HU181655B - Process for preparing phenyl-glyoxylic acid - Google Patents

Process for preparing phenyl-glyoxylic acid Download PDF

Info

Publication number
HU181655B
HU181655B HU79BA3835A HUBA003835A HU181655B HU 181655 B HU181655 B HU 181655B HU 79BA3835 A HU79BA3835 A HU 79BA3835A HU BA003835 A HUBA003835 A HU BA003835A HU 181655 B HU181655 B HU 181655B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
phenylethylene
glycol
platinum
activator
oxygen
Prior art date
Application number
HU79BA3835A
Other languages
English (en)
Inventor
Helmut Fiege
Karlfried Wedemeyer
Original Assignee
Bayer Ag
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Bayer Ag filed Critical Bayer Ag
Publication of HU181655B publication Critical patent/HU181655B/hu

Links

Classifications

    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C51/00—Preparation of carboxylic acids or their salts, halides or anhydrides
    • C07C51/16—Preparation of carboxylic acids or their salts, halides or anhydrides by oxidation
    • C07C51/21—Preparation of carboxylic acids or their salts, halides or anhydrides by oxidation with molecular oxygen
    • C07C51/23—Preparation of carboxylic acids or their salts, halides or anhydrides by oxidation with molecular oxygen of oxygen-containing groups to carboxyl groups
    • C07C51/235—Preparation of carboxylic acids or their salts, halides or anhydrides by oxidation with molecular oxygen of oxygen-containing groups to carboxyl groups of —CHO groups or primary alcohol groups
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C51/00—Preparation of carboxylic acids or their salts, halides or anhydrides
    • C07C51/16—Preparation of carboxylic acids or their salts, halides or anhydrides by oxidation
    • C07C51/21—Preparation of carboxylic acids or their salts, halides or anhydrides by oxidation with molecular oxygen
    • C07C51/255—Preparation of carboxylic acids or their salts, halides or anhydrides by oxidation with molecular oxygen of compounds containing six-membered aromatic rings without ring-splitting

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Oil, Petroleum & Natural Gas (AREA)
  • Organic Low-Molecular-Weight Compounds And Preparation Thereof (AREA)
  • Catalysts (AREA)
  • Low-Molecular Organic Synthesis Reactions Using Catalysts (AREA)

Description

A találmány tárgya új eljárás fenil-glioxilsav előállítására ( +)-fenil-etilén-l,2-glikol oxigénnel vagy oxigéntartalmú gázokkal vizes-alkálikus közegben végrehajtott oxidálásával, a reakcióelegy forráspontjáig terjedő hőmérsékleten, platinakatalizátor jelenlétében. A fenil-glioxilsav crtckcs intermedier, amely szerves kémiai szintézisekben, például növényvédőszerek előállítása során használható fel.
A fenil-etán-l,2-diol oxidációjának lépéseit egészen a fenil-glioxilsav előállításáig a csatolt A reakcióvázlaton szemléltetjük [Ródd: Chemistry of Carbon Compounds, ΤΠ. kötet, E rész, 2. kiadás (1974) 71 ff.].
Minden egyes előállított vegyület, szerkezetéből következően számos mellékreakcióra, elsősorban oxidatív bomlásra mutat hajlamot, amelynek során például benzaldehid, benzoesav, formaldehid, hangyasav és/vagy széndioxid keletkezhet. Annak az esélye tehát, hogy egy lépésben fenil-etán-l,2-diol oxidációja révén szelektíven fenil-glioxilsavat kapjunk, rendkívül csekély. Ezt igazolják az irodalomból ismert eredmények is. Amíg a mandulasav — ha rossz kitermeléssel is — fenil-glioxilsavvá oxidálható [lásd Organic Synthesis, Coll. I. kötet,
2. kiadás, 1956, 241—245), a fenil-etán-l,2-diol kálium-permanganáttal végrehajtott oxidációja csaknem teljes egészében benzoesavhoz vezet [lásd J. Am. Chem. Soc. 35 (1913) 54—68]. Jelentős mértékű oxidatív hasadás lép fel akkor is, ha fenil-etán-l,2-diolt krómsavval, kálium-hexaciano-ferrát(III)-tal, ezüst-oxiddal, brómmal (lásd az előző hivatkozást) vagy nikkel-peroxiddal [lásd Chem. Eharm. Bull. (Tokio) 12 (1964) 403—407] káli- um-perjodáttal [lásd Talanta 23 (1976), 237—239] vagy ólom-tetraacetáttal [Ródd: Chemistry of Carbon Compounds, III. kötet, E rész, 2. kiadás (1974) 74. oldal] oxidálunk.
A salétromsavval enyhe körülmények között végzett oxidáció megáll a benzoil-metanol szintjén, míg agreszszívebb, technológiailag nem túlságosan vonzó körülmények között benzoesav mellett benzoil-hangyasav jelenléte is kimutatható [Liebig: Annáién dér Chemie 216 10 (1883) 313; Bér. Deutsch. Chem. Ges. 10 (1877) 1488], A fenil-etán-l,2-diol oxidációja során még a legkedvezőbb körülmények között is (platinázott anód) csak kisebb mennyiségben keletkezik fenil-glioxilsav (mandulasav, benzoesav, hangyasav és széndioxid mellett) [Lásd:
Ann. Acad. Sci. fenn. (A) 39, 11. szám (1934) 63],
Egyetlen olyan eljárás sem ismeretes tehát, amellyel műszaki szempontból megfelelő körülmények között fenil-etilén-l,2-glikol szelektíven oxidálható lenne fenil-glioxil-sawá.
Azt találtuk, hogy igen magas kitermeléssel és kitűnő tisztaságban állítható elő a fenil-glioxilsav úgy, hogy a (± )-fenil-etilén-l ,2-glikolt oxigénnel vagy molekuláris oxigént tartalmazó gázokkal, vizes-alkálikus közegben, platina katalizátor jelenlétében, ólom vagy bizmut vagy 25 ezeket tartalmazó vegyületek mint aktivátorok jelenlétében, legfeljebb a reakcióelegy hőmérsékletén oxidáljuk. A technika állását figyelembe véve, kifejezetten meglepő, hogy az egyébként szokásos oxidatív hasadás a találmány szerinti eljárás körülményei között lényegesen 30 visszaszorul, és így műszakilag egyszerűbb módon lehe181655 tőség nyílik arra, hogy a fenil-etilén-1,2-glikolt igen magas kitermeléssel és nagy tisztaságban, tehát igen szelektíven fenil-glioxilsavvá alakítsuk.
Ennek következtében a találmány szerinti eljárás számos előnyt tud felmutatni. Ezek különösen a követke- 5 zök: oxidálószerként oxigént használunk amely bőségesen rendelkezésre áll, olcsó, és nem vezet a környezetet szennyező oxidációstermékek keletkezéséhez. A nagy szelektivitás következtében kevés melléktermék keletkezik, tehát kis mennyiségű anyagot kell elválasztani és eltávolítani. Az utóbbi előny egyben azt is jelenti, hogy elkerülhető az értékes nyersanyagok pazarlása. További műszaki előny, hogy a reakciókörülmények jó hőtranszportot biztosítanak, a reakcióelegy pH-értéke lehetővé teszi, hogy a reakciót acél berendezésben is végrehajthassuk és az oxidáció az oxigén-felvételen keresztül jól kézbentartható.
A találmány szerinti reakció lefutását a B reakcióvázlattal szemléltethetjük.
A kiindulási anyagként használt fenil-etilén-l,2-glikol ismert vegyület, amely például sztirol hidrogén-peroxiddal végrehajtott hidroxilezésével [lásd Helv. Chim. Acta 50 (1967) 319—321] vagy sztirol-oxid hidrolízisével állíthatók elő (további eljárásokhoz lásd Ródd: Chemistry ofCarbon Compóunds, III. kötet, E rész, 2. kiadás (1974) 25 72 ff.].
A „vizes-alkálikus” közeg kifejezéssel azt jelöljük, hogy a reakcióelegy lúgosán reagál, azaz pH-értéke nagyobb, mint 7. A lúgot előnyösen úgy mérjük be, hogy 1 mól oxidálandó aril-etán-l,2-diol-ra 0,3—5, előnyösen 0,5—3 ekvivalens bázist számolunk. Különösen előnyösen 0,9—2 ekvivalens lúgot használunk az oxidálandó aril-etán-l,2-diol egy móljához.
A bázis hozzáadható a fenil-etilén-l,2-glikol vizes oldatához vagy szuszpenziójához, vagy a fenil-etilén-1,2-glikol feloldható, illetve szuszpendálható lúg vizes oldatában.
Bázisként előnyösen nátrium- vagy kálium-hidroxidot illetve -karbonátot használunk.
A vizes-alkálikus reakcióelegyben általában a szerves vegyületek koncentrációját úgy választjuk meg, hogy a fenil-etilén-l,2-glikol és a keletkezett fenil-glioxil-sav az alkalmazott reakciókörülmények között egyaránt oldatban legyen. Adott esetben a fenil-etilén-1,2-glikolt esetleg a lúg egy részével együtt — fokozatosan adagoljuk a reak- 45 cióelegybe. A reakcióelegyben a szerves vegyületek végkoncentrációja előnyösen 5—30 súly/í',.
A találmány szerinti körülmények között minden olyan hőmérsékleten megfigyelhető oxidáció, amelyen folyékony fázis van jelen. Ennek megfelelően a lehetőségek reakcióhőmérséklet a reakcióelegy dermedéspontjától annak forráspontjáig terjed. Előnyösen a 10—100 CC hőmérséklet-tartományban dolgozunk.
A katalizátorként felhasználandó platina különféle formákban adható a reakció-komponensekhez, például elemei, azaz fémes formában, így úgynevezett szivacs formájában, vagy vegyületei, így oxidjaik vagy egyéb vegyületei alakjában.
A platinahordozóra is felvihető. Hordozóként például aktív szenet, grafitot, kovasavat, spinellt, alumínium-oxidot, azbesztet, kalcium-karbonátot, magnézium-karbonátot, bárium-szulfátot vagy szerves hordozóanyagokat használhatunk. Különösen előnyös az aktív szén, például fából előállított, olcsó, porszerű aktív szén, amelyet széles körben használnak színtelenítésre. 65
A hordozós katalizátorok platina-tártál ma tág határokon belül változhat. Különösen jól használhatók azonban azok a hordozós katalizátorok, amelyek platinatartalma 10 súly°/o alatt, különösen 0,1 és 5 súly% között van.
A platina felhasznált mennyisége ugyancsak tág határokon belül változtatható. A mennyiség függ a kívánt oxidációs sebességtől, a katalizátor formájától, az aktivátor anyagi minőségétől, az aktivátor mennyiségétől és 10 egyéb tényezőktől, és egy adott esetben előkísérletekkel határozható meg.
Általában az 1 mól fenil-etilén-1,2-glikolhoz szükséges platinafém mennyisége 1000 mg alatt, a legtöbb esetben a 20—400 mg tartományban van. Ez a mennyiség már 15 megfelelő reakciósebességet tud biztosítani.
Mivel a találmány szerinti aktivátorok felhasználásával a kátrányképződés csaknem teljes mértékben elkerülhető, a katalizátorok ismételten is felhasználhatók. Az ismételt felhasználás következtében az 1 mól fenil-etilén20 -1,2-glikolra számított platina felhasználás 5 mg-ra, illetve még kisebb értékre csökkenthető, mielőtt szükségessé válna a platinakatalizátor újbóli feldolgozása.
Az aktivátorok közül különösen az ólom vagy bizmut használható megfelelően. Az aktivátorok mennyisége tág határok között változhat. Az aktivátor hatása már akkor is érezhető, ha az aktivátort 1 molfenil-etilén-l,2-glikolra számítva 1 x IO-3 mól mennyiségben használjuk. 0,1 mól vagy ennél több aktivátor is használható azonban 1 mól 30 kiindulási anyagra számítva, a mennyiség ilyen megnövelésének azonban általában nincsenek előnyei. Általában az5 x 10~5—1 x 10-1 mól,előnyösen 1 x 10-4—1 x 10-2· molfém/l mól oxidálandó fenil-etilén-l,2-glikol menynyiségek alkalmasak.
A találmány szerinti eljárásban aktivátorként felhasználható fémek elemi formában vagy vegyületeik alakjában alkalmazhatók. Ilyen vegyületek az oxidok, sók, így kloridok, bromidok, jodidok, szulfidok, szelenidek, telluridok, szervetlen oxisavak sói, így nitrátok, nitritek, fosz40 fitek, foszfátok, karbonátok, perklorátok, antimonátok, arzénatok, szelenitek, szulfátok, szeleniátok, borátok vagy hidrogénsavak sói, amelyek átmeneti fémekből származnak, így vanadátok, niobátok, tantálatok, kromátok, molibdátok, wolframátok, permanganátok vagy szerves alifás vagy aromás savak sói, például formiátok, acetátok, propionátok, benzoátok, szalicilátok, laktátok, mandelátok, glioxilátok, aril-glioxilátok, citrátok vagy fenolátok. Az aktivátorok oldódhatnak a reakcióelegyben, lehetnek részben oldhatóak vagy teljesen oldhatat50 lanok.
A találmány szerinti eljárásban felhasznált aktivátorok különböző, esetleg vegyes vegyértékállapotban is lehetnek, és a vegyértékállapotban a reakció során változások is felléphetnek. Ha az aktivátorokat azonnal nem oxidok, 55 illetve hidroxidok formájában adjuk a reakcióelegyhez, lehetőség van arra, hogy az alkálikus közegben az aktivátorokat részben vagy egészben ilyen vegyületekké alakítsuk át. A reakció után a platinafém katalizátort a nehezen oldható aktivátorral együtt kiszűrjük és további oxidá60 ció céljára ismételten felhasználjuk.
Az aktivátort felhasználhatjuk szilárd anyag formájában, előnyösen finoman elosztott formában, vagy oldat alakjában. Az aktivátor hozzáadása történhet már a platina-katalizátorok előállításánál, vagy eljárhatunk úgy is, hogy a platina-katalizátort impregnáljuk az aktivátorral.
-2181655
Az aktivátor hordozóanyagul is szolgálhat a platina számára.
Különösen előnyösnek találtuk a platina kombinációját ólommal vagy bizmuttal.
A találmány szerinti eljárást szokásosan úgy hajtjuk 5 végre, hogy oxigént vagy molekuláris oxigént tartalmazó gázt, előnyösen levegőt érintkezésbe hozzuk a fenti-etilén-1,2-gIikol bázist, platinafém katalizátort és aktivátort tartalmazó oldatával. Szokásosan atmoszferikus nyomáson dolgozunk (1 bar), de az oxidáció ennél nagyobb és kisebb nyomáson is végrehajtható, például 0,5—10 bar nyomástartományban. A reakció lejátszódása a felvett oxigén-mennyiségen keresztül követhető, és a reagáltatást akkor szakítjuk meg, amikor a kívánt fenil-glioxilsavhoz elméletileg szükséges oxigén-mennyiség felhasználódott. Többnyire ebben a stádiumban az oxigén-felvétel magától megszűnik, vagy lelassul. A reakció lejátszódása azonban más módszerekkel, például a keletkezett aril-glioxilsav meghatározásával is követhető.
A feldolgozás során a platinakatalizátort és a fel nem oldott aktivátort elkülönítjük a reakcióelegyből. Az elkülönítést például szűréssel végezzük. A lúgos reakcióelegyből a fenil-glioxilsav úgy szabadítható fel, hogy az elegy pH-értékét 6 alá állítjuk be. A terméket ezután ismert eljárásokkal, így dekantálással, szűréssel és/vagy extrahálással izoláljuk, és a szükség szerint például átkristályozással, desztillálással vagy extrakcióval tisztítjuk.
A sorrend, amelyben a platinakatalizátort, az aktivátort, a bázist és a fenil-etilén-1,2-glikolt elegyítjük, tetszőleges. így a platinakatalizátor és az aktivátor hozzáadható a fenil-etilén-l,2-glikol vizes-alkálikus oldatához; vagy elkeverhetjük a platinakatalizátort és az aktivátort, és a kapott elegyhez adhatjuk a fenil-etilén-l,2-glikol vizes-alkálikus oldatát; az is lehetséges azonban, hogy a 35 platinafém-katalizátort, a vizes alkáli közeg egy részét és az aktivátort elegyítjük, majd ehhez adjuk a fenil-etilén-1,2-glikolnak a vizes-alkálikus közeg fennmaradó részével készült oldatát. Végül eljárhatunk úgy is, hogy az aktivátort a többi komponens elegyéhez adjuk. 40
A találmány szerin ti eljárással előállítható fenil-glioxilsav fontos szerves kémiai intermedier, és például a növényvédőszerek előállításánál, fényre keményedő lakkok és gyógyszerek előállításánál jelentős. 45 így például fenil-glioxilsavból kiindulva állítható elő a növényvédőszerek hatóanyagaként felhasználható 3-metil-4-amino-6-fenil-l,2,4-triazin-5 (4/H)-on (lásd a 2 224 161 számú német szövetségi köztársaságbeli nyilvánosságrahozatali iratot). 50
Találmányunkat a következő példákkal szemléltetjük.
1. példa
Fenil-glioxilsav előállítása
Keverővei, hőmérővel és gázbevezető csonkkal ellátott reakcióedénybe 2 g 1 súly% platina-tartalmú aktív szenet, 1,5 ml 0,1 molos ólom-nitrát oldatot (1,5.10~4 mól ólommenyiségnek felel meg)és 13,8g(0,1 mol)( ±)-fenil-etilén-l,2-glikol 100 ml 1,3 nátrium-hidroxiddal készült 10 oldatát adjuk.
A reakcióedényből oxigénnel kihajtjuk a levegőt, majd bekapcsoljuk a keverőt és 70 °C-on, erőteljes keverés közben tiszta oxigént vezetünk az elegybe. 45 perc alatt 0,15 mól oxigén használódik el, és ennyi idő alatt az oxi15 gén-felvétel csaknem teljesen megszűnik.
A kontaktanyag kiszűrése után a szűrletben differenciális impulzus polarográfiásan meghatározzuk a fenil-glioxilsav mennyiségét. Alapelektrolitként 1 n lítium-hidroxid oldatot használunk. A mérést egy ismert kon20 centrációjú fenil-glioxilsav oldattal szemben végezzük, amelyet a mérés megismétlésekor belső összehasonlítóként használunk. A mérés szerint a fenil-glioxilsav kitermelés az elméleti érték 93%-a.
A fenil-glioxilsav kénsavval végzett savanyítással is 25 felszabadítható, és — adott esetben a kis mennyiségben melléktermékként képződő benzoesav kiszűrése után (0,6 g, azaz körülbelül 5%) — például éterrel, extrakcióval elkülöníthető a reakcióelegyből. Az éteres fázist ezután bepároljuk, és a terméket szabad formában elkü30 lönítjük. A kiszűrt kontakt anyag ismételten felhasználható.
2. példa
Az 1. példa szerint járunk el, de ólom helyett 3 x 10“4 mól koncentrációban, finoman elporított bizmut-nitrát-pentahidrát alakjában bizmutot használunk aktivátorként. 60 perces oxidációs periódus alatt felhasználódik a sztöchimetrikusan szükséges oxigénmennyiség, és a polarográfiás mérés tanúsága szerint a fenil-glioxilsav kitermelés az elméleti érték 90%-a. A kontakt anyag kiszűrhető és ismételten felhasználható.
3—15. példák
Az 1. példa szerinti eljárást követjük, de 75 °C-on különböző, az 1. táblázatban megadott aktivátorokkal és aktivátor mennyiségekkel dolgozunk. A kitermelés értékeket ugyancsak az 1. táblázatban adjuk meg.
Példa száma Aktivátor Oj-fogyasztás Kitermelés fenil-glioxilsav (az elméleti 7o-a)
anyaga mól aktivátor/mól (+ )-fenil-etilén-l:2-glioxil idő (perc) mennyiség (az elméleti %-a)
3.c aktivátor nélkül 240 kb. 75b 10
4. Pb(NO3)2 1 x 10~5 90 87b 37
5. Pb(NO3)2 5xl0~5 90 90b 48
6. Pb(NO3)2 2,5x10-* 60 98b 76
7. Pb(NO3)2 5X 10~4 60 100 90
8. Pb(NO3)2 3x 10~3 40 100 93
9. Pb(NO3)2 6xl0~3 45 100 92
Példa száma Aktivátor 02-fogyasztás Kitermelés feníl-glioxilsav (az elméleti °/0-a)
anyaga mól (aktivátor/mól ( ±>fenil-etilén-1,2-glioxil idő (perc) mennyiség (az elméleti %-a)
10. Bi(NO3)3.5 H2O 2xl0~5 120 86b 48
11. Bi(NO3)3.5 H2O 2xl0~4 45 100 87
12. Bi(NO3)3.5 H2O 1 xl0~3 50 100 87
13. Pb-por 2xl0~3 75 100 90
14. Pb3O4 4xl0-3 125 100 89
15. (CH3COO)2Pb 5xl0-4 60 100 90
A fenti táblázatban alkalmazott jelölések a következők: a 100%, azaz 1,5 mól oxigén/mól ( ±)-fenil-etilén-l,2-glikol b a reakció a megjelölt oxigénmennyiség felvétele után gyakorlatilag megáll c összehasonlító példa
Amint a 3. összehasonlító példából látható, aktivátor hozzáadása nélkül a reakció lényegesen lassabban játszódik le. Az oxigén-felvétel idő előtt megáll, és a fentil-glioxilsav kitermelése csak 10%-a az elméleti értéknek.
16. példa
Az 1. példa szerinti eljárást követjük. 13,8 g (0,1 mól) ( +)-fenil-etilén-l,2-glikol 100 ml 2 n nátrium-hidroxiddal készült oldatát használjuk, amelyhez 1,5 g 5% palládium tartalmú aktív szenet (orvosi szenet) és 2xl0-4 mól bizmut-nitrát pentahidrátot adunk. Ezután az elegyet 70 °C-on 1 bar oxigénnyomás mellett oxidáljuk. 140 perc alatt 0,15 mól oxigén használódik el, és a fenil-glioxilsav kitermelés az elméleti érték 45%-a.
Bizmut felhasználása nélkül, egyébként azonos körülmények között 0,15 mól oxigén felvétele után 10%-os kitermelés érhető csak el.
17. példa
A 16. példa szerint járunk el, azzal az eltéréssel, hogy bizmut helyett 1,5 x 10-3 mól ólom(II)nitrátot adunk az oldathoz. A reakcióidő ebben az esetben 110 perc, és a fenil-glioxilsav kitermelés az elméleti érték 40%-a.
Ólom hozzáadása nélkül, egyébként azonos körülmények között a kitermelés az elméleti értéknek csupán
10%-a. 50

Claims (7)

  1. Szabadalmi igénypontok
    1. Eljárás fenil-glioxilsav előállítására ( ±)-fenil-etilén-l,2-glikol oxidációja útján, azzal jellemezve, hogy az oxidálást oxigénnel vagy molekuláris oxigént tartalmazó gázzal, vizes alkálikus közegben, platinakatalizátor és aktivátorként ólom vagy bizmut vagy ezek vegyületei jelenlétében, legfeljebb a reakcióelegy forráspontjának megfelelő hőmérsékleten végezzük.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az ólmot vagy bizmutot 1 mól (±)-fenil-etilén-l,2-glikolra számítva 5xl0“5— 1 x 10“1 mól mennyiségben használjuk.
    30
  3. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az ólmot vagy bizmutot 1 mól (+)-fenil-etilén-l,2-glikolra számítva 1 x 10~4— 1 x 10“2 mól mennyiségben használjuk.
    35
  4. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy platinakatalizátorként szénhordozós platinakatalizátort használunk.
  5. 5. A 4. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a szén-hordozós platinakatalizátor platinatartalma 10% alatt van.
  6. 6. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy alkálilúgként nátrium- vagy
    45 káliumhidroxidot használunk, a (+)-fenil-etilén-l,2-glikol 1 móljára számítva 0,5—5, különösen 0,5—3, előnyösen 0,9—2 mol-ekvivalens mennyiségben.
  7. 7. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az oxidálást 10—100 °C hőmérsékleten végezzük.
HU79BA3835A 1978-08-19 1979-08-17 Process for preparing phenyl-glyoxylic acid HU181655B (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
DE19782836327 DE2836327A1 (de) 1978-08-19 1978-08-19 Verfahren zur herstellung von arylglyoxylsaeuren

Publications (1)

Publication Number Publication Date
HU181655B true HU181655B (en) 1983-10-28

Family

ID=6047422

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU79BA3835A HU181655B (en) 1978-08-19 1979-08-17 Process for preparing phenyl-glyoxylic acid

Country Status (9)

Country Link
US (1) US4221719A (hu)
EP (1) EP0008699B1 (hu)
JP (1) JPS5528989A (hu)
BR (1) BR7905306A (hu)
CS (1) CS209932B2 (hu)
DE (2) DE2836327A1 (hu)
DK (1) DK160485C (hu)
HU (1) HU181655B (hu)
IL (1) IL58061A (hu)

Families Citing this family (8)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
FR2527600A1 (fr) * 1982-05-28 1983-12-02 Rhone Poulenc Spec Chim Procede de preparation d'acide pyruvique
US5225593A (en) * 1988-04-04 1993-07-06 Research Association For Utilization Of Light Oil Process for preparing pyruvate
EP0337246B1 (en) * 1988-04-04 1992-07-08 Research Association For Utilization Of Light Oil Process for preparing pyruvate
JPH01311045A (ja) * 1988-06-06 1989-12-15 Mitsubishi Petrochem Co Ltd α―ケト酪酸の製造方法
DE3823301C1 (hu) * 1988-07-09 1989-11-02 Degussa Ag, 6000 Frankfurt, De
KR20050026044A (ko) * 2002-07-29 2005-03-14 코넬 리서치 파운데이션 인코포레이티드 촉매 및 촉매계로서 사용하기 위한 금속간 화합물
FR2880345A1 (fr) * 2004-12-30 2006-07-07 Adisseo Ireland Ltd Synthese et applications de l'acide 2-oxo-4-methylthiobutyrique, ses tels et ses derives
WO2014010752A1 (ja) * 2012-07-13 2014-01-16 住友化学株式会社 α－ヒドロキシカルボン酸エステルの製造方法

Family Cites Families (5)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
DE1618589A1 (de) * 1967-04-01 1971-02-25 Knapsack Ag Verfahren zur Herstellung von Carbonsaeuren
US3649565A (en) * 1969-10-20 1972-03-14 Universal Oil Prod Co Dehydrogenation method and catalytic composite for use therein
US3711523A (en) * 1970-09-04 1973-01-16 Procter & Gamble Oxidation of vicinal glycols in the presence of organic peroxides and cobaltous compounds
US3840566A (en) * 1972-06-15 1974-10-08 Ventron Corp Oxidation of primary alcohols
JPS5373532A (en) * 1976-12-10 1978-06-30 Sumitomo Chem Co Ltd Preparation of aromatic hydroxyaldehydes

Also Published As

Publication number Publication date
BR7905306A (pt) 1980-05-13
JPS636538B2 (hu) 1988-02-10
EP0008699A1 (de) 1980-03-19
DK344679A (da) 1980-02-20
CS209932B2 (en) 1981-12-31
DK160485B (da) 1991-03-18
IL58061A0 (en) 1979-12-30
EP0008699B1 (de) 1981-01-07
DE2836327A1 (de) 1980-02-28
DK160485C (da) 1991-08-26
JPS5528989A (en) 1980-02-29
DE2960129D1 (en) 1981-02-26
IL58061A (en) 1982-12-31
US4221719A (en) 1980-09-09

Similar Documents

Publication Publication Date Title
US4026950A (en) Process for the preparation of hydroxybenzaldehydes
JP2009509728A (ja) メチルイソプロピルケトン製造用触媒
HU181655B (en) Process for preparing phenyl-glyoxylic acid
US4514578A (en) Process for the preparation of trimethylolpropane
US4366325A (en) Process for the preparation of 3-phenoxy-benzaldehydes
JP4021478B2 (ja) ３−カルボキシ−４−ヒドロキシベンズアルデヒドおよびそれらの誘導体の製造方法
JP3499242B2 (ja) Ｎ−ホスホノメチルグリシン及びその塩の製造
JPS6228940B2 (hu)
JP4788022B2 (ja) 芳香族ポリカルボン酸の製造法
US4218380A (en) Process for the preparation of arylglyoxylic acids
JP3036555B2 (ja) 蟻酸アリールと芳香族カルボン酸の同時製造法
US5426245A (en) Process for producing phenols
US6184421B1 (en) Method for preparing a 4-hydroxybenzaldehyde and derivatives
JPH021833B2 (hu)
US4256650A (en) Process for preparing propylene oxide and acetic acid
HU182906B (en) Process for preparing 3,3-dimethyl-2-oxo-autyric acid and salts thereof
US20040030186A1 (en) Process for preparing 3,3-dimethyl-2-oxobutyric acid
US4456555A (en) Manufacture of aryl esters
US3065057A (en) Method of preparing cyanogen
US4737354A (en) Preparation of hydroxylamine-O-sulfonic acid
CA1291160C (en) Oxygen-ruthenium oxide oxidation of 2-hydroxy-3, 3-dimethyl-butanoicacid
US3153091A (en) Process for the production of cyclohexanone oxime
US4655974A (en) Manufacture of phenyl esters
JPH06771B2 (ja) オキセタン−３−カルボン酸の製法
JPS6059890B2 (ja) イソ酪酸の製造法

Legal Events

Date Code Title Description
HU90 Patent valid on 900628
HMM4 Cancellation of final prot. due to non-payment of fee