HU193058B - System respectively mechanism making possible delivery in various ways - Google Patents

Description

A találmány tárgya különböző módokon való szállítást lehetővé tevő rendszer, illetve szerkezet, főként forgóállvány, amely révén utazó személyek, teherárúk vagy más cikkek gazdaságosan juttathatók el rendeltetési helyükre. A találmány szerinti rendszer, illetve szerkezet főként olyan útvonalakon használható, amelyeken célszerű a szállítási feladatot egy bizonyos szállítási móddal, például vasúti szállítással végezni, a szállított árú helyi összegyűjtését és rendeltetési helyen való szétosztását pedig előnyös egy más szállítási móddal, például közúton való szállítással végrehajtani.

Kívánatos, hogy az olyan szállítási útvonalakon, amelyeken a szállítmányt a kiindúlóponttól a rendeltetési helyig csak két vagy több szállítási mód alkalmazásával lehet eljuttatni, a rakományt ne kelljen az egyik járműből vagy konténerből a másikba átrakni.Ennek elérése érdekében /a szállítási idővel kapcsolatos költségek megtakarítása céljából/ nagyméretű és drága berendezéseket használnak. Az átrakás kiküszöbölésének elérésére azt a módszert is alkalmazzák, hogy az egyik szállítási módhoz alkalmas jármű egy részét a második szállítási módon való szállítás során együtt szállítják a rakománnyal, aminek hátrányos következménye, hogy a mozgatási költségek megnőnek, mert nagy „inproduktív súlyt is kell mozgatni. Ezeken kívül kisegítő berendezéseket használnak a jármű használhatóságának növelésére, például duplájára növelésére a szállítási módoknál szükségessé váló különleges mozgatások elvégzéséhez, amelyekhez a járművet nem tették alkalmassá.

Azokat az eszközöket is kívánatos egyszerűsíteni, amelyek révén az árút az egyik szállítási módról a másikra áthelyezik. így célszerű kiküszöbölni a nagyteljesítményű, drága berendezések, mint például a daruk használatát, ami révén az átrakás távoli, tetszőleges helyen is elvégezhető anélkül, hogy az átrakáshoz különlegesen kialakított telephelyre vagy hasonlóra lenne szükség.

A kiindúlási és rendeltetési hely közötti árúszállítást a lehető legkisebb idő- és költségráfordítással kell lebonyolítani. A teljes egészében közúton végzett szállítás nem mindig a leggazdaságosabb. Gyakran az üzemanyag és az emberi munka megtakarítása céljából előnyös vasúton való szállítást alkalmazni akkor is, amikor a kiindúlási és a rendeltetési helyet közvetlen vasútvonal nem köti össze. Ilyen esetekben a szállító járműveket vagy konténereket a lehető leggyorsabban és legegyszerűbben kell a közútról a vasúti vágányra áthelyezni és fordítva.

Az általánosan alkalmazott, egészében közúton való teherszállítás alternatívájaként több olyan rendszert dolgoztak ki, amely gazdaságossági szempontokból használhatónak tűnt az egy útvonalon való különböző 2 szállítási módok alkalmazására. Ilyen rendszer a vasúti vagonokra helyezhető közúti kétkerekes pótkocsik vagy teljes teherkocsik alkalmazása, azaz a „Piggyback szállítás /T.O.F.C/, amelyet Európában,Észak-Amerikéban és Ausztráliában használnak, és a kcnténerek vagy „csere kocsiszekrények /C.O.F.C/ belföldi mozgatása. Ezeknek a rendszereknek hátrányos tulajdonsága, hogy brr az átrakás egyszerűbbé válik, az ennek végrehajtásához szükséges berendezések nagyméretűek, drágák és következésképpen krvés van belőlük. A szállítási feladatok végrehajtásához felhasznált vasúti kocsik jele itős többlet-tárasúlyt képeznek és az átrakáshoz szükséges szerkezetek részei is nevelik a tárasúlyt. Ezeknek a rendszereknek ki nem elégítő voltát bőségesen érzékeltetik azok a próbálkozások, amelyek azt a cét szolgálták, hogy kisebb vagy olcsóbb kenténer-átrakó berendezéseket fejlesszenek ki és könnyebb „Piggyback vasúti kocsikat hezzanak létre. Ugyanekkor Nagy-Britanniában egy olyan gyorscsatiakozású általános áruszállító vasúti szerelvénytípust hoztak létre, amelynél a vasúti szállítási útvonal m ndkét végén jelentős mértékű átrakodást végeztek vasúti és közúti járművek között, sikerrel.

A Bi-Modal Corporation of America nevű cég „közúti-vasúti teherszállító járművei lényegében kísérletek olyan jármű kifejlesztésére, amely a vasútat képessé teszi olyan szolgáltatás elvégzésére, amit a terheket egészében közúton szállító rendszerek nyújtalak, azaz csuklósán összekapcsolt teherautók révén az árúknak háztól-házig való szállítását. A „közúti-vasúti járművek működése és szolgáltatása nagymértékben eltér a vasúton közlekedő más jármüvekétől és ezoknek használata csak erre kijelölt útvonalakon van megengedve, olyanokon, amelyek ezeknek nagy, mintegy 27 tonna tengelynyomását elviselni képesek. Ezek a járművek lényegében közúti járművekhez hasonló típusúak, csuklósán összekapcsolt vontatott teherautók, amelyek speciális kapcsoló és behúzható vasúti tengely révén síneken is futtathatók. Egy különleges forgóállvány mögött egy emelő-tartó szerkezet van kialakítva, amely az első pótkocsi elülső végét tartja és a vasúti mozdonyhoz kapcsolható. Az egyszer így kialakított szerkezet, szerelvény nem állítható vissza vasúti közlekedési alakra anélkül, hogy tejesen részeire ne bontanák, mivel ez egész hosszában csuklósán van összekapcsolva.

A 785,578 számú francia szabadalmi le'rás olyan különböző módokon való szállítás.! lehetővé tevő rendszert ismertet, amelynek egy kerekes vasúti kocsit tartó forgóállványa van. A forgóállványra közúti kerekek vannak erősítve és a forgóállvány zsámolykocsi kapcsoló révén a vasúti kocsihoz kapcsolható. Egy traktor a forgóállványt a vasúti kocsi egyik vége alá tolja és

-2193058 ezáltal ezt a véget fölemeli, majd tartja. Ezután a traktor körülfut a vasúti kocsi másik végéhez, amelyhez egy további forgózsámoly kapcsoló révén hozzákapcsolják, úgyhogy a vasúti kocsi ezután a traktor és a forgózsámoly révén közúton vontathatóvá válik. Ez a rendszer csak korlátozottan alkalmazható, mert nincs lehetőség arra, hogy az ilyen forgóállványokra szerelt vasúti kocsik akár közúti, akár vasúti szállításhoz szerelvénybe legyenek összeállíthatók. Ezenkívül a vasúti kocsiknak szokásos szerelvénybe való összekapcsolásához szükséges normál kapcsolók mellett a vasúti kocsikra forgózsámolyos kapcsoló szerkezetet is kell szerelni, például járulékos, királycsapos kapcsoló szerkezetet.

A 2 263 578 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírás olyan jármüvet ismertet, amelynek elülső végére vasúti üzemmódban királycsap révén egy vasúti forgózsámoly van erősítve, amelyhez közúti üzemmódban egy traktor forgózsámoly kapcsoló lapja kapcsolódik. A jármű elülső végén nincs olyan további kapcsoló, amely több járművet szerelvénnyé kapcsolna össze. E helyett olyan kapcsolók révén lehet a járműveket szerelvénnyé alakítani, amelyek a hátsó kocsi elülső vasúti forgózsámolya és az elülső kocsi hátsó vége között vannak.

A 4 179 997 számú Amerikai Egyesült Allamok-beli szabadalmi leírás olyan rendszert ismertet, amelynél vasúton közúti pótkocsikat használnak úgy, hogy ezeknek hátsó kerekeit vasúti pályakocsikon tartják és a pótkocsik elülső végét a vasúti pályakocsik hátsó végén levő forgózsámoly lapokhoz kapcsolják. A pótkocsi nem „kerekes vasúti kocsi, hanem közúti pótkocsi, minden változtatás nélkül. Következésképpen nincs ellátva vasúti kapcsolókkal, amelyek révén ez egy további kocsihoz volna kapcsolható és csuklósán összekötött szerelvény részeként lenne alkalmazható.

A 2 787 971 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírás olyan rendszert ismertet, amelynél konténerek mindkét végén királycsapok vannak, amelyek révén a konténerek választás szerint kerekes közúti forgózsámolyokkal és vasúti kerekes forgózsámolyokkal kapcsolhatók össze. A konténereknek nincs olyan kapcsoló szerkezetük, amelyek megfelelőek volnának ezeknek csuklós szerelvénnyé való összekapcsolására. Az egymás melletti konténereknek vasúti szállítási üzemmódban való összekapcsolását a forgózsámolyokon levő vasúti kapcsolók teszik lehetővé.

A 766 525 számú francia szabadalmi leírásban olyan megoldás van ismertetve, amelynél egy konténer választás szerint közúti vagy vasúti forgózsámollyal erősíthető össze királycsapok révén. E megoldásnál vasúti kapcsolók nincsenek, tehát a szomszédos konténerek nem kapcsolhatók össze, nem sorolhatók be csúklósan összekapcsolt szerelvénybe. További hibájuk, hogy nem elég erősek ahhoz, hogy a vasúti járművektől megkívánt minimális összenyomó és húzó erőknek, azaz 180 000 kg-os terhelésnek ellen ti dnának állni.

A 929 115 számú Nagy-Britannia-i szabadalmi léirás tárgya olyan nagymértékben specializált rendszer, amely közúti pótkocsiknak vasúti járműre való áthelyezésére k^Apes. Egy közúti forgózsámoly csúsztathatván van a pótkocsikra szerelve, azonban a pótkocsihoz viszonyítva nem fordítható el.

A találmány feladata különböző módokon való szállítást lehetővé tevő olyan rendszer, illetve szerkezet, főként forgóállvány létrehozása, amely révén a szállítmány közúton és vasúton is szállítható anélkül, hogy az egyik szállítási módról a másikra való áttérésnél a szállítmány átrakásához jelentős idő és/vagy drága berendezések volnának szükségesek.

A találmány a kitűzött feladatot kerekes vasúti kocsik tartására szolgáló olyan forgóállvány létrehozása révén oldja meg, amelynek jellemzője, hogy a vasúti kocsin levő kapcsolóval együttdolgozó, a forgóállványt az általa tartott vasúti kocsi végrészéhez rögzítő kapcsolója van, és hogy a vasúti kocsin levő kapcsoló a vasúti kocsit £ forgóállványnak vasúti kocsi alól való eltávolítása után egy hasonló kapcsoló\ al kiképzett vasúti kocsihoz, ezzel csuklósán csszekötött szerelvényt képezően kapcsoló riódon van kialakítva.

A forgóállványon a rajta tartott vasúti kocsit a forgóállvány és a vasúti kocsi kapcsolóinak egymással való kapcsolódásba hozásakor hosszirányú mozgása közben tartó görgősagy van.

A forgóállványon levő kapcsolónak a vasúti kocsira szerelt kapcsoló horog alakú elemével együttdolgozó, horog alakú eleme van, amelyek egy fölfelé nyúló tengely körül elfordíthatóan vannak tartva.

A forgóállványnak a vasúti kocsi végrészének forgóállvány révén tartott állapotában i forgózsámoly és vasúti kocsi függőleges engely körüli egymáshoz viszonyított elforiúlását gátló szerkezetrésze van.

Előnyösen a forgóállványnak horog alakú elemmel kialakított, a forgóállványt két vasúti kocsihoz kötő, a vasúti kocsik közül a megfelelőnek horog akkú elemmel kiképzett kapcsolójával együttdolgozó, a íorgóállványt a vasúti kocsik végrészeihez ezeket tartó módon rögzítő két kapcsolója van. Ilyen módon lehetővé válik forgóállványokból és vasúti kocsikból álló vasúti szerelvények összeállítása, amely esetben mindegyik forgóállvány két-két vasúti kocsi összekapcsolására szolgál.

A forgóállvány a vasúti kocsi végrésze alá tolható, a végrész fölemelő és tartó alakúra van kiképezve. Lehet továbbá olyan kiviteli alak is, amelynél a forgóállványnak ezt egv kerekes egységhez kapcsoló és így egy

-3193058 csuklósán összekapcsolt szerelvényt képező további kapcsolója van.

A forgóállványon levő, horog alakú elemmel kiképzett kapcsoló vagy kapcsolók a forgóállványhoz viszonyítva rögzítettek.

A találmány a kitűzött feladatot különböző módokon való szállítást lehetővé tevő olyan rendszer létrehozása révén oldja meg, amelynek a végrészén a vasúti kocsit csuklósán összekötött szerelvényt képezően egy kerekes egységgel összekapcsoló kapcsolóval és egy első szállítási módhoz alkalmas vasúti kerekekkel kialakított vasúti kocsija, a vasúti kocsi ellentétes végrészéhez köthető és egy második szállítási módhoz alkalmasan kiképzett hajtó szerkezete, illetve berendezése, valamint a találmány szerinti, az előzőkben meghatározott kialakítású, a második szállítási módhoz alkalmas kerekekkel kiképzett forgóállványa van, miáltal a vasúti kocsi választás szerint továbbítható a/ egy mozdony révén húzva az első szállítási móddal és b/ egy hajtó szerkezet, illetve berendezés révén húzva a második szállítási móddal és a forgóállványon tartva.

Lehet olyan kivitel, amelynél a vasúti kocsin levő kapcsolónak olyan horog alakú kapcsoló eleme van, amely a vasúti kocsira egy fölfelé nyúló tengely körül csuklósán elfordithatóan van szerelve.

Az első szállítási mód lehet egy bizonyos nyomtávú vágányon való szállítás, a második szállítási mód pedig lehet egy más nyomtávú vágányon való szállítás. Ettől eltérően a második szállítási mód lehet közúton való szállítás, amely esetben a hajtó szerkezet, illetve berendezés lényegében egy traktor lehet.

A találmány tárgyát képezi két szállító konténert összekötő forgóállvány is, amely forgóállványnak legalább két párhuzamos, egymástól térközzel elválasztott tengely körül forgatható kerekei vannak, és amelynek jellemzője, hogy a forgóállvány végrészein a fórgóállvány végrészeit a hozzájuk tartozó konténerhez kötő, a forgóállvány révén tartott konténerek szomszédos végeit egymással összekötő, a konténereknek a hozzájuk tartozó, fölfelé kinyúló tengelyek körül a forgóállványhoz viszonyított elfordulását engedő kapcsolói vannak.

A kapcsoló lehet egy forgózsámoly kapcsoló.

A találmányhoz tartozik továbbá egy olyan szállító konténer, amelynek alján a konténer talajon vagy hasonlón tartására szolgáló, tartó szerkezetrésszel kialakított középrész van, és amelynek jellemzője, hogy a konténernek tartó szerkezetrészre halyezett állapotában a talaj fölött, ettől térközzel elválasztott végrészei vannak, a végrészek mindegyikének alsó felülete magasabban van a konténer aljánál és a végrészeknek az alájuk helyezhető kerékszerelvényt az alj vég4 részeihez kötő és a kerékszerelvénnyel együtt a konténert a talaj fölött tartó kapcsolói vannak, és hogy a konténer úgy van megszerkesztve, hogy ez a végrészei között ható legkevesebb 130 000 kg húzó vagy nyomó erőknek ellená ló.

A szállító konténer két kerékszerelvénnyel is kombinálható, amely esetben a kapcsolók és a kerékszerelvények olyan módon dolgoznak együtt, hogy mindegyik kerékszerelvénynak a kapcsolóval való kapcsolódás létrehozásához szükséges középrész felé mozgása során a kerékszerelvény a megfelelő végreszt emeli.

A kerékszerelvénynek az előzőkben ismertetett, találmány szerinti forgóállványa lehet.

Közúti vagy vasúti szerelvények állíthatók össze azáltal, hogy a találmány szer nti módon végeikkel egymás felé levő két vagy több konténert kapcsolunk össze, amely esetben a szomszédos konténerek a találmány szerinti módon egy közös forgóállványra vannak szerelve. Erre a célra előnyös, ha a közúti kerekes forgóállványoknak kormányozható kerekei vannak, amelyek a közúti kerekes forgóállvány és az egyik vagy mindkét rászerelt konténer közötti viszonylagos csuklós elfordúlástól függően kormányozhatok. A találmány szerinti forgóállvány egyik kiviteli alakja vasúti kocsik összekötésére is használható.

A találmány szerinti szállító konténer úgy van kialakítva, hogy a vasúton való szállítás közben valamennyi ráható igénybevételt elviseli, így például a nagy sebességet, a nyomó-ütköző erőket és a vízszintes vontatásnál ráható erőket is /180 000 kg ráható húzó és nyomó erőnek képes ellenállni/. A konténer kialakításánál arra is van lehetőség, hogy közúti szállításhoz és kezeléshez megfelelően könnyű legyen. így a konténer kényelmesen szállítható közúton, vasúim vagy önmagában tengeren is.

A forgóállványok sokféle szerkezetrésszel vagy szerelvénnyel elláthatók, mint például kerekekkel, fékekkel, kapcsolókkal, terepérzékelőkkel, figyelmeztető vagy jelző készülékekkel és hasonlókkal, amelyek megfelelnek annak a szállítási módnak, amelyre a forgóállvány készült, és amelyekkel maga a vasúti kocsi nincs ellátva.

A találmány szerinti rendszerből nyerni kívánt legfontosabb előny, hogy egy olyan útvonalon, amelyen a szállítás több szállítási móddal történik, az áru, illetve rakomány ε számára megfelelő módon rakható be és ebben az állapotában az egész útvonalon megőrizhető. Ezenkívül további előnyök a következők:

1/ A tárasúly különösen a vasúton való vontatásnál minimális. A találmány szerinti vasúti kocsikból összeállított vasúti szerelvény egységnyi kapacitásra eső tárasúlya kisebb, nint az ismert vasúti kocsikból összeállított

-4193053 olyan szerelvények tárasúlya, amelyek egy különböző módokon való szállítást lehetővé tevő rendszerben vannak használva.

2/ Mindegyik vasúti kocsi úgy van fölszerelve, hogy például egy különleges nyomtávú vasúti pályán futtatható, továbbá úgy kezelhető, mint a különleges vasúti pályán járatott vasúti kocsik, azaz például mellékvágányra tolatható és itt más vasúti kocsik közé sorolva különböző rendeltetésű szerelvényekbe iktatható.

3/ A vasúti kocsik egyszerű módon és komoly erőkifejtés nélkül átalakíthatok közúti szállítási módról vasúti szállítási módra, és fordítva, az átállítás bárhol elvégezhető, az átállítás elvégzéséhez csak minimális tőkeberuházás szükséges és az átállítási helyeken nincs szükség átrakó berendezésekre.

4/ A vasúti kocsik egyszerű módon és jelentős erőkifejtés nélkül áthelyezhetők egy olyan nyomtávhoz használható futóműre, amelyhez a vasúti kocsi nincs megfelelően kialakítva.

5/ Amely esetben az első szállítási módról a második szállítási módra kell áttérni, a vasúti kocsik az új szállítási módnak megfelelő tartó szerkezetekre áthelyezhetők és az első szállítási módnak megfelelő segéd szállító szerkezetek, illetve szerkezetrészek azonnal visszanyerhetők anélkül, hogy a rendeltetési vagy kiindúlási helyeken átrakó berendezések vagy más nagyméretű rögzített berendezések lennének.

Ezek az előnyök minden olyan esetben kihasználhatók, amelynél a szállítást a szállítási mód változtatásával kell végrehajtani. Ilyen esetek lehetnek:

Különböző módokon való szállítást kell végezni annak érdekében, hogy vasúton kisebb tárasúlyt érjünk el, mint az eddigi vasúti szállításoknál;

a szállítást át kell állítani vasúti szállítási módról közúti szállítási módra vagy fordítva;

a különböző módokon való szállításnak előnyeit a mai rendszerek alkalmazása esetében pénzügyi okokból nem lehet kihasználni;

olyan vasúti forgalmat kell fenntartani, amelynél az útvonalon nyomtáv változás van;

és forgalmat kell fenntartani vagy létrehozni olyan útvonalon, amelynek műszaki paraméterei változnak, például akkor, amikor az útvonalat átépítik, amelynek során az egész útvonalat közútról vasútra vagy az egyik vasúti nyomtávról a másik nyomtávra alakítják át.

A találmány szerinti, különböző módokon való szállítást lehetővé tevő rendszert, illetve szerkezetet részleteiben a rajzokon vázolt példaképpeni kiviteli alakokkal kapcsolatban ismertetjük.

Az 1. ábra egy teherszállító, fedett vasúti kocsi vázlatos hátulnézete.

A 2. ábra az 1. ábrán látható vasúti kocsi oldalnézeti vázlata.

A 3. ábra közúton járó, végén vontatott típusú forgóállvány vázlatos oldalnézete.

A 4. ábra az 1. és 2, ábrán látható vasúti kocsi vasúti vágányról közúton járásra való áthelyezésének első műveletét szemléltető vázlat.

Az 5. ábra a 4. ábrán látható műveletet követő második áthelyezési műveletet szemléltető vázlat.

A 6. ábra az áthelyezés utolsó műveletét ábrázoló vázlat.

A 7. ábra egy teherszállító konténer oldalnézeti vázlata.

A 8. ábra a 7. ábrán vázolt konténert közúton való szállításra megfelelő állapotban, illetve helyzetben mutatja.

A 9. ábra egy vasúti forgóállvány vázlatos oldalnézete.

A 10. ábra a 7. ábrán láthatóhoz hasonló két konténert szemlé tét, amelyek a 9. ábrán vázolt forgóállvány révén vannak egymással összekapcsolva.

A 11. ábra az 1. és 2. ábrákon láthatóhoz hasonló két vasúti kocsit mutat, amelyek a 9. ábrán látható forgóállvány révén vannak összekapcsolva.

A 12. ábra közvetett csuklós összekapcsoláshoz alkalmas, közúton járó forgóállvány vázlatos oldalnézete.

A 13. ábra a 7. ábrán láthatóhoz hasonló két konténert szemléltet, amelyek a 12. ábrán látható forgóállvány révén vannak egymással összekapcsolva.

A 14. ábra egy vályús sín vázlatos metszete.

A 15. ábra a 14. ábrán látható sín és •gy hagyományos sín kapcsolódását oldalnézetben mutatja.

A 16. ábra a 15. ábrán látható szerkezet vázlatos fölülnézete.

A 17. ábra forgózsámoly egy további példaképpeni kiviteli alakjának a hosszirányú középvonalon átmenő függőleges sík menti ' ázlatos metszete, részben nézete.

A 18. ábra a 17. ábrán vázolt, közúton járó forgóállvány fölülnézeti vázlata.

A 19 ábra a 17. és 18. ábrákon látható forgóállvánnyal együtt használható vasúti 1 öcsi egy részének oldalnézete.

A 20. ábra a 19. ábrán vázolt vasúti kocsi fölülnézeti vázlata.

A 21. ábra a 19. és 20. ábrán látható vasúti kocsit közúton járó és vasúton járó helyzetben, illetve állapotban mutatja.

A 22. ábra a forgóállvány egy további kiviteli alakját a hosszirányú középvonal ment függőleges metszetben, részben nézetben mutatja.

A 23. ábra egy konténeres vasúti kocsit, egy platós vasúti kocsit és egy tartálykocsit oldalnézetben szemléltet, amelyek vasúti szerelvénnyé vannak összekapcsolva.

Az 1. és 2. ábrákon látható 10 vasúti kacsi méretei és súlya olyanok, amelyek megölelnek azoknak a vasúti és közúti előírásoknak, amelyek a vasúti kocsi útvonalainak

-5193058 ι

területére érvényesek. A 10 vasúti kocsinak 11 ütközői, 12 kapcsolói és 13 futószerkezete van, amelyben kerekek, függesztőmű és fékek vannak. A vasúti kocsi hossza és tengelytávja között olyan a viszony, hogy a 10 vasúti kocsi alatt, a végein elegendő tér, 15 tér marad ahhoz, hogy egy-egy forgóállványt lehessen a végek alá szerelni. A 3. ábrán egy ilyen 17 forgóállvány látható, amelynek gumi 18 kerékabroncsai és 19 szerelvénye van, amely utóbbiban közúti forgalmi jelzőlámpák, jelző szerkezetrészek és egy regisztráló lap van. A 17 forgóállványnak „forgózsámoly típusú 20 kapcsolólapja is van, amely olyan kialakítású, hogy illeszkedik a 10 vasúti kocsin levő tartólaphoz és 14 királycsaphoz. A tartólap és a 14 királycsap a 10 vasúti kocsi alján vannak elhelyezve a 15 tér fölött, a sín szintfelületétől mérve olyan magasságban, amely megfelel a helyi csuklós teherautó konstrukciónak, olyan okokból, amelyeket a következőkben ismertetünk.

A 17 forgóállvány forgózsámoly típusú 20 kapcsolólapja hasonló kialakítású azokhoz a kapcsolólapokhoz, amelyeket a csuklós teherautóknál alkalmaznak, azzal az eltéréssel, hogy a 3. ábrán látható kiviteli alaknál /végénél fogva vontatott forgóállvány/ a kapcsolólap vízszintesen nem mozoghat, a középvonalban levő beiogópofája a forgóállvány alváza középvonalában van rögzítve. Ezenkívül a rajzon nem látható egy vagy több fölfelé nyúló csavarja vagy helyező csapja van, amelyek a 10 vasúti kocsi alján levő tartólapban kialakított, nem látható hornyokba vagy perselyekbe kapcsolódnak. Következésképpen a kapcsolólap és tartólap felületei egymáshoz viszonyítva vízszintesen nem tudnak elfordulni és így amikor a forgóállvány a vasúti kocsihoz van kapcsolva, akkor a 10 vasúti kocsi egyvonalban van a 17 forgóállvány középvonalával.

A vasútról közútra való átállítás a 4., 5. és

6. ábrákon látható módon, a következőképpen történik. Miután a több vasúti kocsiból álló szerelvényt húzó vasúti mozdony a szerelvényt balra elhagyta és a szerelvény vasúti kocsijait elmozdulás ellen légfékek biztosították, 21 traktor egy 17 forgóállványt tol az első 10 vasúti kocsi egyik végrésze alatti 15 térbe és a forgóállvány a vasúti kocsinak ezt a végrészét a sínekről fölemeli.

Ezután az első 10 vasúti kocsit szétkapcsoljuk a következő vasúti kocsitól, vasúti kerekeinek légfékeit a 17 forgóállványhoz és ezen keresztül a közúti 21 traktorhoz kapésoljuk. Ezt követően a 21 traktor az első 10 vasúti kocsit már el tudja húzni a szerelvény visszamaradó részétől. Következő műveletként a 21 traktort szétkapcsoljuk a 17 forgóállványtól, a traktor körben a 10 vasúti kocsi másik végéhez fut és ezt a végrészt is fölemeli, majd továbbra is fölemelve tartja. A 17 forgóállvány 6 légfékeit és elektromos áramköreit a traktorhoz kötjük és az így létrejött szerelvény már atra kész állapotban van, hogy közúton haladjon. A közúti szállítási módról vasúti szállítási módra való átállás az előbb fölsorolt műveletelemek fordított sorrendjének alkalmazásával történik valamely útvonal elágazási helyen. Az ilyen átálláshoz alkalmas elágazási helyeken olyan vasúti vágánynak kell lenni, amelynek egy szakasza a sínek két oldalán és a sínek között a sí níej fölső szintjéig ki· var kövezve úgy, hogy a vasúti kerekek számára nyomkarima út van hagyva. Az újbóli sínre helyezést megkönnyíti, ha az átállítás helyér a vágány nyomtávja valamivel szélesebb a normál nyomtávnál.

Egy gyakran előfordúló átállításhoz használható átállítási hely kialakítását szemléltetik a 14,—16. ábrák. Amint látható, az átállítási helyen egy pár hornyos 26 vasúti sin van. A vasúti sínekben széles és kis mélységű nyomkarima út van, amelynek méretei 130x25 mm, azaz a nyomkarima út 150 mm széles /30 mm alap nyomkarima út és 100 mm tűrés a sínre való visszahelyezéshez/ és 25 mm mély. Itt tehát a nyomkarina út 100 mm-el szélesebb, mint a normál szélesség. A traktor vezetője a 13 fi tószerkezet elülső pár kerekét be tudja irányítani a nyomkarima útba, majd a traktort félkörben körüJvezeti a vasúti kocsin a végre sz alatt levő forgóállványhoz és a forgóá Iványból és vasúti kocsiból álló szerelvényt az átállítási hely vége felé tolja úgy, hogy a vasúti kocsi az elülső vasúti kerekek k irimáin fut. A vágány 26 vasúti sinei még a n rrmál 27 vasúti pálya elérése előtt a tényleges normál nyomtávra szűkülnek és közben a kerekek cserélődnek, a 28 sínfejen való lejtősen fölfelé haladás során a vasúti kocsi tartáséit a 18 kerékabroncsok helyett a 13 futószerke zet acél karimái veszik át, mint a 15. ábra mutr tja.

A 16. ábra fölülnézeti vázlat, amely a 26 vasúti sin és a normál, lapos felületű,27 vasúti pályához tartozó sín egymással való kapcsolódását mutatja. Mindkét sin alsó része úgy van kiképezve, hogy ezek megfelelő acél közbetétek és 29 hevederlapok használata révén csavaros kötésekkel összeerősíthetők.

A 7. — 10. ábrákon látható 22 konténer szerkezete úgy van kialakítva, hogy megfelel mindazon szállítási módok követelményeinek, amelyeken szállítása történik. Szállítható egyedül közúton vagy vasúton, amikor is húzóerőknek, gyorsúlásoknak és hirtelen fékezéseknek, illetve az ezekből származó erőknek van k téve, de szállítható hajón is, amely esetben emelésből és egymásrarakásbó) származó erőhatásokat kell károsodás nélkül elviselne. A 22 konténer olyan szerkezeti kialakítású, hogy a 7. ábrán látható módon sík talajra állítható, amely esetben a tartólapok és 14 királycsapok alatt meg-6193058 felelő 15 szabad tér van ahhoz, hogy a 22 konténer egyik végrésze alá 19 forgóállványt, másik végrésze alá pedig a 8. ábrán látható módon 21 traktort tudjunk tolni hasonló módon,, mint az első példaképpeni kiviteli alakkal kapcsolatban a 3. — 6. ábrákon mutattuk.

Az ábrázolt konténernek nincs saját futószerkezete, azonban 23 forgóállvány segítségével vasúton szállítható. A 23 forgóállványt a 9. ábra szemlélteti. Ennek a 23 forgóállványnak kerekei, tengelyei, függesztőmöve és fékei, valamint 12 kapcsolói és két forgózsámoly típusú 20 kapcsolólapja van. A 3. ábrán látható,közúton járó 17 forgóállványtól eltérően a forgózsámoly típusú két 20 kapcsolólap vízszintesen szabadon mozoghat, úgyhogy ezek elfordíthatók egy olyan függőleges tengely körül, amely egybeesik a 14 királycsap tengelyével akkor, amikor a konténer a tengelyhez van kapcsolva. A kapcsolólappal együttforgó, fölfelé nyúló, rajzon nem látható csavarok vagy rögzítőcsapok a tartólap alsó felületében lévő, rajzon nem látható hornyokkal vagy mélyedésekkel kapcsolódnak úgy, hogy a csavarok és a 14 királycsap tengelyére merőlegesen járulékosan nyíróerőt visznek át a szerelvény hossza irányában, és így a csavarok és a királycsap hordják az előzőkben ismertetett erőket. A 10. ábra szemlélteti az ilyen 23 forgóállványoknak több konténerből álló vasúti szerelvény /egy része szemléltetve/ vontatásához való használatát. Ha mindegyik forgóállvány mindkét végét vasúti kapcsolóval képezzük ki, ez fölöslegessé teszi kapcsoló vasúti kocsik használatát. Bizonyos vasútvonalakon e kapcsolók alkalmazása esetén szükség lehet a forgózsámolyos típusú kapcsoló felhajtására, kiegyenlítésére, ha a magasságok ütköznek.

All. ábra azt mutatja, hogy egy keskeny nyomtávú 10 vasúti kocsit hogyan lehet szabványos normál vagy széles nyomtávú pályán szállítani akkor, ha sínen járó 23 forgóállványokat pontosan ugyanúgy használunk, mint a 22 konténerhez az ismertetett módon alkalmaztuk.

Az ismertetett müveletelemeket kell alkalmazni vasúti kocsiknak az egyik nyomtávú vasúti pályáról ettől eltérő nyomtávú vasúti pályára való áthelyezésénél, átállításánál is.

A 23 forgóállványról vagy forgóállványra való áthelyezést, átvitelt hasonló módon végezzük, mint a közúton járó 17 forgóállvánnyal kapcsolatban ismertettük, azzal az eltéréssel, hogy egy tolató mozdonyt alkalmazunk, amely egy második, a sínen járó forgóállványok tárolására szolgáló átállítási helyen ki-be járva dolgozik.

Bizonyos esetekben előnyös lehet nagyobb számú 22 konténernek közúti szerelvény formájában való szállítása, mint a 13. ábra mutatja. Ebben az esetben hagyományos 21 traktort alkalmazunk és egy forgózsámolyos típusú 19’ forgóállványt, egy közbenső csuklós kapcsolatot létrehozó 25 forgóállványnyal együtt használunk. Ez a 25 for2 gcállvány forgózsámolyos típusú két kapcsolólappal és ezeken kívül fölfelé nyúló csavarokkal, illetve csapokkal van kialakítva úgy, amint a vasúti 23 fcrgóállvánnyal kapcsolatban ismertettük, azonban a kapcsolólapck vízszintesen elfordúlhatnak ugyan, de nem szabadon. A 25 forgóállvány két kapcsolólapjának elfordúlása, vízszintes forgása össze van kapcsolva és/vagy a forgóállványnak kormányozható tengelyei lehetnek, úgyhogy az összecsuklás kiküszöbölhető és olyan teljes közúti szerelvény hozható létre, amelynél valamennyi hátsó tengely ellenőrizhetően kormányozható az abroncs kopásának, a szélek-sarkok lemaródásának csökkentése céljából és annak érdekében, hogy több konténernek közúu szerelvényben való szá¹ lítása esetén a konténerek kígyózása, rezgése kisebb mértékű legyen akkor, amikor az elől levő vontató, il etve 21 traktor egyenes vonalban és jelentősebb sebességgel halad. A közbenső csuklós kipcsolatot fétrehozó forgóállvány más kivitelű alakjainak egy vagy két kormányzott tengelye és három vagy több tengelye lehet, föl lehet szerelve a forgóállvány terepen való járására alkalmas szerkezetrészsr.el vagy sivatag jellegű útakhoz való alac$,onynyomású gumiabronccsal, vagy lehetnek rajta az elől levő vontatóról, távolról vezérelhető gépek és hajtott tengelyek is.

Bizonyos vasútvonalakon, így azokon, a uelyek az Association cf American Railro a is vagy az Indián Metre vállalatokhoz tartoznak, a szokásos vasúti kocsikon levő kapcsoló/ütköző szerelvény szintjének mértéke közelebb van a sín szintjéhez, mint ami megfelelő volna az előző példaképpeni kiviteli alakokkal kapcsolatban ismertetett királycsap és forgózsámolyos típusú kapcsoló szerkezet használatához. Ilyen esetekben egy módosított, a 17. — 20. ábrákon látható hordozó/kapcsolo elrendezés használható.

Mindegyik 10 vasúti kocsin két 30 kapcsoló van, /amelyek közül a 19. ábrán csak az egyik latszik/, amelyek AAR E vagy F típusúak. A 10 vasúti kocsin mindegyik végén egyegy kapcsoló van és ezek ágy vannak a vasúti kocsihoz erősítve, hogy egy fölfelé nyúló tengely körül például a 10 vasúti kocsi középvonalának mindkét oldalán, vízszintes síkban 60°-os szögben elfordíthatók. A vízszintes sík olyan szintben van, ami azon a vasútvonalon megfelel a normál gyakorlatnak, amelyen használni kívánják. A vasúti kocsinak szomszédos 31 padlómezője /20. ábra/ olyan merev és a vasúti kocsi teherhordó szerkezetrészéhez clyan módon van erősítve, ami lehetővé teszi s 10 vasúti kocsi súlyának 32 görgőságyak révén való hordását, amely görgőságyak a xontató, közúton járó traktorra és a forgóállxányra vannak szerelve.

Mindegyik közúton járó vontató traktornak és forgóállványnak egy vagy több pár 32 görgőságy van a középvonaluk mindkét olda7

-7193058

Iára olyan módon szerelve, hogy a vasúti kocsi és a traktor vagy forgóállvány között a függőleges erőket és gyorsulásokat átviszik. Mindegyik traktor és forgóállvány föl van szerelve egy vasúti 33 kapcsolókkal is, amely úgy van a 10 vasúti kocsihoz kötve,, hogy a vasúti kocsi és traktor vagy forgóállvány közötti tengelyirányú erőket és gyorsúlásokat átviszik. A traktoron levő kapcsoló olyan, hogy a vele összeerősített kapcsolók a traktor középvonala mentén, vonalban vannak tartva, ugyanekkor a traktor és a vasúti kocsi között, a vasúti kocsi AAR típusú 30 kapcsolójának fölfelé nyúló tengelye körül relatív elfordulás jöhet létre. A közúton járó 17 forgóállvány /vontató végű forgóállvány/ úgy van kialakítva, hogy ennél a traktor és a vasúti kocsi egymáshoz viszonyítva nem fordúlhat el, mert a forgóállványon fölfelé kinyúló csavarok vagy 37 rögzítőcsapok vannak, amelyek a vasúti kocsi alján levő tartólapba munkált hornyokba vagy 38 perselyekbe nyúlnak be, ezekkel kapcsolódnak.

A 22. ábra olyan 34 forgóállványt szemléltet, amely széles nyomtávú indiai vágányokon, méter nyomtávú vasúti kocsik szállítására használható. A 34 forgóállvány mindkét végénél egy-egy pár 32 görgő van elhelyezve úgy, hogy lehetővé teszik méter nyomtávú vasúti kocsiknak fölemelését és olyan helyzetben tartását, amelyben a vasúti kocsi kapcsolói csatlakoznak a 34 forgóállvány középvonalán rögzített, csatlakozó 35 kapcsolók párjához. A vasúti kocsi kapcsolóján keresztül fölfelé nyúló tengely körül relatív elfordulás jöhet létre, mint a

20. ábrán érzékelhető. Ilyen típusú, közbenső közúti forgóállványok ugyanolyan módon alakíthatók ki, mint a 34 forgóállvány, azzal az eltéréssel, hogy ezeken vasúti kerekek helyett közúti kerekek vannak.

Az előzőkben ismertetett 22 konténerek ideálisan megfelelők ehhez az alsó csatlakozású AAR helyzethez. A vasúti 23 forgóállványnál nincs szükség elfordítható kapcsoló szerkezetrészre és bármilyen hosszúságú, teljesen csuklósán összekötött szerelvény állítható össze a közbenső csuklós kapcsolódásoknál és az elől levő mozdony és kalauzkocsi hátsó végénél normál 23 forgózsámolyok, illetve forgóállványok használata révén. Ha azt tervezzük, hogy a csuklósán összekapcsolt vasúti kocsikból álló szerelvényt útközben kettébontjuk, akkor a kettéválasztás helyén két forgóállványt kapcsolhatunk be a szerelvénybe. Ilyen forgóállvány szolgálhat adapter egységként közúti szállítókocsikhoz, mint amilyen szállítókocsikat a Bi Model Corporation cég gyárt, vagy használható normál vasúti kocsikhoz való csatlakoztatásra.

Valamennyi előző példánál zárt, doboz alakú konténerekről vagy kocsikról volt szó, azonban természetesen a találmány szerinti rendszer, illetve szerkezet bármilyen más szállító kocsiknál, például nyitott és sík rakfe8 lületü kocsiknál, konténer alakú kocsiknál, fenékürítős kocsiknál, tartálykocsiknál, vasúti személykocsiknál, szétszedhető házaknál, üzemi berendezéseknél vagy hasonlóknál is alkalmazható. Ezek közül néhány látható a 23. ábrán. A találmány lényege csupán az a mód, amelyben, illetve amellyel ezek szállítva vannak.

Claims (14)

1. Különböző módokon való szállítást lététévé tevő rendszer, illetve szerkezet, amelynek vasúti kocsit tartó forgóállványa és a forgóállványon legalább két, egymástól térközzel elválasztott párhuzamos tengely körül forgó kerekei vannak, azzal jellemezve, fogy a vasúti kocsik /10/ levő kapcsolóval /12/ együttdolgozó, a forgóállványt /17, 34/ r vasúti kocsi /10/ végrészéhez rögzítő kapcsolója /33, 35/ van, és hogy a vasúti kocsin /10/ levő kapcsoló /12/ a forgóállványnak /17, 34/ a vasúti kocsi /10/ alól való eltávolítása után másik hasonló vasúti kocsi /10/ kapcsolójához illeszkedő és kapcsolódó ílakúra van kiképezve.

2. Az 1. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a forgóállványon /17, 34/ a vasúti kocsit /10/ tartó görgőságy /32/ van.

3. Az 1. vagy 2. szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a íorgóállványnak /17, 34/ ezt traktorhoz /21 / csuklósán kapcsoló további kapcsolója is van.

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a forgóállványon /17/ levő kapcsolónak /33/ a vasúti kocsira /10/ szerelt kapcsoló /12/ horog alakú elemével kapcsolódó, horog alakú eleme van, amely egy fölfelé nyúló tengely körül elfordíthatóan van tartva.

5. A 4. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a vasúti kocsi /10/ végrészét tartó forgóállványnak /17/ a forgóállvány /17/ és a vasúti kocsi /10/ függőleges tengely körüli egymáshoz viszonyitott elfordulását gátló rögzitőcsapja /37/ van.

6. Az 1.—5. igénypontok bármelyike szemű szerkezet, azzal jellemezve, hogy a két végén egy-egy vasúti kocsit /10/ tartó forgóá lványnak /23/ a forgóállványt /23/ a két vasúti kocsihoz /10/ kötő két kapcsolója /12/ van.

7. Az 1.—6. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a forgáállványon /17, 23/ levő kapcsoló /33/ vagy kapcsolók /12/ a forgóállványhoz /17, 23/ v szonyítva rögzítettek.

8. Az 1.—7. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a forgóállványnak /17, 25/ kerekei közúton járó kerékabroncsok /18/.

9. Az 1.—8. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a for-8193058 góállvány /17, 19’, 23, 25, 34/ a vasúti kocsi /10/ végrésze alá tolható alakúra van kiképezve.

10. Az 1. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a forgóállvány /19’, 23/ és az ehhez kapcsolt vontató berendezés kerekei más vasúti nyomtávhoz alkalmas vasúti kerekek, mint a forgóállvány /19’, 23/ révén tartott vasúti kocsi /10/ vasúti kerekei.

11. Az 1. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a hajtó, illetve vontató berendezés, illetve traktor /21/ és a forgóállvány /17, 25/ kerekei közúton járó kerékabroncsok /18/.

12. Különböző módokan való szállítást lehetővé tevő rendszer, illetve szerkezet, amelynek vasúti kocsit tartó forgóállványa és a forgóállványon legalább két, egymástól térközzel elválasztott párhuzamos tengely körül forgó kerekei vannak, azzal jellemez5 ve, hogy két szállító konténert /22/ összekötő forgóállvány /25/ végrészein ezeket a hozzájuk tartozó konténerhez /22/ kötő és igy a forgóállvány /25/ révén tartott konténerek /22/ szomszédos végeit összekötő, a konté10 nereknek /22/ a hozzájuk tartozó, fölfelé kinyúló tengelyek körül a forgóállványhoz /25/ viszonyított elfordúlását engedő kapcsolólapjai /20/ vannak.

13. A 12. igénypont szerinti szerkezet, azzal

15 jellemezve, hogy a forgóállvány /17, 19’, 23, 25, 34/ vasúti kerekeinek, illetve közúti kerékabroncsainak /18/ legalább egy része kormányozható.