HU207473B - Method and apparatus for forming metal plate particularly for producing the mask of tubular cathode - Google Patents

Description

ben lévő elemeit egymás felé közelítő és ezáltal a szorítóeszközre (30) egyes helyeken mechanikai erőt kifejtő eszköze, a szorítóeszközt (30) a bélyeg (17) és matrica (13) együtteshez képest függőlegesen elmozdító eszközei, valamint a fémlemez (1) peremét (lb) kihajlító és kiterítő, a bélyeg (17) vagy a matrica (13) oldalfalai mentén elhelyezett kiegészítő eszköze van.

A találmány tárgya eljárás és berendezés fémlemez alakítására, főleg katódcsö maszkjának előállítására.

A fémlemez alakítására szolgáló szokásos eljárásoknál a lemezt szélső részénél fogva fogvatartják és a lemez középső részét bélyeg sajtoló mozgásának vetik alá, a bélyeg a lemezt alakítja, miközben a szélét felperemezi. Ennél az eljárásnál a kerületi rész összenyomódik a kerület csökkenése miatt, ami kívülről történik, miközben a középső rész megnyúlik. Annak érdekében, hogy ráncok képződését megakadályozzák, a lemez alakítása alatt a peremet szorító nyomást növelik, egyidejűleg növelik a középső részre kifejtett húzóerőt is a kerületi nyomásnak megfelelően, következésképpen megnő a fém megnyúlása ezen a részen. Ilyen megoldást ismertet az US 4459 836 sz. szabadalmi leírás.

Ez azonban bizonyos felhasználási esetekben nem megfelelő, ahol a megnyúlás következtében létrejövő deformáció túl nagy, különösen rendkívül vékony és/vagy perforált fémlapok esetében, mint amilyenekből a katódcsövek maszkja készül.

Valójában ismert az a tény, hogy a katódcsövek maszkja rendkívül vékony fémlemezből készül, amelynek a középső részében mikroszkopikus perforációkból lévő hálószerkezet van, amelynek rendkívül szigorú követelményeknek kell eleget tennie a perforációk helyét és alakját illetően.

Ez ideig a katódcsövek maszkját a szokásos módon úgy készítették, hogy a középső részt bélyeg és matrica segítségével sajtolták, a kerületi részt megfelelő hőmérsékletre felmelegítették, hogy így könnyebben nyújthatóvá tegyék és deformációját elősegítsék, míg a középső részen meghagyták az anyag nagyobb alakítási ellenállását.

A melegítésnek azonban az a hátránya, hogy oxidok megjelenését okozza a fémlemez középső részén és lehűtés után pácolást tesz szükségessé.

Ezenfelül, mivel figyelembe kellett venni a fém megnyúlását a bélyeg hatására a kilökő művelet folyamán, a mikroszkopikus perforációkat, amelyeket a fémlemez kémiai kezelésével hoztak létre, speciális kezdeti alakúra kellett kialakítani, hogy a perforációknak a kivágás után a kívánt alakjuk legyen.

A találmány feladata olyan hideg alakító eljárás létesítése fémlemezek alakítására, amelynél egyetlen műveletben ki lehet alakítani a középső domború részt és a kerületi részek peremezését vagy húzását anélkül, hogy a perforáció hálószerkezete deformálódna.

A kerületi deformációt létrehozó energia így a továbbiakban nem termomechanikus, hanem mechanikus eredetű.

A kitűzött feladatot a találmányi eljárás értelmében azáltal valósítjuk meg, hogy a fémlemezt deformálható bélyeg és deformálható matrica közé helyezzük el, a fémlemez peremét a felhajlítható perem kis szélességében szorítóeszközbe fogjuk be, a fémlemez középső részét a deformálható bélyeg és a deformálható matrica közé szorítjuk, a fémlemez középső részét adott görbületnek megfelelően alakítjuk úgy, hogy a bélyeget és a matricát deformáljuk egy felső tartólap lenyomásával, miközben a fémlemez középső részének teljes alakítását elvégezzük, majd a fémlemez peremének adott helyi szakaszaiban szabályozott belső feszültséget hozunk létre úgy, hogy a szorítóeszköz helyi szakaszait a fémlemez középső része felé mozgatjuk el, a szorítóeszköz szemben lévő elemeit közelebb hozzuk egymáshoz, egyidejűleg a fémlemez azon peremén, amely a bélyeggel kapcsolódó matrica és a szorítóeszköz között van, szabályozott kihajlást hozunk létre, biztosítva a fémlemez peremének állandó vastagságát és ugyanakkor a fémlemez peremét a bélyeg vagy a matrica falai mentén felfektetjük és kiterítjük azáltal, hogy a szorítóeszközt a bélyeghez vagy a matricához képest mozgatjuk, hogy a végső peremes szélt megkapjuk.

A találmány tárgya továbbá berendezés fémlemez alakítására, különösen katódcsö maszkjának készítésére prés segítségével, amely sajtolószerszám matricát és bélyeget tartalmaz, és amelynek lényege, hogy a matrica és a bélyeg deformálható anyagból áll, továbbá, hogy a fémlemez peremének befogására szolgáló szorítóeszköze van és erre helyi szakaszokban mechanikai erőt kifejtő eszköze, előnyösen vezetőpályái vannak, amelyek a szorítóeszköz szemben lévő elemeit egymás felé közelítik, a szorítóeszközt a bélyeg és a matrica együtteshez képest függőlegesen elmozdító eszközei, előnyösen vezetőpályái, ellen-vezetőpályái és kerete van, valamint a kihajlítás szabályozására és a fémlemez peremének kiterítésére a bélyeg vagy a matrica oldalfalai mentén kiegészítő eszköze, előnyösen lemeze van.

A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertetjük, amelyek a találmány szerinti berendezés példakénti kiviteli alakját tüntetik fel.

Az 1. ábrán a fémlemez látható perspektivikusan, amelyből a katódcsö maszkja készül.

A 2. ábrán a maszk látható perspektivikusan alakítás után.

A 3. ábrán a berendezés keresztmetszete látható.

A 4. ábrán vázlatosan, perspektivikusan az az eszköz látható, amelybe a fémlemez peremét be lehet fogni, továbbá az az eszköz, amellyel a lemez szabadon álló részének kihajlását szabályozni lehet.

Az 5-11. ábrákon a maszk alakításának egymást követő fázisai láthatók.

Az 1. ábrán az (1) fémlemez látható, amely rendkívül vékony, és amelyből a katódcsövek maszkja készül. Az (1) fémlemez (la) középső része mikroszkopikus perforációkból álló hálószerkezettel van ellátva és (lb) pereme nincs perforálva.

Az alakítás után létrejövő maszk, így az (la) közép2

HU ső részén, amely a mikroszkopikus perforációkból álló hálószerkezetnek felel meg, domború és (lb) pereme feláll, amint az a 2. ábrán látható.

A 3. ábrán látható katódcsövek maszkjának készítésére szolgáló alakító berendezés alsó (10) tartólapot tartalmaz, amelyen a sajtolószerszám (11) alsó része nyugszik. A (11) alsó rész közepében (12) szerszámüreg van. A (11) alsó rész felett az alakító berendezésnek deformálható (13) matricája van, amely (14) szélével a (11) alsó részen nyugszik

A (13) matrica (15) rúd segítségével (16) reteszelő eszközhöz van kapcsolva.

Az alakító berendezés azonkívül deformálható (17) bélyeget tartalmaz, amelyet a középső (18) tartólap hordoz, ez utóbbit pedig felső (19) tartólap hordozza kis (20) oszlopok segítségével, amelyek a felső (19) tartólapba csúszóan vannak beszerelve. A két (18 és 19) tartólap között (21) rugók vannak elhelyezve.

A (13) matrica és a (17) bélyeg deformálható anyagból készül. A (17) bélyeg alsó felületén (22) peremet lehet kialakítani, amely megakadályozza, hogy az (1) fémlemez kifelé kicsússzon a lemez alakítása során.

A felső (19) tartólap (23) vezetőpályákat hord, amelyek a (18) tartólapban kialakított (24) nyílásokon haladnak át. Mindegyik (23) vezetőpálya alsó felületén különleges (23a, 23b és 23c) profilok vannak kialakítva.

A középső (18) tartólap és következésképpen a (17) bélyeg függőleges útját az alsó (10) tartólapra szerelt (25) oszlopok határolják.

Az alakító berendezés a (13) matrica és (17) bélyeg körül, az ezeket elválasztó sík szintjén, (30) szorítóeszközt tartalmaz, amely arra való, hogy az (1) fémlemez (lb) peremét kis szélességben összeszorítsa. A (30) szorítóeszköz, amely például összetett anyagból készülhet, (31) felső pofából és (32) alsó pofából áll és keret alakú, amint az a 4. ábrából látható.

A (31) felső pofát a (33) asztal hordja a (34) csavarok segítségével, amelyek a (31) felső pofában kialakított hosszúkás (35) nyílásokban vannak elhelyezve úgy, hogy lehetővé tegyék a (31) felső pofa elmozdulását a (33) asztalhoz képest. A (33) asztalt a középső (18) tartólap hordozza kisméretű (36) oszlopok útján, amelyek a (18) tartólapba vannak csúsztathatóan szerelve. A (33) asztal és a középső (18) tartólap közé (37) rugók vannak elhelyezve.

Végül a (31) felső pofának ferde (31a) oldalfelületei vannak, amelyek a (23) vezetőpályák ferde (23c) profiljával működnek együtt úgy, hogy egyes helyeken oldalirányú mechanikai erőt fejtenek ki a (30) szorítóeszközre.

A (32) alsó pofának is van egyrészt (38) vezetőcsapja, amely a (31) felső pofában lévő (39) furatba tud behatolni, másrészt (40) csapjai, amelyek a (32) alsó pofa kerületén egyenletesen vannak elosztva és arra valók, hogy az (1) fémlemezt központosítsák. A (40) csapok a (31) felső pofában lévő (41) furatokba hatolnak be, amikor a (30) szorítóeszköz zárt helyzetben van.

A (32) alsó pofát (42) keret hordja, amely (43) ellen-vezetőpályákon nyugszik, amelyek a maguk részéről az alsó (1Ö) tartólapra támaszkodnak. A (42) keretnek külső ferde (42a) felülete van.

473 B

Mindegyik (43) ellen-vezetőpálya felső felületén egy első ferde (43a) felület van, amely a (23) vezetőpályák ferde (23a) profiljával dolgozik együtt és egy második ferde (43b) felület, amely a (42) keret ferde (42a) felületével dolgozik együtt, továbbá egy harmadik ferde (43c) felület, amely kiegészítő eszközzel dolgozik együtt, hogy a kihajlást szabályozza, amint ezt a következőkben látni fogjuk.

A (11) alsó rész és a (43) ellen-vezetőpályák között (44) rugók vannak elhelyezve.

A kiegészítő eszköz, amely a kihajlás szabályozására szolgál, deformálható, keretszerű vékony (50) lemezből áll, amely a (13) matrica és a (32) alsó pofa közé illeszthető be avégből, hogy az (1) fémlemez (lb) peremének kihajlását egyenletessé és azonos irányúvá tegye.

Az (50) lemez rugalmas lemez, amely például öszszetett anyagból készül.

Az ábrázolt kivitelnél az (50) lemez első (50b) része keret alakú (51) tartóra támaszkodik, amely a (11) alsó részt veszi körül. Az (51) tartónak van egy függőleges (51a) fala, amely a sajtolószerszám (11) alsó részének külső falával érintkezik és egy vízszintes (51b) alapja, amely a külső falrész élével szomszédos és azzal derékszöget zár be. Az (51b) alap alsó (51c) felülete ugyanolyan lejtésű, mint a (43) ellen-vezetőpálya ferde (43c) felületének lejtése.

Az (50) lemez második (50a) része egy függőleges lemez által képzett (52) tolódarabnak támaszkodik. A függőleges lemez alsó vége az (51) tartó (51b) alapján nyugszik. Az (51a) fal és az (52) tolódarab között (53) rugók vannak elhelyezve úgy, hogy ezeket egymástól elválasztva tartsák és a (11) alsó rész külső falának és a (32) alsó pofa belső oldalfalának nekiszorítsák.

Az ábrázolt kivitelnél az (50) lemezt úgy ábrázoltuk, hogy az (1) fémlemez alatt helyezkedik el, ami azt eredményezi, hogy a széle feláll, azonban magától értetődő, hogy egy szimmetrikus változat is elképzelhető, amikor a szélét lehajtjuk egy lemez segítségével, amely az (1) fémlemez felett van elhelyezve, és amelynek lefelé irányuló mozgást adunk.

A találmány szerinti (1) fémlemez alakítása a következőképpen történik: először az (I) fémlemezt a (13) matricára helyezzük úgy, hogy (lb) pereme kis szélességben a (32) alsó pofán nyugodjék, azon a szakaszon belül, amelyet a (40) csapok határolnak.

Egy, a rajzon nem ábrázolt szán hatására, amely a felső (19) tartólapra hat, a berendezés felső része lesüllyed úgy, hogy a (17) bélyeg az (1) fémlemezre fekszik és a (30) szorítóeszköz záródik, és ezáltal az (1) fémlemez (lb) peremét kis szélességben a (31) felső pofa és a (32) alsó pofa közé beszorítja (lásd 5. ábra). A (38) vezetőcsapok és a (40) csapok behatolnak a (31) felső pofában kialakított (39, illetve 41) furatokba.

Még mindig a prés szánjának hatására a deformálható (17) bélyeg és a deformálható (13) matrica a (18 és 19) tartólapok hatására meghajolnak úgy, hogy kialakítsák az (1) fémlemez (l a) középső részének kívánt ívét. Ezt a .helyzetet tartja fenn az alsó holtpontban a (16) reteszelőeszköz. A (22) perem megakadályozza az (1) fémlemez elcsúszását.

HU 207 473 Β

A (37) rugó és a (33) asztal hatására a (31) felső pofa a (32) alsó pofának nyomódik, amely utóbbit a (42) keret és a (43) ellen-vezetőpályák tartják helyében. Az (1) fémlemez (lb) pereme így be van fogva.

Az (la) középső rész alakításának ebben a szakaszába az (1) fémlemez valóságos főtengelye a (17) bélyeg - és a (13) matrica - által képzett együttes tengelyéhez képest úgy helyezkedik el, hogy létre lehet hozni, legalábbis az (1) fémlemez helyi szakaszaiban, egy szabályozott belső feszültséget, mellőzve minden olyan feszültséget, amely külső jelenségek, mint például hőtágulás vagy rezgés következtében jön létre, amelyet hang, mágnes vagy más jelenség okoz.

így, ha az (1) fémlemez helyzetét a (17) bélyeg- és a (13) matrica-együttes tengelyéhez képest változtatjuk, akkor az (1) fémlemez legalább helyi szakaszaiban belső nyomó- vagy húzófeszültséget tudunk létrehozni az alakított rész ezt követő felhasználásától függően.

Ezenfelül az (1) fémlemezt képező fém főtengelyéhez képest is deformációt hozunk létre úgy, hogy homogén deformáció jöjjön létre, és ily módon az (1) fémlemez (la) középső része mikroszkopikus perforációinak pontosságát károsan ne befolyásoljuk.

Az ív alakításának ezen szakaszában az (50) lemez felső része az (1) fémlemez (lb) peremét alulról támasztja alá (6. ábra). Ennek a szakasznak a végén, amikor az ív már ki van alakítva, az (1) fémlemez (lb) peremét, amely a (17) bélyeg és a (30) szorítóeszköz között helyezkedik el, szabályozott módon kihajlítjuk.

Ebből a célból, amikor a középső (18) tartólap a (25) oszlopokra támaszkodik és a (30) szorítóeszköz segítségével az (1) fémlemez (lb) peremét tartja, a (37) rugók hatása alatt, a (30) szorítóeszköz (31) felső pofájára és (32) alsó pofájára - egyes helyeken - mechanikai erőt fejtünk ki, amit (FI) nyilakkal jelzünk.

Ezt a mechanikai erőt az hozza létre, hogy a (23) vezetőpályákat lesüllyesztjük a felső (19) tartólap segítségével úgy, hogy a (23) vezetőpályák ferde (23c) profilja érintkezésbe kerüljön a (31) felső pofa ferde (31a) oldalfelületével, aminek eredményeképpen a (30) szorítóeszköz szemben lévő karjai egymáshoz közelebb kerülnek (7-9. ábrák).

A (30) szorítóeszköz szemben lévő karjaira ható mechanikai erő hatására a (40) csapok útján az (1) fémlemez (lb) peremére nyomóerő adódik át, ami, összehasonlítva a szokásos sajtoló eljárásokkal, teljesen új megoldás, mert a régi eljárásnál a bélyeg alatti nyersdarab húzóerőnek van kitéve.

így a (30) szorítóeszköz ellentétes karjainak egymás felé való elmozdulása az (1) fémlemez (lb) peremének szabályozott kihajlítását hozza létre. Ez az (1) fémlemez főtengelye körül létrejövő szabályozott kihajlítás úgy jön létre, hogy az (1) fémlemez (lb) peremének deformációja az anyagáramlás vonalának felel meg, azaz a lemez vastagsága és a lemez kerülete lényegében állandó marad.

A (30) szorítóeszköz mechanikai mozgása során a (31) felső pofa és a (32) alsó pofa szemben lévő karjai deformálódnak, amint az a 8. ábrán látható. Az (1) fémlemez széleit a (40) csapok tolják.

Ez a mechanikai hatás az (50) lemez két (50a és 50b) részét is egymás felé mozdítja el, amint azt a 7. ábrán az (F2) nyíl ábrázolja, ugyanakkor az (50) lemezt felfelé mozdítja el, amint az (F3) nyíl mutatja.

Ez a kombinált elmozdulás felfelé és egymás felé arra szolgál, hogy az (1) fémlemez (lb) peremének kihajlását, amely perem a (13) matrica és a (17) bélyeg együttes és a (30) szorítóeszköz között helyezkedik el, szabályozza.

A felső (19) tartólap és a (23) vezetőpályák elmozdulása lefelé folytatódik a prés szánjának hatására, és a (23) vezetőpályák ferde alsó (23a) profiljai érintkezésbe kerülnek a (43) ellen-vezetőpályák ferde (43a) felületeivel. A (30) szorítóeszközt és az (50) lemezt a (23) vezetőpályák oldalfala egymással érintkező helyzetben tartja, amint a 9. és 10. ábrán látható.

Az eljárás következő szakasza, amint azt a 10. és

11. ábrák mutatják, az (1) fémlemez (lb) peremének kiterítéséből áll, azáltal, hogy a (30) szorítóeszközt és az (50) lemezt egyidejűleg felfelé mozgatjuk az (F4 és F5) nyilak irányába.

Ebből a célból a felső (19) tartólap és a (23) vezetőpályák elmozdítását lefelé folytatjuk.

A (23) vezetőpályák a ferde (23a) profilok és a (43a) felületek útján a (43) ellen-vezetőpályákat keresztirányban elmozdítják a (44) rugók ellenében. A (43) ellen-vezetőpályáknak az (F6) nyíl irányában végzett keresztirányú elmozdulása viszont a (30) szorítóeszközt felfelé az (F4) nyíl irányában mozdítja el a (43) ellen-vezetőpályák ferde (43b) felülete és a (42) keret ferde (42a) felülete révén, valamint az (50) lemezt is az (F5) nyíl irányába mozdítja a (43) ellen-vezetőpálya ferde (43c) felülete és az (51) tartó ferde alsó (51c) felülete révén.

A ferde (43b) felület lejtése nagyobb, mint a (43c) felületé, úgyhogy a (30) szorítóeszköz függőleges elmozdulása gyorsabban következik be, mint az (50) lemezé.

A szélek végső alakításának utolsó szakaszában az (1) fémlemez (lb) peremének vége a (17) bélyeg oldalfalának szorul, az (50) lemez felfelé mozgása következtében.

Ebből a célból a felső (19) tartólap és a (23) vezetőpályák lefelé mozgatását folytatjuk, hogy ily módon folytatódjék a (43) ellen-vezetőpályák keresztirányú elmozdulása. A (42) keret a (43) ellen-vezetőpályák ferde (43b) felülete felett azt elhagyja és rámegy a felső (43d) felületre, ezáltal leállítja a (30) szorítóeszköz felfelé mozgását úgy, hogy az (i) fémlemez (lb) peremének vége nekinyomódik a (17) bélyeg oldalfalának (11. ábra).

Azután a felső (19) tartólap felemelkedik, aminek következtében a sajtolószerszám kinyílik, a (23) vezetőpályák, a középső (18) tartólap, a (17) bélyeg és a (31) felső pofa felfelé mozgása következtében.

A (44 és 53) rugók hatására a (43) ellen-vezetőpályák, a (32) alsó pofa és az (50) lemez visszanyeri kiinduló helyzetét.

A (16) reteszelő eszköz mindig az alsó holtpontban marad úgy, hogy megakadályozza a (13) matrica elmozdulását felfelé, ami a már kialakított (1) fémlemez deformációját okozná.

Végül, az (1) fémlemez (lb) peremének végeit megfelelő szerszámmal levágjuk.

Claims (20)

1. Eljárás fémlemez alakítására, különösen katódcső maszkjának előállítására présen, ahol a fémlemezt deformálható bélyeg és deformálható matrica közé helyezzük el, a fémlemez peremét a felhajlítandó perem szélességében szorítóeszközbe fogjuk be, a fémlemez középső részét a deformálható bélyeg és a deformálható matrica közé szorítjuk, a fémlemez középső részét adott görbületnek megfelelően alakítjuk', azzal jellemezve, hogy a bélyeget (17) és a matricát (13) deformáljuk egy felső tartólap (19) lenyomásával, miközben a fémlemez (1) középső részének (la) teljes alakítását elvégezzük, majd a fémlemez (1) peremének (lb) adott helyi szakaszaiban szabályozott belső feszültséget hozunk létre úgy, hogy a szorítóeszköz (30) helyi szakaszait a fémlemez (1) középső része (la) felé mozgatjuk el, a szorítóeszköz (30) szemben lévő elemeit közelebb hozzuk egymáshoz, egyidejűleg a fémlemez (1) peremének (lb) azon részén, amely a bélyeggel (17) kapcsolódó matrica (13) és a szorítóeszköz (30) között van, ellenőrzött kihajlást hozunk létre, majd a fémlemez (1) peremét (lb) a bélyeg (17) vagy a matrica (13) falai mentén felfektetjük és kiterítjük úgy, hogy a szorítóeszközt (30) a bélyeghez (17) vagy a matricához (13) képest mozgatjuk.

2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzaljellemezve, hogy a fémlemez (1) peremének (lb) kihajlítása alatt a perem (lb) deformációját utánfeszítéssel szabályozzuk.

3. Berendezés fémlemez alakítására, különösen katódcső maszkjának előállítására présen, amely matricát és bélyeget tartalmaz, amelyet felső tartólap hord középső tartólap útján, azzal jellemezve, hogy a matrica (13) és a bélyeg (17) deformálható anyagból áll, továbbá, hogy a fémlemez (1) peremének (lb) befogására szolgáló szorítóeszköze (30) van és a szorítóeszköz (30) szemben lévő elemeit egymás felé közelítő, a szorítőeszközre (30) egyes helyeken mechanikai erőt kifejtő eszköze, előnyösen vezetőpályái (23) vannak, a szorítóeszközt (30) a bélyeg (17) és matrica (13) együtteshez képest függőlegesen elmozdító eszközei, előnyösen vezetőpályái (23), ellen-vezetőpályái (43) és kerete (42) van, valamint a fémlemez (1) peremét (lb) kihajlító és kiterítő, a bélyeg (17) vagy matrica (13) oldalfalai mentén elhelyezett kiegészítő eszköze, előnyösen lemeze (50) van.

4. A 3. igénypont szerinti berendezés, azzaljellemezve, hogy a szorítóeszköznek (30) a fémlemez (1) peremét (lb) befogó keret alakja van.

5. A 3. vagy 4. igénypont szerinti berendezés, azzaljellentezve, hogy a szorítóeszköz (30) a középső tartólap (18) által hordott felső pofából (31) és alsó pofából (32) áll.

6. Az 5. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a felső pofa (31) felső kerületének tartományában ferde oldalfelülettel (31a) van ellátva.

7. A 3-6. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzaljellemezve, hogy a szorítóeszközre (30) helyi

473 B szakaszokban mechanikai erőt kifejtő eszköz a felső tartólap (19) által hordott vezetőpályákból (23) áll.

8. A 7. igénypont szerinti berendezés, azzaljellemezve, hogy a vezetőpályáknak (23) ferde alsó profilja (23a) és hornyolt része van, amelynek a felső pofa (31) ferde oldalfelületével (31a) együttműködő ferde profilja (23c) van.

9. A 3-8. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzaljellemezve, hogy a szorítóeszköz (30) függőleges elmozdítására szolgáló eszköz a vezetőpályákkal (23) együttműködő ellen-vezetőpályákból (43) és a keretből (42) áll, amely az ellen-vezetőpályák (43) és a szorítóeszköz (30) között van elhelyezve.

10. A 9. igénypont szerinti berendezés, azzaljellemezve, hogy az ellen-vezetőpályák (43) a vezetőpályák (23) elmozdulásának irányára merőleges irányban elmozdíthatóan vannak elhelyezve.

11. A 9. vagy 10. igénypont szerinti berendezés, azzaljellemezve, hogy az ellen-vezetőpályák (43) felső falán egymás után több, különböző irányú és lejtésű ferde felület (43a, 43b, 43c) van.

12. A 9. igénypont szerinti berendezés, azzaljellemezve, hogy a keret (42) külső kerületének tartományában ferde felülettel (42a) van ellátva, amelynek lejtése az ellen-vezetőpálya (43) ferde felületének (43b) lejtésével azonos.

13. A 3—12. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzaljellemezve, hogy a fémlemez (1) peremének (lb) kihajlását szabályozó kiegészítő eszköz deformálható keretszerű lemezből (50) áll.

14. A 3-13. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzaljellemezve, hogy a keretszerű lemez (50) rugalmas elemből, egy első részből (50b), amellyel a bélyeg (17) és a matrica (13) együttesre támaszkodik és egy második részből (50a), amellyel a szorítóeszközre (30) támaszkodik, áll.

15. A14. igénypont szerinti berendezés, azzaljellemezve, hogy a lemez (50) első része (50b) keret alakú tartón (51) nyugszik.

16. A15. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a tartónak (51) függőleges fala (51a) és vízszintes alapja (51b) van, amely a fal (51a) egyik szélével szomszédos és azzal derékszöget zár be.

17. A16. igénypont szerinti berendezés, azzaljellemezve, hogy az alapnak (51b) alsó felülete (51c) van, amely ugyanolyan lejtésű, mint az ellen-vezetőpálya (43) ferde felületének (43c) lejtése.

18. A 14—17. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzaljellemezve, hogy a lemez (50) második része (50a) függőleges lap által képzett tolódarabra (52) támaszkodik, amelynek alsó vége a tartó (51) alapján (51b) nyugszik.

19. A 14-18. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzaljellemezve, hogy a tartó (51) fala (5la) és a tolódarab (52) között rugók (53) vannak elhelyezve.

20. A 3. igénypont szerinti berendezés, azzaljellemezve, hogy a sajtolószerszám matricáját (13) az alsó holtpontban rögzítő reteszelő eszköze (16) van.