HU202613B

HU202613B - Building unit, method for producing same as well as apparatus for carrying out the method

Info

Publication number: HU202613B
Application number: HU843096A
Authority: HU
Inventors: Imre Lesko; Michael Leier
Original assignee: Imre Lesko; Michael Leier
Priority date: 1983-12-12
Filing date: 1984-08-15
Publication date: 1991-03-28
Also published as: ATA431483A; HUT35311A; EP0146529A3; IL73796A0; AT389909B; EP0146529A2

Description

A találmány tárgya építőelem, különösen nehézbetonból, könnyűbetonból vagy égetett agyagból kialakított üreges falazóelem, amelynek legalább egy határoló része van és belseje szigetelő masszával van kitöltve, ahol adott esetben a falazóelem a falazat külső- és/vagy belsőoldali falában légkamrákkal van ellátva. A találmány tárgya továbbá eljárás és berendezés az építőelem előállítására.

Az 1 506 554 lsz. francia szabadalmi leírásból, a 341927 lsz. és a 354.700 lsz. osztrák szabadalmi leírásból, különböző kivitelű, növelt hőszigetelésú üreges falazóelemek ismertek. Ezen falazóelemek közös tulajdonsága, hogy hőszigetelés céljából a betonelemek között, az építőelemek külső harmadában szerves habanyagból készült átmenő, előregyártott lemezek vagy habrétegek vannak elrendezve. A betonelemekkel való kapcsolatuk horony-, bütyök- vagy fecskefarkszerű kialakításokkal van megvalósítva.

A gyakorlatban bebizonyosodott, hogy ezért az ilyen jellegű termékek nemcsak a betétek nagy diffúziós ellenállása miatt építészeti szempontból hátrányos tulajdonságokkal rendelkeznek, hanem az öregedő műanyagok nagy zsugormértéke miatt a betét és a betonelem közötti összeköttetés szilárdsága csökken, ami a külső réteg jelentős labilitásához és a hőszigetelés jelentős csökkenéséhez vezet.

Továbbá hátrányos, hogy az ilyen jellegű szigetelőbetétek felmelegedésénél fokozott tűzveszéllyel és mérgesgázok keletkezésével kell számolni, emiatt az ilyenfajta termékek a lakásépítésben való alkalmazását nem vagy korlátozott mértékben engedélyezik.

A hártányokhoz még azok a nehézségek sorolhatók, amelyek a betétek rugalmas hajlékonysága következtében a kezelés és vésés során felléphetnek és az építőelem nagymértékű sérüléséhez vezetnek,

A találmány feladata olyan új, szigetelő masszával kitöltött üreges építőelem létrehozása, amely a fentiekben felsorolt hátrányokat kiküszöböli.

A feladat megoldására olyan építőelemet, különösen nehézbetonból, könnyűbetonból vagy égetett agyagból kialakított üreges falazóelemeket hoztunk létre, amelynek legalább egy határolórésze van és belseje szigetelő masszával van kitöltve, ahol adott esetben a falazóelemnek a falazat külsőoldali és/vagy belsőoldali falában légkamrák vannak kialakítva és a szigetelőmassza lényegében szervetlen anyagból van kialakítva, az üreges falazóelem illesztési oldalai megszakítással vannak ellátva, továbbá az üreges falazóelemben, a falazóelemmel horgok és/vagy bordák révén összekötött belső tartószerkezet van kialakítva a találmány szerint, a belső tartószerkezet és a horgok, illetve bordák legalább egy részén járattal vannak ellátva, a szigetelőmassza és a belső tartószerkezet, valamint az üreges falazóelem közötti erő- és alakzáró összeköttetés létrehozására az üreges falazóelem belső felületének és a tartószerkezet felületének szemcsés adalékanyaggal és/vagy strukturálással kialakított, makroporózustól mikroporózusig terjedő felületszerkezete van.

A szigetelő massza előnyösen habbetonból, habszilikátbetonból vagy gázbetonból van kialakítva, ahol a szigetelő massza adott esetben perlitett duzzadóagyagot, üveg- vagy kőzetgyapot granulátumot tartalmazó finomszemcsés adalékanyaggal van ellátva.

A találmány szerint a szigetelő masszához szervetlen, víz-, karbonát-, szulfát-, foszfát-, vagy szilikátköté2 sű kötőanyag, mint portlandcement, gyorscement, mész, mészhidrát, gipsz, alkálifoszfát vagy vízüveg van hozzáadagolva.

A húzószilárdság növelésére a szigetelő massza szervetlen, szerves, mesterséges vagy természetes szálasanyagokkal - mint üveg- és kőzetszál, műrost, farost, nádszár, szalma, rizshéj vagy pelyva - ellátható.

Az üreges falazóelem illesztési oldalaiban kialakított megszakítás üveg- vagy kőgyapotból, polisztirol-keményhabból, poliuretánhabból vagy karbamidhabból álló szigetelőanyaggal vagy a fentiekben említett szigetelő masszával lehet kitöltve.

A találmány tárgya továbbá eljárás az építőelem előállítására, amelynek értelmében úgy járunk el, hogy többrészes üreges falazóelem esetén az előregyártott határolórészeket az illesztési oldalaiban levő megszakítás létrehozására megfelelő helyzetbe hozzuk, majd egy- vagy többrészes üreges falazóelem esetén a megszakítást kívülről lemezzel vagy hasonlóval lefedjük, vagy szigetelőanyaggal vagy maggal kitöltjük, ezután a folyékony szigetelő masszát adagolócsonkon át az üregbe öntjük addig, amíg a szigetelő massza az üreges falazóelem felső élét el nem éri, a töltés során a szigetelő massza szintjének magasságát érzékelővel megállapítjuk, majd az adagolást befejezzük, és a szigetelő massza keményedése után a lemezt, illetve a magot eltávolítjuk.

Érzékelőként előnyösen elektromos nedvességérzékelőt vagy elektromos érintkezőt működtető úszót alkalmazhatunk.

Egyrészes üreges falazóelem esetén a megszakításnak szigetelő masszával való kitöltését az üreges falazóelem előállítása során is elvégezhetjük. Ezáltal, hogy a tartószerkezet a járat révén legalább egy helyen rövidebb, mint az üreges falazóelem magassága, az üregek, illetve kamrák egymással kommunikáló edényekként vannak összekötve, így a folyékony szigetelő masszát csak egy helyen, a határolórészek és a belső tartószerkezet között kell betölteni, a szigetelő massza szintje önmagától beáll és szétterül. A folyékony szigetelő massza konzisztenciája úgy van megválasztva, hogy folyékony beton konzisztenciájának megfelel, ezáltal a szigetelő massza szivattyúzható.

Az üreges falazóelem a találmány szerinti kialakításával a belső tartószerkezet által kiképzett, akár több üreg, illetve kamra esetén is falazóelemként csupán egyetlen töltési folyamat, illetve egyetlen adagolócsonk szükséges, aminek következtében a gyártás lényegesen egyszerűbbé válik.

A határolóréászek és az üreges falazóelem belső tartószerkezete hagyományos módon készül, ahol különösen előnyös, a határoióiészeket és a belső tartószerkezetet adalékanyaggal ellátni, amely legalább részben tufakőzetből vagy gyorsan megszilárdul hablávából (kőzetolvadék) áll.

Ezekre a természetes anyagólja ugyanis jellemző, hogy finomtól durváig terjedő, buborékszerű üregeket és/vagy pórusokat tartalmaznak, amelyek a szükséges aprítás során nem teljes mértékben tárulnak fel, ezáltal az üreges falazóelem súlya csökkenthető és a hőszigetelés növelhető, ami egy gazdaságos megoldást eredményez.

A találmány tárgya továbbá berendezés az építőelem előállítására szolgáló eljárás foganatosítására, amely berendezésnek a találmány szerint a szigetelő masszát

HU 202 613 Β befogadó tartálya van, amelynek alsó részében az oldalfalában vagy a fenékrészen legalább egy, adagolószivattyúval és lefelé irányított adagolócsonkkal ellátott adagolónyílása van elrendezve, ahol a kitöltendő üreges falazóelem felső élének magasságában elhelyezett érzékelő a folyékony szigetelőmasszának az érzékelővel való érintkezésbejutása esetén az adagoló szivattyú meghajtó áramkörét megszakító vezérlőáramköirel van kapcsolatban.

A berendezés egy előnyös kiviteli alakjánál az adagolócsonk az adagolócsonk emelkedését és ereszkedését lehetővé tevő állítóegységgel van ellátva, ahol az érzékelő magasságban állíthatóan van kialakítva.

A találmányt előnyös kiviteli példák kapcsán, rajz alapján ismertetjük részletesebben. A mellékelt rajzon az

1. ábra a találmány szerinti üreges falazóelem egy előnyös kiviteli példájának felülnézete, a 2. ábra az 1. ábrán bejelölt II—II egyenes mentén felvett metszet, a 3. ábra a találmány szerinti üreges falazóelem egy további kiviteli példájának felülnézete, a 4. ábra a 3. ábrán bejelölt IV-IV egyenes mentén felvett metszet, az 5. ábra a találmány szerinti üreges falazóelem egy harmadik kiviteli példájának felülnézete, a 6. ábra az 5. ábrán bejelölt VI-VI egyenes mentén felvett metszet, a 7. ábra a találmány szerinti üreges falazóelem egy negyedik kiviteli példájának felülnézete, a 8. ábra a 7. ábrán bejelölt VIII—VIII egyenes mentén felvett metszet, a 9. ábra a találmány szerinti üreges falazóelem egy ötödik kiviteli példájának felülnézete, a 10. ábra a 9. ábrán bejelölt X-X egyenes mentén felvett metszet, a 11. ábra a találmány szerinti üreges falazóelem egy hatodik kiviteli példájának felülnézete, a 12. ábra a 11. ábrán bejelölt ΧΠ-ΧΙΙ egyenes mentén felvett metszet, a 13. ábra a találmány szerinti üreges falazóelem egy hetedik kiviteli példájának felülnézete, a 14. ábra a 13. ábrán bejelölt XIV-XIV egyenes mentén felvett metszet, a 15. ábra a találmány szerinti üreges falazóelem egy nyolcadik kiviteli példájának felülnózete a 16. ábra a 15. ábrán bejelölt XVI-XVI vonal mentén vett metszet, a 17. ábra a találmány szerinti üreges falazóelem egy kilencedik kiviteli példájának felülnézete, a 18. ábra a 17. ábrán bejelölt XVIII-XVIII vonal mentén felvett metszet, a 19. ábra a találmány szerinti töltőberendezés.

Az 1. ábra szerint első 1 határolórész és második 2 határolórész a találmány szerinti üreges falazóelem palástját képezi. Az üreges falazóelem 3 illesztési oldalai központos 4 megszakítással vannak kialakítva. Az üreges falazóelemben a 3 illesztési oldalak végéből kiindulva négyhorog alakjában belső 5 tartószerkezet (2. ábra) van elrendezve. Az első és második 1,2 határolórészekkel kialakított üreg és a 4 megszakítás 6 szigetelő masszával van teljesen kitöltve, erre a célra a 4 megszakítást a töltési folyamat előtt kívülről lemezzel vagy hasonlóval lefedjük, amely lemezt a töltőanyag kikeményedése után eltávolítjuk. A 3. ábrán bemutatott kiviteli alaknál az 5 tartószerkezet az 1,2 határolórészeket bordaszerúen köti össze. (4. ábra.) Ennél a kiviteli példánál a központos 4 megszakítás jó hőszigetelő anyagból, pl. üveg-, illetve kőgyapotból, polisztirol-keményhabból, poliuretánhabból, fenolgyantahabból vagy karbamidhabból álló szigetelőanyaggal van kitöltve. Az 5. ábra szerinti kiviteli példa esetén a 4 megszakítás közvetlenül az 1 határolórész közelében van elrendezve és szintén az említett szigetelőanyaggal van kitöltve. Ahogy az 5. és 6. ábrán látható, az 1,2 határolórészek az 5 tartószerkezet által horogalakban vannak összekötve.

A 7. és 8. ábrán bemutatott kiviteli példa esetén az 1, 2 határolórészek egy-egy horog alakú 5 tartószerkezettel vannak ellátva, ahol a 4 megszakítás közepén van elrendezve és szintén a fentiekben említett szigetelőanyaggal van kitöltve. A 9. és 10. ábrán látható kiviteli példa esetén 5 tartószerkezetként négyzetes alakban elrendezett keresztirányú bordák szolgálnak, amelyek az 1,2 határolórészeket összekötik. A négy keresztirányú bordák mindegyike felül elrendezett 7 járattal van ellátva, amely felülről nyitott A szabadon hagyott központos, azaz szigetelőanyaggal nem kitöltött 4 megszakításokból kiindulva egy-egy borda vezet a négyzet alakú belső 5 tartószerkezethez.

A11. és 12. ábrán látható kiviteli példa esetén a belső 5 tartószerkezet kik alakú, és az 1, 2 határolórészeket rövid bordákkal köti össze, amelyek 8 légkamrákkal vannak ellátva. A 13. és 14. ábrán olyan kiviteli alak látható, amelynél a két, 8 légkamrákkal ellátott 1, 2 határolórész átlósan elrendezett bordaként kialakított 5 tartószerkezettel van összekötve, ahol a borda magassága oly módon van méretezve, hogy az üreges falazóélem felső és alsó élének irányában hézag képződik (14. ábra).

A 11. és 13. ábrán látható kiviteli példák esetén a 4 megszakítás nincs kitöltve. Ezt azzal éljük el, hogy a töltési folyamat előtt a 4 megszakításba magot (nincs feltüntetve) helyezünk, amelyet a 6 szigetelő massza kikeményedése után eltávolítunk.

A15. és 16. ábrán látható kiviteli példa hasonlít a 9. ábrán bemutaott kiviteli példához, attól abban különbözik, hogy a négy keresztirányú borda ív alakúra van kiképezve és a 7 járat alul van elrendezve.

A17. és 18. ábrán ismertetett kiviteli példa esetén az 5 tartószerkezet keresztirányú bordaként van kialakítva, amelynek közepén a 7 járat van kiképezve. A 4 megszakítások az 1. ábra szerinti kiviteli példához hasonlóan 6 szigetelő masszával vannak kitöltve. A 19 ábrán ismertetett berendezés a folyékony 6 szigetelő masszát tartalmazó 9 tartállyal van ellátva, amelynek fenékrészén kialakított nyílásokon például három 10 adagolószivattyú van elrendezve. A 10 adagolószivattyúk alatt 12 adagolócsonk számára 11 állítóegység van elhelyezve. A 9 tartályra három, lefelé nyúló 13 érzékelő van rögzítve, amelyek 14 üreges falazóelem felső éléig nyúlnak. A berendezés továbbá 15 vezérlő3

HU 202 613 Β szekrénnyel van ellátva, amely vezetékeken keresztül (az ábrán nincs feltüntetve) a 13 érzékelőkkel és a 10 adagolószivattyúkat, valamint all állítóegységet meghajtó eszközökkel van összekötve. A 12 adagolócsonkok teleszkópszerűen vannak kialakítva, ahol all állí- 5 tóegység meghajtása elektromosan vagy pneumatikusan történik.

A töltési folyamat úgy megy végbe, hogy először a 12 adagolócsonkokat az üreges falazóelem magasságának körülbelül feléig leeresztjük. Az adagolást megin- 10 dítjuk, amire a 12 adagolócsonkok a Π állítóegység révén lassan felfelé emelkednek és a legmagasabb töltési szint elérésekor megállnak, míg a 13 érzékelők a töltési folyamatot a 10 adagolószivattyúk meghajtásának a 15 vezérlőszekrényben levő vezérlőáramkörön 15 keresztül történő lekapcsolásával befejezik. Ezután a 12 adagolócsonkokat a vezérlőáramkörön keresztül a 11 állítóegység segítségével felemeljük és a 9 tartályt a következő töltési helyzetbe, illetve töltősorba juttatjuk.

A 12 adagolócsonkok számát tetszőlegesen választ- 20 hatjuk, így egyidejűleg több azonos vagy különböző 14 üreges falazóelemet tölthetjük, mivel a töltési folyamat a 13 érzékelők segítségével automatikusan befejeződik. Ennek érdekében a 13 érzékelők magasságban állíthatóan vannak kialakítva, biztosítva a 14 üreges falazó- 25 elem magasságához való illesztést. Mindegyik 12 adagolócsonk ily módon függetlenül működik, ezáltal a töltési mennyiségek nemcsak üreges falazóelemként, hanem töltési soronként is változhatnak.

A találmány szerinti töltőberendezés alkalmazásával az egyébként a hagyományos berendezéseknél szükséges berendezések, mint adagolótartály, letakaró maszk, nyitó- és záróberendezés, lehúzó berendezés, valamint az anyagszükségletnek előre való kiszámítása, elhagyhatók. Ezenfelül a letakaró maszk alkalmazása során a lehúzás révén keletkező anyagveszteség kiküszöbölhető.

A találmány szerint előállított építőelemek nem párazáróak és ezáltal teljes mértékben légzőképesek, továbbá szervetlen felépítésűek és ezáltal fagy, hőség és mechanikus igénybevétellel szemben érzéketlenek. A találmány szerinti építőelemek nagy terhelhetőséggel és a hőhíd nélküli hőmérsékletgradiensben, rendkívüli nagy hőcsillapítással jellemezhetik, előállításuk a hőcsillapítást figyelembe véve rendkívül gazdaságos.

Az alábbiakban a találmány szerinti építőelemek építészeti szempontból lényeges tulajdonságait néhány jellemző adat megadásával ismertetjük, ahol a megadott példáknál falvastagság (vakolat nélküli) harminc centiméter, az elemek száradt állapotban vannak és az adatokat huszonnyolc nappal az elemek elkészítése után mértük.

1. példa

Sóderadalékkal ellátott nehézbetonból álló határolórészek és belső tartószerkezet	sűrűség (g/cm³) nyomószilárdság (N/mm²) hővezetőképesség (W/mK)	2,00 30,0 1,40
Perlit adalékanyaggal ellátott habbetonból álló szigetelő massza	sűrűség (g/cm³) nyomószilárdság (N/mm²) hővezetőképesség (W/mK)	0,24 0,40 0,048
Teljes építőelem (a mindenkori összfelületre vonatkozó átlagértékek)	nyomószilárdság (N/mm²hőátadási együttható (W/m²⁰ ’C) diffúziós ellenállási tényező (μ)	4,30 0,33 8
2. példa habláva adalékanyaggal ellátott könnyűbetonból készült határolórészek és belső tartószerkezet	sűrűség (g/cm³) nyomószilárdásg (N/mm²) hővezetőképesség (W/mK)	1,30 16,00 0,44
perlitet és hamuanyagot tartalmazó könnyű adalékanyaggal ellátott szigetelő massza	sűrűség (g/cm³nyomószilárdság (N/mm²) hővezetőképesség (W/mK)	0,30 0,70 0,06
teljes építőelem (a mindenkori összfelületre vonatkozó átlagértékek)	nyomószilárdság (N/mm²) hőátadási együttható (W/m²⁰ ’C) diffúziós ellenállási tényező (μ)	3,90 0,30 5
3. példa égetett agyagból készült határolórészek és belső tartószerkezet	sűrűség (g/cm³) nyomószilárdság (N/mm²) hővezetőképesség (W/mK)	1,35 17,00 0,50
pertlitből álló könnyű adalékanyaggal ellátott gázbetonból előállított szigetelő massza	sűrűség (g/cm³) nyomószilárdság (N/mm²) hővezetőképesség (W/mK)	0,32 0,80 0,069
teljes építőelem (a mindenkori összfelületre vonatkozó átlagértékek)	nyomószilárdság (N/mm²) hőátadási együttható (W/m²⁰ ’C) diffúziós ellenállási tényező	4,50 0,30 5

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Építőelem, különösen nehézbetonból, könnyűbetonból vagy égetett agyagból kialakított üreges falazóelem, amelynek legalább egy határolórésze van és belseje lényegében szervetlen anyagból álló, szigetelő masszával van kitöltve, ahol adott esetben a falazóelemnek a falazat külsőoldali és/vagy belsőoldali falában légkamrák vannak kialakítva, továbbá az üreges falazóelem illesztési oldalai megszakítással vannak kialakítva, ahol az üreges falazóelemben a falazóelemmel horgok és/vagy bordák révén összekötött belső tartószeikezet van elrendezve, azzal jellemezve, hogy a belső tartószerkezet (5) és a horgok, illetve bordák legalább egy helyen, az összes üreget, illetve kamrát közlekedő edényként egymással összekötő járattal (7) vannak ellátva, míg az üreges falazóelem belső felületének, valamint a belső tartószerkezet (5) felületének a szigetelő massza (6) és a belső tartószerkezet (5) és az üreges falazóelem közötti erő- és alakzáró kapcsolatot biztosító, szemcsés adalékanyaggal és/vagy strukturálással kialakított, makroporózustól mikroporózusig terjedő felületszerkezete van.
2. Az 1. igénypont szerinti építőelem, azzal jellemezve, hogy a határolórészek (1,2) és a belső tartószerkezet (5) adalékanyaggal vannak kialakítva, ahol az adalékanyag legalább részben tufakőzetből vagy gyorsan megszilárduló hablávából áll.
3. Az 1. igénypont szerinti építőelem, azzal jellemezve, hogy a szigetelő massza (6) habbetonból, habszilikátbetonból vagy gázbetonból van kialakítva.
4. A 3. igénypont szerinti építőelem, azzal jellemezve, hogy a szigetelő massza (6) finomszemcsés, perlitet, duzzadóagyagot, duzzadópalát, kohóhabkövet, vermikulitot, hamuanyagokat, üveg- vagy kőzetgyapot granulátumot tartalmazó adalékanyaggal van ellátva.
5. A 3. vagy 4. igénypont szerinti építőelem, azzal jellemezve, hogy a szigetelő massza (6) víz-, karbonát-, szulfát-, foszfát- vagy szilikátkötésű szervetlen kötőanyagot, mint portlandcementet, gyorscementet, meszet, mészhidrátot, gipszet, alkálifoszfátot vagy vízüveget tartalmaz.
6. A 3-5. igénypontok bármelyike szerinti építőelem, azzal jellemezve, hogy a szigetelő masszához (6) betonadalékszerek, mint folyósítószer, légbuborékképző szer, gázképző adalékanyag és kötésgyorsító, vannak hozzáadagolva.
7. A 3-6. igénypontok bármelyike szerinti építőelem, azzal jellemezve, hogy a szigetelő masszához (6) szerves, szervetlen mesterséges vagy természetes szálasanyagok, mint például üveg- és kőzetszál, műrost, farost, nádszár, szalma, rizshéj vagy pelyva, vannak hozzáadagolva.
8. Az 1. igénypont szerinti építőelem, azzal jellemezve, hogy a megszakítás (4) üveg- vagy kőgyapotból, polisztirol-keményhabból, poliuretánhabból vagy karbamidhabból álló szigetelőanyaggal van kitöltve (3., 5„ 7. ábra).
9. Az 1. igénypont szerinti építőelem, azzal jellemezve, hogy a megszakítás (4) a szigetelő masszával (6) van kitöltve.
10. Eljárás az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti építőelem előállítására, azzal jellemezve, hogy többrészes üreges falazóelem esetén az egyes előregyártott határolórészeket (1, 2) az illesztési oldalakban levő megszakítást (4) létrehozó helyzetbe hozzuk, majd egyvagy többrészes üreges falazóelem esetén a megszakítást (4) kívülről lemezzel vagy hasonlóval lefedjük vagy szigetelőanyaggal vagy maggal kitöltjük, majd a folyékony szigetelőmasszát (6) adagolócsonkon (12) keresztül az üreges falazóelem üregébe töltjük, amíg a szigetelő massza (6) az üreges falazóelem felső élét el nem éri, a töltés során a szigetelő massza (6) szintjének magasságát érzékelővel (13) megállapítjuk, majd az adagolást befejezzük és végül a szigetelő massza (6) kikemenyedése után a lemezt, illetve a magot eltávolítjuk.
11. A 10. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy érzékelőként (13) elektromos nedvességérzékelőt alkalmazunk.
12. A 10. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy érzékeiéként (13) elektromos érintkezőt működtető úszót alkalmazunk.
13. A 10. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy egyrészes üreges falazóelem esetén a megszakítást az üreges falazóelem előállítása során szigetelő masszával (6) kitöltjük.
14. Berendezés a 10. vagy 11. igénypont szerinti eljárás foganatosítására, azzal jellemezve, hogy a szigetelő masszát (6) befogadó tartálya (9) van, amelynek alsó részében az oldalfalban vagy a fenékrészen legalább egy, adagolószivattyúval (10) és lefelé irányított adagolócsonkkal (12) ellátott adagolónyílás van elrendezve, ahol a kitöltendő üreges falazóelem felső élének magasságában elhelyezett érzékelő (13) a folyékony szigetelő masszának (6) az érzékelővel (13) való érintkezésbejutása esetén az adagoló szivattyú (10) meghajtó áramkörét megszakító vezérlőáramkörrel van kapcsolatban.
15. A 14. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az adagolócsonk (12) az adagolócsonk emelkedését és ereszkedését lehetővé tevő állítóegységgel (11) van ellátva.
16. A 14. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az érzékelő (13) magasságban állíthatóan van kialakítva.