HU186743B - Herbicide compositions containing alkane-carboxylic acid derivatives and process for preparing the active substances - Google Patents

Herbicide compositions containing alkane-carboxylic acid derivatives and process for preparing the active substances Download PDF

Info

Publication number
HU186743B
HU186743B HU802117A HU211780A HU186743B HU 186743 B HU186743 B HU 186743B HU 802117 A HU802117 A HU 802117A HU 211780 A HU211780 A HU 211780A HU 186743 B HU186743 B HU 186743B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
formula
alkyl
methyl
compounds
amino
Prior art date
Application number
HU802117A
Other languages
English (en)
Inventor
Alexander Serban
Graeme J Farquharson
Jock Lydiate
Grahem J Bird
Original Assignee
Ici Australia Ltd
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Ici Australia Ltd filed Critical Ici Australia Ltd
Publication of HU186743B publication Critical patent/HU186743B/hu

Links

Classifications

    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07D—HETEROCYCLIC COMPOUNDS
    • C07D253/00—Heterocyclic compounds containing six-membered rings having three nitrogen atoms as the only ring hetero atoms, not provided for by group C07D251/00
    • C07D253/08—Heterocyclic compounds containing six-membered rings having three nitrogen atoms as the only ring hetero atoms, not provided for by group C07D251/00 condensed with carbocyclic rings or ring systems
    • C07D253/10—Condensed 1,2,4-triazines; Hydrogenated condensed 1,2,4-triazines
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A01—AGRICULTURE; FORESTRY; ANIMAL HUSBANDRY; HUNTING; TRAPPING; FISHING
    • A01N—PRESERVATION OF BODIES OF HUMANS OR ANIMALS OR PLANTS OR PARTS THEREOF; BIOCIDES, e.g. AS DISINFECTANTS, AS PESTICIDES OR AS HERBICIDES; PEST REPELLANTS OR ATTRACTANTS; PLANT GROWTH REGULATORS
    • A01N43/00—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing heterocyclic compounds
    • A01N43/64—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing heterocyclic compounds having rings with three nitrogen atoms as the only ring hetero atoms
    • A01N43/707—1,2,3- or 1,2,4-triazines; Hydrogenated 1,2,3- or 1,2,4-triazines

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Agronomy & Crop Science (AREA)
  • Pest Control & Pesticides (AREA)
  • Plant Pathology (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Dentistry (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • Wood Science & Technology (AREA)
  • Zoology (AREA)
  • Environmental Sciences (AREA)
  • Agricultural Chemicals And Associated Chemicals (AREA)
  • Heterocyclic Carbon Compounds Containing A Hetero Ring Having Nitrogen And Oxygen As The Only Ring Hetero Atoms (AREA)
  • Plural Heterocyclic Compounds (AREA)
  • Organic Low-Molecular-Weight Compounds And Preparation Thereof (AREA)

Description

Λ találmány tárgya eljárás az (1) általános képletű új alkánkarbonsav-származékok és optikailag aktív izomerjeik előállítására — a képletben
B hidrogénatomot, halogénatomot, 1-4 szénatomos alkilcsoportot, 1—4 szénatomos halogén-alkil-csoportot vagy 1—4 szénatomos alkoxicsoportot jelent,
D és U egymástól függetlenül hidrogénatomot vagy halogénatomot jelent, k és 1 értéke nulla vagy egy, azonban k és 1 összege csak nulla vagy egy lehet,
R1 hidrogénatomot, 1-6 szénatomos alkilcsoportot,
2— 6 szénatomos alkinilcsoportot, benzilcsoportot, ciano-nretil-csoportot vagy (1—4 szénatomos alkoxi)-karbonil-metil-csoportot jelent,
R2 hidrogénatomot, 1—4 szénatomos alkilcsoportot vagy (1-4 szénatomos alkoxi)-!—4 szénatomos alkilcsoportot jelent,
R3 hidrogénatomot vagy 1—4 szénatomos alkilcsoportot jelent, és
G jelentése hidroxilcsoport, 1—6 szénatomos alkoxicsoport, 3—6 szénatomos alkenil-oxi-csoport,
3— 10 szénatomos alkinil-oxi-csoport, 1—6 szénatomos alkil-tio-csoport, 1-3 halogénatommal vagy egy N,N-di-(l-4 szénatomos alkil)-amino-csoporttal szubsztituált 1—6 szénatomos alkoxicsoport, —OM általános képletű csoport, amelyben M alkálifém- vagy alkáliföldfém-kationt jelent, —O—N=R10 általános képletű csoport, amelyben R10 1—6 szénatomos alkilidéncsoportot jelent, vagy —NHR5 általános képletű csoport, amelyben R5 egy halogénatommal vagy hidroxiicsoporttal szubsztituált 1—6 szénatomos alkilcsoportot jelent.
Az (I) általános képletű vegyületek előnyös csoportját alkotják, azok a származékok, amelyek képletében B halogénatomot vagy 1—4 szénatomos halogcn-aikil-csoportot jelent,
D és 11 egymástól függetlenül hidrogénatomot vagy halogénalomot jelent, k és 1 értéke nulla vagy egy, azonban k és 1 összege csak nulla vagy egy lehet,
R1, R2 és R3 egymástól függetlenül hidrogénatomot vagy 1—4 szénatomos alkilcsoportot jelent, és
G jelentése hidroxilcsoport, 1—6 szénatomos alkoxicsoport, 3—6 szénatomos alkenil-oxi-csoport,
3-6 szénatomos alkinil-oxi-csoport, 1-6 szénato10 mos alkil-tio-csoport vagy -OM általános képletű csoport, amelyben M alkálifém kationt jelent.
Az (1) általános képletű vegyületek különösen előnyös csoportját alkotják azok a származékok, amelyekben a fenilgyűrű I-es és 4-es helyzetéhez kapcsolódnak az oldaliáncok. Ezek a vegyületek a (II) általános képletnek felelnek meg. A (II) általános képletű vegyületek közül kiemelkedően előnyösek azok a származékok, amelyek képletében
D, U és R3 hidrogénatomot jelent,
B halogénatomot (célszerűen brómatomot vagy klóratomot) vagy trifluor-metil-csoportot jelent,
R1 és R2 1-4 szénatomos alkilcsoportot, célszerűen me· Élcsoportot jelent, k és 1 értéke nulla vagy egy, azonban k és 1 összege csak nulla vagy egy lehet, és
G jelentése hidroxilcsoport, 1—6 szénatomos alkoxicsoport, 3-6 szénatomos alkenil-oxi-csoport (célszerűen allil-oxi-csoport), 3—6 szénatomos alkinil-oxi-csoport (célszerűen propargil-oxi-csoport),l-6 szénatomos alkil-tio-csoport vagy -OM általános képletű csoport, amelyben M alkálifém kationt, célszerűen nátrium iont jelent.
A különösen előnyös (I) általános képletű vegyületek közül az (1)-(7) képletű vegyületeket említjük meg.
Az (1) általános képletű vegyületek további képviselőit az I—IV. táblázatban soroljuk fel.
I. táblázat (Illa) általános képletű vegyületek
Vegyület száma B, D k 1 R' u G
1. 7-Cl 1 0 ch3 H CH3O
2. 7-Cl I 0 H H ch3o
3. 7-Cl 0 0 CH3 H ch3o
12. 7-Cl 0 0 H H ch3o
13. H 1 0 ch3 H c2hso
14. 7-CH3 1 0 ch3 H c2h5o
15. 7-F 1 0 ch3 H c2h5o
16. 7-CH3O 1 0 ch3 H c2h5o
17. 7—Br 1 0 ch3 H c2hso
18. 7-Cl 1 0 CIÍ3 li c2h5o
19. 7-CE3 1 0 ellj 11 Cj Hs O
20. 7-F 0 0 ch3 H C2H5O
21. ' 7-Cl 0 0 ch3 H C2HsO
22. 6-C1 1 0 ch3 H c2hso
23. 6-C1 0 0 ch3 H c2h5o
24. 7-Cl 0 0 n-C4H9 H c2h5o
25. 7-Cl 0 0 czHs H C2Hs0
26. 7-Cl 0 0 C6HsCH2 H c2hso
Az I. táblázat folytatása
Vegyület száma ' B, D k 1 R* u G
27. 7—CH3 0 0 CH3 H c2h5o
28. 7-Cl 0 0 ch3 H HO
29. 7-Br 0 0 ch3 H C2I'15O
30. 7-Cl 0 0 ch2c=ch H C2HsO
31. 7—Cl 0 0 ch2cooch3 H c2hso
32. 7-Cl 0 0 CHíCN H c2h5o
33. 7-Cl 0 0 ch3 H (CH3)2CHCI12O
34. 7-Cl 0 0 ch3 H í-C3H,0
35. 7-Cl 0 0 ch3 H n—C4 H9 0
36. 7-Cl 0 0 ch3 11 n—C3H7O
37. 7-Cl 0 0 cn3 11 NaO
38. 7-Cl 0 0 ch3 H CH2=CHCH2O
39. 7 -Cl 0 0 ch3 H ch^cch2o
40. 7-Cl 1 0 ch3 H n—C3H7O
41. 7-Cl 1 0 ch3 H í-C3H7O
42. 7-Cl 1 0 ch3 H n-C4H90
43. 7-Cl 1 0 ch3 H (CH3)2CHCH2O
44. 7-Cl 1 0 ch3 H HO
45. 7—Cl 1 0 ch3 H NaO
46. 7-Cl 1 0 ch3 H CH2=CHCH2O
47. 7-Cl 1 0 ch3 H CH=CCH2 0
48. 7-CF3 0 0 ch3 H
<j?H3
49. 7—Cl 1 0 ch3 11 CH=C-^ - 0
C2H5
50. 7—Cl 1 0 ch3 H (CH3)2C=N-O
51. 7-Cl 1 0 ch3 H (CH3)2NCH2CH2O
52. 7-Cl 1 0 ch3 H HOCH2C(CH3)2NH
53. 7-Cl 1 0 ch3 H C1CH2C(CH3)2NH
58. 7-C1 1 0 C2Hs H c2h5o
59. 7—Cl 0 1 ch3 H ch3o
60. 7-Cl 1 0 ch3 H n—C4H9S
61. 7-Cl I 0 H Ci c2h5o
62. 7-C2HS 1 0 ch3 11 c2hso
63. 7-C2Hs 0 0 ch3 H c2h5o
64. 7-Cl 0 1 H H c2h5o
65. 7—Cl 0 0 H H c2h5o
66. 7-Cl 0 1 CHj H c2h5o
67. 7-CH3 0 0 H H c2 h5 0
68. 7-CH, 0 0 C21F H C2H50
69. 7—Cl 0 1 ch3 H HO
70. 7-Cl 0 1 ch3 H n-C4H9S
71. 7-C1 0 0 ch3 H n-C4 H9 S
72. 7-Cl 1 0 ch3 H C12CHCH2O
73. 7—Cl 1 0 n—C3 H7 H C2 Hs 0
85. 7—Cl 1 ű H H c2H5o
III. táblázat (lile) általános képletű vegyületek
Vegyület száma B, D k R' G
74. 7-Cl 1 H C2H5O
75. 7—Cl 1 CH3 c2h5o
II. táblázat (I/IbJ általános képletű vegyületek
Vegyület száma B.D k R’ G
54. 7—Cl í H c2h5o
55. 7—Cl 1 CH3 c2h5o
56. 7—Cl 0 H c2h5o
57. 7-Cl 0 ch3 c2h5o
186 743
IV. táblázat (Ilid) általános képletű vegyületek
Vegyület száma k R’ R3 G
76. 1 H H c2hso
77. 1 c2hs H C2HsO
78. 1 H H n—Ca H9 O
79. 1 ch3och2 H ch3o
80. 0 c2h5 H c2h5o
81. 0 ch3 ch3 c2h5o
82. 1 ch3 ch3 HO
83. 1 ch3 ch3 n—C4 H§ S
84. 1 ch3 ch3 C2Í15O
A következőkben az (I) általános képletű vegyületek előállítására alkalmazható eljárásváltozatokat ismertetjük.
Az (I) általános képletű vegyületek szőkébb körét ké- 2 pező (la) általános képletű vegyületeket, amelyekben G jelentése hidroxil-csoporttól eltérő, a megfelelő, (Ib) általános képletű savakból állíthatjuk elő például úgy, hogy a savat egy bázissal semlegesítve sóvá, alkohollal vagy tiollal reagáltaíva észterré, illetve aminnal reagál- 2 tatva amiddá alakítjuk. Az utóbbi reakcióhoz kiindulási anyagokként a megfelelő savhal.ogenideket is felhasználhatjuk. A reakciót ismert sóképzési, észterezési, halogenid-képzési, illetve amidálási módszerekkel hajtjuk végre. Ezt az élj árás változatot az (A) reakcióvázlaton é szemléltetjük. A képletekben B, D, U, k, 1, R1, R2,
R3 és G jelentése a fenti; G azonban csak hidroxilcsoporttól eltérő szubsztituenst jelenthet.
Az (I) általános képletű vegyületeket a találmány szerint úgy is előállíthatjuk, hogy a (IX) általános képletű ' fenolokat (X) általános képletű vegyülctekkel kondenzáljuk. A reakciót a (D) reakcióvázlaton mutatjuk be.
A képletekben B, D, U, k, 1, R1, R2, R3 és G jelentése a fenti, Y pedig alkánszulfonil-csoporíot vagy klóratomot, brómatomot vagy jódatomot jelent. A kondenzá- < ciót előnyösen lúgos anyag jelenlétében hajtjuk végre.
A fenti eljárásban kiindulási anyagokként felhasznált (IX) általános képletű benzotriazin-származékokat úgy állíthatjuk elő, hogy az (V) általános képletű fcenzotriazin-származékokat (VÍI) általános képletű anilin-szárma- ‘ zékokkal kondenzáljuk, majd amennyiben Q helyén alkoxicsoportot tartalmazó (VII) általános képletű reagenst használtunk fel, a kapott (Vili) általános képletű vegyületet dezalkilezzúk. A (IX) általános képletű vegyúletek előállítását a (C) reakcióvázlaton szemléltetjük. ! A felsorolt képletekben B, D, U, k, 1, R1 jelentése a fenti, L kilépő csoportot jelent, Q pedig hidroxilcsoportot vagy 1-6 szénatomos alkoxicsoportot képvisel.
A (C) reakcióvázlaton bemutatott eljárásban közbenső termékként képződő (VIII) általános képletű vegyületeket ügy is előállíthatjuk, hogy a megfelelő (XI) általános képletű bcnzotriazin-származckokat (XII) általános képletű vegyületekkei kondenzáljuk. Ezt az eljárást a (D) reakcióvázlaton mutatjuk be. A képletekben B, D, U, k, 1, Rl, L és Q jelentése a fenti.
A (B) reakcióvázlaton bemutatott kondenzációs reakciót előnyösen lúgos reagens jelenlétében, célszerűen oldószeres közegben hajtjuk végre. Lúgos reagensként például alkálifém- vagy aíkáliföldfém-hidroxidokat vagy -karbonátokat, így nátrium-hidroxidot, káiium-hidroxidot, nátrium-karbonátot vagy kálium-karbonátot használhatunk fel. Oldószerként például ketonokat, így metíl-eíil-ketont, acetont vagy metil-izobutil-ketont, továbbá dipoláros aprotikus oldószereket, így dimetil-for5 mamidot, dimetii-aeetamidot, dimetil-szulfoxidot, N-metil-plrrolidont, hexametii-foszforsav-amidot vagy szuifolánt alkalmazhatunk.
A (C) reakcióvázlaton bemutatott kondenzációs reakciót célszerűen oldószer jelenlétében hajtjuk végre.
A (B), (C) és (D) reakcióvázlaton feltüntetett kondenzációs reakciók körülményei a felhasznált reagensek és oldószerek jellegétől függően változnak. A reakciót rendszerint az elegy melegítésével gyorsítjuk vagy tesszük teljessé. A reakcióelegyet rendszerint 40-150 °C-on tartjuk; ilyen körülmények között a kondenzáció általában 0,5—20 órát igényel. Kívánt esetben azonban a reakciót a közölteknél magasabb vagy alacsonyabb hőmérsékleten és/vagy rövidebb vagy hosszabb idő alatt is végrehajthatjuk.
A Q helyén alkoxicsoportot tartalmazó (Vili) általános képletű vegyületek dezalkilezéséhez ismert dezalkíIező reagenseket használhatunk fel. Az aril-alk'l-étereket például piridin-hidrokloriddal, hidrogén-jodíddal, hlűrogén-biomiddai, dimetil-formamid jelenlétében nátrium15 -tio-etoxiddal, acetil-p-toluol-szulfonáttal, hangyasav vagy ecetsav jelenlétében nátrium- vagy kálium-jodiddal, 2,4,6-kollidin jelenlétében lítium-jodiddal, illetve bór-tribromiddal hasíthatjuk. A reakcióidő és az egyéb reakciókörülmények a felhasznált dezalkilezöszer jellegétől és a
Ό hasítandó éter típusától függően változnak.
Az (I) általános képletű vegyületek előállításában közbenső termékként képződő (Vili) általános képletű vegyületek újak.
Azok az (I) általános képletű vegyületek, amelyekben •5 R2 és R3 jelentése eltérő, aszimmetriacentrumot tartalmaznak, így optikailag aktív izomerek és racém elegyek formájában képződhetnek. Az optikailag aktív (1) általános képletű vegyületeket a megfelelő, optikailag aktív kiindulási anyagok felhasználásával állíthatjuk elő, eljárhatunk azonban úgy is, hogy a racém (I) általános képletű vegyületeket rezolváljuk.
Kívánt esetben az (í) általános képletű vegyületeket ismert módszerekkel más (1) általános képletű vegyületekké alakíthatjuk. Λ G helyén hidroxilcsoportot tartalmazó (1) általános képletű vegyületek átalakítását G helyén hidroxilcsoporttól eltérő szubsztituenst tartalmazó (1) általános képletű vegyületekké az (A) reakcióvázlaton mutattuk be. A G helyén alkoxicsoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületeket kívánt esetben ismert módon átészterezhetjük vagy hidrolizálhatjuk. A B, D vagy U helyén hidrogénatomot tartalmazó (I) általános képletű vegyületeket ismert módon (például N-halogén-szukcinimidek felhasználásával) halogánezhetjük, ekkor a megfelelő, B, D vagy U helyén halogénatomot tartalmazó származékokhoz jutunk. Azokat az (I) általános képletű vegyületeket, amelyekben k és i értéke egyaránt nulla,a megfelelő mono-N-oxidokká alakíthatjuk. Az oxidáhist önmagában ismert módon végezhetjük; oxidálószerként például perszulfátokat, peroxidokat, persavakat vagy persav-észíereket használhatunk fel.
Az. R1 helyén hidrogénatomot tartalmazó (I) általános kcpletű vegyületeket ai ki le zéssel a megfelelő, R1 helyén alkil-, alkinil- vagy benzilcsoportot tartalmazó származékokká alakíthatjuk. Reagensként például ’a megfelelő alkil-, alkinil- vagy benzil-halogenideket hasznáihat4
186 743 juk fel. A reakciót a szekunder aminok kialakítására alkalmazott, ismert módszerekkel hajthatjuk végre.
Az (I) általános képletű vegyületek herbicid hatással rendelkeznek, ennek megfelelően a nem kívánt növényfajták növekedésének visszaszorítására, súlyos károsítására vagy teljes kiirtására használhatók fel.
A találmány továbbá herbicid kompozíciókra vonatkozik. A herbicid kompozíciók hatóanyagként 0,001-95 súly% (I) általános képletű vegyületet - a képletben B halogénatomot, 1-4 szénatomos alkil cső portot vagy
1—4 szénatomos halogén-alkil-csoportot jelent, D és U hidrogénatomot jelent,
R1 1 -4 szénatomos alkilcsoportot jelent,
R2 hidrogénatomot, 1—4 szénatomos alkilcsoportot vagy (1-^4 szénatomos a!koxi)-l-4 szénatomos alkil-csoportot jelent,
R3 hidrogénatomot vagy 1-4 szénatomos alkilcsoportot jelent, k és 1 értéke nulla vagy egy, azonban k és 1 összege csak nulla vagy egy lehet, és
G jelentése hidroxilcsoport, 1-6 szénatomos alkoxicsoport, 3—10 szénatomos alkinil-oxi-csoport, 1 —6 szénatomos halogén-alkoxi-csoport, (N,N-dí-(l—4 szénatomos alkil)-amino)-l—6 szénatomos alkoxi-csoport, 1—6 szénatomos alkil-tio-csoport vagy -O-N=R10 általános képletű csoport, amelyben R10 1—6 szénatomos alkilidéncsoportot jelent -, továbbá 5-99,999 súly% szilárd vagy folyékony hordozóanyagot, előnyösen vizet, szerves szénhidrogén-oldószert, természetes vagy szintetikus szilikátot, felületaktív anyagot, előnyösen anionos vagy nemionos felületaktív anyagot és/vagy egyéb segédanyagot tartalmaznak.
Az (I) általános képletű vegyületek igen sokféle növénnyel szemben fejtenek ki herbicid hatást. Az (I) általános képletű vegyületek egyes képviselői szelektíven irtják az egyszikű gyomnövényeket, ugyanakkor azonban a kétszikű növényeket az egyszikű gyomnövények irtásához szükséges dózisban egyáltalán nem vagy csak kis mértékben károsítják.
Az (I) általános képletű vegyületek egyes képviselői meghatározott egyszikű gyomnövényfajtákkal szemben szelektív herbicid hatást fejteinek ki, és előnyösen alkalmazhatók az egyszikű gabonafélék között élősködő egyszikű gyomnövények súlyos károsítására vagy teljes kiirtására.
Az (I) általános képletű vegyületeket tartalmazó herbicid kompozíciókat közvetlenül a •kezelendő növényekre vihetjük fel (kikelés utáni kezelés), eljárhatunk azonban úgy is, hogy a kompozíciókat a gyomnövények kikelése előtt juttatjuk a talajba (kikelés előtti kezelés). A kompozíciók kikelés utáni alkalmazás esetén rendszerint erősebb hatást fejtenek ki.
A találmány szerinti herbicid kompozíciók használatra kész, híg készítmények vagy felhasználás előtt (rendszerint vízzel) hígítandó koncentrátumok lehetnek. A herbicid kompozíciók előnyösen 0,01—90 súly% hatóanyagot tartalmaznak. A használatra kész híg kompozíciók előnyösen 0,01—2 súly% hatóanyagot tartalmazhatnak, míg a koncentrátumok hatóanyagtartalma általában 20—90 súly%, előnyösen 20-70 súly% lehet.
A szilárd herbicid kompozíciók granulátumok vagy beporzásra alkalmas porkészítniények lehetnek, amelyek a hatóanyagot finom eloszlású szilárd hígítószerrel, például kaolinnal, bentonittal, szilikagéllel, dolonúttal, kalcium-karbonáttal, talkummal, porított magnézium-oxiddai, fullerfölddel vagy gipsszel elegyítve tartalmazzák. A szilárd kompozíciók továbbá diszpergálhatő porkészítmények vagy granulátumok lehetnek, amelyek a folyadékokban való diszpergálódás elősegítése céljából nedvesítőszert is tartalmaznak. A poralakú szilárd készítményeket például levelek beporzására használhatjuk fel.
A folyékony kompozíciók például a hatóanyag vízzel készített oldatai vagy diszperziói lehetnek, amelyek adott esetben felületaktív anyagot is tartalmazhatnak. Folyékony kompozíciókat úgy is előállíthatunk, hogy a hatóanyagot vízzel nem elegyedő szerves oldószerben oldjuk vagy diszpergáljuk, majd a kapott oldatot vagy diszperziót finom cseppek formájában vízben oszlatjuk el.
A kompozíciók kationos, anionos és nemionos felületaktív anyagokat egyaránt tartalmazhatnak. Kationos felületaktív anyagokként például kvaterner ammónium-vegyületeket, így cetil-trimetil-ammónium-bromidot használhatunk fel. Az anionos felületaktív anyagok például szappanok, alifás kénsav-monoészter-sók (így nátrium-lauril-szulfát), továbbá szulfonált aromás vegyületek sói (így nátrium-dodecil-benzolszulfonát, nátrium-, kalcium- és ammónium-ligninszulfonát, butil-naftalin-szulfonát, di- és tri-izopropil-naftalinszulfonsav-nátriumsó elegye stb.) lehetnek. A nemionos felületaktív anyagok közül példaként a következőket soroljuk feketilén-oxid zsiralkoholokkal (így oleil-alkohollal vagy cetil-alkohollal) vagy alkil-fenolokkal (így oktil-fenollal, non'il-fenollal vagy oktil-krezollal) képezett kondenzációs termékei, hosszú szénláncú zsírsavak hexitanhidridekkel képezett részleges észterei, az említett részleges észterek etilén-oxiddal képezett kondenzációs termékei és a lecitinek.
A vizes oldatokat vagy diszperziókat úgy állíthatjuk elő, hogy a hatóanyagot adott esetben nedvesítőszert vagy diszpergá!ószert is tartalmazó vízben vagy szerves oldószerben oldjuk, majd amennyiben az oldáshoz szerves oldószert használtunk fel, a kapott elegyet vízhez adjuk. A felhasznált víz adott esetben szintén tartalmazhat nedvesítőszert vagy diszpergálószert. Szerves oldószerként például etilén-dikloridot, izopropanolt, propilén-glikolt, diaccton-alkoholt, toluolt, keroszént, metil-naftalint, xilolokat és triklór-etilént használhatunk fel.
A vizes oldatok vagy diszperziók formájában felhasználandó készítményeket rendszerint nagy hatóanyagtartalmú koncentrátumok formájában hozzuk forgalomba, és a koncentrátumokat közvetlenül a felhasználás előtt hígítjuk vízzel. A koncentrátumokkal szemben leggyakrabban támasztott követelmény az, hogy megfelelően hosszú ideig tárolhatók legyenek, és tárolás után vízzel hígítva megfelelően hosszú ideig homogén, hagyományos permetezőberendezésekkel könnyen felvihető elegyeket képezzenek. A koncentrátumok rendszerint 20-90 súly%, előnyösen 20-70 súly% hatóanyagot tartalmaznak. A használatra kész, híg készítmények hatóanyagtartalma a felhasználás céljától függően viszonylag széles határok között változhat; ezek a készítmények rendszerint 0,01—10,0 súly%, előnyösen 0,1—2 súly% hatóanyagot tartalmaznak.
Különösen előnyösek a finom eloszlású hatóanyagok koncentált vizes diszperziói, amelyek a hatóanyag mellett felületaktív anyagokat és szuszpendálószereket is tartalmaznak. Szuszpcndálószcrekként hidrofil kolloidokat, például polivmil-pirrolidont vagy nátriurn-karboxi-metil-cellulózt, továbbá növényi gumikat, így akáciagumit vagy tragakanta-gumít használhatunk fel. Kiemel-51 kedően előnyöseknek bizonyultak azok a szuszpendálószerek, amelyek tixotróp jellegűek és ugyanakkor növelik a koncentrátum viszkozitását. Az előnyösen felhasználható szuszpendálószerek közül példaként a hidratált kolloid ásványi szilikátokat, így a montmorillonitot, '5 beidellitet, nontronitot, hektoritot, szaponitot és szaukoritot említjük meg. Kiemelkedően előnyös szuszpendálószernek bizonyult a bentonit. Szuszpendálószerekként továbbá cellulóz-származékokat és poli(vinil-alkohol)-t is felhasználhatunk. 10
A kezeléshez szükséges hatóanyagmennyiség több tényezőtől, köztük a felhasznált vegyület típusától és hatáserősségétől, az irtandó gyomnövények fajtájától, a felhasznált kompozíció típusától és a felvitel módjától (levélzeten vagy gyökéren keresztül történő felszívódás) 15 függően változik. A hatóanyagokat rendszerint 0,005—
-20 kg/hektár, előnyösen 0,01—5 kg/hektár mennyiségben visszük fel a kezelendő területre.
A találmány szerinti kompozíciók adott esetben egynél több (I) általános képletű hatóanyagot is tartalmaz- 20 hatnak. Hatóanyagokként a szabad (I) általános képletű vegyületeket és azok sóit egyaránt felhasználhatjuk. Kívánt esetben a kompozíciókhoz az (1) általános képletű vegyületektől eltérő egyéb biológiailag aktív anyagokat is adhatunk. így például — miként már említet- 25 tűk - az (I) általános képletű vegyületek rendszerint a kétszikű gyomnövényeknél lényegesen nagyobb mértékben irtják az egyszikű gyomnövényeket; így egyes esetekben a haszonnövények megfelelő védelme csak akkor biztosítható, ha az (I) általános képletű vegyületeket 30 más hatóanyagokkal kombinálva alkalmazzuk. A találmány szerinti kompozíciókhoz tehát adott esetben további herbicid hatóanyagot keverhetünk,
További herbicid hatóanyagokként az (I) általános képletű vegyületektől eltérő bármilyen herbicid hatású 35 vegyületet felhasználhatunk. A további herbicid hatóanyagok előnyösen az (I) általános képletű vegyületek hatását kiegészítő vegyületek, célszerűen kétszikű gyomnövényekkel szemben hatásos anyagok és kontakt herbicid hatóanyagok lehetnek. 40
A találmány szerinti kompozíciókhoz keverhető kiegészítő herbicid hatóanyagok közül példaként a következőket soroljuk fel:
A) benzo-2,1,3-tiadiaz.in-4-on-2,2-dioxidok, így 3-izopropil-benzo-2,l,3-tiadiazin-4-on-2,2-dioxid (bentazon); 45
B) hormonhatású herbicid hatóanyagok, elsősorban fenoxi-alkán-karbonsavak, így 4-klór-2-metil-fenoxi-ecetsav (MCPA), 2-(2,4-diklór-fenoxi)-propionsav (dichiorprop), 2,4,5-triklór-fenoxi-ecetsav (2,4,5-T), 4-(4-klór-2-meíil-fenoxi)-vajsav (MCPB), 2,4-dikiór-fenoxi-ecetsav 50 (2,4-D), 4-(2,4-diklór-fenoxi)-vajsav (2,4-DB), 2-(4-klór-2-metil-fenoxi)-propionsav (mecoprop), továbbá a felsorolt karbonsavak származékai (például a megfelelő sók, észterek, amidok stb.);
C) 3-(4-(4-halogén-fenoxi)-rcnii)-l ,1-dialkil-karbami- 55 dók, így 3-(4-(4-klór-fenoxi)-fenil)-l ,1-dimetil-karbamid (chloroxuron);
D) dinilro-fenolok és származékaik (például a megfelelő acetátok), így 2-metii-4,6-dinitro-fenoi (DNOC), 2-terc-butil4,6-dinitro-fenol (dinoterb), 2-szek-butil4,6- 60 -dinitro-fenol (dinoseb) és az utóbbi vegyület acetátja;
E) dinitro-anilin-típusú herbicid hatóanyagok, így N’J4’-dietil-2,6-dinitro-4-(trifluor-metil)-m-fenilén-diamín (dinitramin), 2,6-dinitro-N)N-dipropil4-(triíluor-metil)-anilin (írifiurálin) és 4-(metil-szulfonil)-2,6-dinitro-N,N-dipropil-anilin (nitralin);
F) fenil-karbamid-típusú herbicid hatóanyagok, így NXS^-diklór-feniO-hEN-dimetil-karbamid (diuron) és N,N-dimetil-N’-(3-(írif!uor-metil)-fenil)-karbamid (íluometuron);
G) fenil-karbamoil-oxi-fenil-karbamátok, így 3-(me-. toxi-karbonil-amino)-fenil-(3-metil-fenil)-karbamát (phenmedipham) és 3-(etoxi-karbonii-amino)-fenil-(fenil)-karbamát (desmedipham);
11) 2-feni!-piridazin-3-on-származékok. így 5-amino4-klór-2-fenil-piridazin-3-on (pyrazon);
I) uracil-típusú herbicid hatóanyagok, így 3-ciklohexil-S,6-trimetilén-uracil (lenacil), 5-bróm-3-szek-butil-6-nietil-uraci! (bromaci!) és 3-terc-butil-5-klór-6-metii-uracii (terbacil);
J) triazin-típusú herbicid hatóanyagok, így 2-kíór4-(etii-aminc)-6-(izopropil-amino)-l,3,5-triazin (atrazin), 2-klór4,6-bisz-(etil-amino)-l ,3,5-triazin (simazin) és 2-azido4-(izopropii-amino)-6-(metíl-tio)-i,3,5-triazin (aziprotryne);
K) l-a!koxi-l-alkil-3-fenil-karbamid-típusú herbicid hatóanyagok, így 3-(3,4-diklór-fenil)-l-metoxi-1-metil-karbamid (linuron), 3-(4-klór-fenil)-l -metoxi-1 -metil-karbamid (monolinuron) és 3-(4-bróm-4-klór-fenil)-l-nietcxi-l-metil-karbamid (klór-brórn-uron);
L) tiokarbamát-típusú herbicid hatóanyagok, így S-propil-dipropil-tiokarbamát (vernolát):
Μ) 1,2,4-triazin-5-on-tipusú herbicid hatóanyagok, így 4-amino4,5-dihidro-3-metil-6-fenil-l;2,4-triazin-5-on (metamitron) és 4-amino-6-íerc-butii4,5-dihidrc-3-(metil-tio)-l ,3,4-triazin-5-on (rnetribuzin);
N) benzoesav-típusú herbicid hatóanyagok, így 2,3,6-triklór-benzoesav (2,3,6-TBA), 3,6-diklór-2-metoxi-benzoesav (dicamba) és 3-amino-2,5-diklór-benzoesav (chlorantben);
O) anilíd-típusú herbicid hatóanyagok, így N-(butoxi-meti!)-a-klór-2',6’-dietií-acetanilid (butachlor), a megfelelő N-metoxi-vegyület (alachlor), a megfelelő N-izopropil-vegyiilet (propachlor) és 3’,4’-diklór-propionamlid (propanil);
P) dihalogén-benzonitril-típusú herbicid hatóanyagok, így 2,6-diklór-benzonitril (dichiobenil), 3,5-dibróm-4-hidroxi-benzonitrii (bromoxynil) és 3,5-dijód4-hidroxi-benzonitril (ioxynil);
Q) halogén-alkánkarbonsav-típusú herbicid hatóanyagok, így 2,2-díklór-propionsav (dalapon), triklór-ecetsav (TCA) és sóik;
R) difenil-éter-típusú herbicid hatóanyagok, így 4-nitro-fenil-(2-nitro4-(trifluor-metil)-fenil)-éter (fluorodifen), 5-(2,4-diklór-lenoxi)- 2-nitro-benzoesav-metil-észter (bifenox), 2-nitro-5-(2-klór-4-(trifluor-metil)-fenoxi)-benzoesav, 2-klór4-(trifluor-metil)-fenil-(3-etoxi4-nitro-fenil)-éter és a 3416 sz. közzétett Európa-szabadalmi bejelentésben ismertetett vegyületek;
S) egyéb herbicid hatóanyagok, így N,N-dimetil-difenil-acetamid (diphenamid), N-(l -naflii)-ftálamidsav (naptalam) cs 3-amino-l ,2,4-triazol.
A találmány szerinti kompozíciókhoz keverhető kontakt herbicid hatóanyagok közül példaként a következőket soroljuk fel:
T) bipiridiliurn-típusú herbicid hatóanyagok, így 1,1’-dimetil4,4'-bipiridilium-iont tartalmazó sók (paraquat-6186 743
-sók) és 1,1 ’-etilén-2,2’-bipiridilium-io.>ít tartalmazó sók (diquat-sók);
U) herbicid hatású szerves arzénvegyületek, így mononátrium-metán-arzonát (MSMA); és
V) aminosav-típusú herbicid hatóanyagok, így N-(foszfono-metil)-glicin (glüfozát), továbbá e vegyület sói és észterei.
A találmányt az oltalmi kör korlátozása nélkül az alábbi példákban részletesen ismertetjük.
1. példa
2\4-(N-Metil-N-( 7-klór-l-oxid-l ,2,4-betizotriazin-3-il)· -amino)-fenoxi]-propionsav-metil-észter (1. sz. vegyidet) előállítása
a) 3,5 g 3,7-diklór-l ,2,4-benzotriazin-l-oxid (J. Jui és G. P. Mueller módszerével előállított termék, J. Org. Chem. 24, 813-818 (1959); lásd még F. .1. Wolf, R. M. Wilson, K. P. Fister és M. Tischler: J. Am. Chem. Soc. 76, 4611-4613 (1954)), 5,6 g 4-(N-metil-amino)-fenol-szulfát és 50 ml vizes etanol elegyét 18 órán át visszafolyatás közben forraljuk. Az oldószer egy részét lepároljuk, és a kivált 3,0 g vörös szilárd anyagot leszűrjük. A terméket 80 g szilikagélen kromatografáljuk; eluálószerként kloroformot használunk. Vörös, szilárd anyagként 2,1 g 4-(metil-(7-klór-l-oxid-l ,2,4-benzotriazin-3-il)-amino)-fenoit kapunk.
Tömegspektrum adatai: M+ molekula-ion m/e = 302nél:a C14HiiC1N4O2 képlet alapján számított érték 302.
b) 2,1 g 4-(metil-(7-klór-l-oxid-1,2,4-benzotriazin-3-il)-amino)-fenol, 1,9 g 2-biom-propionsav-metiI-észter, 1,6 g vízmentes kálium-karbonát és 30 ml metií-etil-keton elegyét 20 órán át visszafolyatás közben forraljuk. A reakcióelegyet szűrjük, és a szűrletből csökkentett nyomáson lepároljuk az oldószert. A kapott 3,0 g narancsvörös, szilárd maradékot 70 g szilikagélen kromatografáljuk; eiuálószerként kloroform és metanol elegyét használjuk. Narancsvörös, szilárd termékként 2,7 g 2-(4-(metil-(7-klór-l-oxid-l, 2,4-benzotriazin-3-ií)-amino)-fenoxíj-propionsav-metil-észtert kapunk.
Tömegspektrum adatai: M+ molekula-ion m/e = 386nál; a CigH17 C1N4O4 képlet alapján számított érték 386.
2. példa
2-[4-{N-Metil-N-( 7-klór-l -oxid-1,2,4-benzotriazin-3-il)amino)-fenoxi]-propiorisav-metil-észter (1. sz. vegyület) előállítása
a) 30,0 g 3,7-diklór-l ,2,4-benzotriazin-l-oxid, 48,0 g
4-(N-metil-amíno)-fenol-szulfát, 400 ml víz és 400 ml acetonitril elegyét 24 órán át keverés és visszafolyatás közben forraljuk. Az oldatot betöményítjük, és a koncentrátumot lehűtjük. A kivált vörös, kristályos anyagot acetonitril és vízelcgyébő! átkrisláiyosiíjuk. 36,5 g4-(N-mciil-N-(7-klór-l -oxid-1,2,4-bcnzolnazin-3-il)-aniino)-fenolt kapunk 228—230 °C-on olvadó vörös kristályok formájában.
b) 20,8 g 4-(N-metil-N-(7-klór-l-oxid-l ,2,4-benzotriazin-3-il)-amino)-fenol, 13,8 g 2-brőm-propionsav-metil-észter, 11,4 g vízmentes kálium-karbonát és 100 ml vízmentes dimetil-formamid elegyét 2 órán át 100 °C-on keverjük. Az oldatot lehűtjük, diktórmetánnal elegyítjük, majd a kapott elegyet több részletben vízzel mossuk. Á szerves fázist magnéziumszulfát fölött szárítjuk, és az oldószert csökkentett nyomáson lepároljuk. A terméket metanolból átkristályosítjuk. 36,8 g cím szerinti terméket kapunk 132 °C-on olvadó narancsvörös kristályok formájában.
A termék NMR-spektruma és tömegspektruma megfelel a várt szerkezetnek.
3. példa
Az 1. vagy 2. példában ismertetett eljárással állítjuk elő az I. táblázatban felsorolt 13., 14., 15., 16., 17.,
18., 19., 22. és 62. sz. vegyületet a megfelelő 1,2,4-benzotriazin, 4-(N-metii-amino)-fenoí-szulfát és a megfelelő 2-halogén-propionsav-alkil-észter reakciójával.
A termékeket NMR-spektrum és tömegspektrum alapján azonosítjuk. A termékek fizikai állandóit az Va. és Vb táblázatban közöljük.
példa
2-[4-!N4 7-Klór-l-oxid-1,2,4-benzotríazin-3-il)-amino)-fenoxí]-propionsav-metil-észter (2. sz. vegyület) előállítása
a) 3,5 g 3-7-dik!ór-l,2,4-benzotriazin-l-oxid, 3,53 g
4-amino-fenol és 30 ml vizes etanol elegyét 18 órán át visszafolyatás közben forraljuk, majd az oldószert csökkentett nyomáson lepároljuk. 4,0 g 4-((7-klór-l-oxid-1,2,4-benzotriazin-3-.il)-amino)-fenolt kapunk.
b; 4,0 g, az a) lépés szerint előállított 4-((7-klór-1-oxict-l,2,4-benzotriazin-3-il)-amino)-fenol, 3,7 g 2-bróm-propionsav-metil-észter, 3,0 g vízmentes kálium-karbonát és 40 ml metil-etil-keton elegyét 18 órán át visszafolyatás közben forraljuk. Az oldószert csökkentett nyomáson lepároljuk, és a maradékot víz és kloroform között megosztjuk. A kloroformos oldatot szárítjuk, majd a kloroformot lepároljuk. A kapott 3,0 g bíborvörös szilárd anyagot forrásban lévő metanollal mossuk. 2,0 g 2-(4-((7-klór-l-oxid-1,2,4-benzotriazin-3-íl)-amino)-fenoxij-propionsav-metil-észtert kapunk vörös szilárd anyag formájában.
Tömegspektrum adatai: M+ molekula-ion m/e = 374nél; a CI7Hi5C1N4O4 képlet alapján számított érték 374.
5. példa \ 4, példában ismertetett eljárással állítjuk elő az
1. táblázatban felsorolt 12., 54., 5ó., 65., 67., 74. és 85 sz. vegyületet a megfelelő 1,2,4-benzotriazin,4-amino-fenol és a megfelelő 2-halogén-propionsav-alkil-észter reakciójával.
A termékeket NMR-spektrum és tömegspektrum alapján azonosítjuk. Λ termékek fizikai állandóit az Va. és Vb. táblázatban közöljük.
6. példa
2-\4-(N-Metil-N·( 7-klór-l,2,4-benzotriazin-3-il)-aminc)-fenoxi}-propionsav-metil-észter (3. sz. vegyület) előállítása
c. 743
a) 100 ml ecetsav és 10 ml víz elegyéhez 10,0 g, az
1. példa a) lépése szerint előállított 4-(N-metii-N-(7-k!ór-1-oxid-l,2,4-benzotriazin-3-il)-amino)-fenclt és 4,3 g cinkport adunk, és az elegyet 100 °C-on 30 percig erélyesen keverjük. Az elegyhez további 4,3 g cinkport adunk, és a keverést és melegítést további 30 percig folytatjuk. A reakcióelegyet lehűtjük, szűrjük, és a szűrletet 5 mi 30 térfogat%-os vizes hidrogénperoxid-oldat és 100 ml víz elegyéhez adjuk. A vizes elegyet 1 órán át szobahőmérsékleten keverjük. A kapott szilárd anyagot leszűrjük, vízzel mossuk és szárítjuk. 8,2 g 4-(N-metil-N-(7-klór-l ,2,4-benzotriazin-3-il)-amino)-fenoit kapunk 224—226 °C-on olvadó vörös kristályok formájában.
b) A kapott 4-(N-metil-N-(7-klór-l ,2,4-benzotriazin-3-il)-amino)-fenolt az 1. példa b) lépésében közöltek szerint 2-bróm-propionsav-metii-észterrel reagáltatjuk. A cím szerinti terméket kapjuk; op.: 120 °C.
A termék NMR-speklruma és tömegspektruma alátámasztja a várt szerkezetet..
7. példa
A 6. példában ismertetett eljárással állítjuk elő az
I. táblázatban felsorolt 20., 21., 23., 27., 29., 48. és
63. sz. vegyületet a megfelelő 4-(N-rnetil-N-(l-oxid-l,2,4-benzotriazin-3-il)-amino)-fenol redukciója és a kapott 4-(N-metil-N-(l ,2,4-benzotriazin-3-il)-amino)-fenol és a megfelelő 2-halogén-propionsav-alkil-észter reakciója útján.
A termékeket NMR-spektrum és tömegspektrum alapján azonosítjuk. A termékek fizikai állandóit az Va. és Vb. táblázatban közöljük.
8. példa
2-[4fJV-Etil-N-f7-klór-J-o.xid-I,2,4-benzotriazin-3-tlJ-amino)-fenoxi]-propionsav-eti!-észter (58. sz. vegyület) előállítása
1,5 g 2-[4-(N-(7-klór-l-oxid-l ,2,4-benzotriazin-3-il)-amino)-fenoxi]-propionsav-etil-észter (85. sz. vegyület; lásd az 5. példát), 0,19 g 50 %-os ásványolajos nátrium-hidrid-diszperziö, 0,60 g etil-jodid és dimetil-formamid elegyét 15 percig szobahőmérsékleten keverjük. A reakcióelegyet diklór-metánba Öntjük, és az oldatot vízzel többször mossuk. A szerves fázist vízmentes magnézium-szulfát fölött szárítjuk, és az oldószert csökkentett nyomáson lepároljuk. A vörös, olajos nyers terméket szüikagélen kromatografáljuk, eluálószerként diklór-metánt használunk. A cím szerinti vegyületet vörös olaj formájában kapjuk.
A, terméket NMR-spektrum és tömegspektrum alapján azonosítjuk. NMR-spektrum vonalai (CDCljjiő = = 1,30 (t, 3H), 1,65 (d, 3H), 4,20 (m, 4H), 4,80 (q, 1H), 7,20 (m, 4H), 7,60 (d, 211), 8,20 (s, 1H) ppm.
9. példa
A 8. példában ismertetett eljárással állítjuk elő az I—III. táblázatban felsorolt 24., 25., 26., 30., 31., 32.,
55., 57., 68., 73. és 75. sz. vegyületet a megfelelő, R1 helyén hidrogénatomot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek alkil-haiogenidekkel végzett alkilezése útján. A 24., 25., 26., 30., 31. és 32. sz. vegyület előállítása során a 65. sz. vegyülctből, míg az 55., 57., 68., 73. és 75. sz. vegyület előállítása során rendre az 54., 56., 67., 85. és 74. sz. vegyületbő! indulunk ki.
A termékeket NMR-spektrum és tömegspektrum alap5 ján azonosítjuk. A termékek fizikai állandóit az Va. és
Vb. táblázatban közöljük.
10. példa
2-[4-(N-.Metd-N-( 7-klór-l,2,4-berizotriazm-3-il]-ami-. no)-fenoxi] propionsav (28. sz. vegyület) előállítása
5,0 g 2-[4-(N-metil-N-(7-klór-l ,2,4-benzotriazin-3-il)· -amino)-fenoxi]-propionsav-etíl-észtert (a 7. példa szerint 15 előállított 21. sz. vegyület) 25 ml izopropanolban szuszpendálunk, és a szuszpenzióhoz 45 perc alatt 0,56gnátrium-hidroxid 25 ml vízzel készített oldatát adjuk. Az elegyhez további 30 ml izopropanolt adunk, és a reakcióelegyet 48 órán át szobahőmérsékleten keverjük. 20 Az alkoholt csökkentett nyomáson lepároljuk, a maradékot vízben oldjuk, és a vizes oldatot 2 n vizes sósavoldattal pH = 4-re savanyítjuk. A kivált csapadékot leszűrjük és szárítjuk. A cím szerinti terméket kapjuk;
op.:125°C.
A termék NMR-spektruma és tömegspektruma alátámasztja a várt szerkezetet.
11. példa 30
A 10. példában ismertetett eljárással állítjuk elő az
I. és ÍV. táblázatban felsorolt 44., 69. és 82. sz. vegyületet a 18., 59. és 84. sz. vegyüld hidrolízise útján.
A termékeket NMR-spektrum és tömegspektrum aiap35 ján azonosítjuk. A termékek fizikai állandóit az Va. és
Vb. táblázatban közöljük.
12. példa
2-[4-(N-Metil-N-{ 7-klór-l ,2,4-benzotriazin-3-il)-aml· no)-fenoxi]-propionsav-n-prvpil-észter (36. sz. vegy ület) előállítása g 2-[4-(N-metil-N-(7-klór-l,?,4-benzotriasn-3 ii)-aniino)-fenoxi]-propionsav-etil-észter (a 7. példa szerint előállított 21. sz. vegyület), 800 ml n-propanol és 3 ml tömény kénsav elegyét 6 órán át visszafolyatás közben forraljuk. Az elegyhez kevés vizet adunk, majd az elegyet bepároljuk. A koncentrátumhoz díklőrinetánt adunk, és a kapott oldatot először híg vizes kálium-kar50 bonát-oldattal, majd vízzel mossuk. A szerves fázist vízmentes magnéziumszulfát fölött szárítjuk, és az oldószert csökkentett nyomáson lepároljuk. A cím szerinti terméket vörös olaj formájában kapjuk; hozam; 80 g.
A termék NMR-spektruma és tömegspektrum3 alá támasztja a várt szerkezetet. NMR-spektrum vonalai (CDC13):5 = 0,90 (t, 3H), 1,65 (m, 5H), 3,65 (s, 3H),
4,20 (t, 211), 4,80 {q, 1H), 7,20 (m, 4H), 7,65 (s, 2H), 8,25 (s, ill) ppm.
példa
A 12. példában ismertetett eljárással állítjuk elő az
I. és IV. táblázatban felsorolt 33., 34., 35.,40.,41.,
42., 43. és 78. sz. vegyületet a megfelelő etilészterek
-8586 743 átészterezése útján. A 33., 34. és 35. sz. vegyületet a 21. sz. vegyület, a 40., 41., 42. és 43. sz. vegyületet a 18. sz. vegyület, a 78. sz. vegyületet pedig a 76. sz. vegyület áteszterezésével állítjuk elő.
A termékeket NMR-spektrum és tömegspektrum alapján azonosítjuk. A termékek fizikai állandóit az Va. és Vb. táblázatban közöljük.
14. példa
Nátriumsók előállítása
A 10. példa szerint előállított 28. sz. vegyületet, illetve all. példa szerint előállított 44. sz. vegyületet vizes nátriumhidroxid-oldattal semlegesítjük, majd az oldószert csökkentett nyomáson lepároljuk. A következő termékeket kapjuk:
2-[4-(N-metil-N-(7-klór-l ,2,4-benzotriazin-3-il)-amino)-fenoxij-propionsav-nátriumsó (37. sz. vegyület), op.: 178 °C; és 2-[4-(N-metil-N-(7-klór-l-oxid-l ,2,4-benzotriazin-3-il)-amino)-fenoxi]-propionsav-nátriuinsó (45. sz. vegyület), op.: 184 °C.
Hasonlóan állítjuk elő a 68. vegyület kalciumsóját. NMR-spektrum vonalai: 1,30 (m, 6H1, 1,65 (d, 3H), 2,45 (s, 3H), 4,20 (m, 4H), 4,S5 (q, 1H) 7,20 (m, 4H), 7,60 (m, 2H), 8,10 (s, 1H) ppm.
75. példa
2-[4-{N-Metil-N-( 7-klór-l-oxid-l ,2,4-benzotriazin-3-il}-amino)-fenoxi]-propionsav-[2-(dimetil-amino)-etil]· -észter (51. sz. vegyület) előállítása
a) 1,5 g 2-[4-(N-metil-N-(7-klór-l-oxid-l ,2,4-benzotriazin-3-il)-amino)-fenoxi]-propionsav (all. példa szerint előállított 44. sz. vegyidet) és fölöslegben vett tionil-klorid elegyét 5 órán át visszafolyatás közben forraljuk. A tionil-klorid fölöslegét csökkentett nyomáson lepároljuk. 2-[4-(N-Metil-N-(7-klór-l-oxíd-l ,2,4-benzotriazin-3-il)-amíno)-fenoxi]-propionil-kloridot kapunk.
b) Az a) lépés szerint előállított savklorid, 0,41 g 2-(dimetil-amino)-etanol és 20 ml diklór-metán elegyét éjszakán át szobahőmérsékleten keverjük, majd az oldószert csökkentett nyomáson lepároljuk. A vörös, olajos nyers terméket tisztítás céljából szilikagélen kromatografáljuk, eluálószerként diklórmetánt használunk. 1,0 g cím szerinti terméket kapunk vörös olaj formájában.
A termék NMR-spektruma és tömegspektruma alátámasztja a várt szerkezetet. NMR-spektrum vonalai (CDC13):5 = 1,65 (d, 3H), 2,00 (s, 6H), 2,40 (t, 2H), 3,65 (s, 3H), 4,15 (t, 2H), 4,80 (q, 1H), 7,20 (m, 4H), 7,60 (s, 2H), 8,20 (s, 1H) ppm.
16. példa
A 15. példában ismertetett eljárással állítjuk elő’ az
1. és IV. táblázatban felsorolt 38., 39., 49., 50., 52., 53.,
60., 70., 71., 72. és 83. sz. vegyületet a megfelelő szabad savakból savklorid-képzésen keresztül. A 38., 39. és 71. sz. vegyületet a 28. sz. vegyületből (10. példa), a 49.,
50., 52., 53., 60. és 72. sz. vegyületet a 44. sz. vegyületből (11. példa), a 70. sz. vegyületet a 69. sz. vegyületből (11. példa), a 83. sz. vegyületet pedig a 82. sz. vegyületből (11. példa) állítjuk elő.
A termékeket NMR-spektrum és tömegspektrum alapján azonosítjuk. A termékek fizikai állandóit az Va. és Vb. táblázatban közöljük.
17. példa
2-{4-(N-Metil-N-( 7-klór-l-oxid-l ,2,4-benzotriazin-3-il)-amino)-fenoxi]-propionsav-propargil-észler (47. sz. vegyület) előállítása
2,1 g 2-[4-(N-meti!-N-(7-klór-l-oxid-l,2,4-benzotriazin-3-il)-amino)-fenoxi]-propionsav (a 11. példa szerint előállított 44. sz. vegyület), 0,5 g p-toluolszulfonsav és fölöslegben vett propargil-alkohol elegyét 4 órán át 100 °Cen keverjük. Az oldatot lehűtjük, etil-acetátba öntjük, és a kapott elegyet vízzel mossuk. A szerves fázist vízmentes magnézium-szulfát fölött szárítjuk, és az oldószert csökkentett nyomáson lepároljuk. A kapott olajos nyers terméket tisztítás céljából szilikagélen kromatografáljuk, eluálószerként diklór-metánt használunk.
1,26 g cím szerinti terméket kapunk 101 °C-on olvadó narancsvörös kristályok formájában.
A termék NMR-spektruma és tömegspektruma alátámasztja a várt szerkezetet.
18. példa
A 17. példában közölt módon 2-[4-(N-metil-N-(7-klór-l-oxid-1,2,4-benzotriazin-3-il)-amino)-fenoxi]-propionsavat allil-alkohollal, illetve 2-[4-(N-metil-N-(7-klór-2-oxid-l ,2,4-benzotriazin-3-il)-amino)-fenoxi]-propionsavaí n-propano)!al reagáltatunk. A következő termékeket kapjuk:
[4-(N-metil-N-(7-klór-l-oxid-l ,2,4-benzotriazin-3-il)•amino)-fenoxi]-propionsav-allil-észter (46. sz. vegyület); és
2-[4-(N-metíl-N-(7-kIór-2-oxid-l,2,4-benzotriazÍn-3-il)-amino)-fenoxi]-propionsav-n-propil-észter (66. sz. vegyület).
A termékeket NMR-spektrum és tömegspektrum alapján azonosítjuk. A termékek fizikai állandóit az Va. és Vb. táblázatban közöljük.
19. példa
2-[4-(N-Metil-N-(7-klór-l ,2,4-benzotriazin-3-il)-amino)-fenoxi}-2-metil-propionsav-etil-észter (81. sz. vegyület) előállítása
1,5 g, a 6. példa a) lépése szerint előállított 4-(N-metil-N-(7-klór-l ,2,4-benzotriazin-3-il)-amino)-fenol, 1,23 g 2-bróm-2-metil-propionsav-etil-észter, 0,87 g vízmentes kálium-karbonát és 15 ml dimetil-formamid elegyét 3 napon át 100 °C-on keverjük. A reakcióelegyet lehűtjük, díklór-metánba öntjük, és a kapott elegyet vízzel mossuk. A szerves fázist vízmentes magnézium-szulfát fölött szárítjuk, és az oldószert csökkentett nyomáson lepároljuk. A kapott olajos nyers terméket tisztítás céljából szilikagélen kromatografáljuk, eluálószerként diklór-metánt használunk 0,9 g cím szerinti terméket kapunk vörös olaj formájában.
A termék NMR-spektruma cs tömegspektruma alátámasztja a várt szerkezetet. NMR-spektrum vonalai (CDC13):6 = 1,30 (t, 3H), 1,70 (s. 6H), 3,65 (s, 3H), 4,30 (q, 2H),7,20 (m,4H),7,60 (s,2H),8,20 (s, 1H) ppm.
-9186 743
20. példa
A 19. példában ismertetett eljárással állítjuk elő a 76.,
77., 79., 80. és 84. sz. vegyületet a megfelelő 4-(N-metil-N-(l ,2,4-benzotriazin-3-il)-amino)-fenol és 2-halogén-alkánkarbonsav-alkil-észter reakciója útján.
A termékek szerkezetét NMR-spektrum és tömegspektrum felvételével azonosítjuk. A termékek fizikai állandóit az Va. és Vb. táblázatban közöljük.
24. példa
Az I—IV. táblázatban felsorolt vegyületek nagy része szilárd anyag. Ezeket a vegyületeket olvadáspontjuk alapján azonosíthatjuk. Az olvadáspont-értékeket az Va. táblázatban soroljuk fel.
Az I-1V. táblázatban felsorolt vegyületek további képviselői olajos anyagok, amelyek NMR-spektrumuk alapján azonosíthatók. A vegyületek NMR-spektrumának jellemző adatait az Vb. táblázatban foglaljuk össze.
21. példa
2-[4-(N-MetiI-N-(7-klór-2-oxid-l ,2,4-benzotriazin-3-il)-amino}-fenoxi]-propionsav-metil-észter (59. sz. vegy illet) előállítása
6,1 g 2-[4-(N-metil-N-(7-klór-l ,2,4-benzotriazin-3-il)-amino)-fenoxi]-propionsav-metil-észter (a 6. példa szerint előállított 3. sz. vegyüiet), 110 ml ecetsav és 44 ml 30 térfogat%-os hidrogénperoxid-oldat elegyét 5 napon át szobahőmérsékleten keverjük. A kivált sárga, szilárd anyagot leszűrjük és ecetsavból átkristályosítjuk. 5,0 g cím szerinti terméket kapunk 130 °C-on olvadó sárga kristályok formájában.
A termék NMR-spektruma és tömegspektruma alátámasztja a várt szerkezetet.
22. példa
2-[4-(N-( 7-Klór-2-oxid-l ,2,4-benzotriazin-3-il)-amino)-fenoxi]-propionsav-etil-észter (64. sz. vegyüiet) előállítása
Ezt a vegyületet a 21. példában közöltek szerint állítjuk elő, azzal a különbséggel, hogy 2-[4-(N-(7-klór-1,2,4-benzotriazin-3-il)-amino)-fenoxi] -propionsav-etil-észterből (az 5. példa szerint előállított 65. sz. vegyüiet) indulunk ki. A terméket NMR-spektrum és tömegspektrum alapján azonosítjuk. A termék fizikai állandóit az Va. és Vb. táblázatban közöljük.
23. példa
2-[3-Klór-4-(N-( 7-klór-l -oxid-1,2,4-benzotriazin-3-il)-amino)-fenoxi]-propíonsav-etil-észter (61. sz. vegyüiet} előállítása
1,5 g 2-[4-(N-(7-klór-l-oxid-l12,4-benzotriazin-3-il)-amino)-fenoxi]-propionsav-etil-észter (az 5. példa szerint előállított 85. sz. vegyüiet), 0,57 g N-klór-szukcinintid és 20 ml diklór-metán elegyét 3 napig szobahőmérsékleten keverjük. A reakcióelegyet vízzel mossuk, vízmentes magnézium-szulfát fölött szárítjuk, és az oldószert csökkentett nyomáson lepároljuk. A vörös olaj formájában kapott nyers terméket tisztítás céljából szilikagélen kromatografáljuk; eluálószerként diklór-metánt használunk 0,81 g cím szerinti terméket kapunk 169 °C-on olvadó narancsvörös kristályok formájában.
A termék NMR-spektruma és tömegspektruma alátámasztja a várt szerkezetet.
Va. táblázat
Vegyüiet száma Olvadáspont °c Vegyüiet száma Olvadáspont °C
1. 132 45. 184
2. 194 46. 94
3. 120 47. 101
12. 193 52. 77
13. 140 53. 62
14. 130-132 54. 142
15. 132-134 56. 108
16. 130-132 59. 130
17. <50 61. 169
22. 147 64. 164-166
23. 121 65. 150-152 .
27. 120 67. 166-168
28. 125 69. 159-161
30. 99 74. 100
34. 82 75. 113
37. 178 76. 125
40. 95 77. 98
41. <50 79. 66
42. 70 82. ' 199
43. 50 85. 141
44. 173
Vb. táblázat
Vegyüiet száma NMR-spektrum vonalai (CDG3) :S (ppm)
18. 1,30 (t, 3H), 1,65 (d, 3H), 3,60 (s, 3H), 4,30 (q, 2H), 4,85 (p, 1H), 7,20 (m, 4H), 7,60 (s, 2H), 8,30 (s, 1H)
19. 1,30 (t, 311), 1,65 (d, 3H), 3,60 (s, 3H),4,30 (q,2H),4,85 (q, lH),7,20 (m,4H),7,80 (m,2H), 8,60 (s, 1H)
20. 1,30 (t, 3H), 1,65 (d, 3H), 3,65 (s, 3H), 4,30 (q, 2H), 4,80 (q, 1H), 7,20 (m,4H), 7,4-8,1 (m,3H)
21. 1,3 (t, 3H), 1,65 (d. 3H), 3,65 (s, 3H),4,25 (q, 2H), 4,80 (q. 1H), 7,20 (m,4H),7,60 (s, 2H), 8.20 (s, 1H)
24. 0,70-1,90 (m, 13H), 3,90-4,50 (m, 5H), 4,70 (q, 1H), 7,20 (m, 4H), 7,60 (s, 2H),
8,20 (s,lH)
25. 1,30 (t,3H), 1,65 (d, 3H),4,30 (m,4H),
4,80 (q, 1H), 7,20 (m, 4H), 7,60 (s,2H),
8,20 (s,lH)
-10186743
Vegyület száma NMR-spektruni vonatai (CDC1.) :6 (ppm)
26. 1,30 (t, 3H), 1,65 (d, 3H),4,30 (q, 2H),4,80 (q, 1H), 5,40 (m, 2H), 7,20 (m, 9H), 7,60 (s, 2H), 8,20 (s, 1H)
29. 1,30 (t, 3H), 1,65 (d,3H), 3,65 (s, 3H),4,30 (q, 2H), 4,80 (q, 1H), 7,20 (m, 6H),8,40 (s,lH)
31. 1,30 (t, 3H), 1,65 (d, 3H), 3,65 (s, 3H),4,30 (q, 2H), 4,90 (m, 3H), 7,30 (m, 6H), 8,30 (s,lH)
32. 1,30 (t, 3H), 1.65 (d, 3H), 4,30 (q, 2H), 4,80 (ni, 3H), 7,20 (m,4H), 7,60 (s, 2H),8,20 Cs, IH)
33. 0,90 (d, 6H), 1,60 (m, 4H), 3.50 (s, 3H), 4,00 (d, 2H), 4,80 (q, 1H), 7,20 (m, 4H), 7,60 (s,2H), 8,20 (s.lH)
35. 0,7-2,0 (m, 10H), 3,70 (s, 3H),4,25 (t, 3H), 4,85 (q, 1H), 7,20 (m, 4H), 7,65 (s, 2H), 8,30 (s,lH)
36. 0,90 (t, 3H), 1,65 (m, 5H), 3,65 (s, 3H), 4,20 (t,2H), 4,80 (q, 1H),7,2O (m,4H),7,65 (s, 2H), 8,25 (s, IH)
38. 1,65 (d, 3H), 2,55 (t, 1H), 3,65 (s, 3H), 4.80 (m, 3H), 7,20 (m, 4H), 7,60 (s, 2H), 8,25 (s, 1H)
39. 1,65 (d, 3H), 3,65 (s, 3H), 4,5-6,3 (m, 6H), 7,20 (m,4H), 7,60 (s,2H),8,20 (s, IH)
48. 1,30 (t, 3H), 1,65 (d, 3H), 3,65 (s, 3H), 4,30 (q,2H),4,80 (q, 1H),7,2O (m,4H),7,60 (m,2H), 8,20 (s, IH)
49. 1,00 (m, 3H), 1,80 (m, 8H),2,70 (s, IH),
3,65 (s, 3H), 4,80 (q, 1H), 7,20 (m,4H), 7,60 (s,2H), 8,20 (s,lH)
50. 1,70 (d, 3H), 1,80 (s, 3H), 2,00 (s, 3H), 3,65 (s, 3H),4,80 (q, IH), 7,20 (m, 4H), 7,60 (s, 2H), 8,20 (s, IH)
51. 1,65 (d, 3H), 2,00 (s, 6H),2,40 (t, 2H), 3,65 (s, 3H),4.15 (t, 2H),4,8Q (q, IH). 7,20 (m,4H),7,60 (s, 2H), 8,20 (s, IH)
55. 1,30 (t, 3H), 1,65 (d, 3H), 3,50 (s, 3H), 4,30 (q, 2H),4,80 (q, 3H), 7,20 (m,4H), 7,60 (s,2H),8,20(s,lH)
57. 1,30 (t, 3H), 1,65 (d, 3H), 3,50 (s, 3H), 4,30 (q, 2H),4,80 (q, 3H), 7,20 (m, 4H), 7,60 (s,2H),8,20(s,lH)
58. 1,30 (t, 3H), 1,65 (d, 3H), 4,20 (m, 4H), 4,80 (q, IH), 7,20 (m,4H),7,60 (d,2H), 8,20 (s,lH)
60. 1,40 (m, 10H), 2,75 (t, 2H), 3,65 (s, 3H), 4,80 (q, 1H), 7,20 (m,4H), 7,60 (s, 2H), 8,20 (s,lH)
62. 1,30 (t, 6H), 1,65 (d, 3H), 2,65 (q, 2H), 3,65 (s, 3H), 4,30 (q, 2H), 4,80 (q, IH), 7,20 (m, 4H), 7,60 (s, 2H), 8,20 fs, Hl)
63. 1,30 (t, 6H), 1,65 (d, 311), 2,65 (q, 211), 3,65 (s, 3H), 4,30 (q, 2H). 4,80 (q, 1H), 7,20 (m,4H), 7,60 (s, 2H), 8,20 (s, IH)
66. 0,90 (t, 3H), 1,65 (m, 5H), 3,50 (s, 3H), 4,20 (t, 2H),4,85 (q, 1H),7,2O (m,4H), 7,60 (m,2H), 8,25 (s, IH)
68. 1,30 (m, 6H), 1,65 (d, 3H), 2,45 (s, 3H), 4,20 (m,4H),4,85 (q, 1H),7,2O (m,4H), 7,60 (m, 2H), 8,10 (s, IH)
__
Vb. táblázat folytatása
Vegyület száma NMR-spektruni vonalai (CDC1,) :6 (ppm)
70. 0,7-2,0 (ni, 10H), 2,90 (t, 2H), 3,55 (s, 3H), 4,80 (q, 1H), 7,20 (m, 4H), 7,60 (s, 2H), 8,30 (s, IH)
71. 1,40 (m, 10H),2,90 (t, 2H), 3,65 (s, 3H), 4,80 (q, IH), 7,20 (m,4H), 7,60 (s, 2H), 8,20 (s, IH)
72. 1,65 (d, 3H), 3,65 (s, 3H), 4,60 (d, 2H), 4,80 (q, IH), 5,90 (t, IH), 7,20 (m,4H), 7,60 (s,2H), 8,20 (s,lH)
73. 1,00 (t, 3H), 1,30 (t, 3H), 1,70 (nr, 5H), 4,20 (m,4H),4,80(q, ÍH), 7,20 (m,4H), 7,60 ' (s, IH), 8,35 Cs, IH)
78. 1,40 (m, 10H), 3,50 (s, 3H), 4,30 (t, 2H), 4,80 (s, 2H), 7,20 (m,4H), 7,60 (s, 2H), 8,20 (s.lH)
80. 1,30 (m, 6H), 2,00 (m, 2H), 3,65 (s, 3H),4,30 (q, 2H), 4,80 (q, IH), 7,20 (m, 4H), 7,60 (s,2H),8,20(s, IH)
81. 1,30 (t, 3H), 1,70 (s, 6H), 3,65 (s, 3H), 4,30 (q, 2H), 7,20 (m,4H), 7,60 (s, 2H), 8,20 (s,lH)
83. 1,40 (m, 10H), 2,80 (t, 2H), 3,65 (s, 3H), 7,20 (m. 4H), 7,60 (s, 2H), 8,20 (s, IH)
84. 1,30 (t, 3H), 1,70 (s, 6H), 3,65 (s, 3H).4,30 (q, 2H), 7,20 (m, 4H), 7,60 (s, 2H), 8,20 (s, IH)
25. példa
Herbicid kompozíciók előállítása
a) Emulgeáíható koncentrátum:
súly rész 3. sz. vegyületet 90 súlyrész, 7 térfogat% TericR N'.3-at (etoxilezett nonil-fenoi; az ICI Australia Ltd. cég gyártmánya) cs 3 térfogat% KemmatR SC15B-t (kalcíum-dodecil-benzol-szulfonát) tartalmazó toluolban oldunk. A kapott emulgeáíható koncentrátumot felhasználás előtt vízzel a kívánt végső hatóanyag-tartalomig hígítjuk.
b) Vizes szuszpenzió:
súlyrész 3. sz. vegyületet és 1 súlyrész DyapolR PT-t (anienos szuszpendálószer) 94 súlyrész vízhez adunk, amely 0,25 térfogati TericR N8-at (etoxilezett nonil-fenoi) tartalmaz. A kapott elegyet golyós malomban őrölve stabil szuszpfnzióvá alakítjuk. A vizes szuszpenziót felhasználás előtt vízzel a kívánt végső hatóanyag-tartalomig hígítjuk, a híg készítményt permetezéssel visszük fel a kezelendő terüíetre.
c) Emulgeáíható koncentrátum:
súlyrész 3.SZ. vegyületet, 5 súlyrész TericR N13-at (etoxilezett nonil-fenoi) és 5 súlyrész KemmatR SC15B-t (kalcium-dodccil-bcnzol-szulfonát) 80 súlyrész SoivessoR 150-ben (magas forráspontú aromás kőolaj-frakció) oldunk fel. Λ kapott emulgeáíható koncentrátumot felhasználás előtt vízzel a kívánt végső hatóanyag-tartalomig hígítjuk, és az így képződött emulziót permetezéssel viszszük fel a kezelendő területre.
d) Diszpcrgálható porkészítmény:
súlyrész 3. sz. vegyületet 3 súlyrész MatexilR DA/AC-vel fnaftalin-szuifonsav - formaldehid konden11
-11186 743 zátum dinátriumsója), l súlyrész AerosolR OT/B-vel (nátrium-szulfo-borostyánkősav-dioktil-észter) és 86súlyrész porcelánfölddel keverünk össze, és a keveréket 50 mikronnál kisebb átlagos szemcseméretű porrá őröljük.
e) Nagy hatóanyag-tartalmú porkészítmény:
súlyrész 3. sz. vegyületet 2,5 súlyrész szilícium-oxid-aerogéllel és 2,5 súlyrész szintetikus amorf szilícium-oxiddal keverünk össze, és a keveréket kalapácsos malomban 200 mikronnál kisebb átlagos szemcseméretű porrá őröljük.
f) Beporzásra alkalmas porkészítmény:
súlyrész 3. sz. vegyületet 10 súiyrész attapulgittal és 80 súlyrész pirofillittel keverünk össze, és a keveréket kalapácsos malomban 200 mikronnál kisebb átlagos szemcseméretű porrá őröljük.
26. példa
Kikelés előtti herbicid hatás vizsgálata
A vizsgálatokhoz a 25. példa a)—c) pontja szerint előállított kompozíciókat használjuk fel. Felvitel előtt a koncentrátumokaí vízzel a VI. táblázatban felsorolt hatóanyag-tartalomig hígítjuk.
Faládákba talajt töltünk, és a talajba 2 cm mélyen, sorokba vetjük a vizsgálandó növények magvait. Az egyszikű és a kétszikű növények magvait külön-külön ládákba vetjük. A magvak elvetése után a talajt a vizsgálandó hatóanyagot tartalmazó permedével permetezzük meg; 1 hektár talajterületre 1000 liter permetlevet viszünk fel. Két-két ládát nem kezelünk; ezek kontrollként szolgálnak. A ládákat üvegházba helyezzük, a csírázás megindítása érdekében a talajt felülről enyhén öntözzük, majd az öntözést alulról folytatjuk az optimális növekedés által megkívánt mértékben. Három hét elteltével a ládákat kiemeljük az üvegházból, és vizuálisan meghatározzuk a kezelés eredményét. Az adatokat a VI. táblázatban közöljük. Az eredményeket O-tól 3-ig terjedő számskálával jellemezzük, ahol 0 0—25 %-os károsodást, 3 75—99 %-os károsodást, 3+ pedig 100 %-os pusztulást jelent. A VI. táblázatban lévő vízszintes vonalak (-)azí jelzik, hogy kísérletet nem végeztünk.
A VI. táblázatban feltüntetett betűjelzések jelentése a következő:
Bu: búza Vz: vadzab Op: olasz perje Jm: japán muhar Bo: borsó Ha: hajnalka Ms: mustár Nf: napraforgó
VI. táblázat
Kikelés előtti herbicid aktivitás
Vegyü- Hatóanyag Herbicid aktivitás
let száma mennyisége, kg/ha Bu Vz Op Jm Bo Ha Ms Nf
1, 5,0 3+ 3+ 3+ 3+ 0 0 0 0
1. 1,0 2 2 3 3 0 0 0 0
3. 5,0 3+ 3+ 3 3 0 0 0 0
Vegyü- let száma Hatóanyag mennyisége, kg/ha Bu Vz Herbicid aktivitás Op Jm Bo Ha Ms Nf
3. 1,0 1 2 1 3 0 0 0 0
3. 0,5 0 3 2 2 0 0 0 0
15. 5,0 3+ 3+ 3+ 3+ 0 0 0 0
15. 1,0 3+ 3+ 3+ 3+ 0 0 0 0
15. 0,5 2 1 2 3+ 0 0 0 0
18. 5,0 3 2 3 3+ 0 0 0 0
18. 1,0 3 0 3 3+ 0 0 0 0
18. 0,5 2 2 3 3 0 0 0 0
19. 0,5 3 1 3 3+ 0 0 0 0
20. 0,5 1 0 2 3+ 0 0 0 0
21. 0,5 1 0 2 z. 0 0 0 0
25. 5,0 3 2 3 34- 0 0 0 0
25. 1,0 0 0 0 0 0 0 0 0
27. 5,0 0 1 3 3+ 0 0 0 0
27. 1,0 0 0 1 1 0 0 0 0
28. 5,0 3+ 3+ 3+ 3+ 0 0 0 0
28. 1,0 0 2 0 34- 0 0 0 0
29. 5,0 3 1 2 3+ 0 0 '0 0
29. 1,0 0 0 0 0 0 0 0 0
49. 5.0 3 3+ 3+ 3+ 0 0 0 0
49. 1.0 0 0 X 0 0 0 0 0
50. 5,0 3 3+ 3+ 3+ 0 0 0 0
50. 1,0 1 2 2 0 0 0 0 0
51. 5,0 3 34 3 3+ 0 0 0 0
51. 1,0 0 0 0 2 0 0 0 0 .
58. 5,0 2 0 3 3 0 0 0 0
58. 1,0 0 0 2 3 0 0 0 0
59. 50 3+ 3+ 34- 3+ 0 0 0 0
59. 1,0 0 3+ 3+ 3+ 0 0 0 0
59. 0,5 1 2 2 2 0 0 0 0
59. 0,25 0 0 0 0 0 0 0 0
60. 5,0 3 3 b 3+ 34- 0 0 0 0
60. 1,0 1 3 34- 0 0 0 0
60. 0,5 0 1 2 3 0 0 0 0
60. 0,25 0 0 2 0 0 0 0 0
66. 2,5 3 3+ 3+ 3+ 0 0 0 0
66. 0,5 0 1 3 3 0 0 0 0
69. 5,0 2 3 3+ 34- 0 0 0. 0
69. 1,0 0 ) 2 34- 0 0 0 0
70. 2,5 3 3 34- 3+ 0 0 0 0
70. 0.5 0 1 1 2 3 0 0 0 0
71. 5,0 34- 3+ 3+ 0 0 0 0
71. 1,0 0 1 3+ 3 + 0 0 0 0
72. 5,0 2 3 3+ 34- 0 0 0 0
72. 1,0 0 1 3+ 34- 0 0 o. 0
77. 5.0 0 2 3+ 34- 0 0 0 0
77. 1.0 1 0 3+ 34- 0 0 0 0
78. 5,0 1 2 3 3 0 0 0 0
79. 5.0 2 0 1 3 0 0 0 0
80. 5,0 3 3 3+ 34- 0 0 0 0
80. 1,0 0 1 2 3 0 0 0 0
81. 5,0 3 3+ 3+ 34- 0 0 0 0
81. 1,0 0 1 1 3 0 0 0 0
82. 5,0 1 3 3 34- 0 0 0 0
82. 1,0 0 1 2 34 0 0 0 0
83. 5,0 1 3+ 3+ 34- 0 0 0 0
83. 1,0 1 1 3 3+ 0 0 0 0
84. 5,0 2 3 3 34- 0 0 0 0
84. 1,0 0 3+ 3 34- 0 0 0 0
84. 0,5 0 1 34- 34 0 A U 0 0
84. 0,25 0 0 0 1 0 0 0 0
-12186743
27. példa
Kikelés utáni herbicid hatás vizsgálata
A vizsgálatokhoz a 25. példa a)—c) pontja szerint előállított kompozíciókat használjuk fel. Felvitel előtt a koncentrátumokat vízzel a Vlla., illetve Vllb. táblázatban megadott hatóanyag-tartalomig hígítjuk.
Faládákba talajt töltünk, és a talajba 2 cm mélyen, sorokba vetjük a vizsgálandó növények magvait. Az egyszikű és a kétszikű növények magvait külön-külön ládákba vetjük. 2—2 ládába azonos növények magvait vetjük. A négy ládát üvegházba helyezzük, a csírázás megindítása érdekében a talajt felülről enyhén öntözzük, majd az öntözést alulról folytatjuk az optimális növekedés által megkívánt mértékben. Amikor a növények elérik a körülbelül 10-12,5 cm-es magasságot, a ládákat kiemeljük az üvegházból, és a növényeket a vizsgálandó hatóanyagot tartalmazó permedével permetezzük be. 1 hektár területre 100 liter permetlevet viszünk fel. Kezelés után a ládákat további 3 hétig üvegházban tartjuk, majd a kezeletlen kontrollokhoz viszonyítva vizuálisan meghatározzuk a kezelés hatását. Az eredményeket O-tól 3-ig terjedő számskálával jellemezzük, ahol 0 0—25 %-os károsodást, 3 75—99 %-os pusztulást, 3+ pedig 100 %-os pusztulást jelent. Az adatokat a Vlla. táblázatban közöljük. A Vlla. táblázatban szereplő vízszintes vonalak (—) azt jelzik, hogy kísérletet nem végeztünk.
A Vlla. táblázatban alkalmazott betűjelzések jelentése a következő:
Bu: búza Vz: vadzab Op: olasz perje Jm: japán muhar Bo: borsó Ha: hajnalka Ms: mustár Nf: napraforgó
Vlla. táblázat
Kikelés utáni herbicid aktivitás
Vegyü- Hatóanyag Herbicid aktivitás
száma kg/ha ? Bu Vz Op Jm Bo Ha Ms Nf
1. 5,0 3+ 3+ 3+ 3+ 0 0 0' 0
1.. 1,0 3 3+ 3 3+ 0 0 0 0
3. 5,0 3+ 3+ 34- 3+ 0 0 0 0
3. 1,0 3+ 3+ 3+ 3+ 0 0 0 0
3. 0,5 3+ 3+ 3+ 3+ 0 0 0 0
15. 5,0 3+ 3+ 3+ 3+ 0 0 0 0
15. 1,0 3 3+ 34- 3+ 0 0 0 0
15. 0,5 3+ 3+ 3+ 3+ 0 0 0 0
18. 5,0 3+ 3+ 3+ 3+ 0 0 0 0
18. 1,0 3+ 3+ 34- 3+ 0 0 0 0
18. 0,5 3+ 3+ 3+ 3+ 0 0 0 0
19. 0,5 3+ 3+ 3+ 3+ 0 0 0 0
20. 0,5 3+ 3+ 3+ 34- 0 0 0 0
21. 0,5 3+ 3+ 3+ 3+ 0 0 0 0
25. 5,0 3+ 3+ 3+ 3+ 0 0 0 0
25. 1,0 3+ 3+ 3+ 3+ 0 0 0 0
Vegyü- lct száma Hatóanyag mennyiség kgília Herbicid aktivitás
Bu Vz Op Jm Bo Ha Ms Nf
27. 5,0 3+ 3 34- 34- 0 0 0 0
27. 1,0 1 3 34- 3+ 0 0 0 0
28. 5,0 34* 3+ 34- 3+ 0 0 0 0
28. 1,0 3+ 3+ 34- 3+ 0 0 0 0
29. 5,0 3+ 3+ 34- 3+ 0 0 0 0
29. 1,0 3+ 3+ 34- 34- 0 0 0 0
49. 5,0 3+ 3+ 34- 34- 0 0 0 0
49. 1,0 3+ 3+ 34- 34- 0 0 0 0
50. 5,0 3+ 34- 34- 34- 0 0 0 0
50. 1,0 3+ 3+ 34- 34- 0 0 0 0
51. 5,0 3+ 34 34- 34- 0 0 0 0
51. 1,0 3+ 3+ 34- 34- 0 0 0 0
58. 5,0 3+ 3+ 34- 3+ 0 0 0 0
58. 1,0 3+ 3+ 3+ 3+ 0 0 0 0
59. 5,0 3+ 3+ 34- 34- 0 0 0 0
59. 1,0 3+ 3+ 34- 34- 0 0 0 0
59. 0,5 3+ 3+ 3+ 34- 0 0 0 0
59 0,25 3 3+ 34- 34- 0 0 0 0
60. 5,0 3+ 3+ 34- 3+ 0 0 0 0
60 1,0 3+ 3+ 34- 3+ 0 0 0 0
60 0,5 3+ 3+ 34- 3+ 0 0 0 0
60 0,25 3+ 3+ 3+ 34- 0 0 0 0
66 2,5 3+ 3+ 34- 3+ 0 0 0 0
66 0,5 3+ 3+ 34- 34- 0 0 0 0
69 5,0 3+ 3+ 3+ 34- 0 0 0 0
69 1,0 , 3+ 3+ 3+ 34- 0 0 0 0
70 2,5 3+ 3+ 34- 34- 0 0 0 0
' 70 0,5 3+ 3+ 34- 34- 0 0 0 0
71, 5,0 3+ 3+ 34- 3+ 0 0 0 0
71 1,0 3+ 3+ 34- 3+ 0 0 0 0
72 5,0 3+ 3+ 34- 3+ 0 0 0 0
72. 1,0 3+ 3+ 34- 34- 0 0 0 0
77. 5,0 3+ 3+ 3 3+ 0 0 0 0
77. 1,0 3 3 3 34- 0 0 0 0
78. 5,0 3 3+ 34- 34- 0 0 0 0
79. 5,0 3 3 3 3+ 0 0 0 0
80 5,0 3+ 34- 34- 34- 0 0 0 0
80 1,0 3+ 34- 34- 34- 0 0 0 0
81. 5,0 3+ 3+ 3+ 34- 0 2 2 2
81 1,0 3 34- 34- 3+ 0 0 0 0
82. 5,0 3 3+ 34- 34- 0 0 0 0
82. 1,0 2 34- 34- 3+ 0 0 0 0
83. 5,0 3+ 34- 34- 34- 0 0 0 0
83. 1,0 3+ 3+ 34- 3+ 0 0 0 0
84. 5.0 3+ 34- 34- 34- 0 0 0 0
84. 1,0 3+ 34- 3+ 3+ 0 0 0 0
84. 0,5 3+ 34- 34- 34- 0 0 0 0
84. 0,25 3+ 34- 3+ 3+ 0 0 0 0
A 3. sz. vegyület kikelés után kifejtett herbicid aktivitását egy ismert herbicid hatóanyag, a 2-(2,4-diklór-fenoxi)-fcnoxi-propionsav-metil-észter (Iloegrass) aktivitásával hasonlítottuk össze. Az eredményeket a Vllb. táblázatban közöljük. A Vllb. táblázatban feltüntetett betűjelzések jelentése azonos a Vlla. táblázattal kapcsolatban már közöltekkel.
-131
186 743
VHb. táblázat
Vegyü- let száma Hatóanyag mennyiség kg/ha Herbicid aktivitás
Bu Vz Op Jm Bo Ha Ms Nf
3. 0,1 3+ 3+ 3 3+ 0 0 0 0
3. 0,05 3 3+ 1 3+ 0 0 0 0
3. 0,025 3+ 3 1 3 0 0 0 0
Hoegrass 1,0 0 3+ 3+ 3+ 0 0 0 0
Hoegrass 0,25 0 3+ 3+ 2 0 0 0 0
Hoegrass 0,06 0 3+ 2 0 0 0 0 0
felületet elegyengetjük, bepermetezzük a vizsgálandó vegyületeket tartalmazó permedével, majd a magvakat vékony talajréteggel fedjük. 1 hektár területre 100 liter pernretlevet viszünk fel. A kikelt növények károsodását 21 nappal a permetezés után határozzuk meg a kezeletlen kontrollokkal Összehasonlítva. A károsodás mértékét O-tól 5-ig terjedő számskálával jellemezzük, ahol a szám-, adatok jelentése azonos a fent közöitekkel. Az eredményeket a Villa, és VIlíb. táblázatban adjuk meg. A Villa, és VlIIb. táblázatban lévő vízszintes vonalak (-) azt jelzik, hogy kísérletet nem végeztünk.
A Villa, és VlIIb. táblázatban feltüntetett betűjelzések jelentése a következő:
A Vllb. táblázat adataiból megállapítható, hogy a 3. sz. vegyület a vizsgált egyszikű növényekkel szemben körülbelül tízszer erősebb herbicid hatást fejt ki az ismert hatóanyagnál.
28. példa
Herbicid aktivitás vizsgálata
A vizsgálandó hatóanyagokból a következőképpen készítünk permetezhető kompozíciókat: 21,8 g/1 Span 80-at (szorbitán-mono-laurátot tartalmazó felületaktív anyag) és 78,2 g/1 Tween 20-at (szorbitán-mono-oleát 20 mól etilén-oxiddal készített kondenzációs terméke) tartalmazó 160 ml metil-ciklohexánont vízzel 500 ml-re hígítunk. Az így kapott emulzióból 5-5 ml-t keverünk a vizsgálandó hatóanyaghoz, és a keveréket vízzel 40 ml-re hígítjuk.
A kikelés utáni aktivitás-vizsgálatok során a kapott permetleveket a Villa, is VlIIb. táblázatban felsorolt, cserepekben termesztett fiatal növényekre permetezzük. A növények károsodását a permetezés után 14 nappal vizsgáljuk. A károsodás mértékét a kontroliokkal összehasonlítva állapítjuk meg, és O-tól 5-ig terjedő számskálával jellemezzük. A számskálán 0 0-20 %-os károsodást, 5 pedig 100 %-os pusztulást jelent. A kikelés előtti herbicid aktivitás vizsgálata során farostlemez-tálcákba töltött talajba vetjük a vizsgálandó növények magvait, a
C'r: cukorrépa
Rp: repce
Gy: gyapot
Sz: szójabab
Ku: kukorica
Őb: őszi búza
Rí: rizs
Sn: Senecio vulgáris Ip: Ipomea purpurea Am: Amaranthus retroflexus Pí: Polygonum aviculare
Ca: Chenopodium album Po: Portulaca oleracea Ga: Galium aparine Xa: Xanthium pensyivanicum Ab: Abutilon theophrasti Cv: Convolvulus arvensis Co: Cassia obtusifolia Av: Avena fatua Dg: Digitaria sanguinalis Pu: Poa annua Al: Alopecurus myosuroides St: Setaria viridis Ec: Echinochloa crus-galli Sh: Sorghum halepense Ag: Agropyron repens Cn: Cyperus rotundus E: kikelés előtti kezelés
U: kikelés utáni kezelés
-14186 743
Villa, táblázat
Vegyü- let száma Keze- lés módja Hatóanyag- mennyiség kg/ha Ilerbicid aktivitás
Cr Rp Gy Sz Ku Őb Ri Sn Ip Am Pi Ca
1. E 2,0 0 0 0 0 5 5 5 0 0 2 0
1. E 0,5 0 1 0 0 4 5 3 0 0 0 0 _
1. E 0,05 0 0 — 0 — 2 0 0 1 0 0 0
1. U 2,0 1 2 0 2 5 4 4 0 1 0 0
1. U 0,5 0 0 0 1 5 4 4 0 0 0 0
1. U 0,05 0 0 0 0 4 4 3 0 0 1 0 0
3. E 2,0 0 0 0 0 5 5 5 1 0 0 0 0
3. E 0,5 0 1 0 1 4 5 4 0 0 0 0 0
3. E 0,05 0 0 0 0 0 3 1 0 0 0 1 0
3. U 2,0 0 2 1 3 5 4 5 2 0 1 0 1
3. U 0,5 1 0 0 0 4 4 4 2 0 0 0 1
3. U 0,05 0 0 0 - 4 4 4 1 0 0 0 0
177 u 0,01 0 0 0 0 4 4 1 0 0 0 0 0
25. E 0,2 0 0 0 0 2 2 0 0 0 0 0 0
25. E 0,05 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
25. U 0,2 0 1 0 0 5 4 1 0 0 0 0
25. U 0,05 0 1 0 0 4 3 0 0 0 0 0 —
50. E 0,05 — — — — 1 3 1 __ _
50. U 0,05 — — — 5 4 2 — _ _
77. E 2,0 — — 3 4 5 _ _ _ _
77. E 0,5 — — — 0 3 2 _ _
77. U 2,0 — — — 4 4 2 _
77. u 0.5 — — 3 4 3 _ _ _ _
58. E 0,2 — — — — 0 1 0 _ _ _
58. E 0,05 — — — — 0 0 0 — . — _ _
58. U 0,2 — — — __ 4 4 1 _ _
58. U 0,05 — __ 4 2 0 — _ —
59. E 1,0 0 0 0 0 4 4 4 0 0 0 0
59. E 0,2 1 0 0 c 3 4 4 0 0 0 0
59. U 1,0 0 0 0 0 5 4 4 1 0 — 1
59. U 0,2 0 0 0 0 4 4 4 0 0 0
84. E 2,0 — — — — 0 3 1 — —
84. E 0,5 — — — 0 2 1 _ _ _
84. U 2,0 __ — — — 5 4 3 __ __ _ _
84. U 0,5 — - - - 4 4 3 — — — —
-151
186 743
VlIIb. táblázat
Vegyü- let száma Keze- lés módja Hatóanyag- mennyiség kg/ha Herbicid aktivitás
Po Xa Ab Cv Av Dg Pu St Ec Sh Ag Cn
1. E 2,0 0 0 0 _ 4 5 5 5 5 4 5 0
1. E 0,5 0 0 0 4 5 5 5 3 4 5 0
1. E 0,05 0 - 0 0 3 0 4 1 0 0 0
1. U 2,0 0 1 0 0 5 5 4 5 5 5 5 0
1. u 0,5 0 1 0 0 5 5 4 4 5 5 5 0
1. u 0,05 - 0 0 0 4 ' 4 4 4 5 4 4 _
3. E 2,0 0 0 0 — 5 5 5 5 5 4 5 0
3. E 0,5 0 1 0 — 4 5 4 5 5 4 5 0
3. E 0.05 0 0 0 — 0 0 0 0 0 _ 2 0
3. U 2,0 1 2 0 0 5 ' 5 4 5 5 5 4 0
3. U 0,5 0 0 0 0 5 5 4 5 5 5 4 0
3. U 0,05 — 0 0 0 4 5 3 5 5 5 4 0
17. u 0,01 0 0 0 0 2 3 0 5 1 4 1 0
25. E 0,2 0 0 — 0 1 0 4 1 0 1 0
25. E 0,05 0 0 0 0 0 0 0 2 0 0 0 0
25. U 0,2 0 0 0 — 4 4 0 4 5 4 4 0
25. U 0,05 0 0 0 — 3 4 1 3 4 4 1 0
50. E 0,05 - — — — 0 1 0 0 0 2 _
50. U 0,05 - - - - 4 4 - 4 4 4 3 -
Ga Xa Ab Co Av Dg A1 St Ec Sh Ag Cn
77. E 2,0 — _ _ 4 5 5 5 5 4 5
77. E 0.5 — - — — 3 4 5 4 3 3 3 __
77. U 2,0 — — — 5 5 4 5 5 5 4 _
77. u 0,5 — - 4 3 5 5 5 5 3 _
58. u 0,2 — — — — 4 4 3 3 4 4 2 _
58. u 0,05 - — 1 2 0 2 0 3 0
58. E 0,2 — - — 0 ! 0 1 0 2 3
58. E 0,05 — — — 0 1 0 0 0 3 0 _
59. E 1,0 - 0 1 0 0 — _ 5 4 5 _
59. E 0,2 — 0 1 0 0 5 3 5
59. U 1,0 0 0 0 0 5 5 4 5 5 5 4
59. u 0,2 0 0 0 0 4 4 4 4 5 4 4 _
84. E 2,0 — — 3 3 4 2 3 3 5 _
84. E 0,5 — — — — 3 3 4 2 2 3 5 _
84. U 2,0 — — — — 4 4 4 3 5 4 4 _
84. u 0,5 — — — - 4 2 4 5 5 3 4 -
29. példa
Szelektív herbicid hatás vizsgálata szabadföldi kísérletekben
A vizsgálandó vegyületeket a 28. példában ismertetett permetlevek formájában használjuk fel.
A vizsgálandó növények magvait egymástól 1 in távolságban kialakított, lapos tetejű buckákba vetjük Stanhay Precision Seeder típusú vetőgéppel. Minden egyes buckába 2-2 növényfaj magvait vetjük. A buckákat a kezeléshez felhasznált hatóanyagmennyiségnek megfelelően alcsoportokra osztjuk. Az egyes növények magvait különböző időkben vetjük el, így a növények egy adott időpontban lényegében azonos növekedési állapotot érnek el. 16
A bepermetezendő lapos tetejű buckák közepébe karót szúrunk, a buckák köré 1,25 m sugarú kört húzunk, 55 és a buckákat 1 m szélességben bepermetezzük a vizsgálandó vegyületet tartalmazó permedével. A permetlevet két nullás méretű T-fúvókával felszerelt, Oxford Precision Sprayer típusú permetezőberendezéssel visszük fel. 1 hektár területre 1000 liter permetlevet viszünk fel.
A kikelés előtti kezelés során a buckákat közvetlenül a magvak elvetése után permetezzük be, és a növények károsodását a permetezést követő 14., 21., 35. és 63. napon vizuálisan értékeljük. Az eredményeket a IXa. táblázatban közöljük.
A kikelés utáni kezelés során a buckákat akkor per-16186 743 metezziik be, amikor a növények már elérték a 2-3 leveles fejlettségi állapotot. A növények károsodását a permetezést követő 7., 14., 28.. és 56. napon vizuálisan értékeljük. Az eredményeket a IXb. táblázatban közöljük.
A IXa. és IXb. táblázatban alkalmazott betűjelzések jelentése a következő:
Sz: szójabab (Bethal)
Gy: gyapot (Delta Pine 16)
Fm: földimogyoró (Red Spanish)
Ku: kukorica (XL45)
Ss: Setaria anceps
Dg· Digitaria sanguinalis
Ec: Echinochloa crus-galli
Ci: cirok (Gofdrush)
Sh: Sorghum halepense
IXa. táblázat
Kikelés előtti herbicid aktivitás szabadföldi kísérletekben
Vegyü- let száma Hatóanyag- mennyiség kg/ha Észle- lés napja Százalékos pusztulás
Sz Gy Fm Ku Ss Dg Ec Ci Sh
18. 2,0 14. 0 0 0 100 _ _ 100
18. 2,0 21. 3 15 8 100 100 100 100 100 100
18. 2,0 35. 0 0 0 100 100 100 100 100 100
18. 2,0 63. 0 0 8 100 100 100 100 100 100
18. 1,0 14. 0 0 0 100 100
18. 1,0 21. 3 5 10 100 100 100 100 100 100
18. 1,0 35. 0 0 3 100 100 100 100 100 100
18. 1,0 63. 0 0 5 100 100 100 100 100 100
18. 0,5 14. 0 0 3 75 __ 91 _
18. 0,5 21. 0 0 3 90 100 100 100 98 100
18. 0,5 35. 0 0 0 33 100 100 100 100 100
18. 0,5 63. 0 0 0 30 100 100 100 95 100
Keze- - 14. 0 0 0 0 __ 0 _
letlen - 21. 0 0 0 0 — — — 0
kont- - 35. 0 0 0 0 0 0 0 0 0
roll — 63. 0 0 0 0 0 0 0 0 0
21. 2,0 14. 0 0 0 100 — 100
21. 2,0 21. 0 0 5 100 100 100 100 100 100
21. 2,0 35. 0 0 3 100 100 100 100 100 100
21. 2,0 63. 0 0 0 100 100 100 100 100 100
21. 1,0 14. 0 0 0 100 — __ 100
21. 1,0 21. 0 5 3 100 100 100 100 100 100
21. 1,0 35. 0 0 3 100 ICO 100 100 100 100
21. 1,0 63. 0 0 0 100 100 100 100 100 100
21. 0,5 14. 0 0 2 . 53 — — 89
21. 0,5 21. 0 5 5 58 100 100 100 85 100
21. 0,5 35. 0 0 3 45 100 100 100 75 100
21. 0,5 63. 0 0 0 45 100 100 100 73 100
Keze- - 14. 0 0 0 0 — — — 0
letlen - 21. 0 0 0 0 0 0 0 0 0
kont- 35. 0 0 0 0 0 0 0 0 0
roll 63. 0 0 0 0 0 0 0 0 0
-17186 743
IXb. táblázat
Kikelés utáni herbicid aktivitás szabadföldi kísérletekben
Vegyü- let száma Hatóanyag- mennyiség kg/ha Észle- lés napja Százalékos pusztulás
Sz Gy Fm Ku Ss Dg Ec Ci Sh
18. 2,0 7. 8 5 3 80 65 65 58 83 85
18. 2,0 14. 8 0 3 100 93 100 100 100 100
18. 2,0 28. 13 0 0 100 100 100 100 100 100
18. 2,0 56. 0 0 0 100 100 100 100 100 100
18. 1,0 7. 0 0 0 68 63 65 63 77 80
18. 1,0 14. 0 0 5 100 85 97 100 100 100
18. 1,0 28. 0 0 0 100 98 100 100 100 100
18. 1,0 56. 0 0 0 100 100 100 100 100 100
18. 0,5 7. 0 0 3 48 58 50 65 70 75
18. 0.5 14. 3 0 0 98 90 90 100 100 100
18. 0,5 28. 0 0 0 100 88 92 100 100 100
18. 0,5 56. 0 0 0 100 98 98 100 100 100
Keze- - 7. 0 0 3 0 0 0 0 0 0
letlen - 14. 0 0 0 0 0 0 0 0 0
kont — 28. 5 0 0 0 0 0 0 0 0
roll — 56. 5 0 0 0 0 0 0 0 0
21. 2,0 7. 13 3 5 78 68 78 78 90 93
21. 2,0 14. 10 8 0 100 100 100 100 100 100
21. 2,0 28. 15 13 0 100 100 100 100 100 100
21. 2,0 56. 3 5 0 100 100 100 100 100 100
21. 1,0 7. 5 3 3 80 33 68 60 65 —
21. 1,0 14. 0 3 0 100 90 99 100 100
21. 1,0 28. 5 3 0 100 100 100 100 100
21. 1,0 56. 0 0 0 100 100 100 100 100 _
21. 0,5 7. 10 0 3 88 53 68 60 88 53
21. 0,5 14. 3 0 0 100 85 85 100 100 100
21. 0,5 28. 3 0 0 100 90 100 100 100 100
21. 0,5 56. 0 0 0 100 93 100 100 100 100
Keze- - 7. 0 0 0 0 0 0 0 0 0
letlen - 14. 0 0 0 0 0 0 0 0 0
kont- - 28. 5 0 0 0 0 0 0 0 0
roll - 56. 5 0 0 0 0 0 0 0 0
30. példa
2-[4-(N-Metil-N-{ 7 klór-l-oxid-1,2,4-benzotriazm-3-il)- 45 -amino)-fenoxi]-propionsav-D(+f etil-észter (D(+)-18. vegyület előállítása
a) 336 g L-(—)-tejsav-etil-észter 260 g piridinnel készített oldatába 0-5 °C-on, 1 óra alatt 200 ml metán-szulfonil-kloridot csepegtetünk. A reagens beadagolása után 50 a kapott fehér szuszpenziót 1 órán át szobahőmérsékleten keverjük, majd vízbe öntjük, cs a vizes elegyet éterrel extraháljuk. Az éteres extraktumokat egyesítjük, 2 mólos vizes sósavoldattal, majd vízzel mossuk, vízmentes magnézium-szulfát fölött szárítjuk, és az oldószert lepá- 55 roljuk. Az olajos maradékot desztilláljuk. 302,5 g (76 %)
L-(—)-tejsav-etil-észter-metán-szulfonátot kapunk.
b) 10,6 g (0,035 mól), az 1. példa a) lépése szerint előállított 4-(N-(7-klór-l-oxid-1,2,4-benzotriazin-3-il)-N-metil-amino)-fenolt 2 liter forró, vízmentes toluoiban 60 oldunk. Az oldatot 30 °C-ra hűtjük, és részletekben, keverés közben 1,68 g (0,035 mól) nátrium-hídridet adunk hozzá 50 %-os ásványolajos diszperzió formájában.
perces forralás után az elegyhez 6,95 g (0,035 mól), az a) lépés szerinti terméket adunk. A reakcióelegyet 65 18 órán át visszafolyatás közben forraljuk, maid leszűrjük, és a szűrletet csökkentett nyomáson körülbelül 200 ml végtérfogatra bepároljuk. Az oldatot vízzel mossuk, vízmentes magnézium-szulfát fölött szárítjuk, majd az oldószert lepároljuk. A vörös, olajos maradékot petroléterrel kétszer mossuk, ezután kristályosodni hagyjuk. A kapott kristályos anyagot etanolból átkristályosítjuk. 7,19 g (51 %) narancsvörös, kristályos D<+)-2-[4-(N-metil-N-(7 -klór-l-oxid-1,2,4-benzotriazin-3-il)-amino)-fenoxi]-propionsav-etil-észtert kapunk; [a]p = +39,5°.
Mikroanaütikai adatok;
számított: C: 56,55 %, H:4,75%, N: 13,91% talált: C: 56,61%, H:4,41 %, N: 13,88%.
31. példa
D-(+)-2-[4-(N-Metil-N-{ 7-klór-l -oxid-1,2,4-benzotriazin-3-il)-amino)-fenoxi]-propionsav (Df +)-44. vegyület) előállítása
2,7 g E)-(+)-2-[4-(N-metiI-N-(7-klór-l-oxíd-l,2,4-benzotriazin-3-il)-amino)-fenoxi]-propionsav-etil-észtert meleg izopropanolban oldunk. Az oldatot szobahőmérsék-18186 743 letre hagyjuk hűlni, és keverés közben 0,32 g nátrium-hidroxid 200 ml vízzel készített oldatát adjuk hozzá. Az elegyet éjszakán át állni hagyjuk, majd az oldószer főtömegét csökkentett nyomáson lepároljuk. A maradékhoz vizet és étert adunk. A vizes fázist elválasztjuk, híg vizes sósavoldattal megsavanyítjuk, és éterrel extraháljuk. Az éteres extraktumokat egyesítjük, vízzel mossuk, vízmentes magnézium-szulfát fölött szárítjuk, majd az oldószert lepároljuk. A kapott 0,67 g narancsvörös, szilárd maradékot toluolból átkristályosítjuk. 0,41 g (42 %) narancsvörös, kristályos D-(+)-2-[4-(N-metil-N-(7-klór-1 -oxid-1,2,4-benzotriazin-3-il)-amino)-fenoxi]-propionsavat kapunk; [a]=+18°.
Mikroanalitikai adatok:
számított: C: 54,48 %, H:4,03%, N: 14,95 %;
talált: C: 54,61%, H:4,10%, N: 14,67 %. .
, . 32. példa
D-(+)-2-{4-(N-Me:il-N-( 7-klór-l-oxid-l ,2,4-benzotriazin-3-il)-amino)-fenoxi}-propionsav-izopropil-észter (D(+)—41. vegyület) előállítása ml forró, vízmentes toluolban 1,0 g D-(+)-2-[4-(N-metil-N-(7-klór-l-oxid-1,2,4-benzotriazin-3-il)-amino)-fenoxi}-propionsavat oldunk, és az oldathoz lassú ütemben 40 ml tionil-kloridot adunk. Az oldatot 8 órán át visszafolyatás közben forraljuk, majd az oldószert és a tionil-klorid fölöslegét csökkentett nyomáson lepároljuk. A vörös, olajos maradékot 100 ml izopropanolban oldjuk, és az oldatot éjszakán át állni hagyjuk. Az oldószert lepároljuk, és a kapott 1,08 g súlyú vörös olajat preparatív vékonyrétegkromatográfiás úton tisztítjuk. 0,99 g narancsvörös, üvegszerű D-(+)-2-[4-(N-metil-N•(7-klór-1-oxid-1,2,4-benzotriazín-3-il)-amino)-fenoxi]-propionsav-izopropil-észtert kapunk; [α]β = +36,6°.
33. példa
Kikelés utáni szelektív herbicid hatás vizsgálata A vizsgálandó hatóanyagokból a 28. példában közöltek szerint emulgeálható koncentrátumot készítünk.
5-5 ml emulziót ezután 40—40 ml vízzel hígítunk, és a kapott permetleveket a X. táblázatban felsorolt, cserepekben termesztett fiatal növényekre permetezzük. 1 hektár területre 1000 liter permetlevet-viszünk fel. A növények károsodását 26 nap elteltével értékeljük. A károsodást O-tól 9-ig terjedő számskálával jellemezzük, ahol 0 0-10 %-os károsodást, 9 pedig 90-100 %-os pusztulást jelöl. Az eredményeket a X táblázatban közöljük. A X. táblázatban feltüntetett betűjelzések jelentése a következő: Cr: cukorrépa; Vz: vadzab; Al: Alopecurus myosuroides; Ag: Agropyron repens; St: Setaria viridis.

Claims (11)

  1. Szabadalmi igénypontok
    1. Eljárás az (I) általános képletű alkánkarbonsav-származékok. és optikailag aktív izomerjeik előállítására — a képletben
    B hidrogénatomot, halogénatomot, 1-4 szénatomos alkilcsoportot, 1-4 szénatomos halogén-alkil-csoportot vagy 1-4 szénatomos alkoxicsoportot jelent,
    D és U egymástól függetlenül hidrogénatomot vagy halogénatomoí jelent, k és 1 értéke nulla vagy egy, azonban k és 1 összege csak nulla vagy egy lehet,
    R1 hidrogénatomot, 1-6 szcnatomos alkilcsoportot,
  2. 2- 6 szénatomos al ki nil cső portot, benzilcsoportot, uano-metil-csoportot jelent,
    R2 Iddrogénatomot, 1-4 szénatomos alkilcsoportot vagy (1-4 szénatomos alkoxi)-(l-4 szénatomos alkil)-csoportot jelent,
    R3 hidrogénatomot vagy 1-4 szénatomos alkilcsoportot jelent, és
    G jelentése hídroxilcsoport, 1—6 szénatomos alkoxicsoport, 3—6 szénatomos alkenil-oxi-csoport,
  3. 3— 10 szénatomos alkinil-oxi-csoport, 1-6 szénatomos alkil-tio-csoport, 1-3 halogénatommal vagy egy N,N-di (1-4 szénatomos alkil)-aminocsoporttal szubsztituált 1—6 szénatomos alkoxirsoport, —OM általános képletű csoport, amelyben M alkálifém- vagy alkáliföldfém-kationt jelent, -O-N=R10 általános képletű csoport, amelyben R10 1—6 szénatomos alkilidéncsoportot jelent, vagy -NHR5 általános képletű csoport, amelyben R5 egy halogénatommal vagy hídroxilesoporttal szubsztituált 1-6 szénatomos alkilcsoportot jelent —, azzal jellemezve, hogy egy (IX) általános képletű benzotriazinil-származékot - a képletben B, D, U, k, 1 és R! jelentése a fenti — egy (X) általános képletű vegyülettel kondenzálunk - a képletben R2, R3 és G jelentése a fenti, és Y alkánszulfonil-csoportot, klóratomot, brómatomot vagy jódatomot jelent —, és kívánt esetben a kapott (I) általános képletű vegyületeket alkilezéssel, Hidrolízissel, észterezéssel, átészterezéssel, sóképzéssel, oxidációval vagy halogénezéssel más (I) általános képletű vegyületekké alakítjuk. (Elsőbbsége: 1980. április 8.)
    2. Az 1. igénypont szerinti eljárás olyan (I) általános képletű alkánkarbonsav-származékok és optikailag aktív izomereik előállítására, amelyek képletében
    B haiogénatomot vagy 1.-4 szénatomos halogén-alkil-csoportot jelent,
    D és U egymástól függetlenül hidrogénatomot vagy halogénatomot jelent, k és 1 értéke nulla vagy egy, azonban k és 1 összege csak nulla vagy egy lehet,
    R1, R2 és R3 egymástól függetlenül hidrogénatomot vagy 1-4 szénatomos alkilcsoportot jelent, és
    G jelentése hídroxilcsoport, 1—6 szénatomos alkoxicsoport, 3-6 szénatomos alkenil-oxi-csoport, 3-6 szénatomos alkinil-oxi-csoport, 1—6 szénatomos ilkil-tio-csoport vagy —OM általános képletű csoport, amelyben M alkálifém-kationt jelent, azzal jellemezve, hogy olyan (IX) és (X) általános képletű vegyületekbő! indulunk ki, amelyek képletében B, D, U, k, 1, R1, R2, R3 és G jelentése a tárgyi körben, Y jelentése pedig az 1. igénypontban megadott, és kívánt
    -191 esetben a kapott (I) általános képletű vegyületeket alkilezéssel, hidrolízissel, észté re zéssel, átészterezéssel, sóképzéssel, oxidációval vagy halogénezéssel más (I) általános képletű vegyületekké alakítjuk. (Elsőbbsége:
    1979. augusztus 31.)
    3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás az (I) általános képletű alkánkarbonsav-származékok szűkebb körét képező (II) általános képletű alkánkarbonsav-származékok és optikailag aktív izomerjeik előállítására — a képletben
    D, U és R3 hidrogénatomot jelent,
    B halogénatomot vagy trifluor-metil-csoportot jelent,
    R1 és R2 metilcsoportot jelent, k ésl értéke nulla vagy egy, azonban k és 1 összege csak nulla vagy egy lehet, és
    G jelentése hidroxilcsoport, 1—6 szénatomos alkoxicsoport, 3—6 szénatomos alkenii-oxi-cso port, 3-6 szénatomos alkinil-oxi-csoport, 1—6 szénatomos alkil-tio-csoport vagy —OM általános képletű csoport, amelyben M alkálifém-kationt jelent —, 20 azzal jellemezve, hogy olyan (IX) és (X) általános képletű vegyületekből indulunk ki, amelyek képletében B,
    D, U, k, 1, R* „ R2, R3 és G jelentése a tárgyi körben,
    Y jelentése pedig az 1. igénypontban megadott, és kívánt esetben a kapott (II) általános képletű vegyületeket alki- 25 lezéssel, hidrolízissel, észterezéssel, átészterezéssel, sóképzéssel, oxidációval vagy halogénezéssel más (11) általános képletű vegyületekké alakítjuk. (Elsőbbsége: 1979. augusztus 31.)
  4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás 30 olyan (I) vagy (II) általános képletű alkánkarbonsav-származékok és optikailag aktív izomerjeik előállítására, amelyek képletében
    D, U és R3 hidrogénatomot jelent,
    B brómatomot vagy klóratomot jelent, 35
    R1 és R2 metilcsoportot jelent, k és 1 értéke nulla vagy egy, azonban k és 1 összege csak nulla vagy egy lehet, és
    G jelentése hidroxilcsoport, 1-6 szénatomos alkoxicsoport, allil-oxi-csoport, propargil-oxi-csoport vagy -OM 40 általános képletű csoport, amelyben M nátrium-iont jelent, azzal jellemezve, hogy olyan (IX) és (X) általános képletű vegyületekből indulunk ki, amelyek képletében B,
    D, U, k, 1, R1, R2, R3 és G jelentése a tárgyi körben, 45
    Y jelentése pedig az 1. igénypontban megadott, és kívánt esetben a kapott (I) vagy (11) általános képletű vegyületeket alkilezéssel, hidrolízissel, észterezéssel, átészterezéssel, sóképzéssel, oxidációval vagy halogénezéssel más (I) vagy (II) általános képletű vegyületekké ala- 50 kítjuk. (Elsőbbsége: 1979. augusztus 31.)
  5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás 2-[4-(N-metil-N-(7-klór-l ,2,4-benzotriazin-3-il)-amino)-fenoxij-propionsav, 2-[4-(N-metil-N-(7-bróm-l ,2.4-benzotriazin-3-il)-amino)-fenoxi]-propionsav, 2-[4-(N-metil- 55 -N-(7-klór-l-oxid-l ,2,4-benzotriazin-3-il)-amino)-fenoxi]-propionsav, 2-[4-(N-meti>-N-(7-bróm-l-oxid-l ,2,4-benzotriazin-3-iI)-amino)-fenoxÍ]-propionsav, 2-[4-(N-metil-N-(7-klór-2-oxid-l ,2,4-benzotriazin-3-il)-amino)-fenoxij-propionsav és 2-[4-(N-metiI-N-(7-bróm-2-oxid-l ,2,4-benzotriazÍn-3-il)-amino)-fenoxi]-propionsav 1-6 szénatomos alkil-észtereinek előállítására,azzal jellemezve, hogy megfelelően megválasztott (IX) és (X) általános képletű vegyületekből indulunk ki, és kívánt esetben a kapott terméket észterezéssel, halogénezéssel, átészterezéssel vagy oxidációval más termékké alakítjuk. (Elsőbbsége: 1979. augusztus 31.)
  6. 6. Herbicid kompozíció, azzal jellemezve, hogy ható5 anyagként 0,001-95 súly% (I) általános képletű alkánkarbonsav-származékot vagy optikailag aktív izomerjét — a képletben
    B halogénatomot, 1-4 szénatomos alkilcsoportot vagy 1—4 szénatomos halogén-alkil-csoportot jelent,
    10 D és U hidrogénatomot jelent,
    R1 1 —4 szénatomos alkilcsoportot jelent,
    R2 hidrogénatomot, 1—4 szénatomos alkilcsoportot vagy (1-4 szénatomos a!koxi)-(l-4 szénatomos alkil)-csoportot jelent,
    15 R3 hidrogénatomot vagy 1-4 szánatomos alkilcsoportot jelent, k és 1 értéke nulla vagy egy, azonban k és 1 összege csak nulla vagy egy lehet, és
    G jelentése hidroxilcsoport, 1—6 szénatomos alkoxicsoport, 3-10 szénatomos alkinil-oxi-csoport, 1-6 szénatomos halogén-alkoxi-csoport, (N,N-di(l—4 szénatomos alkiI)-amino)-(l-6 szénatomos alkoxi)-csoport, 1-6 szénatomos alkil-tio-csoport vagy -O-N=R10 általános képletű csoport, amelyben R10 1-6 szénatomos alkilidéncsoportot jelent —, továbbá 5-99,999 súly% szilárd vagy folyékony hordozóanyagot, előnyösen vizet, szerves szénhidrogén-oldószert vagy természetes vagy szintetikus szilikátot, felületaktív anyagot, előnyösen anionos vagy nemionos felületaktív anyagot és/vagy egyéb segédanyagot tartalmaz.
    (Elsőbbsége: 1980. április 8.)
  7. 7. A 6. igénypont szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy 0,001-4 súly% hatóanyagot tartalmaz. (Elsőbbsége: 1980. április 8.)
  8. 8. A 6. vagy 7. igénypont szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként olyan (1) általános képletű alkánkarbonsav-származékot tartalmaz, amelynek képletében
    D és U hidrogénatomot jelent,
    B halogénatomot, 1-4 szénatomos alkilcsoportot vagy 1—4 szénatomos halogén-alkil-csoportot jelent,
    R1 1 -4 szénatomos alkilcsoportot jelent,
    R2 hidrogénatomot, 1-4 szénatomos alkilcsoportot vagy (1-4 szénatomos alkoxi)-(l-4 szénatomos alkil)-csoportot jelent,
    R3 hidrogénatomot vagy 1-4 szénatomos alkilcsoportot jelent, k és 1 értéke nulla vagy egy, azonban k és 1 összege csak nulla vagy egy lehet, és
    G jelentése hidroxilcsoport, 1-6 szénatomos alkoxicsoport, 3-10 szénatomos alkinil-oxi-csoport, 1-6 szénatomos halogén-alkoxi-csoport vagy 1-6 szénatomos alkil-tio-csoport. (Elsőbbsége: 1979. augusztus 31.)
  9. 9. A 6-8. igénypontok bármelyike szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként az (I) általános képletű alkánkarbonsav-származékok szűkebb körét képező (11) általános képletű alkánkarbonsav-származékokat tartalmazza - a képletben
    D, U és R3 hidrogénatomot jelent,
    B halogénatomot vagy trifluor-metil-csoportot jelent, R1 és R2 metilcsoportot jelent, k és 1 értéke nulla vagy egy, azonban k és 1 összege csak nulla vagy egy lehet, és
    -20186 743
    G hidroxilcsoportot, 1-6 szénatomos aíkoxicsopcrtot vagy 1-6 szénatomos alkil-tio-csoportot jelent. (Elsőbbsége: 1979. augusztus 31.)
  10. 10. A 6-9. igénypontok bármelyike szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként olyan (I) 5 vagy (II) általános képletű aikánkarbonsav-származékot tartalmaz, amelyek képletében
    D, U és R5 hidrogénatomot jelent,
    B brómatomot vagy klóratomot jelent,
    R1 és R2 metilcsoportot jelent, 10 k és 1 értéke nulla vagy egy. azonban k és i összege csak nulla vagy egy lehet, és
    G hidroxilcsoportot vagy 1-6 szénatomos alkoxicsoportot jelent. (Elsőbbsége: 1979. augusztus 31.)
  11. 11 A 6—10. igénypontok bármelyike szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként 2-[4-(N-metil-N-(7-klór-l ,2,4-benzotri,izin-3-iÍ)-annno)-íenoxi]-propionsav1N-f4-(N-metil-N-(7-bróm-i ,2,4-benzot!Íazin-3-il)aminoj-fenoxil-propionsav, 2-[4-(N-metil-N-(7-klór-l-oxid-1,2,4-benzolriazín-3-Íi)-anúnc)-íenoxij-propionsav, 2-[4-(N-metil-N-(7-bróm-l -oxid-1,2,4-benzotriazin-3-il)-amino)-fenoxi]-propionsav, 2-[4(N-meti!-N-(7-klór-2-oxid-1 ^Á-benzotriazin-S-ilj-aminoj-fenoxij-propionsav vagy 2-[4-(N-metil N-(7-bróm-2-oxid-1,2,4-benzotriazin-3-il)-?mino)-fenoxil-propionsav ]-6 szénatomos alkil-észteiét tartalmazza. (Elsőbbsége: 1979. augusztus 31.)
    7 db ábra
HU802117A 1979-08-31 1980-08-27 Herbicide compositions containing alkane-carboxylic acid derivatives and process for preparing the active substances HU186743B (en)

Applications Claiming Priority (2)

Application Number Priority Date Filing Date Title
AUPE029979 1979-08-31
AUPE305380 1980-04-08

Publications (1)

Publication Number Publication Date
HU186743B true HU186743B (en) 1985-09-30

Family

ID=25642330

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU802117A HU186743B (en) 1979-08-31 1980-08-27 Herbicide compositions containing alkane-carboxylic acid derivatives and process for preparing the active substances

Country Status (17)

Country Link
US (1) US4310347A (hu)
EP (1) EP0024931B1 (hu)
BR (1) BR8005527A (hu)
CA (1) CA1145336A (hu)
CS (1) CS222188B2 (hu)
DE (1) DE3069461D1 (hu)
DK (1) DK157192C (hu)
ES (1) ES494594A0 (hu)
HU (1) HU186743B (hu)
IE (1) IE50112B1 (hu)
IL (1) IL60831A (hu)
MY (1) MY8700525A (hu)
NZ (1) NZ194612A (hu)
PH (1) PH16262A (hu)
PT (1) PT71754B (hu)
SU (1) SU1205766A3 (hu)
ZA (1) ZA804924B (hu)

Families Citing this family (4)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
DE3172019D1 (en) * 1980-07-01 1985-10-03 Ici Australia Ltd Isoquinolyloxy(amino)phenoxyalkane carboxylic acid derivatives, process for their synthesis, herbicidal compositions containing them and their use as herbicides
NZ200031A (en) * 1981-04-02 1984-11-09 Ici Australia Ltd Quinoline derivatives and herbicidal compositions containing such
GB9003553D0 (en) * 1990-02-16 1990-04-11 Ici Plc Herbicidal compositions
EP1502918A1 (en) * 2003-07-31 2005-02-02 Bayer CropScience GmbH The use of fused ring-1,2,4-benzotriazine derivatives as herbicides or plant growth regulators for the control of undesired plants or vegetation, compounds and compositions thereof, and processes for their preparation

Family Cites Families (9)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US2489355A (en) * 1947-01-10 1949-11-29 Merck & Co Inc Benzotriazines
US2966487A (en) * 1958-07-01 1960-12-27 Searle & Co 3-aminoalkylaminobenzotriazine-1-oxides
DE2223894C3 (de) * 1972-05-17 1981-07-23 Hoechst Ag, 6000 Frankfurt Herbizide Mittel auf Basis von Phenoxycarbonsäurederivaten
DE2255947A1 (de) * 1972-11-15 1974-05-22 Bayer Ag Substituierte 3-amino-benzo-1,2,4triazin-di-n-oxide (1,4), verfahren zu ihrer herstellung sowie ihre verwendung als antimikrobielle mittel
IE38778B1 (en) * 1973-02-02 1978-05-24 Ciba Geigy New 1,2,4-benzotriazine derivatives
GB1512189A (en) * 1975-10-29 1978-05-24 Ishihara Mining & Chemical Co Herbicidal composition and method of use thereof
DE2640730C2 (de) * 1976-09-10 1983-08-25 Hoechst Ag, 6230 Frankfurt Benzoxazolyloxy- und Benzothiazolyloxy-phenoxy-Verbindungen und diese enthaltende herbizide Mittel
CA1247625A (en) * 1977-07-22 1988-12-28 Howard Johnston Trifluoromethyl pyridinyloxyphenoxy propanoic acids and propanols and derivatives thereof and methods of herbicidal use
ZA796645B (en) * 1978-12-22 1980-12-31 Ici Australia Ltd Herbicidally active compounds and compositions

Also Published As

Publication number Publication date
IL60831A0 (en) 1980-10-26
EP0024931A2 (en) 1981-03-11
DK157192C (da) 1990-04-23
PH16262A (en) 1983-08-19
IL60831A (en) 1985-04-30
ZA804924B (en) 1981-08-26
CA1145336A (en) 1983-04-26
US4310347A (en) 1982-01-12
IE50112B1 (en) 1986-02-19
ES8106508A1 (es) 1981-08-16
IE801763L (en) 1981-02-28
PT71754B (en) 1981-06-08
EP0024931A3 (en) 1981-06-03
SU1205766A3 (ru) 1986-01-15
BR8005527A (pt) 1981-03-17
ES494594A0 (es) 1981-08-16
NZ194612A (en) 1982-12-21
CS222188B2 (en) 1983-05-27
PT71754A (en) 1980-09-01
DK157192B (da) 1989-11-20
EP0024931B1 (en) 1984-10-17
DK366880A (da) 1981-03-01
MY8700525A (en) 1987-12-31
DE3069461D1 (en) 1984-11-22

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU186299B (en) Herbicide compositions and process for producing the active agents
US5486610A (en) Pyrimidylbensulfonyl chloride compounds
KR880002408B1 (ko) 페닐-치환된 설폰 아미드 및 이의 제조방법
CS228935B2 (en) Herbicide and method of preparing active component thereof
SK89996A3 (en) Aryl and heteroaryl pyrimidines and herbicidal agents containing them
JPH0143745B2 (hu)
CA1225399A (en) Carbamoyltriazoles, and their production and use
US4116674A (en) Process of severely damaging or killing unwanted plants with pyrimidine compounds
DK155302B (da) N-phenylpyrazolderivater og herbicid med indhold deraf
CA2148218C (en) Herbicidal compositions containing triazolinones
JPH0665135A (ja) ２−ベンゾイルシクロヘキサンジオンの塩、選択的除草剤、その製造方法、およびそれを、雑草を制御するために使用する方法
EP0023725B1 (en) Diphenyl ether derivatives, process for preparing the same and herbicidal compositions containing the same
EP0197495A1 (en) 4,5,6,7-Tetrahydro-2H-indazole derivatives and herbicides containing them
JPH05194492A (ja) 除草剤及び植物成長制御剤としてのピリジルスルホニル尿素化合物の塩類、それらの製造及びそれらの利用方法
HU186743B (en) Herbicide compositions containing alkane-carboxylic acid derivatives and process for preparing the active substances
JPH0774126B2 (ja) イネにおける有害植物の防除方法
JP3084102B2 (ja) 相乗的除草剤組成物
CS228911B2 (en) Herbicide and method of preparing active substances thereof
US4738710A (en) Herbicidal alkane carboxylic acid derivatives
JPH04226964A (ja) 除草剤スルホニルウレア誘導体
JPH04338356A (ja) ハロアルコキシ−　置換ベンゾイルシクロヘキサンジオン、それらの製造方法および除草剤および植物生長調整剤としてのそれらの用途
US4956004A (en) Herbicidal triazinediones
US4758263A (en) 2-(2,5-difluorophenyl)-4-methyl-1,2,4-oxadiazolidine-3,5 diones
JPS6221349B2 (hu)
JPS63313763A (ja) オキシイミノエーテル化合物

Legal Events

Date Code Title Description
HU90 Patent valid on 900628
HMM4 Cancellation of final prot. due to non-payment of fee