HU197855B - Process for producing chlorothioformiates in charged tube-nest reactors - Google Patents

Description

A találmány tárgya javított eljárás klór-tioformiátok csőköteges készülékben történő előállítására, amely készülék számos, függőleges elrendezésű, töltetes csövet tartalmaz. Az ilyen edényben lefolytatott eljárás eredménye a találmány szerint akkor javul, ha a készülékbe betáplált anyag legalább egy folyékony, és a kapott termék legalább egy folyékony és legalább égy gáznemü komponenst tartalmaz. A gáznemű termék lehet a betáplált gáz egy része, lehet a betáplált folyadékban oldott gáz, amelyet gőz állapotban nyertek ki a készülékből, a betáplált folyadék is gőzzé alakulhat az eljárás folyamán, Jővábbá lehet a betáplált folyadék kémiai 'reakciójából, illetve annak és egy betáplált reaktánsnak a reakciójából származó gáz is. Hasonlóképpen, a folyékony termék lehet a betáplált folyadék egy része, amely például nem reagált el a készülékben, vagy a betáplált folyadék és egy másik reaktáns egymásra hatásából származó folyékony anyag.

Az ilyen, általában töltetes, csőköteges reaktorban végrehajtott eljárások exotermek vagy endotermek, mint például a szénhidrogén-reformálás, ciklizálás, dehidrogénezés, kéníelenítés és dehidratálás. A töltet egy. vagy több katalizátort tartalmazhat a reakció megkönnyítésére.

Hőközlés, illetve hőelvezetés a csövekhez, illetve csövektől a csöveket körülvevő köpenyben alkalmazott hőközlő gáz, illetve folyadék segítségével lehetséges.

Töltetes, függőleges elrendezésű csövekben végrehajtott ilyen eljárásokat általában az 1. és 2. ábrán bemutatott két üzemmód valamelyikének alkalmazásával végezték.

így például a 4 119 659 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás és a 28 09 776 számú NSZK-beli nyilvánosságrahozatali irat az 1. vagy 2. ábrán bemutatott készülékben végzett eljárást ismertet RSCOC1 általános képletű klór-tioformiátok előállítására, a képletben R jelentése alkilcsoport, cikloalkil- vagy cikloalkil-metíl-csoport, alkenilcsoport, fenilcsoport, klóratommal helyettesített fenilcsoport, benzilcsoport vagy klór-alkil-csoport.

Az 1. ábra szerint a folyadék-betáplálás az 1. nyíl mentén történt a 2. sz. reaktorba vagy edénybe, amely 3. számmal jelölt, függőleges elrendezésű töltetes csöveket tartalmaz. Az adott esetben egyéb anyagokat is tartalmazó betáplált folyadékot fölülről lefelé áramoltatják át a töltetes csöveken, és a termék elvétel (folyadék és gáz) a 2. sz. edény alján a 4. vonal mentén történt. A 4. vonal mentén távozó folyadék és gázalakú termékeket további műveletnek vetik alá. Az 1. ábrán szemléltetett példa szerint a 4. vonal mentén távozó folyadék és gáz az 5. sz. folyadék/ /gáz leválasztóba kerül, amelyből a gázalakú terméket a 6., a folyékony terméket a 7. vonal mentén távolítják el.

·)

A 2. ábra az ilyen eljárásoknál alkalmazott másik üzemmódot mutatja be. Ennél a módszernél a legalább egy folyadékot tartalmazó kiindulási anyagot a 10. vonal mentén táplálják be a 11, számú reaktorba vagy edénybe, amely a 12. számmal jelölt függőleges elrendezésű töltetes csöveket tartalmazza. A betáplált anyagot alulról fölfelé áramoltatják a 12. csöveken át és a termék elvétel az edény fölső részén a 13. nyíl mentén történik. Mint az 1. ábra esetén, úgy itt is a 13. nyíl mentén eltávolított terméket további műveletnek vetik alá, például a 14. sz. folyadék/gáz leválasztóba vezetik, ahonnan a gáznemű terméket a 15., a folyékony terméket a 16. vonal mentén lávolítják el.

A 2. ábrán bemutatott üzemmódot például a 3 230 055. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás ismerteti, amelyben egy berendezést és eljárást írnak le, melyben folyamatosan érintkeztetnek gázt és folyadékot előre meghatározott arányban, főként folyadék-gáz fázisú kémiai reakciók lefolytatása céljából.

Egy másik ilyen típusú eljárást a4 119659 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás ismertet, mely szerint egy sor klór-tioformiát előállításmódját ismertetik foszgén és a megfelelő merkaptán reakciója útján.

Az 1. és 2. ábrákon bemutatott üzemmódokkal lefolytatott eljárások hátránya az egyenlőtlen eloszlás (és reakció) az edény különböző csöveiben, valamint a jó hőátadás hiánya (akár hőközlés, akár hőelvonás a csövekben, illetve a csövekből).

Például, ha az 1. ábra szerinti üzemmóddal, lefelé áramoltatott rendszerben dolgozunk és a termékelvétel az edény alján történik, akkor a gázképződés következtében a csövek miniatűr csepegtető-ágyas reaktorként működnek. Ez a kívántnál kevésbé hatékony hőátadást eredményez a csövekben, illetve csövekből. Továbbá a folyadék bevezetés helyéhez közelebb levő csövekbe, illetve azokon lefelé sokkal gyorsabban fog áramlani a folyadék, mint a beömlő nyílástól távolabbi csövekben. Emiatt az egyes csövekben a reakciófeltételek nem egyformák és egyes csövek jobban leterheltek, mint a többiek. A csövekkel, illetve a csövekből való hőátadás hasonlóan egyenlőtlen, és általában kevésbé hatékony. A reakció rosszul tartható kézben, a kitermelés csökkenhet és/vagy nem kívánt melléktermékek képződhetnek.

Ezenkívül, ha a lefolytatni kívánt eljárás viszonylag hosszú reakcióidő alatt játszódik le, a reaktánsok túl gyorsan haladnak át a csöveken és a reakció nem lesz teljes.

Ha a 2. ábrán feltüntetett módon folytatjuk le az eljárást, azaz a folyaék-betáplálás alul, illetve a folyékony és gáznemmü termékek elvétele az edény tetején történik, akkor az eredmény az előzőnél jobb. Azonban még így is egyenlőtlen a csövek terhelése az edényen belül. Ha valamilyen okból a reakció-2197855 sebesség csőről-csőre változik, akkor a reakció-egyensúly folborulhat. A nagyobb reakcióterhelésű csövekben legnagyobb a gázfejlődés, s ezekben lesz a legkisebb a nyomás-esés, mely az egyes csövekben levő gáz:folyadék arányától függ. Emiatt több betáplált anyag fog átáramolni azokon a csöveken, melyekben gyorsabb a gázfejlődés és emelkedik a hőmérséklet, és a kisebb nyomás-esés miatt a folyadék-betáplálás ezekben a csövekben gyorsabb lesz, mint a többiekben. Ez azt eredményezheti, hogy az egyes csövekben az áramlási sebesség tág határok közt változhat, míg másokban a nulla felé tendál vagy negatív áramlási sebesség (azaz a folyadék inkább lefelé mint fölfelé halad) adódik.

A korábbi eljárások bármely típusa esetében az anyageloszlás és -áramlás egyenlőtlen a csövekben, és a kívánatosnál alacsonyabb konverzióval képződik a folyékony betáplált anyagból a kívánt termék, és esetleg megnő a nem kívánatos melléktermékek aránya. Nehéz a hőmérséklet és a csövekbe, illetve csövekből való hőátadás kézbentartása. A hőmérséklet csövenként változhat, s ez kihat az eljárás egészének hatékonyságára és hőhasznosítására. Ha a kérdéses eljárás hőmérséklet-érzékeny, nem kívánt vagy kedvezőtlen üzemeltetési eredmények fordulhatnak elő.

A jelen találmány célja tehát javított eljárás klór-tioformiátok előállítása függőleges elrendezésű, töltetes csöveket tartalmazó edényben vagy reaktorban való lefolytatására, amikor is folyadékot táplálunk be az edénybe, melyből legalább egy folyékony és legalább egy gáznemű terméket nyerünk ki, amely eljárás stabilis és egyenletes anyageloszlás, valamint az egyenletes hőátadás tekintetében hoz javulást a korábbihoz képest.

A találmány folyékony halmazállapotú klór-tioformiátok előállítására vonatkozik folyékony merkaptánnak foszgénnel való reagáltatása útján, amikor is gáznemű termékként sósavgázt és adott esetben foszgént nyerünk oly módon, hogy

a) a folyadék-betáplálást a reakcióedényben levő csövek felső vége fölött végezzük,

b) a gázalakú terméket az edény felső részén, a csövek felső vége fölött távolítjuk el, és

c) a folyékony termék elvételét az edény alján, szabályozott módon úgy végezzük, hogy a folyadék-szint az edényben mindenütt a csövek felső v.ége fölött legyen.

A találmány szerinti eljárást szemléltető rajzokat a következőkben röviden ismertetjük:

Az 1. ábra az ismert eljárás folyamatábráját mutatja, amelyben lefelé áramoltatásos üzemmódot alkalmaznak.

A 2. ábra egy másik ismert eljárás folyamatábráját mutatja, amelyben felfelé áramoltatásos üzemmódot alkalmaznak.

A 3. ábra a találmány szerinti eljárás egy általánosított módját mutatja be vázlatosan.

A 4. ábra a találmány szerinti eljárás egyik kiviteli módját szemlélteti vázlatosan.

Az 5. ábra a találmány szerinti eljárás egy másik kiviteli módját szemlélteti vázlatosan

A 6. ábra a találmány szerinti eljárás egy részletesebben vázolt módját mutatja, amely üzemmód folyékony klór-tioformiátoknak folyékony merkaptánok és foszgén reakciója útján történő előállítására alkalmas.

A találmány szerinti eljárást részletesebben a 3—6. ábrákon való hivatkozással a következőkben ismertetjük.

Az eljárást függőlegesen elhelyezett edényben vagy reaktorban, amelyet általánosan

21. számmal jelölünk, folytatjuk le. A 21. edény felső részében egy 23. jelű folyadék/ /gáz leválasztó zóna van. Az edényben a 22. jelű függőleges elrendezésű csöveket alsó és felső csőrácsok rögzítik 22a. és 22b. jelzéssel. A csövek fentről lefelé szemcsés, szilárd anyaggal vannak megtöltve. Ha a kémiai eljáráshoz katalizátor alkalmazása is szükséges, a szemcsés anyag a katalitikus anyagot is tartalmazhatja akár önmagában, akár inért szemcsés hordozóra felvitt formában. Ha az eljárás katalizátor nélkül is lefolytatható, akko'· a szemcsés anyag valamely iners töltet, amely valamely egyéb úton járul hozzá a reakció lefolytatásához, így például töltőanyag, adszorbens, abszorbens, ioncserélő gyanta, stb. lehet.

A folyadékot, amely lehet egykomponensü, vagy lehet egy vagy több folyadék keveréke egy vagy több gáznemű anyaggal, a 21. edény felső részén a 20. jelű nyíl mentén, a 22a. jelű felső csőrács fölött tápláljuk be. A folyadékot egyéb más betáplált anyagokkal együtt a

22. jelű töltött csöveken át lefelé áramoltatjuk. A folyékony terméket, amely az eredetileg betáplált folyadék egy részét is tartalmazhatja, vagy amely a töltetes csövekben kémiai reakció folytán képződött, vagy amely két vagy több ilyen folyadék keveréke, az edény alján, a 22b. jelű alsó csőrács alatt távolítjuk el a 25. csövön át, amely egy 26. jelű függőleges felszálló ágat is tartalmaz.

A folyadékot ezután a 25. csövön át egy 27. jelű lefelé áramoltatásos rendszerű edénybe vezetjük további feldolgozásra, amely lehet egy újabb reakció, vagy a folyékony termékek elválasztása. A kívánt folyékony végtermék elvétele a 28. jelzésű vonal mentén történik.

A gáznemü termék — amely lehet a tápfolyadékkal együtt eredetileg bevezetett gáz egy része (például a folyadékban oltott állapotban), vagy egy elpárologtatott folyadék, melyet a 20. jelű nyíl mentén juttattunk a készülékbe, vagy egy olyan gáznemű anyag, amely a reakció során fejlődött a 22. jelű töltetes csövekben, vagy a fentiekben említettek közül kettőnek vagy többnek a keveréke — a 21. számú reaktor felső részén, a 24. jelű vonal mentén távozik a készülékből, és kívánt 3

-3197855 esetben lefelé áramoltatással visszavezethető a folyamatba. A gázt előnyösen a folyadék beömlő nyílás(ok) fölött vezetjük el a készülékből.

Az eljárás egy előnyös foganatosítási módja szerint folyamatos üzemeltetéssel dolgozunk, azaz a 20. vonal mentén a folyadék betáplálás, a 25. vonal mentén a folyadék elvétel és a 24. vonal mentén a gáz-elvétel folyamatosan történik. Azonban az eljárás szakaszos üzemmódban is lefolytatható.

Az eljárást- folyadék-fázisban, a 22-es töltetes csöveket folyadékkal egyenletesen megtöltve, azaz a reaktort folyadékkal elárasztva folytatjuk le, és a gáznemű termék fék)-et, — akár az eredetileg betáplált, akár a reakcióban fejlődött gázról van szó — a folyadékon át felfelé áramoltatjuk és az edény legtetején vezetjük el. A folyadékszintet az egész edényben a felső csövégek fölötti szinten tartjuk, hogy a csövek mindig tele legyenek folyadékkal.

A 25. vonal mentén történő folyadék-elvételt úgy szabályozzuk, hogy a készülékben lévő folyadék megfelelő ellennyomás alatt legyen ahhoz, hogy az a folyadékot a 22. jelű csövek felső vége fölé történő túlfolyásra és a 22a jelű csőrács hézagának kitöltésére kényszerítse. Ugyanez az ellennyomás okozza, hogy a gáznemü termék a csövekben felfelé áramlik, ahelyett, hogy a folyadékkal szemben lefelé áramlanak, mint az 1. ábrán bemutatott ismert eljárás esetében. A folyadék beömlőnyílás, melyen át a folyadék a 20. jelű csőbe jut, lehet a 21. edény felső részében levő folyadék szintje alatt vagy fölött. A legjobb eloszlást biztosító előnyös megoldás az, ha a 20. csőben levő folyadékot az edény felső részén körkörösen elhelyezett több beömlőnyíláson át vezetjük be az edénybe a felső csőrács fölötti részen. A 25. vonal mentén történő folyadék-elvétel többféleképpen is szabályozható, beleértve például a csőlira-szerü folyadékzárakat, vagy előnyösen a 25-ös vezetékbe beiktatott szabályzott felszállóágat. A 25-ös vezetékben történő folyadékelvétel szabályozását előnyösen úgy oldjuk meg, hogy a 21. edény felső részén, a felső csőrács fölött egy vagy több szintjelző jelzi, a folyadék-szintet, és ennek megfelelően változik a folyadék-elvétel. Egy megoldás szerint a szintjelzésre válaszként computer szabályozza automatikusan a folyadék-elvételt. A szabályozás megoldható szokványos áramlás szabályozókkal, beleértve a csőlira-szerű folyadékzárakat, vagy szelepekkel, stb., amelyeket a 25. csőbe iktatunk be.

A szabályozás egy másik lehetséges módja az, hogy a folyamatot úgy állítjuk be, hogy a 26-os felszálló ágban levő folyékony termék sűrűségének és a folyadékoszlop magasságának sorozata azonos legyen a 22-es csövekben levő folyadék sűrűségének és magasságának szorzatával. Ha egyszer egy adott reakcióra stacionárius állapotban ezt az egyen4 súlyt beállították, akkor a szintszabályozás elektromps vagy mechanikus eszközök nélkül is megoldható. A 22-es csövekben levő folyadék sűrűségét (d,) és a 25-ös ágban levő folyadék sűrűségét (d₂) valamely szokásos módszerrel megmérik, vagy azt adott magasság esetén mért nyomás-különbségből kiszámolják, majd a 22-es csőben a folyadék magasságát (h,) lemérik és a felszálló ágban levő folyadék magasságát (h₂) a h,d| = h₂d₂ egyenletnek megfelelőegyensúlyi értékre állítják be.

Egy hasonló megoldás, melynél egy 27 számú egységet is alkalmaznak lefelé áramoltatásos üzemmódban, az 5. ábrán látható. Itt a 26. felszálló ág, a 27. egység és a 29. számú föl yadék-el vétel i cső összmagasságát (hj kell tekintetbe venni és az egyenletnek megfelelő egyensúlyi értékre állítani.

A folyamatos eljárás beindításakor a 20-as vezetéken folyadékot bocsátunk a készülékbe és a 25-ös csőágban az elvételt úgy állítjuk be, hogy az edényben a folyadékszínt a felső csőrács fölött legyen. Ha ez megtörtént, akkor indítható be a reakció vagy egyéb művelet, például emelhető a hőmérséklet a reaktorban, vagy betáplálható a másik reaktáns.

A szabályzott folyadékfelvétel egyrészt azt eredményezi, hogy a csövek mindig folyadék alatt vannak, biztosítva ezáltal az egyenletes áramlást, másrészt a keletkező gázt a csövekben felfelé, a 24-es vonal irányában történő áramlásra, s nem pedig a folyadékkal együtt a 25-ös vonal irányában töiténő áramlásra készteti. Ez a szabályzás és az ennek következtében fölfelé irányuló gázáramlás sokkal egyenletesebb és intenzívebb folyadék-gáz elegyedést, majd a kettő jobb elválaszthatóságát eredményezi a 21-es készülékben, lehetővé téve a folyékony és gáznemü termékek szeparált elvételét a reaktorból. További előny, hogy a csőzóna egészében jó hőátadás biztosítható.

Folyékony klór-tioformiátoknak folyékony merkaptán és foszgén (amely lehet gáz- vagy cseppfolyós halmazállapotú) reagáltatása útján történő előállítását a 6. ábra szemléleti.

A találmány szerinti eljárással előállítani kívánt klór-tioformiátok az RSCOC1 általános képlettel jellemezhetők, amely képletben

R alkilcsoportot, cikloalkil- vagy cikloalkil-metil-csoportot, alkenilcsoportot, adott esetben klóratommal helyettesített fenilvagy benzilcsoportot, vagy klór-alkil-csoportot jelent.

Ilyen vegyületeknek merkaptánok és foszgén reagáltatása útján történő előállítását és eljárási paramétereit a 4 119 659 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás ismerteti. Ezt az eljárást etil-(klór-tioformiát)-nak etil-merkaptán és foszgén reagáltatása útján történő előállításával szemléltetjük, azonban az eljárás a megfelelő

-4197855 merkaptán alkalmazásával bármely, a fent felsorolt klór-tioformiát előállítására is alkaimas.

A betáplálást, amely etil-merkaptán és foszgén (előnyösen folyékony állapotban) és adott esetben a későbbiekben ismertetésre kerülő, a folyamatba visszavezetett folyadék, a 20-as csövön át juttatjuk a 21. jelű hengeres alakú reaktor felső részébe, amely készülékben a 22. jelű függőleges elrendezésű csőköteget egy 22a jelzésű felső, és egy 22b jelzésű alsó csőrács rögzíti, A 22. csövek töltete aktív-szén katalizátor, amely megfelelő szemcseméretű ahhoz, hogy minden egyes cső miniatűr töltött ágyas reaktorként működjön.

A folyadékot a 21-es reaktor 23. jelű felső részébe, a 20. nyíl irányában a felső csőrács fölött juttatjuk be, előnyösen több, a reaktorban körkörösen elhelyezkedő beömlő nyíláson keresztül. A folyadékot lefelé áramoltatjuk a csövekben, miközben a folyadék-szintet a 21. reaktor felső részében a 22. csövek felső vége és a 22a jelű felső csőrács fölött tartjuk. A töltött csövekben a merkaptán és foszgén cseppfolyós etil-(klór-tioformiát)-tá és sósavgázzá reagál és a csövekben a foszgén részben gőzzé alakul. A gáznemű termék, vagy termékek a 22. csövekben a 23. jelű, gőz/folyadék leválasztó zónán át fölfelé haladnak és a reaktor legtetején, a 24. nyíl mentén hagyják el a reaktort. Ezeket a gázalakú termékeket ezután lefelé áramoltatják további műveletek, így a reakcióban keletkezett hidrogén-klorid és foszgén kinyerése, illetve gázemisszió ellenőrzése céljából.

A 21. reaktort 0 és 70°C közötti, célszerűen 0 és 50°C közötti átlagos kimeneti hőmérsékleten tartjuk. Legelőnyösebb azonban az 50 és 65°C közötti kimeneti és a 15 és 40°C közötti bemeneti hőmérséklet.

A túlnyomás 0 és 1034 kPa közötti, célszerűen 0 és 344,7 kPa közötti, előnyösen 206,8 és 248,2 kPa közötti lehet.

A folyékony termék főtömege etil-(klór-tioformiát), valamint kevés elreagálatlan kiindulási anyag és kismennyiségű melléktermék, például dietii-diszuIfid. Ezeket a 21. reaktor alján a 25. vonal mentén távolítjuk el a reaktorból. A folyadék-elvonás sebességét például folyadék-szint szabályozás útján vagy a 26-os felszálló ág magasságának olyan mértékre való beállításával szabályozzuk, hogy megfelelő ellennyomást biztosítson ahhoz, hogy a reaktorban a folyadék az összes csövek felső végét ellepje. A folyékony termékeket a lefelé áramoltatás! rendszerben működő 27 számú készülékbe vezetjük. Ha a konverzió nem teljes, azaz jelentős menynyiségű elreagálatlan kiindulási anyag van a 26.vezetéken át áramló folyadékban, akkor a 27. készülék második reaktorként is üzemeltethető etil-merkaptán és foszgén további reagáltatásával, mint azt a 4 119 659 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás ismerteti. A termékeket a 28. nyíl irányában lefelé áramoltatással távolítjuk el leválasztás vagy további kezelés céljából. Ha viszont a konverzió teljesnek tekinthető, akkor a 27. berendezést szeparátorként üzemeltethetjük, melyben az etil-(klór-tioformiát)-ot elválasztjuk a kisérő anyagoktól. A kisérő anyagokat elsősorban a reagálatlan foszgént és/vagy etil-merkaptánt a 29-es vonal mentén vezetjük el és recirkuláltatjuk a 20. jelzésű folyadéktáphoz.

A találmány szerinti eljárást közelebbről a következő példákkal szemléletjük.

1. példa (28 09 776 sz. NSZK-beli nyivánosságrahozatali iratban szereplő eljárás szemléltetésére)

A 2. ábrán bemutatott reaktort alkalmazzuk, mely napi 16785 kg etil-(klór-tioformiát) előállítására alkalmas. A reaktor csőköteges, felfelé áramoltatási rendszerben működő készülék, amelynek csöveit aktív szén katalizátorral töltjük meg.

A 2. ábrán all. jelzésnek megfelelő reaktorba 10,16 kmól/óra sebességgel foszgént és 9,25 kmól/óra sebességgel etil-merkaptánt táplálunk be. A reaktort 15—40°C bemeneti és 50—65°C kimeneti hőmérsékleten és 206,8 és 248,2 kPa közötti kimeneti túlnyomáson üzemeltetjük. Az etil-merkaptánra számított konverzió 60%-os. A termék a reagálatlan nyersanyagok eltávolítása után 98%-os tisztaságú, és 1 t% dietil-diszulfid és 1 t% dietil-ditiokarbonát szennyezést tartalmaz.

2. példa

A 3. ábrán bemutatott reaktort alkalmazzuk a találmány szerinti eljárásra. Ez a reaktor ugyannyi és ugyanolyan méretű csövet és azonos mennyiségű aktív szén katalizátort tartalmaz, mint az 1. példában alkalmazott készülék. A reaktor kapacitása azonban napi 25 855 kg etil-(klór-tioformiát). A reaktort lefelé áramoltatással, a folyadék-szintnek a felső csővégek fölött tartásával működtetjük.

A 3. ábrán 21. jelzésnek megfelelő reaktorba 10,16 kmól/óra sebességgel foszgént és 9,25 kmól/óra sebességgel etil-merkaptánt táplálunk be. A reaktort 15—40°C bemeneti és 50—65°C kimeneti hőmérsékleten és 206,8 és 248,2 kPa közötti kimeneti túlnyomáson üzemeltetjük.

Az etil-merkaptánra számított konverzió 99%-os. A termék a reagálatlan nyersanyagok eltávolítása után98t%-os tisztaságú és 0,5t% dietil-diszulfidot és 1 t%-nál kevesebb dietil-ditiokarbonátot tartalmaz.

3. példa

A 6. ábrán bemutatott két-reaktoros rendszert alkalmazzuk, amelynek napi termelési kapacitása 77 565 kg etil-(klór-tioformiát). Az első reaktor egy csöves, lefelé áramoltatású rendszerű készülék, melyben az aktív szénnel töltött csövek felső vége fölött van a folyadék-nívó. A második reaktor egy szén-katalizátor ágyat tartalmazó reaktor, melyet felfelé áramoltafásos módszerrel üzemeltetünk.

-5197855

Az első reaktorba, melyet a 6. ábrán 21. számmal jelöltünk, 30,48 kmól/óra sebességgel foszgént és 27,76 kmól/óra sebességgel etil-merkaptánt táplálunk be.

A reaktort 15—40°C-os bemeneti és 55— 65°C-os kimeneti hőmérsékleten és 206,8 és 248,2 kPa közötti kimeneti túlnyomással üzemeltetjük. Az első reaktorból távozó reakciótermékeket a 27. számú második reaktorba alul tápláljuk be egy reci rku Iá Itatott eleggyel együtt, amely így 14,56 kmól/óra foszgén, 6,39 kmól/óra etil-(klór-tioformiát) adagolási sebességének felel meg. A második reaktort 18—26°C bemeneti, 33—49°C kimeneti hőmérsékleten és 165,5—193,1 kPa kimeneti túlnyomással üzemeltetjük.

Az etil-merkaptánra számított etil-(klórtioformiát) konverzió 94%-os. Atermék98t%-os tisztaságú, és szennyezésként 0,5 t% dietiI-diszulfidőt és 1 t%-nál kevesebb dietil-ditiokarbonátot tartalmaz,

A többi eljárások hasonló módon végezhetők; az eljárás adaptálása és megfelelő módosítása a szakember számára nyilvánvaló.

Claims (4)

1. Eljárás az RSCOC1 általános képletű klór-tioformiátok előállítására — a képletben R jelentése alkilcsoport, cikloalkil- vagy cikloalkil-metil-csoport, alkenilcsoport, fenilcsoport, klóratommal helyettesített fenilcsoport, benzilcsoport vagy klór-alkil-csoport — RSH általános képletű merkaptán — a képletben R a fenti jelentésű — íoszgénnel való reagáltatásával, függőleges elrendezésű, aktív szén katalizátorral töltött csöveket tartalmazó készülékben, 15°C és 65°C közötti hőmérsékleten és 207 és 249 kPa közötti nyo5 máson, azzal jellemezve, hogy

a) a merkaptánt és a foszgént tartalmazó folyadékot a csövek felső vége fölött tápláljuk be a készülékbe,

b) a reakció során keletkező hidrogén-klo10 ridot és adott esetben foszgént tartalmazó gáznemű terméket a készülék felső részén, a csövek felső vége fölött távolítjuk el és

c) a klór-tioformiátot tartalmazó folyékony terméket a készülék alján szabályozott mó15 dón úgy távolítjuk el, hogy a folyadékszintet a készülék belsejében lényegében mindenütt a csövek felső vége fölött tartsuk, és adott esetben az eltávolított folyékony terméket a reagálatlan folyékony kiindulási

20 anyagtól elválasztjuk és a reagálatlan kiindulási anyagot visszavezetjük a készülékbe.

2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a c) lépésben a folyadékelvételt a készülék felső részén a

25 csővégek fölött elhelyezett szintjelző érzékelője által kibocsátott jelek segítségével szabályozzuk.

3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jel30 lemezve, hogy a c) lépésben a folyadékelvételt a folyékony terméknek egy felszálló függőleges cső-ágon való átfolyatásával úgy szabályozzuk, hogy a cső-ág előre meghatározott magassága olyan legyen, mely min35 denütt a készülékben csak a felső csővégek fölötti folyadék-szintet teszi lehetővé.

4 lap rajz, 6 ábra