HU196406B - Process for production of derivatives of carbocyclic purin nucleorides and medical preparatives containing them - Google Patents

Description

A találmány tárgya eljárás új karbociklikus purin nukleozid-származékok és ezeket hatóanyagként tartalmazó gyógyszerkészítmények eiőállitására.

Λ találmány szerinti eljárással előállított karbociklikus purin nukleozid-származékok felhasználhatók továbbá egyéb purin nukleozidok helyettesítésére a géntechnológia, a biokémia és hasonló területeken.

Ismert karbociklikus purin nukleozid analóg például az (Λ) képletű ariszteromicin - a képletben Y’ jelentése adenin-9-il-csoport [Chemical Communications, 852 (1967)] -, valamint olyan (A) képletű vegyület, ahol Y’ jelentése hipoxamin-9-il-csoport [Chemical and Pharmacentical Bulletin, 24 2624 (1976)]. Ezek a vegyületek karbociklikus analógként (a továbbiakban C-analóg) alkalmazhatók, előnyösen az adenozin és az inozin helyettesítésére.

Ismert, hogy néhány olyan enzimrendszerhez, amelyek rendesen purin nukleozidokat kötnek meg, szubsztrátként kapcsolódhatnak a ciklopentándiol típusú purin nukleozid analógok, például az ariszteromicin [Journal of Biochemistry, 73, 945 (1973)].

Ismert továbbá, hogy purin nukleozidok C-analógjai vírus elleni hatással rendelkeznek [Science 227, 1296 (1985)].

Ismert végül, hogy a 2’-dezoxipurin C-analógjat tartalmazó DNS több vonatkozásban előnyösebben alkalmazható a géntechnológia céljaira, mint a dezoxiadenozint tartalmazó DNS (215685/1985 és 137887/1986 számú japán közrebocsátási iratok).

Nem ismertek a dezoxiguanozin és a guanozin C-analógjai. Szükség van tehát ezek és számos egyéb C-analóg szintézisére.

A találmány tárgya tehát eljárás az (I) általános képletű karbociklikus purin nukleozid-származékok előállítására, a képletben Rí és R2 jelentése hidroxilcsoport vagy tritilcsoporttal védett hidroxilcsoport,

X jelentése hidrogénatom, hidroxilcsoport vagy tritilcsoporttal védett hidroxilcsoport,

Y jelentése guanin-9-ίΙ-, izoguanin—9—il— vagy hipoxantin-9-il-csoport, azzal a megkötéssel, hogy Y jelentése a hípoxantin-9-il-csoporttól eltérő, ha X tritilcsoporttal adott esetben védett hidroxilcsoportot jelent, oly módon, hogy valamely (II) általános képletű vegyületet, a képletben Rí, R2 és X jelentése a fenti,

a) benzoil-izotiocianáttal reagáltatunk, majd a kapott benzoil-tiokarbamid-származékot metilezzük és a metilezett vegyületet

1) alkálifém-hidroxid koncentrált oldatában melegítve Y helyén guanin-9-il-csoporlot tartalmazó (I) általános képletű vegyületté alakítjuk, vagy

2) alkálifém-hidroxid hígított oldatában melegítve Y he5 lyén izoguanin-9-il-csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületté alakítjuk, vagy

b) forniamiddal vagy hangyasavval reagáltatva Y helyén hipoxantin-9-il-csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületté alakítunk, és az Rí, R2 és X jelentésében adott esetben előforduló tritilcsoporttal védett hidroxilcsoportról a védöcsoportoL kívánt esetben eltávolil juk.

A találmány tárgya továbbá eljárás ví20 rus elleni gyógyszerkészítmény előállítására, amely hatóanyagként (Γ) általános képletű karbociklikus purin nukleozidot tartalmaz, a képletben

Xi jelentése hidrogénatom vagy hidroxil25 csoport,

Y jelentése guanin-9-il-, izoguanin-9-ilvagy hipoxantin-9-il-csoport, azzal a megkötéssel, hogy Y jelentése hipoxantin-9-il-csoporttól eltérő, ha Xi jelentése hidroxilcsoport.

Az (a) eljárás megvalósításához előnyösen úgy járunk el, hogy a (II) általános képletű vegyületet benzoil-izotiocianáttal reagálhatjuk forró acetonban, majd a kapott benzoil-tiokarbamid-származékot metiljodiddal aceton és kálium-karbonát elegyben vagy dimetk-szulfáttal vizes nátrium-hidroxidban metkezzük és a metilezett terméket a gyűrűzáráshoz 2-6 n nátrium-hidroxidban melegit⁴⁰ jük.

Ha a fent előállított benzoil-metil-izotiokarbamid köztiterméket a gyűrűzáráshoz viszonylag alacsony koncentrációjú, előnyösen 0,1-1 n nátrium-hidroxidban melegítjük, ⁴⁵ úgy az Y helyén izoguanin-9-il-csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületet kapjuk.

A hidroxilcsoportok megvédésére alkalmazott tritilcsoportok a szokásos módon, pél⁵⁰ dául szerves sav, triklór-ecetsav, diklór-ecetsav, benzol-szulfonsav vagy toluol-szulfonsav, valamint szervetlen sav, például sósav vagy kénsav, továbbá Lewis-sav, például cink-bromid vagy alumínium-klorid segitségével eltávolithatök.

A kiindulási anyagként alkalmazott (II) általános képletű vegyületek előállításához (III) általános képletű vegyületet, a képletben ⁶⁰ Rí, R2 és X jelentése a fenti,

Rs jelentése alkoxi-metil-csoport, lúggal kezelünk.

A (III) általános képletben szereplő R.i előnyösen 2-7 szénatomos alkoxi-metil-cso⁶⁵ portot jelent. így metoxi-nietil-, eloxi-metil-,

-2196406 6 propoxi-metil- vagy fenoxi-metil-csoportot, ezen belül elsősorban metoxi-metil-csoportot jelent.

A lúgos kezeléshez előnyösen alkálifém-hidroxidot alkalmazunk. Az eljárás egyik 5 előnyös megvalósítása során a (III) általános képletű vegyületet 60-200 °C közötti hőmérsékleten 1-5 mól vizes nátrium- vagy kálium-hidroxid-oldattal reagáltatjuk adott esetben vízzel elegyedő semleges szerves oldószer, 10 például alkohol vagy dioxán jelenlétében. A reakcióidő általában 10 perc és 2 óra között változik.

A (III) általános képletű vegyületek előállításához az ariszteromicin adenin-gyürűjét 15 hipoxantingyűrűvé alakítjuk [Chem. Phamr.

Bull., 24, 2624 (1976)], majd a hidroxilcsoportokat kívánt esetben megvédjük, végül felvisszük az Ra jelentésében szereplő alkoxi-metilcsoportot. 20

A hidroxilcsoportok védését a szokásos módon végezzük [például Can. J. Chem., 60,

111 (1982)]. Ha védett hidroxilcsoportokat tartalmazó (III) általános képletű vegyületet alkalmazunk, a hipoxantingyürü lúgos kezeié- 25 sével kapott hasított termék könnyen tisztítható.

A védőcsoportok beviteléhez a vegyületet például alkil-szilil-kloriddal, alkoxi-alkil-kloriddal, tritil-kloriddal, alkoxiesoporttal 30 szubsztituált tritil-kloriddal, vagy alkilvagy alkoxiesoporttal szubsztituált ciklikus éterrel reagáltatjuk szerves oldószer, igy piridin, dimetil-formamid, diklór-metán, kloroform, dioxán, etil-éter, acetonitril, dimetil- 35 -szulfoxid vagy nitrometán jelenlétében.

Az X helyén hidrogéncsoportot tartalmazó (III) általános képletű vegyületek előállításához az Ri és/vagy R2 helyén lévő hidroxilcsoportokat megfelelő módon védjük, majd az X helyén lévő hidroxilcsoportot tiokarbonilezett Formára alakítjuk, például fenil-tioformát észterré alakítjuk, majd szerves hidriddel végrehajtott gyökös reakcióval 2'dezoxiesoporttá alakítjuk [J. Org. Chem., 47, ^5

485 (1982)].

Az R helyén szereplő alkoxi-metilcsoport bevihető például a J. Am. Chem. Soc. 24, 2624 (1976) helyen leírt módon. Az alkoxi-metilcsoport jelenléte lehetővé teszi, hogy a hipo- ^0 xantingyűrü hasítását viszonylag enyhe körülmények .között végrehajtsuk, valamint hogy ezt a csoportot a későbbiekben könynyen eltávolítsuk.

A találmány szerinti eljárással előállított ^5 (I) általános képletű vegyületek a géntechnológia vagy biokémia területén bázisként guanint, izoguanint vagy hipoxantint tartalmazó nukleozidok ekvivalenseként alkalmazhatók. igy például az Y helyén guanin-9-il- ⁶⁰ -csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek foszforsav-származéka felhasználható a dGTP helyett, amely a DNS polimerád szubsztrátja. Az így kapott és a guanozin karbociklusos analógját tartalmazó DNS a re4 kombináns DNS-technológia számos területén felhasználható.

Ezen túlmenően az (I’, általános képletű vegyületek vírus elleni hatást mutatnak, elsősorban a DNS vírus ellen. Ilyen vírusként említhető a herpesz viruscsoport, például I vagy II típusú herpesz szimplex vírus vagy a varicella-zoster vírus, továbbá az adenovirus, például a 3. típusú adenovírus, valamint a vakcinia vírus. A hatóanyagok különösen erős vírusellenes hatást mutatnak az adenovii'us ellen. A hatóanyagok vírus elleni szerként felhasználhatók különböző vírus okozta betegségek kezelésére embereknél és állatoknál, előnyösen emlős állatoknál, így laboratóriumi állatoknál, például nyulaknál, patkányoknál és egereknél, továbbá kedvtelésből tartott háziállatoknál, például kutyáknál és macskáknál.

A gyógyszerkészítmények előállításához a hatóanyagokat gyógyszerészetben alkalmazható hordozóval, segédanyaggal vagy oldószerrel kombináljuk, és a keveréket adagolásra, előnyösen orális adagolásra alkalmas készítménnyé, igy porkészitménnyé, granulátimraá, tablettává, kapszulává, oldattá, kenőccsé vagy injekcióvá alakíthatjuk.

Hordozóként alkalmazható a laktóz, keményítő, ásványi olaj, petróleum gél, polietilén-glikol, propilén-glikol, injekciós sóoldat és más hasonló anyagok.

A dózis mértéke a 'vírus fajtájától, a szimptómáktól, valamint a kezelt betegtől és a kezelés módjától függ. Például a herpesz vírus kezelésére felnőtt betegnél intravénás adagolásnál a^- napi dózis mintegy 1-10 mg hatóanyag egy adagban vagy három részletben. Orális adagolásnál a hatóanyag mennyisége előnyösen 10-100 mg dózisonként, amelyet egy adagban, vagy legfeljebb három részletben adagolunk.

A találmány szerinti eljárást közelebbről az alábbi példákkal mutatjuk be.

1, példa

9—[(ÍR, 2S, 3R, 4R)-4-Metil-2-hidroxil-3,6-(tetraizopropil-disziloxanil)-dioxi-ciklopentán-l-il)-hipoxantin g (37,5 mmól) inozin C-analógot 200 ml vízmentes dimetil-formamidban oldunk, hozzáadunk 13 ml (41 mmól) l,3-diklór-l,l,3,3-tetraÍzopropÍl-disziloxánt és 11,3 g (165 mmól) imidazolt. A reakcióelegyet 2,5 órán keresztül szobahőmérsékleten keverjük. Ezután cseppenként 2 liter vizet adunk hozzá, majd a csapadékot szűrjük, vízzel mossuk, gyorsan dietil-éterrel' mossuk és szárítjuk, így fehér por alakjában 17,2 g cím szerinti terméket kapunk. A termék egy részét diklórmetánból átkristályosítjuk, a kristályok olvadáspontja 135-138 °C.

19640G

2. példa

9-K ÍR, 2S, 3R, 4R)-4-Metil-2-fenoxi-tiokarbonil-oxi-3,6-(tetraizopropil-disziloxanil)-dioxi-ciklopentán-l-il]-hipoxantin

11,2 g (22,3 mmól) 1. példa szerinti vegyületet 300 ml vízmentes acetonitrilben oldunk, majd hozzáadunk 15,8 g (53,5 mmól) dimetil-amino-piridint és 5 g (29 mmól) fenoxi-tiokarbonil-kloridot. A reakcióelegyet 7 órán keresztül szobahőmérsékleten keverjük, majd az oldószert csökkentett nyomáson eltávolítjuk, és a maradékot 250 ml kloroformban oldjuk. Az oldatot kétszer 250 ml 0,5 mól/1 kálium-dihidrogén-foszfát oldattal, majd 200 ml vízzel mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk és csökkentett nyomáson bepároljuk. így sárga szirupot kapunk, amelyet szilikagélen CHCb és CHCb/MeOH 60 : 1 eluenssei kromatografálunk. igy 13,0 g cím szerinti terméket kapunk világossárga füszerü anyag formájában.

NMR (60 MHz, CDCb): δ = 1,0-1,23 (28H, m), 2,13-2,43 (3H, m, H4’, H5’), 3,93-4,10 (2H, m, H6’), 4,80-5,20 <2H, m, Hl’,

Η3Ί, 6,00-6,20 (H, m, H2’), 7,03-7,50 (511, m), 7,87 (ÍH, s) 8,13 (ÍH, s) ppm.

3. példa

9—[(ÍR, 3S, 4R)-4-Metil-3,6-(tetraizopropil-disziloxanill-dioxi-ciklopentán-l-il)-hipoxantin ml vízmentes toluolt adunk 13,0 g (20 mmól) 2. példa szerinti vegyülethez, majd csökkentett nyomáson bepároljuk. A maradékot 300 ml vízmentes toluolban oldjuk és az oldatba 20 percen keresztül nitrogéngázt keverünk. Ezután 11 ml (40 mmól) tributil-ónhidridet adunk hozzá és az elegyet 80 °C hőmérsékletre melegítjük. Az elegyhez négy részletben 15 perces időközökben 820 mg kristályos oC,oC’-azo-bisz-izobutironitrilt (AIBN) adunk. A reakcióelegyet 3 órán keresztül melegítés közben keverjük, majd az oldószert csökkentett nyomáson bepároljuk. Az olajos maradékot szilikagélen CHCb és CHCLa/MeOH 60 : 1-30 : 1 eluenssei kromatografáljuk. így színtelen üvegszerű anyag formájában 10,4 g cim szerinti terméket kapunk. A termék egy részét etanolból átkristályosítva színtelen tűket kapunk, amelynek olvadáspontja 200-202 °C.

NMR (60 MHz, CDCb): δ = 0,93-1,20 (28H, s), 1,97-2,53 (5H, m, H2’, H4’, Hő’), 3,804,07 (2H, m, 116’), 4,43-5,27 (2H, m,

Hl·’, H3’), 7,87 (ÍH, s), 8,20 (ÍH, s) ppm.

4. példa

9—[(ÍR, 3S, 4R)-4-(Monometoxi-tritiloxi)-nietil-3-hidroxil-ciklopentán-l-il]-(l- metoxi-metil-hipoxantin)

9,8 g (19,8 mmól) 3. példa szerinti vegyü’etet 240 ml vízmentes dioxánban oldunk és gyorsan 880 mg (21,8 mmól) nátrium-hidridet adunk hozzá, miközben az oldatot jéggel hűljük és keverjük. A reakcióelegyet másfél órán keresztül szobahőmérsékleten keverjük, majd jeges hűtés közben gyorsan 2 in¹ (21,8 mmól) metoxi-metil-kloridot adunk hozzá. A reakcióelegyet 3 órán keresztül szobahőmérsékleten keverjük. Ezután az oldószert csökkentett nyomáson eltávolítjuk, és az clajos maradékot 200 ml kloroformban oldjuk. Az oldatot kétszer 100 ml 0,1 mól/1 trietil-ammónium-hidrogén-karbonát (TEAB) pufferrel (pH = 7,5), majd 200 ml vízzel mossuk, vízmentes nátriumszulfáton szárítjuk és csökkentett nyomáson bepároljuk. A kapott szirup Cis szilikagélen aceton/viz 55-80% eluenssei kromatog raf álható, igy színtelen üvegszerű anyag formájában 8,5 g terméket kapunk.

8,0 g fenti terméket 32 ml tetrahidrofuránban oldunk, hozzáadunk IQ g tetrabutil-ammónium-fluorid-trihidrátot, és a reakcióelegyet fél órán keresztül szobahőmérsékleten kevertetjük. Az oldószert csökkentett nyomáson eltávolítjuk, és a maradék olajat 100 ml vízben oldjuk. Az oldatot kétszer 100 ml dietil-éterrel mossuk, majd a tetrabutil-ammóniumsót Dowex-50 gyanta (piridil forma 60 ni) segítségével eltávolítjuk. A maradékot és a mosóvizet (240 ml) egyesítjük, bepároljuk és a koncentrátumot három részlet piridinnel azeotropikusan vizmentesitjük. A maradékot 100 ml piridinben oldjuk, hozzáadunk 5,4 g monometoxi-tritil-kloridot és a reakcióelegyet 34 °C hőmérsékleten kevertetjük 4 órán keresztül. Az oldószert csökkentett nyomáson eltávolítjuk és az olajos maradékot 50 ml 0,1 mól/1 TEAB pufferrel és 100 ml CHCb-mal kirázzuk, a szerves fázist 100 ml vizzel mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk és csökkentett nyomáson bepároljuk. A maradékot toluollal azeotrop desztillációval vizmentesitjük és igy színtelen szirupot kapunk. A 0,1 mól/1 TEAB puffért tartalmazó fázist és a mosóvizet egyesítjük, bepároljuk, amelynek során a monometoxi-tritilezetlen terméket visszanyerjük. Ezt a vegyületet HP-20 gyantán víz és 30% etanolt tartalmazó víz segítségével tisztítjuk, majd bepároljuk és piridinnel azeotropos desztillácioval vizmentesitjük, végül a fent leírt módon monomé toxi-tritilezzük.

Az igy kapott cim szerinti termékeket egyesítjük és szilikagélen CHCb/MeOH 100 :

: 1, 60 : 1 és 50 : 1 eluenssei kromatográfiásan tisztítjuk. így 6,1 g színtelen üvegszerű terméket kapunk. Ha a termék diklórmetános oldatot n-hexánhoz csepegtetjük, fehér port kapunk.

NMR (60 Mliz, CDCb): δ = 1,87-2,70 (5H, ni, H2\ Hl’, 115’), 3,20-3,40 (211, m, H6’), 3,43 (3H, s, CH3OCH2), 3,80 (3H, s), 4,30-4,57 (111, m, H3’), 4,87-5,10 (IH, m, Hl’), 5,47 (211, s, CH3OCH2-N), 6,73-6,97 (2H, tn), 7,17-7,53 (12H, ni), 7,73 (IH, s), 7,98 (lit, s) ppm.

5. példa

1-[(1R, 3S, 4R)-4-(Monometoxi-tritiloxi)-metil-3-hidroxi-ciklopentán~l-il]-(4-karbamoil-5-aminoimidazol)

6,1 g (10,7 mmól) 4. példa szerinti vegyületet 490 ml etanolban oldunk és visszafolyatás közben gyorsan melegített 130 ml mól/1 vizes nátrium-hidroxid oldatot adunk hozzá. A reakcióelegyet további 40 percen keresztül visszafolyatás közben forraljuk. Az oldószert csökkentett nyomáson eltávolítjuk és az olajos maradékot 200 ml kloroformban oldjuk. Kétszer 100 ml vízzel, majd kétszer 100 ml 0,1 mól/1 TEAB pufferrel, végül 100 ml telített vizes nátrium-klorid oldattal mossuk, majd vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk és csökkentett nyomáson bepároljuk. A kapott szirupot szilikagélen CHCb/MeOH 100 : : 1-20 : 1 eluenssel kromatográfiásan tisztítjuk, amelynek során 3,2 g terméket kapunk színtelen üvegszerű anyag formájában. A termék kloroformos oldatát n-pentánba csepegtetve kevertetés közben fehér port kapunk.

Elemanalízis a C3oH32N<(04 x 0,5 H2O összegképlet alapján (mólsúly: 521,616): számolt: C 69,08% H 6,38%

N 10,74%;

talált: C 69,14% H 6,09%

N 10,54%.

NMR (100 MHz, CDCb): δ = 1,36-2,52 (5H, ni), 3,00-3,40 (3H, m, H6’, OH), 3,77 (3H, s), 4,12-4,60 (2H, m, Hl', H3’), 4,80-5,28 (2H, bs, NH2), 5,64-6,44 (2H, bs, NH2), 6,76-6,94 (3H, m), 7,14-7,48 (12H, m) ppm.

6. példa

1-[(ÍR, 3S, 4R)-4-Hidroxi-metil-3-hidroxi-ciklopentán-l-il]-(4-karbamoil-5-aminoimidazol)

2,3 g (4,4 mmól) 5. példa szerinti vegyületet 50 ml 80%-os ecetsavban oldunk és az oldatot 7 órán keresztül 40 °C hőmérsékleten keverjük. Ezután csökkentett nyomáson bepároljuk és azeotropos desztillációval toluollal majd etanollal vízmentesítjük. A maradékot 12 ml etanolban oldjuk, keverés közben 100 ml n-hexán/éter 1 : 1 elegyet csepegte6 tünk hozzá. A kapott szirupot Cis szilikagélen víz és 50%-os acetonos víz eluenssel kromatografáljuk. Λ maradékot csökkentett nyomáson bepároljuk, majd a maradékot etanolból átkristályosíljuk. igy 0,93 g cim szerinti te 'méket kapunk, amelynek olvadáspontja 162-163 °C.

λ-« (nm): (HzO); 234 (sh), 268 (H’); 244, 269 (OH-); 267,5.

NMR (60 MHz, DMSO-de+DzO): δ = 1,67-2,67 (5H, ni), 3,43-3,60 (2H, m, H6'), 3,905,00 (2H, m), 7,23 (III, s, Hz);

(DMSO-de): 5,77 (2H, bs, NHz), 6,63 (2H, bs, NH2) ppm.

Elemanalízis C10H16N4O3 összegképlet alapján (mólsúly 240,262):

számolt: C 49,99% H 6,71%

N. 23,22%;

talált: C 49,32% H 6,34%

N 22,92%.

7. példa

1-[(ÍR, 3S, 4R)-4-(Monometoxí-tritiloxi)-metil-3-hidroxi-ciklopentán-l-il]-[4-karbamoil-5-(N-benzoil-S-metil-izotiokarbamoil)-aminoimidazol], (a) eljárás

0,88 g (1,7 mmól) 5. példa szerinti terméket 25 ml vízmentes acetonban oldunk és visszafolyatás közben 260 pl (1,9 mmól) benzoil-izotiocianát 8 ml acetonban felvett oldatát csepegtetjük hozzá 10 perc alatt, majd 50 percen keresztül visszafolyatás közben forraljuk. Az oldószert csökkentett nyomáson eltávolítjuk és a visszamaradó világossárga üvegszerű terméket szilikagélen CHCb/MeOH 50 : 1-30 : 1 eluenssel tisztítjuk, amelynek során 0,87 g világossárga üvegszerű terméket kapunk.

0,84 g (1,2 mmöl) fenti termékhez kevés acetont adunk, és a kapott szirupot 12,5 ml 0,2 N NaOH hozzáadásával hanghatás segítségével homogenizáljuk. Ezután 130 pl (1,4 mmól) dimetil-szulfátot adunk hozzá keverés közben, majd 1 órán keresztül szobahőmérsékleten intenziven keverjük. Ezután kétszer 15 ml CHCb-mal kirázzuk, a szerves fázist háromszor 15 ml 0,1 mól/1 TEAB pufferrel és 20· ml telített vizes nátrium-klorid oldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk és csökkentett nyomáson bepároljuk. A maradékot szilikagélen CHCb/MeOH 100 : 1-60 : 1 eluenssel kromatografáljuk. A kapott üvegszerű termékhez kevés diklórmetánt adunk, az elegyet cseppenként hexánhoz adagoljuk és a kapott csapadékot centrifugálással összegyűjtjük. Szárítás után 400 mg cím szerinti terméket kapunk por alakjában. Elemanalízis a C39H39N5O5S összegképlet alapján (mólsúly: 689,835):

számolt: C 67,90% H 5,70%

N 10,15%;

-511

talált:		C	67,45% H 5,45%
		N	9,89%.
NMR	(100	MHz,	CDCb): ά = 1,34-2,60	(511, m)
	2,52	(3H,	s, SCH3), 3,04-3,44	(2H, m
	H6’),	3,79	(3H, s, OCH3), 4,08-	4,44 (IH

m, 113’), 4,60-5,00 (IH, ni, Hl’), 5,64 (IH, bs, NH2), 6,72-6,94 (3H, m), 7,127,52 (1511, m), 7,80-7,96 (211, ni), 11,35 (111, bs, NH) ppm.

8. példa .1-[(1R, 3S, 4R)-4-Hidroxi-metil-3-hidroxi-ciklopenlán-l-il]-L4-karbamoil-5-(N-benzoil-S-nietil-izotiokarbamoilJ-aminoimidazol), (c) eljárás

815 mg (3,4 mmól) 6. példa szerinti terméket acetonban felvett 1,1 mólekvivalens benzoil-izotiocianáttal reagáltatunk. Az oldószert csökkentett nyomáson eltávolítjuk és hozzáadunk 15 ml aceton/CHCb (2 : 1) elegyet és étert. A kapott csapadékot szűrjük és szárítjuk. Az így kapott 1,4 g port 35 ml 0,2 N nátrium-hidroxidban oldjuk, hozzáadunk 340 μΐ dimetil-szulfátot és az elegyet egy órán keresztül szobahőmérsékleten keverjük. A reakcióelegyhez jeges hűtés közben pH = 4-5 értékig ecetsavat adagolunk, majd a terméket a fehér zavaros reakcióelegyből 3 x 20 ml etanollal extraháljuk, áz extraktuniot kétszer 10 ml vizzel mossuk, az oldószert csökkentett nyomáson eltávolítjuk és a maradékot szilikagélen víz és 3% acetonos viz eluenssel extraháljuk. így 920 mg világossárga üvegszerű terméket kapunk. Vízből átkristályositva színtelen kristályok formájában 570 mg cím szerinti terméket kapunk, amelynek olvadáspontja 119-120 °C. Elemanalízis a C19H23N5SO4.3H2O összegképlet alapján (mólsúly: 422,886):

számolt:

talált:

NMR (100

CHa),

C 53,96%

N 16,56%

C 54,03%

N 16,44%

MHz, DMSO-de): 7,34-7,94 (6H,

H 5,62%

S 7,58%;

H 5,49%

S 7,53%.

é = 2,52 (3H, s, m), 11,85 (IH, bs,

NH) ppm.

9. példa

9-[(lR, 3S, 4R)-4-Monometoxi-tritiloxi-metil-3-hidroxi-ciklo pentán-l-il]-guanin, (a¹) eljárás

360 mg (0,53 mmól) 7. példa szerinti terméket 17 ml melegített 6 N nátrium-hidroxid oldathoz adjuk és az elegyet 1 órán keresztül visszafolyatás közben forraljuk. A terméket CHCb segítségével kiextraháljuk és az extraktumot 30 ml 0,1 mól/1 TEAB pufferrel és 30 ml telített vizes nátrium-klorid oldattal mossuk, majd vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk és a terméket szilikagélen

CHCb/MeOH 40 : 1-6 : 1 eluenssel kromatografáljuk. A kapott üvegszerű termékhez kevés acetont adunk és az elegyet benzolhoz csepegtetjük, a kapott csapadékot centrifugáljuk és szárítjuk, igy 210 mg cim szerinti terméket kapunk por alakban.

Elemanalizis a C31H31N5O4.1,0 H2O összegképlet alapján (mölsüly: 555,633):

számolt: C 67,01% H 5,99%

N 12,60%;

talált: C 67,01% H 5,69%

N 12,42%.

NMR (100 MHz, DMSO-de): é = 1,50-2,60 (5H, ni), 3,01 (2H, bs), 3,98-4,20 (IH, m),

4,70-4,96 (2H, m), 6,37 (2H, bs, NHz), 6,82-7,46 (14H, m), 7,68 (IH, s, H8), 10,60 (IH, bs, NH) ppm.

10. példa

9—[{ÍR, 3S, 4R)-4-Hidroxi-metil-3-hidroxi-ciklopentán-l-il)-guanin

180 mg (0,33 mmól) 9. példa szerinti terméket 10 ml 80%-os ecetsavban oldunk és az oldatot 4,5 órán keresztül 40 °C hőmérsékleten keverjük. Az oldószert csökkentett nyomáson eltávolítjuk, majd a maradékot kétszer vízzel azeotrop desztilláljuk. Ezután 10 ml vizet adunk hozzá és az elegyet kétszer 10 ml éterrel mossuk, majd a vizet csökkentett nyomáson eltávolítjuk. így színtelen kristályok formájában 41 mg cím szerinti terméket kapunk, amelynek, olvadáspontja 246-248 °C.

[oC]d‘^s = +7,7° (C = 0,5, DMF). ámx (nm): (H2O); 255, 278 (sh) (H*); 257, 282 (0H-); 256 (sh), 273

Elemanalizis a C11H15N5O3 . 0,5 H2O . 0,1 C2H5OH összegképletre (mólsúly 278,886): számolt: C 48,24% H 6,00%

N 25,11%;

talált: C 48,61% H 6,41%

N 25,40%.

11. példa

9—[{ÍR, 3S, 4R)-4-Monometoxi-tritiloxi-metil-3-hidroxil-ciklopentán-l-il]-izoguanin, (a²) eljárás

585 nig (0,85 mmól) 7. példa szerinti vegyületet 10 ml etanolban oldjuk, majd 6 ml 1 N nátrium-hidroxidot és 44 ml vizet adunk hozzá. A reakcióelegyet visszafolyatás közben θθ 2 órán keresztül forraljuk. Ezután 60 ml 0,1 N nátrium-hidroxidot adunk hozzá és további 2 órán keresztül visszafolyatás közben forraljuk. A reakcióelegyet ezután 1 N sósavval semlegesítjük, a terméket CHCb segítségével extraháljuk, az extraktumot telített vizes

-613 nátrium-hidroxid oldattal, majd vízzel mossuk, a kloroformot csökkentett nyomáson eltávolítjuk és a kapott szirupot egy éjszakán keresztül hűtőszekrényben állni hagyjuk, így fehér kristályok formájában 200 mg cím szerinti terméket kapunk, amelynek olvadáspontja 245-247 °C. A szűrletet Cia szilikagélen aceton/víz 50-90% eluenssel kromatografáljuk.

Elemanalízis a C31H31N5O4 összegképlet alapján (mőlsúly 537,618): számolt: C 69,26% H 5,81%

N 13,03%;

talált: C 68,80% H 5,86%

N 12,60%.

NMR (100 MHz, DMSO-de): á = 1,46-2,46 (5H, m, 2H2', 2H5’, H4’), 3,00-3,38 (4H, m), 3,75 (3H, s, CHa), 3,96-4,16 (IH, m, H3’), 4,68-4,94 (2H, m), 6,38 (IH, bs, NH), 6,80-7,50 (14H, ni), 7,77 (IH, s, H8) ppm.

12. példa

9—[(ÍR, 3S, 4R)-4-Hidroxi-metil-3-hidroxil-ciklopentán-l-il]-ízoguanin

148 mg (0,27 mmól) 11. példa szerinli vegyületet 11 ml 80%-os ecetsavban oldunk és az oldatot 45 °C hőmérsékleten keverjük 6 órán keresztül. Ezután az oldószert csökkentett nyomáson eltávolítjuk, és a maradékot vízzel azeotrop desztilláljuk. A reakcióelegyet vizes oldat formájában kétszer 10 ml éterrel mossuk. A vizet csökkentett nyomáson ledesztilláljuk és a kapott üvegszerű anyagot etanolban szuszpentáljuk. így 69 mg cím szerinti terméket kapunk, amelynek olvadáspontja 162-165 °C (bomlik).

Elemanalízis a C11H15N5O3 . 0,5 H2O . 0,1 EtOH összegképlet alapján (mólsúly 278,887):

számított:	C 48,24% N 25,11%;	H 6,00%
talált:	C 47,92%	H 6,05%
	N 24,89%.
λ«χ (nm):	(H2O); 249, 253, (	sh), 294
	(H*); 236, 242 (sh), 283
	(0H-); 250, 285
NMR (100	MHz, DMSO-ds +	D2O): é = 1,10-
2,60	(5H, m, 2H2’, 2H5’	, H4’), 3,40-3,60
(2H,	m, 2H6'), 4,00-4,20 (IH, m, H3’),
4,60-	5,10 (IH, m, Hl’),	7,90 (IH, s, H8)

ppm.

13. példa

A 4. példa szerinti vegyület előállítása (alternatív megoldás)

420 mg 8. példa szerinti vegyületet 10 ml 6 N nátrium-hidroxidban oldjuk és az oldatot gyorsan felforraljuk és 1 órán keresztül visszafolyatás közben forraljuk. Ezután szobahőmérsékletre hűtjük és 1 N sósavval semlegesítjük, majd HP-20 segítségével víz és 10% etanolos víz eluenssel kromatografáljuk. Bepárlás után színtelen kristályokat kapunk. Kitermelés 174 mg. Olvadáspont 246-243 °C.

1. összehasonlító példa

9—[(ÍR, 2S, 3R, 4R)-4-Monometoxi-tritil-oxi-metil-2,3-(dimetil-metilén)-dioxi-ciklopentán-l-il]-hipoxantin g (37,6 mmól) inozin C-analögot 380 ml acetonban szuszpendálunk. A szuszpenzióhoz 23 ml 2,2-dimetoxi-propánt és 9,3 g p-tozilsavat adunk és a reakcióelegyet 3 órán keresztül 37 °C hőmérsékleten keverjük. Ezután 40 ml koncentrált vizes ammóniát adunk hozzá jeges hűtés közben, majd csökkentett nyomáson bepároljuk és az oldhatatlan anyagot szűrjük, Ce szilikagélen 5%-os acetonos viz eluenssel kromatografáljuk és etanolból átkristályositjuk. igy 8,4 g kristályos anyagot kapunk. A szürletet szilikagélen CHCb/MeOH 25 : 1-5 : 1 eluenssel tisztítva további szirupformájú terméket kapunk.

8,4 g (27 mmól) fenti kristályt kevés piridinben szuszpendálunk. Csökkentett nyomáson végrehajtott azeotrop víztelenítés után 150 ml vízmentes piridint adunk a maradékhoz. Az oldatot 9 g monometoxi-tritilkloriddal elegyítjük és az elegyet 13 órán keresztül szobahőmérsékleten állni hagyjuk. Ezután 20 ml oldószert adunk hozzá és az oldószert csökkentett nyomáson eltávolítjuk. A maradékot 150 ml CHCb-ban oldjuk. Az oldatot kétszer 100 ml 1 mól/1 TEAB pufferrel, majd 100 ml vízzel mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk és csökkentett nyomáson bepároljuk. így kristályos formában 9,4 g cím szerinti terméket kapunk, amelynek olvadáspontja 194-195 °C.

Hasonló módon monometoxi-tritilezzük a fent említett szirupot és a kapott terméket egyesítjük a fenti átkristályosítás anyalúgjával. Az elegyet 70 ml CHCb-ban oldjuk, az oldatot cseppenként n-hexénhoz adagoljuk keverés közben, majd a kapott csapadékot szűrjük és szárítjuk, igy 10,3 g cim szerinti terméket kapunk por alakban.

2. összehasonlító példa

9—[(ÍR, 2S, 3R, 4R)-4-Monometoxi-tritiloxi-metil-2,3-(dimetil-metilén)-dioxi-ciklopentán-l-il]-(l-metoxi-metil-hipoxantin)

19,1 g (33 mmól) 1. összehasonlító példa szerinti anyagot 360 . ml dioxán/dimetilformamid 3 : 1 elegyben oldjuk, majd 1,47 g nátrium-hidridet (60%-os olajban) adunk hozzá jeges hűtés közben. A reakcióelegyet rögtön

-715 szobahőmérsékletre melegítjük és 1 órán keresztül ezen a hőmérsékleten keverjük. Ezután 3,2 ml metoxi-metil-kloridot adunk hozzá jeges hűtés közben és 4 órán keresztül jeges hűtés közben keverjük. Az oldószert csökkentett nyomáson eltávolítjuk és a maradékot 200 ml CHCb-ban oldjuk. Az oldatot kétszer 200 ml 0,1 mól/1 TEAB pufferrel, majd 200 ml vízzel mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk és az oldószert csökkentett nyomáson eltávolítjuk. A kapott üvegszerű anyagot szilikagélen CHCb/MeOH 100 : 1-10 : 1 eluenssel durván tisztítjuk és Cs szilikagélen 55-90% acetonos víz eluenssel tovább tisztítjuk, igy 16,8 g üvegszerü terméket kapunk, amelynek olvadáspontja 97-102 °C.

NMR (90 MHz, CDCb): é = 1,28 (3H, s, CHs), 1,54 (3H, s, CH3), 2,33-2,60 (3H, m, H4', H5’), 3,10-3,40 (2H, m, H6’), 3,43 (3H, s, CH2OCH3), 3,79 (3H, S, fenilcsoporthoz kapcsolódó metoxiesoport), 4,47-5,07 (3H, m, Hl’, H2’, H3’), 5,46 (2H, s, N-CHz-O), 6,79 (IH, s), 6,88 (IH, s), 7,13-7,57 (12H, m), 7,82 (IH, s), 8,04 (IH, s) ppm.

3. összehasonlító példa

1—[(ÍR, 2S, 3R, 4R)-4-Monometoxi-tritiloxi-metil-2,3-(dimetil-metilén)-dioxi-ciklopentán-l-il]-(4-karbamoil-5-aniino-imidazol)

16,8 g (26,5 mmól) 2. összehasonlító példa szerinti anyagot 685 ml etanolban oldunk és visszafolyatás közben gyorsan, mintegy 80 °C hőmérsékletre melegített 137 ml 5 M nátrium-hidroxidot adunk hozzá. A reakcióelegyet 20 percen keresztül visszafolyatás közben forraljuk, majd az etanolt csökkentett nyomáson eltávolítjuk. A terméket 300 ml CHCb-mal extraháljuk és az extraktumot kétszer 300 ml vízzel, 300 ml 0,1 mól/1 TEÁB pufferrel, végül 300 ml telített vizes nátrium-klorid oldattal mossuk, majd vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk. Szilikagélen CHCb/MeOH 100 : 1-50 : 1 eluenssel durván tisztítjuk, majd a tisztítást négyszer megismételjük. így 7,9 g színtelen, üvegszerű anyagot kapunk, amelynek olvadáspontja 107-112 °C.

NMR (90 MHz, CDCb): <5 = 1,27 (3H, s), 1,58 (3H, s), 1,90-2,67 (3H, m), 3,23-3,40 (2H, m), 3,80 (3H, s), 4,07-4,50 (3H, m), 5,54 (2H, bs, NHz), 6,80 (IH, s), 6,21 (2H, s), 7,20-7,57 (13H, m) ppm.

4. összehasonlító példa

1—[(ÍR, 2S, 3R, 4R)-4-Hidroxi-metil-2,3-(dimetil-metilén)-dioxi-ciklopentán-l-il]-(4-karbamoil-5-aminoimidazol) (4-1 öszszehasonlító péida), valamint

1—[(ÍR, 2S, 3R, 4R)-4-Hidroxi-metil-2,3-dihidroxi-ciklopentán-l-il]-(4-karbamoil-5-amino-imidazol) (4-2 összehasonlító példa)

7,9 g (13,9 mmól) 3. összehasonlító példa szerinti anyagot 120 ml 80%-os ecetsavban oldunk és az oldatot 7 órán keresztül 40 °C hőmérsékleten keverjük. A reakcióelegyet csökkentett nyomáson bepároíjuk és vízzel többször azeotrop desztilláljuk. Ezután vízzel és éterrel kirázzuk, a vizes fázist éterrel mossuk, majd csökkentett nyomáson bepároljuk. A koncentrátumot Ce szilikagélen kromatográfiásan tisztítjuk. A vizzel és 5%-ós acetonos vízzel eluált frakciókat összegyűjtjük, az oldószert csökkentett nyomással eltávolítjuk és etanollal kétszer azeotrop desztilláljuk. igy 0,34 g kristályos anyagot kapunk, amelynek olvadáspontja 212-214 °C (4-2 öszszehasonlító példa).

A fenti frakcióktól elkülönítve összegyűjtjük a 15% acetonos vizzel eluált frakciókat, az oldószert csökkentett nyomáson eltávolítjuk és etanollal azeotrop desztilláljuk, igy 1,85 g kristályos anyagot kapunk, amelynek olvadáspontja 169-171 °C (bomlik). (4-1 összehasonlító példa)

A 4-1 összehasonlító példa szerinti anyag jellemző adatai:

Elemanalízis a C13H20N4O4 . 0,2 OH2O összegképlet alapján (mólsúly 299,928): számolt: C 52,06% H 6,86%

N 18,68%;

talált: C 52,18% H 6,60%

N 18,63%.

NMR (100 MHz, DMSO-de): é = 1,26 (3H, s), 1,50 (3H, s), 1,70-2,40 (3H, ml, 3,40-3,60 (2H, m), 4,16-4,82 (4H, m, Hl’, H2’, H3’, OH), 5,72 (2H, bs, KHz), 6,65 (2H, bs, NHz), 7,26 (IH, s, H2) ppm.

A 4-2. összehasonlító példa szerinti anyag jellemző adatai:

Elemanalízis a CioHieN404 . 0,2 C2H5OH . 0,5 HjO összegképlet alapján (mólsúly 274,482):

számo	lt:	C 45,50% H	6,63%
		N 20,42%;
talált:		C 45,98% H	6,32%
		N 20,42%.
NMR	(100	MHz, DMSO-de): í =	1,00-2,40	(3H,
	m, H	4’, Η5Ί, 3,38-3,54	(2H, m,	H6’>,

3,68-4,34 (3H, ni, Hl’, H2’, H3’), 4,56-5,00 (3H, m, OH), 5,69 (2H, bs, NHz), 6,63 (2H, bs, NHz), 7,22 (IH, s, Hz) ppm.

14. példa.

1-[(ÍR, 2S, 3R, 4R)-4-Hidroxi-metil-2,3-(dimetil-metilén)-dioxi-ciklopentán-l-il)-[4-karbamoil-5-(h'-benzoil-S-metil-izotiokarbamoil)-aminoimidazol]

-817

Elemanalizis a C14H19N5O4 . 0,8 OH2O összegképlet alapján (mólsúly 335,747):

300 mg (1 mmól) 4-1 összehasonlító példa szerinti anyagot 18 ml acetonban szuszpendálunk, visszafolyatás közben cseppenként 10 perc alatt 150 μί benzoil-izotiocianát 5 .ml acetonos oldatát adjuk hozzá. A reakcióelegyet 1 órán keresztül visszafolyatás közben forraljuk, majd az oldószert csökkentett nyomáson eltávolítjuk és a maradékot 5 ml CHCli/aceton 1 : 1-ben oldjuk. Az oldathoz 100 ml n-hexánt csepegtetünk, majd a kapott csapadékot centrifugáljuk és szárítjuk. így világossárga port kapunk. A port 10 ml 0,2 N nátrium-hidrúxidban oldjuk, és 110 pl dimetil-szulfátot adunk hozzá. A reakcióelegyet másfél órán keresztül keverjük. Jeges hűtés közben ecetsavat csepegtetünk hozzá (pH = 6-7-ig) és a kapott csapadékot kétszer 10 ml CHCb-mal extraháljuk. Az extraktumot háromszor 20 ml vízzel mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk és szilikagélen CHCb/MeOH 100 : 1-40 : 1 eluenssel kromatografáljuk. így színtelen űvegszerü terméket kapunk, amelyet 6 ml diklór-metánban oldunk és az oldatot cseppenként 100 ml n-hexánnal elegyítjük keverés közben. A kapott csapadékot centrifugáljuk és szárítjuk, igy 320 mg cím szerinti terméket kapunk fehér por formájában.

Elemanalizis a C22H2?N5S . 0,5 H2O összegképlet alapján (niólsúly 482,561):

számolt:	C	54,76%	H	5,85%
	N	14,51%
talált:	C	54,75%	H	5,40%
	N	14,35%.
λ·μ (nm):	(EtO	11); 239, 321	(sh)

ÍH‘); 247, 305 (sh) (OH-); 264 (sh)

NMR (100 MHz, CDCb): <5 = 1,30 (3H, s, CHa), 1,54 (3H, s, CHa), 2,0-2,52 (3H, m, H4‘, Η5Ί, 2,58 (3H, s, S-CHi), 3,75 (2H, d, H6’), 4,48-4,96 (3H, m, Hl’, H2’, H3’), 5,85 (IH, bs, NH), 7,58 (IH, s, NH), 7,26-7,54 <4H, ro), 7,80-7,94 <2K, ro) ppm.

15. példa

9—{(ÍR, 2S, 3R, 4R)-4-Hidroxi-metil-2,3-(dinietil-nietilén)-dioxi-ciklopentán-l-il)-guanin

820 mg (1,75 mmól) 14. példa szerinti terméket 14 ml 6 N nátrium-hidroxidhoz adjuk és az elegyet gyorsan felforraljuk és oldódásig keverjük. Egy óra elteltével az elegyet 1 N sósavval jeges hűtés közben semlegesítjük. Ci8 szilikagélen víz és 20% acetonos víz eluenssel kromatografálva durván tisztítjuk, a vizes eluátumot CHCb-mal mossuk, csökkentett nyomáson koncentráljuk és vízből átkristáiyosítjuk. így 410 mg kristályt kapunk, amelynek olvadáspontja 287-288 °C.

számolt:	C 50,08% H 6,18% N 20,86%;
talált:		C	50,28% H 5,89%
		N	20,86%.
Xmax	(nm):	(HzO); 254, 274 (sh)
		(H‘>;	256, 281
		(OH*	); 258, (sh), 270
NMR	(100	MHz,	DMSO-ds): é = 1,26
	Clb),	1,51	(3H, s, CHa), 1,84-:

m, H4’, H5’), 3,53 (2H, d, H6’), 4,46-5,04 (3H, ra, III’, H2’, H3’>, 7,86 . (IH, s, He), (100 MHz, DMSO-de): 5 = 3,31 (IH, bs, OH), 6,63 (2H, s, NH2), 10,85 (IH, bs, NH) ppm.

16. példa

9-[(ÍR, 2S, 3R, 4R)-4-Hidroxi-metil-2,3-díhidroxi-ciklopentán-l-il]-guanin

150 mg (0,46 mmöl) 15. példa szerinti vegyületet 20 ml 0,05 N sósavban oldunk és az oldatot 20 percen keresztül 70 °C hőmérsékleten melegítjük. Ezután 1 N nátrium-hidroxiddal semlegesítjük jeges hűtés közben, amelynek során 91 mg cím szerinti terméket kapunk kristályos formában, amelynek olvadáspontja 268-270 °C (bomlik).

[cC]d²⁵ = -31,4° (C = 0,67, dimetil-formamid) Elemanalizis a C11H15N5O4 . 0,7 H2O összegképlet alapján (mólsúly 293,882):

számolt: C 44,96% H 5,62%

N 23,83%;

talált: C 45,19% H 5,95%

N 23,65%.

17. példa

9-[(lR, 3S, 4R)-4-Hidroxi-metii-3-hidroxi-ciklopentán-l-il]-hipoxantin

200 ml toluolban 12,37 g 9-[(lR, 3S, 4R)-4-metil-3,6-(tetraizopropil-disziloxanil)-dioxi-ciklopentán-l-il]-hipoxantint (3. példa), és 10 g tetrabutil-ammónium-fluoridot oldunk, és az oldatot 2 órán keresztül 75 °C hőmérsékleten keverjük. Ezután szárazra pároljuk, a maradékot vizben oldjuk és 30 g aktivált szénen adszorbeáljuk. Az anyagot 1 liter 50%-os etanolos vízzel eluáijuk, majd éter/nietanol elegyből átkristáiyosítjuk. így 2,6 g cim szerinti terméket kapunk, amelynek olvadáspontja 170 °C.

Elemanalízis a C11H14N4O3 . H2O összegképlet alapján:

számolt: C 49,25% H 6,01%

N 20,88%;

talált: C 49,08% H 5,86%

N 20,81%.

-919 • 18. példa

9—[(ÍR, 3S, 4R)-4-Hidroxi-metil- 3-hidroxi-ciklopentán-il]-hipoxantin, (b) eljárás

240 mg (1 mmól) 6. példa szerinti vegyületet 10 ml etilénglikol-monometiléterben oldunk. Hozzáadunk 0,5 g formamidot és az elegyet lezárt csőben 8 órán keresztül 160 °C hőmérsékleten melegítjük. Az oldószert csökkentett nyomáson eltávolítjuk és az olajos maradékot éter/metanolelegyből átkristályositjuk. így 210 mg cím szerinti vegyületet kapunk, olvadáspont 170 °C.

19. példa

Orális adagolásra alkalmas tabletta mg 10. példa szerinti 9-[(lR, 3S, 4R)-4-hidroxi-metil-3-hidroxi-ciklopentán-l-il]-guanint, 250 mg laktózt, 50 mg keményítőt és 2 mg magnézium-sztearátot metanolban elkeverünk,- majd a metanolt melegítéssel eltávolítjuk és a keveréket tablettává olvasztjuk.

20. példa

Kenőcs

0,1 g 10. példa szerinti 9-[(lR, 3S, 4R)-4-hidroxi-metil-3-hidroil-ciklopentán-l-il]-guanint, 40,0 g fehér vazelint, 18,0 g etanolt, 5,0 g szorbitán-szeszkvioleátot, 0,5 g poli(oxi-etilén)-lauril-alkohol-étert, 0,1 g metil-p-hidroxi-benzoátot és 36,3 g tisztított vizet 0,1% hatóanyag-tartalmú kenőccsé dolgozunk fel.

Verő sejteket 100 TCIDso (50% tissue-culture infected doses) vírussal fertőzünk és különböző koncentrációjú hatóanyaggal tenyésztjük. A vírus elleni hatást IDso (50%-os hatás dózisa) 3 nappal a fertőzés után vizsgáltuk amikoris a hatóanyag nélküli kontroll tenyészet 100%-os citopatogén hatást mutatott. A kontroll tenyészeten citotoxikus hatás is megfigyelhető volt.

A táblázatban az IDso a vírus citopatogén hatásának 50%-os csökkentéséhez szükséges koncentrációt jelenti, mig a citotoxicitás alatt azt a minimális koncentrációt adtuk meg, amely a normális sejtmorfológiában látható romlást eredményez.

2. hatástani példa

Antiadeno vírus elleni hatás

Hatóanyag	3 típusú Adenovirus
IDso	Citotoxicitás (ug/ml)
9—[(ÍR, 3S, 4R)- -4-hidroxi-me- til-3-hidroxil- -ciklopentán-1- -il]-guanozin	0,39	3,13
Acyclovir	200	400

FL sejteket 100 TCIDso vírussal fertőztünk és különböző koncentrációjú hatóanyaggal tenyésztettük. A vírus elleni hatást 8 nappal a fertőzés után vizsgáltuk, amikoris a hatóanyag nélküli kontroll tenyészet 100%-os citopatogén hatást mutatott. A kontroll tenyészeten citotoxikus hatás is megfigyelhető volt.

1. hatástani példa

HF törzsbeli herpesz típusú szimplex vírus elleni hatás

Hatóanyag	IDso	Cito toxicitás (ug/ml)
9-[(lR, 3S, 4R)- -4-hidroxi-metil- -3-hidroxil-cik- -lopentán-l-il]- guanin	• 0,049	12,5
Acyclovir	3,13	800
BLFDR	25	100
IUDR	50	200
Ara-A	12,5	100
Ara-C	0,39	0,78
ariszte romicin	1,25	1,25

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

Claims (2)

1. Eljárás (I) általános képletű karbociklikus purin nukleozid-származékok előállítására, a képletben

Rí és Rí jelentése hidroxilcsoport vagy tritilcsoporttal védett hidroxilcsoport,

X jelenLése hidrogénatom, hidroxilcsoport vagy tritilcsoporttal védett hidroxilcsoport,

Y jelentése guanin-9-Π-, izoguanin—9—il— vagy hipoxantin-9-il-csoport, azzal a megkötéssel, hogy Y jelentése a hipoxantin-9-il csoporttól eltérő, ha X jelentése hidroxilcsoport, vagy tritilcsoporttal védett hidroxilcsoport, azzal jellemezve, hogy valamely (II) általános képletű vegyületet, a képletben

-1021

Ri, Rz és X jelentése a fenti,

a) benzoil-izotiocianáttal reagáltatunk, majd a kapott benzoil-tiokarbamid-származékot melilezzük és a metilezett vegyület

1) alkálifém-hidroxid koncentrált oldalálban melegítve Y helyén guanin-9-il-csoporlot tartalmazó (I) általános képletű vegyűletté alakítjuk, vagy

2) alkálifém-hidroxid hígított oldatában· melegítve Y helyén izoguanin-9-il-csoporLot tartalmazó (I) általános képleLű vegyűletté alakítjuk, vagy

b) formamiddal vagy hangyasavval reagáltatva Y helyén hipoxantin-9-il-csoportoL tartalmazó (I) általános képletű vegyűletté ahol X jelentése hidrogénatom, Rl és Rz jelentése a tárgyi kör szerinti - alakítunk, és az Ri, Rz és X jelentésében adott esetben előforduló LritílusoporlLal védett hidt’oxílcsoportröl a védőcsoportot kívánt esetben eltávolítjuk.

2. Az 1. igénypont szerínLi a) eljárás, azzal jellemezve, hogy a (II) általános képleLű vegyüleL és a benzoil-izoliocianál reakcióját aceton jelenlétében valósítjuk meg.

3. Az 1. igénypont szerinti a) eljárás, azzal jellemezve, hogy benzo-tiokarbamid származék metilezését metiljodiddal vagy dimeill-szulfallal végezzük.

5 4. Az 1. igénypont szerinti a) eljárás, azzal jellemezve, hogy alkálifém-hidroxid koncentrált oldataként 2-6 n nátrium-hidroxid oldatot alkalmazunk.

5. Az 1. igénypont szerínLi a) eljárás, 10 azzal jellemezve, hogy alkálifém-hidroxid higilott oldataként 0,1-1 n nátrium-hidroxid oldatot alkalmazunk.

6. Eljárás gyógyszerkészítmények előállítására, azzal jellemezve, hogy valamely, az

15 1. igénypont szerint előállított (!’) általános képletű karbociklikus purin nukelozidot, a képletben

Xi jelentése hidrogénatom vagy hidroxilcsoport,

20 Y jelentése guanin-9-Π-, izoguanin-9-ilvagy hipoxantin-9-iI-csoport, azzal a megkötéssel, hogy Y jelentése hipoxautin-9-il-csoporttól eltérő, ha Xi jelentése hidroxilcsoport, gyógyszerészeti célra alkal25 más vivőanyaggal és/vagy gyógyszerészeti segédanyaggal keverünk össze és a keveréket adagolásra alkalmas gyógyszerkészítménnyé alakítjuk.

7. Λ 6. igénypont szerinti eljárás, azzal

30 jellemezve, hogy Xi helyén hidrogénatomot és Y helyén guanin-9-il-csoportot tartalmazó (Γ) általános képletű vegyületet alkalmazunk.