fűtött felülete felmelegíti az I lemezszerű testet, amely az 1. ábra szerinti helyzetben a 8 betét 5 felfekvési felületén marad.

Ezután a két 2, 2’ hordozólap eltávolítható egymástól, és a levegőnek a bal oldali 2’ hordozólap felé az 1. ábra szerinti 14 nyíl irányában történő szívásával az 1 lemezszerű test rögzítve tartható. Ekkor például a 2’ hordozólap függőlegesen egy másik helyzetbe mozgatható. majd egy másik 2 hordozólappal szemben a 2. ábrának megfelelő helyzetbe hozható.

Ha a tovább melegített 1 lemezszerű testet a 2. ábrának megfelelő helyzetbe kívánjuk hozni, megváltoztatjuk a sűrített levegő, illetve a szívás irányát, miközben az 1 lemezszerű test a 4 külső peremnél membránszerűen befogva marad. A bal oldali 2’ hordozólapon sűrített levegőt hívatnak be a 13’ nyíl irányában a betét mögött, aminek következtében a membránszerűen befogott 1 lemezszerű test azonnal felemelkedik, és az átellenes 8 betét felületére fekszik fel a 2. ábrának megfelelően. Ezt a folyamatot elősegíti a jobb oldali 2 hordozólapon át a 14’ nyíl irányában kiszívott levegő. Ekkor a bal oldali 2’ hordozólap eltávolítható, miközben a felmelegített 1 lemezszerű testet a szívás a jobb oldali 2 hordozólapon tartja.

A találmány szerinti készülék egy második előnyös kiviteli alakját mutatjuk be a 6-8. ábrákon. Ezeken az ábrákon a korábban már ismertetett szerkezeti elemeket a már elkalmazott hivatkozási számokkal jelöltük.

A 7. ábrán a jobb áttekinthetőség érdekében - nem tüntettük fel a hordozólapban a sűrített levegő számára kialakított furatokat és gázelosztó vezetékeket, de hasonló megoldás alkalmazható, mint a 3. ábra szerinti kiviteli alaknál, azzal a különbséggel, hogy a 6-8. ábrák szerinti második kiviteli alaknál kevesebb 11 gázelosztó vezék nyílik a 2, illetve 2’ hordozólap belső felületére.

így például a 6. ábra szerinti kiviteli alaknál a 2 hordozólapok mindössze egyetlen 12 furattal vannak ellátva a sűrített levegő számára, megközelítőleg középen, amely 12 furattól oldalirányban néhány 11 gázelosztóvezeték indul ki a közös 3 érintkezési felület felé, a hordozólap hosszában elosztva, és ezek a 11 gázelosztó veztékek a 10 nyílással a 9 belső felületen torkollnak ki.

A legnagyobb és legfontosabb különbség a 6-8. ábrák szerinti második kiviteli alak és az 1-5. ábrák szerinti első kiviteli alak között az, hogy egy kis 15 mélyedés van kialakítva a 2, illetve 2’ hordozólap külső peremén. A 15 mélyedés nem éri el teljesen a hordozólap külső 16 szélét, hanem attól egy bizonyos távolságra egy 17 lépcsőben végződik. Ez a 17 lépcső a 7. és 8. ábrán egy vonalként látható. Amint például a 6. ábrán látható, ezen a vonalon kívül a két 2, 2’ hordozólap érintkezik egymással, azaz ebben a tartományban nincs közöttük az 1 lemezszerű test. Az egész 4 külső perem külső 16 széle és a 17 lépcső között a két 2, 2’ hordozólap egymásra van szorítva. A keret alakú 15 mélyedés mélysége nagyobb, mint a munkadarab, azaz az 1 lemezszerű test vastagságának a fele. Következésképpen a 15 mélyedés környezetében az 1 lemezszerű test nyomóerőtől mentesen helyezkedik el, még akkor is, amikor a 2, 2’ hordozólapokat nagy nyomással egymáshoz szorítjuk.

Ennél a kiviteli alaknál a korábbival ellentétben az 1 lemezszerű test a 16 szél és a 17 lépcső között nincs kitéve nyomóerőnek. Ennek az utóbb leírt, a 6-8. ábrákon látható kiviteli alaknak az az előnye, hogy az 1 lemezszerű test a melegítés után megbízhatóan és pontosan leválasztható, ill. eltávolítható a hordozólapról a peremrészeken is. Mivel az 1 lemezszerű test a melegítésnél valamelyest kiterjed, a 15 mélyedés mélysége valamivel nagyobb, mint a munkadarab, azaz az 1

HU 211 410 B lemezszerű test vastagságának a fele. A 6. ábra szerinti érintkezési, ill. nyomás alatti állapotban a két 15 mélyedés teljes magassága 1/10 mm - 5/100 mm-re nagyobb, mint az 1 lemezszerű test vastagsága. A hevítéskor ezáltal előnyösen elkerüljük, hogy a munkadarabra nyomóerő hasson, de az érintkezési, ill. nyomás alatti állapotban - amely a 6. ábrán látható - a 2, 2’ hordozólapok a peremüknél biztosítják a tömítést.

A 11 gázelosztó vezetékekből a levegő vagy gáz a porózus 8 betét helyett kis réseken át isijuttatható az 1 lemezszerű test felé.

Claims (5)

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Készülék mélyhúzható műanyagból készült lemezszerű testek hevítésére kontakt hőközléssel, amely készüléknek két, egymáshoz képest egy közös érintkezési felületre legalább merőlegesen elmozdítható, az érintkezési felületet keretszerűen körülvevő zárt külső peremekkel rendelkező hordozólapja van, és e külső peremek a hordozólapokban fel fekvési felülete/ke/t határolnak; és a hordozólapok a felfekvési felület/ek/re kitorkolló gázelosztó vezetékeket tartalmaznak, azzal jellemezve, hogy

- a felfekvési felület /5/ mélysége a külső perem /4/ síkjának megfelelő érintkezési felülettől /3/ mérve a hordozólap 12, 27 vastagságának az 1-10%-át, előnyösen 2-5%-át teszi ki; és

- a két hordozólap /2, 27 külső peremében /4/ a lemezszerű test /1/ vastagságának legalább a felét elfoglaló lépcső /17/-szerű mélyedés /15/ van kialakítva, amelynek a mélysége - előnyösen 0,05-0,25 mm-rel nagyobb, mint a lemezszerű test /1/ vastagságának a fele.

2. Az 1. igénypont szerinti készülék azzal jellemezve, hogy a hordozólapok /2, 27 felfekvési felülete /5/ legalább részben gázáteresztő betéten /8/ van kialakítva.

3. A 2. igénypont szerinti készülék azzal jellemezve, hogy a gázáteresztő betét /8, 87 porózus zsugorított (színtereit) anyagból van.

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti készülék azzal jellemezve, hogy két egymással szemben elhelyezkedő hordozólap /2, 27 érintkezési felülete /3/ sík, az adott esetben alkalmazott betétek /8, 87 lapokként vannak kialakítva, és a hordozólapnak /2, 27 a hátoldalál levő belső felületén /9/ gázelosztó vezetékek /11/ kitorkolló nyílásai /10/ helyezkednek el.

5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti készülék azzal jellemezve, hogy a hordozólapok /2, 27 érintkezési felületei /3/ a külső peremen /4/ belüli felfekvési felületeken /5/ egy sor egymással párhuzamos, és egymástól távközökkel Ibi elhelyezkedő, több felfekvési felületet /5/ közrefogó osztóléccel /6/ rendelkeznek.