HU188058B - Process for preparing chyralic benzyl-mercapto-propionil-amino derivatives - Google Patents

Process for preparing chyralic benzyl-mercapto-propionil-amino derivatives Download PDF

Info

Publication number
HU188058B
HU188058B HU821506A HU150682A HU188058B HU 188058 B HU188058 B HU 188058B HU 821506 A HU821506 A HU 821506A HU 150682 A HU150682 A HU 150682A HU 188058 B HU188058 B HU 188058B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
formula
acid
compound
diastereoisomers
mixture
Prior art date
Application number
HU821506A
Other languages
English (en)
Inventor
Jasjit S Bindra
Original Assignee
Pfiter Inc,Us
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Pfiter Inc,Us filed Critical Pfiter Inc,Us
Publication of HU188058B publication Critical patent/HU188058B/hu

Links

Classifications

    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C319/00—Preparation of thiols, sulfides, hydropolysulfides or polysulfides
    • C07C319/14—Preparation of thiols, sulfides, hydropolysulfides or polysulfides of sulfides
    • C07C319/20—Preparation of thiols, sulfides, hydropolysulfides or polysulfides of sulfides by reactions not involving the formation of sulfide groups
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C59/00—Compounds having carboxyl groups bound to acyclic carbon atoms and containing any of the groups OH, O—metal, —CHO, keto, ether, groups, groups, or groups
    • C07C59/40—Unsaturated compounds
    • C07C59/58—Unsaturated compounds containing ether groups, groups, groups, or groups
    • C07C59/64—Unsaturated compounds containing ether groups, groups, groups, or groups containing six-membered aromatic rings
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A61—MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61P—SPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P25/00—Drugs for disorders of the nervous system
    • A61P25/04—Centrally acting analgesics, e.g. opioids
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C323/00—Thiols, sulfides, hydropolysulfides or polysulfides substituted by halogen, oxygen or nitrogen atoms, or by sulfur atoms not being part of thio groups
    • C07C323/50—Thiols, sulfides, hydropolysulfides or polysulfides substituted by halogen, oxygen or nitrogen atoms, or by sulfur atoms not being part of thio groups containing thio groups and carboxyl groups bound to the same carbon skeleton
    • C07C323/51—Thiols, sulfides, hydropolysulfides or polysulfides substituted by halogen, oxygen or nitrogen atoms, or by sulfur atoms not being part of thio groups containing thio groups and carboxyl groups bound to the same carbon skeleton having the sulfur atoms of the thio groups bound to acyclic carbon atoms of the carbon skeleton
    • C07C323/60—Thiols, sulfides, hydropolysulfides or polysulfides substituted by halogen, oxygen or nitrogen atoms, or by sulfur atoms not being part of thio groups containing thio groups and carboxyl groups bound to the same carbon skeleton having the sulfur atoms of the thio groups bound to acyclic carbon atoms of the carbon skeleton with the carbon atom of at least one of the carboxyl groups bound to nitrogen atoms
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C327/00—Thiocarboxylic acids
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C57/00—Unsaturated compounds having carboxyl groups bound to acyclic carbon atoms
    • C07C57/52—Unsaturated compounds having carboxyl groups bound to acyclic carbon atoms containing halogen
    • C07C57/58—Unsaturated compounds having carboxyl groups bound to acyclic carbon atoms containing halogen containing six-membered aromatic rings
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C57/00—Unsaturated compounds having carboxyl groups bound to acyclic carbon atoms
    • C07C57/52—Unsaturated compounds having carboxyl groups bound to acyclic carbon atoms containing halogen
    • C07C57/58—Unsaturated compounds having carboxyl groups bound to acyclic carbon atoms containing halogen containing six-membered aromatic rings
    • C07C57/60—Unsaturated compounds having carboxyl groups bound to acyclic carbon atoms containing halogen containing six-membered aromatic rings having unsaturation outside the rings

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Medicinal Chemistry (AREA)
  • Pharmacology & Pharmacy (AREA)
  • Neurosurgery (AREA)
  • Biomedical Technology (AREA)
  • Bioinformatics & Cheminformatics (AREA)
  • General Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Nuclear Medicine, Radiotherapy & Molecular Imaging (AREA)
  • Pain & Pain Management (AREA)
  • Neurology (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Animal Behavior & Ethology (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • Public Health (AREA)
  • Veterinary Medicine (AREA)
  • Organic Low-Molecular-Weight Compounds And Preparation Thereof (AREA)
  • Acyclic And Carbocyclic Compounds In Medicinal Compositions (AREA)
  • Pharmaceuticals Containing Other Organic And Inorganic Compounds (AREA)
  • Preparation Of Compounds By Using Micro-Organisms (AREA)

Description

A találmány tárgya új eljárás királis 2-(2-benzil3-merkapto-propionil)-amino-1 -alkanolok, valamint királis 2-(2-benzil-3-metil-merkapto-propionil)-amino-4-metil-tio-vajsavak előállítására. Ezek a vegyületek előnyös hatást gyakorolnak a központi idegrendszerre, a klinikai gyakorlatban fájdalomcsillapítóként vagy görcsoldóként alkalmazhatók, ezenkívül olyan rendellenességek kezelésére is felhasználhatok, amelyekben az endogén enkephalin szint a normálisnál alacsonyabb. A vegyületek említett hatásai valószínűleg annak tudhatok be, hogy ezek a vegyületek gátolják az enkephalinázt, amely egy olyan dipeptidil-karboxi-peptidáz, amely specifikusan hasítja az enkephalinok Gly3-Phe4 kötését. Az enkephalinok olyan vegyületek, amelyekről azt tartják, hogy a jeleket továbbítják a központi idegrendszeren belül. Az enkephalinok inhibitorai értékes hatást gyakorolnak a központi idegrendszerre.
Roques és munkatársai (Natúré, 288., 286-288. oldal, 1980.) nemrégen azt közölték, hogy az N-(2benzil-3-merkapto-propionil)-glicin (thiorphan) specifikus enkephalináz inhibitor. Közleményük szerint ez a vegyület egéren fájdalomcsillapító hatást mutat az úgynevezett „forró lemezről való leugrást vizsgáló” tesztben, a hatás azonban nem jelentkezik az úgynevezett „farok visszahúzást vizsgáló teszt”-ben.
Ondetti és munkatársai a 4 046 889 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban a (XX) általános képletű vegyületeket írták le, a képletben - amely meglehetősen sok vegyületet ölel fel - R‘ hidrogénatomot vagy RrCO— általános képletű csoportot, Rb és Rc hidrogénatomot, alkilvagy fenil-alkil-csoportot, Rd hidrogénatomot, hidroxil- vagy alkilcsoportot, R' hidroxil-, alkoxivagy aminocsoportot, Rf alkil-, fenil- vagy fenilalkil-csoportot jelent, p értéke 0, 1 vagy 2 és q értéke 1,2 vagy 3, ezek a vegyületek az angiotenzint átalakító enzim inhibitorai, értékes vérnyomáscsökkentő szerek. Ondetti és munkatársai szerint a fenti vegyületek közül azok az előnyösek, amelyeknek a képletében Rb és Rc jelentése a fenil-alkilcsoporttól eltérő, különösen előnyösek a prolinszármazékok, azaz az olyan vegyületek, amelyekben q értéke 2 és Rd hidrogénatomot jelent. A (XXI) képletű, ebbe a csoportba tartozó vegyület a captopril márkanevet kapta.
A (III) és (IV) képletű vegyületeket a 4 112 119 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismertetik. Az előállításukat több lépésben végzik. Először egy tiosavat akrilsawalreagáltatnak, á terméket (3-metil-merkapto-propil)glicinnel kapcsolják és az így keletkező vegyületet ammonolízissel alakítják a végtermékké. Egy másik módszer szerint a (3-metil-merkapto-propil)glicint halo-propionsawal hozzák reakcióba és a terméket tiosawal reagáltatják.
A találmány egyrészt az (I) és (II) általános képletű királis vegyületek előállítására vonatkozik, amelyeknek a képletében
X hidrogénatomot, 1-3 szénatomos alkoxi-, trifluor-metil-csoportot, fluor-, klór- vagy brómatomot jelent, R hidrogénatomot képvisel, n értéke 1, 2, 3 vagy 4 és R1 jelentése 1-3 szénatomos alkilcsoport.
Ezek közül a vegyületek közül azok az előnyösek, amelyeknek a képletében n értéke 2 és R1 metilcsoportot jelent. Ezen a vegyületcsoporton belül a legelőnyösebb vegyületek képletében X p-klór-atomot, p-metoxi-csoportot vagy hidrogénatomot jelent.
A találmány tárgyát képezi továbbá a (III) és (IV) képletű vegyületek, valamint azok gyógyászatilag elfogadható sóinak az előállítására irányuló új eljárás is. A sók az alkálifémsókat, például a nátrium- és káliumsókat, az alkáliföldfémsókat, így a kalcium- és magnéziumsókat, az alumíniumsókat, ammóniumsókat, valamint a szerves bázisokkal, például aminokkal, így Ν,Ν-dibenzil-etilén- $ diaminnal, kolinnal, dietanol-aminnal, etiléndiaminnal, N-metil-glükaminnal, N-benzil-fenetil- J aminnal, dietil-aminnal, piperazinnal és 2-amino-2- * hidroxi-metil-l,3-propán-diollal alkotott sókat foglalják magukban. Elkülönítés, tisztítás vagy meghatározás céljára más, gyógyászatilag általában nem elfogadható sóknak tartott sókat is használhatunk, ilyen például a diciklohexil-amin-só.'
A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek enkephalináz enzim inhibitorok, ezért melegvérűeken fájdalomcsillapító és görcsoldó hatást mutatnak.
Az (I) és (II) általános képletű hidroxil-vegyületeket könnyen előállíthatjuk oly módon, hogy a megfelelő, védett merkaptosavat a megfelelő aminnal reagáltatjuk. Ezt az eljárást az A) reakcióegyenlet ábrázolja, a képletekben R, X, n és R1 a fenti jelentésű és Q valamely kén-védőcsoportot, így benzoil- vagy acetilcsoportot jelent, amelyet a következő szolvolízis során szelektíven eltávolítunk.
A sav és az amin öszekapcsolását a peptidkémiából ismert módszerekkel valósítjuk meg, a savat és az amint lényegében mólekvivalens mennyiségben alkalmazzuk, hogy a kitermelés maximális, az alkohol lehetséges acileződése pedig minimális legyen.
A jelen esetben különösen előnyös, ha a savat valamilyen savklorid előállítására alkalmas szerrel (például oxalil-kloriddal vagy szulfonil-kloriddal), valamilyen közömbös, alacsony forráspontú oldószerben, így metilén-kloridban egyszerűen savkloriddá alakítjuk. Ennek során a hőmérséklet nem kritikus, előnyös azonban, ha a reagáltatást 20 és 50 ’C közötti hőmérsékleten végezzük. (Ha oldószerként metilén-kloridot használunk, a hőmérséklettartomány felső határának a közelében a nyomást kissé meg kell növelni.) A sav-kloridot vákuumban való lepárlással különítjük el az oldószertől és a reagens fölöslegétől, majd valamilyen közöm- * bős oldószerben újra feloldjuk és lassan hozzáadjuk az amino-alkohol és legalább egy mólekviva- —, lens tercier amin, így trietil-amina vagy N-metil- * merfolin oldatához. A hőmérséklet ebben az esetben sem kritikus, alkalmas például a 0-50 ’C.
A hőmérséklettartomány alsó határa körüli hőmérsékletek előnyösek. Ha a szintézishez racém savat használunk, a keletkező diasztereoizomereket (epimereket) a szokásos frakcionált kristályosítással vagy kromatográfia segítségével választhatjuk szét.
Az elválasztást a védőcsoport eltávolítása után is elvégezhetjük ugyanezekkel a módszerekkel. Ha az egyik diasztereoizomer előállítása a kívánatos, ki-21
188 058 indulási anyagként előnyösen a megfelelő királis savat alkalmazzuk.
A Q védőcsoportot a szokásos szolvolízises módszerekkel távolítjuk el szelektíven, ehhez általában valamilyen erős bázist használunk vízben és/vagy valamilyen alkoholt, adott esetben a reakcióval szemben közömbös, elegyedő szerves oldószer jelenlétében. Előnyösen úgy járunk el, hogy egy aciltio-vegyületet vízmentes metanolban legalább egy mólekvivalens nátríum-metiláttal reagáltatunk. A gyakorlatban általában legfeljebb 20 mól% fölöslegben alkalmazzuk a nátrium-metilátot. A hőmérséklet nem kritikus (például nagyon alkalmas a 0-50 °G), előnyösen szobahőmérsékleten végezzük a reagáltatást.
A fenti szintézisben kiindulási anyagként alkalmazott racém savakat könnyen előállíthatjuk egy tiokarbonsav és a megfelelő 3-fenil-2-metilénpropionsav kondenzálásával, ezt az eljárást a B) reakcióegyenlet ábrázolja.
Ezeknek a savaknak a királis alakjait kívánt esetben úgy állítjuk elő, hogy egy királis aminnal (például d( + )-a-metil-benzil-aminnal) sót képezünk, majd a diasztereomer sókat az irodalomból jól ismert frakcionált kristályosítással elválasztjuk.
A fenti szintézisekhez szükséges királis aminoalkoholok sok esetben a kereskedelemből beszerezhetők vagy a kereskedelemben kapható királis savak észterezésével és az észterek hidrides redukciójával vagy pedig az irodalomból ismert módszerekkel állíthatók elő, így például a C) reakciósorozattal ábrázolt módon, ahol a képletekben R, n és Rl a fenti jelentésű. A királis amino-alkoholt a hagyományos módokon is előállíthatjuk (a) általános képletnek megfelelő prekurzor sav királis aminnal végzett rezolválásával vagy pedig az (a) általános képletnek megfelelő prekurzor sav, a (b) általános képletnek megfelelő észter vagy a (c) általános képletnek megfelelő alkohol királis savval való rezolválásával.
A (III) és (IV) képletű karbonsavakat hasonlóképpen állíthatjuk elő egy védett merkaptosav és L-metionin-észter összekapcsolásával, ezt a D) reakcióegyenlet mutatja be, ahol a képletekben Q a fenti jelentésű és R2 egy hidrolízissel eltávolítható sav védőcsoportot jelent. Erre a célra különösen alkalmas a legegyszerűbb észter, azaz az olyan vegyület, amelyben R2 metilcsoportot jelent. Az öszszekapcsolást ugyanúgy végezzük, mint a védett merkapto-sav és amino-alkoholok fentiekben ismertetett összekapcsolását. Ebben az esetben azonban kívánt esetben a sav-kloridot (vagy a sav más, alkalmas aktivált alakját) fölöslegben alkalmazhatjuk, minthogy az amino-észterben nincs jelen alkohol-csoport. A diasztereomerek elválasztását itt is a fentiekben leírt módon végezhetjük el vagy kiindulási anyagként ebben az esetben is alkalmazhatunk királis savakat. A Q és R2 védőcsoportokat itt is szolvolízissel távolítjuk el, általában egyidejűleg legalább két ekvivalens erős bázist alkalmazva. Különösen előnyös, ha a hidrolízishez kis fölöslegben levő vizes nátrium-hidroxidot használunk vízzel elegyedő, közömbös szerves oldószerben, például rövidszénláncú alkoholban vagy 1,2-dimetoxietánban. Az eljárás - ellentétben a bevezetőben említett ismert eljárásokkal - rendkívül egyszerű.
A (III) és (IV) képletű vegyületek gyógyászatilag elfogadható kationt tartalmazó sóit könnyen előállíthatjuk úgy, hogy a savat valamilyen segédoldószerben megfelelő bázissal reagáltatjuk, a bázist általában ekvivalens mennyiségben alkalmazzuk. Alkalmas bázis például a nátrium-hidroxid, nátrium-metilát, nátrium-etilát, nátrium-hidrid, kálium-metilát, magnézium-hidroxid, kalcium-hidroxid, ammónium-hidroxid, N,N-dibenzil-etiléndiamin, kolin, dietanol-amin, etilén-diamin, N-metil-glükamin, N-benzil-fenetil-amin, dietilamin, piperazin és 2-amino-2-hidroxi-metilpropán-l,3-diol. A sót szárazra párlással vagy egy - a sót nem oldó - oldószer hozzáadásával nyerjük ki. Bizonyos esetekben a sókat úgy is előállíthatjuk, hogy a sav oldatát a kation egy másik sójának (például nátrium-etil-hexanoátnak, magnéziumoleátnak) az oldatával keverjük össze és olyan oldószert alkalmazunk, amelyben a kívánt só kiválik, de a sót betöményitéssel és/vagy a sót nem oldó oldószer hozzáadásával is elkülöníthetjük. Ha az elkülönítéshez vagy tisztításhoz olyan sót használunk, amelyet általában nem tartanak gyógyászatilag elfogadhatónak, ezt a sót könnyen szabad savvá alakíthatjuk oly módon,a hogy a só vizes szuszpenzióját vagy oldatát megsavanyítjuk, vízzel nem elegyedő szerves oldószerrel extraháljuk és az extraktumot bepároljuk.
A találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek enkephalináz enzim gátlását in vitro vizsgáltuk az alábbi módon. Az enzim előállítása céljából 200-250 g súlyú Srague-Dawley CD hím patkányokat (Charles River Breeding Laboratories, Inc., Wilmington, MA., USA) lefejeztünk és agyukat (minus cerebellum) eltávolítottuk. A szövetet 30 térfogatrész (súly/térfogat) 50 mmólos jéghideg tri(hidroxi-metil)-metil-amin-hidroklorid pufferben (trisz-HCl-puffer, pH-értéke 7,7, gyártja Fisher Scientific Co., Fair Lawn, NJ., USA) homogenizáltuk (Polytron, Brinkmann Instruments, Inc., Westbury, NY., USA). A homogenizátumot 15 percen át 50000 g gyorsulással centrifugáltuk. A pelletet 50 mmólos, Ί,Ί pH-értékú trisz-HCl-pufferben újra szuszpendáltuk, és 15 percen keresztül 50 000 g gyorsulással centrifugáltuk. A keletkező pelletet további 3 alkalommal újra szuszpendáltuk és centrifugáltuk a fenti módon, a membrán pelletet 15 térfogatrész Ί,Ί pH-értékű, 1% Triton Χ-100-at (Rohm und Haas, Philadelphia, PA., USA) tartalmazó trisz-HCl-pufferben diszpergáltuk, és 45 percen át 37 °C hőmérsékleten inkubáltuk. Ezt követően 60 percen keresztül 100 000 g gyorsulással centrifugáltuk, majd az oldhatóvá tett enzimet 2 ml-es alikvot részletekben megfagyasztottuk (ez a készítmény fagyott állapotban 3 hónapig tárolható).
Az enkephalináz gátlás meghatározása céljából 90 pli tér 50 mmólos, 7,7 pH-értékű, 3,2 mmol puromicin-dihidrokloridot tartalmazó trisz-HCI-pufferből, 200 pliter oldható pufferből (amely az enzim előállításának utolsó lépéséből származik), 5 pliter (vízben különböző koncentrációkban feloldott) inhibitorból, 200 pliter enzimből és 5 pliter 144 nmólos 3H-leucin-enkephalinból (26,8 Ci/mmol, New
188 058
England Nuclear., Boston, MA., USA) álló keveréket 1 órán át inkubáltunk 37 °C hőmérsékleten 1,8 ml-es polietilén kémcsövekben (Beckman Microfuge kémcsövek, Beckman Instruments, Inc., Palo Alto, Cal., USA), 3-3 ismétlésben. A kontroll kémcső-széria vakpróbaként 10 percen át 100 ’C-on forralt enzimet tartalmazott. A reakciót úgy állítottuk le, hogy a kémcsöveket 10 percen át forraltuk, majd 1 percen keresztül Beckman Microfuge centrifugán centrifugáltuk. Mindegyik felülúszó 10-10 pliteres alikvot részletét vékonyrétegkromatográfiás lemezre cseppentettük (Silica Gél 60, 20 * 20 cm-es lemezek, E. Merck, Darmstadt), lemezenként
1-8 mintát vittünk fel. Mindegyik, inkubált keveréket tartalmazó csepp tetejére 10-10 pliter, 0,4 mg/ ml tirozinból (Mann Research Laboratories, Inc., New York, NY., USA), 1 mg/ml L-tirozil-glicinből (Sigma), 1 mg/ml L-tirozil-glicil-glicinből (Sigma) és I mg/ml leucin-enkephalinból álló standard keveréket (Calbiochem-Behring Corp., La Jolla, CA., USA) csöppentettünk, és mindegyik lemezre zónaazonosítás céljából külön is felcsöppentettünk 10 plitert ebből a standard keverékből.
A lemezeket megszárítottuk és 100-100 ml 2:2:1 arányú izopropanol-etil-acetát-5%-os ecetsav elegyet tartalmazó, lefedett üveg tartályokba helyeztük őket. A kifejlesztés után az elkülönült anyagokat oly módon tettük láthatóvá, hogy a lemezeket 0,5 súly/térfogat% ninhidrint tartalmazó acetonnal bepermeteztük, majd 10 percen keresztül vákuumszárítószekrényben 100 °C hőmérsékleten melegítettük őket. A standard jelölő anyagok Rrértékei: tirozin: 0,33, L-tirozil-glicin: 0,20, L-tirozil-glicilglicin: 0,13, leucil-enkephalin: 0,47. A radioaktív foltokat a hozzáadott jelölő anyagok alapján azonosítottuk és szcintillációs kémcsövekbe kapartuk őket, majd a kémcsövekbe 1-1 ml etanolt, majd 10 10 ml Aquasol-2-t (New England Nuclear) juttattunk. A kémcsöveket éjszakán át állni hagytuk, majd folyadék szcintillációs számlálóval megmértük a radioaktivitásukat. Az L-tirozil-glicil-glicin képződést ennek a zónának a percenkénti összbeiités száma és a forralt enzimet tartalmazó vakpróba megfelelő értéke közötti különbség adja. Az aktivitást azzal a gátló mólkoncentrációval (IC50, M) adjuk meg, amely a normál enzimaktivitást 50u-kal gátolja. Az alábbi I. táblázatban különböző, találmány szerinti eljárással előállítható vegyüietekkel kapott eredményeket tüntetünk fel a thiorphan-nal kapott eredményekkel összehasonlítva.
I. táblázat
Enkephalináz gátlás
Vegyület képlet- száma X R n R1 ICW. M
(1) —H — H 2 -ch3 4,8 · 10'7
(Π) — H —H 2 -ch3 9,6 · 10 6
(III) - - - - 9,1 · 10 9
(IV) - - - - 7 · 10
Thiorphan 1,5 10
A találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek fájdalomcsillapító hatásának a meghatározásához kémiai fájdalomátvivő ingert, azaz fenilbenzokinon beadása után a hasüregfeszülés blokkolását használtuk. A kísérlethez Carworth CF-1 törzsbe tartozó egereket használtunk, erre a törzsre ugyanis az a jellemző, hogy különösen tiszta feszülést reakciót mutat. A kísérletben vizsgált állatokat a kísérlet megkezdése előtt 15 16 órán át éheztettük. Dózisonként 15 15 darab, 5-ös csoportokra osztott, 11-15 g súlyú egeret használtunk. A vegyületeket orálisan vagy szubkután adtuk be, orális beadás esetén 1 órával és szubkután beadás esetén 20 perccel a kezelés előtt. Ezután az egerekbe páronként intraperitoneálisan 2 mg/kg fenil-benzokinont injektáltunk és 28 * 18 x 25 cm-es átlátszó dobozba helyeztük őket, a dobozt termosztáttal szabályozott vízfürdővel 40 °C hőmérsékleten tartottuk. 5 perc múlva megkezdtük az állatok figyelését, és megszámoltuk, hogy az állatok 5 perc alatt hány hasfeszülési reakciót mutattak. A feszülés a has időszakos összehúzódását, a hátsó láb kinyúlását, medence forgatást vagy hálmerevgörcsöt (az egér hasa a ketrec alját érinti és az egér a ketrec hosszában vonszolja) jelent. A fájdalomcsillapító hatás mértékét a vonaglás visszaszorítása alapján számítjuk ki a kontroll állatok ugyanazon a napon mért reakciójához viszonyítva (ϋο MPE). Az alábbi II. táblázatban néhány találmány szerinti eljárással előálított vegyülettel végzett kísérlet eredményét adjuk meg. A kísérlet azt mutatja, hogy a vegyületek jól használhatók fájdalomcsillapító szerekként.
//. táblázat
Hasmegfeszülés %,-os blokkolása (% MPE) fenilbenzokinon beadása után
Vegyüld képlet- X száma R n R1 MPE Dózis (s.c.) (mg/ kg)
(I) H H 2 CH3 100 69 320 233
(I) 4—OCHj H 2 ch3 23 62 170 320
(I) 4 —Cl H 2 ch3 86 320
(II) H H 2 ch3 (a) 320
(II) 4-OCH3 H 2 ch3 46 320
(II) 4—Cl H 2 ch3 75 320
(III) - - - - 57 160
(IV) - - - - 48 160
Megjegyzés: (a): ennek a dózisnak az esetén nem tapasztaltunk hatékonyságot.
A találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek görcsoldó hatását egereken végzett kísérletekkel határoztuk meg. 17-21 g súlyú Charles River, Swiss CD törzshöz tartozó hím egereket a kísérlet megkezdése előtt 18 órán át éheztettünk. Az egércsoportokat ezután a vizsgálandó vegyületek bizonyos dózisaival kezeltük, majd a szaruhártyában elhelyezett elektródokon keresztül 0,2 másodpercig tartó 50 mA-es 60 Hz frekvenciájú, görcsöt kiváltó elektrosokkot (ECS) kaptak.
188 058
Az elektromos inger alkalmazása után 10 másodpercen át figyeltük, hogy az egerek hátsó combja görcsösen megfeszül-e. Az összes kontroll egér ilyen görcsöket mutatott. Az eredményeket az alábbi III. táblázatban foglaljuk össze. Egereken az elektrosokk blokkolását elterjedten alkalmazzák laboratóriumi kísérletként annak eldöntésére, hogy a vizsgálandó vegyület mutat-e görcsoldó hatást, ebben a kísérletben számos ismert görcsoldó gyógyszer hatékonynak bizonyult. Meg kell jegyezni, hogy a Thiorphan még sokkal magasabb dózisban is hatástalan.
III. táblázat
Enkephalináz inhibitorok görcsoldó hatása görcsöt kiváltó elektrosokk esetén (ECS) egereken
Vegyület képletszáma X R n R1 ED50 (s.c.) (mg/kg)
(I) H H 2 ch3 178
(Hl) - - - - 74,1
(IV) - - - - 140,8
Thiorphan >320
A fentiekben leírt enkephalináz gátló és fájdalomcsillapító hatás alapján a hidroxil-származékok [(I) és (II) képletű vegyületek] klinikailag értékes fájdalomcsillapító szerek, azaz fájdalom csillapítására alkalmasak, míg a sav-származékok enkephalináz gátló és görcsoldó hatásuk alapján klinikailag görcsök megelőzésére használhatók.
A találmány szerinti eljárással előállítható vegyületeket különböző gyógyászati készítmények alakjában készíthetjük el, ezek a hatóanyagot önmagában vagy a gyógyászati készítmények szokásos hordozóanyagaival, így közömbös szilárd hígítószerekkel, vizes oldatokkal vagy különböző nem mérgező, szerves oldószerekkel kombinálva tartalmazzák különböző adagolási fonnák, így zselatin kapszulák, tabletták, porok, paszták, szirupok, injektálható oldatok és hasonlók alakjában elkészítve. Ilyen hordozóanyag például a víz, etanol, zselatin, laktóz, keményítők, növényi olajok, gumik, glikolok, talkum, benzilalkoholok és ilyen célra általánosan alkalmazott anyagok. Kívánt esetben ezek a gyógyászati készítmények további adalékanyagokat, így tartósítószereket, nedvesitőszereket, stabilizálószereket, kenőanyagokat, abszorptív anyagokat, puffereket és izotóniás szereket tartalmazhatnak.
A készítményeket számos szokásos módon adhatjuk be a kezelendő betegnek, így orálisan, intravénásán, intramuszkulárisan vagy szubkután. Kezdetben általában kis adagokat adunk be, és az adagot fokozatosan emeljük, amíg meg nem határoztuk az optimális szintet. Az egyéni adag, kiszerelési forma és beadási mód azonban a többi gyógyszerhez hasonlóan a kezelendő beteg korától, testsúlyától és reakciójától függ és a kezelő orvos határozza meg.
A humángyógyászatban általában akkor eredményes a kezelés, ha a hatóanyag napi összadagja körülbelül 0,1-100 mg egy adagban vagy több adagra elosztva. Ha a hatóanyag nyújtott hatású, az adagot ritkábban is beadhatjuk, így minden második napon vagy hetente 1 vagy 2 adagban.
A találmány szerinti eljárást az oltalmi kör korlátozása nélkül az alábbi kiviteli példákkal szemléltetjük,
/. példa
Metil-2S-(3-aietil-ti<)~2R-benzil-prfípionilamino) -4-metil-tio-hutirát és metil-2S- (3-aíetil-tio-2S-benzil-propionil-amino) 4-metil-tia-butirát
10,0 g (62,0 mmol) 2-benzil-akrilsavhoz 10,65 g (140,0 mmol) tioecetsavat adunk, és a keletkező oldatot egy órán át melegítjük 90 °C hőmérsékleten, nitrogén atmoszférában, ekkor a szilikagélen végzett vékonyrétegkromatográfiás vizsgálat (eluensként étert használva) azt mulatja, hogy a reakció lényegében teljessé vált (a termék Rf-értéke 0,3, a kiindulási anyagé 0,6). Ezután a reakcióelegyet lehűtjük és a tioecetsav fölöslegét vákuumban eltávolítjuk. A maradékot benzollal azeotrop desztillációnak vetjük alá, majd hexánnal háromszor irituráljuk és dekantáljuk, hogy eltávolitsuk a tioecetsav utolsó nyomait is. A visszamaradó, vörösszínű olajat 25,0 ml melilén-kloridban azonnal feloldjuk és 21,8 g (170,0 mmol) oxalil-kloriddal kezeljük. Az oldatot nitrogén atmoszférában egy órán át 40 °C hőmérsékleten melegítjük, ekkor a gázfejlődés megszűnik. A reakcióelegyet lehűtjük, vákuumban bepároljuk és benzollal azeotrop desztinációnak vetjük alá. A maradékot 25,0 ml metilén-kloridban feloldjuk, és félóra alatt keverés közben cseppenként hozzáadjuk 12,3 g (61,6 mmol) L-metioninmetilészter-hidroklorid, 75,0 ml melilén-klorid és 14,51 g (140,0 mmol) trietil-amin hideg (0 °C hőmérsékletű) elegyéhez. Az adagolás befejezése után a reakcióelegyet egy órán át keverjük szobahőmérsékleten, nitrogén atmoszférában, ekkor a vékonyrétegkromatográfiás vizsgálat (éter) azt mulatja, hogy a reakció teljessé váll (a termékek Rf-értéke 0,48 és 0,51, a kiindulási anyagé 0,3). Ezután a reakcióelegyet kétszer, 25,0 25,0 ml 2n sósavoldattal, egyszer 25,0 ml vízzel és egyszer 25,0 ml telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal mossuk. A szerves fázist vízmentes magnézium-szulfát fölött megszán'tjük, leszűrjük és vákuumban bepároljuk. így 25,0 g terméket kapunk olajszerü anyag alakjában, amely a címben szereplő vegyületek keveréke. Ezt a keveréket nyomás alatti folyadékkromatográfiával választjuk szét a két izomerre. 7,5 mg mintát 225 kPa nyomáson 25 mm x 10.00 mm-es oszlopon 20/ étert tartalmazó hexánnal. 25% étert tartalmazó hexánnal és 30% étert tartalmazó hexánnal eluálunk. Ezt az eljárást addig ismételjük, amíg a keverék teljes mennyisége szét nem vált. 4,1 g (17,3%) metil-2S-(3-acetil-tio-2Sbenzil-propionil-amino)-4-melil-tio-butirátot kapunk színtelen kristályok alakjában, amelyeknek olvadáspontja 1:1 arányú éter-hexán elegyből való átkristályosítás után 68-70 ”C, elemzési eredmények C18H25O4NS2 összegképletre:
188 058 számított: C 56,37%, H 6,57%, N 3,65%; talált. C 56,19%, H 6,26%, N 3,64%;
valamint 5,4 g (22,8%) metil-2S-(3-acetil-tio-2Rbcnzil-propionil-amino)-4-metíl-tio-butirátot szintén színtelen kristályok alakjában, olvadáspontja:
1:1 arányú éter-hexán elegyből való átkristályosítás után 65 67 ’C, elemzési eredmények C,8H2JO4NS2 összegképletszámított: C 56,37%, H 6,57%, N 3,65%; talált: C 56,48%, H 6,35%, N 3,68%.
2. példa
2S (2R tíenzd-3-merkapto-propionil-amino) -4metil-tio-vajsav és
2S (2Sbenzil-3-merkapto-propionil-amino) -4metil-tio-vajsav keveréke.
18,82 g (49,0 mmol), az előző példában előállított észlerkeveréket 72,0 ml 1,2-dimetoxi-etánban szobahőmérsékleten, nitrogén atmoszférában keverünk. Hozzáadunk 55,0 ml (110 mmol) 2n nátriumhidroxid-oldatot, és a keletkező oldatot egy órán át keverjük. Ekkor az elegy egy mintájának a vékonyrétegkromatográfiás vizsgálata (szilikagél lemez, az eluálószer 9:1 arányú kloroform-etanol elegy) azt jelzi, hogy a reakció teljessé vált (a termék Rf-értéke 0,2, a kiindulási anyagé 0,75). Ezután az 1,2-dimetoxi-etánt vákuumban eltávolítjuk, és a maradékot 2n sósav-oldattal 2-es pH-értékre savanyítjuk, majd három alkalommal, 100-100 ml etilacetáttal extraháljuk. Az egyesített extraktumokat vízmentes magnézium-szulfát fölött megszárítjuk és bepároljuk. így 16,4 g nyers, olajszerü terméket kapunk. Ezt 350 g szilikagélen (0,07-0,037 mm) kromatografáljuk, az eluálást kloroformmal, majd 1% etanolt tartalmazó kloroformmal, végül 2% etanolt tartalmazó kloroformmal végezzük.
A terméket a címben szereplő két izomer keverékeként különítjük el, így 3,4 g (31%) kristályos terméket kapunk, amelynek az olvadáspontja 130-132 ’C. Etil-acetátból való egyszeri átkristályosítással 2,3 g tiszta terméket kapunk, amelynek az olvadáspontja 137-138 ’C.
Elemzési eredmények C,sH2,O3NS2 összegképletre:
számított; C 55,02%, H 6,46%, N 4,28%; talált: C 54,66%, H 6,18%, N 4,25%.
3. példa
Diciklohexil-ammónium-2S- (2R-benzil~3-merkapto-propionil-ammo) ~4-metil~tio-butirát
0,5 g (1,3 mmol) metil-2S-(3-acetiI-tio-2R-benzilpropionil-amino)-4-metil-tio-butirát 1,9 ml 1,2-dimetoxi-etánnal készített oldatát szobahőmérsékleten, nitrogén atmoszférában keverjük. Hozzáadunk 1,3 ml (2,6 mmol) 2n nátrium-hidroxidoldatot, és a keletkező oldatot egy órán át keverjük. A reakció lejátszódását vékonyrétegkromatográfiás vizsgálattal ellenőrizzük az előző példában leírt módon. Ezután az 1,2-dimetoxi-etánt vákuumban eltávolítjuk és a maradék pH-ját 2n sósav-oldattal
2-re állítjuk. A savas oldatot háromszor, 15—15 ml etil-acetáttal extraháljuk, és az egyesített extraktumokat vízmentes magnézium-szulfát fölött megszárítjuk. Az oldat bepárlásával 484 mg nyersterméket kapunk olajszerű anyag alakjában. Ezt éterben diciklohexil-amin-sóvá alakítjuk, így 479 mg (72%) terméket kapunk, amelynek olvadáspontja 152-155 ’C. Izopropanolból való egyszeri átkristályosítással 171 mg tiszta terméket kapunk, olvadáspontja 164 167 ’C.
Elemzési eredmények C,5H21O3N2S C,2H23N összegképletre:
számított: C 63,74%, H 8,72,,, N 5,51%; talált: C 63,51%, H 8,35%, N 5,30%.
4. példa
2S-( 2S-Benzd-3-merkapto~propiond-amino)-4metil-tio-vajsav és diciklohexilamin sója
I g metil-2S-(3-acetil-lio-2S-benzil-propionilamino)-4-metil-tio-butirátot az előző példában leírt módon 939 g címben szereplő savvá alakítunk. A kapott, olajszerü anyagot 20 g szilikagélen (0,07-0,037 mm) kromatografáljuk, az eluálást éterrel végezzük. így 716 mg (84%) tiszta terméket kapunk átlátszó, olajszerü anyag alakjában. Ennek egy 565 mg-os mintáját éterben diciklohexil-amin sóvá alakítva 565 mg terméket kapunk, olvadáspontja 136-141 ’C. Benzolból való egyszeri átkristályosítással 428 mg terméket kapunk; olvadáspont: 140-143 “C.
Elemzési eredmnyek C,5H21O3N2S-C|2H23N őszszegképletre:
számított: C 63,74%, H 8,72%, N 5,51%;
talált: C 63,96%, H 8,58%, N 5,29%.
5. példa
2S-(3-Benzoil-tio-2R-benzil-propionil~atnino)-4~ metil-tio-l-butanol és
2S- (3-benzoil-tio~2S-benzil-propionil-amino)>-4metil tio-l-butanol keveréke
4,44 mg (14,8 mmol) 2-benzil-3-benzoil-tiopropionsav 25,0 ml metilén-kloriddal készített oldatát nitrogén atmoszférában szobahőmérsékleten keverjük. Hozzáadunk 9,3 g (73 mmol) oxalil-kloridot és a keletkező oldatot egy órán át 40 ’C hőmérsékleten melegítjük, ekkor megszűnik a gázfejlődés. A reakcióelegyet lehűtjük, vákuumban bepároljuk és benzollal azeotrop desztinációnak vetjük alá. így a savkloridot kapjuk. Ezt 25,0 ml metilén-kloridban feloldjuk, és 0,5 óra alatt cseppenként hozzáadjuk 2,0 g (14,8 mmol) 2S-amino-4-metil-tio-Ibutanol 50,0 ml metilén-kloriddal és 1,65 g (16,0 mmol) trietil-aminnal készített, 0 ’C hőmérsékletű, kevert oldatához. Az adagolás befejezése után a reakcióelegyet egy órán át szobahőmérsékleten, nitrogén atmoszférában keverjük. A reakció lejátszódását vékonyrétegkromatográfia segítségével ellenőrizzük (szilikagél, az eluálószer 9:1 arányú kloroform-etanol), egy óra múlva a reakció teljessé vált (a termék Rf-értéke 0,55, a kiindulási anyagé 0,40). A reakcióelegyet kétszer 25 ml 2n sósavoldattal, egyszer 25,0 ml vízzel és egyszer 25,0 ml
188 058 telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal mossuk. A szerves fázist vízmentes magnézium-szulfát fölött megszorítjuk és vákuumban betöményítjük. így 5,4 g (87%) terméket kapunk, amelynek az olvadáspontja 95-97 °C. Etil-acetátból való egyszeri átkristályosítással a címben szereplő vegyületek keverékének analitikai mintáját kapjuk; olvadáspont: 104-107 °C.
Elemzési eredmények C22H22O2NS2 összegképletre:
számított: C 63,28%, H 6,52%, N 3,35%; talált: C 63,24%, H 6,32%, N 3,25%.
6. példa
2S- ( 2R-Benzil-3-merkapto-propioniI-amino )-4metil-tio-l-butanol és
2S- ( 2S-benzil-3-merkapto~propionil~amino )-4metil-tio-I-butanol
4,5 g (10,8 mmol), az előző példában leírt módon előállított termék-keverék 50,0 ml vízmentes metanollal készített oldatát szobahőmérsékleten, nitrogén atmoszférában keverjük. Tíz perc alatt részletekben hozzáadunk 0,7 g (12,96 mmol) szilárd nátríum-metilátot. A keletkező oldatot keverjük, és a reakció lejátszódását vékonyrétegkromatográfia segítségével ellenőrizzük (szilikagél, az eluálószer 9:1 arányú kloroform-etanol), egy óra alatt a reakció teljessé vált (a termékek Rf-értéke 0,35, 0,30, a kiindulási anyagé 0,40). Ezután a reakcióelegyet vákuumban bepároljuk, a maradék pH-ját 2n sósav-oldattal 2-re állítjuk és a maradékot háromszor, 25-25 ml etil-acetáttal extraháljuk. Az egyesített extraktumokat vízmentes magnézium-szulfát fölött megszárítjuk és vákuumban bepároljuk. így 4,98 g nyerstermék keveréket kapunk olajszerű anyag alakjában. Ezt 150 g szilikagélen (0,07-0,037 mm) kromatografáljuk, az eluálószer kloroform, így a két izomert kapjuk: 0,564 g (16%) 2S-(2Rbenzil-3-merkapto-propionil-amino)-4-metil-tio-lbutanolt színtelen kristályok alakjában, olvadáspontja éter és petroléter elegyéből végzett átkristályosítás után 118-120 °C, elemzési eredmények C,5H23O2NS2 összegképletre:
számított: C 57,47%, H 7,40%, N 4,47%; talált: C 57,48%, H 7,42%, N 4,52%;
valamint 0,6 g (17%) 2S-(2S-benzil-3-merkaptopropionil-amino)-4-metil-tio- l-butanolt, szintén színtelen kristályok alakjában, olvadáspontja éter és hexán elegyéből végzett átkristályosítás után 67-69 °C, elemzési eredmények C15H23O2NS2 összegképletre:
számított: C 57,47%, H 7,40%, N 4,47%; talált: C 57,'43%, H 7,20%, N 4,42%.
7. példa
2S-[3-Benzoil-tio-2R-(p-klór-benzil)~propionilamino]-4-metil-tio-l-butanol és 2S-[ 3-benzoil-tio-2S~(p-klór-benzil)-propionil· amino]-4-metil-tio-l-butanol keveréke
6,34 g (18,9 mmol) 3-benzoil-2-(p-klór-benzil)propionsavat és 6,5 g (4,5 ml, 51,6 mmol) oxalilklorídot 1 órán át melegítünk 40 °C hőmérsékleten 40 ml metilén-kloridban. Ezután a reakcióelegyet lehűtjük, szárazra pároljuk és a maradékot benzollal azeotrop desztillációnak vetjük alá, így a megfelelő savkloridot kapjuk. 2,56 g (18,9 mmol) 2Samino-4-merkapto-butanolt és 2,76 ml (19,8 mmol) trietil-amint 50 ml metilén-kloridban összekeverünk, és az oldatot 0 °C-ra lehűtjük. A fenti savkloridot 10 ml metilén-kloridban feloldjuk és cseppenként hozzáadjuk a lehűtött oldathoz. A reakcióelegyet szobahőmérsékletre melegítjük, 16 órán át keverjük, majd egymást követően kétszer 25 ml 2n sósav-oldattal, 25 ml vízzel és 25 ml telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfát fölött megszárítjuk, leszűrjük, szárazra pároljuk és a maradékot éterből kristályosítjuk. így 6,69 g terméket kapunk, amely a címben szereplő izomerek keveréke. Olvadáspont: 116-121 °C, IR-spektrum (KBr): 1645, 1659 cmAz anyalúg bepárlásával további 1,6 g, kevésbé tiszta terméket kapunk.
8. példa
2S-[ 2R-(p-Klör-benzil) -3-merkapto-propionilaminoJ-4-metil-tio-I-butanol és 2S- [ 2S- (p-klór-benzil) -3-merkapto-propionilamino J-4-metil-tio-l-butanol
6,67 g (14,76 mmol), az előző példában előállított izomerkeveréket a 6. példában leírt módon szolvolizálunk. így 6,27 g terméket kapunk, amely a címben szereplő izomerek keveréke. A címben elsőként megnevezett izomer (2,0 g) közvetlenül kikristályosodik, amikor a terméket éterben felvesszük. Olvadáspont: 152-154 °C. Etil-acetátból való átkristályosítással 1,2 g terméket (olvadáspont: 154 155 °C) és egy második, 0,37 g-os mennyiséget kapunk. Elemzési eredmények C22H26O3C1NS2 összegképletre:
számított: C 51,78%, H 6,37%, N 4,03%; talált: C 52,34%, H 6,13%, N 4,01'',,.
Az első izomer kezdeti kristályosodásakor keletkező éteres anyalúgot szárazra pároljuk (4,2 g) és nagynyomású folyadékkromatográfiával 450 kPa nyomáson 25 * 1000 mm-es Brinkmann oszlopon kromatografáljuk, az eluálószer kloroform. A második izomert tartalmazó frakciókat összegyűjtjük és szárazra pároljuk. Éterből való kristályosítással 0,5 g, a címben másodikként megnevezett izomert kapunk, olvadáspont: 89-91 °C. Etil-acetát és hexán elegyéből végzett átkristályosítással 354 mg terméket (olvadáspont: 90 92 °C') és egy további 145 mg-os mennyiséget kapunk.
Elemzési eredmények C22H2fiO3CINS2 összegképletre:
számított·. C 51,78'% H 6,37%. N 4.03 : talált: C 52,06,,, 116,25%. N 4.0?%
188 058
9. példa
2S-[ 3-Benzoil-tio-2R- (p-metoxi-benzil) -propionilaminoJ-4-metil-tio-l-butanol és 2S-[ 3-benzoil-tio-2S- (p-metoxi-benzil) -propionilamino J-4-metil-tio-l-butanol keveréke
6,6 g (0,02 mól) 3-benzoil-tio-2-(p-metoxibenzil)-propíonsavat 20 ml metilén-kloridban feloldunk. Hozzáadunk 4,8 ml (0,055 mól) oxalil-kloridot és az elegyet 1 órán át 40 ’C hőmérsékleten melegítjük. A keletkező savkloridot bepárlással, majd a kapott, olajszerű anyag benzollal végzett azeotrop desztillálásával különítjük el. Ezután a savkloridot 10 ml metilén-kloridban újra feloldjuk és cseppenként hozzáadjuk 2,7 g (0,02 mól) 2Samino-4-metil-tio-l-butanol és 3,0 ml (0,0215 mól) trietil-amin 30 ml metilén-kloriddal készített, hideg (10 ’C hőmérsékletű) oldatához. A reakcióelegyet 16 órán át szobahőmérsékleten keverjük, majd egymást követően 25-25 ml n sósav-oldattal, vízzel és telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfátfölött megszárítjuk, leszűrjük és bepároljuk. így 7,1 g nyersterméket kapunk, ezt nagynyomású folyadékkromatográfiával tisztítjuk (25 x 1000 mm-es szilikagél oszlop, 685 kPa), az eluálószer 10% etanolt tartalmazó kloroform. így 4,3 g terméket kapunk, amely a címben szereplő vegyületek keveréke. Rf = 0,16 (éter); olvadáspont: 88-92 ’C. Az eljárást megismételve, azonban a nyersterméket hexánnal triturálva alacsonyabb a kitermelés (1,88 g termék, olvadáspont: 84-87 ’C).
10. példa
2S-f 3-Merkapto-2S- (p-metoxi-benzil) -propionilamino J-4-metil-tio-l-butanol és 2S-f 3-merkapto-2R- (p-metoxi-benzil) -propionilamino J-4-metil-tio-l-butanol
5,69 g (12,7 mmol), az előző példában kapott izomerkeveréket a 6. példában leírt módon szolvolizálunk, így a bepárlás után 5,9 g nyersterméket kapunk. Ezt szilikagélen nagynyomású folyadékkromatográfiával választjuk szét (Brinkmann szilikagél, 0,07-0,037 mm, 25 x 1000 mm-es oszlop), az eluálószer kloroform, így a címben szereplő izomereket kapjuk. így a kevésbé poláris, elsőként megnevezett izomer 1,2 g súlyú tiszta frakcióit (viasz; m/e: 342; Rf = 0,42 19:1 arányú kloroformetanollal), vegyes frakciókat (0,4 g) és a polárisabb, másodikként megnevezett izomer 1,2 g súlyú frakcióit kapjuk (Rf = 0,25 19:1 arányú kloroformetanollal; olvadáspont: 130-134 ’C). A második izomert etil-acetátból átkristályosítva 162 mg terméket kapunk; olvadáspont: 138-140 ’C.
Elemzési eredmények CieH2SNO3S2 összegképletre:
számított:
C 55,95%, H 7,34%, N 4,08%, m/e 343; talált:
C 56,16%, H 6,89%, N 4,08%, m/e 343.
II. példa p-Klór-fenil-metilén-malonsav g (0,192 mól) elporított malonsavat nitrogén atmoszférában összekeverünk 15 g (0,192 mól) acetil-kloriddal és az elegyet olaj fürdőn 65 °C-ra melegítjük. Hozzáadunk 21,6 g (0,153 mól) p-klórbenzaldehidet, és az elegyet 80 °C-ra melegítjük. Sárgaszinű, lassan forró oldat keletkezik, majd nagymennyiségű csapadék válik le. Az elegyet lehűtjük, a terméket szűréssel kinyerjük, vízben újra szuszpendáljuk, 5 percen át keverjük és újra leszűrjük, így 21,1 g (61%) címben szereplő vegyületet kapunk; olvadáspont: 215 ’C (bomlás).
12. példa p-Metoxi-fenil-metilén-malonsav g (0,154 mól) p-metoxi-benzaldehidet az előző példában leírt módon 10,0 g (58%) címben szereplő vegyületté alakítunk.
13. példa p-Klór-benzil-malonsav
71,1 g p-klór-fenil-metilén-malonsavat 600 ml etil-acetátban 3 g 10%-os, aktív szénre felvitt palládium katalizátor jelenlétében Paar-bombában 343 kPa túlnyomáson addig hidrogénezünk, amíg körülbelül 1 egyenértéknyi hidrogént fel nem vett. Ezután a katalizátort kiszűrjük, és a szűrletet vákuumban szárazra pároljuk. A maradékot hexánnal triturálva 69 g (90%) címben szereplő vegyületet kapunk.
14. példa p-Metoxi-ben:il-malonsav g, a 12. példában előállított vegyületet az előző példában leírt módon hidrogénezünk 1 g 50%-os, aktív szénre felvitt palládium katalizátor fölött, 325 ml etil-acetátban. 9,8 g címben szereplő vegyületet kapunk.
15. példa
2- (p-Klör-benzil) -akrilsav g (0,153 mól), a 13. példában előállított vegyületet 20 ml vízzel összekeverünk, jégfürdőben tovább keverjük, majd cseppenként 25%-os vizes dimetil-amin-oldatot adunk hozzá 7,5 pH-érték eléréséig. Ezután további 35 g malonsav-származékot adunk az elegyhez és oldódásig megfelelő mehnyiségű vizet. Ezután beadagolunk 35 ml 36%os vizes formaldehid-oldatot, az oldatot keverés közben hagyjuk fokozatosan szobahőmérsékletre melegedni, és 17 órán át tovább keverjük. A dimetilamino-metilezett közbenső terméket kiszűrjük és leszívatással részlegesen megszárítjuk (nedves súlya 108 g). Ezt 500 ml vízzel összekeverjük, az elegyet 2 órán át gőzfürdőn melegítjük, eközben széndioxid fejlődik. Ezután a reakcióelegyet lehűtjük, pH-ját 6n sósav-oldattal 2,0-ra állítjuk, és a kivált terméket leszűrjük. Hozam: 35,3 g; olvadáspont: 95-96 ’C.
188 058
16. példa
2- (p-Metoxi-benzil) -akrilsav g (0,111 mól), a 14. példában előállított terméket vízzel (25 ml) összekeverünk, és az elegy pH-ját 25%-os vizes dimetil-aminnal 7,3-ra állítjuk. Ezután az oldatot acetonos jégfürdőben lehűtjük, további 25 g malonsav-származékot adunk hozzá és az elegyet a teljes oldódásig keverjük. Hozzáadunk 35 ml 36%-os vizes formaldehid-oldatot, az elegyet rövid ideig acetonos jégfürdőben keverjük, majd szobahőmérsékletre melegítjük. A kivált terméket # leszűrjük. Hozam: 21 g, kitermelés: 49%.
i 17. példa
3-Benzoil~tio~2~(p-klór-benzil)-propionsav
3,93 g (22 mmol) 2-(p-klór-benzil)-akrilsav és 2,6 ml (20 mmol) tiobenzoesav 40 ml metilén-kloriddal készített oldatát 16 órán át forraljuk visszafolyató hűtő alatt. Ezután a reakcióelegyet szárazra pároljuk, és a terméket hexánból kristályosítjuk (4,5 g). További termékmennyiséget kapunk, ha a hexános anyalúgot bepároljuk és a maradékot (7,1 g) 200 g szilikagélen (0,07-0,037 mm) kromatografáljuk, eluálószerként kloroformot használva. Hozam: 1,8 g; olvadáspont: 111-114 °C.
18. példa
3-Benzoil~tio-2- (p-metoxi-benzil) -propionsav
3,84 g (20 mmol) 2-(p-metoxi-benzil)-akrilsavat a 17. példában leírt módon tiobenzoesavval reagáltatunk. így lényegében azonos kitermeléssel kapjuk a címben szereplő vegyületet. Hozam: 6,61 g; Rférték = 0,48 (éterben).
19. példa
A 3-benzoil-tio-2-benzil-propionsav optikai rezolválása g racém 3-benzoil-tio-2-benzil-propionsavat 150 ml éterben feloldunk, és lassan hozzáadjuk 4,24 g (35 mmol) d-( + )-a-metil-benzil-aminhoz, így 14 g sót kapunk, [a]°89 = +3,46° (c = 1, kloroform). Metilén-klorid és hexán elegyéből kétszer átkristályosítva 3 g sót kapunk, amely többségében 2(S) izomert tartalmaz, [a]^ = -21,2° (c = 1, kloroform). Izopropilalkoholból tovább kristályosítva a » 2(S) izomer sójának 1,56 g-ját kapjuk (körülbelül
90% 2(S) izomer); [α]θ89 = -25° (c = 1, kloroform); olvadáspont: 131-133 °C. A szabad savat i (körülbelül 90% 2(S) izomer) vízben való feloldással, 2n sósav-oldat hozzáadásával és a termék etilacetátos extrahálásával szabadítjuk fel. Magnézium-szulfát felett szárítva és betöményítve színtelen kristályok alakjában kapjuk a szabad 2(S) savat; olvadáspont: 64-67 °C; [a]”9 = -36,39° (c = 1, kloroform).
L-Metioninollal összekapcsolva és a védőcsoportokat eltávolítva túlnyomórészt a 6. példában leírt 2S-(2S-benzil-3-merkapto-propionil-amino)4-metil-tio-l-butanolt kapjuk.

Claims (2)

  1. 5 Szabadalmi igénypontok
    1. Eljárás az (I), (II), (III) és (IV) (általános) képletű vegyületek valamint a (III) és (IV) képletű vegyületek gyógyászatilag elfogadható sóinak az
    10 előállítására - a képletekben
    X hidrogénatomot, 1-3 szénatomos alkoxicsoportot, fluor-, klór-, brómatomot vagy trifluormetil-csoportot jelent, R hidrogénatomot képvisel, n értéke 1, 2, 3 vagy 4 és R1 1-3 szénatomos alkil15 csoportot jelent -, azzal jellemezve, hogy
    a) egy (V), (VI), (VII) vagy (VIII) általános képletű vegyületet - a képletekben X, R, n és R' a fenti jelentésű,
    Q hidrolízissel szelektíven eltávolítható kén20 védőcsoportot és R2 hidrolízissel szelektíven eltávolítható sav-védőcsoportot jelent - hidrolizálunk, vagy
    b) egy (IX) vagy egy (X) általános képletű diasztereo-izomer keverék diasztereoizomerjeit elvá25 lasztjuk, a képletekben X, R, n és R1 a fenti jelentésű, vagy
    c) egy (XI) vagy egy (XII) általános képletű diasztereoizomer keveréket hidrolizálunk - a képletekben X, R, n, R1, Q és R2 a fenti jelentésű - és
    30 a diasztereoizomerek így kapott keverékeiből elkülönítjük a diasztereoizomereket, vagy
    d) egy (XI) vagy (XII) általános képletű diasztereoizomer keverékben elválasztjuk a diasztereoizomereket, majd az elválasztott diasztereoizomereket
    35 hidrolizáljuk, vagy
    e) egy (XIII) általános képletű sav aktív származékát egy (XIV) általános képletű vegyülettel vagy egy (ΧΙΙΓ) általános képletű vegyületet egy (XV) általános képletű vegyülettel kapcsoljuk - a képle40 tekben X, R, n, R1, Q és R2 a fenti jelentésű - és vagy elválasztjuk a keletkező diasztereoizomereket, majd hidrolízist végzünk, vagy hidrolízist végzünk, majd elválasztjuk a keletkező diasztereoizomereket, vagy
    45 f) egy (XVI) vagy (XVII) általános képletű sav aktív származékát - ahol Q és X a fenti jelentésű - egy (XIV) általános képletű vegyülettel vagy egy (XVIII) vagy (XIX) általános képletű sav aktív származékát egy (XV) általános képletű vegyülettel 50 kapcsoljuk, és a keletkező közbenső terméket hidrolizáljuk, és kívánt esetben
    g) a kapott (III) vagy (IV) képletű vegyületet gyógyászatilag elfogadható sójává alakítjuk.
  2. 2. Eljárás gyógyászati készítmények előállítására, azzal jellemezve, hogy valamely, az 1. igénypont szerinti eljárással előállított (1), (II), (III) vagy (IV) (általános) képletű vegyületet - a képletekben X, R, nésR1 az 1. igénypontban megadott jelentésű vagy egy (III) vagy (IV) képletű vegyület gyógyáθθ szatilag elfogadható sóját a gyógyszerkészítésben szokásos módon, hordozó- és/vagy egyéb segédanyaggal összekeverve gyógyászati készítménnyé elkészítjük.
HU821506A 1981-05-18 1982-05-13 Process for preparing chyralic benzyl-mercapto-propionil-amino derivatives HU188058B (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
US06/264,752 US4329495A (en) 1981-05-18 1981-05-18 Enkephalinase enzyme inhibiting compounds

Publications (1)

Publication Number Publication Date
HU188058B true HU188058B (en) 1986-03-28

Family

ID=23007448

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU821506A HU188058B (en) 1981-05-18 1982-05-13 Process for preparing chyralic benzyl-mercapto-propionil-amino derivatives

Country Status (24)

Country Link
US (1) US4329495A (hu)
EP (1) EP0066956B1 (hu)
JP (1) JPS57193450A (hu)
KR (1) KR860001549B1 (hu)
AR (1) AR231279A1 (hu)
AT (1) ATE8881T1 (hu)
AU (1) AU529511B2 (hu)
CA (1) CA1179368A (hu)
DE (1) DE3260531D1 (hu)
DK (1) DK160711B (hu)
ES (2) ES512278A0 (hu)
FI (1) FI76555C (hu)
GR (1) GR75496B (hu)
HU (1) HU188058B (hu)
IE (1) IE53226B1 (hu)
IL (1) IL65799A (hu)
IN (1) IN158365B (hu)
NO (1) NO153768C (hu)
NZ (1) NZ200639A (hu)
PH (1) PH18206A (hu)
PL (1) PL138043B1 (hu)
PT (1) PT74913B (hu)
YU (1) YU42468B (hu)
ZA (1) ZA823386B (hu)

Families Citing this family (21)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US4432972A (en) * 1981-08-03 1984-02-21 E. R. Squibb & Sons, Inc. Phosphonamidate compounds
US4474799A (en) * 1981-10-09 1984-10-02 E. R. Squibb & Sons, Inc. Enkephalinase inhibitors
US4401677A (en) * 1981-10-09 1983-08-30 E. R. Squibb & Sons, Inc. Enkephalinase inhibitors
US4474795A (en) * 1981-10-09 1984-10-02 E. R. Squibb & Sons, Inc. Enkephalinase inhibitors
JPS58140065A (ja) * 1982-02-10 1983-08-19 Meito Sangyo Kk メルカプトベンジル脂肪酸誘導体類及びその製法
FR2540498B1 (fr) * 1983-02-07 1986-02-14 Roussel Uclaf Nouveaux medicaments derives d'amides d'acide mercaptoacetique et de l'acide 3-mercaptopropionique et les compositions pharmaceutiques les renfermant
FR2540495B1 (fr) * 1983-02-07 1986-02-14 Roussel Uclaf Nouveaux derives de o-mercaptopropanamide et de ses homologues, leur procede de preparation, leur application comme medicaments, les compositions les renfermant et les nouveaux intermediaires obtenus
FR2556721B1 (fr) * 1983-12-14 1986-05-16 Roussel Uclaf Nouveaux derives de o-mercaptopropanamide d'o amino-acides, leur procede de preparation, leur application comme medicaments et les compositions les renfermant
FR2559770B1 (fr) * 1984-02-20 1986-10-24 Roussel Uclaf Nouveaux derives de n-alkyl-o-mercaptopropanamide, leurs procedes de preparation, leur application comme medicaments, les compositions les renfermant et les nouveaux intermediaires obtenus
US4801609B1 (en) * 1987-03-27 1993-11-09 Mercapto-acylamino acid antihypertensives
EP0254032A3 (en) * 1986-06-20 1990-09-05 Schering Corporation Neutral metalloendopeptidase inhibitors in the treatment of hypertension
US4929641B1 (en) * 1988-05-11 1994-08-30 Schering Corp Mercapto-acylamino acid antihypertensives
EP0566157A1 (en) 1986-06-20 1993-10-20 Schering Corporation Neutral metalloendopeptidase inhibitors in the treatment of hypertension
US5262436A (en) * 1987-03-27 1993-11-16 Schering Corporation Acylamino acid antihypertensives in the treatment of congestive heart failure
EP0355784A1 (en) * 1988-08-24 1990-02-28 Schering Corporation Mercapto-acylamino acid antihypertensives
US4879309A (en) * 1988-09-27 1989-11-07 Schering Corporation Mercapto-acylamino acids as antihypertensives
ZA902661B (en) * 1989-04-10 1991-01-30 Schering Corp Mercapto-acyl amino acids
FR2652087B1 (fr) * 1989-09-15 1993-10-15 Bioprojet Ste Civile Derives d'amino-acides, leur procede de preparation et leurs applications therapeutiques.
US5599951A (en) * 1989-09-15 1997-02-04 Societe Civile Bioprojet Amino acid derivatives, the process for their preparation and their applications to therapy
AU7168091A (en) * 1989-12-22 1991-07-24 Schering Corporation Mercaptocycloacyl aminoacid endopeptidase inhibitors
PT97669A (pt) * 1990-05-17 1992-02-28 Schering Corp Processo para a preparacao de derivados dissulfureto de mercaptoacilamino-acidos

Family Cites Families (4)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US4046889A (en) * 1976-02-13 1977-09-06 E. R. Squibb & Sons, Inc. Azetidine-2-carboxylic acid derivatives
US4053651A (en) * 1976-05-10 1977-10-11 E. R. Squibb & Sons, Inc. Compounds and method for alleviating angiotensin related hypertension
JPS56158746A (en) * 1980-04-11 1981-12-07 Wellcome Found Pharmaceutical amide
FR2480747A1 (fr) * 1980-04-17 1981-10-23 Roques Bernard Derives d'acides amines et leur application therapeutique

Also Published As

Publication number Publication date
CA1179368A (en) 1984-12-11
DK160711B (da) 1991-04-08
YU104282A (en) 1985-06-30
IE53226B1 (en) 1988-09-14
ZA823386B (en) 1983-03-30
FI821736A0 (fi) 1982-05-17
NO153768C (no) 1986-05-21
KR830010063A (ko) 1983-12-24
PT74913A (en) 1982-06-01
ES8403107A1 (es) 1984-03-01
ES8306719A1 (es) 1983-06-01
IE821168L (en) 1982-11-18
ATE8881T1 (de) 1984-08-15
AR231279A1 (es) 1984-10-31
NO153768B (no) 1986-02-10
JPS57193450A (en) 1982-11-27
EP0066956A1 (en) 1982-12-15
NZ200639A (en) 1985-08-30
US4329495A (en) 1982-05-11
IN158365B (hu) 1986-11-01
AU8375982A (en) 1982-11-25
FI76555C (fi) 1988-11-10
GR75496B (hu) 1984-07-24
KR860001549B1 (ko) 1986-10-04
NO821595L (no) 1982-11-19
ES512278A0 (es) 1983-06-01
DE3260531D1 (en) 1984-09-13
YU42468B (en) 1988-08-31
EP0066956B1 (en) 1984-08-08
PH18206A (en) 1985-04-25
PL236425A1 (en) 1983-08-01
IL65799A0 (en) 1982-08-31
IL65799A (en) 1985-12-31
JPS637542B2 (hu) 1988-02-17
ES519668A0 (es) 1984-03-01
PL138043B1 (en) 1986-08-30
AU529511B2 (en) 1983-06-09
FI76555B (fi) 1988-07-29
PT74913B (en) 1985-05-16
DK221182A (da) 1982-11-19

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU188058B (en) Process for preparing chyralic benzyl-mercapto-propionil-amino derivatives
US4294832A (en) Tetrahydroisoquinoline compounds and a pharmaceutical composition thereof
JP2529172B2 (ja) アミノ酸から誘導される新規な光学異性体と、その製造方法と、その医薬への応用
US5801274A (en) N- mercaptoacyl(amino acid or peptide)! compounds and S-lipophilic aliphatic carbonyl derivatives thereof as antihypertensives
DE3881489T2 (de) Peptide mit collagenase hemmender wirkung.
EP0031104B1 (en) Thiazolidine compounds, processes for their preparation and pharmaceutical compositions containing them
JPH05310664A (ja) ビアリール置換４−アミノ酪酸アミド
EP0274453A2 (fr) Nouveaux composés à activité d&#39;inhibiteurs de collagénase, procédé pour les préparer et compositions pharmaceutiques contenant ces composés
US4937243A (en) Thiol carboxylic acid derivatives and their use as colagenase inhibitors
IE51918B1 (en) Bicyclic compounds their production and use
EP1009750B1 (fr) Nouveaux derives d&#39;(alpha-aminophosphino)peptides, leur procede de preparation et leurs applications therapeutiques
US4500467A (en) Benzoylthio compounds, their preparation and their use as drugs
JPH04210966A (ja) 新規化合物、その製法及びそれを含む医薬組成物
EP0322184B1 (en) N-(2-alkyl-3-mercapto-1,5-di-oxoalkyl)glycinamide derivatives and their use as collagenase inhibitors
US4134991A (en) Derivatives of 2-(3-phenyl-2-aminopropionyloxy)-acetic acid
EP0262053A2 (fr) Nouveaux dérivés d&#39;amino-acides, leur procédé de préparation et compositions pharmaceutiques les contenant
US4840936A (en) Pharmaceutically useful derivatives of thiazolidine-4-carboxylic acid
US4285935A (en) Dehydropeptide compounds, their production and their medical use
EP0434560B1 (fr) Nouveaux dérivés d&#39;amino-acides substitués, leur procédé de préparation et les compositions pharmaceutiques qui les contiennent
HU198294B (en) Process for producing butenoic acid amides and pharmaceutical compositions comprising such active ingredient
FR2801591A1 (fr) Derives macrocycliques de l&#39;acide hydroxamique, leur preparation et les compositions qui les contiennent
EP0061745A1 (en) Tetrahydroisoquinoline compounds, processes for preparation thereof and pharmaceutical composition containing them
EP0008657A1 (en) Alpha-vinyl-alpha-aminoacids and their esters and pharmaceutical compositions containing them
JPH01110695A (ja) アミノ酸誘導体その製造方法及び血圧降下剤
BE875365A (fr) Acides 4-thiazolidine-carboxyliques a activite antihypertensive

Legal Events

Date Code Title Description
HU90 Patent valid on 900628
HMM4 Cancellation of final prot. due to non-payment of fee