HU176940B

HU176940B - Kormovaja dobavka i sposob poluchenija kormov

Info

Publication number: HU176940B
Application number: HU78CI1831A
Authority: HU
Inventors: Jakob Nueesch; Heinrich Peter; Armel Rosselet; Fritz Knuesel
Original assignee: Ciba Geigy Ag
Priority date: 1977-05-26
Filing date: 1978-05-25
Publication date: 1981-06-28
Also published as: AT357019B; JPS5811828B2; MY8500090A; CA1108001A; IT1096238B; AT358912B; BR7803343A; BE867449A; CS201006B2; SG70683G; HK16784A; IT7823815A0; SE427614B; CH629654A5; IE781042L; FR2391655A1; ATA408879A; US4185091A; GB1603292A; DOP1984004209A

Description

A találmány tárgya takarmányadalék és eljárás takarmány előállítátáeára, amely elősegíti házi-és haszonállatok növekedését.

Hízó -és haszonállatok tenyésztésénél gazdasági okokból kívánatos,hogy az állatok lehetőleg rövid idő alatt és lehetőleg kevés takarmány elfogyasztás után is lehetőleg nagy súlygyarapodást érjenek el. Ennek érdekében már korábban javasolták, hogy a takarmányhoz olyan hatóanyagokat keverjenek, amelyek az állatok takarmány-hasznosítását bélflórájuk kedvező befolyásolásával javítják. Ilyen hatóanyagokként eddig antibiotikumokat, igy penicillint, oxitetraciklint, Virgíniamicint stb , valamint szulfonamidokat és egyéh, mikrobák elleni szereket használtak.

Minthogy az antibiotikumok az ember- és állatgyógyászatban kiterjedten használatosak gyószerként betegségek kezelésére, haszonállatok takarmány-adalékanyagaként történő alkalmazásuknál a következő szempontokat kell figyelembe venni:

Az antibiotikumnak olyan csoportba kall tartoznia, melyet az embergyógyászatban gyakorlatilag nem alkalmaznak. Az antibiotikum alkalmazása a kezelt állatoknál nem vezethet a gyógyászatban alkalmazott antibiotikumokra rezisztens baktériumok szelekciójára. Ezen túlmenően, az antibiotikumnak nagy affinitása kell legyen a hizlaló takarmányhoz és baktériumokhoz, de csak kis affinitása lehet az állati szervekhez és gyakorlatilag ne legyen reszar beálható. Elsősorban Gram-pozitiv csirákkal szemben kell hatásos legyen, és ezt a hatást anaerob körülmények között is teljességében ki kell fejtenie. Az eddig javasolt antibiotikumok ezeket a követelményeket nem, vagy csak részben teljesítették.

Azt tapasztaltuk, hogy az avilacimint tartalmazó takarmányok az említett követelményeknek megfelelnek.

A találmány szerint a takarmányt úgy állítjuk elő, hogy - az össz-takarmányra vonatkoztatva - 1-5θΟ PP® mennyiségű avilamicin hatóanyagot vagy közvetlenül vagy 0,1-25,0 suly% hatóanyagot - és az avilamicin mellett növényi és állati eredetű hordozó - és adalékanyagokat, valamint ásványi sókat, az élet szempontjából fontos anyagokat, igy aminosavakat, vitaminokat és nyomelemeket - tartalmazó előkeveréke alakjában az alap takarmánnyal homogén végtermékké összekeverünk.

A találmány szerinti takarmányokba előnyösen 1-200 ppm, különösen előnyösen 5~5θ ppm avilamicint keverünk.

A találmány szerinti takarmányadalék 0,1-25 suly% avilamioint, előnyösen 1-5 suly% avilaminint és 75-99,9 suly% szervetlen és/vagy szerves hordozóanyagot tartalmaz.

Az avilamicin áss orthoxomlcln csoporthoz tartozik.

A Streptomyces vlridochromogen A 23575 (NRRL 2860) aerob tenyésztésével állítható elő (lásd például az 1 116 684 sz. Német Szövetségi Köztársaság-beli vagy a 3 131 126 sz. Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírásokat).

A találmány szerinti takarmányok és takarmányadalékok előnyösen használhatók haszonállatok, különösen sertések és szárnyasok (tyúkok, pulykák, libák, kacsák, fürjek), de borjak és kérődző állatok (marhák, bárányok, kecskék) táplására. Különösen alkalmasak a találmány szerinti takarmányok sertések táplálására.

A találmány szerint előállított takarmányban mind a tiszta,, mind a nyerstermékként rendelkezésre álló avilamicin használható.

A találmány szerinti takarmányanyagok előállításánál előnyős először olyan előkeveréket/premixet/ előállítani,amely a kívánt végkoncentrációtól függően o,-25 suly%, előnyösenl-5 súly/? avilamicint tartalmaz.

Ezek az előkeverékek képezik a találmány szerinti takarmányadalékot.

A találmány szerinti takarmányadalékokat a tiszta,ill,nyers rvilamicin valamely alkalmas hordozóanyaggal történő alapos összekeverésével állítjuk elő. Ilyen hordozóanyagként olyan szerves és/vagy szenvtelen anyagok alkalmasak,amelyeknek jó keveréstechnikai jellemzőik vannak,és amelyek összeférhetők a mindenkori takarmány -anyaggal.Alkalmas hordozóanyag pl,a kukoricaliszt,búzaliszt szárított gabonamos lék,szójababliszt, kalciumkarbonát,ke leiumf oszfát,boluj alba stb.Sok esetben használható anyers avilamicin is közvetlenül előkeverékként. Bizonyos esetben ,például borjak tejpotló takarmányának előállításánál célszerű az előkeveréket nedvesitnető por /wettablepowder/ vagy oldható oor/”soluble powder/ alakjában kiszerelni.

A találmány szerinti takarmányok előállítása azután úgy történik, hogy az elókeveréket a maradék takarmánykomponensekkel hígítják addig, míg a megkívánt avilamicin végkoncentrációt el nem érjük. Ilyenkor célszerűen úgy járunk el, hogy az avilamicin e lóké verek et először a végső takarmányban jelenlévő takarmány-komponenssel hígítjuk tovább, és osak ezután adjuk hozzá a többi, szükséges takarmány-komponenst. Ily módon az avilamicin különösen egyenletesen oszlatható el a kész takarmányban. Ez úgy is elérhető, hogy az avilamicin előkeveréket először a késztakarmányhoz szükséges ásványianyag-nyomelem—vitamin előkevérékkel homogénen elkeverjük, és az igy nyert keveréket azután a késztakarmány főtakarmány-komponensével dolgozzak el.

l· előállítottj

A találmány szerint, ^ész takarmány avilamicin-tárta Ima 1-500 ppm között változhat aszerint, hogy a takarmányt egyedüli takarmányként, vagy osak kiegészítő takarmányként alkalmazzuk. Egyedüli takarmány esetében a találmány szerinti termék 1-200 ppm, előnyösen 5-50 ppm avilamicint tartalmaz. Kiegészítő takarmány esetében például szarvasmarháknál abraktakarmány és széna és/vagy silótakarmány adagolása, sertéseknél abraktakarmány és silótakarmány adagolása, kotlóstyúkoknál fehérjekoncéntrátám és szemestakarmány adagolása során az avilamiein-koncéntrációt a kiegészítő takarmány mennyiségének megfelelően nö- 5 176940 vélni kell. A kiegészítő takarmány avilamicin-koncentrációja 500 ppm-ig növelhető a kiegészítő takarmány-alaptakarmány mennyiségi viszonyától függően. Kérődző állatok táplálásánál célszerű lehet továbbá olyan receptorát választani, amely a takarmány zavartalan áthaladását teszi lehetővé a bendőn. Ez például bevonással (coating”) vagy az ismert Rumén by-pass módszerrel érhető el.

A találmány szerin avilamicin tartalma miatt, amely a bélflórára harmonizáló hatást fejt ki, az állatok teljes mértékben hasznosítani tudják, ami gyorsított növekedésükhöz vezet. Az avilamicin előnyös hatása különösen abban áll, hogy kíméli a laktobaciHúsokat, amelyek mint toxinképzők elnyomják a eiostrídiumokat és Enterococcusokat, másrészt meggátolja a Gram-negativ Coli flóra mértéktelen fejlődését, ami a Clostridiumok és Enterococcusok rovására menne végbe. Ily módon egyensúly alakul ki a Lakto- és Colibacillusok között a bélben, ami a normális fiziológiás bélflóra fenntartásához feltétlenül szükséges. Az avilamicinnék ezen kívül nagy az affinitása a takarmányhoz, cellulózhoz és baktériumokhoz. Állati szervekhez viszont csak gyengén kötődik. így az avilamicin nemkívánatos reszorpciója messzemenően elkerülhető. Az avilamicin anaerob körülmények között nagyobb hatású, mint oxigén jelenlétében, és kizárólag Gram-pozitiv csirák ellen hat. A Gram-negativ csirákat, különösen enterobacteriaceákat az avilamicin nem gátolja. Ezért a haszonállatok bélrendszere R-faktor hordozó enterobacteriace-flórajának rezisztencia-viszonyait nem befolyásolja. Az avilamicint az embergyógyászatban nem alkalmazzák. Keresztrezisztencia — 6 — sem áll fenn az avilamicin és az embergyógyászatban fontos antibiotikumok, mint például dihidrosztreptomicin, neomicin, benzilpenicillin, eritromicin, oxitetraciklin, klóramfenikol és novobiocin között.

A találmány szerinti takarmányok és takarmányadalék-anyagok előállítását és alkalmazását az alábbi kiviteli példák szemléltetik.

1. példa

Avilamicin előállítása

a) A Streptomyces viridochromogenes A 23575 (NRRL 2860)-t literenként 20 g huslisztet, 20 g malátaextraktumot és g kalciumkarbonátot tartalmazó tápközegben aerob körülmények között tenyésztünk 7,2 pH-n. 24 órás inkubációs idő alatt ily módon avilamicin tartalmú tenyészoldatot állítunk elő. A befejezett fermentáció után az avilamicint tartalmazó oldatot a micel tói és egyéb szilárd alkatrészektől szűréssel elkülönítjük, és a szürletet kloroformmal extraháljuk. A koncentrált kloroformos extraktumból az avila— micint petroléter hozzáadásával kicsapjuk. Az ily módon kapott nyers avilamicin egy enyhén sárgásbarna szinü por, a— mely kb. 50 suly% avilamicint tartalmas. A nyerstermék aceton-éter vagy aceton-viz oldószerelegyből végzett át kristályosításával színtelen kristályokat nyerünk.

b) Technikai nyers avilamicin előállítása céljából az avilamicint tartalmazó fermentációs oldatot a következőképpen dolgozzuk félj Az a) alatt leirt módon előállított tenyészoldatot Dispax-készülékkel homogenizáljuk és porlasztószáritő berendezésen egyenáramban megszorítjuk. A meleg levegő 180 C°-osan lép a berendezésbe. A tápoldattal és

-7 176940 sejtmaradványokkal kevert nyers avilamicint finom, halványszinü, csaknem szagtalan por alakjában kapjak meg, amelyet közvetlenül is felhasználhatunk takarmány—adalékanyagként. A porlasztószáritással nyert termék avilamicin tartalmát kloroformos vagy ecetészteres extrakció és ezt követő mikrobiológiai vagy vékonyrétegkromatográfiás meghatározással állapítjuk meg·

2. példa

a) Takarmány-adalékanyagélőállitása

Egy keverőberendezésben 98 kg búzalisztet és 2 kg nyers - az 1. kiviteli példa szerint előállított - avilamicint alaposan összekeverünk, majd a keveréket megőrüljük. Ily módon 1 suly% avilamicin tartalma takarmány adalékanyagot kapunk.

b) Egy magában használt szárnyastáp-takarmány előállítása

A fenti a) pont alattiak szerint előállított takarmány-adalékanyagot 100 kg olyan szárnyastáp-takarmánynyal keverünk össze, melyet az alábbi komponensekből készítünk elí

kukorica	26,7	saly%
búza	21,2
árpa	18,2	ti
faliszt	1.2	n
szójadara (4-4 %-os)	16	n
halliszt	7,2
husliszt	5,0	tt
marhafaggya	2,0	M

- 8 176940

dikalciumfoszfát	0,7	n
kaleiumkarbonát	0,8	t*
jódozott nátriumklorid	0,4	rt
metionin DL—98	0,1	t,
vitaminok + nyomelemek	0,5	rt

Ily módon olyan egymagában használható szárnyastáptakarmnyt kapunk, amely kb. 20 ppm avilamicint tartartalmaz.

3. példa

a) Takarmány-adalékanyag^ előállítása kg kalciumkarbonátot és 1 kg - az 1. kiviteli példa szerint előállított nyers avilamicint egy keverőberendezésben alaposan összekeverünk, majd a keveréket megpröljük. Ily módon egy olyan, találmány szerinti takarmány-adalékanyagot kapunk, amely 1 suly% avilamicint tartalmaz.

nasznaszárnyastáp-1akarmány előállítása

A fenti a) pont alattiak szerint előállított takarmány-adalékanyag 100 g-ját 100 kg olyan, egymagában használatos szárnyastáp-takermánnyal keverünk össze, melyet az alábbi komponensekből készítünk elí

kukorica	30,3	suly%
búza	27,0	«
szójadara (44 %-os)	26,0	t,
halliszt	5,0	tt
markaiaggyá	5,0	«
dikalciumfoszfát	0,8	rt
jódozott nátriumklorid	0,3	rt
metionin DL-98	0,1	rt
vitaminok + nyomelemek	0,5	tt

-9 176940

Ily módon olyan egymagában használatos szárnyastáp— -takarmányt kapunk, amely kb. 10 ppm avilamicint tartalmaz.

4. példa

a) Takarmány-adalékanyag előállítása kg nyers - az 1. kiviteli példában leirt módon előállított - avilamicint 90 kg kukoricaliszttel keverünk össze, majd a keveréket megőröljük. Ily módon 5 suly% avilamicin tartalmú takarmány-adalékanyagot kapunk.

b) Sertéshizlaló takarmány előállítása

A fenti a) pont alattiak szerint előállított takarmány-adalékanyag 0,25, 0,50, 1 és 2 kg-ját az alábbi öszszetételü alaptakarmány 1 tonnájához keverjük:

kukorica	32,8	suly%
búza	23,0	»
árpa	15,0	t.
szójadara (44 %)	9,0	H
halliszt	4,0	n
húsLiszt	6,0	M
marhafaggyu	1,8	t,
zabpelyva	1,0	»1
búzakorpa	5,0	n
d ikale iumfos zfá t	0,5	tt
kaleiumkarbonát	0,9	tt
jódozott nátriumklórid	0,5	H
yjtaminok + nyomelemek	0,5	n

Ily módon olyan sertéstakarmányt állítunk elő, amely 12,5 PP^m, 25 ppm, 50 ppm és 100 ppm avilamicint *

tartalmaz.

- 10 176940

5^_példa

Szárnyas híz la lás j kis érie t

Kéthetes kísérletben megvizsgáltuk az avilemicin napos (Hubbard) osibék növekedésére és takarmány-hasznosítására gyakorolt hatását. Alaptakarmányként egy kísérleti, nagy fehérbab-tertalmu stress-diétatáp szolgált. Ez a diéta a normál diétához viszonyítva lassított növekedést és rosszabb takarmányhasznositást eredményez. Ez a depreszszió azonban növekedésserkentó anyagok hozzáadásával meszssemenően megszüntethető (lásd Fernandez és mások: Poult. Sci. 52, 1973, 2299-2505 old.).

Az avilamicint 180 ppm koncentrációban keverjük a takarmányhoz. Negatív kontrollként avilamicint nem tartalmazó tápanyaggal is folytattunk párhuzamos kísérletet. A kezelésre egyenként 10 naposcsibéből álló 4 csoportot (2 cTés

0) fűthető ketrecekben helyeztünk el. Tápanyag és ivó víz az állatoknak állandóan rendelkezésére állt. A csibék súlyát a kísérlet kezdetén és 2 hét múlva (a kísérlet befejezésekor) csoportonként lemértük, és az ebben az időtartamban fogyasztott tápanyagmennyiség ismeretében kiszámítottuk az állatok takarmány-hasznosítását. A kapott eredményeket a következő táblázatban tüntetjük fels

Sulygyarap od á s Takarmány-has znos i tá s

Kezelési dózis abszolút % különbség ₀bazolut % különbség a negatív kg a negatív ⁶ kontrolitól kontrolitól

Negatív kontroll 157

Avilamicin 180 ppm 182

1,95 ♦ 32,8

1,71 - + 12,5

- 11 176940

Szárnyas hizlalási kisérlet

Ab avilamicin növekedésserkentő hatását 4 hetes tartam-kisérletben vizsgáltuk. Avilamicin tartalmú takarmányként a 2. kiviteli példában leirt módon előállított, 20 ppm avilamicin tartalmú takarmány szolgált. A takarmány az egész kísérlet tartama alatt korlátlanul állt az állatok rendelkezésére.

Mindkét kezelésnél (negatív-kontroli, ill. 20 ppm pvilamicin) egyenként 10 egynapos csibéből (Hubbard) álló csoportot használtunk. A csibéket csoportonként lemértük, és füthető ketrecekben helyeztük el. 2 és 4 hét után (a kísérlet befejeztével) az állatokat újra lemértük. A kísérlet eredményeit a következő táblázat foglalja összes

Kezelési dózis

Súlygyarapodás Tskarmány-haszno______________sitás_______ abszo- % különb- abszo- % különblat seg a lat ség a negr _ neg. kont- kontroll^g rolltól ^k8 tói

Nógativ kontroll	6J4	—	1,782
Avilamicin 20 ppm	705*	+ 11,2	1,715	+ 3,9

Szignifikánsan eltér a negatív kontrolitól P -éx0,05

7. példa

Szárnyas hízlalási kisérlet

Az avilamicin növekedésserkentó hatását 6 hetes tartamkisérlettel vizsgáltuk meg. Avilamicin tartalmú takarmányként a 3. kiviteli példában leirt módon előállított, 5 ppm avilamicin tartalmú tápanyag szolgált. A takarmány a kísérlet tartama alatt korlátlanul állt az állatok ren

- 12 176940 delfcezésére. Negatív kontrollként ugyanez az alaptakarmány szolgált mindenféle adalék nélkül. A kísérlet alatt az állatokat ketreofütéssel ellátott Ehret-telepekben tartottak. A kétfajta kezelést egyenként 12-12 csibéből álló 12 csoporton (6 cf és 6 5) végeztük. A kísérlet alatt a kö—

vetkező klimatikus körülményeket szobahőmérséklet ketrechómérséklet 1. hét 2. + 3. 4. + 5. 6. hét	biztosítottuk: kb. 23 C° 32 C° hét JO C° hét 26 C° 23 C°
Légnedvesség			35-50 %

A kísérlet kiértékelése céljából a csibéket a kísérlet előtt, alatt és végén csoportonként lemértük, és egyidejűleg megállapítottuk a takarmányfogyasztást. A kísérleti eredmény a következő táblázatból látható:

Súlygyarapodás Takarmány-hasz no_ _ __sitás

Kezelési dózis ahsző- %EuIonb- abszο-'%ΈαΤδ35lut ség a neg. lat ség a neg.

g kontrolitól kg kontroll___________________________________________tői____ Negatív kontroll 1402 - 1,904

Avilamicin 5 PP^m 1447 + 3,2 1,849* + 2,9 ^Szignifikánsan különbözik a negatív kontrolitól P<^ 0,05

8, példa

Sertés hizlalási kísérlet

Az avilamicin sertésekre gyakorolt növekedésserkentó hatását 4 hetes tartamkisérletben határoztuk meg, és egy negatív kontrollal hasonlítottuk össze. Avilamicin-tar

- 13 176940 talmu tápként a 4. kiviteli példában leirt módon előállított, 25 ppni avilamicin tartalmú takarmány szolgált. Valamennyi állat a kísérlet kezdetétől ugyanazt az alaptakarmányt kapta. Negatív kontrollként ugyanez az alaptakarmány szolgált. líacionált módon etettünk (liszt alak, földön történő etetés, az állatoknak viz korlátlanul állt rendelkezésére).

Mindegyik kezelés egyenként 4 malacból álló 3 csoportban történt. Az állatok átlagos súlya a kísérlet kezdetén 9,5 kg volt.

A kísérleti eredmény a következő táblázatból látható:

Kezelés ppm Kezelt súly, kg-ban kontroll - 9,12 avilamicin 25 9 »59 _0 —_28 nap

2W Fv

és % eltérés és % eltérés
a negatív kontrolitól	a negatív kontrolitól
2J6	1,97
286	1,74
+ 21,2 +	11,7

ZW = napi súlygyarapodás g-ban

FV = takarmányhasznositás (kg takarmány/kg sulygarapodás)

Sertés hizlalási kísérlet

Az avilamicin növekedést serkentő hatását 8 hetes tartamkisérletben vizsgáltuk a 4· klsiteli példában leirt módon előállított, 12,5 ppm, 25 PP^m, 50 ppm és 100 ppm avilamicin tartalmú takarmánnyal, összehasonlításként ugyanazon alaptakarmány szolgált mindennemű adalék nélkül (negatív kontroll).

- 14 176940

A vizsgálatot egymás utáni időpontban 2 állatcsoporttal végeztük. Az első csoport 20 kasztrált him és 20 nőstény malacból áll. Ezeket az állatokat nemük és származásuk figyelembevételével 4-4 állatból álló 10 csoportra osztottuk. Egy-egy him és nőstény malacokból álló csoportot vetettünk alá az 5 fajta különböző kezelésnek. Az állatok tartása és etetése a 8. kiviteli példában leirt módon történt. A kísérletet J héttel később egy második állatcsoporttal megismételtük. így az 5 fajta kezelési mód mindegyikét

4-4 állategyedből álló 2-2, him és nőstény malaccsoporton vizsgáltak meg. A teljes kísérleti időtartam 8 hét volt.

és 8 hét eltelte után az átlagos súlynövekedést és a takarmányhas znosit ást meghatároztuk. A kísérleti eredményeket a következő táblázat tartalmazza:

Kezelés pprn Kezdeti	1—28 nap	1-56	nap
suly^^ kor napokban	ZW FV	ZW	FV
és % kü- és % kü-	és % kü-	és % kü-
lönbség lönbség	lönbség	lönbség
	a neg. a neg.	a neg.	a neg.

kontroll- kontroll- kontroll- kont-

	tói	tói	tói	rolltól
—————«----------——	——————	-----—-	------—	---——
Kontroll - 9,9/48	257	1,88	337	2,07
	-	—	—	-
Avilamicin
(A-23575-
-N-0K 56)
12,5 10,5/48	263	1,83	348	2,00
	+ 2,3	+ 2,7	+ 3,3	+ 3,4
25 10,9/48	268	1,80	358	1,95
	+ 4,3	+ 4,3	+ 6,2	+ 5,8
50 10,3/48	281	1,71	371	1,88
	+ 9,3	+ 9,0	+ 10,1	+ 9,2
^M 100 9,7/48	282	1,70	365	1,90
	♦ 9,7	+ 9,6	+ 8,3	+ 8,2

- 15 176940

ZW = napi súlygyarapodás g-ban

FV = takarmányértékesités (kg takarmány/kg súlygyarapodás)

Az előző kiviteli példák azt mutatják, nogy az avilamicin úgy a szárnyasoknál, mint sertéseknél egyértelműen pozitív hatást gyakorolt a súlygyarapodásra és a takarmányértékesitésre.

10. példa

Nedvesedé por

Házi— és haszonállatok itató folyadékai, különösen borjak teje vagy tejpótló itala részére alkalmas nedvesedé por az alábbi összetétellel állítható elő:

nyers avilamicin 25 súly#

Na-dibutilnaf talinszulfonsav 5 ** (Tinovetin B) ligninssuLf onsav-Na-só 5”

Bolus alba 60 kovasav, K 320 (nagy diszperzitásfoku kovasav) 5

Bolus alba helyett kaolin vagy Champagne-kréta is alkalmazható hordozóanyagként.

11. példa

Oldható por

Házi- és haszonállatok itató folyadékai, különösen borjak teje vagy tejpótló itala részére alkalmas oldható por az alábbi összetétellel állítható elő:

Nyers avilamicin (50 %-os) 40 suly%

Nátriumklorid 55 ”

Kovasav, K 320 (nagy diszperzitásfoku kovasav) 5 »·

- 16 176940

Nátriumklorid helyett bordózóanyagként cukor is alkalmazható.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Eljárás házi- és haszonállatok növekedésének elősegítésére szolgáló takarmány előállítására, azzal jellemezve, hogy az ossz-takarmányra vonatkoztatva 1-5θΟ ppm mennyiségű avilamicin hatóanyagot vagy közvetlenül vagy 0,1-25,0 suly% hatóanyagot - és az avilamicin mellett növényi és állati eredetű hordozó- és adalékanyagokat, valamint ásványi sókat, az élet szempontjából fontos anyagokat, igy aminosavakat, vitaminokat és nyomelemeket - tartalmazó előkeveréke alakjában az alaptakarmánnyal homogén végtermékké összekeverünk,
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatositási módja, azzal jellemezve, hogy a takarmányba 1-200 ppm mennyiségű avilamicint keverünk.
3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatositási módja, azzal jellemezve, hogy a takarmányba 5”5O ppm mennyiségű avilamicint keverünk.
4. Az 1-3. igénypont bármelyike szerinti eljárás foganatositási módja, azzal jellemezve, hogy növényi eredetű anyagként teljes gabonát, igy kukoricát, búzát és adott esetben árpát, szóját, adott esetben fülisztet és adott esetben a gabona részeit, igy zab-pelyvát és búzákorpát alkalmazunk.
5. Az 1-4. igénypont bármelyike szerinti eljárás foganatositási módja, azzal jellemezve,hogy állati eredetű anyagként hallisztet, adott esetben húslisztet, és marha- 17 176940 faggyút alkalmazunk.
6. Az 1-5. igénypont bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy ásványi sóként dikalciumfoszfátot, kalciumkarbonátot és nátriumkloridot alkalmazunk.
7. Az 1-6. igénypont bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy aminosavként DL-metionint alkalmazunk.
8. TakarmányadáLék házi- és haszonállatok növekedésének elősegítésére, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként 0,1-25 suly% mennyiségben avilamicint és 75-99,9 suly% mennyiségben szervetlen és/vagy szerves hordozóanyagot tartalmaz.
9. A 8. igénypont szerinti takarmányadalék kivite- li alakja, azzal jellemezve, hogy az avilamicin mennyisége 1-5 suly%.
10. A 8. vagy 9. igénypont szerinti takarmányadalék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy szilárd takarmánykeverékek számára szolgáló előkeverékeknél a hordozóanyag kukoricaliszt, búza-utóőrlemény, szárított gabonamoslék, szójababliszt, kalciumkarbonát, kalciumfoszfát és/vagy bólusz alba.
11. A 8. vagy 9. igénypont szerinti takarmánya dal ék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy folyékony takarmánykeverékek számára szolgáló elŐkeverékeknél a hordozóanyag nátriumklorid, nátrium-dibutilnaftalinszulfonát, nátriumligninszulf onát, bólusz alba, nagy diszperz!tásfokú kovasav, kaolin és/vagy champagne-kréta.