HU199964B - Switching valve particularly for air driers - Google Patents

Description

A találmány tárgya átkapcsoló szelep nyomás alatt álló légáramnak, vagyis préslevegőnek két rekesz közül az egyikbe való irányításához, miközben az egyik rekesz a külső légtér felé szellőzik. A találmány szerinti átkapcsoló szelep a rekeszeket egymástól elválasztó válaszfalban van elrendezve, és hozzá préslevegőt szállító járat csatlakozik, amely a válaszfalban van elrendezve. A találmány szerinti átkapcsoló szelep előnyösen, de nem kizárólagosan olyan légszárítókhoz használható, amelyeknek két száritókamrája van.

Ismert egy olyan kétkamrás légszárító, amelynek száritókamrái száritótöltetet tartalmaznak, és az egyik száritókamra a rendszer légsűrítőjéből kiáramló levegőt szárítja, miközben a szárított levegő törtrésze a másik száritókamra száritótöltetét regenerálja, a szárítótölteten való visszaáramlás közben. A két száritókamra közötti átkapcsolásra egy olyan szelep szolgál, amely az átkapcsolás! műveletet vezérlés hatására akkor végzi el, mikor a rendszer terheletlen, vagyis a légsűrítő által a légszárítón át táplálandó tartályban lévő nyomás elér egy bizonyos szintet. Ebben az esetben az átkapcsoló szelep számára pneumatikus vezérlőjel adható.

A fenti berendezésben alkalmazható vezérelhető átkapcsoló szelepre ad példát az US 4 331 457 és az US 4 398 929 számú szabadalmak leírása.

Az átkapcsoló szeleppel Bzemben támasztott követelmény, hogy minden egyes működéskor feltétlenül olyan helyzetbe kerüljön, hogy az egyik száritókamra le legyen zárva, mig a másik rákapcsolódjék a légsűrítő vezetékére, attól függetlenül, hogy milyen erősségű a pneumatikus jel. Ellenkező esetben, tehát akkor, ha a átkapcsoló szelep egy közbülső helyzetben megáll - a légsűrítő által szállított levegő a légszárítón át anélkül kijuthat a környezeti légtérbe, hogy elérné a légtartályt. Magától értetődő, hogy ez a körülmény megengedhetetlen.

A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy az átkapcsoló szelep működtetéséhez szükséges erő legmegbizhatóbban a légsűrítő levegője által szolgáltatott nyomásból nyerhető. A találmány értelmében ez az erő olyan átkapcsoló szelep kialakításával használható fel, amelyre az jellemző, hogy a válaszfalban üreg van kialakítva, amelyben az üreget a rekeszekkel összekötő járatokat két végállásában felváltva lezáró és axiálisan elmozdítható szeleptest van elrendezve. A szeleptest furatában axiálisan elmozdítható és tőmitetten megvezetett vezérlőtolattyú van elhelyezve, amelynek axiális mérete nagyobb, mint a szeleptesté. A vezérlőtolattyú hoz olyan rugó van társítva, amely a vezérlőtolattyút a válaszfalhoz képest semleges helyzetbe készteti.

Ezen kialakítás következtében a vezérlőtolattyú bármely végére ható nyomás a vezérlótolattyút a Bzeleptesttel együtt véghelyzetbe kényszeríti. Terhelésmentes állapotban a rugó a vezérlótolattyút semleges helyzetbe hozza, miközben a szeleptest a másik véghelyzetét veezi föl, és átvált a másik rekeszre vagy száritókamrára.

A találmány értelmében a vezérlőtolattyú végein perem alakítható ki, amely a szeleptestnek támaszkodik. Ezen kialakítás révén a vezérlötolattyünak meghatározott véghelyzete lesz, és a szeleptestre gyakorolt erőátvitelen meghatározottá válik, amely igy már nem csupán a súrlódási erő függvénye.

A vezérlótolattyút semleges helyzetbe késztető rugó előnyösen spirális alakú nyomórugú, amelyet a válaszfal hordoz. A vezérlőtolattyú mindkét végén egy-egy ilyen rugó van elrendezve.

A vezérlótolattyút tómiteni kell a szeleptestben levő furathoz képest. A vezérlőerőt ezenkívül a vezérlótolattyuról továbbítani kell a szeleptestre. Mindkét feladat megoldható olyan kialakítás révén, amely szerint a vezérlótolattyún két 0 gyűrű van elrendezve, és az 0 gyűrűk a szelepteet furatéhoz kapcsolódnak.

Annak érdekében, hogy a vezérlőtolatytyú megfelelő módon átkapcsolódjon, abban az esetben is, ha az ót véghelyzetbe késztető túlnyomás lecsökken az átkapcsolást folyamat alatt, a szeleptestben levő furat mindkét végén kismértékben megnövelt átmérőjű szakasz van, amely a két 0 gyűrű egyikével együttműködik. Ezen intézkedés eredményeképpen az átkapcsolási folyamat megkezdése után az 0 gyűrűk egyike a megnövelt átmérőjű szakaszba kerül, aminek következtében lecsökken a súrlódási eró, amelyet a túlnyomás által létrehozott erőnek kell legyőznie.

A találmány szerinti átkapcsoló szelep szelepteste tengelyirányban előnyösen vezethető meg a szeleptest végein kialakított kisebb átmérőjű hengerekkel, amelyek a válaszfal megfelelő nyílásaival együttműködnek. Ezeken a kisebb átmérőjű hengereken levegőt áteresztő hornyok vannak kialakítva.

A szeleptesten a kisebb átmérőjű hengerekhez való átmeneteknél 0 gyűrűk vannak elrendezve, amelyek az üreg kúpos felületével együttműködve tömítést képeznek.

A találmány további jellemzőit és előnyős tulajdonságait a mellékelt rajzon bemutatott példakénti kiviteli alakok kapcsán ismertetjük részletesebben. A rajzon:

az 1. ábra préslevegó rendszer áttekintő vázlata, a 2. ábra az 1. ábra szerinti rendszer részét képező légszárító oldalnézete,

3. ábra a 2. ábra szerinti légszárító 111—III vonal mentén vett metszeti képe kinagyítva, a 4. ábra a 3. ábra IV-IV vonala mentén vett metszet, az 5. ábra a 4. ábra átkapcsoló szelepet ábrázoló kinagyított részlete.

HU 199964 Β

Az 1. ábra tipikusan, de nem kizárólagosan nehéz jármüveken alkalmazható légsűrítő rendszert ábrázol. A rendszer az 1. ábra ezerint 1 légsűrítőt, hozzá 3 vezetéken át csatlakozó és a későbbiekben ismertetendő 2 légszárítót és attól - itt nem ábrázolt légtartályhoz vezető 4 vezetéket tartalmaz. Ha ebben a légtartályban egy bizonyos üzemi nyomás kialakul és fennáll, akkor ugyanez a nyomás van a 4 vezetéken is. Ide csatlakozik egy 5 vezórlószelep, amely a 2 légszárítóba épitett 6 kieresztőszelephez csatlakozik. Az előirt üzemi nyomás elérésekor az 5 vezérlőszelep jelet szolgáltat a 6 kieresztőszelep számára, amely az 1 légsűrítő által szállított levegőt a külső légtérbe engedi.

Általában véve és amint azt a 2. ábra mutatja, a találmány szerinti váltószelepet felhasználó 2 légszárító baloldali és jobboldali szárítókamraként kialakított 7 és 8 rekeszeket tartalmaz. A kettő között 9 középrész van, amely a 2 légszárító működéséhez szükséges szelepeket és egyéb eszközöket tartalmaz. A száritókamraként kialakított 7 és 8 rekeszek patronban elrendezett szűrőt és száritótöltetet tartalmaznak.

Használat közben a sűrített légáram áthalad a két száritókamra egyikén (a 2. ábrán a jobboldali 8 rekeszen, amint azt a nagyobb méretű nyilak jelzik). Ezzel egyidejűleg történik a másik száritókamra, tehát a baloldali 7 rekesz regenerálása, amelynek során a benne lévő száritótőltet leadja a megelőző légszárítóéi ütemben adszorbeált nedvességet. A regenerálás azon kismennyiségü szárított levegővel történik, amelyet a 2 légszárító kibocsát és amely áthalad a regenerálandó szári tókamrán, ahonnét a külső légtérbe távozik (amint azt a 2. ábra baloldali 7 rekeszében feltüntetett kisebb nagyságú nyilak mutatják). Amint az alábbi leírásból nyilvánvalóvá vélik, a két 7 és 8 rekesz közötti átkapcsolás automatikusan történik, minden olyan jel hatására, amely bizonyos mértékű túlnyomás alakjában érkezik az 5 vezérlőszeleptól a 6 kieresztőszelepre. Ily módon a 2 légszárító állandóan előkészített állapotban van kisebb vagy nagyobb mennyiségű levegő kezeléséhez.

A 3. ábra a 2 légszárító 9 középrészét oldalnézetben és részben metszetben ábrázolja a 9 középrészt két félre bontó 10 válaszfal mentén, amely az alábbiakban ismertetendő különböző ezürőket és szelepeket tartalmazza (a vonatkozó részleteket a 4. és

5. ábrák világosabban mutatják).

Az 1 légsűrítőhöz vezető 3 vezetékre 11 beömlöjárat csatlakozik, mig a nem ábrázolt levegőtartályhoz csatlakozó 4 vezetékre 12 kiőmlőjárat kapcsolódik. A 12 kiömlőjárat rugóval előfeszített hagyományos 13 visszacsapó szelepet tartalmaz, amely megakadályozza, hogy a levegőtartályból levegő jusson vissza a 2 légszárítóba, ha ott a légnyomás kisebb, mint a levegőtartályban.

A levegő 11 beőmlöjárata a 10 válaszfal felső részében kialakított hengeres rekeszbe torkollik. Ebben a rekeszben hengeres 14 szűrőbetét van elrendezve, amelyen kivül helikólis 15 borda van kialakítva. Ez a 15 borda tömitetten illeszkedik a rekesz falához és igy egy helikális járatot képez, amely a 14 szűrőbetét külsején lefelé irányulva vezeti a 11 beömlő járaton belépő levegőt.

A 14 szűrőbetét 16 fémszövedékkel vagy hasonló anyaggal van kitömve az alsó felében, míg felső fele 17 müanyaghabot vagy hasonló anyagot tartalmaz. A rekeszhez tömitetten csatlakozik a 6 kieresztő szelep 18 6zelepháza, amely a 14 szűrőbetét alatt helyezkedik el, és 19 rugógyürű rögzíti. A 14 szűrőbetét alsó részén 14’ nyílások vannak kialakítva, amelyek lehetővé teszik, hogy a 14 szűrőbetéten kívülről a helikális járatból a levegő beleléphessen annak belsejébe.

A 9 középrész alsó részén elhelyezkedő 6 kieresztőszelep 20 szeleptányért tartalmaz, amely tömitetten kapcsolódik a 18 szelepházban elrendezett 21 tömitőgyűrűhöz. A 20 szeleptányérhoz 22 szelepszár kapcsolódik, amely axiálisan elmozdítható a 18 szelepházban. A 22 szelepszárhoz 23 membrántányér van erősítve. A 23 membréntányérhoz 24 nyomórugó van társítva, amely a 23 membrántányért olyan irányba feszíti, hogy a 20 szeleptányér tömítókapcsolatban legyen a 21 tömítőgyűrűvel. A 18 szelepházban 25 membrán van elrendezve a 23 membrántányér alatt, amely lezárja a rekeszt a 26 csatlakozáshoz kapcsolódó 5 vezérlószeleptől (lásd 1. ábra). A 18 szelepházon 27 nyílások vannak kialakítva, a 18 szelepház alsó részén 28 szellőzőnyilások vannak, amelyek 29 hangtompító töltetet tartalmaznak.

Mikor a 6 kieresztőszelep zárt állapotban van (a 24 nyomórugó hatására), akkor megtörténhet a légszáritás. Ez jelenti a 6 kieresztószelep rendes üzemállapotát. Ekkor a levegő nagy mennyiségben és nagy sebességgel áramlik át a helikális 15 borda által képzett helikális járaton, amely ciklonként működik és a levegőből leválasztja a vízcseppecskéket és hasonlókat, amelyek az alsó részben a 20 szeleptányér szomszédságában összegyűlnek. Ez a leválasztás az áramlás számottevő akadályozása nélkül történik. A 14’ nyílásokon át a 14 szűrőbetétbe jutott levegő felfelé áramlik a 16 fémszövedéken át, amely elsősorban az olajszennyeződést és ehhez hasonló szennyeződéseket szűri ki. Ezután halad át a 17 műanyaghabon, amely szűrőként viselkedik a sűrített levegő által szállított más részecskék vonatkozásában.

Mikor a 6 kieresztőezelep az 5 vezérlőszelepből érkező és túlnyomás alakjában a 26 csatlakozáson jelentkező jel hatására kinyit, akkor a 20 szeleptányér felemelkedik a 21 tömítőgyűrűről és igy az 1 légsűrítőből érkező levegő a 27 nyílásokon, a 29 hangtompító tölteten és a 28 szellózönyilásokon át szá-35

HU 199964 Β mottevó akadály nélkül kiáramlik a külső légtérbe₍ és igy a teljes 2 légszárítóban a túlnyomás lesüllyed a légköri nyomásra. Ezáltal a viz és a 20 ezeleptányérnál összegyűlt más anyagok kiszivárognak, és a 2 légszárítóból a légáram a 16 fémszövedéken és 17 műanyag habon át kiáramlik a külső légtérbe és kiviszi magával az olajat és más egyéb itt lerakodott részecskéket. Az az áramlási sebesség megfelelően befolyásolható az anyagok, különösen a 17 műanyag hab megfelelő megválasztásával, annak érdekében, hogy a szári tókamraként kialakított 7 és 8 rekeszekben levő 35 száritótöltet ne károsodjék.

Amint ez az ismertetésből kitűnik, a 6 kieresztöszelep nyílásának vezérlőszerepe van a légszárító működésére, vagyis a száritókamraként kialakított 7 és 8 rekeszek átkapcsolására.

A fentiekben ismertetett és 14 szűrőbetétet 15 bordát, 16 fémszővedéket és 17 műanyag habot tartalmazó leválasztó és szűrőegységből a sűrített légáram 30 járaton át 31 kapcsolószelepre kerül, amely a légáramot a és 8 rekeszek közül az egyikre továbbítja a 6 kieresztőszelep működésétől függően. Ez a 31 kapcsolószelep a 4. ábrán - és nagyobb léptékben - az 5. ábrán van részletesen bemutatva. Az ismertetést a továbbiakban ezen ábrák alapján folytatjuk.

A 4. ábra a 2 légszárító 9 középrészét és a baloldali 7 rekeszt mutatja. A jobboldali rekesz (2. ábra) ugyanolyan kiépítésű, mint a baloldali és ugyancsak a 9 középrészhez csatlakozik, de ezen az ábrán elhagytuk a jobb érthetőség kedvéért.

A száritókamraként kialakított baloldali és jobboldali 7 és 8 rekeszek nem képezik tárgyát a jelen találmánynak, de az egész 2 légszárító érthetőbb ismertetésének kedvéért rövid leírásukra is szükség van.

Az egyee 7, 8 rekeszek egy-egy harang alakú 32 tartállyal vannak ellátva, amely 33 csavarok segítségével kapcsolódik a 9 középrészhez. Belsejében 34 patron van elhelyezve, amely lényegében véve 35 száritótöltettel van feltöltve és 36 szűrót tartalmaz a 9 középrész felé fordított nyitott oldalán. A 34 patronnak ezen az oldalán a levegő számára kialakított lyukakkal ellátott 37 fedél van. A 34 patron belsejében azt két félre osztó 38 osztófal van, amely csupán a 34 patronnak a zárt vége felé eső része nyitott, vagyis ahol a 38 osztófal egy nyílással van ellátva. Ezen kialakítás következtében a belépő levegő először az egyik félen jut át és úgy kerül a másikba, vagyis a levegő útja kétszer akkora, mint a 34 patron hossza. A légáram útjának további növelése érdekében szükség esetén további osztófalak építhetők a 34 patronba.

A 31 kapcsolószelep lényegében véve egy kétállású szelep, amely 40 szeleptestben elrendezett 39 vezérlőtolattyú segítségével két állása közül az egyikbe vezérelhető.

A 31 kapcsolószelepet a továbbiakban az

5. ábra alapján ismertetjük. A 10 válaszfalban 41 üreg van kialakítva, amelyben axiálisan elmozdíthatóan 40 szeleptest van elrendezve. A 30 járat ehhez a 41 üreghez kapcsolódik. A 40 szeleptest lényegében véve hengeres alakú, végein kisebb átmérőjű hengerek vannak kialakítva, amelyek illeszkednek a 10 válaszfalban kialakított és a 40 ezeleptestet megvezető lyukakhoz. Annak érdekében, hogy a levegő átjuthasson, a 40 szeleptesten levő kisebb átmérőjű hengerek 42 hornyokkal vannak ellátva. A kisebb átmérőjű hengerekhez való átmenetnél a 40 szeleptesteken 43 0 gyűrűk vannak elrendezve, amelyek a 41 üreg kúpos falához szorulva tömítést alkotnak.

A 39 vezérlőtolattyú axiálisan elmozdítható a 41 szeleptest belsejében és két 44 0 gyűrű segítségével ahhoz képest tömitve van. A 39 vezérlőtolattyú mindkét végén 45 perem van elrendezve, és ugyanide egy-egy rugó van társítva, amely spirális alakú és a 10 válaszfal hordozza.

A 31 kapcsolószelep működése a következő: Tekintsük kiindulási helyzetnek az 5. ábrán bemutatott (és a 4. ábrával megegyező) állapotot, amikor a 40 szeleptest baloldali állásban van és a préslevegő a 30 járaton át a jobboldali 8 rekeszbe áramlik· Az itt uralkodó túlnyomás hatására a 39 vezérlőtolattyú baloldalra nyomódik, és jobboldali 45 pereme a 40 szeleptestnek támaszkodik. Ekkor a jobboldali 46 rugó összenyomott állapotban van, mig a baloldali 46 rugó kinyúlik.

Amikor a 6 kieresztöszelep az 5 vezérlőszelepből érkező jel hatására kinyílik, akkor a nyomás a 10 válaszfal mindkét oldalán és ezáltal a 31 kapcsolószelep mindkét oldalán kiegyenlítődik. Ez azt jelenti, hogy a 31 kapcsolószelep 39 vezérlótolattyúja a jobboldali 46 rugó feszítésének hatására semleges helyzetbe mozdul és magával viszi jobboldali irányban a 40 szeleptestet és a jobboldali 43 0 gyűrű hozzá támaszkodik a 41 üreg kúpos falának.

Amikor a 6 kieresztőszelep ismételten lezár és préslevegó lép be a 30 járaton át az üregbe, akkor a baloldali 7 rekeszbe fog beáramlani és itt túlnyomást hoz létre, amely a 39 vezérlőtolattyút jobboldali irányban, a baloldali 46 rugó feszítése ellenében elmozdítja mindaddig, amig a baloldali 45 perem neki nem ütközik a 40 szeleptestnek.

Az ezt kővető kieresztési művelet során a fent ismertetett működési sorrend megismétlődik, azzal a különbséggel, hogy az átkapcsolás ekkor a jobboldali 8 rekeszre történik.

Amint ez az 5. ábrából kitűnik, a 41 szeleptestben a 39 vezérlőtolattyú számára kialakított furatnak mindkét végén egy-egy szakasz van, amelynek átmérője a furat

HU 199964 Β végeinek irányában kismértékben meg van növelve olyan hosszon, hogy a 44 0 gyűrűk közül az egyik a hozzá társított megnövelt átmérőjű 47 szakaszban van, mikor a 39 vezérlőtolattyú véghelyzetben van és a 45 perem a 40 szeleptestnek támaszkodik. Ennek a megnövelt átmérőjű 47 szakasznak az a feladata, hogy üzembiztossá tegye az átkapcsolásnak a 39 vezérlótolattyú általi vezérlését és ezáltal a teljes 31 kapcsolószelep működését még abban az esetben is, ha a 39 vezérlőtolattyút valamely véghelyzetébe késztető túlnyomás az átkapcsolási folyamat alatt lecsökken. Ez oly módon valósul meg, hogy a megnövelt átmérőjű 47 szakaszt elhagyó és a rendes átmérőjű furatba lépő egyik 44 0 gyűrű kezdetben nagyobb ellenállást tanúsít, később azonban mozgásához kisebb erőre van szükség, amelyet a túlnyomás hoz létre.

Ezen túlmenően a másik 44 O gyűrű a másik megnövelt átmérőjű 47 szakaszba lép a mozgási útjának végén, és ez tovább csökkenti azt a súrlódási erőt, amelyet a túlnyomás által létrehozott erőnek le kell győznie.

A ábrákon bemutatott 2 légszárító működéséhez két további szelepre van szükség annak érdekében, hogy ne csupán a fő szárítási művelet valósuljon meg, hanem ezzel egyidejűleg a száritókamraként kialakított 7 és 8 rekeszek közül az egyikben végberaenjen a beléjük töltött 35 száritótöltet regenerációja, mégpedig éppen abban, amelyik éppen nem vesz részt a levegő szárításéban, amint ezt a 2. ábrával kapcsolatban ismertettük. A regenerációt annak a légáramnak a részérama végzi, amely elvezetés céljából a 12 kiemelő járat felé áramlik.

Ennek megfelelően egy kis átmenőfurattal ellátott kettős működésű 48 visszacsapószelep van elrendezve a 10 válaszfalban a 12 kiömlőjárat közelében. Ennek a kettős működésű 48 vissz&csapószelepnek az a szerepe, hogy engedje a fő légáramot a működésben levő 7 vagy 8 rekeszből megfelelő nyomás alatt eltávozni, és ezzel egyidejűleg ennek a száraz levegőnek egy részáramét a furaton ét bevezesse a másik 7 vagy 8 rekeszbe, annak érdekében, hogy ott regenerálja a 35 szárító tölte tét.

A 31 kapcsolószelep környezetében a 10 válaszfalban egy második kettős működésű visszacsapószelep van elrendezve (lásd 4. és 5. ábrát). Amint ez legvilágosabban az 5. ábrából olvasható ki, ez a 49 visszacsapószelep afelé a 7 vagy 8 rekesz felé lezár, ahol a szárítási folyamat történik (az itt uralkodó túlnyomás hatására), mig a másik 7 vagy 8 rekesz irányában kinyit, ahonnét a nedves levegő a 10 válaszfalban kialakított kiőmlőjáraton és 51 kiömlőcsonkon át (lásd θθ

3. ábra) távozik.

Kiadja az Országos Találmányi Hivatal, Budapest R 4913 A találmány szerinti kapcsolószelep a fenti ismertetés alapján más követelmények kielégítésére is adaptálható anélkül, hogy ez a találmány lényegén változtatna.

Claims (6)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Átkapcsoló szelep préslevegőnek két 10 rekesz közül egyikbe való irányításához, miközben a másik rekesz a külső légtér felé szellőzik, valamint az átkapcsoló szelep a rekeszeket egymástól elválasztó válaszfalban van elrendezve és hozzá préslevegót szállító

   15 járat csatlakozik, amely a válaszfalban van elrendezve, azzal jellemezve, hogy a válaszfalban (10) üreg (41) van kialakítva, amelyben az üreget (41) a rekeszekkel (7, 8) öszszekötó járatokat két végállásban felváltva
2. 2Q lezáró axiálisan elmozdítható szeleptest (40) van elrendezve, továbbá a szeleptest (40) furatában axiálisan elmozdítható, tömítetten megvezetett vezérlótolattyú (39) van elrendezve, amelynek axiális mérete nagyobb,

   25 mint a szeleptesté (40), valamint a vezérlótolattyúhoz (39) azt a válaszfalhoz (10) képest semleges helyzetbe késztető rugó (46) van társítva.

   2. Az 1. igénypont szerinti szelep, azzal
3. 3Q jellemezve, hogy a vezérlótolattyú (39) végein a szeleptestnek (40) felváltva nekitámaszkodó peremek (45) vannak.

   3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti szelep, azzal jellemezve, hogy a vezérlótolattyú

   35 (39) mindkét végéhez egy-egy spirális rugú (46) van társítva, és a rugók (46) a válaszfalon (10) vannak elrendezve.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti szelep, azzal jellemezve, hogy a vezér40 lőtolattyún (39) két 0 gyűrű (44) van elrendezve, amelyek a szeleptestben (40) levő furathoz tömitetten és súrlódóan kapcsolódnak.
5. 5. A 4. igénypont szerinti szelep, azzal jellemezve, hogy a szeleptestben (40) levő

   45 furat mindkét végén egy-egy kismértékben megnövelt átmérőjű és a két 0 gyűrű (44) egyikével együttműködő szakasz (47) van.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti szelep, azzal jellemezve, hogy a szelep50 test (40) végein a szeleptestet (40) axiálisan megvezető és kisebb átmérőjű és a válaszfal (10) megfelelő nyilasaival együttműködő hengerek vannak, és a hengereken levegőt áteresztő hornyok (42) vannak kialakítva.

   55 7. A 6. igénypont szerinti szelep, azzal jellemezve, hogy a szeleptesten (40) a kisebb átmérőjű hengerekhez való átmeneteknél az üreg (41) kúpos felületével tömítést képező 0 gyűrűk (43) vannak elrendezve.