HU210580B - Cellular gypsum with porous structure and process for the manufacture thereof - Google Patents

Cellular gypsum with porous structure and process for the manufacture thereof Download PDF

Info

Publication number
HU210580B
HU210580B HU902324A HU232490A HU210580B HU 210580 B HU210580 B HU 210580B HU 902324 A HU902324 A HU 902324A HU 232490 A HU232490 A HU 232490A HU 210580 B HU210580 B HU 210580B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
gypsum
water
wetting agent
plaster
diphenylmethane
Prior art date
Application number
HU902324A
Other languages
English (en)
Other versions
HUT59891A (en
HU902324D0 (en
Inventor
Stefan Meinhardt
Hanno Ertel
Original Assignee
Fraunhofer Ges Forschung
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Fraunhofer Ges Forschung filed Critical Fraunhofer Ges Forschung
Publication of HU902324D0 publication Critical patent/HU902324D0/hu
Publication of HUT59891A publication Critical patent/HUT59891A/hu
Publication of HU210580B publication Critical patent/HU210580B/hu

Links

Classifications

    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C04—CEMENTS; CONCRETE; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES
    • C04B—LIME, MAGNESIA; SLAG; CEMENTS; COMPOSITIONS THEREOF, e.g. MORTARS, CONCRETE OR LIKE BUILDING MATERIALS; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES; TREATMENT OF NATURAL STONE
    • C04B24/00—Use of organic materials as active ingredients for mortars, concrete or artificial stone, e.g. plasticisers
    • C04B24/24—Macromolecular compounds
    • C04B24/28—Macromolecular compounds obtained otherwise than by reactions only involving carbon-to-carbon unsaturated bonds
    • C04B24/32—Polyethers, e.g. alkylphenol polyglycolether
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C04—CEMENTS; CONCRETE; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES
    • C04B—LIME, MAGNESIA; SLAG; CEMENTS; COMPOSITIONS THEREOF, e.g. MORTARS, CONCRETE OR LIKE BUILDING MATERIALS; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES; TREATMENT OF NATURAL STONE
    • C04B24/00—Use of organic materials as active ingredients for mortars, concrete or artificial stone, e.g. plasticisers
    • C04B24/24—Macromolecular compounds
    • C04B24/28—Macromolecular compounds obtained otherwise than by reactions only involving carbon-to-carbon unsaturated bonds
    • C04B24/282—Polyurethanes; Polyisocyanates
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C04—CEMENTS; CONCRETE; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES
    • C04B—LIME, MAGNESIA; SLAG; CEMENTS; COMPOSITIONS THEREOF, e.g. MORTARS, CONCRETE OR LIKE BUILDING MATERIALS; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES; TREATMENT OF NATURAL STONE
    • C04B28/00—Compositions of mortars, concrete or artificial stone, containing inorganic binders or the reaction product of an inorganic and an organic binder, e.g. polycarboxylate cements
    • C04B28/14—Compositions of mortars, concrete or artificial stone, containing inorganic binders or the reaction product of an inorganic and an organic binder, e.g. polycarboxylate cements containing calcium sulfate cements
    • C04B28/145—Calcium sulfate hemi-hydrate with a specific crystal form
    • C04B28/146—Calcium sulfate hemi-hydrate with a specific crystal form alpha-hemihydrate
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C08—ORGANIC MACROMOLECULAR COMPOUNDS; THEIR PREPARATION OR CHEMICAL WORKING-UP; COMPOSITIONS BASED THEREON
    • C08G—MACROMOLECULAR COMPOUNDS OBTAINED OTHERWISE THAN BY REACTIONS ONLY INVOLVING UNSATURATED CARBON-TO-CARBON BONDS
    • C08G18/00—Polymeric products of isocyanates or isothiocyanates
    • C08G18/06—Polymeric products of isocyanates or isothiocyanates with compounds having active hydrogen
    • C08G18/28—Polymeric products of isocyanates or isothiocyanates with compounds having active hydrogen characterised by the compounds used containing active hydrogen
    • C08G18/30—Low-molecular-weight compounds
    • C08G18/302—Water
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C08—ORGANIC MACROMOLECULAR COMPOUNDS; THEIR PREPARATION OR CHEMICAL WORKING-UP; COMPOSITIONS BASED THEREON
    • C08K—Use of inorganic or non-macromolecular organic substances as compounding ingredients
    • C08K3/00—Use of inorganic substances as compounding ingredients
    • C08K3/30—Sulfur-, selenium- or tellurium-containing compounds
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C04—CEMENTS; CONCRETE; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES
    • C04B—LIME, MAGNESIA; SLAG; CEMENTS; COMPOSITIONS THEREOF, e.g. MORTARS, CONCRETE OR LIKE BUILDING MATERIALS; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES; TREATMENT OF NATURAL STONE
    • C04B2111/00—Mortars, concrete or artificial stone or mixtures to prepare them, characterised by specific function, property or use
    • C04B2111/52—Sound-insulating materials
    • Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y02—TECHNOLOGIES OR APPLICATIONS FOR MITIGATION OR ADAPTATION AGAINST CLIMATE CHANGE
    • Y02W—CLIMATE CHANGE MITIGATION TECHNOLOGIES RELATED TO WASTEWATER TREATMENT OR WASTE MANAGEMENT
    • Y02W30/00—Technologies for solid waste management
    • Y02W30/50—Reuse, recycling or recovery technologies
    • Y02W30/91—Use of waste materials as fillers for mortars or concrete

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Ceramic Engineering (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Structural Engineering (AREA)
  • Materials Engineering (AREA)
  • Medicinal Chemistry (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Polymers & Plastics (AREA)
  • Crystallography & Structural Chemistry (AREA)
  • Inorganic Chemistry (AREA)
  • Building Environments (AREA)
  • Polyurethanes Or Polyureas (AREA)
  • Medicinal Preparation (AREA)
  • Pharmaceuticals Containing Other Organic And Inorganic Compounds (AREA)
  • Panels For Use In Building Construction (AREA)
  • Press-Shaping Or Shaping Using Conveyers (AREA)
  • Laminated Bodies (AREA)

Description

A találmány pórusos szerkezetű habosított gipszre, valamint olyan eljárásra vonatkozik, amellyel ezt a pórusos szerkezetű, habosított gipszet eló lehet állítani.
Az építkezéseknél jelentős szerepet játszanak a hang- és hószigetelő anyagok. A hőszigetelő anyagok csökkentik az épületek futóenergia-szükségletét és így - a füstgázemisszió csökkentése révén - környezetvédelmi célokat szolgálnak. Hangszigetelő anyagok alkalmazására a zajártalmak kiküszöbölése, illetve az épületek, valamint a belső terek akusztikájának javítása céljából kerül sor.
Hőszigetelő anyagként kis hővezetőképességu, pórusos, illetve szálas szervetlen vagy szerves anyagokból készült paplanokat, lemezeket vagy formadarabokat használnak, amelyek például kókuszrostokból, farostokból, üvegszálakból és ásványi szálakból vagy parafából, gázbetonból, illetve műanyaghabokból készülnek. Hangelnyelő építőanyagként többnyire ásványi szálakból készült abszorbereket vagy más, nyitott pórusú habokat alkalmaznak, amelyek adott esetben kialakításbeli szempontok miatt - hangáteresztő borítással vannak ellátva és - mint nem önhordó szerkezeti elemek - az alapokra vannak erősítve, és építőelemek közé vannak behelyezve vagy a tartószerkezetekkel vannak összekapcsolva.
Ahhoz, hogy egy anyag hangelnyelő (hangabszorbeáló) legyen, pórusos szerkezetűnek kell lennie. Ilyen szerkezetűek a szálasanyagok - például az üveggyapot vagy a kőgyapot - és a nyitott pórusú habok. A cellák egymással összeköttetésben vannak (nyitott pórusú felépítés), így az anyagon keresztül áramolhat a levegő. A pórusos szerkezet miatt a hangelnyelő anyagokban lehetséges a hang terjedése és ennek következtében a rostokon súrlódási veszteségek lépnek fel vagy a cellaperemeken a hangenergia hőenergiává alakul.
Az ásványi szálak előállításakor sok energiát kell felhasználni az üvegnek vagy a bazaltnak a megolvasztásához. A húzott szálakat a kívánt vastagság elérése érdekében, valamint a szükséges sűrűség biztosítása céljából összeragasztják és a ragasztóanyag még hoszszú időn keresztül emittálódik a környezetbe. Ezzel szemben a kiindulási anyagok bőségesen és olcsón rendelkezésre állnak. A szálakból álló paplanok bedolgozásakor végrehajtott vágási vagy csiszolási műveletek során rövid szálvagdalékok keletkeznek, amelyek rögzítődnek a ruházatban és viszketési ingert váltanak ki. Az emberek légzőszerveiben zavarok léphetnek fel.
A műanyag habokat sem lehet általában ökológiai szempontból figyelmen kívül hagyni, mert számos olyan hab létezik, amelyeket csak fluorozott és klórozott szénhidrogénekkel - mint habosító anyagokkal lehet előállítani. A feltételezések szerint ezek a fluorozott-klórozott szénhidrogének jelentős mértékben hozzájárulnak az ózonréteg tönkretételéhez.
A belsőépítészetben a gipsz ismert és széleskörűen bevezetett építőanyag, amelyet egyrészt ki lehet bányászni a természetes előfordulási helyekről, másrészt olyan nagy mennyiségben keletkezik az erőművek füstgáz-kénmentesítő berendezéseiben, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban a teljes évi gipszszükségletet fedezni lehetne az ezekben a berendezésekben keletkező gipszből. A levegő tisztaságának fenntartására irányuló állandó törekvésekkel kapcsolatosan szaporodnak a támadások az erőművek füstgáz-kénmentesítő berendezéseiben keletkező gipszekkel szemben és komoly nehézségek vannak emiatt az aggályok eloszlatása terén. Ez az oka annak, hogy a gipsz ismert alkalmazási területein alkalmazott termékeken - stukaturagipsz, padlókon, falakon és mennyezeten használható gipszlemezek - kívül az eddigiektől eltérő tulajdonságokkal is rendelkező gipsztermékek piacra vitelére is nagy erőfeszítéseket tesznek. Ezek közé a termékek közé tartoznak a gipszhabok.
A pórusos gipsz építőelemek előállításához mindeddig különböző adalékanyagokat - például alumíniumport, magnéziumport - tettek a szokásosan használt gipszekhez, majd a keveréket 300-800 °C-ra hevítették. Ilyen eljárással zártpórusú gipszhabok keletkeztek, amelyeknek az alkalmazását hőszigetelő anyagként is javasolták. Ezeknek a gipszhaboknak az a hátrányuk, hogy drágán állíthatók elő, fiziológiai szempontból nem közömbös fémeket tartalmaznak és előállításukhoz nagy pótlólagos energia szükséges.
A 4 330 589. sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban olyan, habosított gipszterméket ismertetnek, amely nagyszámú izolált cellából áll, ugyanakkor a cellafalakban finom csatornák vannak, amelyek összekötik a cellákat. Ezt a habosított gipsztestet úgy állítják elő, hogy hidrogén-peroxidot és egy kobaltvegyületet tartalmazó gipszszuszpenziót habosítanak. A szuszpenzióba tett kobaltvegyülettel fiziológiai szempontból számolni kell. A termék előállításához szükség van még egy szárítási műveletre is (45 °C, 6 óra).
Az EP-0 263 975-A2. sz. leírásban olyan nyitott cellás, habosított gipszet írnak le, amely széntartalmú anyagot tartalmaz és cseppfolyós anyagokat abszorbeál. Ezt a terméket szűrési célokra szánják és nem irányozták elő az alkalmazását akusztikai vagy hőtechnikai célokra.
A DE-3 804 884-A1. sz. leírásból olyan műkő ismerhető meg, amely - egyebek között - gipszhabot is tartalmaz. Ezt a terméket hőszigetelő anyagként is lehet alkalmazni, de megvan az a hátránya, hogy előállítása égetőkemencében való, magas hőmérsékletű kezelést igényel.
A DE-2 546 181-B2. sz. leírásban olyan eljárást ismertetnek, amely alkalmas gipszhab és gipszhabból készült építőelemek előállítására. Az ezzel az eljárással előállított termékeknek pórusos szerkezetük van és az általában előállított, nem habosított gipsztermékekkel ellentétben - jó a hőszigetelő képességük. A sűrűségük 0,45-0,8 g/cm3. Ehhez az ismert eljáráshoz különböző adalékanyagokat kell felhasználni. Gipszfolyósító adalékként szulfonsavval modifikált melamingyantát használnak, amely viszonylag drága, alkalmazása hátrányos. Az ismert eljárás során alkalmazott gipsz/víz keveréknek viszonylag kicsi a viszkozitása, így a termék folyékony. Ennek az eljárásnak a hátránya a lunkeresedés, valamint az alig 5 perces indulási idő, amely a manuális munkavégzéshez viszonylag rövid és a gyakorlati végrehajtáshoz nem elegendő.
HU 210 580 B
ADE-2 940 785-A1. sz. leírás olyan gipszhabbal foglalkozik, amelyet a DE-2 546 181-B2. sz. leírásban ismertetett módon állítanak eló, de az ott leírtakon kívül még poli(vinil-alkohol)-t és bórsavat is felhasználnak. Ennek az ismert gipszterméknek az a hátránya, hogy fiziológiai szempontból nem közömbös bórsavat tartalmaz és előállításával járnak mindazok a hátrányok is, amelyeket a DE-2 546 181-B2. sz. leírással összefüggésben említettünk.
A DE-2 250 611-A1. sz. leírás könnyű, erősített szerkezeti anyagra vonatkozik, amelynek olyan jó a nyomó, húzó és hajlító-húzó szilárdsága, hogy építőelemeket lehet belőle gyártani. Ezek a termékek a leírás szerint előnyös hangelnyelési és hővezetési tulajdonságokat is mutatnak. A 3. példában közölt K-tényezők nem rendelhetők az ismert hővezetőképességi adatok mellé, mert hiányoznak a fizikai mértékegységek. A 4. példában megadott mérési adat ismeretlen, nem lehetséges a besorolása. Amennyiben az építőelemeket két merevített, papírból készült fedőlap közé helyezik, ez egyértelműen hátrányosan befolyásolja a hangelnyelési tulajdonságait.
A DE-2 716 918-A1. sz. leírásban olyan gpszmasszákkal foglalkoznak, amelyek gipszet és keményhabport tartalmaznak. Ezekből a gipszmasszákból vakológipszet, gipszkartonlemezeket, tömítőmasszákat, mintázómasszákat és töltőmasszákat gyártanak. Ennél a terméknél nem vették tervbe az akusztikai és hőtechnikai alkalmazásokat.
A DE-8 313 354-U1. sz. használati mintára vonatkozó bejelentésben olyan zárótestekkel foglalkoznak, amelyekkel bányákban lehet zárni az üreges tereket. Ezek a testek pórusos cellaszerkezetű, anhidritből habosított gipszet tartalmaznak. Ezeket a termékeket fel lehet használni hangszigetelő és hőszigetelő anyagokként is.
Az EP-A-0 256 330. sz. leírásban olyan eljárással foglalkoznak, amellyel erősített gipszlemezeket lehet előállítani adott esetben molekulánként fél molekula kristályvizet tartalmazó kalcium-szulfátból, egyes esetekben vasbetétekből, előnyösen cellulózrészecskékből - így például fűrészporból -, poliizocianátok hozzákeverésével. Az ezzel az ismert eljárással gyártható lemezeket hangszigetelésre és hőszigetelésre nem lehet alkalmazni, mert nem rendelkeznek nyitott cellás szerkezettel.
Találmányunk kidolgozásakor azt a célt tűztük ki, hogy olyan hangszigetelő anyagokat és hőszigetelő anyagokat állítsunk elő, amelyeknek jó a hőszigetelő és a hangelnyelő képességük és eljárást dolgozzunk ki ilyen termékek előállítására, amelynél nem kell magas hőmérsékletet alkalmazni. Vagyis olyan eljárást tűztünk ki célul, amelynek nincs nagy energiaigénye. További célunk az volt, hogy a szigetelőanyagokban ne legyenek rövid szálvagdalékok, amelyek kellemetlen reakciókat, például viszketegséget vagy légzési zavarokat válthatnak ki. Ezeken kívül az előállítandó terméknek célkitűzéseink szerint olcsónak és egészségügyi szempontból kifogástalannak kellett lennie.
A találmányunk szerinti eljárással szemben pedig azt a követelményt támasztottuk, hogy alapanyagként gipszet, beleértve a füstgázok kénmentesítésekor keletkezett gipszet is, lehessen felhasználni.
A találmányunk tárgyát képezi tehát egy olyan pórusos gipsz előállítására alkalmas kompozíció, amely poliizocianát-prepolimereket, vizet, gipszet és nedvesítőszert tartalmaz. A kompozíció azzal jellemezhető, hogy összetétele a következő:
A) 40-80 tr gipsz
5-30 tr víz
B) 100 tr A komponensre vonatkoztatva:
5-40 tr difenil-metán-4,4’-diizocianátprepolimer és víz ismert arányú elegye
0,05-4 tr ismert nedvesítőszer.
Ugyancsak a találmányunk tárgyát képezi az ennek a habosított gipsznek az előállítására szolgáló eljárás is, amelyet az jellemez, hogy 40-80 tr gipszet ismert módon 5-30 tr vízzel környezeti hőmérsékleten megnedvesítünk, ezt követően az így kapott gipszkásához 5-40 tr difenil-metán-4,4’-diizocianát-prepolimereket valamint 0,05-4 tr ismert nedvesítőszert adunk, a komponenseket alaposan összekeverjük, a keveréket a kívánt alakra formázzuk és kikeményítjük.
A találmányunk vonatkozik továbbá a gipszhab felhasználására hangszigetelő vagy hőszigetelő anyagként.
Gipszként a találmányunk szerinti eljáráshoz fel lehet használni minden semlegesen vagy gyengén savasan reagáló, hidraulikusan lekötött kalcium-szulfát-módosulatokat porított formában, a szokásos szemcsefinomsággal. Előnyösen lehet alkalmazni a kereskedelemben szokásos, 0,3-as víz/gipsz-faktorú gipszminőségeket. Különösen jó eredménnyel lehet felhasználni az alfa-gipszet és az erőművek füstgáz-kénmentesítő berendezéseiben keletkező gipszet. Az utóbb említett gipsz nedvesített dihidrát, amelyet azonban - a mennyiségtől függően - szemihidrátként is be lehet szerezni.
A találmányunk szerint a gipszet összekeverjük difenil-metán-4,4’-diizocianát-prepolimerekkel. Tekintettel arra, hogy oldószermentes, a difenil-metán-4,4’diizocianát-prepolimereknek megvan az a különleges előnyük, hogy állandó az NCO-tartalmuk és monomert csak 0,5 m% alatti mennyiségben tartalmaznak. Célszerű olyan terméket felhasználni, amelynek az NCOtartalma 12-20 m% - előnyösen 14—18 m%, különösen előnyösen 16 m%. Ezeket a termékeket - amelyeknek a viszkozitása 20 “C-on 10 000 mPa/s + 2000 mPa/s meg lehet vásárolni.
A diizocianát-prepolimerek reagálnak azzal a vízzel, amelyet a gipsz elkészítéséhez alkalmaztunk, illetve amely kristályvízként van a gipszben. A reakció eredményeként ismert módon egy karbamidsavszármazék keletkezik, amely szén-dioxid lehasadása mellett primer aminná alakul. A primer amin karbamidszármazék keletkezése közben reagál az izocianáttal. A keletkezett karbamidszármazék, illetve ureid adott esetben tovább reagálhat.
A leírásban szereplő „polikarbamid” kifejezés a difenil-metán-4,4’-diizocianát-prepolimerekből és vízből keletkező kondenzációs termékekre vonatkozik.
A találmányunk tárgyát képező habosított gipsznek a fajlagos sűrűsége 0,1-0,4 g/cm3, előnyösen 0,15— 0,35 g/cm3 és különösen előnyösen 0,2-0,3 g/cm3. A termék nyitott cellás és a cellák legalább 80%-ának a
HU 210 580 B nagysága 0,3-2 mm. A találmányunk szerinti habosított gipsz esetében előnyös, ha a lehető legtöbb cella nagysága 0,8 mm és 1,2 mm között van. A fajlagos sűrűséget az alkalmazott difenil-metán-4,4’-diizocianát-prepolimerek mennyiségével lehet beállítani. Minél nagyobb ez a mennyiség, annál kisebb lesz a fajlagos sűrűség. Szakemberek egyszerű előkísérletekkel meg tudják könnyen állapítani, hogy milyen mennyiségű diizocianát-prepolimer szükséges ahhoz, hogy egy meghatározott fajlagos sűrűségű habosított gipszet lehessen előállítani.
A találmányunk szerinti habosított gipsz 55-90 tr gipszet, 45-10 tr polikarbamidot, valamint 0,1-2,0 tr nedvesítőszert tartalmaz. A találmányunk szerinti habosított gipsznek nem kell ugyan szükségképpen tartalmaznia más adalékanyagokat, adott esetben lehet szokásosan használt adalékanyagokat alkalmazni, a gipsz, polikarbamid és nedvesítőszer együttes szárazsúlyára vonatkoztatva 0,1-2 tr-ban.
A találmányunk szerinti habosított gipsz előállításakor a gipszet - előnyösen az alfa-gipszet - vízzel nedvesítjük, majd a keletkezett kásához hozzáadjuk a difenil-metán-4,4’-diizocianát-prepolimert és a nedvesítőszert. A komponenseket alaposan összekeverjük. A keverék indulási ideje 10 és 15 perc között van. A bekeverés után az anyagot a kívánt alakra formázzuk és hagyjuk kikeményedni.
A kikeményedés szobahőmérsékleten 0,5-2 óra alatt megy végbe és utána ki lehet venni a terméket a formából. A utókeményedés, amely a formán kívül mehet végbe, általában 8-12 óra alatt befejeződik.
A találmányunk tárgyát képező eljárás szerint öszszekeverünk egymással 50-70 tr - előnyösen 55-66 tr - gipszet, 10-25 tr - előnyösen 15-25 tr - vizet és 10-30 tr - előnyösen 15-25 tr - difenil-metán-4,4’-diizocianát-prepolimert, valamint 0,1-2,0 tr - előnyösen 0,1-1 tr - nedvesítőszert.
Nedvesítőszerként a találmányunk szerinti eljárás során önmagukban ismert nedvesítőszereket - vagyis kereskedelmi forgalomban levő anyagokat, így zsfralkoholszulfonátokat, kvaterner ammóniumvegyületeket, valamint más, kationos és anionos nedvesítőszereket - lehet használni. Néhány speciális példa a nedvesítőszerek alkalmazására: etilén-oxid/propilén-oxid-poliglikol, bétain-sziloxán-tenzid, kismolekulasúlyú akril-kopolimer, valamint alkil-fenol-oxi-etilát. A felsorolt nedvesítőszereket jó eredménnyel lehet alkalmazni, Az alkalmazott nedvesítőszerek befolyásolják az átkeményedést és az elasztikussá válást. A nedvesítőszereket 0,1-2,0 tr-ban, célszerűen 0,5-1,0 tr-ban, különösen előnyösen 0,5 tr-ban alkalmazzuk, a pórusnagyság szabályozására. Minél több nedvesítőszert alkalmazunk, annál kisebbek lesznek a pórusok.
A találmányunk szerinti habosított gipszet hangszigetelő és/vagy hőszigetelő anyagként lehet felhasználni. A találmányunk szerinti eljárás egyik célszerű megvalósításánál úgy járunk el, hogy a keletkezett gipszkását különböző formákba helyezzük és ott habosítjuk. így speciális alakú építőelemeket gyárthatunk. Különösen előnyös a találmányunk szerinti habosított gipszet előre elkészített térelválasztó rendszerbe beépíteni vagy akusztikai mennyezeti vagy fali építőelemként alkalmazni, de fel lehet őket használni burkolófalazat vagy falburkolat alatt is. Elő lehet állítani a találmányunk szerinti gipszhabokból lemezeket, csöveket, valamint különböző geometriájú elemeket is. A találmányunk szerinti gipszhabokat lehet tiplizni, szögelni, valamint ragasztani. Lehetséges az utólagos megmunkálás is, vágással, fűrésszel, marással és keféléssel. Erre elsősorban akkor van szükség, ha a gipszhabot hangszigetelő anyagként alkalmazzuk. Tekintettel arra, hogy a habosítást művelet befejezése után a gipszhabnak zárt a felülete, a pórusokat fel kell ott nyitni. Ezt meg lehet tenni az említett mechanikai utómegmunkálással. Ugyanazon a munkadarabon ezek közül az utólagos megmunkálások közül többet is alkalmazhatunk: például lemezek esetében a felületet kefével feldörzsölhetjük és a lemez oldalait levághatjuk.
A mechanikai utómegmunkálás során keletkezett hulladékot ismét fel lehet használni. Abban az esetben, ha darabos hulladék keletkezik, azt fel lehet aprítani, végül meg lehet őrölni. A por formában megkapott anyagot ezután hozzákeverjük a difenil-metán-4,4’-diizocianát-prepolimerekből, gipszből, vízből és nedvesítőszerből álló kiindulási anyaghoz. A kiindulási anyagkeverékhez hozzátehetünk a keverék mennyiségére számítva 5-15 t% - előnyösen 8-12 t%, különösen előnyösen 101% - porított hulladékot.
Az anyagot be lehet vonni fóliával is, illetve fóliába burkoltan is fel lehet használni. Ilyen módon megnövekszik a mechanikai terhelhetőség és szabályozni lehet a vízgőz-diffúzióval szembeni ellenállóképességet (gőzzár). A fóliavastagság megfelelő megválasztása esetén nem rosszabbodnak a termék akusztikai tulajdonságai és a terméket szendvicslemezek alakjában is lehet alkalmazni.
A találmányunk szerinti eljárást szakasosan és folyamatosan egyaránt meg lehet valósítani.
Abban az esetben, ha szakaszos megoldást választunk, a kapott gipszkását formákba öntjük, például formaszekrényes formába. Szendvicslemezek előállításakor a formaszekrényes formába belehelyezhetjük a padlólemezeket vagy a födémlemezeket.
Folyamatos eljárás esetén például egy formára kiképzett szalagra folyamatosan gipszkását juttatunk és a szalagot végül fedőlemezzel látjuk el. így végtelenített lemezeket kapunk, amelyeket azután le lehet vágni vagy fűrészelni a kívánt formára.
A találmányunk szerinti habosított gipsz előnyei a következők:
a) A találmányunk szerinti habosított gipsz nagyon jó hangabszorpciós tulajdonságú. Merőlegesen beeső hanghullámok esetén a DIN 52 215. sz. szabvány szerint, 38 mm-es próbatesteken mérve különböző frekvenciára vonatkozóan megállapítottuk a hangelnyelési tényezőket, amelyeket az I. táblázatban szerepeltetünk. Annak érdekében, hogy a mérési adatokat össze lehessen hasonlítani, azonos vastagságú üveggyapot próbatestekre vonatkozóan is közlünk a táblázatban adatokat.
HU 210 580 B
b) A találmányunk szerinti termék kiváló hőszigetelő: a lambda-értéke 0,045 W/mK, ugyanakkor a polisztirolhabnak és az ásványgyapotnak a lambda hővezetőképessége 0,035-0,05 W/mK; vagyis a találmányunk szerinti termék extrém jó értékkel rendelkezik.
I. táblázat
Frekvencia, Hz Az „alfa” hangelnyelési tényező értéke
habosított gipsz üveggyapot
100 0,18 0,14
200 0,20 0,21
400 0,49 0,46
800 0,77 0,76
1600 0,57 0,91
3200 0,65 0,89
c) Az ismert építőanyagokkal összehasonlítva termékünknek lényegesen kisebb a fajlagos sűrűsége. Az ismert gipszhabok fajlagos sűrűsége 0,6-0,7 g/cm3. Kisebb fajlagos sűrűsége miatt a találmányunk szerinti gipszhabot könnyebben lehet kezelni - elsősorban feldolgozni és szállítani - és ennek a gyakorlati alkalmazásnál nagy jelentősége van.
d) A találmányunk szerinti habosított gipsz tiplizhető, szegelhető és ragasztható és vágással, fűrészeléssel, marással és keféléssel mechanikai utómegmunkálásnak vethető alá.
A találmányunk szerinti eljárás alkalmazásával a következő előnyök járnak:
a) A gipszen, az izocianáton és a nedvesítőszeren kívül nincs szükség adalékanyagok alkalmazására; elsősorban az előnyös, hogy nem kell semmilyen fémet alkalmazi. így a találmányunk szerinti eljárás egyáltalán nem terheli a környezetet.
b) A találmányunk szerinti eljárás megvalósításakor nincs szükség gipszfolyósító adalékok alkalmazására, így az eljárás megvalósításakor nagyobb viszkozitású gipsz/víz-kásával dolgozunk, így el lehet kerülni az anyag kifolyását a lunkerekből, valamint a formából.
c) A találmányunk szerinti eljárásnál az indulási idő legalább 10 perc, többnyire 15 perc, így a dolgozóknak lehetőségük van arra, hogy alaposan átkeverjék az anyagot és annak a veszélye nélkül töltsék bele az előkészített formákba, hogy idő előtti keményedés menne végbe.
d) A találmányunk szerinti eljáráshoz nincs szükség habosításgyorsító adalék alkalmazására. Az ismert eljárásoknál fémvegyületeket alkalmaznak habosítógyorsító adalékként, amelyek - mint ahogy ezt már említettük - fiziológiai szempontból nem kívánatosak.
e) Az ismert eljárásokkal ellentétben a találmányunk szerinti eljárásnál nincs szükség a készítési víz előmelegítésére. Ez azt jelenti, hogy a találmányunk szerinti eljárást egyszerűen meg lehet valósítani kisebb cégeknél és kisebb üzemekben is; anélkül, hogy bonyolult berendezést kellene üzembe helyezni.
f) A találmányunk szerinti eljáráshoz nem szükséges
- a DE-2 546 181-B2. sz. leírásban ismertetett eljárással ellentétben - más habosítószert, például fluorozott és klórozott szénhidrogént, alkalmazni. A fluorozott és klórozott szénhidrogének alkalmazása károsítja a környezetet.
g) A találmányunk szerinti eljárás alkalmazásával lehetővé válik a melléktermékként jelentkező, füstgáz-kénmentesítőkből származó gipszfelesleg problémájának megoldása értelmes módon; vagyis hasznos építőanyagok gyártásához való felhasználással.
h) A találmányunk szerinti eljárást nagyon olcsón meg lehet valósítani, mert nem kell hozzá sem drága berendezés, sem sok energia, sem nagyszámú munkaerő.
A következő példákkal részletesebben ismertetjük találmányunkat.
1. példa: (m% = mól%)
66,5 tömegrész alfa-gipszet megnedvesítettünk
16,5 tömegrész vízzel, majd a kapott gipszkásához hozzátettünk 16,5 tömegrész oldószermentes, 16 m% NCO-tartalmú difenil-metán-4,4’-diizocianát-prepolimert és - nedvesítőszerként - 0,5 tr nemionos alkil-fenol-oxi-etilátot. A felsorolt komponenseket alaposan összekevertük és a kívánt formára alakítottuk.
A reakció 10-12 perc elteltével indult meg és mintegy 1 óra elteltével fejeződött be. Jó felületi keménységű lemezt kaptunk ilyen módon termékként.
2. péla:
tömegrész alfa-gipszet összekevertünk 21,5 tömegrész vízzel, 0,4 tömegrész nedvesítőszerrel - kereskedelmi forgalomban levő alkil-fenol-oxi-etiláttal -, valamint oldószermentes, 16 m% NCO-tartalmú difenilmetán-4,4’-diizocianát-prepolimerrel. Akeveréket alaposan homogenizáltuk, majd a kívánt alakra formáztuk.
A reakció 10-12 perc elteltével indult meg és mintegy 1 óra alatt fejeződött be. Jó felületi keménységű lemezt kaptunk termékként.
3. példa:
Az 1. példában ismertetett módon jártunk el a kö-
vetkező komponensek felhasználásával:
59,4 tr alfa-gipsz
15,0 tr víz
16,0 tr difenil-metán-4,4’-diizocianátprepolimer (16 m% NCO-tartalommal)
0,4 tr kationaktív zsíraminsó nedvesítőszerként
9,0 tr már reagáltatott maradékgipsz
A komponensek összekeverése után kapott keveréket formaszekrényes formába öntöttük. A reakció mintegy 10 perc eltelte után indult meg és mintegy 1 óra alatt játszódott le.
4. példa:
tömegrész alfa-gipszet összekevertünk 20 tömegrész vízzel, 0,5 tömegrész kereskedelmi forgalomban levő alkil-fenol-oxi-etiláttal - mint nedvesítőszerrel -,
HU 210 580 B tömegrész difenil-metán-4,4’-diizocianát-prepolimerrel (NCO-tartalom: 16t%), valamint 4 tömegrész már reagáltatott habosított gipsszel, amelyet porított formában állítottunk elő a 3. példában ismertetett módon.
A komponenseket összekevertük, majd formaszekrényes formába tettük. A reakció mintegy 10 perc elteltével indult meg és mintegy 1 óra alatt befejeződött.
Az 1., 2., 3. és 4. példa szerint előállított lemezeket és elemeket meg lehet munkálni vágással, valamint fűrészeléssel.
A gyártáskor a felületen képződött bevonatot marással el lehet távolítani és ilyen módon befolyásolni lehet a hangelnyelési tulajdonságokat.
A különböző termékminőséget el lehet látni bevonatokkal és ilyen módon speciálisan lehet befolyásolni a ffekvenciafüggő abszorpciós tulajdonságokat. Az előállított elemekbe tipliket lehet tenni és szegeket lehet verni.

Claims (11)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Pórusos szerkezetű habosított gipsz előállítására alkalmas kompozíció, amely poliizocianát-prepolimereket, vizet, gipszet, nedvesítőszert tartalmaz azzal jellemezve, hogy a kompozíció összetétele a következő:
    A) 40-80 tr gipsz
    5-30 tr víz
    B) 100 tr A komponensre vonatkoztatva:
    5-40 tr difenil-metán-4,4’ -diizocianátprepolimer és víz ismert arányú elegye
    0,05-4 tr ismert nedvesítőszer.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti kompozíció azzal jellemezve, hogy a kompozíció legalább 80%-ban 0,3 és 2 mm közötti maximális cellaméretű cellákat tartalmazó pórusos szerkezetű habosított gipsz előállítására alkalmas.
  3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti kompozíció azzal jellemezve, hogy
    55-70 tr gipszet
    45-10 tr difenil-metán-4,4’-diizocianátprepolimer és víz ismert arányú elegyét
    0,1-2,0 tr ismert nedvesítőszert
    0,1-2,0 tr ismert adalékanyagot tartalmaz.
  4. 4. Eljárás az 1. igénypont szerinti pórusos szerkezetű habosított gipszek előállítására, azzal jellemezve, hogy 40-80 tr gipszet ismert módon 5-30 tr vízzel környezeti hőmérsékleten megnedvesítünk, ezt követően az így kapott gipszkásához 5-40 tr difenil-metán-4,4’diizocianát-prepolimereket valamint 0,05-4 tr ismert nedvesítőszert adunk, a komponenseket alaposan öszszekeverjük, a keveréket kívánt alakra formázzuk és kikeményítjük.
  5. 5. A 4. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy az előállított termék felületén a pórusokat vágással, vagy fűrészeléssel, vagy marással vagy keféléssel, vagy ezeknek a műveleteknek kombinálásával felnyitjuk.
  6. 6. A 4. vagy 5. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a komponensek összmennyiségére vonatkoztatva összekeverünk 50-70 tr gipszet, 1025 tr vizet, 10-30 tr difenil-metán-4,4’-diizocianát-prepolimert és 0,1-2 tr nedvesítőszert.
  7. 7. A 4-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a levágott, és/vagy lefűrészelt, és/vagy lemart és/vagy lekefélt anyagot - adott esetben felaprítás és/vagy megőrlés után - belekevetjük a gipszből, vízből, difenil-metán-4,4’-diizocianát-prepolimerekből és nedvesítőszerből álló keverékbe, 100 tr keverékre vonatkoztatva 5-15 tr-ben.
  8. 8. A 4-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy 12-20 m% NCO-tartalmú difenil-metán-4,4’ -diizocianát-prepolimert alkalmazunk.
  9. 9. A 4-8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy gipszként alfa-gipszet alkalmazunk.
  10. 10. A 4-9. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kikeményítést szobahőmérsékleten és légköri nyomáson hajtjuk végre.
  11. 11. A 4-10. igénypontok bármelyike szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy nedvesítőszerként kereskedelmi forgalomban levő alkil-fenol-oxi-etilátot alkalmazunk.
HU902324A 1989-03-20 1990-03-13 Cellular gypsum with porous structure and process for the manufacture thereof HU210580B (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
DE3909083A DE3909083C1 (hu) 1989-03-20 1989-03-20

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HU902324D0 HU902324D0 (en) 1991-11-28
HUT59891A HUT59891A (en) 1992-07-28
HU210580B true HU210580B (en) 1995-05-29

Family

ID=6376758

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU902324A HU210580B (en) 1989-03-20 1990-03-13 Cellular gypsum with porous structure and process for the manufacture thereof

Country Status (8)

Country Link
EP (1) EP0464044B1 (hu)
JP (1) JP2879605B2 (hu)
AT (1) ATE108423T1 (hu)
AU (1) AU5177790A (hu)
CA (1) CA2044168A1 (hu)
DE (2) DE3909083C1 (hu)
HU (1) HU210580B (hu)
WO (1) WO1990011259A1 (hu)

Families Citing this family (16)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
DE4015342A1 (de) * 1990-05-12 1991-11-14 Karl Heinz Vahlbrauk Installationswand
DE4134550C2 (de) * 1991-10-18 1995-05-04 Fraunhofer Ges Forschung Verfahren zur Herstellung von Ortschaum
DE4207235A1 (de) * 1992-03-07 1993-09-09 Norbert Dipl Ing Lang Daemmaterial sowie verfahren zu seiner herstellung
DE4209897C1 (de) * 1992-03-26 1993-10-21 Schoenox Nobel Gmbh Baustoffmischung für Schaummörtel sowie Verfahren zur Herstellung von Schaummörtel und Verwendungen der Baustoffmischung
CA2084494C (en) * 1992-04-28 1997-06-24 Peter Paul Roosen Plasticised gypsum composition
DE4410378A1 (de) * 1994-03-25 1995-09-28 Hoechst Ag Halogenfreier und füllstoffhaltiger, schwerentflammbarer Polyharnstoff-Schaum, Verfahren zu seiner Herstellung und seine Verwendung
DE4438667C2 (de) * 1994-10-28 2000-05-18 Fraunhofer Ges Forschung Aufputzsystem
DE19744951B4 (de) * 1997-10-10 2004-01-29 Preform Gmbh Verfahren zur Herstellung eines Polyharnstoff enthaltenden porigen Gipsschaumstoffes
US6531210B1 (en) * 1999-12-30 2003-03-11 United States Gypsum Company Application of methylenediphenyldiisocyanate for producing gypsum/wood fiber board
PT2090621E (pt) 2008-02-18 2010-04-15 Preform Gmbh Sistema de espuma absorvente de som
SI3055113T1 (sl) 2013-10-07 2022-10-28 Knauf Gips Kg Postopek za proizvodnjo mavčno-kartonske plošče
JP7382723B2 (ja) * 2013-10-07 2023-11-17 クナウフ ギプス カーゲー 石膏プラスターボードを生産するための方法
EP2868826A1 (de) 2013-10-31 2015-05-06 Basf Se Betonelement umfassend einen Schallabsorber
US20230150891A1 (en) 2020-03-10 2023-05-18 Wacker Chemie Ag Process for producing foamed concrete
CN117279874A (zh) 2021-05-10 2023-12-22 瓦克化学股份公司 泡沫砂浆作为用于地板的粘合剂的用途
WO2023193882A1 (de) 2022-04-04 2023-10-12 Wacker Chemie Ag Mineralischer montageschaum

Family Cites Families (10)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US3878278A (en) * 1971-10-21 1975-04-15 Charles H Miller Lightweight reinforced structural material
JPS51109926A (ja) * 1975-03-25 1976-09-29 Atsushi Ogura Keiryokihosetsukobanno seizohoho
DE2546181B2 (de) * 1975-10-15 1979-03-08 Hoechst Ag, 6000 Frankfurt Verfahren zur Herstellung von Gipsschaum und daraus bestehenden Bauelementen
DE2716918A1 (de) * 1977-04-16 1978-10-19 Bayer Ag Gipsmassen
DE2940785A1 (de) * 1979-10-08 1981-04-16 Hoechst Ag, 6000 Frankfurt Schaumgips, verfahren zu seiner herstellung, seine verwendung und daraus bestehendes bauelement
JPS56160360A (en) * 1980-05-15 1981-12-10 Kurashiki Boseki Kk Foamed gypsum molded body and its manufacture
DE8313354U1 (de) * 1982-05-07 1984-04-19 A. Weber S.A., Rouhling, Moselle Verschlußkörper zum Absperren von Hohlräumen
US4724242A (en) * 1985-03-22 1988-02-09 Neiko Vassileff Open cell foamed gypsum absorbents
DE3626048A1 (de) * 1986-08-01 1988-02-11 Bayer Ag Verstaerkte gipsplatten
DE3804884A1 (de) * 1987-04-24 1988-11-03 Arturo Broggini Kuenstliche steine und verfahren zur herstellung derselben

Also Published As

Publication number Publication date
DE3909083C1 (hu) 1990-06-21
AU5177790A (en) 1990-10-22
CA2044168A1 (en) 1990-09-21
JP2879605B2 (ja) 1999-04-05
HUT59891A (en) 1992-07-28
DE59006444D1 (de) 1994-08-18
EP0464044B1 (de) 1994-07-13
ATE108423T1 (de) 1994-07-15
JPH04504099A (ja) 1992-07-23
HU902324D0 (en) 1991-11-28
EP0464044A1 (de) 1992-01-08
WO1990011259A1 (de) 1990-10-04

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU210580B (en) Cellular gypsum with porous structure and process for the manufacture thereof
JP4618888B2 (ja) 耐永久歪性を向上した石膏含有製品およびその製法と製造用組成
US10364185B2 (en) Light-weight, fire-resistant composition and assembly
EP1481022B1 (en) Composition for polymer-reinforced composite boards
US7658990B2 (en) Super light weight ceramic panel and process for preparing the same
JPH0310654B2 (hu)
KR101833399B1 (ko) 기포콘크리트 보강용 판재부착 판넬
JPH0360474A (ja) 無機発泡体及びその製造方法
JP2006257637A (ja) 建築物構造用の軽量厚物石膏パネル
KR100638687B1 (ko) 결로방지용 단열판 및 그 제조방법
JPH0592407A (ja) 積層体の製造方法
RU2059584C1 (ru) Гипсовый пеноматериал
US11685814B2 (en) Insulation material and method of making same
KR20070047526A (ko) 초경량 세라믹 패널 및 이의 제조방법
KR100344675B1 (ko) 스프레이형 내화피복재
JP3652968B2 (ja) 断熱性不燃材およびその製造方法ならびに断熱性不燃壁の施工法
JPH038648B2 (hu)
CS276535B6 (en) Plaster foamy material with a porous structure and process for producing thereof
DD298906A5 (de) Gipsschaumstoff mit poriger struktur, verfahren zu seiner herstellung und seiner verwendung
KR102192059B1 (ko) 방화 보온 재료의 발포 성형방법
Kolesnikova et al. Influence of the macrostructure on the physic-mechanical and heat-protective characteristics of porous gypsum concrete
JPH0229636B2 (hu)
JPS5820435A (ja) 表層部強化繊維板の製造方法
SI9010954A (sl) Penast mavčni material s porozno strukturo, postopek za njegovo pripravo in njegova uporaba
JP2009002021A (ja) 複合耐火建材

Legal Events

Date Code Title Description
HMM4 Cancellation of final prot. due to non-payment of fee