HU189498B - Herbicide compositions containing 2-halogen -acetani- lide derivatives as active agents - Google Patents

Herbicide compositions containing 2-halogen -acetani- lide derivatives as active agents Download PDF

Info

Publication number
HU189498B
HU189498B HU81688A HU68881A HU189498B HU 189498 B HU189498 B HU 189498B HU 81688 A HU81688 A HU 81688A HU 68881 A HU68881 A HU 68881A HU 189498 B HU189498 B HU 189498B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
active ingredient
methyl
herbicidal
chloroacetanilide
active
Prior art date
Application number
HU81688A
Other languages
German (de)
English (en)
Inventor
Gerhard H Alt
Original Assignee
Monsanto Co,Us
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Monsanto Co,Us filed Critical Monsanto Co,Us
Publication of HU189498B publication Critical patent/HU189498B/hu

Links

Classifications

    • AHUMAN NECESSITIES
    • A01AGRICULTURE; FORESTRY; ANIMAL HUSBANDRY; HUNTING; TRAPPING; FISHING
    • A01NPRESERVATION OF BODIES OF HUMANS OR ANIMALS OR PLANTS OR PARTS THEREOF; BIOCIDES, e.g. AS DISINFECTANTS, AS PESTICIDES OR AS HERBICIDES; PEST REPELLANTS OR ATTRACTANTS; PLANT GROWTH REGULATORS
    • A01N37/00Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing organic compounds containing a carbon atom having three bonds to hetero atoms with at the most two bonds to halogen, e.g. carboxylic acids
    • A01N37/18Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing organic compounds containing a carbon atom having three bonds to hetero atoms with at the most two bonds to halogen, e.g. carboxylic acids containing the group —CO—N<, e.g. carboxylic acid amides or imides; Thio analogues thereof
    • A01N37/26Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing organic compounds containing a carbon atom having three bonds to hetero atoms with at the most two bonds to halogen, e.g. carboxylic acids containing the group —CO—N<, e.g. carboxylic acid amides or imides; Thio analogues thereof containing the group; Thio analogues thereof

Landscapes

  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Dentistry (AREA)
  • Pest Control & Pesticides (AREA)
  • Plant Pathology (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Agronomy & Crop Science (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • Wood Science & Technology (AREA)
  • Zoology (AREA)
  • Environmental Sciences (AREA)
  • Agricultural Chemicals And Associated Chemicals (AREA)
  • Organic Low-Molecular-Weight Compounds And Preparation Thereof (AREA)

Description

A találmány hatóanyagként (I) általános képletű 2-halogén-acetanilid-származékokat tartalmazó herbicid készítményekre vonatkozik,
A szakirodalomban számos közlemény jelent meg, a 2-halogén-acetanilidekkel kapcsolatban. Ezek a származékok az anilid-nitrogénatomon és -gyűrűn helyettesítettek lehetnek például alkil-, alkoxi-alkil-csoporttal, halogénatommal és .hasonló csoportokkal.
A találmány szerinti herbicid készítmények hatóanyagaiként használt (I) általános képletű vegyületek N-atomja alkoxi-metil- vagy alkenil-oxi-metilcsoporttal van helyettesítve, alkoxicsoport van az egyik orto-helyzetben és alkil-csoport van a másik orto-helyzetben. A (I) általános képletű hatóanyagokhoz legközelebbi vegyűletek a 3 442 945. és a 3 547 620. számú USA-beli szabadalmi leírásokban vannak leírva. E szabadalmi leírásokban említett vegyűletek közül a 2’-(terc-butil)-2-klór-N-(metoxi-metil)-6’-metoxi-acetanilid és ennek bróm-származéka áll legközelebb a találmány szerinti herbicid készítmények hatóanyagaihoz, amelyeket az idézett 3 547 620. számú szabadalmi leírás 18. és 34. példája, valamint a 3 442 945. számú szabadalmi leírás 18. és 36. példája tartalmazza.
A 4 070 389. és a 4 152 137. számú USA-beli szabadalmi leírásokban említést tesznek olyan általános képletű vegyületekről, amelyek kiterjednek az említett 3 442 945. és 3 547 620. számú szabadalmi leírásokban megtalálható vegyületekre is. Az olyan vegyületeket, amelyeknél alkilcsoport van az egyik orto-helyzetben és alkoxicsoport van a másik orto-helyzetben, ugyanakkor alkoxi-etil-csoportot tartalmaznak az anilid-nitrogénatomon, az alábbiakban írjuk le részletesebben.
Kevésbé közeli közleményeket képvisel a 810 763. számú belga és a 2 402 983. számú NSZKbeli szabadalmi leírás. Az ezekben a leírásokban szereplő vegyűletek felölelik az említett 4 070 389. és a 4 152 137. számú USA-beli szabadalmi leírásokban megadott vegyülettípusokat, amelyek olyan alkoxi-alkil-csoporttal rendelkeznek, amely kettő vagy több szénatomot tartalmaz az anilid-nitrogénatom és az alkoxicsoport oxigénatomja között. A fent említett 810 763. számú belga és a 2 402 983. számú NSZK-beli szabadalmi leírásokban olyan vegyületeket ismertetnek, amelyekben etoxi-etil-csoport van az anilid-nitrogénatomon, az egyik orto-helyzetben metoxi- vagy etoxicsoport van, míg a másik orto-helyzetben metil-, etil- vagy izopropilcsoport van, ahogy a 810 763. számú belga szabadalmi leírás 7., 13., 18, 20. és 26-os számú vegyületei tanúsítják. Ezeknek a vegyületeknek a kevésbé rokon homológjait is leírják például a 6.,
9., 16. és 17. számú vegyűletek, amelyeknél metoxi-etil- vagy metoxi-propil-helyettesítők vannak az anilid-nitrogénatomon, míg metoxi- vagy etoxicsoport van az egyik orto-helyzetben, a másik ortohelyzetben pedig metilcsoport helyezkedik el.
A 3 442 945. számú USA-beli szabadalmi leírásban szerepelnek olyan adatok, amelyek közel állnak azoknak a vegyületeknek a jellemzőihez, amelyek kémiai szerkezete legközelebb van a találmány szerinti készítmények hatóanyagaiéhoz, de említenek olyan adatokat is, amelyek más, kémiai szerke2 zetben kevésbé szorosan kapcsolódó homológ és analóg vegyületekre vonatkoznak, ilyenek a 810 763. számú belga szabadalmi leírásban megadott 6. és 9. számú vegyűletek. Ezek a fontos szabadalmak miközben herbicid hatásokra hivatkoznak a gyomnövények széles körével szemben, nem adnak meg semmiféle adatot olyan hatóanyagokra, amelyekről kimutatnák, hogy még inkább és/vagy egyidejűleg irtják a keskenylevelű gyomnövényeket, így a parlagi ecsetpázsitot, a vadzabokat és a szőrös rozsnokot, valamint más gyomnövényeket, így például a sárga ecsetpázsitot, az egynyári perjét, kakaslábfüvet és a pirókujjas muhart, bár a 810 763. számú belga szabadalmi leírásban megadnak olyan adatokat, amelyek azt mutatják, hogy a szabadalom szerinti készítmények jól irtják a vadzabot és a cukorrépa között élő más meghatározatlan gyomnövényeket. A találmány szerinti herbicid készítmények azonban, ahogy a későbbiekben bemutatjuk, váratlanul kiemelkedő tulajdonságokkal rendelkeznek szelektív herbicid szerekként a cukorrépa között élő gyomnövényekre nézve, szemben az előző szabadalmakban említett herbicid szerekkel.
Egy további hátránya az előzőekben említett herbicid készítményeknek abban van, hogy használatuk csak bizonyos típusú talajokra korlátozódik, így például egyes herbicid készítmények csak kis szervesanyag-tartalmú talajokban fejtik ki hatásukat, míg nagy szervesanyagtartalmú talajokban hatástalanok és megfordítva. Ennélfogva előnyös, ha valamely herbicid készítmény mindenfajta talajban, így a könnyű szerves talajtól kezdve a nehéz agyagtalajig terjedő talajféleségekben, ide számítva a komposzttalajt is, használható.
Egy következő hátránya az előzőekben leírt herbicid készítményeknek a talajban való rövid ideig tartó vagy csak normál időjárási körülmények közötti hatásuk mellett az, hogy megszűnik a gyomirtó képességük nagyobb esőzések esetén, amely lemossa a herbicid készítményeket.
Végül egyes herbicid készítmények azért hátrányosak, mert bizonyos kezelési eljárásokat igényelnek toxikus természetük miatt. Ennél fogva további kívánalom az, hogy a herbicid készítmények biztonságosan legyenek kezelhetők.
A találmány tehát olyan herbicid készítményekre vonatkozik, amelyeknél nem jelentkeznek az előzőekben felsorolt hátrányok és sokféle előnyt nyújtanak egyetlen herbicid készítmény-csoport k-etében.
• A találmány szerinti herbicid készítmények szelektíven irtanak különböző gyomnövényeket, különösen az egynyári fűféléket, ide számítva a keskenylevelű gyomnövényeket is, így a parlagi ecsetpázsitot, vadzabot és a szőrös rozsnokot, valamint más egynyári fűféléket, így az ecsetpázsitot, kakaslábfűvet, pirókujjas muhart és az egynyári perjét különösen a cukorrépában.
A találmány szerinti herbicid készítmények előnye többek között az, hogy sokféle talajon hatásosak a könnyű szerves talajtól a nehéz agyagtalajig és a komposzttalajig.
Előnyösen azért is a találmány szerinti készítmények, mert ellenállnak a nagy esők által okozott lemosódásnak.
189 498
Végül megemlítjük a találmány szerinti készítményeknek azt az előnyös tulajdonságát is, hogy biztonságosak és nem igényelnek semmiféle speciális kezelési módszert.
A találmány tárgya herbicid készítmény, amely hatóanyagként 2-haIogén-acetanilid-származékokat tartalmaz. A találmány kiterjed a haszonnövények között élő gyomnövények irtására a találmány szerinti készítményekkel.
Azt tapasztaltuk, hogy a 2-halogén-acetanilidszármazékok egy szelektív hatású csoportját hatóanyagként tartalmazó herbicid készítmények, amelyek (I) általános képletű hatóanyagai az anilid-nitrogénatomon alkoxi-metil- vagy alkoxi-metilén-csoportot tartalmaznak meghatározott kombinációban, alkoxi-csoportokkal vannak helyettesítve az egyik orto-helyzetben és 1-3 szénatomos alkilcsoporttal vannak helyettesítve, például metil-, etil- vagy izopropilcsoportot tartalmaznak, a másik orto-helyzetben, előre nem várt kiváló szelektív herbicid tulajdonságokkal rendelkeznek, különösen cukorrépa között élő gyomnövények irtásánál, az eddig ismert és a szakirodalomban leírt herbicid készítményekhez viszonyítva, ide számítva a legközelebb álló herbicid készítményeket is.
A találmány szerinti herbicid készítmények elsődleges tulajdonsága az, hogy pusztítják a cukorrépa között élő keskenylevelű gyomnövényeket, különösen a nehezen irtható fajtákat, így a vadzabot és a parlagi ecsetpázsitot, valamint a kevésbé rezisztens fajtákat, így például a sárga ecsetpázsiíot, kakaslábfüvet, pirókujjas muhart és más ártalmas gyomnövényeket.
A találmány szerinti herbicid készítmények hatóanyagainak (I) általános képletű képletében:
- R etil-, η-propil-, izopropil-, izobutil-, allílvagy butenilcsoport,
- R, metil-, η-propil-, izopropil-, η-butil-, izobutil- vagy izoamilcsoport, és
- R2 metil-, etil- vagy izopropilcsoport, azzal a korlátozással, hogy amennyiben R2 izopropilcsoport, akkor R etilcsoport és Rj n-butil-csoport, és ha R2 etilcsoport, akkor R etil-, η-propil- vagy allilcsoport és R, η-butil- vagy izobutilcsoport, továbbá, ha R η-propil- vagy izopropilcsoport, akkor Rj izobutilcsoport, ha pedig R izobutilcsoport, akkor R, η-propil-, izopropil-, izobutil- vagy izoamilcsoport, és ha R butenilcsoport, akkor Rj metilcsoport.
Különösen előnyös hatóanyagok azok, amelyeknek (I) általános képletében R jelentése 2-4 szénatomos alkilcsoport, elsősorban etil-, n-propilvagy allilcsoport, Rí jelentése 3 vagy 4 szénatomos alkilcsoport, célszerűen η-butil- vagy ízobutilcsoport és R2 metil- vagy etilcsoport.
A (I) általános képletnek megfelelő hatóanyagok közül célszerű a következő vegyületeket használni a találmány szerinti herbicid készítményekben:
N-(izobutoxi-metil)-2’-izopropoxi-6’-metil-2-klór-acetanilid;
N-(izobutoxi-metil)-2’-(izoamil-oxi)-6’-metil-2-klór-acetanilid;
N-(n-propoxi-metil)-2’-izobutoxi-6’-metil-2-klór-acetanilid;
N-(etoxi-metil)-2’-(n-butoxi)-6’-izopropil-2-klór-acetanilid;
N-(izobutoxi-metil)-2’-izobutoxi-6’-metiI-2-klór-acetanilid;
N-(izopropoxi-metil)-2’-izobutoxi-6’-metil-2-klór-acetanilid;
N-(izobutoxi-metil)-2’-(n-propoxi)-6’-metil-2-klór-acetanilid);
N-(2-butén-l-il-oxi-metil)-2’-metoxi-6’-metil-2-klór-acetanilid;
N-(n-propoxi-metil)-2’-(n-butoxi)-6’-etil-2-klór-acetanilid;
N-(alliloxi-metil)-2’-(n-butoxi)-6’-etil-2-klór-acetanilid;
N-(etox i-metil)-2’ -izobutoxi-6’ -etil-2-klór-acetanilid; és
N-(allil-oxi-metil)-2’-izobutoxi-6’-etil-2-klór-ecetanilid.
A találmány szerinti herbicid készítmények hatóanyagait többféle módszerrel állíthatjuk elő. Az egyik ilyen módszernél azometinből indulunk ki, amelyet a már említett 3 442 945. és a 3 547 620. számú USA-beli szabadalmi leírásokban ismertettek. E módszer szerint primer anilin-származékot reagáltatunk formaldehiddel és így metilén-anilinszármazékot (helyettesített fenil-ázometint) kapunk, amelyet ezután haloacetilező anyaggal, így például klór-acetil-kloriddal vagy klór-acetil-anhidriddel, reagáltatunk, amely reagál az alkohollal. Ily módon N-(alkoxi-metil)-2-klór-acetanilid-származékot kapunk végtermékként.
A találmány szerinti herbicid készítmények hatóanyagaiként használható vegyületek előállítására alkalmas eljárásnál valamely szekunder 2-haIogén-acetanilid-származék anionját N-alkilezzük lúgos körülmények között alkilező szerrel.
A következőkben ismertetésre kerülő 1. példán mutatjuk be az N-alkilezést a találmány szerinti herbicid készítmény egyik hatóanyagának az előállítása keretében.
A 2. példában módosított N-alkilezési eljárást írunk le, valamely (I) általános képletnek megfelelő hatóanyag előállítása során. E módosított N-alkilezési eljárás szerint a halogén-metil-alkil- vagy -alkenil-észtert in situ állítjuk elő az N-alkilezési eljárás kiindulási anyagaként.
1. példa
5,6 g (0,022 mól) 2’-izobutoxi-6’-metil-2-kIór-acetanilidet, 4,75 g (0,44 mól) klór-metil-n-propil-étert és 2,0 g benzií-trietil-ammónium-kloridot, valamint 250 ml diklór-metánt összekeverünk egymással, majd az elegyet lehűtjük. A 15 °C-ra hűtött elegyhez hozzáadunk 50 ml t%-os vizes nátrium-hidroxid-oldatot és az egészet 2 óra hosszat keverjük, utána pedig 100 ml hideg vizet adunk a reakcióelegyhez. Ezt követően a rétegeket szétválasztjuk, vízzel mossuk, MgSO4 felett szárítjuk, majd golyós hűtő alkalmazása mellett bepároljuk. Ily módon 6,5 g átlátszó olajat kapunk.
Kitermelés 90 t%.
Fp. 130 'C/5,3 Pa
189 498
Analízis C17H26C’NO3 képletre T(t%)
Számított : C 62,28; H 7,99; Cl 10,81 Talált: C 62,27; H 8,01; Cl 10,81
A terméket N-(n-propoxi-metil)-2’-izobutoxi-6’metil-2-klór-aeetanilidként azonosítottuk.
2. példa
Ebben a példában az 1. példában ismertetett N-alkilezési eljárás módosított változatát mutatjuk be. Ebben az esetben az alkilező anyag in situ képződik, így jóval hatásosabb, gazdaságosabb és egyszerűbb módon állítjuk elő a hatóanyagot.
4,6 g (0,1 mól) etanol, 1,5 g (0,05 mól) vízmentes paraformaldehid és 100 ml diklór-metán hűtött eiegyéhez 6,1 g (0,05 mól) acetil-bromidot adunk, majd az elegyet addig keverjük, ameddig a paraformaldehid fel nem oldódik. Ezután az elegyhez hozzáadunk 5,1 g (0,018 mól) 2’-(n-butoxi)-6’-izopropil-2-klór-acetanilidet, 2 g benzil-trietil-ammónium-kloridot és 40 ml diklór-metánt. Az elegyet 15 °C-ra hűtjük és 50 ml 50 t%-os vizes nátrium-hidroxidoí adunk hozzá egyszerre, majd az egészet óra hosszat keverjük. Ezután a rétegeket elválasztjuk, vízzel mossuk, MgS04 felett szárítjuk és golyóshűtő alkalmazása mellett bepároljuk. Ily módon 4,6 g sárga színű folyadékot kapunk. Kitermelés 77 t%.
Fp. 125 °C/9,3 Pa
Analízis ClgH28CINO3 képletre (t%)
Számított: C 63,24; H 8,26; Cl 10,37 Talalt: C 63,23; H 8,29; Cl 10,37 0 A terméket N-(etoxi-metil)-2’-(n-butoxi)-6’izopropil-2-klór-acetanilidként azonosítottuk.
3-12. példa
Lényegében az 1. vagy 2. példában leírt módszer szerint járunk el és az ott leírt körülmények között dolgozunk, de szekunder anilint és megfelelő alkilező anyagot használunk kiindulási anyagokként, továbbá ott megadott mennyiségeket alkalmazunk. Ily módon a megfelelő N-(alkoxi-metil)- vagy -alkenil-(oxi-metil)-2-halogén-acetanílid-származékokat állítjuk elő. Ezeket a vegyületeket az I. táblázatban foglaljuk össze és megadjuk fizikai tulajdonságaikat és elemi összetételüket is.
I. táblázat
A példa A vegyült Tapasztalati Fp. °C Elem Analízis
számított talált
sorszáma megnevezése képlet (Pa)
3. N-(izobutcxi-metíl)-2’-izobutoxi-6’-metil- Ct8H28ClNO3 115 C 63,24 63,19
2-klór-acetanilid (2,7) H 8,26 8,30
Cl 10,37 10,38
4. N-(izopropoxi-meti!)-2’-izobutoxi-6’- C,-H26C1NO3 120 c 62,28 62,26
meiil-2-klór-acetanilid (4,0) H 7,99 7,99
C! 10,81 10,81
5. N-(2-butén-1-oxi-metil)-2’-metoxi-6’- C1sH20C1NO3 114 C 60,50 60,38
metil-2-k!ór-acetanilid (4,0) H 6,77 6,83
Cl 11,91 11,85
6. N-(izobutoxi-2-m2til)-2’-izopropoxi-6’- C17H26C1NO3 - c 62,28 62,33
metil-2-klór-acetanilid H 7,99 8,04
N 4,27 4,27
Cl 10,81 10,82
Ί N-(izobutoxi-metiI)-2’-izobutoxi-6’-metil- c„h30cino3 120 c 64,12 63,98
2-klór-acetanílid (33) H 8,50 8,57
Cl 9,96 10,03
8. N-(izobutoxi-metil)-2’-(n-propoxi)-6’- c17h26cino3 127 C 62,28 62,20
metil-2-klór-acetanilid (10,7) H 7,99 8,06
Cl 10,81 10,88
9. N-(n-propoxi-metil)-2’-(n-butoxi)-6’-etil- c18h28cino3 117 c 63,24 63,31
2-klór-acetanilid (2,7) H 8,26 8,27
Cl 10,37 10,42
10. N-(alliloxi-metil)-2’-(n- c18h26cino3 123 C 63,61 63,60
(5,3) H 7,71 7,74
Cl 10,43 10,42
11. N-(etoxi-metil)-2’-izobutoxi-6’-etil-2-klór- c„h26cino3 132 C 62,28 62,27
acetanilid (9,3) H 7,99 8,02
Cl 10,81 10,82
12. N-(alliloxi-metil)-2’-izobutoxi-6’-etil-2- c18h26cino3 124 C 63,61 63,61
klór-acetanilid (2,7) H 7,71 7,71
Cl 10,43 10,43
Az előző példák szerint használt szekunder anilin kiindulási anyagokat ismert módszerekkel állítjuk elő, így például a megfelelő primer amint halogénacetilező szerekkel, így halogén-acetil-halogeniddel 60 vagy -anhidriddel halogén-acetilezzük. Ennek során megfelelő mennyiségű primer amint feloldunk oldószerben, így metilén-kloridban, amely bázist, előnyösen 10 t%-os vizes NaOH-oldatot, tartalmaz és erőteljes keverés közben hozzáadjuk a halogén- 65 acetil-halogenid, előnyösen klór-acetil-klorid, oldatát külső hűtés mellett körülbelül 15-25 °C-on. Ezután a rétegeket szétválasztjuk, a szerves oldószeres réteget vízzel mossuk, szárítjuk és vákuumban bepároljuk.
A szekunder aminok előállításához használt primer a minokat szintén ismert módon állíthatjuk elő, így például valamely megfelelően helyettesített nitro-benzol, előnyösen 2-alkoxi-6-alkil-nitro-benzol,
189 498 katalitikus redukálásával valamely oldószerben, így alkoholban, például etanolban, platina-oxid katalizátor alkalmazása mellett.
Ahogy az előzőekben említettük, a (I) általános képletű vegyületek herbicid tulajdonságúak és herbicid készítmények hatóanyagai lehetnek. Ezek a herbicid készítmények különösen kikelés előtti herbicid szerekként használatosak, de hatásosan alkalmazhatók kikelés utáni herbicidekként is. A kikelés előtti hatást mind melegházi, mind szabadföldi kísérletekben vizsgáljuk. Melegházi vizsgálatoknál vagy a talaj felületére vittük rá a herbicid készítményt a magok elvetése vagy a vegetatív szaporító szervek elültetése után vagy bedolgoztuk olyan mennyiségű talajba, amennyire az edényekbe vetett magok befedéséhez szükségünk volt. A szabadföldi kísérleteknél a herbicid készítményt bevihetjük a talajba a magok elvetése előtt (P.P.I. = pre-plant incorporation), például a herbicid készítményt rávisszük a talaj felületére, utána bevisszük azt valamely bekeverő módszerrel és ezután elvetjük a növénymagokat, de eljárhatunk úgy is, hogy a herbicid készítményt a növénymagok elvetése után visszük rá a talaj felületére (S.A. - surface application).
A felületre való alkalmazás (S.A.) vizsgálati módszert melegházban a következő módon végezzük :
Edényeket, például 24,13 cm x 13,34 cm x 6,99 cm méretű alumíniumedényeket vagy 9,53 cm x 9,53 cm χ 7,62 cm méretű műanyagtálakat megtöltünk színültig Ray-féle üledékes márgás talajjal. Az edények alján levezető nyílásokat készítünk. Ezután a talajt az edények tetejétől számítva 1,27 cm szintig tőmöritjük; az edényekben lévő talajba bevetjük a kísérlethez használt növények magjait és 1,27 cm vastagon befedjük a talajjal. A herbicid készítményt (acetonos oldatként) rávisszük a talaj felületére, például valamely szóróeszközzel 187 liter/ha (2,11 kg/cm2 nyomáson) mennyiségben. Mindegyik edényt felül megöntözzük 0,64 cm mélyen vízzel és utána az edényeket melegházba visszük és szükség esetén alulról öntözzük azokat. Más változatnál a felülről történő öntözést elhagyhatjuk. A herbicid hatás mértékét körülbelül három héttel a kezelés után állapítjuk meg.
A vegyület példaszáma
Menny .kg/ha
11,2
5,6
11,2
5,6
1,12
11,2
5,6
11,2
5,6
11,2
5,6
11,2
5,6
A talajbakeveréses módszert (S.I. = soil incorporation) melegházban végzett vizsgálatok során a következő módon vitelezzük ki:
Jó minőségű felső talajréteget töltünk alumíniumedényekbe és az edény felső szélétől számított egy-másfél cm mélységig tőmöritjük. A talaj felületére különböző növényfajták előre meghatározott számú magvait vagy vegetatív szaporító anyagait helyezzük. A magok elvetése vagy a vegetatív szaporító anyagok elültetése után színültig megtöltjük az edényeket talajjal, amelyet úgy készítünk elő, hogy a szükséges talajjal egy ismert - acetonos oldatban lévő - hatóanyag-mennyiséget alaposan összekeverünk és ezzel fedjük be a magokat. Kezelés után 0,64 cm esőnek megfelelő mennyiségű vízzel felülről meglocsoljuk a talajt, utána pedig alulról nedvesítjük a csírázáshoz és a növekedéshez szükséges víz biztosítása érdekében. Más eljárásváltozat szerint a felső locsolást elhagyhatjuk. Az értékelést 2-3 héttel a vetés és a kezelés után végezzük.
A találmány szerinti herbicid készítmények kikelés előtti herbicid hatásának a meghatározására végzett vizsgálatok eredményeit a II. és a III. táblázatban foglaljuk össze. Ezeknél a kísérleteknél a herbicid szereket talajbekeveréses módszerrel alkalmaztuk és a talajt csak alulról nedvesítettük. A (-) jel azt jelenti, hogy a jelzett növényt nem vizsgáltuk. A herbicid hatást százalékos károsítás alapján rögzített értékskálán adjuk meg. Az értékskála a következő:
%-os károsítás
0-24
25-49
50-74
75-100 értékskála
Az egyik sorozatban alkalmazott kísérleti növényekre kapott értékeket a II. táblázatban adjuk meg. A használt kísérleti növényeket betűkkel jelölII. táblázat
Kikelés előtti alkalmazás jük az alábbi módon: A mezei ászát B szerbtövis C selyemmályva D hajnalka E libatop F borsos keserűfű
G sárga palka H tarackbúza I fenyércirok J szőrös rozsnok K kakaslábfű
Növényfajták
ABC
1 2
0 2
1 2
0-2 0 - 1
0 0
0 0
0 2
1 2
1 0
0 0
1 1
1 1
3 3 3
2 3 3
3 3 3
2 3 3
112 1 2 3 3 3
113
3 3 3
2 3 3
2 3 3
113 3
3 3 3
3 3 3
3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3
189 498 //. táblázat (folytatása) Kikelés előtti alkalmazás
A vegyület példaszáma Menny.kg/ha — Növényfajták
A B C D E F G H 1 3 K
7 11,2 3 0 1 1 3 2 3 3 0 3 3
5,6 2 0 2 1 3 2 3. 3 1 3 3
8 11,2 3 1 0 2 3 3 3 3 3 3 3
5,6 3 2 0 2 3 3 3 3 3 3 3
9 11,2 3 0 0 0 2 1 3 2 1 3 3
5,6 3 1 0 0 2 1 3 2 0 3 3
10 11,2 - 0 1 1 2 2 3 3 3 3 3
5,6 - 0 0 0 3 2 2 3 3 3 3
11 11,2 3 1 2 3 2 3 3 3 3 3
5,6 2 1 2 3 2 3 3 1 3 3
12 11,2 3 - 0 1 3 3 3 3 3 3 3
5,6 2 0 1 1 1 1 3 2 1 3 3
A hatóanyagokat tovább vizsgáltuk a fenti eljá- R selyemkender J szőrös rozsnok
ras segitsegevel, amelynek során a következő nö- E libatop s köles
venyfajtákat használtuk F borsos keserűfü K kakaslábfű
L szójabab P cirok 20 C selyemmályva T pirókuijas muhar
M cukorrépa B szerbtövis A kapott eredményeket a III. táblázatban foglal-
N búza Q szulák keserűfű juk össze.
O rizs D hajnalka ///. táblázat
Kikelés előtti alkalmazás
A vegyület példaszáma
Menny. Növényfajták kg/ha ’ L Μ Ν Ο P B Q 5 R E F C ~J S K T
5,6 1 3
1,12 0 1
0,28 0 0
0,66 0 0
0,01 0 0
5,6 1 2
1,12 0 1
0,28 0 0
0,06 0 0
0,01 0 0
5,6 0 1
1,12 0 0
0,28 0 0
0,06 0 0
5,6 1 2
1,12 0 1
0,28 0 1
0,06 0 0
0,01 0 0
0,006 0 0
5,6 2 2
1,12 0 2
0,28 0 1
0,06 0 1
0,01 0 1
5,6 1 2
1,12 0 1
0,28 0 1
0,06 0 0
5,6 0 2
1,12 0 1
0,28 0 1
0,06 0 1
5,6 2 2
1,12 0 1
0,28 0 0
0,06 0 1
0,01 1 0
5,6 1 2
1,12 0 0
0,28 0 0
0,06 0 0
0,01 0 0
3 3 0 3 3 0 2 3 0 2 2 0 1 0 3 3 3 2 3 3 2 2 2 0 1 0 0 0 0
2 3 1 3 3 0 0 0 0 0 0
3 3 3 3 3
2 3 0 1 1 0 0 0 0 0 0 3 3 3
3 3 1 3 I 0 0 0 0 0 0
3 3 1 1 3 1 1 2 0 0 0 3 3 3 1 2 2 0 1 0 0 0 0 3 3 3
1 3 0 0 1 0 0 1 0 0 0 3 3 3
3 2 0 1 1 0 0 0 0 0 0
0
0
0
0
0
3
1
0
0
0
3
0
0
1
1
1
0
0
0
0
3
2
3
3
0
0
0
0 ’ 0 2 2
0
0
2 '2 1
0
0
0
1
0
0
0
0
3
3
0
0
2
2
1
0
0
0
0
0
2
1
0
0
0
2
2
1
0
0
3
3
0
0
3
3
0
1
3
2
3
0
0
3
0
0
0
0
1
0
0
0
0
1
0
0
0
0
0
0
0
0
1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
3 3 3 3 3 3 2 0 0 3 3 3 3 3 2 1 1 0 0 3 3 3 3 1 1 0 1 3 3 3 3
3 1 1 1 0 0 0
3 3 3 3 3 2 1 0 0 3 3 3 3 1 2 0 0 3 3 3 2 1 1 1 2 3 3 3 3 I 3 0 0 0 0 3 3 3 3 3 3 1 0 1 0
3
3
3
3
3
3
3
3
1
0
3
3
3
2
3
3
3
3
2
1
3
3
3
3
3
3
3
3
2
3
3
3
2
3
3
3
3
3
3 3 3 0
189 498
S K T ; ///. táblázat (folytatása) Kikelés előtti alkalmazás
K vegyület példaszáma
Menny.
kg/ha
Növényfajták __ _ -- —----- -_ - _ - 10
5,6
1,12
0,28
0,06
0,01
5,6
1,12
0,28
0,06
0,01
5,6
1,12
0,28
0,06
0,01
2
I
0
0
2
1
1
0
0
3
1
1
0
0
3
2
2
0
0
3
3
2
1
1
3
3
1
1
0
0
Ö
0
0
0
1
0
0
0
1
0
0
0
0
0
I 0 0 0 0 0 0
3 2 1 1 0 0 0 0 0
1 2 0 1 0 0 0 0 0
3
2
1
0
0
3
2
2
1
0
3
2
2
2
2
1
0
0
0
0
2
2
0
0
1
0
0
0
0
3 3 3 3 3 0 0 0 0 3 3 3 3 3 3 3 1 0 0 3 3 3 3 3 3 1 0 1 0
3
3
3
3
1
Azt tapasztaltuk, hogy a (I) általános képletű vegyületeket hatóanyagként tartalmazó herbicid készítmények előre nem várt kikelés előtti szelektív herbicid hatást mutatnak különösen nehezen irtható keskenylevelű gyomnövények irtásánál cukorrépaföldeken. Ilyen gyomnövény a parlagi ecsetpázsit, vadzab és a szőrös rozsnok. Ugyancsak jól használhatók a találmány szerinti herbicid készítmények más gyomnövények, így a sárga ecsetpázsit, a vadrozs, kakaslábfű és a pfrókujjas muhar irtására. Ezekkel a herbicid készítményekkel szelektívebben irthatjuk és fejlődésükben gátolhatjuk a fent említett gyomnövények más fajtáit is különböző haszonnövényekben, így szójabab, gyapot, földimogyoró, futóbab (bokorbab), repce, uborka és paradicsom földeken. A legjelentősebb hatása a találmány szerinti herbicid készítményeknek azonban az, hogy szelektíven irtják az egynyári gyomnövényeket cukorrépa földeken.
Annak érdekében, hogy bemutassuk a találmány szerinti herbicid készítmények kiváló tulajdonságait az (I) általános képletű hatóanyagok meglepően kedvező hatásának az igazolására, összehasonlító vizsgálatokat végeztünk melegházban, mégpedig
- a szakirodalomban leírt és a találmány szerinti herbicid készítmények hatóanyagaihoz kémiai szerkezetük tekintetében legközelebb álló homológ vegyületekkel, és
- más olyan vegyületekkel, amelyek nem homológok ugyan, de a technika állásához tartoznak, és amelyek közül egy kiváló herbicid hatást mutat cukorrépa földeken élő gyomnövények irtásánál, kettő pedig kereskedelmi forgalomban lévő herbicid.
Az alábbiakban ismertetésre kerülő, összehasonlításul szolgáló minden vegyület helyettesített fenil-N-hidrokarbil-oxi-alkil-2-halogén-acetanilid-származék. Ezeket a technika állásához tartozó vegyületeket a táblázatokban a következő nagy betűkkel jelöljük:
A. N-(metoxi-metil)-2’-metoxi-6’-(terc-butil)-2-klór-acetanilid (a 3 442 945 számú USA-beli szabadalmi leírás 18. példájában megadott hatóanyag).
B. N-(metoxi-metil)-2’-metoxi-6’-(terc-butil)-2-bróm-acetanilid (a 3 442 945 számú USA-beli szabadalmi leírás 36. példájában, valamint a
547 620. számú USA-beli szabadalmi leírás 34. példájában megadott hatóanyag).
C. N-(izobutoxi-metil)-2’,6’-dimetil-2-klór-acetanilid, általában használt nevén „delachlor” (a 3 442 945. számú USA-beli szabadalmi leírás 31. példájában és a 3 547 620. számú USA-beli szabadalmi leírás 24. példájában megadott hatóanyag).
D. N-(allil-oxi-metil)-2’,6’-dimetil-2-klór-acetanilid (a 3 547 620. számú USA-beli szabadalmi leírás 47. példájában megadott hatóanyag).
E. N-(metoxi-metil)-2’,6’-dietil-2-klór-acetanilid (a 3 547 620. számú és a 3 442 945. számú USA-beli szabadalmi leírások 5. példájában megadott hatóanyag), általánosan ismert néven „lalachlor” kereskedelmi tennék.
F. N-(metoxi-metil)-2’-metoxi-6’-metil-2-klór-acetanilid (a 810 763. számú belga szabadalmi leírás 6. példájában szereplő hatóanyag és a 2 402 983. számú USA-beli szabadalmi leírásban megadott hatóanyag).
G. N-(etoxi-etil)-2’-metoxi-6’-metil-2-klór-acetanilid (a 810 763. számú belga szabadalmi leírás 7. példájában megadott hatóanyag).
Η. N- (1 -metoxi-prop-2-il)-2’-metoxi-6’-metil-klór-acetanilid (a 810 763. számú belga szabadalmi leírás 9. példájában megadott hatóanyag).
I. N-(metoxi-etil)-2’-etoxi-6’-metil-2-klór-acetanilid (a 810 763. számú belga szabadalmi leírás 16. példájában megadott hatóanyag).
J. N-(etoxi-etil)-2’-etoxi-6’-metil-2-klór-acetanilid (a 810 763. számú belga szabadalmi leírás 18. példájában megadott hatóanyag).
K. N-(metoxi-etil)-2’-metoxi-6’-izopropil-2-klór-acetanilid (a 810 763. számú belga szabadalmi leírás 26. példájában megadott hatóanyag).
L. N-(izopropoxi-etiI)-2’-metoxi-6’-metil-2-klór-acetanilid.
M. N-(l-metoxi-prop-2-il)-2’-etil-6’-metil-2-klór-acetanilid (a 3 937 730. számú USA-beli és a 2 402 983. számú NSZK-beli szabadalmi leírásokban szereplő vegyület, amely „metolachlor” és „Dual” néven ismert kereskedelmi forgalomban lévő herbicid készítmények hatóanyaga.
Jóllehet a C vegyület szerkezetileg kevésbé hasonlít az említett homológ herbicid hatású vegyietekhez, amelyek a 3 442 945 és a 3 547 620 számú USA-beli szabadalmi leírásokban vannak leírva,
189 498
- iis egy alkoxicsoport hiányzik az egyik orto- ' 'e’ben. de felvettük az összehasonlító hatógok közé, mert a 3 442 945 és a 3 547 620 szá' JÍsA-beií szabadalmi leírásokban megadott · együletekkel szemben nagyon jó herbicid tumagokat mutat cukorrépában élő gyomnövé- (
.., 2: en. Az E és M hatóanyagokat azért alkali;k összehasonlító vegyületekként, mivel az »tt technika állásához tartoznak és a kereskeforgalomban is elismert termékek. Az F-L ex níeteket azért szerepeltettük összehasonlító .joanyagokként, mert szerkezetükben bizonyos •énekben hasonlóak a találmány szerinti herbicid
Készítmények hatóanyagaihoz.
it-.keiés előtti herbicid vizsgálatoknál a találmány szerinti herbicid készítmények hatóanyagait ···.·:!!!!tts hatás szempontjából összehasonlítottuk •'.úienbözö gyomnövények irtása során az A-M ·. unva gokkal. Gyomnövényekként elsősorban egynyári keskenylevelü fajtákat választottunk, ameiye* leginkább előfordulnak a cukorrépában.
A kapott eredményeket az alábbiakban mutatjuk • ’bbiakban következő adatok megtárgyalá- svatkozunk a „GR15” és „GRjj” her^hatósági értékekre. Ezeket az értékemiogramm/hektár (kg/ha)-ban adjuk meg.
.megjelölés azt a legnagyobb herbicid ható...... mennyiségei jelenti, amely 15%-ban vagy en- ;riékben károsítja a haszonnövényt, megjelölés azt jelenti, hogy mennyi az --usebb ncrbicid hatóanyag-mennyiség, amely .a gyomnövények 85%-os károsításához. 2s Gtia5 megjelöléseket a hatásos elérhető w...· mértékeként használják a szakterüler L ‘veskedehm forgalomban lévő herbicid szénán kisebb vagy nagyobb növénykárosító
- is rendelkezhetnek ésszerű határokon be;··'·'.anyagok szelektív herbicid hatásosságába , íölévére sz.olgá! az úgynevezett „szelek ·> vaiamely herbicid hatású anyagra
- ...... - is/onnovenyeknél, illetve gyomnövények.._.-,ii-.-i;asitényezöt„SF”-eljelöljük(selecamelyet a haszonnövény biztonsága .. . ..>;nnovény károsítása közötti viszonyítási r. - mértéke, a GR)5/(iR,s arány fejez ki, azaz a
- s/onnovenvre vonatkozó GR15 értéket osztjuk a • venvre vonatkozó UR8S értékkel, mind. . 2 teket kg/ha-ban számolva. A későbbi táblán a szelektivitási tényezőket zárójelben ad:::2 meg a GR,S érték után. Az „NS” jelzés (nonL. . 2) nem szelektív tulajdonságot jelöl. A köL'íH <-j a gyomnövény után meghatározatlan szelektivitásra vonatkozik, mivel például a tényleges GR,5 és/vagy GR85 értékek nagyobbak vagy kisebbek voltak, mint az említett vizsgálatoknál használt legnagyobb vagy legkisebb értékek.
Mivel a haszonnövény tűrőképessége és a gyomnövény irtóhatása egymással összefügg, ennek az összefüggésnek a rövid megtárgyalása a szelektivitási tényezővel kapcsolatban előnyös. Általában kívánatos, hogy a haszonnövény biztonsági tényezői, például a türőképességi értékek, nagyok legyenek, m vei gyakran szükséges az, hogy a herbicid hatóanyag koncentrációja bizonyos okok miatt nagyobb tegyen. Ugyanakkor célszerű, ha a gyomkárosító adag kicsi, például a herbicid hatóanyagnak nagy legyen az egység-aktivitása gazdasági és ökológiai szempontok miatt. Kis mennyiségű herbicid hatóanyagnak a használata nem elegendő bizonyos gyomnövények irtására és nagyobb mennyiségre van szükség. Ennélfogva a legjobbak azok a herbicid hatóanyagok, amelyek minél nagyobb számú gyomnövényt irtanak a legkisebb mennyiségű herbicid szer felhasználása mellett és egyben a legnagyobb mértékben szavatolják a haszonnövény biztonságát, azaz annak a tűrőképességét. Éppen ezért az előzőekben megadott szelektivitási tényezőket határozzuk meg a haszonnövény-biztonság és a gyomi tás közötti kapcsolat számszerűsítésére. A táblázatokban feltüntetett szelektivitási tényezőkre elmondhatjuk, hogy minél nagyobb a számszerű érték, annál nagyobb a herbicid készítmény szelek’ivitása adott gyomirtásra valamely adott haszonnövény esetén.
A következő táblázatokban - amennyiben másként nem jelöljük - az egyes hatóanyagokra vonatkozó t rtékeket, amelyeket a hatóanyag vizsgálatánál tönb párhuzamos kísérlet eredményeként kaptuk 0,14-2,24 kg/ha tartományban lévő közös felhasználási értékeknél, átlagoltuk. Másrészt a különböző táblázatokban megadunk olyan adatokat is, amelyek egyszeri vizsgálat eredményei 0,07 1 g/ha - 4,48 kg/ha felhasználási tartományban.
A \ izsgálatok első sorozataiban a kikelés előtti herbicid hatás eredményeit foglaljuk össze a IV. táblázatban. Ezeknél a vizsgálatoknál a találmány szerinti herbicid készítmények hatóanyagainak a relatü' hatásosságát hasonlítottuk össze a szakirodalomban megadott rokon vegyületek hatásosságával amelyek szintén szelektív hatóanyagok voltak. E kísérleteknél a következő - cukorrépában tenyésző - gyomnövényeket alkalmaztuk: vadzab (WO), kakaslábfű (BYG), pirókujjas muhar (LCG), parlagi ecsetpázsit (BG) és sárga muhar (YFI).
189 498
IV. táblázat
A hatóanyag jele GR15-érték (kg/ha) cukorrépára WO BYG GRe5-éiték (kg/ha) LCG BG YFT gyomokra
A 0,56 0,56(1,0) 0,14 (4,0) 0,07 (8,0) 0,07 (8,0) 0,08 (7,0)
B 0,28 0,14 (2,0) 0,07 (4,0) 0,07 (4,0) 0,07 (4,0) 0,07 (4,0)
C* 0,84 0,80 (1,1) 0,14 (6,0) o,14 (6,0) 0,28 (3,0) 0,14 (6,0)
F 0,07 0,28 (NS) 0,07 (-) 0,07 (-) 0,14 (NS) 0,07 (-)
G 0,07 0,28 (NS) 0,07 (-) 0,07 (-) 0,07 (NS) 0,07 (-)
L 0,07 0,38 (NS) 0,07 (-) 0,07 (-) 0,07 (NS) 0,07 (-)
Mb 1,01 1,68 (NS) 0,14 (7,2) 0,14 (7,2) 1,87 (NS) 0,14 (7,2)
1. példab 2,05 0,44 (4,7) 0,14 (14,6) 0,14 (14,6) 0,14(14,6) 0,14 (14,6)
3. példa* 2,24 0,84 (2,7) 0,14 (16,0) 0,14 (16,0) 0,14 (16,0) 0,14 (16,0)
4. példa* 1,54 0,70 (2,2) 0,14(11,0) 0,14 (11,0) 0,81 (1,9) 0,14 (11,0)
a = az adatok két kísérlet átlagát jelentik b = az adatok három kísérlet átlagát jelentik
A IV. táblázat adatai azt mutatják, hogy a haszonnövény biztonsága szempontjából (amelyet a GR)5 érték mutat) a találmány szerinti herbicid készítmények sokkal jobb tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a szakterületen eddig ismert hasonló készítmények. Figyelembe véve a találmány szerinti herbicid készítmények hatóanyagaihoz szerkezetileg legközelebb álló ismert hatóanyagok, így az A és B vegyületek, amelyek N-(alkoxi-metil)-2’-alkoxi-6’-alkil-2-halogén-acetanilid konfigurációval rendelkeznek, hatását láthatjuk, hogy a találmány szerinti herbicid készítmények 5,8-8,0-szor biztonságosabbak cukorrépára, mint a B hatóanyag és körülbelül 2,8 -4,0-szer biztonságosabbak, mint az A hatóanyagot tartalmazó szerek. Még figyelemre méltóbb az, hogy a találmány szerinti herbicid készítmények 22-32-szer biztonságosabbak cukorrépára, mint az említett F, G és L homológ hatóanyagok, amelyek alkalmazása esetén a cukorrépa 15 t%-nál nagyobb mértékben károsodott még igen kis, így 0,07 kg/ha hatóanyagmennyiség használata esetén is.
A C hatóanyagról ismert ugyan, hogy nem homológ vegyülete a találmány szerinti herbicid készítmények hatóanyagainak, de nagyon jó herbicid szernek bizonyult cukorrépában való használatra más előzőekben említett hatóanyagokkal szemben, amelyek a 3 442 945 és a 3 547 620 számú USA-beli szabadalmi leírásokban szerepelnek, így az A és B hatóanyagokhoz viszonyítva. Hasonlóan, az M vegyület nem homológja a találmány szerinti készítmények hatóanyagainak és az említett 2 402 983 számú NSZK-beli szabadalmi leírás ismerteti herbicid hatóanyagonként az F és G, valamint az L vegyületekkel együtt. Az M vegyület ahogy már említettük - kereskedelmi forgalomban lévő herbicid szer hatóanyaga. A IV. táblázatban feltüntetett C és M herbicid hatóanyagok GR15 értékei azt mutatják, hogy ezeket a vegyületeket tartalmazó herbicid készítmények biztonságosabbak a haszonnövényekre, mint a szakirodalomban leírt hasonló célú hatóanyagok. Tekintetbe kell venni azonban azt is, hogy a C hatóanyag csak körülbelül egyharmad-feleannyira biztonságos a haszonnövényre, mint a találmány szerinti készítmények hatóanyagai, az M hatóanyag pedig körülbelül fele-kétharmadnyira biztonságos a haszonnövényre, mint a találmány szerinti készítmények hatóanyagai.
Az említett nagy haszonnövénybiztonsági fokkal együtt a találmány szerinti herbicid készítmények hatóanyagai, amelyeknek nagy az egység-aktivitása (a fitotoxicitása egységnyi herbicid hatóanyagra számítva) a vizsgált gyomnövények ellen (amelyet a GR85 értékek mutatnak), többé-kevésbé összehasonlíthatók a technika állásához tartozó herbicid hatóanyagokkal. A kombinált nagy haszonnövénybiztonsági érték és a nagy egységaktivitás a gyomnövények ellen kimagaslóan nagy szelektivitási tényezőket eredményez a találmány szerinti herbicid készítmények hatóanyagaira, szemben a szakirodalomban leírt és vizsgált hatóanyagokkal. Az egyedüli kivétel a 4. példa szerinti hatóanyag hatása ecsetpázsit ellen.
Abban az esetben, ha összehasonlítjuk a szakirodalomban leírt vegyületek szelektivitási tényezőit a
IV. táblázat adatai alapján az 1. példa szerinti herbicid hatóanyag szelektivitási tényezőjével cukorrépában tenyésző gyomnövények ellen, láthatjuk, hogy az 1. példa szerinti hatóanyag vadzab ellen
2,4-4,7-szer, kakaslábfű és sárga muhar ellen körülbelül 2,1-14,6-szor, míg pirókujjas muhar és parlagi ecsetpázsit ellen 1,8-14,6-szor szelektívebb, mind a szakirodalomból ismert és említett herbicid hatóanyagok.
További vizsgálatokat végeztünk a találmány szerinti herbicid készítmények kiválasztott hatóanyagaival. E vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a készítmények irtják a pirókujjas muhart, a parlagi ecsetpázsitot és a sárga muhart már 0,07 kg/ha hatóanyagmennyiség használatánál, sőt még ennél kisebb mennyiségek esetén is. így az 1. példa szerinti hatóanyagot tartalmazó herbicid szerek már 0,07 kg/ha hatóanyagmennyiségnél és ennél kisebb mennyiség esetén irtották az említett gyomnövényeket, a 4. példa szerinti hatóanyagot tartalmazó szerek 0,07 kg/ha mennyiségnél kisebb hatóanyag alkalmazása esetén irtották a kakaslábfüvet, a pirókujjas muhart és a sárga muhart és a 3. példa szerinti hatóanyagot tartalmazó készítményekkel 0,07 kg/ha vagy ennél kisebb hatóanyagfelhasználás esetén irtható volt a pirókujjas muhar.
Más összehasonlító vizsgálatok során a szakirodalomból ismert C, E, H és M herbicid hatóanyagok herbicid hatását és szelektivitási tényezőit meghatároztuk és összehasonlítottuk az 1-8. példa szerinti herbicid hatóanyagok ugyanilyen adataival. A vizsgálatokból származó eredmények adatait az
V. táblázatban foglaljuk össze.
189 498
V. táblázat
A hatóanyag jele GR,s-érték (kg/ha) cukorrépában GR85-érték (kg/ha)
WO BYG LCG BG YFT
Ca 0,84 0,80(1,1) <0,14 (>6,0) <0,14 (>6,0) 0,28 (3,0) 0,14 (6,0)
E <0,14 0,56 (NS) <0,14 (-) <0,14 (-) 2,24 (NS) <0,14 (-)
H <0,14 0,86 (NS) <0,14 (-) <0,14 (-) 1,12 (NS) <0,14 (-)
M” >1,01 >1,68 (NS) <0,14 (>7,2) <0,14 (>7,2) 1,87 (NS) <0,14 (> 7,2)
1. példab >2,05 0,44( >4,7) <0,14 (>14,6) <0,14 (>14,6) <0,14 (>14,6) <0,14 (>14,6)
2. példa 1,12 0,56 (2,0) <0,14 (>8,0) <0,14 (>8,0) 0,14 (8,0) <0,14 (>8,0)
3. példa’ >2,24 0,84 (2,7) <0,14 (>16,0) <0,14 (>16,0) <0,14 (>16,0) <0,14 (>16,0) ·
4. példa’ 1,54 0,70 (2,2) <0,14 (>11,0) <0,14 (>11,0) 0,81 (> 1,9) <0,14 (>11,0)
5. példa 1,12 0,42( >8,0) <0,14 (>8,0) <0,14 (>8,0) 0,42( >8,0) <0,14 (>8,0)
6. példa 2,24 1,12 (2,0) <0,14 (>16,0) <0,14 (>16,0) 0,38 (3,0) <0,14 (>16,0)
7. példa 2,24 2,24(1,0) <0,14 (>16,0) <0,14 (>16,0) 0,56 (4,0) <0,14 (>16,0)
8. példa 2,24 1,68 (1,3) <0,14 (>16,0) <0,14 (>16,0) 0,56 (4,0) 0,14 (16,0)
a = az adatok két kísérlet átlagát jelentik b = az adatok három kísérlet átlagát jelentik
Az V. táblázat adataiból látható, hogy a találmány szerinti herbicid készítmények hatóanyagai- 20 nak jóval nagyobb a biztonsági tényezője cukorrépára, mint a szakirodalomban megadott hatóanyagoké. Különösen az 1., 3. és a 6-8. példa szerinti hatóanyagok mutatnak jó biztonsági értékeket, amelyek 2,2-16-szor nagyobbak, mint az ismert 25 hatóanyagok hasonló értékei. Ezenkívül a találmány szerinti herbicid készítmények hatóanyagai amellett, hogy nagyobb a biztonsági tényezőjük, még jóval nagyobb szelektivitási tényezőkkel is rendelkeznek, mint a szakirodalomban ismertetett ha- 30 sonló célú hatóanyagok. Vannak azonban kivételek is. így a C hatóanyag szelektivitási tényezői kissé nagyobbak, mint a 7. példa szerinti hatóanyagé vadzab ellen, valamivel nagyobbak, mint a 4. példa szerinti hatóanyagé és megegyeznek a 6. pél- 35 da szerinti hatóanyag szelektivitási tényezőjével parlagi ecsetpázsit irtásánál. Az ismert E, H és M hatóanyagoknál nem tapasztaltunk haszonnövény-szelektivitást vadzab és parlagi ecsetpázsit irtásánál és az E és H hatóanyagok szelektivitása 40 maradék gyomnövények ellen kérdéses vagy legjobb esetben nagyon csekély. Az ismert hatóanyagoknak a kismértékű biztonsági tényezői alkalmatlanná teszik ezeket cukorrépában élő gyomnövények irtására. 45
Mivel valamennyi IV. és V. táblázatban összefoglalt kikelés előtti herbicid adatot ugyanolyan rutineljárás és vizsgálat során kaptuk, összehasonlíthatjuk a IV. táblázatban megadott, találmány szerinti herbicid szerek hatóanyagainak a hatásosságát az V. táblázatban felsorolt, szakirodalomban szereplő hatóanyagokéval, amelyek nincsenek felsorolva a IV. táblázatban és megfordítva. Ennek eredményeként is látható, hogy a találmány szerinti herbicid készítmények hatóanyagai sokkal kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkeznek haszonnövény-biztonsági szempontból a szakirodalomban erre a célra felsorolt hatóanyagoknál, ezenkívül szelektív gyomirtó hatásuk is jobb azokénál, amelyet a szelektivitási tényezők is bizonyítanak néhány elszigetelt eset kivételével. így a szakiroda- °° lomból kiválasztott hatóanyagok szelektivitási tényezői néhány gyomnövénnyel szemben kedvezőbbek lehetnek a találmány szerinti herbicid készítmények hatóanyagaiénál, de minden ilyen esetben a cukorrépával szembeni biztonsági tényező 65 kedvezőtlen volta miatt az említett szakirodalmi hatóanyagok alkalmatlanná válnak cukorrépában történő gyomirtásra. így például a IV. táblázatban megadott B hatóanyag szelektivitási tényezője (2,0) vadzab ellen cukorrépában való gyomirtás esetén nagyobb, mint a 7. és 8. példa szerinti hatóanyagok szelektivitási tényezője (1,0 ás 1,3), amely az V. táblázat adataiból látható. A találmány szerinti herbicid készítmények két említett hatóanyagának a biztonsági tényezője cukorrépa esetében 8-szor nagyobb a B hatóanyagénál és a szelektivitási tényezőjük is legalább 4-szerese a B hatóanyag szelektivitási tényezőjének kakaslábfű, pirókujjas muhar és sárga muhar ellen és megegyezik a B hatóanyagéval parlagi ecsetpázsit ellen.
Egy további összehasonlító herbicid hatásossági vizsgálat során az 1. példa szerinti hatóanyag, valamint az I és J vegyületek hatását vizsgáltuk vadzab, kakaslábfű, pirókujjas muhar, parlagi ecsetpázsit és a sárga muhar ellen. A vizsgálat eredményeit (amelyek két kísérlet átlagából adódtak) a VI. táblázatban foglaljuk össze. Az értékelést körülbelül 18 nappal a kezelés után végeztük. A szelektivitási tényezőket zárójelben tüntetjük fel a GRes-érték alatt mindegyik gyomnövényre.
VI. táblázat
A hatóanyag jele GRu- érték (kg/ha) GR85-érték (kg/ha)
cukorrépa WO BYG LCG BG YFT
1. példa <1,12 0,35 <0,14 <0,14 <0,14 <0,14
(>3,2) (>8,0) (>8,0) (>8,0) (>8,0)
I <0,28 ~0,99 <0,14 <0,14 0,21 <0,14
(NS) (-2,0) (-2,0) (-1,3) (-2,0)
J <0,21 0,28 <0,14 <0,14 0,21 <0,14
(NS) (-1,5) (-1,5) (NS) (-1,5)
Az 1. példa szerinti hatóanyagnak az I és J hatóanyagokhoz viszonyított fölénye a haszonnövénybiztonsági tényező és a szelektivitási tényező figyelembevételével látható mindegyik vizsgált gyomnövény esetében. A J hatóanyag nem szelektív vadzab és parlagi ecsetpázsittal szemben és az I hatóanyag sem szelektív vadzab ellen, emellett a parlagi ecsetpázsit elleni szelektivitása is csekély.
Az 1. példa szerinti hatóanyagot, valamint az I és J ismert hatóanyagok hatását vizsgáltuk szőrös
-101
189 498 rozsnok (DB), vörösgyökerű disznóparéj (RRP) és vadrozs (AR) gyomnövények ellen cukorrépában 0,07-1,12 kg/ha hatóanyag-felhasználás mellett. Az értékelést 18 nappal a kezelés után végeztük. A vizsgálat eredményeit a VII. táblázatban foglaljuk össze. Az egyes gyomnövényeknél a szelektivitási tényezőt zárójelben tüntetjük fel.
VII. táblázat
A hatóanyag jele GRls-érték (kg/ha) cukorrépa DB GR85-érték (kg/ha) RRP AR
1. példa £1,12 0,07 >1,12 <0,09
(£ 16,0) (-) (£ 12,0)
1 0,07 <0,14 0,07 0,28
(NS) (1,0) (NS)
J <0,07 <0,09 <0,07 <0,07
- (NS) H (-)
A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a szakirodalom szerinti I és J hatóanyagok 0,07 20 kg/ha mennyiségnél kisebb hatóanyag-felhasználás esetén is károsítják a cukorrépát. Az I hatóanyag nem szelektív szőrös rozsnokkal és vadrozzsal szemben, míg a J hatóanyag nem szelektív szőrös rozsnok ellen és nagyon csekély - vagy határozat- 5 lan - GR, 5 értéket mutat 0,07 kg/ha hatóanyagfelhasználás alatt. Ezzel szemben az 1. példa szerinti hatóanyag biztonságos a cukorrépára 1,12 kg/ha hatóanyagfelhasználás esetén (a legnagyobb vizsgált mennyiségnél), emellett szeletkíven irtja a sző- 0 rös rozsnokot és a vadrozsot, a szelektivitási tényezője pedig 16 és 12 között van, kis mértékben irtja azonban a vörösgyökerű disznóparéjt vagy egyáltalán nem károsítja azt vagy a károsítás határozatlan
1,12 kg/ha hatóanyagmennyiség használata felett. 35
További vizsgálat során melegházban összehasonlítottuk a 2. és 5. példa szerinti hatóanyagokat a K és D ismert hatóanyagokkal, amelyek a legközelebb álló vegyületek. A 2. példa szerinti hatóanyag és a K hatóanyag közül az egyik orto-hely- 40 zetben izopropil-gyököt tartalmaz, a másik ortohelyzetben pedig alkoxicsoportot, míg az anilidnitrogénatomon alkoxialkil-csoporttal rendelkezik.
A D vegyület és az 5. példa szerinti hatóanyag a nitrogénatomon alkeniloxi-metil-csoportot tartalmaz és egy metilcsoport helyezkedik el az egyik orto-helyzetben. A herbicid hatóanyagokat 0,07-1,12 kg/ha mennyiségben alkalmaztuk a növények kezelésénél és az értékelést 19 nappal a kezelés után végeztük. A kapott eredményeket s VIII. táblázatban adjuk meg.
VIII. táblázat
A ható- anyag jele GR„. érték (kgha) cukorrépa WO GRej-érték (kg/ha)
BYG LCG BG YFT
2. példa >1,12 0,14 <0,07 <0,07 0,24 <0,07
(=>8,0) (>16,0) (>16,0) ( >4,7) (>16,0)
K 0,19 0,07 <0,07 <0,07 0,49 <0,07
(2,7) (2,7) (2,7) (NS) (2,7)
5. példa 1,12 0,14 <0,07 <0,07 0,78 0,09
(8,0) (>16,0) (>16,0) G.4) GU)
D 0,19 0,19 <0,07 <0,07 0,56 <0,07
(1,0) (>2,7) (>2,7) (NS) (>2,7)
A VIII, táblázatban megadott eredmények világosan mutatják a találmány szerinti herbicid készítmények rendkívülien kedvező hatását a Dés K hatóanyagok hatásához viszonyítva. A 2. és 5. példa szerinti hatóanyagok biztonságosak a cukorrépára
1,12 kg/ha és nagyobb hatóanyag-felhasználásnál, míg a Dés K hatóanyagok esetében a hatóanyagfelhasználás 0,19 kg/ha volt. Ezenkívül a találmány szerinti készítmények hatóanyagainak a szelektivitási tényezői néhányszor nagyobbak a szakirodalomból ismert D és K. hatóanyagokéhoz viszonyítva minden gyomnövénynél, amelyek cukorrépában élnek. A D és K hatóanyagok nem voltak szelektívek parlagi ecsetpázsitra cukorrépában.
További vizsgálatokat végeztünk annak érdekében, hogy bemutassuk a találmány szerinti herbicid készítmények más hatóanyagainak a kiváló herbicid tulajdonságait. Egy sorozat melegházban végzett vizsgálat során a 9-12. példa szerinti hatóanyagokat vizsgáltuk cukorrépában tenyésző vadzab, kakaslábfű, pirókujjas muhar, parlagi ecsetpázsit és sárga muhar ellen. A kapott eredményeket a IX. táblázatban foglaljuk össze.
IX. táblázat
A vegyület példaszáma GRu-érték (kg/ha) GR85-érték (kg/ha)
WO BYG LCG BG YFT
9. példa3 . 1,0 0,55 <0,14 <0,14 0,19 <0,14
(1,8) (7,1) (7,1) (5,2) (7,1)
10. példab >1,12 0,34 <0,14 <0,14 <0,14 <0,14
(>3,3) (>8,0) (>8,0) (>8,0) (>8,0)
11. példa3 >1,12 0,19 <0,14 <0,14 <0,14 <0,14
(>5,9) (>8,0) (>8,0) (>8,0) (>8,0)
12. példa >1,12 0,84 <0,14 0,14 0,14 0,14
(> 1,3) (>8,0) (>8,0) (>8,0) (>8,0)
a — az adatok négy párhuzamos kísérlet átlagát jelentik b = az adatok két párhuzamos kísérlet átlagát jelentik c = az adatok három párhuzamos kísérlet átlagát jelentik
-11189 498
A találmány szerinti herbicid készítmények hatóanyagainak kikelés előtti kiváló herbicid hatását tehát ismét bemutattuk a szakirodalomból ismert herbicid hatásához viszonyítva. Ahogy a IV-VIII. táblázatok adatai mutatják, az (I) általános képletnek megfelelő hatóanyagok haszonnövény-kímélés, egységaktivitás, gyomirtás és haszonnövény/ gyomnövény szelektivitási tényezők tekintetében felülmúlják az ismert hatóanyagokat.
Ahogy az előzőekben már utaltunk rá, a több kísérletben vizsgált hatóanyagokra vonatkozó adatokat 0,14—1,12 kg/ha herbicid hatóanyagmennyiség tartományában kaptuk. További vizsgálatokat végeztünk azonban más (I) általános képletnek megfelelő herbicid hatóanyagokkal, amelyek biz- 1 tonságosnak bizonyultak cukorrépára legalább 4,48 kg/ha hatóanyagfelhasználás esetén és szelektíven irtottak különböző gyomnövényeket 0,07 kg/ha hatóanyag-felhasználásnál. így például az 1. példa szerinti herbicid hatóanyagot tartalmazó készítmények szelektíven irtották a rezisztensebb gyomnövényeket, így a parlagi ecsetpázsitot, pirókujjas muhart, sárga muhart és a vadrozsot 0,07 kg/ha hatóanyag felhasználásnál, sőt ennél kisebb mennyiség alkalmazásánál is. Ezenkívül más (I) általános képletnek megfelelő hatóanyagokat tartalmazó herbicid készítmények ugyancsak irtottak egy vagy több előbb felsorolt és kevésbé rezisztens gyomnövényt szintén 0,07 kg/ha hatóanyagfelhasználás esetén.
Szabadföldi kísérlet során megvizsgáltuk azt, hogy az 1. példa szerinti hatóanyag, valamint a szakirodalomból ismert C, E és M vegyületek viszonylag milyen mértékben biztonságosak cukorrépára és milyen hatásosan irtják a parlagi ecsetpázsitot és a zöld muhart felületi (SA) alkalmazás esetén és vetés előtti talajbekeveréses (PPI) esetben 1,12-^4,48 kg/ha hatóanyag-felhasználási tartományban. A kezeléseket 1,8 t% szerves anyagot tartalmazó Ray-féle agyagtalajban végeztük, az időjárás viszonylag esőmentes volt, mindössze 0,03 cm eső esett a kezelés utáni első 7 napon. A kapott eredményeket a X. táblázatban adjuk meg.
X. táblázat
Százalékos gátlás
A. Hatóanyag jele Menny. (kg/ha) Cukorrépa Kakaslábfű Zöld muhar
PPI SA PPI SA PPI SA
l. példa 1,12 0 0 85 27 85 57
2,24 10 3 92 48 92 65
4,48 12 13 98 78 98 85
z~» 1,12 10 5 78 42 88 77
2,24 22 18 87 77 93 87
4,48 57 25 98 90 98 88
E 11? 30 30 87 68 88 85
2,24 80 63 100 95 100 95
4,48 100 90 100 98 100 97
M 1,12 15 15 95 40 95 62
2,24 30 23 100 78 100 85
4,48 63 45 100 93 100 92
AX. táblázat adatai azt mutatják, hogy az összes vizsgált hatóanyag közül csak az 1. példa szerinti hatóanyag volt biztonságos cukorrépára (károso- 45 dás legfeljebb 15 t%) legalább 4,48 kg/ha hatóanyag-felhasználásnál (amely a legnagyobb menynviség volt a vizsgálatnál), ugyanakkor szelektíven ·' »·;« mind a kakaslábfüvet, mind a zöld muhart
1,12 kg/ha hatóanyag-mennyiségnél PPI módszer 50 esetében. A szakirodalomból ismert hatóanyagok egyike sem irtotta szelektíven a gyomnövényeket
2,24 kg/ha hatóanyag-felhasználásnál. Az M hatóanyag szelektíven irtotta mindkét gyomnövényt PPI módszer esetén 1,12 kg/ha hatóanyag haszná- 55 tatánál, de ez nagyon szűk tartománya a haszonnövény tűrőképességének.
Az 1. példa szerinti hatóanyagot is vizsgáltuk szabadföldi alkalmazásban avégett, hogy meghatározzuk kikelés előtti szelektivitását ecsetpázsit, kakaslábfű és fehér köles ellen különböző haszonnövények mellett. A kapott eredményeket, amelyek három párhuzamos kísérlet átlagértékei, a XI. táblázatban foglaljuk össze mind felületkezelés (SA) és talajbakeveréses módszer (PPI) esetén kikelés előtti alkalmazás során. A magokat közepes nedvességtartalmú üledékes márgatalajból készült magágyba vetettük 5,08 cm mélyen. Az első eső (0,51 cm) a kezelés utáni napon esett, a második pedig két nappal a kezelés után, 22 nappal a kezelés után az összes leesett eső 4,57 cm volt. Az értékelést 6 héttel a kezelés után végeztük.
-121 ,189 498.
XI. táblázat
A vegyület példaszáma Alkalmazási mód Menny. (kg/ha) Para- dicsom Ubor- ka Futó- bab Földi- mo- gyoró Gya- pot Szó- ja- bab Cukor- répa Rep- ce Ecset- pázsit Kakas- lábfű Fehér köles
1. 1 SA 0,58 0 0 0 0 0 0 0 0 33 33
1,12 0 0 0 0 0 0 0 0 82 82 20
2,24 0 10 0 0 0 0 0 0 93 93
4,48 7 0 3 0 0 0 0 0 93 93 100
PPI 0,58 0 0 0 0 0 0 0 0 63 63 25
1,12 5 0 3 0 3 0 3 0 75 85 17
2,24 5 5 0 0 0 0 0 0 90 98 50
4,48 43 40 17 3 13 0 8 0 97 97 73
A XI. táblázat adatai azt mutatják, hogy az 1. példa szerinti hatóanyag egyformán viselkedett 15 mind az SA, mind a PPI alkalmazás esetén az adott körülmények között egészen 4,48 kg/ha hatóanyagmennyiség felhasználásáig (kivéve a paradicsom-, uborka- és köleskultúrákban 4,48 kg/ha hatóanyagmennyiség felhasználásánál PPI alkalmazás 20 esetén, valamint ecsetpázsit és kakaslábfű ellen 0,58 kg/ha hatóanyag-felhasználásnál). Az SA alkalmazás esetében az 1. példa szerinti hatóanyagot tartalmazó herbicid készítmények szelektíven irtották az ecsetpázsitot és a kakaslábfüvet minden vizsgált 25 haszonnövény között nem sokkal az 1,12 kg/ha hatóanyag-felhasználás felett és a vadkölest 4,48 kg/ha hatóanyag-felhasználásnál. Ugyanez a hatóanyag PPI alkalmazás esetén szelektíven irtotta a kakaslábfüvet 1,12 kg/ha hatóanyag-felhasználás- 30 nál, az ecsetpázsitot pedig 1,12—2,24 kg/ha hatóanyag-felhasználás esetén, miközben 4,48 kg/ha értékig terjedő hatóanyag-felhasználásnál sem károsította a haszonnövényeket a paradicsom, az uborka és a bokorbab kivételével. 35
Valamely herbicid készítmény különösen előnyösen használható abban az esetben, ha ki tudja fejteni hatását különböző talajtípusokban is.
A XII. táblázatban összefoglalt adatok bemutatják az 1. példa szerinti hatóanyag, valamint a C és az M hatóanyagok herbicid hatását cukorrépakultúrákban élő egynyári fűféle gyomnövények ellen olyan talajfajtáknál, amelyek különböző mennyiségű és fajta szerves anyagot és agyagot tartalmaznak. Ezeket az összehasonlító vizsgálatokat úgy végeztük, hogy Ray-féle üledékes talajt különböző edényekbe vittünk és a talajjal színültig töltött edényekben a talajt az edény szélétől számított 0,95 cm mélységig tömörítettük, ezután pedig bevetettük cukorrépa, vadzab, kakaslábfű, pirókujjas muhar, parlagi ecsetpázsit és sárga muhar magokkal. A magokat ezt követően betakartuk Ray-féle üledékes márgatalajjal, floridai komposzttal és floridai homokos talajjal, továbbá Wabash-féle üledékes agyagos márgával, Drummer-féle üledékes agyagos márgával vagy Sarpy-féle üledékes agyagos márgatalajjal 0,127 cm vastagon. A herbicid készítményeket permetezővel vittük rá a felületre 187 liter/ha mennyisgében (2,11 kg/cm2 nyomáson). Az edényeket felülről meglocsoltuk 0,64 cm talajmélységig és utána melegházba vittük, ahol alulról nedvesítettük. Az értékelést 15 nappal a kezelés után végeztük. E vizsgálat eredményeit, amelyek két párhuzamos kísérlet átlagából adódtak, a XII. táblázatban adjuk meg. A szelektivitási tényezők értékeit zárójelben tüntettük fel a gyomnövények GRg5-értékei után. A talajfajták összetétele a következő volt:
Százalék
Talajfajta Szerves anyag Agyag Üledék Homok pH
Ray-talaj 1,2 6,4 74,8 18,8 6,5
floridai
komposzt 22,1 NAa NAa NA* 5,2
floridai
homok 2,3 1,8 NAa NAa 6,1
Drummer-
talfj 3,6 17,4 52,8 34,8 7,0
Wabash-talaj 2,7 44,4 34,8 20,8 6,2
a = nem volt beszerezhető
-131
189 498
XII. táblázat
Talajfajta és hatóanyag GRl5-érték (kg/ha) cukorrépa vadzab Kakaslábfű GR85-érték (kg/ha)
pirókujjas muhar parlagi ecsetpázsit sárga muhar
Ray-talaj
1. példa 2,24 1,12(2,0) < 0,14( >16,0) <0,14(>16,0) 0,14(> 16,0) <0,14(>16,0)
C 0,56 1,12(NS) <0,14(>4,0) 0,14( >4,0) 0,14(4,0) <0,14(>4,0)
M 0,28 1,12(NS) <0,14(> 2,0) 0,14(2,0) 0,56(NS) <0,14(>2,0)
Floridai komposzt
1. példa >2,24 > 2,24(-) > 2,24(-) > 2,24(-) > 2,24(-) 2,24( > 1,0)
C ' >2,24 > 2,24(-) > 2,24(-) 2,24( >1,0) > 2,24(-) 2,24(> 1,0)
M >2,24 > 2,24(-) > 2,24(-) > 2,24(-) >2,24(-) > 2,24(-)
Floridai homok
1. példa >2,24 > 2,24(-) 1,12(> 2,0) l,12(>2,0) >2,24(-) l,07(>2,l)
C 1,12 2,24(NS) 2,24(NS) 1,12(1,0) 2,24(NS) 1,12(1,0)
M 1,12 > 2,24(NS) 2,24(NS) 2,24(NS) >2,24(NS) 0,56(2,0)
Wabash-talaj
1. példa >2,24 l,12(>2,0) 0,21(> 10,7) <0,14(> 16,0) 0,23( >9,7) 0,21 (>10,7)
C 0,38 1,12(NS) 0,14(2,7) 0,56(NS) 0,56(NS) <0,14(2,7)
M 0,38 1,12(NS) 0,14(2,8) 0,28(1,4) 1,68(NS) 0,14(2,7)
Drummer-talaj
1. példa 0,56 2,24(tíS) 0,52(1,1 0,56(1,0) 2,24(NS) 0,43(1,3)
C 1,12 1,12(1,0) 0,28(4,0) 0,56(2,0) 1,12(1,0) 0,28(4,0)
M 1,68 > 2,24(NS) 0,28( >6,0) 0,96( > 1,8) >2,24(NS) 0,56( >3,0)
A XII. táblázat adataiból látszik, hogy az 1. példa szerinti hatóanyag kimagaslóan jól kíméli a cukorrépát és szelektivitási tényezői is nagyobbak, mint a C és M hatóanyagokéi minden gyomnövény ellen (két csekély kivételtől eltekintve) az öt talaj közül háromban, így a Ray-féle üledékes márgában, a floridai homokos talajban és a Wabash-féle agyagos talajban. Egyedül csak az 1. példa szerinti hatóanyag az, amely szelektíven irtotta a vadzabot Ray-féle üledékes márgatalajban és Wabash-féle agyagos talajban, a kakaslábfüvet floridai homokos talajban és az ecsetpázsitot Wabash-féle agyagos talajban. Az eredmények meglehetősen határozatlannak mutatkoznak a floridai komposztban (22,1 t% szerves anyag) a vizsgálat során használt hatóanyagmennyiségnél és ez azt mutatja, hogy a nagy szervesanyag-tartalom csökkenti mindegyik vizsgált hatóanyag hatását. Az 1. példa szerinti hatóanyag nem olyan hatékony Drummer-féle üledékes márgatalajban, mint a szakirodalomból ismert hatóanyagok, de nagyobb hatást mutat számos más talajfajtában.
Laboratóriumi vizsgálatokat végeztünk annak érdekében, hogy meghatározzuk a találmány szerinti herbicid készítmények és a szakirodalomból ismert herbicid hatóanyagok relatív ellenállását a talajba való bemosással szemben és megállapítsuk a kapott herbicid hatást. Ezeknél a vizsgálatoknál az 1. példa szerinti, valamint a C és M hatóanyagot acetonban formáztuk, majd különböző koncentrációkban mért mennyiségű Ray-féle üledékes márgatalajra permeteztük rá olyan edényekben, amelyeknek az alján lévő vízelvezető nyílások szűrőpapírral voltak borítva. A kezelt talajt tartalmazó edényeket lemostuk oly módon, hogy az edényeket forgatható asztalra helyeztük és az asztalt olyan víztartály alatt forgattuk, amelynek a két szórófeje óránként 2,5 cm vizet permetezett ki és így szimuláltuk az esőzést. Az eső mennyiségét a forgatható asztal forgási idejének a változtatásával szabályoztuk. A vizet oly módon vittük be a talajba, hogy az a szűrőpapíron átszivárogva az öntözőnyilásokon át jusson be a talajba. Az edényeket ezt követően hét napig állni hagytuk szobahőmérsékleten. Ezután az edényekben lévő kezelt talajt kivettük, szétdörzsöltük, majd felületi rétegként Ray-féle üledékes rnárgatalajjal töltött más edényekbe vittük, amelyekbe cukorrépa, vadzab, kakaslábfű, pirókujjas muhar, parlagi ecsetpázsit és sárga muhar magvait vetettük. Az edényeket ezt követően melegházban helyeztük el, alulról öntöztük és 2 hétig ott tartottuk, hogy a növények fejlődjenek. A százalékos növekedésgátlást szemrevételezéssel állapítottuk meg a kezeletlen edényekhez viszonyítva. Az eredmények két párhuzamos vizsgálat eredményeinek az átlagából származnak, amelyeket a XIII. táblázatban foglalunk össze. A rövidítések megegyeznek az előzőekben megadottakkal.
XIII. táblázat
A hatóanyag jele Menny, (kg/ha)
1. példa 2,24
0,56
Százalékos gátlás
cukorrépa WO BYG LCG BG YFT
0 10 100 100 100 100 100
1,27 15 100 100 100 100 100
2,54 10 100 100 100 100 100
5,08 10 95 100 100 100 100
10,16 10 75 100 85 90 95
0 0 95 100 100 100 100
1,27 0 95 100 100 100 100
2,54 0 95 100 100 100 100
5,08 0 85 100 95 95 100
10,16 0 30 75 20 20 50
-141
189 498.
Xlll. táblázat folytatása ___
A hatóanyag jele Menny, (kg/ha) Eső (cm) Százalékos gátlás
cukorrépa WO BYG LCG BG YFT
0,14 0 0 85 100 95 95 100
1,27 0 85 100 95 95 100
2,54 0 75 95 95 75 100
5,08 0 50 95 85 75 95
10,16 0 30 50 30 20 50
C 2,24 0 30 100 100 100 100 100
1,27 40 100 100 100 100 100
2,54 40 95 100 100 95 100
5,08 15 30 95 95 85 95
10,16 0 20 75 50 20 50
0,56 0 15 95 100 100 95 100
1,27 25 85 100 95 95 100
2,54 10 50 95 85 75 95
5,07 0 85 75 65 50 95
10,16 0 15 30 30 20 50
0,14 0 10 50 95 95 40 95
1,27 0 30 95 85 40 85
2,54 0 30 85 60 20 85
5,08 0 30 65 40 20 75
10,16 0 30 0 30 0 40
M 2,24 0 40 85 100 100 95 100
1,27 30 95 100 100 85 100
2,54 20 85 100 100 60 100
5,08 10 30 95 85 30 95
10,16 10 30 60 50 15 50
0,56 0 15 85 100 100 95 100
1,27 15 40 100 100 65 100
2,54 0 50 95 95 30 95
5,08 0 20 75 85 20 75
10,16 0 0 30 40 0 20
0,14 0 0 85 95 95 75 100
1,27 0 50 95 85 60 95
2,54 0 40 75 50 30 95
5,08 0 0 60 30 20 60
10,16 0 0 0 0 0 0
A XIII. táblázat adatai azt mutatják, hogy az 1. példa szerinti hatóanyagot tartalmazó herbicid ké- 35 szítmények nem károsították a cukorrépát egészen
2,24 kg/ha hatóanyag-felhasználásig, de szelektíven irtottak a vizsgálat során minden gyomnövényt 10,16 cm szimulált eső esetén a vadzab kivételével, amelyet csak 7,62 cm esőig irtottak. A C és M ható- 40 anyagok károsították a cukorrépát 5,08 cm eső által okozott hígításig. Ilyen körülmények között egyik hatóanyag sem irtotta szelektíven a vadzabot és az M hatóanyag még a parlagi ecsetpázsitot sem.
Az 1. példa szerinti hatóanyagot tartalmazó herbi- 45 cid készítmények a legkisebb alkalmazott hatóanyag-mennyiségig (0,14 kg/ha-ig) szelektíven irtottak minden gyomnövényt, amelyeket a vizsgálatnál alkalmaztunk, egészen 1,27 cm esőzésig, sőt a kakaslábfüvet, a pirókujjas muhart és a sárga 50 muhart még 5,08 cm esőmennyiség alatt is. Ezzel szemben 0,14 kg/ha hatóanyag-felhasználásnál sem a C, sem az M hatóanyag nem irtotta szelektíven az ecsetpázsitot, a C hatóanyag eső esetén egyáltalán nem irtotta a vadzabot még a legkisebb esőzés- 55 nél sem és mindkét hatóanyag elvesztette szelektivitását 5,08 cm eső esetén a cukorrépában élő valamennyi vizsgált gyomnövény ellen. Az eredményekből látható, hogy a találmány szerinti herbicid készítmények sokkal inkább ellenállt a talajba való gQ bemosás ellen változó esözési körülmények között, mint bármelyik - a szakirodalomból ismert - hatóanyag, amely azt bizonyítja, hogy az (I) általános képletű vegyületeket hatóanyagként tartalmazó herbicid készítmények azoknál megbízhatóbbak és időben tovább tartó herbicid hatást biztosítanak.
Végül annak érdekében, hogy tovább bizonyítsuk a találmány szerinti herbicid készítmények előre nem látható kiváló tulajdonságait, bemutatjuk további hasonló szerkezetű más hatóanyagoknak ide számítva az (I) általános képletű hatóanyagok homológjainak is - a kikelés előtti herbicid adatait a XIV. táblázatban. A XIV. táblázatban M-T nagybetűkkel jelölt hatóanyagok a következők:
N = N-(izopropoxi-metíl)-2’-metoxi-6’-metil-2-klór-acetanilid, ~ N-(izobutoxi-metil)-2’-etoxi-2-klór-acetanilid,
P = N-(izobutoxi-metil)-2’-metoxi-2-klór-acetanilid,
Q = N-(izobutoxi-metil)-2’-metoxi-6’-metil-2-klór-acetanilid,
R = N-(etoxi-metil)-2’-metoxi-6’-metil-2-klór-acetanilid,
S = N-(l-metiI-propoxi-metil)-2’-metoxi-6’-metil2-klór-acetanilid, és
T = N-(etoxi-metil)-2’-izopropoxi-6’-metil-2-klór-acetanilid.
-151
189 498
XIV. táblázat
A hatóanyag jele GRls-érték (kg/ha) cukorrépa WG BYG GR85-ériék (kg/ha) LCG BG YFT
N <0,14 0,14 (NS) <0,14 (-) <0,14 (-) 0,14 (NS) <0,14 (-)
O <0,14 >2,24 (NS) <0,14 (-) <0,14 (-) 1,90 (NS) 0,14 (NS)
P <0,14 >2,24 (NS) 0,14 (NS) <0,14 (NS) 0,56 (NS) 0,28 (NS)
Q <0,14 0,28 (NS) <0,14 H <0,14 (-) 0,14 (NS) <0,14 (-)
R <0,07 0,09 (NS) <0,07 (-) 0,07 (-) 0,07 (NS) <0,07 (-)
S . 0,14 0,49 (NS) <0,07 (> 2,0) <0,07 (> 2,0) 0,14 (1,0) <0,14 (> 1,0)
p-a 0,23 0,26 (NS) <0,14 (> 1,6; <0,14 (> 1,6) 0,12 (1,9) <0,14 (> 1,6)
a = Az adatok két ismétlés átlagát képviselik.
Említettük, hogy az N-T hatóanyagok, hasonlóan az (I) általános képletnek megfelelő 1-12. példa 1 szerinti hatóanyagokhoz, beletartoznak a korábban megnevezett 3 442 945. és a 3 547 620. számú USA-beli szabadalmi leírás általános oltalmi körébe, de specifikusan nincsenek leírva. Ennek alapján azt várnánk, hogy az említett 3 442 945. és 3 547 620. számú USA-beli szabadalmi leírásokban szereplő hatóanyagok családjához tartozó hatóanyag fajták hasonló herbicid tulajdonságokkal rendelkeznek. Annak érdekében azonban, hogy még jobban bemutassuk az (I) általános képletű ha- „ tóanyagokat tartalmazó herbicid készítmények elő- z re nem várt és kiváló tulajdonságait a homológ és velük közeli rokonságban lévő hatóanyagokhoz viszonyítva, a XIV. táblázatban megadott N-T hatóanyagokra kapott eredményekre utalunk.
Az N-T hatóanyagok - hasonlóan más, a szak- 3 irodalomból ismert rokon hatóanyagokhoz, amelyeket a IV-VII1. táblázatokban mutattunk be nagyon kis biztonsági tényezőkkel rendelkeznek cukorrépára, amelyet a kis GR,, hatóanyagfelhasználási érték bizonyít. A XIV. táblázatban 3 megadott hatóanyagok közül egyik sem irtotta szelektíven a cukorrépa-kultúrákban élő vadzabot.
A P hatóanyag nem mutatott szelektivitást a vizsgálatok során alkalmazott gyomnövények egyikével szemben sem, hasonlóan nem voltak szelektívek 4 és/vagy csak nagyon gyenge szelektív hatást mutattak az N, O, Q és R hatóanyagok a vizsgálatnál használt összes gyomnövény ellen. A XIV. táblázatban feltüntetett hatóanyagok közül csak az S és T hatóanyag irtotta szelektíven a kakaslábfüvet, a pirókujjas muhart, a parlagi ecsetpázsitot és a sárga muhart. Megjegyezzük azonban, hogy az S és T hatóanyagokkal szemben a cukorrépa tűrőképessége nagyon csekély és emellett nem irtják szelektíven a vadzabot, továbbá a vizsgálatnál alkalmazott E gyomnövényekkel szembeni szelektivitásuk is csekély, ezért ezeket a hatóanyagokat tartalmazó készítmények nem használhatók a cukorrépa-kultúrákban tenyésző gyomnövények irtására. Megjegyezzük továbbá, hogy - hivatkozva a IV-VIII. E táblázatok adataira - az (I) általános képletű hatóanyagokat tartalmazó találmány szerinti herbicid készítmények biztonsági és szelektivitási tényezői cukorrépában a vizsgált gyomnövények esetében messze felülmúlják az S és T ismert hatóanyagok € biztonsági és szelektivitási tényezőit.
Az előzőekben ismertetett részletes leírásból láthatjuk, hogy a találmány szerinti herbicid készítmények előre nem várt és igen jó herbicid tulajdonságokkal rendelkeznek mind abszolút, mind relatív e értelemben e herbicid készítmények hatóanyagaihoz legközelebb álló homológ és analóg hatóanya5 gokhoz viszonyítva, ide számítva a kereskedelmi forgalomban lévő és 2-halogén-acetanilid-származékokat tartalmazó herbicid szereket is. Az (I) általános képletű vegyületeket hatóanyagként tartalmazó herbicid készítményekről bebizonyosodott, hogy kiváló herbicid szerek és egyben biztonságosak a cukorrépa-kultúrákra, továbbá kedvezőek a szelektivitási tényezőik nehezen irtható gyomnövényekkel szemben. Ilyen gyomnövények a vadzab, a parlagi ecsetpázsit és a szőrös,rozsnok, valamint más, nehézségeket okozó gyomok, így a sárga muhar. a kakaslábfű, pirókujjas muhar, egynyári vadrozs és hasonlók, ahogy a II-X. táblázatokból látható.
A találmány szerinti herbicid készítrnények ideszámítva a felhasználás előtt hígításra kerülő koncentrátumokat is - legalább egy hatóanyagot és folyékony vagy szilárd segédanyagot tartalmaznak. A készítményeket úgy állítjuk elő, hogy a hatóanyagot valamely segédanyaggal, így hígítóanyaggal, töltőanyaggal, vivőanyaggal és kondicionáló szerrel összekeverjük és a készítményeket finomelosziású szilárd anyagok, granulátumok, pelletek, oldatok, diszperziók vagy emulziók formájában kapjuk. Ily módon a hatóanyagot használhatjuk valamely segédanyaggal, például finomeloszlású szilárd anyaggal, szerves eredetű folyékony anyaggal. vízzel, nedvesítő szerrel, diszpergáló szerrel, emulgeáló szerrel vagy ezek bármilyen megfelelő kombinációjával együtt.
A találmány szerinti készítmények - különösen a folyadékok és a nedvesíthető porok - előnyösen egy vagy több felületaktív anyagot tartalmaznak kondicionáló szerként olyan mennyiségben, amennyi elegendő arra, hogy az adott készítményt vízben vagy olajban könnyen diszpergálhatóvá tegye. A felületaktív anyagoknak a készítményekbe való bekeverése nagy mértékben növeli azok hatékonyságát. A „felületaktív anyag” megjelölésen nedvesítő szereket, diszpergáló anyagokat, szuszpendáló szereket és emulgeáló szereket értünk. Anionos, kationos és nemionos anyagok egyaránt használhatók.
Előnyős nedvesítő szerek az alkil-benzol- és alkil-naftalinszulfonátok, a szulfonált zsíralkoholok, aminok vagy savamidok, a nátrium-izotionátnak hosszú szénláncú savakkal alkotott észterei, a nátriun-szulfo-szukcinál-észterek, szulfátéit vagy szulfonált zsírsav-észterek, petróleum-szulfonátok, szulfonált növényolajok, ditercier-acetilén-glikolok, az alkil-fenolok polioxi-etilén-származékai
-161
189 498 (különösen az izooktil-fenol és a nonil-fenol), valamint a hexitol-anhidrid-mono-hosszabb szénláncú zsírsavészterek polioxi-etilén-származékai (például a szorbitán). Előnyös diszpergáló szerek a metilcellulóz, a poli-(vinil-alkohol), a nátrium-lignin-szulfonát, a polimer-alkil-naftalinszulfonátok, a naftalinszulfonát-nátriumsó és a polimetilén-bisznaftalinszulfonát.
A nedvesíthető porok vízben diszpergálható készítmények, amelyek egy vagy több hatóanyagot, közömbös szilárd töltőanyagot és egy vagy több nedvesítő és diszpergáló szert tartalmaznak. A közömbös, szilárd töltőanyagok szokásosan ásványi eredetűek, így természetes kréták, diatomaföld, szilíciumdioxidból lezármaztatott szintetikus ásványi anyagok és hasonlók lehetnek. Ilyen töltőanyagok például a kaolinitek, az attapulgitkréta és a szintetikus magnézium-szilikát. A találmány szerinti nedvesíthető porkészítmények szokásosan körülbelül 0,5-60 tömegrész, előnyösen 5-20 tömegrész hatóanyagot, körülbelül 0,25-25 tömegrész, előnyösen
1-15 tömegrész, nedvesítő szert, körülbelül 0,25-25 tömegrész, előnyösen 1,0-25 tömegrész, diszpergáló szert és körülbelül 5-95 tömegrész, előnyösen 5-50 tömegrész közömbös, szilárd töltőanyagot tartalmaznak. Kívánt esetben körülbelül 0,1-2,0 tömegrész szilárd, közömbös töltőanyag helyettesíthető korróziógátló anyaggal, habzásgátló szerrel vagy mindkettővel.
Más készítmények a porkoncentrátumok, amelyek 0,1-60 t% hatóanyagot tartalmaznak megfelelő töltőanyag mellett. Ezeket a porokat használat előtt a kívánt koncentrációra hígíthatjuk körülbelül 0,1-10 t% tartományban.
Vizes szuszpenziókat vagy emulziókat úgy készíthetünk, hogy valamely vizoldhatatlan hatóanyag és emulgeáló szer vizes elegyét addig keverjük, ameddig egységes nem lesz és utána homogenizáljuk és így nagyon finom részecskeeloszlású stabilis emulziót kapunk. A keletkező tömény, vizes szuszpenzióra jellemző a rendkívül finom, részecskeméret, így hígítás és permetezés után nagyon egységes fedést ad. Ezeknek a készítményeknek a megfelelő koncentrációi körülbelül 0,1-60 tömegszázalék, előnyösen 5-50 tömegszázalék, hatóanyagtartományban vannak, de a felső határt a hatóanyagnak az oldószerben való oldhatósága szabja meg.
Más vizes szuszpenziókat úgy készítünk, hogy valamely vízzel nem-elegyedő herbicid hatóanyagot bekapszulázunk és ily módon mikrokapszulázott fázist létesítünk vizes fázisban diszpergálva. Egy más kiviteli mód esetén mini-kapszulákat képezünk oly módon, hogy ligninszulfonát emulgeátort tartalmazó vizes fázist és vízben nem oldódó hatóanyagot, valamint polímetilén-polifenil-izocianátot összekeverünk, a vízzel nem-elegyedő fázist diszpergáljuk a vizes fázisban és ezt követően valamely polifunkciós amint adunk a keverékhez. Az izocianát és az amin reagál egymással és szilárd karbamidhéjat létesít a vízzel nem-elegyedő hatóanyag köré és így mikrokapszulák keletkeznek. A mikrokapszulázott anyag koncentrációja általában körülbelül 480-700 g/liter, előnyösen 480-600 g/liter tartományban van.
A koncentrátumok általában a hatóanyagnak vízzel nem-elegyedő vagy csak részben elegyedő oldószerekkel és valamely felületaktív anyaggal alkotott oldatai. A találmány szerinti herbicid koncentrátumok hatóanyagainak az oldására alkalmas oldószerek a dimetil-formamid, dimetil-szulfoxid, N-metil-pirrolidon, szénhidrogének és vízzel nemelegyedő éterek, észterek vagy ketonok lehetnek. Ezenkívül más nagy töménységű folyadékkoncentrátumokat is készíthetünk oly módon, hogy a hatóanyagot valamely oldószerben oldjuk és utána az oldatot a kívánt töménységűre hígítjuk, például kerozinnal, permetezhető töménység elérése végett.
A koncentrált készítmények 0,1-95 tömegrész, előnyösen 5 60 tömegrész hatóanyagot, 0,25-50 tömegrész, előnyösen 1-25 tömegrész, felületaktív anyagot és kívánt esetben 4-94 tömegrész oldószert tartalmaznak.
A granulátumok fizikailag stabilis készítmények, amelyek a hatóanyagot finom részecskeeloszlású töltőanyaghoz kötve tartalmazzák. Annak érdekében, hogy elősegítsük a hatóanyag kijutását a részecskékből, valamely fent említet) felületaktív anyagot is viszünk a készítménybe. Ásványi töltőanyagokként természetes kréták, pirofillitek, illit és vermikulit jöhetnek számításba. Az előnyös töltőanyagok a pórusos, abszorpcióképes, előfonnák részecskék, így az előformált és szitált szemcsés attapulgit vagy a hőtágított szemcsés vermikulit és a finomeloszlású kréták, így a kaolinkréta, hidratált attapulgit vagy a bentonit. Ezeket a töltőanyagokat együtt permetezzük vagy keverjük a hatóanyaggal és így készítjük a herbicid granulátumot.
A találmány szerinti granulált készítmények 0,1-30 tömegrész, előnyösen 3-20 tömegrész hatóanyagot tartalmaznak 100 tömegrész krétára számítva és legfeljebb 5 tömegrész felületaktív anyagot foglalnak magukban ugyancsak 100 tömegrész szemcsés krétára számítva.
A találmány szerinti készítményekhez keverhetünk más adalékanyagokat is, például műtrágyákat, más herbicid szereket, peszticid anyagokat, haszonnövényeket védő anyagokat és hasonlókat, valamint egyéb fent felsorolt adalékanyagokat. Az (I) általános képletű hatóanyagokkal kombinációban használható vegyületek a triazinok, karbamidszármazékok, karbamátok, acetamid-, acetanílid-, uracil-, ecetsav- vagy fenol-származékok, tiolkarbamátok, triazolck, benzoesav-származékok, nitrilek, bifenil-éter-származékok és mások, így például heterociklusos nitrogén-jkén-származékok:
2-klór-4-etil-amino(-6-/izopropil-amino)-s-triazin,
2-kIór-4,6bisz(izopropiI-amino)-s-triazín,
2- klór-4,6bisz(etil-amino)-s-triazin,
3- izopropil-1 H-2,1,3-benzotiadiazin-4-(3H)-on-2,2-dioxid,
3-amino-1,2,4-triazol,
6,7-dihidro-dipirido-(l,2-a : 2’,r-c)-pirazidiniumsó,
5-bróm-3-izopropil-6-metil-uracil-1,1 ’-dimetil-4,4’-bipiridinium.
-171
189 498
Karbamidszármazékok
N ’ -(4-klór-fenoxi)-fenil-N ,N -dimetil-karbamid, N ,N-dimetil-N’-(3-klór-4-metil-fenil)-karbamid,
3-(3,4-diklór-fenil)-1,1 -dimetil-karbamid, l,3-dimetil-3-(2-tiazolil)-karbamid,
3-(p-klór-fenil)-1,1 -dimetil-karbamid, l-butil-3-(3,4-diklór-feiiil)-l-metil-karbamid.
Karbamátokjtiolkarbamátok
2-klór-allil-dietil-ditiokarbamát,
S-(4-klór-benzil)-N,N-dietil-tiolkarbamát, izopropil-N-(3-klór-fenil)-karbamát,
S-2,3-diklór-allil-N,N-diizopropil-tiolkarbamát, etil-N,N-dipropil-tiolkarbamát,
S-propil-dipropil-tiolkarbamát.
Acetamid-lacetanilid-lanilinszármazékok/amidok
2-klór-N,N-diallil-acetamid,
N ,N-dimetil-2,2-dífeml-acetamid,
N-(2,4-dimetil-5-{[(trifluor-metil)-szulfonil]-amino}-fenil)-acetamid,
N-izopropil-2-klór-acetanilid,
2’,6’-dietil-N-(metoxi-metil)-2-klór-acetanilid,
2’-metil-6’-etil-N-(2-metoxi-prop-2-il)-2-klór-acetanílid, a,a,a-trifluor-2,6-dinitro-N,N-dipropil-p-toluidin, N-( 1,1 -dimetil-propinil)-3,5-diklór-benzamid.
Savak/észterek/alkoholok
2,2-diklór-propionsav,
2- metil-4-klór-fenoxi-ecetsav,
2,4-diklór-fenoxi-ecetsav, metil-2-[4-(2,4-diklór-fenoxi)-fenoxi]-propionát,
3- amino-2,5-diklór-benzoesav,
2-metoxi-3,6-diklór-benzoesav,
2.3.6- triklór-fenil-ecetsav,
N-l-naftil-ftálsav,
5-[2-kIór-4-(trifluor-metil)-fenoxi]-2-nitrobenzoát-nátriumsó,
4.6- dinitro-o-szek-butil-fenol,
N-(foszfono-metil)-glicin„ valamint ennek C, 6-mono-alkil-amin- és alkálifémsói, valamint ezek kombinációi.
Éterek
2,4-diklór-fenil-4-nitro-fenil-éter,
2-klór-a,a,a-trifluor-p-tolil-3-etoxi-4-nitro-difeniléter.
Egyéb vegyületek
2,6-diklór-benzonitril, metán-arzonát-mononátriumsó, metán-arzonát-dinátriumsó.
A találmány szerinti herbicid készítményekkel kombinációban használható műtrágyák például az ammónium-nitrát, karbamid, kálisó és a szuperfo.zfáí. Más hasznos adalékanyagok azok, amelyekben a növények gyökeret eresztenek és fejlődnek. Ilyenek a komposzt, istállótrágya, humusz és a homok.
Az előzőekben leírt típusú herbicid készítmények formázását néhány példán a következőkben bemutatjuk.
I. Emulgeálható koncentrátumok
tömeg %
A) 1. példa szerinti hatóanyag kaicium-dodecil-benzolszulfonát) polioxi-etilén-éter-elegy 50,0
(Atlox 3437F és Atlox 3438F) 5,0
rronoklór-benzol 45,0 100,0
B) 2 példa szerinti hatóanyag kalcium-dodecil-szulfonát(alkil- 85,0
-aril-poliéter-alkohol-elegy 4,0
CQ aromás szénhidrogén oldószer 11,0 100,0
C) 11. példa szerinti hatóanyag kalcium-dodecil-benzolszulfonát) polioxi-etilén-éter-elegy 5,0
(Atlox 343 7F) 1,0
xilol 94,0 100,0
II. Folyékony koncentrátumok tömeg%
A) 1. példa szerinti hatóanyag 10,0
xilol 90,0 100,0
B) 2. példa szerinti hatóanyag 85,0
dimetil-szulfoxid 15,0 100,0
C) 11. példa szerinti hatóanyag 50,0
N-metil-pirrolidon 50,0 100,0
D) 10. példa szerinti hatóanyag 5,0
etoxilezett ricinusolaj ζΰ,Ο
Rhodamin B 0,5
dimetil-formamid 74,5 100,0
III . Emulziók tömeg %
A) 3. példa szerinti hatóanyag polioxi-etilén/polioxi-propilén butanollal alkotott tömb-kopolimer 40,0
(Tergitol XH) 4,0
VÍZ 56,0 100,0
-181
189 498
B) 4. példa szerinti hatóanyag polioxi-etilén/polioxi-propilén butanollal alkotott tömb-kopolimer víz 5,0 3,5 91,5 100,0
IV. Nedvesíthető porok tömeg %
A) 5. példa szerinti hatóanyag 25,0
nátrium-ligninszulfonát 3,0
nátrium-N-metil-N-oleil-taurát 1,0
amorf szilíciumdioxid (szintetikus) 71,0
100,0
B) 6. példa szerinti hatóanyag 80,0
nátrium-dioktil-szulfoszukcinát 1,25
kalcium,-ligninszulfonát 2,75
amorf szilíciumdioxid (szintetikus) 16,0 100,0
C) 7. példa szerinti hatóanyag 10,0
nátrium-ligninszulfonát 3,0
nátrium-N-metil-N-oleil-taurát 1,0
kaolinit-kréta 86,0 100,0
V. Porok tömeg %
A) 1. példa szerinti hatóanyag 2,0
attapulgit 98,0 100,0
B) 8. példa szerinti hatóanyag 60,0
montmorillonit 40,0 100,0
C) 9. példa szerinti hatóanyag 30,0
bentonit 70,0 100,0
D) 12. példa szerinti hatóanyag 1,0
diatomaföld 99,0 100,0
VI. Granulátumok tömeg %
A) 1. példa szerinti hatóanyag granulált attapulgit (20/49 mesh) 15,0
(1,26/0,63 mm) 85,0 100,0
B) 11. példa szerinti hatóanyag diatomaföld (20/40 mesh) 30,0
(1,26/0,63 mm) 70,0 100,0
C) 10. példa szerinti hatóanyag bentonit (20/40 mesh) 0,5
(1,26/0,63 mm) 99,5
100,0
D) 3. példa szerinti hatóanyag pirofillit (20/40 mesh) (1,26/0,63 mm) 5,0 95,0 100,0
VII . Mikrokapszulák tömeg %
1. példa szerinti hatóanyag poli-
A) karbamid héjba kapszulázva 49,2
nátrium-ligninszulfonát (Reax 88B) 0,9
víz 49,9
100,0
1. példa szerinti hatóanyag
B) polikarbamid héjba kapszulázva 90,0
nátrium -ligninszulfonát 0,5
víz 9,5
100,0
12. példa szerinti hatóanyag
C) polikarbamid héjba kapszulázva 10,0
kálium-ligninszulfonát (reax C—21) 0,5
VÍZ 89,5
100,0
10. példa szerinti hatóanyag
D) polikarbamid héjba kapszulázva ligninszulfát-magnéziumsó 80,0
(Treax I.TM) 2,0
VÍZ 18,0
100,0
A találmány szerinti herbicid készítményeket, amelyek hatóanyagként (I) általános képletű acetanilid-származékokat tartalmaznak, hatásos mennyiségbe bevisszük a növényekkel bevetett talajba vagy bármely vizes közegbe hagyományos módon. A folyékony és a szemcsés szilárd részecskékből álló készítményeket szokásos módon viszszük rá a talajra, így gépi porszórókkal, motoros vagy kézi permetezőkkel, valamint por vagy permet alakjában, mivel kis adagokban is hatásosak. A találmány szerinti herbicid készítményekkel a vízinövényeket úgy kezeljük, hogy azokat a vízhez adjuk azon a területen, ahol a vízinövények fejlődését gátolni akarjuk.
A találmány szerinti herbicid készítmények hatásos mennyiségét arra a területre visszük rá, amelyen a nemkívánt gyomnövényeket irtani akarjuk. A felhasználásra kerülő hatóanyag mennyisége különböző tényezőktől függ, így a növények fajtájától, valamint azok fejlettségi fokától, a talaj típusától és állapotától, az eső mennyiségétől és az alkalmazott hatóanyagfajtától. Növényekre vagy a talajra történő szelektív alkalmazás esetén kikelés előtt a felhasználásra kerülő hatóanyagmennyiség 0,02-11,2 kg/ha, előnyösen 0,04-5,6 kg/ha, illetve 1,12-5,6 kg/ha tartományban van.
A „talaj” megjelölést a legszélesebb értelemben használjuk, ideszámítva minden olyan talajt, amelyet a Webster’s New International Dictionary, 2. kiadás (1961) határoz meg. Ily módon a talaj megjelölés minden olyan anyagra vonatkozik, amely19
-191
189 498 ben a növény meggyökeresedik és fejlődik. Nemcsak a föld tartozik ide, hanem a komposzt, istállótrágya, humusz és a homok is.

Claims (13)

  1. Szabadalmi igénypontok
    1. Herbicid készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként 0,01-95 t% mennyiségben (I) általános képletű 2-halogén-acetanilid-származékot tartalamaz - a képletben:
    R etil-, η-propil-, izopropil-, izobutil-, allilvagy butenilcsoport,
    - R, metil-, η-propil-, izopropil-, η-butil-,izobutil- vagy izoamilcsoport, és
    - R2 metil-, etil- vagy izopropil-csoport, azzal a korlátozással, hogy amennyiben
    R2 izopropilcsoport, akkor R etilcsoport és R, butilcsoport, és ha
    R2 etilcsoport, akkor R etil-, η-propil-, vagy allilcsoport és R, n-butil- vagy izobutilcsoport, és ha R η-propil- vagy izopropilcsoport, akkor Rj izobutilcsoport, ha pedig
    R izobutilcsoport, akkor R! η-propií-, izopropil-, izobutil- vagy izoamilcsoport, valamint, ha R butenilcsoport, akkor R( metilcsoport - szilárd hordozóanyagok és hígítószerek - előnyösen szilícium-dioxid és kaolinit, folyékony hígító- és oldószerek - előnyösen monok’ór-benzol és xilol - és felületaktív anyagok - előnyösen nátrium-ligninszulfonát, r.átrium-N-metil-N-oleil-taurát és eíoxilezett ricinusolai közül legalább eggyel együtt.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti herbicid készítmény, azzal jellemezve, hogy olyan hatóanyagot tartalmaz, amelynek (I) általános képletében 2-4 szénatomos alkil· vagy al’ilcsoport és R, 3 vagy 4 szénatomos alkilcsoport.
  3. 3. A 2. igénypont szerinti herbicid készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként olyan vegyüietet tartalmaz, amelynek (I) általános képletében R, izobutilcsoport.
  4. 4. A 3. igénypont szerinti herbicid készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként N-(n-propoxi-metil)-2’-izobutoxi-6’-metil-2-klór-acetanilidet tartalmaz.
  5. 5. A 3. igénypont szerinti herbicid készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként N-(izobutoxi-metil)-2’-izobutoxi-6’-metil-2-klór-acetanilidet tartalmaz.
  6. 6. A 3. igénypont szerinti herbicid készítmény, 10 azzal jellemezve, hogy hatóanyagként N-(izobutoxi-inetil)-2’-izobutoxi-6’-metil-2-klór-acetaniIidet tartalmaz.
  7. 7. A 3. igénypont szerinti herbicid készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként N-(etoxiö -metil)-2’-izobutoxi-6’-etil-2-klór-acetaniIidet tartalmaz.
  8. 8. A 3. igénypont szerinti herbicid készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként N-(alliloxi20 -metil)-2’-izobutoxi-6’-etil-2-klór-acetanilidet tartalmaz.
  9. 9. A 2. igénypont szerinti herbicid készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként N-(etoxi-metil)-2’-(n-butoxi)-6’-izopropil-2-klór-acetanilidet tartalmaz.
    25
  10. 10, A 2. igénypont szerinti herbicid készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként N-(izobutöxi-j ietil)-2’-izopropoxi-6’-metil-2-klór-acetanilidet tartalmaz.
  11. 11. A 2. igénypont szerinti herbicid készítmény, 30 azza1 jellemezve, hogy hatóanyagként N-(izobutoxi-inetil)-2’-(n-propoxi)-6’-metil-2-klór-acetanilidet tartalmaz.
  12. 12. A 2. igénypont szerinti herbicid készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként N-(n-prop35 oxi metil)-2’-(n-butoxi)-6’-etil-2-klór-acetanilidet tartalmaz.
  13. 13. A 2. igénypont szerinti herbicid készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként N-(alliloxi-me!il)-2’-(n-butoxi)-6’-eti]-2-klór-acetanilidet tar40 talrr az.
HU81688A 1980-03-25 1981-03-18 Herbicide compositions containing 2-halogen -acetani- lide derivatives as active agents HU189498B (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
US13369680A 1980-03-25 1980-03-25

Publications (1)

Publication Number Publication Date
HU189498B true HU189498B (en) 1986-07-28

Family

ID=22459887

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU81688A HU189498B (en) 1980-03-25 1981-03-18 Herbicide compositions containing 2-halogen -acetani- lide derivatives as active agents

Country Status (33)

Country Link
JP (1) JPS56145253A (hu)
AT (1) AT376871B (hu)
AU (1) AU537090B2 (hu)
BE (1) BE887996A (hu)
BG (1) BG36193A3 (hu)
BR (1) BR8101598A (hu)
CA (1) CA1221378A (hu)
CH (1) CH644584A5 (hu)
CS (1) CS226730B2 (hu)
DD (1) DD158201A5 (hu)
DE (1) DE3110451C2 (hu)
DK (1) DK120881A (hu)
FR (1) FR2479201B1 (hu)
GB (1) GB2072176B (hu)
GR (1) GR74140B (hu)
HU (1) HU189498B (hu)
IL (1) IL62412A (hu)
IT (1) IT1144662B (hu)
KE (1) KE3479A (hu)
LU (1) LU83236A1 (hu)
MA (1) MA19102A1 (hu)
MW (1) MW1081A1 (hu)
MX (1) MX6782E (hu)
NL (1) NL8101323A (hu)
NZ (1) NZ196543A (hu)
OA (1) OA06770A (hu)
PH (1) PH17172A (hu)
PL (1) PL125385B1 (hu)
PT (1) PT72679B (hu)
RO (2) RO85828B (hu)
SE (1) SE8101730L (hu)
SG (1) SG84484G (hu)
ZA (1) ZA811802B (hu)

Families Citing this family (2)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
AU536794B2 (en) * 1980-03-25 1984-05-24 Monsanto Company Herbicidal 2-haloacetanilides
LU83227A1 (fr) * 1980-03-25 1981-10-30 Monsanto Co Composes d'hydrocarbyl ou hydrocarbyloxyalkyl-2-haloacetanilide utiles pour la destruction de mauvaises herbes associees au riz,et compositions herbicides les renfermant

Family Cites Families (5)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US3442945A (en) * 1967-05-22 1969-05-06 Monsanto Co Phytotoxic alpha-halo-acetanilides
US3547620A (en) * 1969-01-23 1970-12-15 Monsanto Co N-(oxamethyl)alpha-halo-acetanilide herbicides
US4258196A (en) * 1978-04-17 1981-03-24 Monsanto Company Process for the production of tertiary 2-haloacetamides
AU536794B2 (en) * 1980-03-25 1984-05-24 Monsanto Company Herbicidal 2-haloacetanilides
LU83227A1 (fr) * 1980-03-25 1981-10-30 Monsanto Co Composes d'hydrocarbyl ou hydrocarbyloxyalkyl-2-haloacetanilide utiles pour la destruction de mauvaises herbes associees au riz,et compositions herbicides les renfermant

Also Published As

Publication number Publication date
GR74140B (hu) 1984-06-06
MW1081A1 (en) 1982-06-09
IT1144662B (it) 1986-10-29
ATA125981A (de) 1984-06-15
DE3110451C2 (de) 1986-10-23
CA1221378A (en) 1987-05-05
PL230201A1 (hu) 1981-11-13
DE3110451A1 (de) 1981-12-24
DK120881A (da) 1981-09-26
RO85828B (ro) 1984-11-30
IT8120412A0 (it) 1981-03-18
MX6782E (es) 1986-07-14
RO81729A (ro) 1983-06-01
ZA811802B (en) 1982-04-28
LU83236A1 (fr) 1981-10-29
OA06770A (fr) 1982-06-30
RO85828A (ro) 1984-11-25
BE887996A (fr) 1981-09-18
FR2479201A1 (fr) 1981-10-02
AU537090B2 (en) 1984-06-07
BG36193A3 (en) 1984-09-14
GB2072176B (en) 1984-02-29
PL125385B1 (en) 1983-05-31
FR2479201B1 (fr) 1985-05-31
IL62412A0 (en) 1981-05-20
PT72679B (en) 1982-03-24
SE8101730L (sv) 1981-11-09
AU6848481A (en) 1981-10-01
KE3479A (en) 1985-01-04
RO81729B (ro) 1983-05-30
JPS56145253A (en) 1981-11-11
BR8101598A (pt) 1981-09-29
GB2072176A (en) 1981-09-30
AT376871B (de) 1985-01-10
SG84484G (en) 1986-08-01
MA19102A1 (fr) 1981-10-01
PH17172A (en) 1984-06-13
CH644584A5 (de) 1984-08-15
IL62412A (en) 1985-07-31
DD158201A5 (de) 1983-01-05
PT72679A (en) 1981-04-01
NZ196543A (en) 1984-05-31
CS226730B2 (en) 1984-04-16
NL8101323A (nl) 1981-10-16

Similar Documents

Publication Publication Date Title
RU2083107C1 (ru) Гербицидное синергитическое средство, способ поражения нежелательных растений
PL158086B1 (pl) Srodek chwastobójczy z odtrutka PL PL PL PL
HU189498B (en) Herbicide compositions containing 2-halogen -acetani- lide derivatives as active agents
US4531966A (en) Herbicide compositions
US3140167A (en) 2, 6-di-t-butyl-4-substituted phenyl nu-methyl carbamate and use thereof as selective herbicides
US4345938A (en) Herbicidal 2-haloacetanilides
US4761176A (en) Herbicidal 2-haloacetanilides
US4758263A (en) 2-(2,5-difluorophenyl)-4-methyl-1,2,4-oxadiazolidine-3,5 diones
HU189497B (en) Herbicide compositions containing derivatives of 2-halo-acetanilides as active substances
FI73971C (fi) 2-halogenacetanilidfoereningar samt herbicidkompositioner innehaollande desamma.
HU189496B (en) Herbicide compositions containing 2-halogen -acetani- lide derivatives as active substances
DE3110475A1 (de) 2-halogenacetanilide und ihre verwendung als herbizide
KR19990006876A (ko) 제초제 혼합물
NZ196549A (en) 2-haloacetanilides and herbicidal compositions
CS257278B2 (en) Herbicide agent