HU191074B - Fungicide and microbicide compositions containing n-sulfenilized benzyl-sulfonamides as active agents and process for producing the active agents - Google Patents
Fungicide and microbicide compositions containing n-sulfenilized benzyl-sulfonamides as active agents and process for producing the active agents Download PDFInfo
- Publication number
- HU191074B HU191074B HU822950A HU295082A HU191074B HU 191074 B HU191074 B HU 191074B HU 822950 A HU822950 A HU 822950A HU 295082 A HU295082 A HU 295082A HU 191074 B HU191074 B HU 191074B
- Authority
- HU
- Hungary
- Prior art keywords
- halogen
- formula
- weight
- active ingredient
- atoms
- Prior art date
Links
Classifications
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C07—ORGANIC CHEMISTRY
- C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
- C07C303/00—Preparation of esters or amides of sulfuric acids; Preparation of sulfonic acids or of their esters, halides, anhydrides or amides
- C07C303/36—Preparation of esters or amides of sulfuric acids; Preparation of sulfonic acids or of their esters, halides, anhydrides or amides of amides of sulfonic acids
-
- A—HUMAN NECESSITIES
- A01—AGRICULTURE; FORESTRY; ANIMAL HUSBANDRY; HUNTING; TRAPPING; FISHING
- A01N—PRESERVATION OF BODIES OF HUMANS OR ANIMALS OR PLANTS OR PARTS THEREOF; BIOCIDES, e.g. AS DISINFECTANTS, AS PESTICIDES OR AS HERBICIDES; PEST REPELLANTS OR ATTRACTANTS; PLANT GROWTH REGULATORS
- A01N47/00—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing organic compounds containing a carbon atom not being member of a ring and having no bond to a carbon or hydrogen atom, e.g. derivatives of carbonic acid
- A01N47/02—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing organic compounds containing a carbon atom not being member of a ring and having no bond to a carbon or hydrogen atom, e.g. derivatives of carbonic acid the carbon atom having no bond to a nitrogen atom
- A01N47/04—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing organic compounds containing a carbon atom not being member of a ring and having no bond to a carbon or hydrogen atom, e.g. derivatives of carbonic acid the carbon atom having no bond to a nitrogen atom containing >N—S—C≡(Hal)3 groups
Landscapes
- Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
- Organic Chemistry (AREA)
- Chemical & Material Sciences (AREA)
- Environmental Sciences (AREA)
- Agronomy & Crop Science (AREA)
- Engineering & Computer Science (AREA)
- Dentistry (AREA)
- General Health & Medical Sciences (AREA)
- Wood Science & Technology (AREA)
- Zoology (AREA)
- Plant Pathology (AREA)
- Pest Control & Pesticides (AREA)
- Health & Medical Sciences (AREA)
- Organic Low-Molecular-Weight Compounds And Preparation Thereof (AREA)
- Agricultural Chemicals And Associated Chemicals (AREA)
- Acyclic And Carbocyclic Compounds In Medicinal Compositions (AREA)
- Indole Compounds (AREA)
- Medicines Containing Material From Animals Or Micro-Organisms (AREA)
- Pharmaceuticals Containing Other Organic And Inorganic Compounds (AREA)
- Medicines Containing Antibodies Or Antigens For Use As Internal Diagnostic Agents (AREA)
Description
A találmány tárgya fungicid és mikrobicid szerek, melyek hatóanyagként új N-szulfenilezett benzil-szulfonamidokat tartalmaznak, és eljárás a hatóanyagok előállítására.
Régóta alkalmazzák a mezőgazdaságban és a kertészetben a növénykárosító gombák leküzdésére az etilén1,2-bisz-ditiokarbaminsav nehézfém-sóit ,[R. Wegler: Chemie dér Pflanzenschutz- und Schadlingsbekampfungsmittel, Bánd 2, 65, Springer Verlag Berlin, Heidelberg, New York (1970)].
Szintén régóta ismert, hogy az N-trihalogén-inetiltiovcgyülctek fungicid szerként alkalmazhatók n mezőgazdaságban és a kertészetben, Így például az N-(triklórmetiltio)-tetrahidro-ftálimid (887 506. számú német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírás) és az N,N-dimetil-N'-fenil-N'-(fluor-diklór-metiltio)-szulfamid [Angew. Chem. 76, 807 (1964)] a gyümölcs és szőlőtermesztésben kerül felhasználásra gombabetegségek ellen. Az utóbbi vegyület ezenkívül alkalmazható a faanyag védelmére is a fa-károsító gombák ellen [R. Wegler: Chemie dér Pflanzenschutz- und Schadlingsbekámpfungsmittel, Bánd, 4, 269, Springer Verlag Berlin (1977)].
Az ismert vegyületek hatása azonban, különösen kis felhasználási mennyiségek esetén nem mindig kielégítő.
Azt találtuk, hogy az (1) általános képletű N-szulfcnilczett benzil-szulfonamidok, a képletben R1 jelentése hidrogénatom, halogénatom, 1-4 szénatomos és 1 -5 halogénatomos halogén-alkilcsoport vagy nitrocsoport,
R2 jelentése hidrogénatom, halogénatom vagy nitrocsoport,
R3 jelentése 1—8 szénatomos alkilcsoport, fenilcsoport, 2—4 szénatomos alkenilcsoport vagy ciklohexilcsoport,
X jelentése halogén atom —, kiváló fungicid és mikrobicid hatással rendelkeznek.
Azt tapasztaltuk továbbá, hogy az (I) általános képletű vegyületek, Rl, R2, R3, és X jelentése a fenti, előállíthatok, ha egy (II) általános képletű benzil-szulfonamidot, a képletben R1, R2 és R3 jelentése a fenti, (III) általános képletű szulfenil-kloriddal reagáltatunk, — a képletben X jelentése a fenti — savmegkötőszer jelenlétében és adott esetben higítószer jelenlétében.
Azt tapasztaltuk, hogy az (I) általános képletű N-szulfenilezett benzil-szulfonamidok magasabb fungicid hatással rendelkeznek a különböző kultúrákban, így például a rizsben, mint az ismert N-trihalogén-metiltio vegyületek. Ezenkívül magasabb aktivitást mutatnak a fa-károsító gombák ellen, mint az ismert vegyületek.
A találmány szerint előállított N-szulfenilezett benzilszulfonamidokat az (I) általános képlet ábrázolja, ahol R1 jelentése hidrogénatom, halogénatom, 1—4 szénatomos és 1-5 halogénatomos halogén-alkilcsoport vagy nitrocsoport,
R2 jelentése hidrogénatom, halogénatom vagy nitrocsoport,
R3 jelentése 1—8 szénatomos alkilcsoport, fenilcsoport, 2-4 szénatomos alkenilcsoport vagy ciklohexilcsoport,
X jelentése halogénatom.
Különösen előnyösek azok az (I) általános képletű vegyületek, melyek képletében —
R* jelentése hidrogén- vagy klóratom vagy trifluormetilcsoport,
R2 jelentése hidrogén- vagy klóratom,
R3 jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport vagy 2-4 szénatomos alkenilcsoport,
X jelentése fluoratom.
Az előállítási példákban szereplő (1) általános képletű N-szulfonilezett benzil-szulfonamidokon kívül az alábbiakat soroljuk fel:
R1 | R2 | R3 | X |
H | H | -CH2-CH-CH2 | F |
4-C1 | H | -ch3 | Cl |
4-CF3 | H | -tér—C4H9 | F |
4-CF, | 2 Cl | -CH, | F |
4 CF, | II | ch2 ch = ch2 | F |
3-NOj | H | -c2-h5 | F |
2—Cl | 6 Cl | -ízo-C3H7 | F |
Ha kiindulási anyagként például 4-klór-benzil-szulfoN-metilamidot és fluor-diklór-metán-szulfenil-kloridot alkalmazunk, akkor a reakció az A reakcióvázlattal szemléltethető.
A kiindulási anyagként alkalmazott benzil-szulfonilsav-amidokat a (II) általános képlet ábrázolja. Ebben a képletben R1, R2 és R3 előnyös jelentései azonosak az (I) általános képletű vegyületek ismertetése során megadott jelentésekkel.
A benzil-szulfonamidok ismertek vagy önmagában ismert eljárással előállíthatok, ha egy (IV) általános képletű benzil-szulfokloridot, a képletben R1 és R2 jelentése a fenti, (V) általános képletű primer aminnal reagáltatunk, a képletben R3 jelentése a fenti, adott esetben bázis és higítószer jelenlétében [lásd Houben-Weyl: Methoden dér organischen Chemie, 4. Auflage, Bánd 9, 395 (1955)].
A kiindulási anyagként használt benzil-szulfonilkloridokat a (IV) általános képlet ábrázolja. A képletben R1 és R2 előnyös és különösen előnyös jelentései azonosak az (I) általános képlet ismertetése során megadott jelentésekkel.
Alkalmas (IV) általános képletű benzil-szulfokloridok például a benzil-, 4-klór·, 2,4-diklór-, 4-nitro-, 4-fluor-, 3-trifluor-metil-benzil-szulfoklorid. Ezek a vegyületek ismertek vagy önmagában ismert eljárásokkal előállíthatok a megfelelő benzil-kloridból [lásd Houben-Weyl: Methoden dér organischen Chemie, 4. Auflage, Bánd 9, 395 (1955)].
A másik kiindulási anyagként használt aminokat az (V) általános képlet ábrázolja. Ebben a képletben R5 előnyös és különösen előnyös jelentései azonosak az (I) általános képletű vegyületek ismertetése során megadott jelentésekkel.
Alkalmas (V) általános képletű aininok például a metil-, etil-, ϊζο-propil-, allil-, ter-butll-amin, vagy az aniUn. Ezek ismert vegyületek.
Ha kiindulási anyagként például 4-klór-benzil-szulfokloridot és metil-amint használunk, akkor a reakció a B reakcióvázlattal szemléltethető.
Az eljárás foganatosítása során higítószerképt inért szerves oldószereket használunk. Ide tartoznak előnyö-219 0’74 sen a szénhidrogének, így toluol; klórozott szénhidrogének, így metilén-klorid vagy klór benzol; éterek, így dioxán. Savmegkötőszerként szervetlen bázisokat, így nátrium-hidroxidot vagy nátrium-karbonátot vagy tercier aminokat, így piridint vagy trietil-amint használunk.
Az eljárás foganatosítása során egy mól (IV) általános képletű benzil-szulfokloridhoz mintegy egy mól (V) általános képletű primer amint adagolunk.
A reakcióhőmérséklet széles határok között változhat, általában 0-100 °C közötti, előnyösen 20-50 °C közötti hőmérsékleten dolgozunk.
Λζ eljárás megvalósítása során az alábbiak szerint járunk el; a (ÍV) általános képletű benzil-szulfokloridot egy higitószerben felvesszük és 40 °C hőmérsékletre melegítjük. Ehhez adagoljuk az (V) általános képletű benzil-szulfonamidot a szokásos módon izoláljuk és tisztítjuk.
A (III) általános képletű szulfenil-kloridként felhasználható például a fluor-diklór-metán-szulfenil-klorid és a triklór-metán-szulfenil-klorid.
A találmány szerinti reakcióban hígítószerként felhasználható minden inért szerves oldószer. Ide tartoznak előnyösen a szénhidrogének, így toluol; klórozott szénhidrogének, így metilén-klorid, klór-benzol; vagy éterek, így dioxán; és a víz.
Savmegkötőszerként szervetlen bázisokat, így nátriumhidroxidot vagy nátrium-karbonátot vagy tercier aminokat, így piridint vagy trietil-amint használunk.
A reakcióhőmérséklet széles határok között változhat, általában 0—100 °C között, előnyösen 20—50 °C közötti hőmérsékleten dolgozunk.
A találmány szerinti eljárás megvalósítása során az alábbiak szerint járunk cl: egy (II) általános képletű bcnzil-szulfonsav-amidot és egy (111) általános képletű szulfenil-kloridot felveszünk egy higitószerben. Ehhez adagoljuk szobahőmérsékleten részletekben a savmegkötőszert úgy, hogy a hőmérséklet ne emelkedjen magasabbra, mint mintegy 40 °C. A reakció befejeződése után az (I) általános képletű N-szulfenilezett benzil-szulfonamidot vízzel kicsapjuk és a szokásos módon izoláljuk, és tisztítjuk.
A találmány szerint előállított hatóanyagok kitűnnek erős mikrobicid hatásukkal és eredményesen alkalmazhatók nemkívánatos mikroorganizmusok ellen. Ezek a hatóanyagok alkalmasak a növényvédőszerként történő felhasználásra.
A növényvédelemben fungicid szereket Plasmodiophoromicetes, Oomicetes, Chitridiomicetes, Zigomicetes, Ascomicetes, Basidiomicetes és Deuteromicetes ellen alkalmaznak.
Fentieken kívül a találmány szerint előállított hatóanyagok baktericid és akaricid hatással is rendelkeznek.
A hatóanyagokat a növények jól viselik el, így szükséges koncentrációban alkalmazhatók növénybetegségek ellen a talaj feletti növényrészek, a vetőmag vagy a talaj kezelésével.
Fentieken kívül a találmány szerinti készítmények felhasználhatók technikai termékekben a mikroorganizmusok leküzdésére.
Ilyen technikai termékek, melyekben a találmány szerinti készítményekkel a mikrobiológiai változások és romlások megakadályozhatok, például a ragasztók, enyvek, papírok és kartonok, textíliák, bőrök, faanya1 gok, bevonóanyagok és műanyagok, melyeket a mikroorganizmusok megtámadhatnak és szétrombolhatnak.
Azok a mikroorganizmusok, melyek a technikai termékeket megtámadni és szétrombolni képesek, lehetnek például baktériumok, gombák, élesztők, algák, nyalkák és vírusok.
Λ találmány szerinti készítmények előnyösen alkalmazhatók penészgombák, faszínező gombák és fapusztító gombák (Basidiomicetes) valamint nyálkaorganizmusok ellen.
Mikroorganizmusokra példaként a következők említhetők:
Alternaria, igy Altcrnaria tenuis,
Aspergillus, így Aspcrgillus niger,
Chaetomium, így Chaetomium globosum,
Coniophora, igy Coniophora cerebella,
Lentinus, így Lentinus tigrinus.
A felhasználási területtől függően a találmány szerint előállított hatóanyagokat a szokásos készítményekké, így oldatokká, emulziókká, szuszpenziókká, porokká, pasztákká vagy granulátumokká formáljuk.
A találmány szerint előállítható hatóanyagokat a szokásos készítményekké, így oldatokká, szuszpenziókká, emulziókká, porokká, habokká, pasztákká, granulátumokká, aeroszolokká alakíthatjuk. Felhasználhatók még hatóanyaggal átitatott természetes és szintetikus anyagok, polimer anyagokba töltött finomkapszulák és vetőmag fedőmasszák, valamint égőtöitetek, így füstölőpatronok, -dózisok, -spirálok és egyebek, valamint ULVhideg- és meleg-ködképző készítmények formájában is.
Ezeket önmagában ismert módon állítjuk elő, például oly módon, hogy a hatóanyagot vivőanyagokkal, tehát folyékony oldószerekkel, nyomás alatt cseppfolyósított gázokkal és/vagy szilárd halmazállapotú hordozóanyagokkal összekeverjük, amikor is adott esetben felületaktív anyagokat, tehát emulgeátorokat és/vagy diszpergálószereket és/vagy habképzőanyagokat is felhasználunk. Amennyiben vivőanyagként vizet használunk, az elegyhez scgcdoldószerként szerves oldószereket is adhatunk. Folyékony oldószerként lényegében az alábbiak kerülhetnek szóba: aromás vegyületek, így xilol, toluol vagy alkilnaftalinok; klórozott aromás vagy klórozott alifás szénhidrogének, így klór-benzol, klór-etilén vagy metilén-klorid, alifás szénhidrogének, így ciklo-hexán vagy paraffinok, például ásványolajfrákciók, alkoholok, így butanol vagy glikol, valamint azok éterei és észterei; ketonok, így aceton, metil-etil-keton, metil-izo-butilketon vagy ciklo-hexanon; erősen poláros oldószerek, így dimetil-formamid és dimetil-szulfoxid, valamint víz. Cseppfolyósított gáz hordozóanyagokon itt olyan folyadékok értendők, melyek légköri nyomáson és szobahőmérsékleten gázhalinazállapotúak, például aeroszolhajtógázok, így halogénszénhidrogének, valamint bután, propán, nitrogén és széndioxid. Szilárd hordozóként természetes kőliszteket, így kaolint, agyagföldet, taikumot, krétát, kvarcot, attapulgitot, montmorillonitot vagy diatomaföldet, vagy szintetikus kőliszteket, például magas diszperzitásfokú kovasavat, alumínium-oxidot és szilikátokát alkalmazhatunk. Λ granulátumhoz szilárd hordozóanyagként például tört és frakcionált természetes kőzeteket, így például meszet, márványt, horzsakövet, sepiolitot, dolomitot, valamint szervetlen és szerves lisztekből készített szintetikus granulátumokat, 3
19; 074 és szerves anyagokból, így fűrészporból, kókuszdióhéjből, kukoricacsőből és dohányszárból készített granulátumokat használhatunk fel. Emulgeátorként és/vagy habképző anyagként nemionos és anionos emulgeátorokat, így polioxietilén-zsírsav-észtereket, polioxietilénzsíralkohol-étereket, például alkil-aril-poliglikol-étert, alkil-szulfonátokat, alkil-szulfátokat, arilszulfonátokat, valamint tojásfcliérje-bidrolizátumot; diszpcrgálószcrkénl pedig lignin-szulfit-szcnny lúgot és metil-cellulózt használhatunk fel.
A készítményekben ragasztószereket is, így karboximetil-cellulózt, természetes és szintetikus por alakú szemcsés és latex formájú polimereket, így gumiarábikumot, poli-vinil-acetátot felhasználhatunk.
Felhasználhatunk szervetlen.pigmenteket, így például vas-oxidot, titán-oxidot, fcrro-cián-kéket, és szerves színezőanyagokat, így alizarin-, azol-fém-ftálo-cianinszínezőanyagokat, valamint biológiai nyomelemek, így ' a vas, mangán, bor, réz, kobalt, molibdén és cink sóit is.
A készítmények általában 0,1—95 tömeg%, előnyösen 0,5—90 tömeg% hatóanyagot tartalmaznak.
A találmány szerinti készítmények az (1) általános képletű vegyületeken kívül még egyéb, ismert hatóanyagokat, így fungicid, baktericid, inszekticid, akaricid, nematicid vagy herbicid hatású anyagokat, a madarakat elriasztó vegyületeket, a növényi növekedést szabályzó anyagokat, tápanyagokat és a talajszerkezetet javító anyagokat is tartalmazhatnak.
A hatóanyagokat a kereskedelmi forgalomba kerülő készítmények alakjában vagy az azokból előállított felhasználási formák, így alkalmazásra kész oldatok, emulziók, szuszpenziók, porok, paszták és granulátumok alakjában alkalmazhatjuk. Az alkalmazás a szokásos módon történik, azaz például öntözéssel, permetezéssel, porlasztással, porozással, szórással, száraz csávázással, nedves csávázással, áztatási csávázással vagy mkrusztálással.
Növényrészek kezelése során a felhasználásra kerülő készítmény hatóanyagkoncentrációja széles határok között változhat, általában 1 és 0,0001 tömeg %, előnyösen 0,5 és 0,001 tömeg % közé esik.
Vetőmag csdvázásakor 1 kg vetőmagra általában 0,001—50 g hatóanyagot, előnyösen 0,01—10 g hatóanyagot alkalmazunk.
Talajkezeléshez 0,00001—0,1 tömeg %, előnyösen 0,0001—0,02 tömeg% mennyiségű hatóanyagot juttatunk a talajba.
A találmány szerint előállított hatóanyagok keverhetők más hatóanyagokkal is, például benzimidazol-metilkarbamáttal, tetrametil-tiurámdiszulfiddal, a dialkilditiokarbamátok Zn-sóival, 2,4,5,6-tetraklór-izoftalonitrilíel, tiazolil-benzimidazollal, merkapto-benztiazollal és fenol-származékokkal, így 2-fenil-fenollal, (2,2'-dihidroxi-S.S'-diklórj-difenil-inetánnal.
Előállítási példák
1. példa az (1) képletű vegyület előállítása g (0,07 mól) benzil-szulfo-metilamidot 100 ml dioxánban oldunk 13 g (0,077 mól) fluor-diklór-metánszulfén-klorid hozzáadása közben.
Ebbe az oldatba csepegtetünk 7,8 g (0,077 mól) triei l-ainint és a hőmérsékletet mintegy 40 ’C-ig engedjük cnelkcdni. Λ reakcióelegyet egy ideig kevertetjük, majd a terméket vízzel kicsapjuk.
Kitermelés: 16 g (az elméleti 70%-a).
Olvadáspont toluol/petroléter elegyből átkristályosítva: 91-92°C. !
Analóg módon állíthatók elő a következő vegyületek:
Példa- szám | R1 | R2 | R3 | X | Fizikai állandó |
2. | H | H | C2H5 | F | 59-61 °C |
3. | H | H | í—C3H7 | F | 80-81 °C |
4. | H | 11 | n C3H7 | F | n2° = 1,5434 |
5. | II | II | c,ii5 | F | 74-76 °C |
6. | H | H | 11 —C4H9 | F | n“= 1,5381. |
7. | H | H | t C4H9 | F | 65-68 °C |
8. | 2—Cl | H | c6Hs | F | 117-120 °C |
9. | 4-CI | H | -ch3 | F | 98-100 ’C |
10. | 4-C1 | H | c2h5 | F | 57 °C |
11. | 4—Cl | H | Í-C3H7 | F | 115 °C |
12. | 4-C1 | H | t—C4H9 | F | n?°= 1,5529 |
13. | 4-CI | H | c6Hn | F | 130 °C |
14. | 4—Cl | H | C6Hs | F | 118-122 °C |
15. | 4-CI | 3-Cl | -ch3 | F | 78-81 °C |
16. | 4—Cl | 3—Cl | c6h5 | F | 116-119 °C |
17. | 6 Cl | 2-CI | c6h5 | F | 190—J96°C |
18. | 2-CT 3 | II | - cn3 | F | iin = 1,5178 |
19. | 2—CF3 | H | c6h5 | F | 134-136°C |
20. | 4—NO2 | H | -ch3 | F | 122 °C |
21. | Cl | no2 | C6Hs | F | 99-102 °C |
A kiindulási vegyületek előállítása
II. 1. példa a (II. 1.) képletű vegyület előállítása g benzil-szulfokloridot 100 ml toluolban gázformájú metil-aminnal elegyítünk 40 ’C hőmérsékleten. A mctil-amin-hidrokloriddal együtt kiváló reakcióterméket hidegen leszűrjük és vízzel mossuk.
Kitermelés: 13 g.
Olvadáspont: 118-119 “C.
Analóg módon állíthatók elő a következő szulfonamidok:
Példa- szám | R1 | R2 | R3 | Olvadáspont (°C) |
11.2. | H | H | C2H5 | olaj |
11.3. | H | H | í-C3H7 | 98-100 °C |
11.4. | H | H | ii-C3H7 | 95-96 °C |
11.5. | H | H | c3h5 | 74-75 ’C |
II.6. | H | H | n—C4H9 | 96-97 °C |
11.7. | H | H | t— C4H9 | 102-103 °C |
II.8. | 2—Cl | H | C6Hs | 98 °C |
II.9. | 4-CI | H | -CH3 | 108-110°C |
II. 10. | 4 Cl | 11 | C2I15 | 96-97 ’C |
11.11. | 4—Cl | H | i-C3H7 | 138-140°C |
11.12. | 4-CI | H | t-C4H9 | 141’C |
11.13. | 4-CI | H | c6hu | 168-169 ’C |
-4Ί
Példa- pi | R3 | R3 | Olvadáspont |
szám | (°C) | ||
11.14. 4-C1 | H | C6H5 | 89 °C |
11.15. 4-C1 | 3—Cl | -ch3 | 117 °C |
11.16. 4—Cl | 3—Cl | C6Hs | 129-132°C |
11.17. 6—Cl | 2-Cl | c6h5 | 179 °C |
11.18. 2—CF3 | H | -ch3 | 96-98 °C |
11.19. 2—CF3 | H | c6h5 | 107-109 °C |
11.20. 4-NOí | H | -ch3 | 141-143°C |
11.21. Cl | no2 | CgHj | 115-119 °C |
J 91 074
·. ..... ~t mennyiségű oldószerrel és emulgeátorral. A kapott koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk.
A protektiv hatás vizsgálatához fiatal növényeket csuromnedvesre permetezzük a hatóanyagkészítménnyel. A permet megszáradása után minden levélre két kis, Botrytis cinerea-val betelepített agar-darabot helyezünk. Az inokulált növényeket egy lesötétített, nedves kamrában 20 °C hőmérsékletre helyezzük. Az inokuláció után 3 nappal kiértékeljük a fertőzési foltok nagyságát.
Ebben a vizsgálatban a technika állásához képest lényegesen jobb hatást mutatnak a következő példák szerint előállított vegyületek: 20, 9.
Felhasználási példák
A példa LcptosphacrLi nodorum-teszt (búza), protcktív oldószer: 100 tőmegrész dimetiJ-formamid emulgeátor: 0,25 tömegrész alkil-aril-poliglikol-éter
A célnak megfelelő hatóanyagkészítrnény előállításához 1 tömegrész hatóanyagot elkeverünk a megadott mennyiségű oldószerrel és emulgeátorral és a kapott koncentráturnot vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk.
A protcktív hatás vizsgálatához a fiatal növényeket csuromnedvesre permetezzük a hatóanyagkészítménnyel. A permet megszáradása után a növényeket bepermetezzük a Leptosphaeria nodoruni kondiumainak szuszpenziójával. A növényeket 48 órán keresztül 20 °C hőmérsékletű és 100% relatív páratartalmú inkubációs kamrában tároljuk.
Ezután a növényeket mintegy 15 °C hőmérsékletű, és mintegy 80% relatív páratartalmú növényházba helyezzük.
Az innokuláció után 10 nappal értékelünk.
Ebben a vizsgálatban a technika állásához képest lényegesen jobb hatást mutatnak a következő példák szerint előállított vegyületek: 9, 15, 2, 3,4, 5 és 6.
A táblázat
A hatóanyag példaszáma | Hatóanyagkoncentráció (tömeg %) | Fertőzés (%) |
(A) képletű vegyület (ismert) | 0,025 | 100 |
9. | 0,025 | 12,5 |
15. | 0,025 | 3,8 |
2. | 0,025 | 3,8 |
3. | 0,025 | 0,0 |
4. | 0,025 | 12,5 |
5. | 0,025 | 0,0 |
6. | 0,025 | 12,5 |
B példa Botry tis-teszt (bab), protektiv oldószer: 4,7 tömegrész aceton emulgeátor: 0,3 tömegrész alkil-aril-poliglikol-éter
A célnak megfelelő hatóanyagkészítrnény előállításához 1 tömegrész hatóanyagot elkeverünk a megadott
B táblázat
A hatóanyag példaszáma | Fertőzés 0,0025 tömeg % hatóanyagkoncentrácíónál (%) |
(B) képletű vegyület (ismert) | 25 |
20. | 16 |
9. | 4 |
C példa Phytophthora-teszt (paradicsom), protektiv oldószer: 4,7 tömegrész. aceton emulgeátor: 0,3 tömegrész alkil-aril-poliglikol-étcr
A célnak megfelelő hatóanyagkészítmény előállításához 1 tömegrész hatóanyagot elkeverünk a megadott mennyiségű oldószerrel és emulgeátorral és a kapott koncentráturnot vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk.
A protektiv hatás vizsgálatához a fiatal növényeket csuromnedvesre permetezzük a hatóanyagkészítménnyel. A permet megszáradása után a növényeket a Phytophthora infestans vizes spóraszuszpenzióval inokuláljuk.
A növényeket 100% relatív páratartalmú és mintegy 20 °C hőmérsékletű inkubációs kamrába helyezzük. Az inokuláció után 3 nappal értékelünk.
Ebben a vizsgálatban a technika állásához képest lényegesen jobb hatást mutatnak a következő példák szerint előállított vegyületek: 1, 9, 15, 2, 3, 4, 5 és 6.
C táblázat
Fertőzés 0,0025 tömeg % Λ hatóanyag példaszáma hatóanyagkonccntrációnál (%) (C) képletű vegyület
(ismert) | 20 |
1. | 0 |
9. | 12 |
15. | 9 |
2. | 14 |
3. | 6 |
4. | 11 |
5. | 9 |
6. | 12 |
-57 91 374
D példa Puccinia-teszt (búza), protektív oldószer: 100 tömeg % dimetil-formamid emulgeátor: 0,25 tömegrész alkil-aril-poliglikol-éter
A célnak megfelelő liatóanyagkészítmény előál 'tásához 1 tőmegrész hatóanyagot elkeverünk a me,!,: dott mennyiségű oldószerrel és cnmlgcátorral és a I ipolt koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációra hintjük.
A protektív hatás vizsgálatához a fiatal növényeket bepermetezzük a Puccinia recondita 0,1 %-os vize: agaroldatban felvett spóraszuszpenziójával. Száradás után a növényeket csuronincdvcsic permetezzük a lialónnyagkészítménnyeh A növényeket 24 órán keresztül 20 °C hőmérsékletű és 100% relatív páratartalmú inkubációs kamrában állni hagyjuk.
Ezután a növényeket mintegy 20 °C hőmérsékletű és mintegy 80% relatív páratartalmú növényházba helyezzük a rozsdafoltok kedvező kifejlődésének biztosítása érdekében.
Az inokuláció után 10 nappal értékelünk.
Ebben a vizsgálatban a technika állásához képest lényegesen jobb hatást mutat a következő példa szerint előállított vegyület: 1.
Fpélda Pyricularia-teszt (rizs), protektív oldószer: 12,5 tömegrész aceton emulgeátor: 0,3 tömegrész alkil-aril-poliglikol-éter
A célnak megfelelő hatóanyagkészítmény előállításához 1 tömegrész hatóanyagot elkeverünk a megadott mennyiségű oldószerrel és cnmlgcátorral, és a kapott koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk.
A protektív hatás vizsgálatához a fiatal rizsnövényeket csuromnedvesre permetezzük a hatóanyagkészítménnyel. A permet megszáradása után a növényeket a Pyricularia oryz.ac vizes spóraszuszpenziójával inokiiláljuk. Ezután a növényeket 100% relatív páratartalmú és 25 °C hőmérsékletű növényházba helyezzük.
Az inokuláció után 4 nappal értékelünk.
Ebben a vizsgálatban a technika állásához képest lényegesen jobb hatást mutatnak a következő példák szerint előállított vegyületek: 20,9,18, 5,6.
F táblázat
D táblázat
A hatóanyag példaszáma · | Hatóanyagkoncentráció (tömeg %) | Fertőzés (%) |
(A) képletű vegyület | ||
(ismert) | 0,025 | 93,8 |
1. | 0,025 | 0,0 |
A hatóanyag példaszáma | Hatóanyag- koncentráció (tömeg%) | Fertőzés (%) |
(A) kcpletű vegyület | ||
(ismert) | 0,025 | 75 |
20. | 0,025 | 13 |
9. | 0,025 | 25 |
18. | 0,025 | 13 |
5. | 0,025 | 0 |
6. | 0,025 | 25 |
Epélda Tilletia caries-teszt (búza), vetőmagkezelés
A hatóanyagot száraz csávázószer formájában alkalmazzuk. Ezt oly módon állítjuk elő, hogy a mindenkori hatóanyagot kőzctliszttcl finoman porított keverékké dolgozzuk fel, amely biztosítja az egyenletes eloszlást a vetőmag felületén.
A csávázáshoz az előzőleg kilogrammonként 5' g Tilletia caries Chlamydospórával kontaminált vetőmagot 3 percen keresztül rázzuk a csávázószerben egy lezárt üvegedényben.
A vetőmagot nedves agyagra helyezzük és mullból, és 2 cm nedves fermikulitbó] álló réteggel befedjük, majd 10 napon keresztül 10 °C hőmérsékleten tároljuk hűtőszekrényben a spórák optimális csírázás! körülményeinek biztosítása érdekében. Az ültetés utáni 10. napon értékeljük a spórák csírázását a búzamagokon.
Ebben a vizsgálatban a technika állásához képest lényegesen jobb hatást mutatnak a következő példák szerint előállított vegyületek: 1.
G példa
A találmány szerint előállított hatóanyagok gombák elleni hatékonyságának bizonyítására meghatároztuk a minimális koncentrációt.
Egy sörcefréből és pcptonból készített agart 0,1 — 5000 nig/1 koncentrációban elegyítünk a találmány szerint előállított hatóanyaggal. Az agart megkeményedése után a táblázatban felsorolt vizsgálati organizmusok tiszta kultúrájával kontamináltuk. Ezután két héten keresztül 28 C hőmérsékleten és 60—70% relatív páratartalom mellett tároljuk, majd meghatározzuk a minimális koncentráció értékét. A minimális koncentráció az a koncentráció, amelynél az alkalmazott mikróbafaj nem tudott fejlődni. Az értékeket a táblázatban adjuk meg.
Ebben a vizsgálatban a következő példák szerint előállított vegyűleteket alkalmaztuk: 9.
Gl táblázat
E táblázat
A hatóanyag példaszáma | Felhasznált mennyiség (mg/kg) | Csírázás ' (%) |
(A) képletű vegyület | * | |
(ismert) | 100 | 10 |
1. | 100 | 0,1 |
Vizsgálati mikroorganizmus
Minimális koncentráció N-metil-N-fluor-diklór-metiltio-(4-klór-4-benzii)szulfonamidnál, (mg/0
Alternaria tenuis | 0,1 |
Aspergillus niger | 10 |
Aureobasidium pullulans | 2,5 |
-611
191 074
G1 táblázat (folytatása)
Vizsgálati mikroorganizmus | Minimális koncentráció N-metil-N-fluor-diklór-metiltio-(4-klór-4-benzil)szulfonamidnál, (»»8/0 |
Chaetomium globosum | 10 |
Coniophora cerebélla | 1,5 |
Lentinus tigrinus | 0,5 |
Pcnicillium glaucum | 10 |
Polyporus versicolor | 1,5 |
Sclerophoma pityophiJa | 1,5 |
Hpélda a nyálkaorganizmusokra gyakorolt hatás vizsgálata
A 9. példa szerint előállított vegyületet 0,1-100 mg/1 koncentrációban Allens tápoldatban [Arch. Mikrobiol. 17. 34—53 (1952)] vizsgáltuk.
A tápoldat 4 liter steril vízben 0,2 g ainmóníumkloridot, 4,0 g nátrium-nitrátot, 1,0 g dikálium-hidrogénfoszfátot, 0,2 g kálcium-kloridot, 2,05 g manéziumszulfátot, 0,02 g vas-kloridot és 1% kaprolaktámot tartalmaz kevés acetonban oldva. Röviddel a hatóanyag adagolása előtt a tápoldatot a poliamid-előállításához használt keringtetett vízből izolált nyálkaorganizmussal (mintegy 106 csíra/ml) inficiáltuk.
A minimális vagy annál nagyobb hatóanyagkonccntrációjú tápoldat szobahőmérsékleten 3 hét után is tiszta, míg a hatóanyagmentes tápoldatban 3-4 nap után a mikróbák erős szaporodása és nyálkaképződés figyelhető meg.
Készítmény-előállítási példák
l. Porozószer
A célnak megfelelő hatóanyagkészítmény előállításá5 hoz 0,5 tömegrész 1. példa szerinti hatóanyagot 99,5 tömegrész természetes kőliszttel elkeverünk és porfinom,ágúra őrölünk. Λ kapott készítményt a kívánt mennyirégben a növényekre vagy azok élet leiébe szórjuk.
2. Permetpor
A célnak megfelelő hatóanyagkészítmény előállíásához 50 tömegrész 11. példa szerinti hatóanyagot 1 tömegrész dibulil-naftalin-szulfonáttal. 4 tömegrész ignin-szulfonáttal, 8 tömegrész magas diszperzitásfokú \ovasavval és 37 tömegrész természetes kőliszttel elkeveünk, és porrá őrölünk. Felhasználás előtt a nedvesíthető port annyi vízzel keveijük, hogy a keletkező keverék a hatóanyagot a kívánt koncentrációban tartalmazza.
3. Eimilgeálható koncentrátum
A célnak megfelelő hatóanyagkészítmény előállításához 25 tömegrész 3. példa szerinti hatóanyagot 55 tömegrész xilol és 10 tömegrész ciklohexán keveré25 kében feloldunk. Emulgeátorként 10 tömegrész dodecilhcnzol-szulfonsavas kalcium és iionil-fenol-poliglikolcter keveréket adunk hozzá. Felhasználás előtt az emulgeálható koncentrátumot annyi vízzel hígítjuk, hogy a keletkező keverék a hatóanyagot a kívánt koncentrációban tartalmazza.
4. Granulátum
A célnak megfelelő hatóanyagkészítmény előállításához 91 tömegrész 0,5-1,0 min szemcseméretü homok35 hoz 2 tömegrész orsóolajat és 7 tömegrész porított, 75 tömegrész 5. példa szerinti hatóanyagból és 25 tömegrész természetes kőlisztből készült hatóanyagkeveréket adunk. A keveréket megfelelő keverőberendezésben
G2 táblái at
Vizsgálati mikroorganizmus
R-SO2-N(Rs)-SCCL2X képletű hatóanyag
R | R5 | X | Alter- naria tenuis | Asper- gillus niger | Aureo- Chaetobasidium niium pulíulans globo;um | Conio- phora pureana | Lenti- nus tigrinus | Peni- Polypo- cillium rus glaucum versicolor | Sclero- phoma pityo- phila | ||
fenii (ismert) | fenii | F | 200 | 1000 | 150 | 35 | 75 | 200 | 1000 | 20 | 100 |
benzil (találmány szerint) | fenii | F | 100 | 350 | 150 | 150 | 35 | 75 | 50 | 50 | 200 |
fenii (ismert) | fenii | Cl | 5000 | 5000 | 5000 | 15C0 | 5000 | 5000 | 1000 | 5000 | 5000 |
benzil (találmány szerint) | fenii | Cl | 1000 | 1000 | 1000 | 350 | 350 | 1000 | 350 | 350 | 350 |
-713
19. 074 addig kezeljük, amíg egyenletes, szabadon folyó és pormentes granulátum nem keletkezik. A granulátumot a kívánt mennyiségben a növényekre, vagy azok életterébe szórjuk.
5. ULV-készítmény
A célnak megfelelő hatóanyagkészítmény előállításához 90 tömegrész 2. példa szerinti hatóanyaghoz 3 tömegrész poli-etilén-oxid emulgeátort adunk, és a keveréket 80,°C hőmérsékleten 7 tömegrész aromás ásványolajfrakcióban oldjuk. Ezt a keveréket ULV-eljárással használjuk fel.
Claims (2)
1. Fungicid és mikrobicid szer, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként (I) általános képlett! N-szulfcnilez.ett benzil-szulfonamid-származékot tartalmaz, a képletben R1 jelentése hidrogénatom, halogénatom, 1-4 szénatomos és 1—5 halogénatomos halogén-alkilcsoport vagy nitrocsoport,
R2 jelentése hidrogénatom vagy halogénatom.
R3 jelentése 1—4 szénatomos alkilcsoport, fenilcsoport vagy 2—4 szénatomos alkenilcsoport,
X jelentése halogénatom,
0,1-95 tömeg % mennyiségben, szilárd hordozóanyagok, célszerűen természetes vagy mesterséges kőlisztek, és/vagy folyékony hígítószcrck, célszerűen poláros vagy apoláros
5 szerves oldószerek, és adott esetben felületaktív szerek, célszerűen anionos vagy nem ionos emulgeáló és/vagy diszpergáló anyagok, mellett.
2. Eljárás az (1) általános képletű N-szulfenilezett benzil-szulfonamid-származékok előállítására a képletben R1 jelentése hidrogénatom, halogénatom, 1—4 szénatomos és 15 halogénatomos halogén-alkilcsoport vagy nitrocsoport,
R2 jelentése hidrogénatom, halogénatom vagy nitrocsoport, ö R3 jelentése 1-8 szénatomos alkilcsoport, fenilcsoport, 2 4 szénatomos alkenilcsoport vagy cikíohcxilcsoport,
X jelentése halogénatom,
2Q azzal jellemezve, hogy egy (II) általános képletű benzilszulfonamidot, a képletben R1, R2, R3, R4 és Rs jelentése a tárgyi körben megadott, (III) általános képletű szulfenil-kloriddal reagáltatunk, a képletben X jelentése a tárgyi körben megadott, savmegkötöszer jelenlétében
25 és adott esetben hígítószer jelenlétében.
Applications Claiming Priority (1)
Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
---|---|---|---|
DE19813137061 DE3137061A1 (de) | 1981-09-17 | 1981-09-17 | N-sulfenylierte benzylsulfonamide, ein verfahren undihre verwendung als mikrobizide |
Publications (1)
Publication Number | Publication Date |
---|---|
HU191074B true HU191074B (en) | 1987-01-28 |
Family
ID=6141994
Family Applications (1)
Application Number | Title | Priority Date | Filing Date |
---|---|---|---|
HU822950A HU191074B (en) | 1981-09-17 | 1982-09-16 | Fungicide and microbicide compositions containing n-sulfenilized benzyl-sulfonamides as active agents and process for producing the active agents |
Country Status (25)
Country | Link |
---|---|
EP (1) | EP0075172B1 (hu) |
JP (1) | JPS5862155A (hu) |
KR (1) | KR840001552A (hu) |
AT (1) | ATE13530T1 (hu) |
AU (1) | AU551228B2 (hu) |
BR (1) | BR8205478A (hu) |
CA (1) | CA1192912A (hu) |
CS (1) | CS232736B2 (hu) |
DD (1) | DD204200A5 (hu) |
DE (2) | DE3137061A1 (hu) |
DK (1) | DK414682A (hu) |
EG (1) | EG15843A (hu) |
ES (1) | ES515764A0 (hu) |
FI (1) | FI823200L (hu) |
GR (1) | GR77337B (hu) |
HU (1) | HU191074B (hu) |
IL (1) | IL66796A (hu) |
MA (1) | MA19596A1 (hu) |
NO (1) | NO153174C (hu) |
NZ (1) | NZ201912A (hu) |
PH (1) | PH18247A (hu) |
PL (1) | PL130882B1 (hu) |
PT (1) | PT75517B (hu) |
TR (1) | TR21400A (hu) |
ZA (1) | ZA826788B (hu) |
Families Citing this family (5)
Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
---|---|---|---|---|
DE3313718A1 (de) * | 1983-04-15 | 1984-10-18 | Bayer Ag, 5090 Leverkusen | N-sulfenylierte phenethylsulfonamide |
CA1256116A (en) * | 1984-09-20 | 1989-06-20 | Joseph E. Moore | Fungicidal n-cyanoalkyl-n-haloalkylthio sulfonamides |
DE3531363A1 (de) * | 1985-09-03 | 1987-03-12 | Bayer Ag | Materialschutzmittel |
JP2001026506A (ja) * | 1999-04-28 | 2001-01-30 | Takeda Chem Ind Ltd | スルホンアミド誘導体 |
KR101178181B1 (ko) * | 2010-09-17 | 2012-09-19 | 대한민국(농촌진흥청장) | 신규한 항생활성 화합물 및 그 화합물을 포함하는 항생 조성물 |
Family Cites Families (1)
Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
---|---|---|---|---|
US4208348A (en) * | 1977-01-17 | 1980-06-17 | Chevron Research Company | Quaternary ammonium salt catalyzed preparation of sulfonamides |
-
1981
- 1981-09-17 DE DE19813137061 patent/DE3137061A1/de not_active Withdrawn
-
1982
- 1982-09-02 NO NO822972A patent/NO153174C/no unknown
- 1982-09-06 EP EP82108189A patent/EP0075172B1/de not_active Expired
- 1982-09-06 AT AT82108189T patent/ATE13530T1/de not_active IP Right Cessation
- 1982-09-06 DE DE8282108189T patent/DE3263907D1/de not_active Expired
- 1982-09-07 PT PT75517A patent/PT75517B/pt unknown
- 1982-09-13 PH PH27868A patent/PH18247A/en unknown
- 1982-09-14 MA MA19808A patent/MA19596A1/fr unknown
- 1982-09-14 EG EG555/82A patent/EG15843A/xx active
- 1982-09-14 IL IL66796A patent/IL66796A/xx unknown
- 1982-09-14 NZ NZ201912A patent/NZ201912A/en unknown
- 1982-09-14 TR TR21400A patent/TR21400A/xx unknown
- 1982-09-15 CS CS826640A patent/CS232736B2/cs unknown
- 1982-09-15 DD DD82243271A patent/DD204200A5/de unknown
- 1982-09-15 FI FI823200A patent/FI823200L/fi not_active Application Discontinuation
- 1982-09-15 GR GR69276A patent/GR77337B/el unknown
- 1982-09-16 HU HU822950A patent/HU191074B/hu unknown
- 1982-09-16 JP JP57159741A patent/JPS5862155A/ja active Granted
- 1982-09-16 AU AU88460/82A patent/AU551228B2/en not_active Ceased
- 1982-09-16 KR KR1019820004198A patent/KR840001552A/ko unknown
- 1982-09-16 ZA ZA826788A patent/ZA826788B/xx unknown
- 1982-09-16 ES ES515764A patent/ES515764A0/es active Granted
- 1982-09-16 CA CA000411549A patent/CA1192912A/en not_active Expired
- 1982-09-16 DK DK414682A patent/DK414682A/da not_active Application Discontinuation
- 1982-09-16 PL PL1982238252A patent/PL130882B1/pl unknown
- 1982-09-17 BR BR8205478A patent/BR8205478A/pt unknown
Also Published As
Similar Documents
Publication | Publication Date | Title |
---|---|---|
JP2793956B2 (ja) | トリアジン誘導体およびそれを有効成分とする除草剤 | |
KR20030051832A (ko) | 살진균 활성을 갖는 화합물, 및 이의 제조방법 및 사용 방법 | |
US2779788A (en) | Trichloromethane sulphenic acid derivatives | |
PT86609B (pt) | Processo para a preparacao duma composicao fungicida contendo 1-aminometil-3-aril-4-ciano-pirrois | |
KR920004578B1 (ko) | 살균성 아닐린 유도체의 조성물 | |
JPH01305064A (ja) | 2―フエニルスルフイニル―ニトロ―ピリジン類 | |
HU191074B (en) | Fungicide and microbicide compositions containing n-sulfenilized benzyl-sulfonamides as active agents and process for producing the active agents | |
CS270566B2 (en) | Fungicide and method of its active substance production | |
JPH0247993B2 (hu) | ||
HU188735B (en) | Fungicide compositions containing n-sulphenylated buiret derivatives process for preparing the compounds | |
PL110797B1 (en) | Fungicide | |
NO119122B (hu) | ||
PT86610B (pt) | Processo para a preparacao duma composicao fungicida contendo 1-aminometil-3-aril-4-ciano-pirrois | |
JPH01249761A (ja) | N―スルフエニル化2―アミノ―4―クロロ―チアゾール―スルホンアミド | |
JPS61286364A (ja) | カルバミン酸ベンザルドキシム誘導体類 | |
HU180674B (en) | Fungicide composition and process for producing oxasolidine-2,4-dion derivatives as active agents | |
DE3339351A1 (de) | Iodacetamide | |
US3660410A (en) | N-acyl-para-dialkylaminophenyl-hydrazones | |
US3376335A (en) | Carbamic acid esters | |
DE3313718A1 (de) | N-sulfenylierte phenethylsulfonamide | |
JPS59222492A (ja) | ピラノピラゾ−ル誘導体 | |
KR820000369B1 (ko) | 트리플루오로메틸이미노-티아졸리딘 유도체의 제조방법 | |
KR820000505B1 (ko) | 디클로로말레산 디아미드 유도체의 제조방법 | |
KR790001857B1 (ko) | 우레아 유도체의 제조방법 | |
HU182933B (en) | Fungicide compositions containing substituted 3-bracket-3,5-dihalogene-phenyl-bracket closed-oxazolidine-2,4-dione-spiro derivatives and process for producing the active agents |