HU207354B - Sole plate for reinforcing railway rails and switches onto the sleeper - Google Patents

Sole plate for reinforcing railway rails and switches onto the sleeper Download PDF

Info

Publication number
HU207354B
HU207354B HU88857A HU85788A HU207354B HU 207354 B HU207354 B HU 207354B HU 88857 A HU88857 A HU 88857A HU 85788 A HU85788 A HU 85788A HU 207354 B HU207354 B HU 207354B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
protrusions
hole
washer
washer according
distance
Prior art date
Application number
HU88857A
Other languages
English (en)
Inventor
Armin Heim
Original Assignee
Schwihag Gmbh
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Schwihag Gmbh filed Critical Schwihag Gmbh
Publication of HU207354B publication Critical patent/HU207354B/hu

Links

Classifications

    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C12—BIOCHEMISTRY; BEER; SPIRITS; WINE; VINEGAR; MICROBIOLOGY; ENZYMOLOGY; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING
    • C12N—MICROORGANISMS OR ENZYMES; COMPOSITIONS THEREOF; PROPAGATING, PRESERVING, OR MAINTAINING MICROORGANISMS; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING; CULTURE MEDIA
    • C12N9/00—Enzymes; Proenzymes; Compositions thereof; Processes for preparing, activating, inhibiting, separating or purifying enzymes
    • C12N9/14—Hydrolases (3)
    • C12N9/78—Hydrolases (3) acting on carbon to nitrogen bonds other than peptide bonds (3.5)
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C12—BIOCHEMISTRY; BEER; SPIRITS; WINE; VINEGAR; MICROBIOLOGY; ENZYMOLOGY; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING
    • C12N—MICROORGANISMS OR ENZYMES; COMPOSITIONS THEREOF; PROPAGATING, PRESERVING, OR MAINTAINING MICROORGANISMS; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING; CULTURE MEDIA
    • C12N15/00—Mutation or genetic engineering; DNA or RNA concerning genetic engineering, vectors, e.g. plasmids, or their isolation, preparation or purification; Use of hosts therefor
    • C12N15/09—Recombinant DNA-technology
    • C12N15/63—Introduction of foreign genetic material using vectors; Vectors; Use of hosts therefor; Regulation of expression
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C12—BIOCHEMISTRY; BEER; SPIRITS; WINE; VINEGAR; MICROBIOLOGY; ENZYMOLOGY; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING
    • C12N—MICROORGANISMS OR ENZYMES; COMPOSITIONS THEREOF; PROPAGATING, PRESERVING, OR MAINTAINING MICROORGANISMS; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING; CULTURE MEDIA
    • C12N15/00—Mutation or genetic engineering; DNA or RNA concerning genetic engineering, vectors, e.g. plasmids, or their isolation, preparation or purification; Use of hosts therefor
    • C12N15/09—Recombinant DNA-technology
    • C12N15/63—Introduction of foreign genetic material using vectors; Vectors; Use of hosts therefor; Regulation of expression
    • C12N15/64—General methods for preparing the vector, for introducing it into the cell or for selecting the vector-containing host
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C12—BIOCHEMISTRY; BEER; SPIRITS; WINE; VINEGAR; MICROBIOLOGY; ENZYMOLOGY; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING
    • C12N—MICROORGANISMS OR ENZYMES; COMPOSITIONS THEREOF; PROPAGATING, PRESERVING, OR MAINTAINING MICROORGANISMS; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING; CULTURE MEDIA
    • C12N15/00—Mutation or genetic engineering; DNA or RNA concerning genetic engineering, vectors, e.g. plasmids, or their isolation, preparation or purification; Use of hosts therefor
    • C12N15/09—Recombinant DNA-technology
    • C12N15/63—Introduction of foreign genetic material using vectors; Vectors; Use of hosts therefor; Regulation of expression
    • C12N15/70—Vectors or expression systems specially adapted for E. coli
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C12—BIOCHEMISTRY; BEER; SPIRITS; WINE; VINEGAR; MICROBIOLOGY; ENZYMOLOGY; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING
    • C12N—MICROORGANISMS OR ENZYMES; COMPOSITIONS THEREOF; PROPAGATING, PRESERVING, OR MAINTAINING MICROORGANISMS; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING; CULTURE MEDIA
    • C12N15/00—Mutation or genetic engineering; DNA or RNA concerning genetic engineering, vectors, e.g. plasmids, or their isolation, preparation or purification; Use of hosts therefor
    • C12N15/09—Recombinant DNA-technology
    • C12N15/63—Introduction of foreign genetic material using vectors; Vectors; Use of hosts therefor; Regulation of expression
    • C12N15/79—Vectors or expression systems specially adapted for eukaryotic hosts
    • C12N15/82—Vectors or expression systems specially adapted for eukaryotic hosts for plant cells, e.g. plant artificial chromosomes (PACs)
    • C12N15/8241—Phenotypically and genetically modified plants via recombinant DNA technology
    • C12N15/8261—Phenotypically and genetically modified plants via recombinant DNA technology with agronomic (input) traits, e.g. crop yield
    • C12N15/8271—Phenotypically and genetically modified plants via recombinant DNA technology with agronomic (input) traits, e.g. crop yield for stress resistance, e.g. heavy metal resistance
    • C12N15/8274—Phenotypically and genetically modified plants via recombinant DNA technology with agronomic (input) traits, e.g. crop yield for stress resistance, e.g. heavy metal resistance for herbicide resistance
    • E—FIXED CONSTRUCTIONS
    • E01—CONSTRUCTION OF ROADS, RAILWAYS, OR BRIDGES
    • E01B—PERMANENT WAY; PERMANENT-WAY TOOLS; MACHINES FOR MAKING RAILWAYS OF ALL KINDS
    • E01B7/00—Switches; Crossings
    • E01B7/02—Tongues; Associated constructions
    • E—FIXED CONSTRUCTIONS
    • E01—CONSTRUCTION OF ROADS, RAILWAYS, OR BRIDGES
    • E01B—PERMANENT WAY; PERMANENT-WAY TOOLS; MACHINES FOR MAKING RAILWAYS OF ALL KINDS
    • E01B9/00—Fastening rails on sleepers, or the like
    • E01B9/38—Indirect fastening of rails by using tie-plates or chairs; Fastening of rails on the tie-plates or in the chairs
    • E01B9/40—Tie-plates for flat-bottom rails

Description

A leírás terjedelme: 10 oldal (ezen belül 4 lap ábra)
HU 207 354 Β
A találmány tárgya alátétlap, elsősorban bordás alátétlap vasúti sínek és váltók talpfához erősítésére, amely végei tartományában azt a talpfához rögzítő csavarokat befogadó átmenő furatokat tartalmaz, és az átmenő furatok közötti tartományban rajta felfekvő síntalppal érintkezik.
Vasúti vágányok fektetésénél, így vasúti sínek és váltók fektetésénél hagyományosan olyan alátétlapokat alkalmaznak, amelyeket négy-négy rögzítőcsavarral vagy más eszközzel erősítenek a talpfához. A rögzítés során lehetőleg konstans csavaró nyomatékra törekszenek, ahol a csavarokra ható csavaróerő általában legfeljebb 35 kN, ez az erő azonban 50 kN értéket is elérhet. Ilyen esetekben az alátétlap a viszonylag nagy rögzítőerő következtében hozzávetőleg 200 kN felületi terhelést is elvisel.
Mivel a rögzítőcsavarok viszonylag az alátétlap végeihez közel fognak, a nagy csavaróerő következtében az alátétlapok hosszanti irányban homorúan deformálódnak, mivel az alátétlapok vastagsága általában 1620 mm és ezért hosszanti merevségük nem elegendő a deformációmentes erőátvitelre.
Annak érdekében, hogy például egy szabványosított bordás alátétlap (szabványmegnevezése URP 206), mint amilyet például UIC 60 típusjelölésű sínek talpfához erősítésére alkalmaznak, akkora hoszszanti merevséggel rendelkezzen, amely 200 kN maximális felületi terhelés gyakorlatilag deformációmentes elvezetését teszi lehetővé, a közönségesen használt 20 mm vastagság helyett kb. 35 mm vastagságúra kellene méretezni, hogy a felületi terhelés a talpfának tökéletesen egyenletesen adódjon át.
A bordás alátétlapok ily mértékben megnövelt anyagszükséglete azonban a gyakorlati alkalmazás során az ebből eredő, lényegesen magasabb költségek miatt elviselhetetlen. Ilyen nagyobb vastagságú alátétlapok gyártására és alkalmazására ezenkívül azért nem került sor, mert a szakemberek az alátétlapok homorú deformálódásának igazi okára mindeddig nem jöttek rá.
Az említett deformáció keletkezésének elfogadott magyarázata az, hogy a hagyományosan, csaknem egyeduralkodóan alkalmazott alátétlapok a talpfával csak a rögzítőcsavar hatásának körzetében érintkeznek állandó jelleggel, míg az egyes alátétlapok középső tartománya többé vagy kevésbé homorúan felfelé ívelt, úgyhogy ott, ahol a síntalp felfekvő felülete található, üreg képződik az alátétlap és a talpfa teteje között, amely üreg felett az alátétlap a járműkerekek elhaladása során váltakozva süllyed és emelkedik, általánosan használt szakkifejezéssel „pumpál”, minek következtében egy meghatározott üzemidő után a talpfa tetejének felülete megsérül vagy tönkremegy. A súrlódás és a kopás következtében az alátétlap is fellazul, úgyhogy a nyomtáv pontos értéke többé nem biztosítható, valamint a rögzítőcsavarok és az alátétlap között elhelyezkedő rugós alátétek is eltörnek. A gyakorlatban az is előfordult már, hogy az állandó váltakozó igénybevétel következtében maguk az alátétlapok törnek el a kritikus tartományban.
Az ismert alátétlapok eme hiányossága igen nagy karbantartási költségeket okoz, mivel a talpfákat a talpfa tetejének sérülése miatt gyakran ki kell építeni és az alátétlapok levétele után fel kell újítani. Ezzel egyidejűleg az is szükséges, hogy az eddig az alátétlapok rögzítőcsavarjait befogadó lyukakat betömjék és újra fúrják, hogy rögzítőcsavarok optimális, szoros megfogását biztosítani lehessen.
Mivel az ilyen felújítási munkálatokat egy talpfa teljes élettartama során két-háromszor is el kell végezni, a talpfa biológiai szétrohadásáig, azaz végleges használhatatlanná válásáig jelentős karbantartási és felújítási költségeket jelentenek.
Az említett „pumpálás” következtében eltörő rugós alátéteket minden 3-4 évben új rugós alátétekre kell kicserélni, ami ugyancsak jelentős költségokozó tényező. Ezt felismerve DE-2 919461 lajstromszámú közzétételi irat olyan hengerléssel vagy sajtolással előállított, rugalmasan előfeszített alátétlapot ismertet, amelynek alakja kezdettől fogva oly módon ívelt kialakítású, hogy a talpfához való rögzítése után a talpfától nem emelkedik el és így a járműkerekek elhaladása során sem lép fel „pumpálás”. Az alátétlap konstrukciós felépítése miatt a hagyományosan szükséges rugós alététek is elmaradnak. Ennél az alátétlapján a felfekvőfelület állandóan érintkezésben áll a talpfa tetejével az alátétlap rugalmas előfeszítése miatt, azonban az alátétlap csak olyan anyagból készíthető, amelynek folyási határa legalább 520 N/mm2 értékű.
Ilyen, csupán hengerléssel, sajtolással vagy sülylyesztékes kovácsolással megmunkálható anyagból azonban csupán egyszerű, nem komplikált alakzatok és alátétlapok alakíthatók ki viszonylag kedvező költségvonzattal.
Bonyolultabb felépítésű alátétlapok, mint például a váltósínszék lapok és támaszbak lapok, hengerléssel, sajtolással és süllyesztékes kovácsolással műszakilag nem vagy csak roppant gazdaságtalanul állíthatók elő. Az ilyen bonyolult felépítésű alátétlapok mint a váltók váltósínszék lapjai és támaszbaklapjai, napjainkban leggazdaságosabban öntéssel készülnek, amely során leginkább gömbrafitos vasöntvényt használnak. Acélöntvény nem jöhet szóba, egyrészt mivel az adott célra túlságosan drága, másrészt mivel nem önthető és nem állítható elő a kívánt méretpontossággal, így ugyancsak költséges utómegmunkálásra lenne szükség.
Az US-PS 1579157 számú szabadalmi leírás olyan alátétlapot ismertet vasúti sínekhez, amelynek alsó, talpfával érintkező oldalán lefelé csökkenő keresztmetszetű bordák vannak kialakítva. Ezeknek a bordáknak az a szerepe, hogy a szerelés, illetve a használat során bemélyedjenek a talpfa felületébe, és ezzel az alátétlapot szinte lehorganyozzák, annak oldalirányú elmozdulását megakadályozzák. Az alátétlapok szerkezeti kialakításából adódik, hogy üzemszerű állapotban alsó felületük teljes egészében felfekszik a talpfán, így a huzamos terhelés hatására ezek az alátétlapok hoszszanti irányban homorúan deformálódnak és ezt az alsó felületükön húzódó bordák sem tudják megakadályozni. Az alátétlapok gyakori cseréje így elkerülhetetlen.
A CH-PS 216352 számú szabadalmi leírás sínek
HU 207 354 Β vasbeton aljakon történő rögzítéséhez ad kitanítást azzal a céllal, hogy a vasbeton aljakhoz rögzített síneken végighaladó terhelés okozta igénybevételt csökkentse. Ennek érdekében az ismertetett megoldásban alkalmazott alátétlapnak középső részében olyan bemélyedése van, amely az alátétlapnak a vasbeton aljon történő rögzítése után is megmarad, és amely a terhelés hatására lefelé tud rugózni. így az alátétlap kritikus tartományában állandó váltakozó igénybevétel lép fel, ami a napi álhaladások számától függően előbb vagy utóbb az alátétlap töréséhez vezet. A megoldás további hiányossága, hogy ez a fémből készült alátétlap önmagában nem alkalmas a sín rögzítésére, hanem alatta mindenképpen rugalmas anyagú csillapítólapot kell elhelyezni.
A HU-78166 számú szabadalmi leírás olyan vasúti sínrögzítést mutat be, amelynél a síntalp alatt alsó oldalán a talpfába kapaszkodó nyúlványokkal ellátott alátétlap van elrendezve. Ezek a nyúlványok úgy vannak kiképezve, hogy a sín szerelése során könnyen bevehetők, besüllyeszthetők legyenek a talpfába és ezzel a sínszegekkel történt végleges rögzítés után biztosítja, hogy az alátétlemez és ezáltal a sín az eredeti helyzethez képest ne mozdulhasson el.
A HU-78 262 számú szabadalmi leírás vasúti sín alátétlemezeken ékkel való megerősítésére mutat példát, ahol olyan alátétlapot alkalmaznak, amelynek a 2. ábra tanúsága szerint a talpfa lyukaiba benyúló alsó tájoló nyúlványai vannak. Ezeknek az a szerepük, hogy biztosítsák a sín kellő vízszintes helyzetét és a sínek nyomtávolságát.
A HU-100103 számú szabadalmi leírás ugyancsak sínek megerősítésére alkalmas eszközt ismertet, amelynek a lényegében sík alsó felületű alátétlemezből lefelé, a talpfába besüllyedő ék alakú, kialakításuk folytán bizonytalan keresztmetszetű nyúlványai vannak. Ezeknek a nyúlványoknak ugyancsak az a deklarált szerepe, hogy megakadályozzák az alátétlap eltolódását a talpfán.
A találmánnyal célunk az ismert alátétlapok felsorolt hiányosságainak kiküszöbölése és olyan alátétlap előállítása, amely rögzítőcsavarokkal vagy más használt ismert eszközökkel a talpfához erősíthető és felerősítése után állandó, biztonságos és nagyfelületű felfekvést biztosít az alátétlap és a talpfa teteje között, amely egyben a jármű kerekek elhaladása során eddig fellépő „pumpálást” is megszünteti.
Találmányunk azon a felismerésen alapul, hogy a fenti célt nem rugalmas, előre deformált, hanem megfelelően alakos kiképzésű alátétlappal lehet legkönnyebben és legolcsóbban megvalósítani.
A kitűzött feladat megoldása során tehát olyan alátétlapból, elsősorban bordás alátétlapból indultunk ki, amely vasúti sínek és váltók talpfához erősítésére alkalmazható és amelynek végei tartományában azt a talpfához rögzítő csavarokat befogadó átmenő furatok vannak kiképezve és az alátétlap átmenőfuratok közötti tartományában a rajta felfekvő síntalppal érintkezik. Ezt az alátétlapot a találmány értelmében úgy fejlesztettük tovább, hogy az alátétlap alsó oldalán, csupán a rögzítőcsavarok átmenőfuratainak tartományában az alátétlap síkjából legfeljebb 2 mm-re kiugró, az alátétlap alsó oldalával párhuzamosan húzódó és a talpfa tetején laposan felfekvő kiemelkedések vannak kialakítva.
Az átmenő furatokon átbújtatott rögzítőcsavarok meghúzása során az alátétlap először csupán a kiemelkedésekkel fekszik fel a talpfa tetején, majd a folyamatosan növekvő rögzítőerő hatására az alátétlap olyan erőnek van kitéve, hogy a rajta felfekvő síntalppal érintkező tartománya homorúan meghajlik, nekifeszül a talpfának és ezzel az úgynevezett „pumpálást” kiküszöböli.
A javasolt alátétlap egy előnyös kiviteli alakja értelmében a kiemelkedések az alátétlap saját anyagából vannak annak alsó oldalán kialakítva, azonban lehetőség van arra is, hogy egy másik előnyös kiviteli alak értelmében a kiemelkedéseket fém vagy műanyag alátétlemezek alkossák, amelyek az alátétlap alsó oldalához vannak ragasztva, vagy pedig az alsó oldalhoz rögzítőnyelvek segítségével vannak hozzáerősítve. A gyakorlatban elegendő, ha az alátétlap kiemelkedései egy és két milliméter közötti, célszerűen 1,5 mm vastagságúak. Az ezzel létrejövő üreg az alátétlap alsó oldala és a talpfa teteje között teljesen elegendő ahhoz, hogy a rögzítőcsapok meghúzása után a kiemelkedések talpfába süllyedésével az alátétlap homorú meghajlása bekövetkezzen és így az alátétlap állandóan és tartósan érintkezzen a talpfa tetejével.
A találmány szerinti alátétlap különös előnye, hogy tetszés szerinti anyagból és tetszés szerinti bonyolult alakzatban készítve hagyományos módon gyártható és alkalmazható.
Különösen előnyös a találmány szerinti alátétlap olyan kiviteli alakja, amelynél minden egyes átmenő furathoz különálló kiemelkedés tartomány van hozzárendelve, amelyek egymástól hosszanti és keresztirányú hornyokkal vannak elválasztva, és a kiemelkedések határoló szélének távolsága a hozzá tartozó átmenő furat határoló szélétől nagyobb, mint az átmenőfurat átmérője.
Ennek során különösen fontos, hogy az alátétlap felszerelése során az alátétlap homorú íveltséget előidéző nyomaték létrehozására az átmenőfurat tengelyének, illetve az átmenő furat határoló szélének távolsága a szomszédos rövidebb alátétlap éltől és a hozzá tartozó külső kiemelkedés keresztéitől nagyobb legyen, mint az átmenő furat tengelyének távolsága, illetve az átmenőfurat határolószéle távolsága a kiemelkedés belső keresztélétől. A rögzítőcsavarok meghúzása során fellépő nyomatékok ekkor tudniillik elősegítik az alátétlap középső tartományának homorodását, ezzel az alátétlap optimális felfekvését a talpfa felületére. Ennek révén az alátétlemezzel megfogott sín - az eddig minden esetben ismert megoldásokkal ellentétben állandóan és stabilan feltámaszkodik a talpfán.
Előnyös továbbá a javasolt alátétlap olyan kiviteli alakja, ahol a kiemelkedések külső keresztélének és belső keresztélének távolsága az átmenőfurat tengelyétől 1,2:1 arányú úgy, hogy a kiemelkedés külső keresztéle kb. 20%-kal távolabb húzódik az átmenőfurat tengelyétől, mint a kiemelkedés belső keresztéle.
HU 207 354 B
Az alátétlap optimális deformációját abban az esetben érhetjük el, ha a kiemelkedések sokszög alakú, például négyszögletes vagy négyzetes alakúak, mert ezáltal az alátétlapok deformációja a kívánt mértékben és irányban következik be.
Ugyancsak előnyös, ha az alátétlap alsó oldalán a kiemelkedések belső hosszanti élét és belső keresztélét egy-egy keresztirányú horony és hosszanti horony határolja, továbbá előnyös, ha az átmenőfuratok tartományában a kiemelkedések kidomborodását befogadó gyűrű alakú hornyok vannak kiképezve.
Előnyös továbbá, ha a javasolt alátétlap kiemelkedéseit alkotó alátétlemezek síkjukból kiemelkedő és horogszerűen kiképzett rögzítőnyelveket tartalmaznak, amelyek az alátétlap alsó oldalában kialakított mélyedésekkel állnak alakzáró kapcsolatban. Ilyenkor a mélyedéseket alkotó alátétlemezek az alátétlap teljes szélessége mentén húzódhatnak, ahol a rögzítőnyelvek valamint az ezek között járulékosan kialakított kivágás az alátétlemezek hosszának hozzávetőleg a felénél vannak kiképezve.
Annak érdekében, hogy az alátétlap keresztmetszetében ne jöjjön létre járulékos hajlítónyomaték, az alátétlap össztengelyében a kiemelkedések tartományában olyan mélyedés, illetve horony van kialakítva, hogy a talpfa rögzítőcsavarok rögzítőerejének eredője egy síkba essen a felületi szorítóerő eredőjével. Ez eltér attól a hagyományos gyakorlattól, mely szerint az alátétlapokat középső tartományukban keresztirányban is homorúan meghajlították.
A találmányt az alábbiakban a mellékelt rajz segítségével ismertetjük részletesebben, amelyen a javasolt alátétlap néhány példaként! kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon az
1. ábra a találmány szerinti alátétlap egy lehetséges kiviteli alakjának felülnézete, a
2. ábrán az 1. ábra szerinti alátétlap II nyíl irányú oldalnézete, valamint A-B és C-D vonalak mentén vett metszete látható, a
3. ábra az 1. ábra szerinti alátétlap E-F vonal mentén vett metszete, a
4. ábrán a 2. ábra szerinti alátétlap látható a rögzítése során fellépő erőkkel és nyomatékokkal, az
5. ábra a 3. ábrán látható metszet a rögzítőcsavarok meghúzása során fellépő erőkkel és szorítóerő eloszlással, a
6. ábrán az alátétlap egy további lehetséges kiviteli alakjának felülnézete látható, a
7. ábra a 6. ábra szerinti alátétlap VII nyíl irányú oldalnézete, valamint G-H és I-K vonalak mentén vett metszete, különálló alátétlemezekkel megvalósított kiemelkedésekkel, a
8. ábrán a 6. ábra szerinti alátétlap L-M-N-0 vonalak mentén vett metszete látható, a
9. ábra a 7. ábra szerinti alátétlap oldalnézete az alátétlap rögzítése során fellépő erőkkel és nyomatékokkal, és a
10. ábrán a 8. ábra szerinti metszet látható a rögzítőcsavarok meghúzása során fellépő erőkkel és szorítóerő eloszlással.
Az 1-5. ábrákon példaképpen a találmány szerinti (3) alátétlap olyan felhasználását mutatjuk be, ahol segítségével öntött bordás (1) váltósínszéklap van (2) talpfához rögzítve.
A bordás (1) váltósínszéklap alatt viszonylag hosszú és keskeny (3) alátétlap van elrendezve, amelynek felső oldalán azzal egydarabból kialakítva (4) bordák, másrészt (5) váltósínszék van kiképezve. A (3) alátétlap két végén, azaz (6) rövidebb éleinek körzetében két-két (7) átmenőfurat van kialakítva, amelyek az ábrán nem látható, önmagában ismert rögzítőcsavarok befogadására szolgálnak.
A rögzítőcsavarokat befogadó (7) átmenőfuratok közötti tartományban a (3) alátétlap egyrészt saját maga alkot felfekvő felületet egy, a rajzon ugyancsak nem ábrázolt sín síntalpa számára, másrészt az (5) váltósínszék felfekvőfelületként szolgál egy ugyancsak nem ábrázolt csúcssín síntalpa számára.
A (3) alátétlap (27) alsó oldalán, csupán a rögzítőcsavarok (7) átmenőfuratainak tartományában a (3) alátétlap síkjából kiugró (8) kiemelkedések vannak kiképezve, amelyek a (3) alátétlap vastagságához viszonyítva aránylag kis, 1-2 mm közötti vastagságúak. A (8) kiemelkedések a (2) talpfa tetején fekszenek fel teljes felületükkel.
Az 1-5. ábrákon bemutatott bordás (1) váltósínszéklap esetében a (8) kiemelkedések a (3) alátétlappal egydarabból kialakítva vannak annak (27) alsó oldalán kiképezve, mégpedig úgy, hogy mindegyik (7) átmenőfurat tartományhoz egy saját (8) kiemelkedés tartomány tartozik. A bemutatott (8) kiemelkedések sokszög alakúak, az ábrákon bemutatott példában hozzávetőleg négyzetes alakúak. A (8) kiemelkedések (10) külső keresztéle hozzávetőleg azonos helyzetű, mint a (3) alátétlap (6) rövidebb éle, míg a (8) kiemelkedések (11) külső hosszanti éle a (3) alátétlap (12) hosszanti élével esik egybe.
Minden egyes (8) kiemelkedés (13) belső keresztélét a (3) alátétlap (27) alsó oldalán kiképzett (15) keresztirányú horony határolja, míg a (8) kiemelkedések (14) belső hosszanti élét ugyancsak a (3) alátétlap (27) alsó oldalán kiképzett (3) alátétlap (22) hossztengelyében húzódó - (16) hosszanti horony határolja.
Mindegyik (8) kiemelkedés a hozzá tartozó (7) átmenőfurat tartományhoz képest olyan helyzetű, hogy (10) külső keresztéle a (7) átmenőfurat (17) tengelyétől akkora (18) távolságban húzódik, amely nagyobb, mint a (13) belső keresztéi (17) tengelytől mért (19) távolsága.
Minden egyes (8) kiemelkedés (11) külső hosszanti élének (20) távolsága a hozzá tartozó (7) átmenőfurat (17) tengelyétől célszerűen azonos értékű, mint a (14) belső hosszanti él (17) tengelytől mért (21) távolsága.
A találmány szerinti (3) alátétlap gyakorlati kipróbálása során bevált az az intézkedés, ha a (8) kiemelkedések (10) külső keresztélének és (13) belső keresztélének a (7) átmenőfurat (17) tengelyétől mért (18 és 19) távolságának aránya hozzávetőleg 1/2:1 értékű, úgy, hogy a (10) külső keresztéi (7) átmenőfurat határoló szélének távolsága 20%-kal nagyobb, mint a (13) belső keresztéi (7) átmenőfurat határoló szélétől mért távolsága.
HU 207 354 Β
A bordás (1) váltósínszék (2) talpfán történő elhelyezése során a (3) alátétlap először csupán a (8) kiemelkedések alsó felületével fekszik fel a (2) talpfa (9) tetején, ez a helyzet a 2. ábrán látható. A (3) alátétlap (4) bordákat és (5) váltósínszéket hordozó tartománya ebben az esetben a (2) alátétlap (9) tetejétől (128) távolságban húzódik, ezt a (128) távolságot szintén feltüntettük a 2. ábrán.
Amint a - rajzon nem látható - rögzítőcsavarokat a (7) átmenőfuratok tartományában becsavarozzuk a (2) talpfába és a lehető legnagyobb csavaróerővel, azaz 50 kN-nal meghúzzuk, a (8) kiemelkedések alsó felülete és a (2) talpfa (9) teteje között a 4. és 5. ábrákon nyomon követhető felületi szorítóerő jön létre, amelyeket az ábrákon függőlegesen vonalkázott (23) összeszorított felületként jelöltünk be.
Mivel mindegyik (8) kiemelkedés tartomány (24) felületi nyomóerejéből származó eredő a hozzá tartozó (7) átmenőfurat (179 tengelyéhez képest (25) távolsággal el van tolva, amely (25) távolságot a (18 és 19) távolságok különbsége határozza meg, a rögzítőcsavarok meghúzásával minden egyes (8) kiemelkedés tartományban olyan nyomaték ébred, amely (26) nyíl irányában hat a (3) alátétlapra és azt homorúan lefelé meghajlítja mindaddig, amíg a (3) alátétlap (27) alsó oldala fel nem fekszik a (2) talpfa (9) tetején a 4. ábrán látható módon. Ennek során a (3) alátétlap (27) alsó oldala és a (2) talpfa (9) teteje közötti, a 2. ábrán látható (128) távolság megszűnik, azaz a (27) alsó oldal szilárdan és szorosan feltámaszkodik a (2) talpfa (9) tetején.
A (3) alátétlap deformálódását előidéző, a rögzítőcsavarok becsavarásával létrehozott hajlítónyomaték tehát függ a (8) kiemelkedések (24) felületi nyomóereje eredője és a (8) kiemelkedéshez tartozó (7) átmenőfurat (17) tengelye közötti (25) távolságtól. A hajlítónyomaték által létrehozott (3) alátétlap deformáció azon alapul, hogy a (8) kiemelkedések (13) belső keresztélük mentén valamivel mélyebben süllyednek bele a (2) talpfa (9) tetejébe, mint (10) külső keresztélük.
A (3) alátétlap deformációja révén, valamint (27) alsó oldalának (2) talpfa tetején való állandó felfekvése révén elértük, hogy a bordás (1) váltósínszéklap kritikus tartományában terhelés, azaz járműkerék elhaladása esetén sem jön létre olyan váltakozó igénybevétel, ami hagyományos módon mindeddig „pumpálást” okozott, hanem csupán azonos irányú, bár váltakozó értékű igénybevétel keletkezik. A „pumpálás” tehát teljes mértékben megszűnik a javasolt (3) alátétlap alkalmazásával. A (2) talpfa (9) teteje sérülésektől mentes marad, úgyhogy a (2) talpfa élettartama mechanikai roncsolódás híján megsokszorozódik. Ugyancsak elmarad a bordás (1) váltósínszéklapok fellazulás és törés felfedezésére irányuló állandó szemrevételezése és elmaradnak az ezzel összefüggő kiadások is. Ezen túlmenően elhagyhatók a hagyományosan a rögzítőcsavarok és a bordás (1) váltósínszéklapok között beiktatott rugós alátétek is, úgyhogy azok felügyelete és cseréje is elkerülhető a (2) talpfák teljes biológiai élettartama alatt.
A 6-10. ábrákon bemutatott bordás (1) váltósínszéklap működésmódja alapvetően megegyezik az 1-5. ábrákon ismertetett bordás (1) váltósínszéklap működésmódjával, csupán felépítésében található némi eltérés. Itt a (8) kiemelkedések a (3) alátétlap (27) alsó oldalán nem a (3) alátétlap anyagából vannak kialakítva, hanem fém vagy műanyag (28) alátétlemezekből vannak kiképezve, amelyek a (3) alátétlap (27) alsó oldalára vannak ráragasztva vagy mechanikusan felerősítve.
A (8) kiemelkedésként szolgáló (28) alátétlemezek vastagsága is 1-2 mm közötti értékű, és ezen túlmenően olyan kialakításúak, hogy (10) külső keresztélük a (7) átmenőfuratok (17) tengelyétől akkora (18) távolságban húzódik, amely nagyobb, mint (13) belső keresztélük (7) átmenőfurat (17) tengelyétől mért (19) távolsága.
Az 1-5. ábrák (8) kiemelkedéseitől eltérően a (28) alátétlemezek olyan kialakításúak, hogy a (3) alátétlap teljes szélessége mentén megszakítás nélkül, folyamatosan húzódnak végig.
Hosszuknak hozzávetőleg a felénél a (28) alátétlemezek síkjából kiemelkedő, horogszerűen kiképzett (29 és 30) rögzítőnyelvek vannak kialakítva, amelyek a (3) alátétlap (27) alsó oldalában kiképzett (31, 32) mélyedésekkel állnak alak- és erőzáró kapcsolatban.
A (29 és 30) rögzítőnyelvek közötti tartományban minden egyes (28) alátétlemeznek továbbá járulékos (33) kivágása, például kerek lyuk alakú (33) kivágása van, amely nagyobb, mint a (3) alátétlap két átmenőfuratának átmérője. A hagyományos felépítésű bordás (1) váltósínszéklapok minden változtatás nélkül használni tudják ezeket a (28) alátétlemezeket (8) kiemelkedésként. Bizonyos esetekben csupán arra van szükség, hogy a (3) alátétlapok (27) alsó oldalába bemunkáljuk azokat a (31, 32) mélyedéseket, amelyek a (29 és 30) rögzítőnyelvek befogadására és megfogására szolgálnak.
Természetesen olyan megoldás is szóba kerülhet, ahol a hagyományos bordás (1) váltósínszéklapokhoz (29, 30) rögzítőnyelveket nem tartalmazó (28) alátétlemezeket társítunk és a kettő összekapcsolására ragasztóanyagot használunk.
Természetesen a (3) alátétlapok (8) kiemelkedéseinek és (28) alátétlemezeinek kialakítása és használata nem korlátozódik a leírásból és a rajzokból megismerhető konkrét kiviteli alakokra, így a (3) alátétlap nem csupán bordás (1) váltósínszéklapok esetében alkalmazható. Más felépítésű bordás lapok esetében, így például hagyományos támaszbaklapok esetében is eredményesen, szinte változtatás nélkül felhasználható az itt megfogalmazott oltalmi körön belül.

Claims (13)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Alátétlap, elsősorban bordás alátétlap vasúti sínek és váltók talpfához erősítésére, amelynek végei tartományában azt a talpfához rögzítő csavarokat befogadó átmenőfuratok vannak kiképezve, és az átmenőfuratok közötti tartományban rajta felfekvő síntalppal
    HU 207 354 Β érintkezik, azzal jellemezve, hogy az alátétlap (3) alsó oldalán (27) csupán a rögzítőcsavarok átmenőfuratainak (7) tartományában az alátétlap (3) síkjában legfeljebb 2 mm-re kiugró, az alátétlap (3) alsó oldalával (27) párhuzamosan húzódó és a talpfa (2) tetején (9) laposan felfekvő kiemelkedések (8) vannak kialakítva.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti alátétlap, azzal jellemezve, hogy a kiemelkedések (8) az alátétlap (3) saját anyagából vannak annak alsó oldalán (27) kialakítva.
  3. 3. Az 1. igénypont szerinti alátétlap, azzal jellemezve, hogy a kiemelkedéseket (8) fém vagy műanyag alátétlemezek (28) alkotják, amelyek az alátétlap (3) alsó oldalához (27) rögzítőnyelvekkel (29, 30) vannak hozzáerősítve vagy hozzá vannak ragasztva.
  4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti alátétlap, azzal jellemezve, hogy a kiemelkedések (8) vastagsága 1,0 mm és 2,0 mm közötti értékű.
  5. 5. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti alátétlap, azzal jellemezve, hogy minden egyes átmenő furathoz (7) egy-egy kiemelkedés tartomány van hozzárendelve, amelyeket egymástól hosszanti horony (16) választ el és a kiemelkedések (8) határoló szélének távolsága a hozzá tartozó átmenőfurat (7) határoló szélétől nagyobb, mint az átmenőfurat (7) átmérője.
  6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti alátétlap, azzal jellemezve, hogy az átmenőfurat (7) tengelyének (17), illetve az átmenőfurat (7) határolószélének távolsága az alátétlap (3) szomszédos rövidebb élétől (6) és az ahhoz tartozó külső keresztéitől (10) nagyobbra van méretezve, mint az átmenőfurat (7) tengelyének (17), illetve az átmenőfurat (7) határolószélének a távolsága a kiemelkedés (8) belső keresztélétől (13).
  7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti alátétlemez, azzal jellemezve, hogy a kiemelkedés (8) külső keresztéle (10) és az átmenőfurat (7) tengelye (17) közötti távolság (18) az átmenőfurat (7) tengelye (17) és a kiemelkedés (8) belső keresztéle (13) közötti távolsághoz (19) viszonyítva 1,2:1 arányú.
  8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti alátétlap, azzal jellemezve, hogy a kiemelkedések (8) sokszög alakú, például négyszögletes vagy négyzetes körvonalúak.
  9. 9. Az 1-2. vagy 4-8. igénypontok bármelyike szerinti alátétlap, azzal jellemezve, hogy az alsó oldalban (27) a kiemelkedések (8) belső keresztéleit (13) és belső hosszanti éleit (14) határoló keresztirányú horony (15) és hosszanti horony (16) van kiképezve.
  10. 10. Az 1, 3. vagy 4-8. igénypontok bármelyike szerinti alátétlap, azzal jellemezve, hogy a kiemelkedéseket (8) alkotó alátétlemezek (28) síkjukból kiemelkedő és horogszerűen kialakított rögzítőnyelveket (29, 30) tartalmaznak, amelyek az alátétlap (3) alsó oldalában (27) kiképzett mélyedésekkel (31, 32) állnak alakés erőzáró kapcsolatban.
  11. 11. A 10. igénypont szerinti alátétlap, azzal jellemezve, hogy a kiemelkedéseket (8) alkotó alátétlemezek (28) az alátétlap (3) teljes szélességében húzódnak végig, ahol a rögzítőnyelvek (29, 30), valamint az ezek között kiképzett kivágás (33) az alátétlemezek (28) hosszának felezővonalában vannak kialakítva.
  12. 12. Az 5. igénypont szerinti alátétlap, azzal jellemezve, hogy az átmenőfurat (7) tengelyének (17) az alátétlap hossztengelyében (22) húzódó hosszanti horony (16) belső hosszanti élétől mért távolsága (21) azonos a kiemelkedések (8) külső hosszanti élének (11) az átmenőfurat (7) tengelyétől (17) mért távolsággal (20).
  13. 13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti alátétlap, azzal jellemezve, hogy az alátétlapon (3) váltószív kerékterelő profilját feltámasztó támasztóbak van elhelyezve.
HU88857A 1986-12-20 1987-12-15 Sole plate for reinforcing railway rails and switches onto the sleeper HU207354B (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
DE19863643742 DE3643742A1 (de) 1986-12-20 1986-12-20 Unterlagsplatte fuer die befestigung der schienen von eisenbahngleisen und -weichen auf holzschwellen

Publications (1)

Publication Number Publication Date
HU207354B true HU207354B (en) 1993-03-29

Family

ID=6316762

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU88857A HU207354B (en) 1986-12-20 1987-12-15 Sole plate for reinforcing railway rails and switches onto the sleeper

Country Status (14)

Country Link
US (1) US4921168A (hu)
EP (2) EP0294453A1 (hu)
JP (1) JP2530364B2 (hu)
AT (1) ATE58925T1 (hu)
AU (1) AU600077B2 (hu)
DE (2) DE3643742A1 (hu)
DK (1) DK163528C (hu)
ES (1) ES2019094B3 (hu)
FI (1) FI92341C (hu)
HU (1) HU207354B (hu)
IN (1) IN170374B (hu)
NO (1) NO170770C (hu)
WO (1) WO1988004707A1 (hu)
YU (1) YU47405B (hu)

Families Citing this family (6)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
JPH06173772A (ja) * 1992-08-10 1994-06-21 Boeing Co:The 逆推進装置内壁およびそのサンドイッチ構造
US5485955A (en) * 1994-07-11 1996-01-23 Kerr-Mcgee Chemical Corporation Rail-tie fastening assembly for concrete tie
AU3252099A (en) 1999-01-26 2000-08-18 Kronospan Technical Company Limited Method for impregnating decorative papers
FR2866906B1 (fr) 2004-02-26 2006-04-28 Vossloh Cogifer Dispositif de fixation elastique de rails d'appareils de voie, en particulier d'un rail contre-aiguille d'aiguillage positionne dans un coussinet de glissement
GB0413093D0 (en) * 2004-06-11 2004-07-14 Pandrol Ltd Fastening rail in railway slide chair assembly
KR102410208B1 (ko) * 2020-11-26 2022-06-20 김효철 스프링클램프를 이용한 2-점 지지방식의 레일 받침

Family Cites Families (7)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US2713975A (en) * 1955-07-26 Tie plate assembly
US1579157A (en) * 1925-01-26 1926-03-30 William P Singeltary Tie plate
US1583774A (en) * 1925-11-16 1926-05-11 William S Boyce Tie plate
US1834256A (en) * 1928-05-18 1931-12-01 Ruping Max Rail fastening
CH216352A (de) * 1940-10-14 1941-08-31 Keller Alois Einrichtung zum Befestigen von Schienen auf Betonschwellen.
JPS5523203A (en) * 1978-08-03 1980-02-19 Japan National Railway Rail clamping method using rotary abrasive article
DE2919461A1 (de) * 1979-05-15 1980-11-27 Richtberg Kg Karl Vorrichtung zur schienenbefestigung an quer-, laengsschwellen, insbesondere holzschwellen, und sonstigen schienenstuetzpunkten im eisenbahnoberbau

Also Published As

Publication number Publication date
FI92341B (fi) 1994-07-15
AU1089688A (en) 1988-07-15
EP0275604B1 (de) 1990-12-05
EP0294453A1 (de) 1988-12-14
IN170374B (hu) 1992-03-21
AU600077B2 (en) 1990-08-02
EP0275604A1 (de) 1988-07-27
YU233787A (en) 1990-04-30
WO1988004707A1 (en) 1988-06-30
DK163528C (da) 1992-08-24
JP2530364B2 (ja) 1996-09-04
FI92341C (fi) 1994-10-25
DK462388A (da) 1988-08-18
FI883822A (fi) 1988-08-18
US4921168A (en) 1990-05-01
JPH01501722A (ja) 1989-06-15
YU47405B (sh) 1995-03-27
DK163528B (da) 1992-03-09
NO883746L (no) 1988-08-22
ES2019094B3 (es) 1991-06-01
NO883746D0 (no) 1988-08-22
DE3643742A1 (de) 1988-06-30
DK462388D0 (da) 1988-08-18
DE3766611D1 (de) 1991-01-17
NO170770B (no) 1992-08-24
ATE58925T1 (de) 1990-12-15
NO170770C (no) 1992-12-02
FI883822A0 (fi) 1988-08-18

Similar Documents

Publication Publication Date Title
IE55118B1 (en) An arrangement for fastening rails to sleepers
EA026788B1 (ru) Опорная плита для крепления рельса к твёрдому основанию и узел крепления рельса
HU207354B (en) Sole plate for reinforcing railway rails and switches onto the sleeper
US5538182A (en) Railroad crossing system
KR102256356B1 (ko) 데크조립체
US11639583B1 (en) Rail tie plate with spike retention capability
TW517128B (en) Adjustable railway rail fastening assembly and method for use therewith
CN103080422A (zh) 用于轨道固定系统的垫板，用于固定轨道的系统以及轨道固定点的修整方法
GB2063972A (en) Steel railroad sleeper
CN1175987A (zh) 铁轨紧固装置
US3164323A (en) Rail anchors
US3428253A (en) Rail attachment
CN111801467B (zh) 导轨固定系统
JP3058594B2 (ja) 高さ調整機能付レール締結装置
US2713974A (en) Cushioned tie plate
US3558060A (en) Rail fastener
RU2303094C1 (ru) Безрезьбовое рельсовое скрепление и его элементы
RU2805596C1 (ru) Промежуточное рельсовое скрепление
CN220619627U (zh) 60kg/m道岔加强型支距装置
SU1805A1 (ru) Железобетонна шпала
JP3048329B2 (ja) レール高さ調整方法
US2083298A (en) Rail joint bar
JPH0111765Y2 (hu)
EP0178301A1 (en) DEVICE FOR FIXING A RAIL TO A CROSSBAR.
US1443275A (en) Rail-track fastening

Legal Events

Date Code Title Description
HMM4 Cancellation of final prot. due to non-payment of fee