HU197556B - Process for producing liquides containing hydrocarbons from biomass - Google Patents

Process for producing liquides containing hydrocarbons from biomass Download PDF

Info

Publication number
HU197556B
HU197556B HU861862A HU186286A HU197556B HU 197556 B HU197556 B HU 197556B HU 861862 A HU861862 A HU 861862A HU 186286 A HU186286 A HU 186286A HU 197556 B HU197556 B HU 197556B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
biomass
reaction space
reaction
liquid
fluid
Prior art date
Application number
HU861862A
Other languages
English (en)
Other versions
HUT42798A (en
Inventor
Johannes H Annee
Herman P Ruyter
Original Assignee
Shell Int Research
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Shell Int Research filed Critical Shell Int Research
Publication of HUT42798A publication Critical patent/HUT42798A/hu
Publication of HU197556B publication Critical patent/HU197556B/hu

Links

Classifications

    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10L—FUELS NOT OTHERWISE PROVIDED FOR; NATURAL GAS; SYNTHETIC NATURAL GAS OBTAINED BY PROCESSES NOT COVERED BY SUBCLASSES C10G, C10K; LIQUEFIED PETROLEUM GAS; ADDING MATERIALS TO FUELS OR FIRES TO REDUCE SMOKE OR UNDESIRABLE DEPOSITS OR TO FACILITATE SOOT REMOVAL; FIRELIGHTERS
    • C10L9/00—Treating solid fuels to improve their combustion
    • C10L9/08—Treating solid fuels to improve their combustion by heat treatments, e.g. calcining
    • C10L9/086—Hydrothermal carbonization
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10G—CRACKING HYDROCARBON OILS; PRODUCTION OF LIQUID HYDROCARBON MIXTURES, e.g. BY DESTRUCTIVE HYDROGENATION, OLIGOMERISATION, POLYMERISATION; RECOVERY OF HYDROCARBON OILS FROM OIL-SHALE, OIL-SAND, OR GASES; REFINING MIXTURES MAINLY CONSISTING OF HYDROCARBONS; REFORMING OF NAPHTHA; MINERAL WAXES
    • C10G1/00—Production of liquid hydrocarbon mixtures from oil-shale, oil-sand, or non-melting solid carbonaceous or similar materials, e.g. wood, coal
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10G—CRACKING HYDROCARBON OILS; PRODUCTION OF LIQUID HYDROCARBON MIXTURES, e.g. BY DESTRUCTIVE HYDROGENATION, OLIGOMERISATION, POLYMERISATION; RECOVERY OF HYDROCARBON OILS FROM OIL-SHALE, OIL-SAND, OR GASES; REFINING MIXTURES MAINLY CONSISTING OF HYDROCARBONS; REFORMING OF NAPHTHA; MINERAL WAXES
    • C10G1/00—Production of liquid hydrocarbon mixtures from oil-shale, oil-sand, or non-melting solid carbonaceous or similar materials, e.g. wood, coal
    • C10G1/02—Production of liquid hydrocarbon mixtures from oil-shale, oil-sand, or non-melting solid carbonaceous or similar materials, e.g. wood, coal by distillation

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Oil, Petroleum & Natural Gas (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Wood Science & Technology (AREA)
  • General Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Combustion & Propulsion (AREA)
  • Physics & Mathematics (AREA)
  • Thermal Sciences (AREA)
  • Production Of Liquid Hydrocarbon Mixture For Refining Petroleum (AREA)
  • Processing Of Solid Wastes (AREA)
  • Preparation Of Compounds By Using Micro-Organisms (AREA)
  • Micro-Organisms Or Cultivation Processes Thereof (AREA)
  • Organic Low-Molecular-Weight Compounds And Preparation Thereof (AREA)
  • Peptides Or Proteins (AREA)
  • Medicines Containing Antibodies Or Antigens For Use As Internal Diagnostic Agents (AREA)

Description

A találmány tárgya eljárás szénhidrogéntartalmú folyadék biomasszából való előállítására. A találmány körébe tartoznak az ilyen módon előállított szénhidrogéntartalmú folyadékok is.
Egyre növekszik az igény helyben elérhető forrásokból előállítható, folyékony üzemanyagok és (petrolkémiai) nyersanyagok iránt — különösen azokban a fejlődő országokban, amelyek olaj- és gázkészlete csekély. Ez a növekvő igény vezetett olyan eljárások kidolgozásához, amelyek útján különböző eredetű biomasszák cseppfolyós, gázalakú és/vagy szilárd termékekké alakíthatók. A biomassza általában 50%-ig, sőt 60 %-ig terjedő tömegben oxigént tartalmaz a szénen és hidrogénen kívül. Eredetétől függően a biomasszában egyéb . elemek — például kén, nitrogénés/vagy foszfor — is jelen lehetnek. Célszerű és előnyös az ilyen, magas oxigéntartalmú biomassza redukciója (tehát az oxigén/szén hányados lényeges csökkentése) hasznos termékek előállítása céljából.
Egyes eljárások során szénhidrogéntartalmú folyadék állítható elő hidrogén hozzáadása nélkül; ez azért kívánatos, mert a hidrogén előállítása igen költséges, és bonyolult berendezést igényel. Ismeretes például a 3 298 928 számú egyesült államokbeli szabadalmi leírásból, hogy lignocellulózt tartalmazó nyersanyag — különösen fa — hasznos lebontási termékekké alakítható át olyan pirolitikus eljárás segítségével, amelynek során a lígnocellulóz-részecskéket és a vivőgázt — amely lehet nitrogén, szén-dioxid, gőz vagy az eljárás gázterméke — egy magas, 315— 815°C, előnyösen 371—593°C hőmérsékletű — pirolízis-zónán vezetjük át nagy sebességgel úgy, hogy a részecskék ebben a magas hőmérsékletű övezetben legfeljebb 30 másodpercig, előnyösen legfeljebb 10 másodpercig tartózkodnak, hogy így a szén-monoxid és egyéb nemkívánt végtermékek képződését minimálisra .csökkentsük. Ennek az eljárásnak egy hátránya abban áll, hogy végrehajtása során nagy gázsebesség szükséges. Az eljárásnak még lényegesebb hátránya, hogy a pirrolízistermékek oxigéntartalma még mindig igen magas marad.
A találmány célja olyan eljárás kidolgozása, amellyel biomasszából alacsony oxigéntartalmú szénhidrogéntartalmú folyadék állítható elő magas hozammal, lehetőleg hidrogén felhasználása nélkül.
Azt találtuk; hogy az oxigén hidrogén hozzáadása nélkül eltávolítható, és a kívánt, szénhidrogéntartalmú folyadék magas hozammal kapható, úgy, hogy a biomasszát víz jelenlétében olyan reakciótérbe tápláljuk, amelynek hőmérséklete legalább 300 °C, olyan nyomáson, amely a víz-gőz parciális nyomásánál magasabb a fennálló hőmérsékleten, és a biomasszát több mint 30 másodpercig a reakciótérben tartjuk. Meglepő módon, az oxigén ezáltal gyorsan és nagyon szelektíven eltávolítható szén-dioxid alakjában, mérsékelt reakcióhőmérsékleten. Azt találtuk továbbá, hogy a szilárd részek a reakciótérből kilépő fluid anyagból elkülöníthetők úgy, hogy közben a megmaradó fluid anyagot egyetlen fázisban megtartjuk, s ez lényegesen hatékonyabbá teszi a szilárd részek elkülönítését, mint abban az esetben, ha a szilárd részek elkülönítése háromfázisú (gáz-folyadék-sziiárd) rendszerből történik.
Mindezek alapján a találmány tárgya eljárás szénhidrogéntartalmú folyadék előállítására biomasszából.
A találmány értelmében úgy járunk el, hogy legfeljebb 50 mm szitafinomságú részecskeméretű, adott esetben 7 feletti pH-n, vizes oldatban, szobahőmérsékletnél magasabb hőmérsékleten előkezelt biomasszát víz jelenlétében, a fennálló hőmérsékleten a víz parciális gőznyomásánál magasabb nyomáson legalább 300 °C hőmérsékletű reakciótérbe vezetjük, és a reakciótérben tartjuk 7 alatti pH értéken, 30 másodpercnél hosszabb ideig, majd a reakciótérből kilépő fluid állapotú anyagból elkülönítjük a szilárd részeket, miközben a megmaradó fluid anyagot egyetlen fázisban tartjuk, ezt követően ezt a megmaradó fluid anyagot egy szénhidrogéntartalmú és egy lényegében vizes folyadékra választjuk szét és kívánt esetben a szénhidrogéntartalmú folyadékokat katalizátor jelenlétében hidrogénnel hozzuk érintkezésbe és/vagy a lényegében vizes folyadékot visszavezetjük a reakciótérbe.
Az eljárást a reakciótérben 300°C fölötti hőmérsékleten, előnyösen 320 °C és 380 °C közötti, még előnyösebben 330 °C és 370 °C közötti hőmérséklettartományban hajtjuk végre. Ha a hőmérséklet a reakciótérben lényegesen meghaladja a 380 °C-ot, akkor a nemkívánt, gázalakú melléktermékek képződése fokozódik, és ennek következtében értékes szénhidrogének mennek veszendőbe; ha viszont a hőmérséklet lényegesen alacsonyabb mint 320 °C, még inkább, ha 300 °C-nál is alacsonyabb, akkor a dekarboxilezés és ennek következtében az oxigén eltávolítása a biomassza-nyersanyagból elfogadhatatlanul lelassul. A biomasszának a reakciótérben való tartózkodási ideje 30 percnél kevesebb, a nemkívánt szenesedés elkerülése céljából. A biomasszát a reakciótérben előnyösen átlagosan
1—30 percig, előnyösebben 3—10 percen át tartjuk. A biomasszát a reakciótérben célszerűen 90Xl05-től 300X105 Pa-ig terjedő nyomásnak, előnyösen 150Xl05-től 250X105 Pa-ig terjedő nyomásnak vetjük alá.
A víznek a biomasszához viszonyított tömegaránya a reakciótérben célszerűen Eltel 20:1-ig terjedhet, előnyösen 3:1 és 10:1 között van.
A találmány szerinti eljárás egy előnyös kiviteli alakja során megfigyeltük, hogy kisebb mennyiségű telítetlen (és bomlékony) termék képződik, és a dekarboxilezett termék kevésbé polimerizál, és kevésbé térhálósodik a technika jelenlegi állása szerint ismert pirolitikus 3
-3197556 eljárásokkal összehasonlítva. A viszonylag stabilis, mérsékelten viszkózus folyadéktermékek képződése — amelyet a találmány szerinti eljárás révén elérünk — igen előnyös, mivel az ilyen termékek könnyen tárolhatók vagy szállíthatók; továbbá, ha e termékek katalitikus hidrogénezésnek vetjük alá, akkor kisebb mennyiségű hidrogén szükséges, mint a technika jelenlegi állása szerint ismert, erősen telítetlen termékek esetében, amelyek hidrogénezése ezen felül a polimer melléktermékek képződése következtében a katalizátor gyors inaktiválódását idézi elő.
A találmány szerinti eljárást előnyösen enyhén savas körülmények között hajtjuk végre, azaz a reakciótérben a pH-értéket 7 alatt, előnyösen 2 és 5 között tartjuk. A savas melléktermékek képződése következtében legtöbbnyíre nem szükséges további, savas vegyületek bevitele a reakciótérbe. Egy bizonyos mértékű közömbösítés a nyersanyagnak az első reakciótérbe való bevezetése előtt vagy után akkor lehet szükséges, ha erősen alkálikus jellegű nyersanyagot dolgozunk fel.
A találmány szerinti eljárás céljára nyersanyagként igen különböző, és különböző eredetű biomasszák alkalmazhatók, például: aprított fa (akár kemény-, akár puhafa), levelek, növények, füfélék, szecska, bagasz (kilúgozott cukornád) és egyéb (mezőgazdasági) hulladékok, trágya, kommunális hulladékok, tőzeg és/vagy barnaszén. Előnyösen alkalmazható biomassza a lignocellulóz, faforgács vagy fűrészpor alakjában.
A részecskékből álló biomasszát előnyösen a fluid anyaggal egyidejű áramlással vezethetjük a reakciótéren át, előnyösen lényegében kapcsolódó áramlási körülmények között. Legfeljebb 50 mm, előnyösebben 5 mm (még előnyösebben 3 mm) szita finomságot meg nem haladó biomassza-részecskéket célszerűen vízzel vagy reciklizált, vizes folyadékkal pépesítünk a reakciótérbe való belépés előtt; a részecskeméretnek megfelelően csekélynek kell lennie, hogy a részecskék közötti hőátvitel ne korlátozódjék, különösen azért, mert folyamatos üzemű reaktor alkalmazása — amely állhat egy vagy több reakciótérből — a találmány szerinti eljárás végrehajtása során előnyös.
Egyes esetekben a találmány szerinti eljárás során előnyös lehet a kívánt termékeket tartalmazó fluid anyag elkülönítése a több reakciótérből kilépő szilárd anyagoktól és fluid anyagtól (amelyek valamennyien egy vagy több folyamatos reaktorban lehetnek), és a megmaradó szilárd anyagok és fluid anyag átvitele egy másik reakciótérbe vagy elkülönítő zónába. A fluid anyagnak ez a lépcsőzetes eltávolítása a reakcióterekből előnyös azokban az esetekben, amikor egyes kívánt termékek rövidebb reakcióidő alatt képződnek, m.nt a nyersanyagnak a reakcióterekben való átlagos tartózkodási ideje, és amikor a hosszabb reakcióidők nemkívánt szenesedéshez vezethetnek. Ezzel szemben — 4 a biomassza-nyersanyag összetett természetének tulajdoníthatóan — a kívánt terméknek egy másik része esetleg csak hosszabb reakcióidő után képződik; az ilyen termékek abban a fluid anyagban lesznek jelen, amelyet egy későbbi vagy a végső reakciótérből kilépő fluid anyagból és szilárd részecskékből álló áramból különítünk el.
A találmány szerinti eljárás egyik jellemző vonása szilárd részek elkülönítése abból a fluid anyagból, amelyet egyetlen fázisban tartunk, s ami által lehetővé válik az elkülönítés hatékonysága (a fluid anyag hozama és a hő hasznosítása szempontjából) viszonylag egyszerű kétfázisú (szilárd-gáz fázisú) szeparátorokban ülepítéssel, szűréssel vagy centrifugális erő alkalmazásával. A reakciótérből kilépő fluid anyagból a szilárd részeket előnyösen legalább egy ciklonban vagy a ciklonok sorozatában különítjük el. A találmány egyik előnyös megvalósítási módja szerint azokat a szilárd részeket, amelyeket a reakciótérből kilépő fluid anyagból (például egy ciklon segítségével) elkülönítünk, ezt követően extrakciós kezelésnek vetjük alá, — például olyan, alacsony forráspontú folyadékokkal; amelyeket a fluid anyag további áramlása során elkülönítünk — abból a célból, hogy a szilárd részekben visszamaradó, értékes folyadéktermékek mennyiségét csökkentsük. (Ezek a szilárd részek főleg szénből és ásványi anyagokból állnak.)
Azt a fluid anyagot, amelyet a szilárd részektől elkülönítettünk a fentebb leírt módon, célszerűen folyadékra és gázra választhatjuk el, s ezt a továbbiakban elválasztásnak vethetjük alá. A fluid anyag elválasztását előnyösen legalább két elülönitő zónában végezzük, minden egyes egymást követő zónában alacsonyabb hőmérséklet és nyomás alkalmazásával, ami lehetővé teszi az elkülönített áramoknak a folyamat más szakaszaiba (például a reakciótérbe, a biomasszát pépesítő térbe és/vagy az extrakciós térbe) történő reciklizálását a megfelelő hőmérsékleten és nyomáson; ez energiát takarít meg, amely különben ezeknek a folyadékáramoknak ismételt felmelegítéséhez és/vagy kompressziójához lenne szükséges.
Egy vagy több elkülönítő zónában, előnyösen egy második zónában, egy lényegében vizes folyadékot különítünk el egy lényegében lemvizes folyadéktól, amely utóbbi tartalmazza a kívánt, szénhidrogéntartalmú termékek túlnyomó részét; a biomassza át nem alakult vagy csak részben átalakult komponensei általában egy bizonyos mértékig vízben oldhatók, valószínűleg magas oxigéntartalmuk következtében, s ezért túlnyomórészt a lényegében vizes folyadékban lesznek jelen.
Abból a célból, hogy a találmány szerinti eljárással előállított, lényegében dekarboxilezett folyadéktermékek hozamát növeljük, a lényegében vizes folyadékot — amelyet a reakciótérből kilépő fluid anyagból elkülönítünk — előnyösen recikiizáljuk abból a célból, hogy
-4197556 kombináljuk a biomassza-nyersanyaggal, és így pépnek tekinthető keveréket képezzünk. Az ilyen reciklizálásnak egy további előnye, hogy növeli a hő kihasználását (a vizes folyadék körülbelül 300°C hőmérsékleten, magas nyomáson reciklizálható, és ez csökkenti azt az energiát, amely ahhoz szükséges, hogy a biomassza-nyersanyagot az első reakciótérben fennálló hőmérsékletre hevítsük), csökkenti a vízfogyasztást, és a szennyvízürítést, és jelentős mértékben javítja a biomasszából és a reciklizált vizes folyadékból képzett pép áramlási jellemzőit. A biomasszának és a lényegében vizes, reciklizált folyadéknak a keverékét előnyösen 100—400°C hőmérséklettartományban, lX105-től 300X XlO5 Pa-ig terjedő nyomáson, legelőnyösebben 180—250°C hőmérséklettartományban 20X105-től 30X105 Pa-ig terjedő nyomáson tartjuk 1 —100 perces időtartammal, mielőtt a keveréket az (első) reakciótérbe szivattyúzzuk.
Egyes esetekben viszonylag alacsony víztartalmú, lignocellulózt tartalmazó biomassza (például szárított fa vagy a fa belső része) áll rendelkezésre nyersanyagként (vagy annak egyik komponenseként) a találmány szerinti eljárás céljára: az ilyen biomasszát célszerűen előkezelésnek vetjük alá magasabb hőmérsékleten, valamilyen alkálikus vegyület jelenlétében (például nátrium-karbonát, nátrium-hidrogén-karbonát és/vagy kálcium-karbonát jelenlétében, amelynek előnye, hogy szén-dioxidra bomlik), mielőtt a biomassza pépesítésének céljából valamilyen savas-vizes reciklizált folyadékkal egyesítjük. Ezt az előkezelést célszerűen 50—150°C hőmérsékleten végezhetjük (előnyösen az alkálikus vizes oldat forráspontján), 8—11 pH-értéken, 1 perc vagy ennél több kezelési időtartammal, célszerűen 0,1 órától 10 óráig terjedő időn át, előnyösen 0,5—2 órán át. Ha 8-nál alacsonyabb pH-n dolgozunk, akkor a hozam növekvése csak kevéssé kifejezett (összehasonlítva az alkálikus előkezeléssel); ha viszont a pH
11-nél lényegesen magasabb, akkor nemkívánt mellékreakciók játszódnak le, ez csökkenti a kívánt termékek hozamát, és szükségessé tesz egy további, nem gazdaságos közömbösítési lépést ezen előkezelési lépés és a biomasszának a reakciótérben való konverziója között.
Jóllehet a biomassza-nyersanyag alapvető dekarboxilezése végbemegy, ha a találmány szerinti eljárást az alkalmazásra kerülő, adott típusú nyersterméknek megfelelő körülmények között hajtjuk végre, olyan „nyers folyadéktermékeket kapunk, amelyek általában még
5—15 tömeg%, sőt 20 tömeg% oxigént tartalmaznak. Abból a célból, hogy olyan, stabilis termékeket nyerjünk, amelyek a folyékony üzemanyagként vagy (petrolkémiai) nyersanyagként való alkalmazás szigorú követelményeit kielégítik, — általában további finomítás — például hidrogénező kezelés szük6 séges. Ezt a további lépést egy másik helyen végezhetjük, amely földrajzilag távol lehet attól a helytől, ahol a biomasszát átalakítjuk, amihez nem szükséges hidrogénforrás. Kívánt esetben azonban a hidrogént bevezethetjük a reakciótérbe (vagy bármelyik, vagy valamennyi reakciótérbe).
A hidrogénező kezelést általában úgy végezzük, hogy a reakciótérből kilépő fluid anyagból elkülönített folyadéktermékeket katalizátor jelenlétében hidrogénnel hozzuk érintkezésbe. A katalizátor előnyösen nikkel és/vagy kobalt, valamint molibdén és/vagy wolfram; e fémek alkalmazhatók szulfidjaik alakjában, és hordozóként alumínium-oxidot használhatunk; a katalizátor előnyösen —10 tömeg% foszfort és/vagy fluort is tartalmazhat a katalizátor összes tömegére számítva a szelektivitás és a folyadéktermékek hidrogénezése konverziójának javítása céljából. A hidrogénező kezelés célszerű körülményei például a következők: 350—450°C, előnyösen 380—430°C hőmérséklet; 50X105től 200X105-ig, előnyösen 100Xl05-től 180X XlO5 Pa-ig terjedő parciális hidrogénnyomás, továbbá 0,1—5 kg folyadék/kg - katalizátor/óra, előnyösen 0,2—2 kg folyadék/kg-katalizátor/óra térfogati sebesség.
A találmány szerinti eljárást az alábbi kiviteli példákban részletesen ismertetjük. A példákban hivatkozunk a csatolt rajzra, ahol az ábra az eljárás kivitelezésére alkalmas berendezés egyszerűsített diagrammja.
1. példa
Az 1 pályán friss eukaliptusz-fa részecskék áramlanak be, amelyek szitafinomsága 3 mm és nedvességtartalma 50%. Ezt 2 kg/óra sebességgel egy nyersanyag-kondicionáló egységbe (A) vezetjük, ahol a részecskéket a pályán odavezetett savas kémhatású, reciklizált vízzel 4 kg/óra mennyiségben 200°C hőmérsékleten, 20X105 Pa-nyomáson 5 percig keverjük. Az így kapott pépet a 3 pályán áramoltatva (6 kg/óra) közvetett hőkicserélés és 0,5 kg/óra mennyiségű túlhevített gőz befecskendezésével (4 pályán érkezik) 350 °C-ra melegítjük, és a B reaktorba szivattyúzzuk, amelyet 165χ105 Pa nyomáson (azaz éppen a víz parciális gőznyomását 350 °C-on meghaladó nyomáson) üzemeltetünk, ahol átlagosan 6 percig tartózkodik. A fluid anyag és szilárd részek így keletkező keverékét, amely a B reaktort az 5 pályán hagyja el, egy C ciklonba vezetjük, ahol 0,3 kg/óra mennyiségű szilárd terméket [ez a 6 áramlás; legnagyobbrészt szén, amely abszorbeálja a reaktorban képződött, magas forráspontú, szénhidrogéntartalmú folyadéktermékek egy részét] különítünk el 6,2 kg/óra mennyiségű fluid anyagtól [ez a 7 áramlás], a reaktorban fennálló körülmények között (azaz 350 °C hőmérsékleten és 165X105 Pa nyomáson). A 7 fluid anyagáram nyomását ekkor ΙΟΟχΙΟ5 Pa nyomásra csökkentjük a D folyadék/gáz elkülönítő egységben, amely 290 °C hőmérsékleten üzemel, és itt 0,25
-5197556 kg/óra gáznemű terméket távolítunk el a pályán (ez főként szén - dioxidból áll)
5,95 kg/óra mennyiségű, szénhidrogéntartalmú folyadéktermékekből és vízből, amelyet a pályán át előbb egy E olaj/víz elkülönítő egységbe vezetünk, amely ugyanazon a hőmérsékleten és nyomáson üzemel, mint a folyadék/gáz elkülönítő egység (D). A 2 pályán áramló, reciklizált víz egyrészt az első olaj/víz elkülönítő egységből származik, másrészt egy főként nemvizes áramból, amelyet egy második olaj/víz elkülönítő egységbe vezetünk (ez a blokkdiagrammon nem látható), s amely 100 °C hőmérsékleten és 56X105 Pa nyomáson üzemel. Az így keletkezett „nyers olajtermék, amelyet a 10 pályán a fentiekben leírt, két vízelkülönítő egység (E) után kapunk, 0,3 kg/óra mennyiségű, és 1,65 kg/óra vizet ürítünk az eljárásból a 11 pályán, vagy adott esetben tisztítjuk, és ismét felmelegítjük, hogy a 4 pályán túlhevített gőz alakjában felhasználjuk.
Az alábbi „A“ táblázatban összegezzük a találmány szerinti eljárás fentiekben leírt megvalósítása során kapott különböző termékek hozamát az ásványi anyagtól mentes, száraz biomasszára vonatkoztatott tömegszázalékban kifejezve.
„A“ táblázat
A termékek Hozam tömeg%-ban
Folyadék (olaj) 30
Szén 22
Gáz 25
Víz (a vízben oldható
anyagokkal együtt) 23
Az alábbi „B“ táblázatban foglaljuk össze a biomassza-nyersanyagként alkalmazott fa összetételét, valamint a találmány szerinti eljárás fentiekben leírt megvalósítása során kapott „nyers olajtermékek összetételét.
„B“ táblázat
Elem Tömeg%:
a bevitt biomasszában a folyadékban
C 48 79
H 6 10,5
O 45,5 10
N 0,5 0,5
A fenti eredmények alapján nyilvánvaló, hogy a találmány szerinti eljárás segítségével magas oxigéntartalmú biomassza-nyersanyag hatékonyan lényegében dekarboxilezett termékké hidrogén hozzáadása nélkül átalakítható.
2. példa
A találmány szerinti eljárást az 1. példában leírt módszerhez hasonlóan valósítjuk meg, azzal a kivétellel, hogy az A nyersanyag-kondicionáló egységtől a felfelé áramb lás irányában egy előkezelési lépést hajtunk végre, amelynek során 1 kg/óra mennyiségben hasonló eukaliptusz-fa részecskéket alkalmazunk, mint az 1. példában, amelyek víztartalma 9 tömeg% (a száraz fára vonatkoztatva), tehát viszonylag alacsony, és ezeket a farészecskéket 5 kg/óra mennyiségű vizes folyadékárammal kezeljük — amely 1 tömeg% nátrium-karbonátot tartalmaz (a vizes folyadékáram összes tömegére vonatkoztatva) — 1 órán át, 100 °C hőmérsékleten, atmoszféra nyomáson. Az így keletkező folyadékáramot szűrjük, a szűrőkalácsot közömbös kémhatású vízzel mossuk, és az így kapott szűrőkalácsot a továbbiakban hasonló módon kezeljük, mint az 1. példában leírt 1 folyadékáramot.
Az alábbi „C“ táblázatban összegezzük a különböző termékek hozamát az ásványi anyagtól mentes, száraz biomasszára vonatkoztatott tömegszázalékban kifejezve.
„C“ táblázat
A termékek Hozam tömeg%-ban
Olaj 50
Szén 10
Gáz 20
Víz 20
Az 1. és 2. példában kapott olajtermék hozamát összehasonlítva kitűnik, hogy előnyös az olyan biomasszának az alkálikus körülmények között végzett előkezelése, amely viszonylag száraz lignocellulózból áll.
3. példa
Az 1. példában kapott olaj még számottevő mennyiségű oxigént tartalmaz, és messze áll attól az optimális oxigéntartalomtól, amelyet legtöbb esetben megkívánunk, ha e termékek motorhajtóanyagnak vagy (petrolkémiai) nyersanyagnak alkalmazzuk. Ezen olajtermék minősége jelentős mértékben javítható hidrogénező kezeléssel, amelyet a következő módon hajtunk végre.
g/óra olajat egymenetű műveletben 11 g (13 ml) katalizátoron át vezetünk, amely — a katalizátor teljes tömegére számítva — 2,7 töneg% nikkelt és 13,2 tömeg% molibdént tartalmaz alumínium-oxid-nordozón, 13 ml szilícium-karbiddal hígítva. E műveletet mikroáramlású hidrogénező egységben végezzük, 425 °C hőmérsékleten, 150XI05 Pa parciális hidrogénnyomáson, 0,6 kg-nyersanyag/kg-katalizátor/óra térfogati sebességgel. A folyadéktermékeket összegyűjtjük, majd a gáztermék mennyiségét és összetételét gáz-folyadék kromatográfia (GLC) segítségével meghatározzuk.
Az alábbi „D“ táblázatban megadjuk a különböző termékek hozamát 100 tömegrész olyan olajra számított tömegrész-mennyiségben, amely olajat 3,5 tömegrész hidrogénnel hidrogéneztünk:
-6197556 „D“ táblázat
A termékek Hozam tömeg%-ban
Folyadéktermék az alábbi forrásponttartományban:
C5—165°C 7,7
165—250°C 18,3
250—370°C 29,1
370—520°C 26,2
520°C-nál magasabb 5,6
Gázalakú termék: C,-C4 vegyületek 2,2
H2O 10,3
NH3 0,6
A fenti eredmények azt mutatják, hogy a hidrogénező kezelés után kapott folyadéktermékek jelentős mennyiségű, értékes^ közepes forráspontú desztillátumot tartalmaznak, amelyek forráspontja 165—370°C; továbbá olyan desztillátumot, amelyeknek forráspontja a benzinek forrásponttartományának felel meg (Cs—165°C). Megjegyezzük, hogy a vákuumdesztillációval kapott termék (amelynek forráspontja 370°C felett van) paraffintartalma magas, és célszerűen alkalmazható kenőolajok előállítási eljárásának nyersanyagaként. A gázalakú termékek képződése viszonylag csekély.
A fentiekben leírt hidrogénező kezelés eredményeit mutatja továbbá az alábbi „E“ táblázat, amelyben az összes folyadéktermék összetételét tüntetjük fel:
„E“ táblázat
Elem Tömeg% a folyadéktermékben
C 86,2
H 13,8
O 0,01
N 0,01
Az „E“ táblázat eredményei világosan mutatják, hogy a találmány szerinti eljárás egyik megvalósítási módjának megfelelő hidrogénező kezelés kiváló minőségű, alacsony oxigén- és nitrogéntartalmú folyadéktermékek előállítását teszi lehetővé.
4. összehasonlító példa
A szabadalmi bejelentés oltalmi körén kívül eső kísérletet végeztünk az 1. példában leírt eljárással, azzal az eltéréssel, hogy a 3 pályán vezetett pépet (6 kg/óra) közvetett hőkicserélés és 0,5 kg/óra mennyiségű, túlhevített gőz befecskendezésével felmelegítettük 290°C-ra, és 85X 105 Pa nyomáson a B reaktorba szivattyúztuk. A pépnek a B reaktorban az átlagos tartózkodási ideje 15 perc volt. Az így keletkezett, többfázisú termékből, amely a B reaktort elhagyta, egy szénhidrogéntartalmú terméket különítettünk el. Az alábbi „F“ táblázatban tüntetjük fel az összes termék (tehát a szilárd termékek és folyadékok) összetételét.
„F“ táblázat
Elem Tömeg% az összes termékben
C 57,5
H 6
O 36
N 0,5
Az „F“ táblázatban közölt eredmények azt mutatják, hogy a B reaktorban fennálló körülmények mellett ez esetben az oxigén eltávolítása nem kielégítő. Az így keletkező, többfázisú terméket szilárd/gáz elkülönítő berendezések segítségével nem tudtuk felbontani.
Ezen túlmenően a „nyers olajtermék hozama, amelyet a szénhidrogéntartalmú termék extrakciójával nyertünk, a száraz biomassza-nyerstermékre vonatkoztatva csupán 7 tömeg% volt. Ennek az olajszerű terméknek az összetételét mutatja a „G“ táblázat.
„G“ táblázat
Elem Tömeg% :
a bevitt biomasszában a folyadékban (olajban)
C 48 61,5
H 6 10
O 45,5 28
N 0,5 0,5
Az adatok alapján nyilvánvaló, hogy az összehasonlító kísérlet eredményeként kapott ,,nyers olajtermék oxigéntartalma igen magas (a nem kielégítő dekarboxilezés következtében), s ezért az olaj stabilizálása céljából szükséges, soron következő hidrogénező kezelés nagy mennyiségű hidrogént igényel.

Claims (9)

SZABADALMI IGÉNYPONTOK
1. Eljárás szénhidrogéntartalmú folyadék előállítására biomasszából, azzal jellemezve, hogy legfeljebb 50 mm szitafinomságú részecskeméretü, adott esetben 7 feletti pH-n, vizes oldatban, szobahőmérsékletnél magasabb hőmérsékleten előkezelt biomasszát víz jelenlétében, a fennálló hőmérsékleten a víz parciális gőznyomásánál magasabb nyomáson legalább 300°C hőmérsékletű reakciótérbe vezetjük, és a reakciótérben tartjuk 7 alatti pH értéken, 30 másodpercnél hosszabb ideig, majd a reakciótérből kilépő fluid állapotú anyagból elkülönítjük a szilárd részeket, miközben a megmaradó fluid anyagot egyetlen fázisban tartjuk, ezt követően ezt a megmaradó fluid anyagot egy szénhidrogéntartalmú és egy lényegében vizes folyadékra választjuk szét és kívánt esetben a szénhidrogéntartalmú folyadékokat katalizátor jelenlétében hidrogénnel hozzuk érintkezésbe és/vagy a lényegében vizes folyadékot visszavezetjük a reakciótérbe.
-7197556
2. Áz 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a reakciótérben legfeljebb 380°Ö hőmérsékletet alkalmazunk.
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a biomasszát a 5 reakciótérben átlagosan 1—30 percen át tartjuk.
4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a reakciótérben az összes nyomás 90X105 Pa-tól 10 300X105 Pa-ig terjed. —
5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a reakciótérben a víznek a biomasszához viszonyí- 15 tott tömegaránya 1:1 és 20:1 között van.
6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy biomaszszaként lignocellulózt alkalmazunk.
7. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy legfeljebb 5mm0 szitaíinomságú részecskékből álló biomaszát alkalmazunk.
8. Az 1—7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a reakciótérből kilépő fluid anyagból elkülönített, lényegében vizes folyadékot a biomasszával keverjük, és az így kapott keveréket, annak a reakciótérbe való bevezetése előtt 1 —100 percen át 100—400°C hőmérséklettartományban, 1X105 Pa-tól 300X105 Pa-ig terjedő nyomáson tartjuk.
9. Az 1—8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a biomasszát a reakciótérbe való bevezetése előtt 8—11 pH-értéken, 50—150°C hőmérséklettartományban, 1 perctől 10 óráig terjedő időn át előkezeljük.
HU861862A 1985-05-08 1986-05-06 Process for producing liquides containing hydrocarbons from biomass HU197556B (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
GB858511587A GB8511587D0 (en) 1985-05-08 1985-05-08 Producing hydrocarbon-containing liquids

Publications (2)

Publication Number Publication Date
HUT42798A HUT42798A (en) 1987-08-28
HU197556B true HU197556B (en) 1989-04-28

Family

ID=10578780

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU861862A HU197556B (en) 1985-05-08 1986-05-06 Process for producing liquides containing hydrocarbons from biomass

Country Status (21)

Country Link
US (1) US4670613A (hu)
EP (1) EP0204354B1 (hu)
JP (1) JPS61255991A (hu)
AT (1) ATE53057T1 (hu)
AU (1) AU585344B2 (hu)
BR (1) BR8602032A (hu)
CA (1) CA1279595C (hu)
DE (1) DE3671463D1 (hu)
ES (1) ES8706756A1 (hu)
FI (1) FI84620C (hu)
GB (1) GB8511587D0 (hu)
GR (1) GR861175B (hu)
HU (1) HU197556B (hu)
IE (1) IE58995B1 (hu)
IN (1) IN167892B (hu)
NO (1) NO166873C (hu)
NZ (1) NZ216069A (hu)
PH (1) PH21832A (hu)
PT (1) PT82519B (hu)
ZA (1) ZA863375B (hu)
ZW (1) ZW9586A1 (hu)

Families Citing this family (89)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
DE3602041C2 (de) * 1986-01-24 1996-02-29 Rwe Entsorgung Ag Verbessertes Verfahren zur Aufarbeitung von Kohlenstoff enthaltenden Abfällen
CA1332580C (en) * 1986-07-30 1994-10-18 Donald S. Scott Pyrolysis of biomass to produce maximum liquid yields
JPS63235395A (ja) * 1987-03-24 1988-09-30 Agency Of Ind Science & Technol 下水汚泥の最適油化処理方法
US4795841A (en) * 1987-04-02 1989-01-03 Elliott Douglas C Process for upgrading biomass pyrolyzates
DE3713730A1 (de) * 1987-04-24 1988-11-10 Union Rheinische Braunkohlen Verbessertes verfahren zur aufarbeitung von kohlenstoff enthaltenden abfaellen und biomasse
US4876108A (en) * 1987-11-12 1989-10-24 Ensyn Engineering Associates Inc. Method of using fast pyrolysis liquids as liquid smoke
EP0366138B1 (en) * 1988-10-27 1994-08-03 Baron Howard Steven Strouth Process for manufacturing fuel from ligno-cellulose material
US5707592A (en) * 1991-07-18 1998-01-13 Someus; Edward Method and apparatus for treatment of waste materials including nuclear contaminated materials
US5264623A (en) * 1993-01-04 1993-11-23 Energy Mines & Resources Canada Method of producing calcium salts from biomass
DE19631201C2 (de) * 1996-08-02 2001-07-05 Rainer Buchholz Verfahren und Reaktor zur Umwandlung von Biomasse in flüssige, feste oder gasförmige Brennstoffe und Chemierohstoffe
DE19634111A1 (de) * 1996-08-23 1998-02-26 Eisenmann Ernst Dipl Ing Fh Biomasseumsetzung zu Kraftstoffen mittels überkritischer Kohlensäure
DE19742266A1 (de) * 1997-09-25 1999-05-06 Ludger Dr Steinmann Aufwertung von Chemie- und Energierohstoffen durch Reaktion mit geringwertigen Rohstoffen
EP1184443A1 (en) 2000-09-04 2002-03-06 Biofuel B.V. Process for the production of liquid fuels from biomass
US7692050B2 (en) * 2003-03-28 2010-04-06 Ab-Cwt, Llc Apparatus and process for separation of organic materials from attached insoluble solids, and conversion into useful products
MXPA05010366A (es) * 2003-03-28 2006-03-08 Cwt Llc Ab Proceso y aparato para conversion de materiales organicos, de desperdicio o de poco valor en productos utiles.
US8877992B2 (en) 2003-03-28 2014-11-04 Ab-Cwt Llc Methods and apparatus for converting waste materials into fuels and other useful products
US7179379B2 (en) 2003-03-28 2007-02-20 Ab-Cwt, Llc Apparatus for separating particulates from a suspension, and uses thereof
JP2005205252A (ja) * 2004-01-20 2005-08-04 Kobe Steel Ltd バイオマスを含む高濃度スラリー、および高濃度スラリーの製造方法、並びにバイオマス燃料の製造方法
BRPI0609864B1 (pt) * 2005-04-29 2016-09-06 Altaca Insaat Ve Dis Ticaret A S processo para conversão de um material orgânico em combustíveis hidrocarbonetos
DK1879981T3 (da) * 2005-04-29 2014-11-03 Altaca Insaat Ve Dis Ticaret A S Fremgangsmåde til omdannelse af organisk materiale til kul-brintebrændstoffer
AU2012202587B2 (en) * 2005-04-29 2014-10-09 Altaca Insaat Ve Dis Ticaret A.S. Method and apparatus for converting organic material
EP1719811A1 (en) * 2005-05-04 2006-11-08 Albemarle Netherlands B.V. Process for producing liquid hydrocarbons from biomass
WO2007059783A1 (en) * 2005-11-24 2007-05-31 Scf Technologies A/S Method and apparatus for converting organic material using microwave excitation
CN101346302B (zh) 2005-12-21 2013-07-10 维仁特公司 用于重整含氧化合物的催化剂及方法
CN100558858C (zh) * 2006-03-29 2009-11-11 中国科学院理化技术研究所 由半干生物质制备生物燃油及可燃气的方法
FR2900659B1 (fr) * 2006-05-04 2010-08-20 Ct Valorisation Ind Agro Resso Procede de production d'un biocarburant a partir de vegetaux et biocarburant produit
BRPI0719504A2 (pt) 2006-12-20 2017-10-24 Virent Energy Systems Inc "reator de fluxo descendente concorrente concorrente para converter um material de partida líquido em um produto gasoso não condensável mediante a utilização de um catalisador heterogêneo, sistema de geração de energia e método para a manufatura de gás não condensável"
DE102007056170A1 (de) * 2006-12-28 2008-11-06 Dominik Peus Semikontinuierliches Verfahren zur Herstellung von Brennstoff aus Biomasse
CA2677826C (en) * 2007-03-08 2014-09-30 Virent Energy Systems, Inc. Synthesis of liquid fuels and chemicals from oxygenated hydrocarbons
ES2817876T3 (es) 2007-03-08 2021-04-08 Virent Inc Síntesis de combustibles líquidos a partir de hidrocarburos oxigenados
SE531491C2 (sv) * 2007-03-29 2009-04-28 Reac Fuel Ab Bränsle framställt från biomassa
US20080272030A1 (en) * 2007-05-04 2008-11-06 Boykin Jack W Method for the production of synthetic fuels
NZ599850A (en) 2007-07-27 2014-05-30 Ignite Energy Resources Ltd Process and apparatus for converting organic matter into a product
EP2025735A1 (en) * 2007-08-14 2009-02-18 Bergen Teknologioverforing AS One-step conversion of solid lignin to liquid products
DE102008058444B4 (de) * 2007-11-21 2020-03-26 Antacor Ltd. Verfahren und Verwendung einer Vorrichtung zur Herstellung von Brennstoffen, Humus oder Suspensionen davon
EP2071005A1 (en) * 2007-12-03 2009-06-17 BIOeCON International Holding N.V. Process for the selective de-oxygenation of biomass
JP2012501338A (ja) 2008-08-27 2012-01-19 ヴァイレント エナジー システムズ インク． バイオマスからの液体燃料の合成
WO2010065872A1 (en) * 2008-12-05 2010-06-10 Kior Inc. Biomass conversion using solid base catalyst
DK2367974T3 (en) * 2008-12-23 2018-03-05 Inaeris Tech Llc Modification of biomass for efficient fuel conversion
WO2010088486A1 (en) * 2009-01-29 2010-08-05 Kior Inc. Selective upgrading of bio-crude
US9181505B2 (en) * 2009-06-03 2015-11-10 Texaco Inc. & Texaco Development Corporation Integrated biofuel process
DE102009033216A1 (de) 2009-07-15 2011-01-27 Brümmer, Heinz Vorrichtung und Verfahren zur Herstellung von Leichtölen aus Biomasse und kohlenwasserstoffhaltigen Stoffen mittels Verpressen der Reaktionsmasse zusammen mit einem zeolithischen Katalysator als Reaktionsbeschleuniger zu Pellets und anschließender Molekülverkürzung der Reaktionsmasse durch von Mikrowellenstrahlung initiiertem Plasma in einem Flachbettreaktor
IT1395382B1 (it) 2009-09-09 2012-09-14 Eni Spa Procedimento per la produzione di bio- olio da rifiuti solidi urbani
US8846992B2 (en) * 2009-12-15 2014-09-30 Philips 66 Company Process for converting biomass to hydrocarbons and oxygenates
US9303226B2 (en) 2009-12-31 2016-04-05 Shell Oil Company Direct aqueous phase reforming of bio-based feedstocks
US9447347B2 (en) * 2009-12-31 2016-09-20 Shell Oil Company Biofuels via hydrogenolysis-condensation
US9944858B2 (en) 2010-04-07 2018-04-17 Licella Pty Limited Methods for biofuel production
IT1400225B1 (it) 2010-04-15 2013-05-24 Eni Spa Procedimento per la produzione di bio-olio da rifiuti solidi urbani
EP2569264A1 (en) 2010-05-12 2013-03-20 Shell Oil Company Process including hydrogenolysis of biomass followed by dehydrogenation and aldol condensation for producing alkanes
EP2569265A1 (en) 2010-05-12 2013-03-20 Shell Oil Company Process including hydrogenolysis of biomass followed by dehydrogenation aldol condensation to produce alkanes
CA2803633C (en) 2010-07-01 2018-04-17 Ignite Energy Resources Limited Ballistic heating process
EP2591068A1 (en) 2010-07-07 2013-05-15 Catchlight Energy LLC Solvent-enhanced biomass liquefaction
US9028696B2 (en) 2010-07-26 2015-05-12 Sapphire Energy, Inc. Process for the recovery of oleaginous compounds from biomass
US8906236B2 (en) 2010-07-26 2014-12-09 Sapphire Energy, Inc. Process for the recovery of oleaginous compounds and nutrients from biomass
CN104087350A (zh) 2010-07-26 2014-10-08 蓝宝石能源公司 用于从生物质回收油质化合物的方法
WO2012015575A1 (en) * 2010-07-29 2012-02-02 Conocophillips Company Metal impurity and high molecular weight components removal of biomass derived biocrude
US9114386B2 (en) 2010-10-27 2015-08-25 Shell Oil Company Self-activating hydroprocessing catalyst and process for treating heavy hydrocarbon feedstocks
US9039790B2 (en) 2010-12-15 2015-05-26 Uop Llc Hydroprocessing of fats, oils, and waxes to produce low carbon footprint distillate fuels
US9193926B2 (en) 2010-12-15 2015-11-24 Uop Llc Fuel compositions and methods based on biomass pyrolysis
BR112013015553A2 (pt) * 2010-12-20 2016-09-20 Shell Int Research sistema de conversão de biomassa, ,e, método
EP2694723A1 (en) 2011-04-01 2014-02-12 University of Limerick Lignocellulose processing
ES2864588T3 (es) 2011-06-10 2021-10-14 Steeper Energy Aps Proceso para producir hidrocarburos líquidos
US9758729B2 (en) 2011-06-10 2017-09-12 Steeper Energy Aps Process and apparatus for producing liquid hydrocarbon
US9593211B2 (en) 2011-07-29 2017-03-14 Inaeris Technologies, Llc Asphalt binder modifier composition
US9475960B2 (en) 2011-07-29 2016-10-25 Inaeris Technologies, Llc Coating composition
TWI462778B (zh) 2011-12-06 2014-12-01 Ind Tech Res Inst 生質物的液化方法與有機銨鹽溶液用於將生質物液化的用途
PL2791368T3 (pl) * 2011-12-16 2016-03-31 Shell Int Research Układy nadające się do dodawania biomasy celulozowej do jednostki roztwarzania pracującej przy wysokich ciśnieniach i związane z nimi sposoby przetwarzania biomasy celulozowej
WO2013089797A1 (en) * 2011-12-16 2013-06-20 Shell Oil Company Biomass conversion systems having a fluid circulation loop containing a separation mechanism consiting in a cyclone for control of cellulosis fines and methods for use thereof
WO2013089796A1 (en) * 2011-12-16 2013-06-20 Shell Oil Company System and process for the conversion of biomass
CN104093817B (zh) * 2011-12-16 2017-03-29 国际壳牌研究有限公司 生物质转化系统
EP2890767A1 (en) 2012-08-30 2015-07-08 Steeper Energy ApS Improved method for controlling cleaning of an apparatus for producing liquid hydrocarbons
BR112015003539A2 (pt) 2012-08-30 2018-04-17 Steeper Energy Aps método melhorado para a preparação da paragem do processo e equipamento de produção de hidrocarbonetos líquidos
EP3872148A1 (en) 2012-08-30 2021-09-01 Steeper Energy ApS Improved method for preparing start up of process and equipment for producing liquid hydrocarbons
WO2014046872A1 (en) * 2012-09-21 2014-03-27 Kior, Inc. Coating composition
CN103102253B (zh) * 2012-12-26 2015-05-20 宋卫华 一种秸秆液化分离综合利用的方法
ITMI20122253A1 (it) 2012-12-28 2014-06-29 Eni Spa Procedimento integrato per la produzione di biocarburanti da rifiuti solidi urbani
US9085735B2 (en) 2013-01-02 2015-07-21 American Fuel Producers, LLC Methods for producing synthetic fuel
TWI650411B (zh) 2013-04-24 2019-02-11 蜆殼國際研究所 以蒸汽活化自激活之氫化處理觸媒
US9404063B2 (en) * 2013-11-06 2016-08-02 Battelle Memorial Institute System and process for efficient separation of biocrudes and water in a hydrothermal liquefaction system
NZ725895A (en) 2014-05-05 2022-10-28 Steeper Energy Aps Feed mixture for producing hydrocarbons
HRP20240128T1 (hr) * 2014-07-07 2024-04-12 Nuseed Global Innovation Ltd Postupci za proizvodnju industrijskih proizvoda iz biljnih lipida
CA2935825A1 (en) 2016-07-11 2018-01-11 Steeper Energy Aps Process for producing low sulphur renewable oil
US11859193B2 (en) 2016-09-02 2024-01-02 Nuseed Global Innovation Ltd. Plants with modified traits
EP3509752A4 (en) * 2016-09-09 2020-04-15 Nulife Greentech Inc. EXTRACTION OF A FRACTION OF LIQUID HYDROCARBONS FROM A LOAD OF CARBONACEOUS WASTE DEPARTURE
WO2019092173A1 (en) 2017-11-10 2019-05-16 Steeper Energy Aps Recovery system for high pressure processing system
TW202216293A (zh) 2020-09-01 2022-05-01 荷蘭商蜆殼國際研究公司 重烴加氫處理催化劑及其製造及使用方法
WO2023092138A1 (en) 2021-11-22 2023-05-25 Shell Usa, Inc. Process for carbon capture and sequestration in a subsurface formation by injection of liquefied biomass
WO2023152771A1 (en) * 2022-02-12 2023-08-17 X2Fuels And Energy Private Limited System and method for continuous hydrothermal liquefaction
FR3140363A1 (fr) * 2022-09-29 2024-04-05 Suez International Procede de traitement de dechets organiques

Family Cites Families (9)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US3298928A (en) 1963-11-22 1967-01-17 Weyerhaeuser Co Pyrolysis of cellulosic material in concurrent gaseous flow
JPS53145812A (en) * 1977-05-24 1978-12-19 Texaco Development Corp Production lowwsulfur oils from aqueous sludge and slurry
US4271326A (en) * 1979-09-24 1981-06-02 Mego Ronald M Method of processing organic waste into useful products
JPS56501205A (hu) * 1979-09-27 1981-08-27
US4326944A (en) * 1980-04-14 1982-04-27 Standard Oil Company (Indiana) Rapid hydropyrolysis of carbonaceous solids
DE3042964A1 (de) * 1980-11-14 1982-07-01 Ernst Prof. Dr. 7400 Tübingen Bayer Verfahren zur eliminierung von heteroatomen aus biologischem material und organischen sedimenten zur konvertierung zu festen und fluessigen brennstoffen
JPS59105079A (ja) * 1982-12-06 1984-06-18 Kurushima Group Kyodo Gijutsu Kenkyusho:Kk アルカリ熱水を利用した有機物質の処理法
DE3412536A1 (de) * 1984-04-04 1985-10-31 Fried. Krupp Gmbh, 4300 Essen Verfahren zur herstellung von kohlenwasserstoffen aus klaerschlamm
US4670612A (en) * 1985-06-18 1987-06-02 Sumitomo Chemical Company, Limited Method for producing alicyclic alcohols

Also Published As

Publication number Publication date
EP0204354A1 (en) 1986-12-10
ES8706756A1 (es) 1987-07-01
NO861797L (no) 1986-11-10
FI861880A0 (fi) 1986-05-06
NZ216069A (en) 1989-07-27
PT82519B (pt) 1988-03-03
ES554684A0 (es) 1987-07-01
IE58995B1 (en) 1993-12-15
US4670613A (en) 1987-06-02
ATE53057T1 (de) 1990-06-15
AU585344B2 (en) 1989-06-15
AU5716286A (en) 1986-11-13
ZW9586A1 (en) 1987-05-20
EP0204354B1 (en) 1990-05-23
DE3671463D1 (de) 1990-06-28
FI84620C (fi) 1991-12-27
BR8602032A (pt) 1987-01-06
CA1279595C (en) 1991-01-29
ZA863375B (en) 1986-12-30
JPS61255991A (ja) 1986-11-13
PH21832A (en) 1988-03-17
NO166873B (no) 1991-06-03
NO166873C (no) 1991-09-11
GB8511587D0 (en) 1985-06-12
IN167892B (hu) 1991-01-05
PT82519A (en) 1986-06-01
FI861880A (fi) 1986-11-09
FI84620B (fi) 1991-09-13
HUT42798A (en) 1987-08-28
GR861175B (en) 1986-09-09
IE861202L (en) 1986-11-08

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU197556B (en) Process for producing liquides containing hydrocarbons from biomass
US4075079A (en) Process for the production of hydrocarbons from coal
US3488279A (en) Two-stage conversion of coal to liquid hydrocarbons
US4054504A (en) Catalytic hydrogenation of blended coal and residual oil feeds
US4375402A (en) Pyrolysis process
US4839030A (en) Coal liquefaction process utilizing coal/CO2 slurry feedstream
US4189371A (en) Multiple-stage hydrogen-donor coal liquefaction process
EP0078700A2 (en) The recovery of coal liquefaction catalysts
AU2005266712A1 (en) A process for direct liquefaction of coal
US4486293A (en) Catalytic coal hydroliquefaction process
JP2778961B2 (ja) 石炭の２段階接触水素化方法
US4337142A (en) Continuous process for conversion of coal
US4125452A (en) Integrated coal liquefaction process
US4874506A (en) Catalytic two-stage coal hydrogenation process using extinction recycle of heavy liquid fraction
CN109111950B (zh) 全馏分焦油加氢生产液体燃料的方法
JPH08269459A (ja) 石炭の液化方法
US4534847A (en) Process for producing low-sulfur boiler fuel by hydrotreatment of solvent deashed SRC
US4085031A (en) Coal liquefaction with subsequent bottoms pyrolysis
CN101173177A (zh) 一种生物质油在线催化裂解精制的方法及装置
SU812186A3 (ru) Способ получени углеводородовиз угл
US4331530A (en) Process for the conversion of coal
AU545423B2 (en) Short residence time coal liquefaction process including catalytic hydrogenation
US4595488A (en) Multistage process for the direct liquefaction of coal
US20150051427A1 (en) Integrated process for the production of renewable drop-in fuels
US5045180A (en) Catalytic two-stage coal liquefaction process having improved nitrogen removal

Legal Events

Date Code Title Description
HU90 Patent valid on 900628
HMM4 Cancellation of final prot. due to non-payment of fee