HU176855B - Travelling machine for continuous levelling,adjusting and packing the ballast bed of tracks - Google Patents

Description

A találmány tárgya vágányok kavicságyának folyamatos szintezésére, szabályozására és tömörítésére való meneszthető gép.

Ismeretes, hogy az ilyen gépek el vannak látva a kavicságyat a vágányhosszoldalak felől a talpfaágyazás és a talpfafiókok felé tömörítő berendezéssel. Az ilyen jellegű ismert gépeknek a vágányhosszoldalakon ugyanabban a vágánykeresztmetszet körzetben elrendezett vágányemelő-, szabályozó, illetőleg tartószerkezettel közvetlenül szomszédos legalább két vibrációs lemezű tömörítő szerkezetük van. E tömörítő szerkezetek elé kombinált, célszerűen mágneses vágányemelő- és -szabályozó berendezés, valamint a vágány megemelt helyzetében oldalirányban kavicsot behordó ekés szelvényező szerkezet, utána pedig szelvényező szerkezet és a talpfafej előtt a kavicsot tömörítő szerkezet, valamint esetleg kefés seprőszerkezet van iktatva.

A vágányok kavicságyát mind ez ideig általában alátömedékelő gépekkel tömörítették, amikor is a lépésenként menesztett vágányalátömedékelő gép szerszámai általában az alátömedékelendő talpfa két oldalán a sín és a talpfa kereszteződésének körzetében a kavicságyba merültek és az előtolás következtében tömörítettek. A vágány ilyen igazításának és a kavicságy stabilizálásának azonban természetesen határt szab a rendelkezésre álló teljesítmény és a megkívánt szabatosság, amelyek szakaszos üzem esetén különösen lépnek előtérbe. Ismeretesek azonban olyan eljárások is, amelyek az oldalsó szegélyeket a talpfafiókok, illetőleg a talpfavégek felé tömörítve a kavicságy megfelelő tömörítését és szintezését folyamatos (nonstop) üzemben végzik. Nevezetesen ismeretes a fentiekben körvonalazott olyan gép, amellyel a kavicságy és a talpfafiókok az oldalsó szegélyek felől gyakorlatilag egyetlen megszakítatlan munkamenetben munkálhatok meg. Ilyen vágányszintező, -szabályozó és -tömörítő gép van leírva a 303 797 számú osztrák szabadalmi leírásban. A gép a vágányon meneszthető járműből áll, amelynek mindegyik oldalán egy-egy tömörítő berendezés van elrendezve. Ezek egymáshoz viszonyítva lényegében szög alatt elrendezett vibrációs lemezek, amikor is a megmunkálás irányában a vibrációs lemezek előtt ekés szelvényező szerkezet, valamint mágneses vágányemelő- és szabályozó szerkezet van elrendezve. A vágányemelő- és szabályozó szerkezet és a kavicsot az oldalsó szegélyekből a megemelt vágány alá szállító említett ekés szerkezet között kefés seprőszerkezet is el van rendezve. Ennek rendeltetése, hogy a mágneses emelőszerkezet működésének zavartalansága végett a kavicsot a sínekről eltávolítsa. A vibrációs lemezekből álló tömörítő szerkezetekkel további vágányemelő és szabályozó szerkezet van társítva, amelyekkel a vágány finomszabályozása végezhető el. A gép hátsó részén azután még járulékos tömörítő szerkezetek és egy további kefés seprőszerkezet van elrendezve. Ezzel a géppel ugyan folyamatos üzemben és elöhaladás mellett gyorsan lehet a vágányt megmunkálni, a vágány szabatosságának megfelelő biztosítása végett azonban a kiszolgáló személyzetnek esetenként meg kell állnia, illetőleg megfelelő módon gondoskodnia kell arról, hogy bizonyos irányértékeket figyelembe vegyen. Nincs ugyanis a vágány névleges helyzetére irányadó viszonyítási rendszer. Ilyen rendszer fölállítása még a kérdéses kategóriába tartozó gépeknél sem egyszerű feladat, jóllehet lényegesen nagyobb vágányterhelést tesz lehetővé, mert például fényegyenest vagy hasonló jelet fölhasználó rendszerek a gyors üzemmenet számára túl érzékenyek lennének, nem is szólva az ilyen nehéz gépekkel kapcsolatos többletbefektetésről.

Ismeretes olyan eljárás is, amelynél ugyanabban a munkamenetben előbb a vágányt emelik meg oldalról, majd a kavicsot a talpfák alá juttatják és a kavicságy teljes keresztmetszetében egyengetik, végül a kavicságyat a leeresztett vágányon elhelyezett vibrációs szerkezetekkel függőleges nyomás útján tömörítik. Ez az eljárás a gyakorlatban mind ez ideig nem terjedt el, mert az eddig alkalmazott eljárásoknál mindössze a sin és a talpfa kereszteződésének körzetére korlátozódó megfekvési felülethez viszonyítva nagy felületen a tömörítés nem volt kielégítő.

A találmánnyal megoldandó feladat mármost vágányok kavicságyának folyamatos szintezésére, szabályozására és tömörítésére való, a bevezetésben körvonalazott gép létesítése, illetőleg továbbfejlesztése, amikor is a géppel nemcsak a munkasebességet lehet növelni és a kavicságyat megfelelően tömöríteni, hanem a szabatos megmunkálást és ezzel minőségi szempontból a gyakorlat által megkövetelt vágányhelyzetet, illetőleg tömörítést is lehet biztosítani.

Az ily módon megfogalmazott feladatot azzal oldjuk meg, hogy a vágány durva-, illetőleg finomszabályozásához való, két kombinált vágányemelő és -szabályozó szerkezet legalább egyikével a vágány névleges magassági és oldalirányú helyzetét fix vagy kitűző cölöpök mentén helyileg feszített merev vagy hajlékony, célszerűen drótból álló viszonyítási egyenes útján oldalt letapintó letapogató szerkezet van társítva, a kitűző cölöpök által tartott viszonyítási egyenes pedig menet közbeni folytonos (nonstop) letapintásának biztosítása, valamint gyors, célszerűen szakaszos föl- és leszerelhetőség végett befogó-, rögzítő- és vízszintes, illetőleg függőleges irányú beállító elemekkel van összekötve.

A legkülönfélébb vágányépítö gépeknél egyébként már régóta alkalmazott merev vagy hajlékony viszonyítási egyenesek alkalmazása karöltve a különösen gyors föl- és leszerelés lehetőségével az a meglepetésszerű hatás jár, hogy a géppel a vágány szabatos helyzete sokkal jobban biztosítható. Különösen jelentős az az előny, hogy ennek az egyszerű intézkedésnek következtében lényegesen kisebb számú megszakításra, illetőleg újraindításra van szükség, minthogy a testszerű viszonyítási egyenes a különleges befogó-, rögzítő, valamint oldal-, illetőleg magasságbeállító szerkezetekkel együtt lehetővé teszi viszonylag hosszú viszonyítási egyenes létesítését, illetőleg a megmunkálandó vágányszakasz folytatásában a viszonyítási egyenes szakaszainak gyors váltását, úgyhogy a viszonyítási egyenes lépést tarthat a gép munkasebességével. Ehhez járul, hogy a viszonyítási egyenes drótanyaga érzéketlen a vágánymegmunkáló gépek viszonylag durva üzemével szemben és így nem okoz üzemzavarokat, amelyek pedig lényegesen költségesebb viszonyítási rendszereknél gyakran elkerülhetetlenek. Az átmenő viszonyítási egyenesek, a vágányemelő és -szabályozó szerkezet névleges helyzetét meghatározó vezérlés és a folyamatos menesztés kombinációjával, valamint a folyamatosan és egyenletesen tömörített kavicságy létesítésével nagy állóképességű vágányt készíthetünk, minthogy mindazok a hibák elmaradnak, amelyek elsősorban a szakaszos üzemmel járnak és a legkülönfélébb üzemzavarokban nyilvánulnak, a vágány helyreállítását követő vasúti üzemben pedig legtöbbször a vágány minőségromlásának kiindulási pontjaiként jelennek meg.

A találmány értelmében célszerű továbbá, ha minden vágányemelő és -szabályozó szerkezetnek az esetenkénti magassági és oldalhelyzetet lényegében egyidejűleg letapintó saját letapogató szerkezete van, ezek a szabályozó elmozdulás, illetőleg a szabályozó útkülönbségek célszerűen önműködő vezérléséhez az egyes vágányemelő és -szabályozó szerkezetek hajtásaival vannak összekötve, a mellső vágányemelő és -szabályozó szerkezet a vágány durva beállításához, a hátsó vágányemelő és -szabályozó szerkezet a vágány finombeállításához, illetőleg a vágány kívánt névleges helyzetben tartásához van kialakítva, a gépkeret mellső és illetőleg vagy hátsó végének körzetében pedig az emelő-, illetőleg szabályozó elmozdulások, illetőleg különbségek beállításához illetőleg összehasonlító ellenőrzéséhez egyegy további letapogató szerkezet van elrendezve. Ezeknek az intézkedéseknek célja, hogy a kiszolgáló személyzet számára az ellenőrzést megkönnyítse, nevezetesen lehetővé tegye, hogy a viszonylag gyors átfutás során a megfelelő szerszámok vezérlésével esetenként lehessen kisebb helyesbítéseket foganatosítani és a vágány elhelyezkedését a viszonyítási egyeneshez viszonyítva ki lehessen igazítani. Ezek az intézkedések igen egyszerűek és a vágánymegmunkáló gépek robusztus természetéhez jól illeszkednek.

A találmány értelmében különösen célszerű, ha a letapogató szerkezetek a vágánytól balra vagy jobbra elrendezett viszonyítási egyenesek oldalsó letapintására elfordíthatóan vannak kialakítva, a vízszintes és függőleges különbségek zavarmentes letapintása végett pedig valamennyi letapogató szerkezet egy-egy érintkező görgővel van ellátva, amely a vízszintes és függőleges letapintást foganatosító támfelülettel, célszerűen nyomkarikákkal van ellátva. Ilyen görgős letapintóval lényeges üzemzavarok lehetősége nélkül egyidejűleg minden olyan vízszintes és függőleges különbséget kifogástalanul levehetünk, amelyek a gyakorlatban előfordulnak, tekintet nélkül a viszonylag nagy sebességre, illetőleg különösen a folyamatos üzemre.

Igen célszerű és a durva üzemre alkalmas a találmány szerinti nonstop vágányszintező, -szabályozó és -tömőt rítő gép olyan kiviteli alakja, amelynél a viszonyítási egyenes — célszerűen felgöngyölhető acélszalagból áll. Ez a letapogató szerkezet például szög alakú tapintóival együtt működő élre állított keresztmetszetű letapogató vonalzóként van kialakítva és befogó-, illetőlet felgöngyölő szerkezeten át a névleges helyzetet rögzítő és a kitűzőcölöpökkel gyorsan oldható kapcsolatbaí van elrendezve. Ez a kiviteli alak különösen alkalmas a szintezésre, minthogy a viszonyítási egyenest megtel tesítő anyag belógása eleve ki van küszöbölve, kellő feszítés mellett pedig az oldalirányú mérésekhez is ki· fogástalan viszonyítási alapot nyújt.

A találmány további részleteit a rajz alapján ismeri tétjük, amelyen a találmány szerinti gép néhány példte kénti kiviteli alakját tüntettük föl. A rajzon:

Az 1. ábra a találmány szerinti meneszthető vágán* szintező, -szabályozó és -tömörítő gép példaként! kiviteli alakjának hosszmetszete.

A 2. ábra az 1. ábrának megfelelő fölillnézet, amelyen elsősorban az 1. ábra II—II vonala mentén látható megmunkáló szerkezeteket tüntettük föl.

A 3. ábra az 1. ábra III—III vonala mentén vett keresztmetszet.

A 4. ábra a találmány szerinti gép görgős emelő markolókkal ellátott más példakénti kiviteli alakjának keresztmetszete.

Az 5. ábrán az 1. ábrán látható géppel kapcsolatban alkalmazott drót alakú viszonyítási egyenes és ennek tartópóznái láthatók.

A 6. és 7. ábra drót alakú viszonyítási egyenesekkel ellátott kitűzőcölöp részletének két egymásra merőleges metszete. Végül:

A 8. ábra acélszalagból álló viszonyítási egyenes, kitűzőcölöp és letapogató szerkezet részletét föltüntető nézet.

Az 1. és 2. ábrán látható kombinált vágányszintező, -szabályozó és -tömörítő 1 gépnek 2 járműkerete van, amely 3 és 4 futómű útján 5 vágányon van vezetve. A 3 és 4 futóművek között ekés 6 szelvényező szerkezet és kefés 7 seprőszerkezet van elrendezve. Ezek után kombinált vágányemelő és -szabályozó 8 szerkezet, valamint kavicságytömörítő 9 szerkezet következik, amelyek közül az előbbi a vágány helyzetének durva szabályozását végzi. A kavicságytömörítő 9 szerkezet körzetében további kombinált vágányemelő és -szabályozó 10 szerkezet van elrendezve, amellyel a vágány finomszabályozását végezzük. E szerkezet, valamint a hátsó 4 futómű között a kavicságyat újból helyreállító, illetőleg szelvényező ekés 11 szelvényező szerkezet a hátsó 4 futómű mindkét oldalán egy-egy talpfabütü-, illetőleg kavicságyoldal tömörítő 12 szerkezet, e mögött pedig további kefés 13 seprőszerkezet van elrendezve.

A 2. ábrán a vágány függőleges és oldalirányú névleges helyzetét megszabó, az 5 vágánytól oldalt helytállóan elrendezett drótos 14 viszonyítási rendszer látható. Ebben feszített dróthuzalból álló 15 viszonyítási egyenes van, amelynek a vágány névleges helyzetének megfelelő függőleges és oldalirányú helyzetét helyileg található szilárd pontokra vonatkoztatva kitűző 18 cölöpökön elrendezett vízszintesen, illetőleg függőlegesen beállító 17 tagok befogó- és rögzítő 16 elemeivel biztosítjuk. A 2 járműkeret, illetőleg a vágányemelő- és szabályozó 8, 10 szerkezetek, valamint az 5 vágány és a 15 dróthuzal viszonylagos helyzetének megállapításához az 1 géppel, valamint a vágányemelő és -szabályozó 8, 10 szerkezetekkel letapogató 19, illetőleg 20 szerkezetek vannak társítva, amelyeknek leszedő 21 billentyűi függőleges, illetőleg oldalirányban a dróthuzalön, illetőleg a 15 viszonyítási egyenesen vannak vezetve. Amint a vágányemelő és -szabályozó 10 szerkezet körzetében látható, a szaggatott vonalakkal feltüntetett letapogató 20 szerkezet szükség esetén a gép másik hosszoldalán is elrendezhető. Természetesen arra is van lehetőség, hogy a további letapogató 19 és 20 szerkezeteket választás szerint ugyancsak a gép másik hosszoldalán rendezzük el. Lehetővé tehetjük továbbá a váltakozó üzemet, illetőleg a gyors átmenetet, aszerint, hogy a vágány mindkét oldalán elrendezett viszonyítási egyenesek közül melyiket kívánjuk igénybe venni, föltéve hogy mind a két oldalon alkalmazunk ilyen szerkezeteket. Az egyes letapogató 19, 20 szerkezetek, va lamint a leszedő 21 billentyűk vezérlő vezetékeken át vannak összekötve a gépen elrendezett egyes vezérlő szerkezetekkel.

Az ekés szelvényező 6 szerkezet, valamint az ekés 11 szelvényező szerkezet a 2 jármükerethez viszonyítva függőleges irányban hidraulikus dugattyús 22 hajtással állítható el. Az egyes ekelemezek el fordításához ugyancsak hidraulikus dugattyús 23 hajtások állnak rendelkezésre. Ugyanígy a kefés 7, 13 seprőszerkezetek, valamint a vibrációs hajtással ellátott talpfabütü- és kavicságyoldal tömörítő 12 szerkezetek a 2 járműkereten· elrendezett hidraulikus dugattyús hajtásokon át magassági irányban ugyancsak elállíthatóan vannak ágyazva.

A kavicságytömörítő 9 szerkezet és az 1 gép két oldalán elrendezett vibrációs 24 lemezekből áll, amelyeket lengő hajtások a talpfák homlokoldalai felöl a talpfák alsó élei alá a vágány középvonala felé nyomnak és amelyek vibrációs 25 hajtásokkal vannak ellátva. Függőleges irányú elállíthatóság végett a tömörítő 24 lemezek hidraulikus dugattyús 26 hajtásaikkal együtt 27 vezetékoszlopok mentén eltolhatóan vannak ágyazva.

A felépítésüket tekintve lényegében ugyanilyen kombinált vágányemelő és -szabályozó 8, 10 szerkezetek a síneket megfogó elektromágneses markolókkal vannak ellátva és egymástól lényegében mindössze 28, 29 mágnesrudaiknak a szükséges emelő- és oldalirányú szabályozó erőkhöz illesztett méreteikben különböznek. Ennek megfelelően a vágányemelő és -szabályozó 8 szerkezet 28 mágnesrúdjai nagyobbak és erősebbre vannak méretezve, mint a 10 szerkezet megfelelő elemei, minthogy a vágány durva szabályozásához viszonylag nagyobb erőre van szükség.

A 3. ábrából kitűnik, hogy a vágányemelő és -szabályozó 8 szerkezet 28 mágnesrúdjai 30 haránttartóra vannak függesztve, amely 31 paralelogram rudazaton át T alakú 32 emeltyűvel csuklósán van összekötve és az oldalirányú szabályozó erő átviteléhez nyomvezető elemekkel van ellátva. A 30 haránttartót hidraulikusan működtetett emelő 33 hajtóművel lehet megemelni. Oldalirányban hidraulikusan működtethető 34 hajtómű mint irányhajtómű tolja el. Az emelő- és szabályozó 33, 34 hajtóművek az 1 gép 2 járműkeretén vannak elrendezve, az emelő 33 hajtómű dugattyúrúdja a T alakú 32 emeltyűvel, a 34 hajtómű dugattyúrúdja pedig elállító 35 rudazaton át a 31 paralelogramrudazattal van csuklósán összekötve. Hidraulikusan működtethető további 36 hajtóművel vagy lengőhajtással a 32 emeltyű függőleges 37 karján függőleges irányban vezetett további elállító 38 rudazaton át a 22 emeltyű az 5 vágányra harántirányban fordítható el, aminek következtében a 30 haránttartó a 31 paralelogramrudazaton át a kívánt harántirányú hajlásszögnek megfelelően állítható be.

A 30 haránttartón van ágyazva továbbá a letapogató 20 szerkezet, amelynek leszedő 21 billentyűje 40 lengőkaron van elrendezve. A 40 lengőkart hidraulikusan működtethető állító 39 hajtómű fordítja el. Rajta dőlésmérő 41 szerkezet van elrendezve. A dőlésmérő 41 szerkezet a dróthuzalt, illetőleg a viszonyítási 15 egyeneseket mind oldalirányban, mind függőleges irányban követni tudja. A leszedő 21 billentyű, illetőleg ennek lengéstengelye célszerűen a mérési értéket fölvevő külön-külön elemekkel van ellátva, amelyek az oldalirányú, illetőleg függőleges elállítással vannak társítva, úgyhogy a megfelelő helyesbítési értékek egymástól elválasztva nyerhetők. Az állító 39 hajtómű hengerével együtt a 30 haránttartóval helytállóan összekötött tartón van ágyazva és a 2 járműkereten elhelyezett, a dőlésszögmérő 41 szerkezet mérési értékeivel vezérelt 42 szervoszeleppel van összekötve. A dőlésszögmérő 41 szerkezet a 42 szervoszelepen át az állító 39 hajtóművel működik együtt. Ennek megfelelően a 40 lengőkar mindig horizontális, vagyis vízszintes helyzetet foglal el, aminek következtében a dróthuzal illetőleg a viszonyítási 15 egyenesek magassági és oldalirányú helyzete az esetenkénti vágánytúlemelésektől stb. függetlenül vehető le.

A 4. ábra lényegében megfelel a 3. ábrának, úgyhogy azonos részei ugyanazokkal a hivatkozási jelekkel vannak jelölve. Az emelő- és szabályozó erőknek a vágányra történő átvitele végett azonban a 30 haránttartón 43 ágyazó rész van rögzítve, amelyen oldalirányban elfordítható emelő 44 görgő és kettős karimájú görgőkként kialakított oldalsó szabályozó 45 görgők vannak ágyazva. Utóbbiak oldalirányban szabályoznak. A 44 emelőgörgő lengőhajtáson át a rajzon föltüntetett és a sínfej alá nyúló munkahelyzetből a síntől távoli nyugalmi helyzetbe fordítható el. A befogó, illetőleg rögzítő 46 elem, illetőleg a viszonyítási 15 egyenes vezetékrésze oldalirányú és függőleges helyzetének beállítása végett a vízszintes és függőleges beállító 17 tagokon át a talajban lehorgonyzóit fix vagy kitűző 18 cölöppel van összekötve. Ez adott esetben a vágánytól oldalt elrendezett geometriai fix ponton, úgynevezett rögzített ponton is lehorgonyozható. A vízszintes és függőleges beállító 17 tag a kitűző 18 cölöpön függőleges irányban elállíthatóan van elrendezve és mechanikus rögzítő szerkezettel van ellátva. Ezzel szemben a vízszintes irányú beállító 17 tag a függőleges irányú beállító tagon ugyancsak eltolhatóan van ágyazva és rögzítő szerkezettel van ellátva.

A vágányszintező, -szabályozó és -tömörítő 1 gép működésmódja a következő:

Az 1 gépet a vágány megmunkálandó szakaszán saját erejéből vagy mozdonnyal a rajzon föltüntetett A nyíl irányában menesztjük. Eközben az ekés szelvényező 6 szerkezettel a kavicságy oldalairól ágyazó kavicsot juttatunk a talpfák körzetébe. Az ágyazó kavicsot esetleg előzőleg járulékosan odahelyezzük az elkövetkezendő tömörítéshez. Ezzel egyidejűleg a talpfák két homlokoldalának körzetében a vibrációs 24 lemezek alkalmazásához egy-egy árkot húzunk. Különösen a menetirányban mögöttesen elrendezett vágányemelő és -szabályozó 8, 10 szerkezet 28, 29 mágnesrúdjainak zavarmentes üzeme végett az említett árokvonási műveletből adódó kavicsot a kefés 7 seprőszerkezettel a sínekről eltávolítjuk. Az 5 vágányt az 1 gép folytonos előhaladása közben a kombinált vágányemelő és -szabályozó 8 szerkezettel megemeljük és oldalirányban szabályozzuk, ami a vibrációs 24 lemezek működését nem akadályozza. Minthogy a vibrációs 24 lemezek a vágány középvonalához viszonyítva kis szög alatt vannak elrendezve, a kavics az 1 gép előtolása folytán, valamint a vibrációs 24 lemezekkel a kavicsra átvitt vibrációval karöltve, különösen a sínek és talpfák kereszteződésének körzetében nagy erővel a talpfák alá és a talpfafiókokba nyomódik és eközben tömörül. Ezalatt a vágányemelő és szabályozó 10 szerkezet az 5 vágányt a dróthuzafos viszonyítási rendszer vagy viszo nyitási 15 egyenes által meghatározott és a letapogató 20 szerkezettel vagy szerkezetekkel ellenőrzött névleges helyzetbe hozza és itt tartja. Az 1 gép tömörítő hatása és működésmódja különösen akkor bontakozik ki teljes mértékben, amikor hosszabb vágányszakaszon folyamatosan halad, minthogy ezáltal nincs szükség a vibrációs 24 lemezek ismételt befordítására, · ugyanekkor viszonylag hosszabb vágányszakaszon végig egyenletes tömörítést érünk el. Ez biztosítja a vágány telepítésének egyenletes magasságát és oldalirányú helyzetét. Az üzemszerű vágánybeállítás után a vonatok közlekedésével járó üzemi terhelések alatt a vágány egyébként egyenetlenül süllyedne, ami a találmány szerinti gép alkalmazása esetén elmarad.

Az 5. ábrán látható, hogyan lehet az 1 géphez alkalmas olyan 14 viszonyítási rendszert kialakítani, amely íveket is tartalmazó hosszabb vágányszakaszok megszakítás nélküli folyamatos megmunkálását teszi lehetővé. Evégből az átmenő viszonyítási 15 egyenest képező egyes dróthuzalokat, illetőleg ezek végeit a kitűző cölöpök befogó- és rögzítő 16 elemeivel hozzuk kapcsolatba, illetőleg fogjuk be és rögzítjük. Alkalmazhatunk azonban állandó mágneseket is, amikor is a dróthuzalok helyzetét a vágány kívánt névleges elhelyezkedésének megfelelően oldalirányban vagy függőleges irányban a vízszintes és függőleges beállító tagok alkalmazásával beszabályozzuk. Az így beállított átmenő viszonyítási 15 egyenes helyzetét a leszedő 21 billentyűkkel, illetőleg a letapogató 19 és 20 szerkezetekkel leszedjük. Mint láttuk, a letapogató 19 és 20 szerkezetek el vannak látva a leszedő 21 billentyű oldalirányú és függőleges helyzetének változásait mérő és felvevő szerkezetekkel. A fölvett mérési értékek a vezérlő 46 szerkezetekbe jutnak, amelyek például elektrohidraulikus szelepeken át az emelő 33 illetőleg a szabályozó 34 hajtóművekbe nyomóközeget bocsátanak, aminek következtében az 5 vágány a névleges elhelyezkedésnek megfelelő helyzetbe jut. A mérési értékeket felvevő szerkezetek által szolgáltatott egyes adatokat, valamint az elállítás! értékeket stb., különösen pedig a letapogató szerkezetek adatait vezérlő vezetékeken át az 1. ábrán látható központi 47 vezérlő egységbe vezetjük. Mint láttuk, a letapogató 19 szerkezetek célja, hogy az 1 gép 2 járműkeretének és a viszonyítási 15 egyenesnek viszonylagos helyzetét megállapítsuk és ezzel a vágányemelő és szabályozó 8, 10 szerkezetek működését ellenőrizzük. Mindezzel lehetővé válik, hogy mérési és ellenőrzési értékeket megállapítsunk és adott esetben följegyezzünk. Ilyen értékek a függőleges és oldalirányú helyzet, valamint esetleg a tömörítő szerkezet, illetőleg, tömörítő szerszámok vagy a vibrációs 9, 24 lemezek vezérlési adatai. Ilyenek továbbá a vágány helyzetének a beállítás előtti és utáni ellenőrzéséhez szükséges mérési és vezérlési adatok.

Az említett központi 47 vezérlő egységben előválaszthatjuk vagy előre tárolhatjuk az oldalirányú beszabályozáshoz vagy a megemeléshez tartozó túlemelési vagy túlszabályozás! adatokat is. A központi 47 vezérlő egység, esetleg a vezérlő 46 szerkezetek alkalmazásával is alkalmas arra is, hogy a vágány ív'alakú részében azokat a helyesbítési értékeket, amelyek az ív, illetőleg az átmeneti ívek beállításához szükségesek, kiszámítsuk és a vágányemelő és beszabályozó 8, 10 szerkezetek 33» 34, 36 egységeinek vezérléséhez igénybe vegyük. Ezekét az adatokat az íveknek, illetőleg az átmeneti ívekfflsl és a viszonyítási egyenesekből álló poligon viszonylagos helyzete alapján történő beállításához alkalmazzuk. A leszedő 21 billentyűk beszabályozásához a letapogató 19, 20 szerkezeteket a 2 járműkerethez, illetőleg a 30 haránttartóhoz viszonyítva természetesen mind oldalirányban, mind függőleges irányban is el lehet állítani. Lehetőség van továbbá arra, hogy helytálló leszedő villákat alkalmazzunk és a megfelelő mérési értékeket a leszedő szervek és a 2 járműkeret vagy a 30 haránttartó viszonylagos helyzetének elállításával vegyük figyelembe. Mindenekelőtt fontos, hogy az átmenő viszonyítási 15 egyenes kialakításához a leszedő 21 billentyű még az egymáshoz csatlakozó dróthuzalok, illetőleg a viszonyítási egyenes szakaszok vagy acélszalagok végeinek körzetében is mind függőleges irányban, mind pedig oldalirányban végig szabatosan legyen vezetve. Evégből célszerű, ha a befogó, illetőleg rögzítő 16 tag a 6. és 7. ábrán látható módon van kialakítva.

Amint a 6. és 7. ábrán látható, a kitűző 18 cölöp dróthuzalt csatlakoztató befogó-, illetőleg rögzítő 16 taggal van ellátva és 50 csapnál fogva 48 lemezből álló úgynevezett szitalapra van föltűzve. A 48 lemez, amelyben egymástól előre meghatározott távolságokban furatok vannak kialakítva, az 5 vágánytól oldalt elrendezett viszonyítási ponton, úgynevezett 49 fix ponton van elhelyezve. A dróthuzal 51 és 52 végét a befogó-, illetőleg rögzítő 16 tag rés alakú 53 vezetékébe helyezzük, ahol a drótvégek megszorulnak. A kitűző 18 cölöp körzetében rögzítő 54 ékekkel járulékosan is befogjuk. Az 53 vezeték, különösen pedig keresztmetszete a 6. ábrán látható módon úgy van kialakítva, hogy az 55 görgő, illetőleg görgős érintkezőként kialakított leszedő 21 billentyű és különösen nyomkarimás felülete nemkívánatos kitérések nélkül legyen az egyik 51 drótvégről a másik 52 drótvégre átvezethető.

A 8. ábrán látható továbbá, hogy a viszonyítási 15 egyenes élére, vagyis függőleges helyzetbe állított 56 acélszalag is lehet, amelyet letapogatási vonalzóként alkalmazunk és amely nagyobb ellenállása, valamint kisebb belógása folytán lehetővé teszi, hogy az egyes kitűző 18 cölöpöket egymástól nagyobb távolságban rendezzük el. Ehhez járul, hogy az 56 acélszalag a kitűző 18 cölöp befogó-, illetőleg rögzítő 57 elemével egyszerűbben hozható kapcsolatba. Az 56 acélszalag mint letapogatási vonalzó helyzetét tapintó villával illetőleg billentyűvel tapogatjuk le, amely a viszonyítási egyenes oldalirányú helyzetének letapogatásához vezetékrészekkel, illetőleg megfelelő 58 vezetőfelületekkel vagy nyomkarimával van ellátva.

Annak megkönnyítése végett, hogy a kombinált vágányszintező, szabályozó és tömörítő 1 gép elhaladásakor az ideiglenes 15 viszonyítási egyenesek, illetőleg az 56 acélszalagok könnyen leszerelhetők legyenek, az 1 gép hátsó végén vagy további járulékos járművön már eleve elrendezhetünk befogó, illetőleg az 56 acélszalagot felgöngyölő 59 szerkezetet. Nyilvánvaló, hogy befogó, illetőleg felgöngyölő szerkezettel ellátott ilyen berendezést az 1 gép előtt haladó járművön is elhelyezhetünk és vele a viszonyítási egyenest a gép elhaladása előtt gyorsan létrehozhatjuk.

A találmánnyal meghatározott keretek között természetesen nincs akadálya annak, hogy a viszonyítási egyenest acélhuzal vagy acélszalag helyett más szerkezeti elemekkel, például rudakkal vagy hasonló rendeltetésű eszközökkel létesítsük. A vágányemelő és szabá lyozó 8, 10 szerkezetek, valamint az ekés szelvényező elrendezések, illetőleg 6, 11 szerkezetek függőleges és oldalirányú elállításához alkalmazott, hidraulikus munkahengerként kialakított és a leírásban ismertetett baj5 tóműveket is helyettesíthetjük vándoranyákkal együtt működő orsós szerkezetekkel, amelyeket esetleg elektromotorokkal hajtunk. A műszaki lehetőségek keretén belül a letapogató 19, 20 szerkezeteket, illetőleg a leszedő billentyűket ugyancsak sokféleképpen alakíthat10 juk ki. Görgőként kialakított leszedő billentyűket, csúszósarukat, villákat vagy hasonló rendeltetésű más gépelemeket egyaránt alkalmazhatunk. Ezeket potenciométerekkel, feszültségváltókkal vagy mérési értéket adó hasonló szerkezetekkel köthetjük össze. Adott esetben 15 a vágányemelő és szabályozó 8, 10 szerkezeteknek a kapott mérési adatok alapján a viszonyítási 15 egyenesek révén eszközölt közvetlen szabályozása helyett a vezérléshez a géppel együtt haladó járulékos viszonyítási egyenes végpontját is fölhasználhatjuk, amelyről 20 azután a szabályozó, illetőleg helyesbítő hajtóművek vezérléséhez szükséges mérési értékeket levehetjük,

A vágányemelő és szabályozó 8, 10 szerkezeteknek a vágány szabályozása végett a 2 járműkerethez viszonyított eltolódása helyett ezeket a szerkezeteket magán a 25 2 járműkereten helytállóan is elrendezhetjük, amikor is a járműkeretet toljuk el a futóműhöz viszonyítva.

Annak elkerülése végett, hogy a nyomtávolságban fennálló különbségek a mérési, illetőleg szabályozási folyamat alatt mérési hibaként a megállapított, illetőleg 30 meghatározott mérési értékekbe, illetőleg szabályozó elmozdulásokba belejátszanak, gondoskodnunk kell arról, hogy az említett szerkezetek, különösen pedig a mindenkori viszonyítási egyenesen a letapogató szerkezeteket hordozó részek játékmentesen legyenek elhe35 lyezve.

Claims (4)

1. Szabadalmi igénypontok

   40 1. Meneszthető gép vágányok kavícságyának folyamatos (nonstop) szintezésére, szabályozására és tömörítésére a kavicságynak a vágányhosszoldalak felől a talpfaágyazás és a talpfafiókok felé irányuló oldaltömörítéséhez való berendezéssel, amelynek a vágányhossz45 oldalakon ugyanabban a vágánykeresztmetszet körzetben elrendezett vágányemelő-, szabályozó-, illetőleg tartószerkezettel közvetlenül szomszédos legalább két vibrációs lemezű tömörítőszerkezete van, a tömörítőszerkezet elé kombinált, célszerűen mágneses vágányemelő és szabályozó berendezés, valamint a vágány megemelt helyzetében oldalirányban kavicsot behordó ekés szelvényző szerkezet, utána pedig szelvényező szerkezet és a talpfafej előtt a kavicsot tömörítő szerkezet, valamint esetleg kefés seprőszerkezet van iktatva, azzal jellemezve, hogy a vágány durva, illetőleg finomszabályozásához való, két kombinált vágányemelő és szabályozó szerkezet (8, 10) legalább egyikével a vágány névleges magassági és oldalirányú helyzetét fix vagy kitűzőcölöpök (18) mentén helyileg feszített merev vagy hajlékony, célszerűen drótból álló viszonyítási egyenes (15) útján oldalt letapintó letapogató szerkezet (20) van társítva, a kitűzőcölöpök által tartott viszonyítási egyenes (15) pedig menetközbeni folytonos (nonstop) letapintásának biztosítása végett gyors, célszerűen szakaszos fölés leszerelhetőség végett befogó, rögzítő, valamint víz5 szintes, illetőleg függőleges irányú beállító elemekkel (16, 17) van összekötve.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti gép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy minden vágányemelő és szabályozó szerkezetnek (8, 10) az esetenkénti magassági és oldalhelyzetet lényegében egyidejűleg letapintó saját letapogató szerkezete (20) van, ezek a szabályozó elmozdulás illetőleg a szabályozó útkülönbségek célszerűen önműködő vezérléséhez az egyes vágányemelő és szabályozó szerkezetek hajtásával (33, 34, 36) vannak összekötve, a mellső vágányemelő és szabályozó szerkezet a vágány durva beállításához, a hátsó vágányemelő és szabályozó szerkezet a vágány finom beállításához, illetőleg a vágány kívánt névleges helyzetben tartásához van kialakítva, a gépkeret (2) mellső és illetőleg vagy hátsó végének körzetében pedig az emelő, illetőleg szabályozó elmozdulások, illetőleg különbségek beállításához, illetőleg összehasonlító ellenőrzéséhez egy-egy további letapogató szerkezet (19) van elrendezve.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti gép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a letapogató szerkezetek (19, 20) a vágánytól balra vagy jobbra elrendezett viszonyítási egyenesek (15) oldalsó letapintására elfordíthatóan vannak kialakítva, a vízszintes és függőleges különbségek zavarmentes letapintása végett pedig valamennyi letapogató szerkezet egy-egy érintkező görgővel (55) van ellátva, amely a vízszintes és függőleges letapintást foganatosító támfelülettel, célszerűen nyomkarikákkal (58) van ellátva.
4. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti gép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a viszonyítási egyenes (15), célszerűen fölgöngyölhető acélszalagból (56) áll, amely a letapogató szerkezetek például szög alakú tapintóihoz való élreállított keresztmetszetű letapogató vonalzóként befogó, illetőleg fölgöngyölő szerkezeteken (59) át a névleges helyzet rögzítése végett a kitűző cölöpökkel (18) gyorsan oldható kapcsolatban van elrendezve.