HU183843B - Javított hatású rovarirtó, rovarriasztó, fertőtlenítő és illatosító füstölőszer-készítmények - Google Patents

Abstract

Szabadalmi bejelentésünk tárgya olyan füstölőszerkészítmények, parázsra, vagy forró felületre szórható porok, impregnálással vagy kötőanyagokkal készített forró felületre helyezhető, vagy égethető alaktestek, amelyekből a rovarirtó, rovarriasztó, fertőtlenítő, illatosító hatóanyagok a hevítéskor vagy égetéskor csaknem veszteség nélkül felszabadíthatok. Találmányunk szerinti készítmények lényege, hogy legalább 0,05 súly % hatóanyag és legfeljebb 99,9 % segédanyag mellett legalább 0,05 súly % ammónium-bromidot és/vagy ammónium-benzoátot és/vagy ammónium-szulfamátot tartalmaznak. Ilyen hatóanyagok lehetnek pl. propilén-glikol, 2-kIorbenzoésav-dietiIamid, tetrametrin, rózsaolaj stb. A segédanyagok megválasztása a készítmények alkalmazás módjától függ- Parázsra vagy forró lapra szórható por alakú készítmény esetében segédanyag nem feltétlenül szükséges, elektromos párologtató lap esetén a segédanyag célszerűen valamilyen szívópapír, meggyújtható parázsló készítmény esetén további segédanyagok: ragasztószer, oxidálószer, égő anyag, stabilizátor, anti- oxidáns és szinergens. A szabadalom szerinti füstölőszerek zárt terek repülő rovar (légy, szúnyog) mentesítésére, illetve a légtér fertőtlenítésére, illatosítására, valamint szabadban repülő rovarok irtására és azok távol tartására alkalmas.

Description

Szabadalmi bejelentésünk tárgya olyan füstölőszerkészítmények, parázsra, vagy forró felületre szórható porok, impregnálással vagy kötőanyagokkal készített forró felületre helyezhető, vagy égethető alaktestek, amelyekből a rovarirtó, rovarriasztó, fertőtlenítő, illatosító hatóanyagok a hevítéskor vagy égetéskor csaknem veszteség nélkül felszabadíthatok. Találmányunk szerinti készítmények lényege, hogy legalább 0,05 súly % hatóanyag és legfeljebb 99,9 % segédanyag mellett legalább 0,05 súly % ammónium-bromidot és/vagy ammónium-benzoátot és/vagy ammónium-szulfamátot tartalmaznak.

Ilyen hatóanyagok lehetnek pl. propilén-glikol, 2-kIorbenzoésav-dietiIamid, tetrametrin, rózsaolaj stb.

A segédanyagok megválasztása a készítmények alkalmazás módjától függ- Parázsra vagy forró lapra szórható por alakú készítmény esetében segédanyag nem feltétlenül szükséges, elektromos párologtató lap esetén a segédanyag célszerűen valamilyen szívópapír, meggyújtható parázsló készítmény esetén további segédanyagok: ragasztószer, oxidálószer, égő anyag, stabilizátor, antioxidáns és szinergens.

A szabadalom szerinti füstölőszerek zárt terek repülő rovar (légy, szúnyog) mentesítésére, illetve a légtér fertőtlenítésére, illatosítására, valamint szabadban repülő rovarok irtására és azok távol tartására alkalmas.

183 843 nált megfelelő méretű papír felhasználása a helyiség térfogatának megfelelő pontos hatóanyagadagolást biztosít, tehát igen gazdaságos.

Amennyiben meggyújtható fíistölőszer készítése a cél, úgy segédanyagként valamilyen éghető szerves anyagot (pl. faszénport, íűrészport stb.) és az ammónium-só égést kioltó hatásának ellensúlyozására oxidálószert (pl. káliumnitrátot, kálium-klorátot stb.) alkalmazunk.

Amennyiben éghető alaktest (pl. kúp, tekercs, pálca stb.) kialakítása a cél, úgy segédanyagként az eddig felsoroltakon kívül még valamilyen kötőanyag (pl. keményítő, karboxi-metilcellulóz stb.) alkalmazása is célszerű.

Ilyen készítményeknek további szükséges, illetve kívánatos komponensei lehetnek valamely penészedésgátló anyag (pl. Nipasol), illetve színezék (pl. brillant-zöld), továbbá szinergensek (pl. piperonil-butoxid), stabilizátorok (pl. epiklórhidrin) és antioxidánsok (pl. 2,6-di/Zerc-butil/p-krezol).

Az ammónium-sók hatóanyagokat védő hatását a találmány szerinti kompozícióban a következő kísérleti eredménnyel szemléltetjük. Az 5. kiviteli példában megadott rovarölő hatású füstölőszert elkészítettük ismertetett formájában, valamint az ammónium-szulfamát helyett ammónium-benzoáttal, ammónium-szulfamát helyett ammónium-brorrtiddal, ammónium-szulfamát helyett ammónium-kloriddal, ammónium-szulfamát helyett ammónium-perkloráttal, továbbá ammónium-szulfamát nélkül.

Az így készült mintákból 1—1 grammos darabot egy 70x70x70 cm nagyságú zárt üvegkamrában elégettünk. Ezután a kamrába 50—50 db házilegyet engedtünk be és az inszekticid füsttől elhullott legyek számát 2 percenként leszámoltuk. Az így felvett elhullás-idő görbéjéből ezután leolvastuk az ölőhatás jellemzőjét, az LT 50 értéket, azaz azt az időt, amelyre a rovarok 50%-ának elpusztulásához szükség volt. Nyilvánvaló, hogy ez az idő a kamrában kialakított inszekticid koncentrációval arányosan csökkent.

A kísérletet úgy is elvégeztük, hogy égetés helyett 1 gramm 1,9%-os metil-etil-ketonos S-biol oldatot porlasztottunk a kamrába. Ez utóbbi mérés az aeroszolos rovarölő szerekkel való összehasonlíthatóságot szolgálta. Az egyes füstölőszer-mintáknál és az aeroszol porlasztásánál felhasznált azonos hatóanyag-mennyiségű irtószer hatására mérhető LT 50 értékeket az 1. táblázatban foglaltuk össze.

1. táblázat

kísérleti minta	hatóanyagtartalma, %	LT 50 érték, perc
füstölőszer ammónium- szulfamáttal	1,9	H,4
füstölőszer ammónium- benzoáttal	1,9	12,3
fiistölőszer ammónium- bromiddal	1,9	14,2
füstölőszer ammónium- kloriddal	1,9	20,7
fiistölőszer ammónium- perkloráttal	1,9	>120
füstölőszer ammónium- szulfamát nélkül	1,9	24,4
aeroszolos porlasztás	1,9	9,3

A táblázat adataiból látható, hogy a füstölőszerekben ammónium-bromidot, ammónium-benzoátot, vagy ammónium-szulfamátot használva az LT 50 érték közel 50%-kal csökkent, ami azt jelenti, hogy e minták elégetésekor hozzávetőleg kétszer annyi'hatóanyag válik szabaddá, mint az ammónium-szulfamát nélküli, vagy más ammónium-sókat tartalmazó mintákból.

Az aeroszol porlasztással a kamrába juttatott azonos mennyiségű hatóanyag viszont csak alig valamivel jobb LT 50 értéket adott, mint a találmányunk szerinti ammónium-sókkal készült füstölőszerek, ami azt jelenti, hogy az utóbbiakból a hatóanyag majdnem teljes egészében szabaddá vált.

Az ammónium-benzoát égéskésleltető hatását a következő kísérleti eredményeinkkel illusztráljuk.

Egy levegő illatosító füstölőkeverékhez, melynek összetétele:

0,05 súly% rózsaolaj 0,10 súly% perubalzsam 0,02 súly% kumarin 0,25 súly% kálium-nitrát 10,00 súly % karboxí-metil-cellulóz és

89,58 súly% lucernaliszt volt, különböző mennyiségű ammónium-benzoátot kevertünk oly módon,, hogy a megszárított minták rendre 1,2—0,6—0,3—0,15—0,06 súly% ammónium-benzoátot tartalmaztak. A keverékből 10—15 cm-es 3 X7 mm keresztmetszetű pálcákat készítettünk és a pálcákat meggyújtva azok égési sebességét lemértük. Mérési eredményeinket a 2. táblázatban foglaltuk össze.

2. táblázat

ammónium-benzoáttartalom, %	égési sebesség, cm/óra
1,2	4,8
0,6	8,4
0,3	21,6
0,15	35,4
0,06	43,2
0,00 (kontroll)	46,2

Az adatokból látható, hogy az ammónium-benzoát felhasználása az égési időt közel 90%-kal csökkentette, ez a vegyület tehát elnyújtott hatású (lassan égő) készítmények előállításához kitűnő lehetőséget biztosít.

Végül a találmányunk szerinti fiistölőszereknek egy további előnye, hogy az égésüknél keletkező füst kevés 2,4-benzpirént tartalmaz. Az ammónium-sók, de különösen az ammónium-szulfamát ugyanis a rákkeltő anyag keletkezését az égéskor mintegy 60%-kal csökkenti (Chem. Enging. News. 34. 224. 1956.).

E készítmények égésénél keletkező füst 2,4-benzpirén tartalma nem lenne ugyan jelentős, figyelembe véve azonban az ember szervezetét más forrásokból (pl. dohányzás, légszennyezés stb.) is érő terhelést, a 2,4-benzpirén keletkezésének csökkentése egészségügyi okokból tehát mégis jelentős.

Nem sikerült még annak okát kideríteni, hogy az ismertetett előnyök milyen fizikai vagy kémiai hatások következtében jönnek létre. Valószínű azonban, hogy az ammónium-bromid, az ammónium-szulfamát és az ammónium-benzoát pirolízise az égés hőmérsékletét csökkenti, és az ekkor keletkező gázok a hatóanyagokat

183 843 még elégésük előtt magukkal ragadják, a felszabadult ammónia pedig az égéskor keletkezett és a szemizgató hatásért felelős formaldehiddel reagál, azt közömbösíti. Úgy látszik azonban, hogy e többé-kevésbé minden ammóniumsó hevítésekor lejátszódó folyamatok és ezek termékei csak a találmány tárgyát képező három ammónium-só felhasználásánál alakul úgy, hogy ennek a hatóanyag-kímélés szempontjából gyakorlati előnye van.

A találmány szerinti készítményeket az alábbi példákkal világítjuk meg az oltalmi kör korlátozása nélkül:

Kiviteli pe'ldák:

7. példa:

0,1 gramm kumarin,

0,1 gramm ammónium-benzoát,

9,8 gramm kaolin keverékét porcelán dörzscsészében finomra porítjuk, majd további 190 gramm kaolinnal összekeverjük.

A keverékből késhegynyit forró lapra (pl. rezsóra) szórva a keletkező füst légfrissítő hatású.

2. példa:

0,5 gramm 2-klórbenzoésav-dietilamid,

19,5 gramm ammónium-szulfamát, gramm ammónium-benzoát,

900 gramm ammónium-bromid keverékét golyósmalomban finom porrá őröljük.

A terméket szabad területen kis adagokban parázsra szórva szúnyogriasztó füst képződik.

3. példa:

0,1 kg ammónium-benzoát, kg stirax-gyanta, kg kumarin,

1,9 kg propilén-glikol,

194 kg gamma-HCH keverékét koloplex malomban porrá őröljük.

A készítményből késhegynyit forró lapra (pl. rezsóra, kályhalapra stb.) szórva kombinált légfrissítő, rovarölő és fertőtlenítő hatású füst képződik.

4. példa:

0,5 kg ammónium-benzoátot,

1,5 kg ammónium-bromidot, kg tetrametint (/1,3,4,5,6,7-hexahidro-l,3-dioxo-277izoindol-2-il/-metil-/2,2-dimetil-3-/2-metil-l-propenil/ciklopropánkarboxilát/), kg propoxurt (2-izopropiloxi-fenil-/77-metilkarbonát/) feloldunk 50 kg absz. etanolban.

Az így kapott oldattal festékszóróval porlasztva 200 kg szívópapírt 0,4 kg/m² mennyiséggel beimpregnálunk. Az impregnált papírlemezeket egymásra fektetve levegőtől elzárva 24 órán át pihentetjük, majd szárítás után 14 cm² nagyságú darabokra vágva, darabonként légmentesen záró alufólia csomagolásban hozzuk forgalomba.

A papírdarabokat erre a célra szolgáltató elektromos párologtató készülékbe helyezve annyi rovarölő füst képződik, amennyi kb. 30 légm³-es helyiség légy- és szúnyogmentesítéséhez elegendő.

5. példa:

A-komponens

1,5 gramm kálium-nitrátot

0,3 gramm ammónium-szulfamátot feloldunk 80 ml vízben és hozzákeverjük 20 gramm búza4 keményítőhöz. A szuszpenziót állandó keverés közben vízfürdőn 90 °C hőmérsékletre hevítjük. A csirizesedés megindulásától (amikor a megnövekedett viszkozitás miatt a szuszpenzió már nem keverhető) számítva még 90 °C hőmérsékleten a keveréket hőkezeljük, majd szobahőmérsékletre hűtjük.

B-komponens gramm S-biol (2-metil-4-oxo-3-/2-propinil/-2-ciklopentén-l-il

2,2-dimetil-3-/2-metil-l-propenil/ciklopropánkarboxilát), gramm faszén,

0,5 gramm rózsaolaj, gramm Nipagin-M keverékét közepes finomságú porrá őröljük.

Az A-komponenst a B-komponenssel ezután tésztaszerű masszává gyúrjuk, majd a tésztából pálcikákat vagy kúpokat formálunk. Az alaktesteket ezután 24 órán át szobahőmérsékleten, majd 4 órán át 50 °C-on szárítjuk.

Az alaktestek meggyújtva lassan égnek, a kellemes illatú füst pedig a szabadban vagy a helyiségben a repülő rovarokat (legyeket, szúnyogokat) elpusztítja.

6. példa:

A-komponens:

0,1 kg Nipagin-M-et (p-oxi-benzoésavas metilészter), kg kálium-klorátot, kg ammónium-bromidot, kg ammónium-szulfamátot feloldunk 20 liter vízben.

B-komponens:

0,5 kg trietilén-glikol, kg karboxi-metil-cellulóz nátrium (szárított), kg faszén, kg fűrészpor keverékét verőmalomban porrá őröljük.

Az A-komponenssel átnedvesítjük a B-komponenst, a keveréket 24 órán át száradástól védve állni hagyjuk, majd alkalmas matricákban közepes nyomóerővel (100—300 kp/cm²) célszerűen tekercs alakú formatestekké préseljük és 90 °C-os levegóáramban megszárítjuk. Az alaktestet meggyújtva annak füstje fertőtlenítő hatású.

7. példa:

A-komponens:

kg kálium-nitrátot,

0,1 kg ammónium-bromidot,

0,2 kg ammónium-benzoátot feloldunk 160 liter vízben és hozzákeverjük 40 kg búzakeményítőkhöz. A szuszpenziót állandó keverés közben 90 °C hőmérsékletre hevítjük. A csirizesedés megindulásától számítva a keveréket még 15 percig 90 °C-on hőkezeljük, majd szobahőmérsékletre hűtjük.

B-komponens kg tetrametint (/1, 3,4,5,6,7-hexahidro-l,3-dioxo-277-izoindol-2-il/-metil-/2,2-dimetíl-3-/2-metiI-l-propeniI/ -ciklopropánkarboxilát/),

150 kg faszén, kg 2,6-di (férc-buti I)-p-krezoI keverékét közepes finomságú (50—200 mikrométer szemcseátmérőjű) porrá őröljük. A porkeveréket ezután 1 kg epiklórhidrin és 24 kg piperonil-butoxid keverékével átnedvesítjük.

Az A-komponenst a B-komponenssel ezután tésztaszerű masszává gyúrjuk, majd a tésztából pálcákat vagy kúpokat

183 843 formálunk és az alaktesteket legfeljebb 60 °C-on megszárítjuk. Az alaktesteket meggyújtva az azokból képződő füst szabadban vagy a helyiségben a repülő rovarokat elpusztítja.

Claims (3)

1. Szabadalmi igénypont

   Javított hatású füstölőszer-készítmények, előnyösen parázsra vagy forró felületre szórható porok, impregnálással vagy kötőanyagokkal készített forró felületre helyezhető vagy égethető alaktestek, amelyek legalább 0,05 súly% rovarölő és/vagy rovarriasztó és/vagy fertőtlenítő hatóanyag(ok)ból és/vagy íllatanyag(ok)ból, adott esetben legfeljebb 99,9 súly% ismert segédanyag(ok)ból, előnyösen
2. 5 hordozható anyag(ok)ból és/vagy szinergens(ek)ből, és/vagy stabilizátor(ok)ból, és/vagy antioxidáns(ok)ból, és/vagy éghető anyag(ok)ból, és/vagy kötőanyag(ok)ból, és/vagy oxidálószer(ek)ből állnak, azzal jellemezve, hogy legalább 0,05 súly% ammónium-bromidot, és/vagy
3. 10 ammónium-benzoátot, és/vagy ammónium-szulfamátot tartalmaznak.

   Ábra nélkül