HUT73952A - Device and method for administering pharmaceutical substances by spraying the contents of a container - Google Patents

Description

SZERKEZET ÉS ELJÁRÁS GYÓGYSZERIPARI KÉSZÍTMÉNYEK TARTÁLYBÓL PERMETEZÉSSEL TÖRTÉNŐ KIADAGOLÁSÁRA

A találmány tárgya gyógyszeripari készítmények tartályból permetezéssel történő kiadagolására való szerkezet, amely a gyógyszert permetezéssel juttatja a szervezetbe, és különösen előnyös előre meghatározott mennyiségű gyógyszer orron keresztül történő bejuttatására.

A találmány tárgya továbbá gyógyszeripari készítmények adagolására való eljárás.

Gyógyszerek permetezéssel történő bejuttatására használt szerkezetek széles körben ismertek, például az asztma kezelésére való szerkezetek, amelyek aeroszol tartályt alkalmaznak. Más gyógyászati területen a gyógyszeripari készítmények kapszuláját hasznáják fel, amelyet vágással vagy összepréseléssel nyitnak, hogy annak tartalmát kendőre vagy vízbe öntsék, például eldugult orrjáratok tisztításakor. Az ilyen kapszulákat műanyagból készítik általában. Ismertek továbbá különféle orrsprayk, amelyeknek a tartályát az orrüreg közelében helyezik el, és kézzel összenyomva fűvókán keresztül permetezik ki annak tartalmát.

A WO/088/02266 számú nemzetközi (PCT) szabadalmi leírás folyékony gyógyszerek kiadagolására javasol tartályt, amely főleg orron keresztüli gyógyszerbejuttatásra való. A tartálytestnek összenyomható kamrája van, amely levegővel 82937-5194/MJ • ·

-2van töltve, a másik kamrája viszont a kiadagolandó gyógyszert fogadja be. A két kamrát egyirányú szeleppel ellátott fal választja el egymástól. A fedél eltávolítása után az első kamrát a kezelő az ujjaival szorítja össze, és ennek hatására a második kamrában lévő gyógyszer a kiömlőnyíláson keresztül kiadagolható.

A GB-2-255-918 számú brit szabadalmi leírás olyan további kiadagolószerkezetet ismertet, amely a kiszórandó közeget befogadó patronok készletét foglalja magában. A patronok egymás után a befecskendeződugattyú alatti térbe kerülnek. Működtetéskor a dugattyú felütközik a patronon és nyomást gyakorol annak tartalmára, következésképpen a patron részét képező porlasztón keresztül a töltet kifecskendezhető. A porlasztónyílás vékony műanyagfilmmel vagy viasszal fedhető, ami azután használat előtt megtörhető vagy eltávolítható. Olyan kivitel is ismert, amelynél a készülékbe használat előtt egy-egy patront helyeznek, ezzel kiküszöbölik a patronok tartóegységét.

Az US-4-967-727 sz. USA-beli szabadalmi leírás orrüregekbe gyógyszert bejuttató szerkezetet ír le. Ennek flexibilis falú tartálya van, amelynél a kiadagolófej örvénykamrával és olyan merülőcsővel van ellátva, amely az örvénykamrából a tartályba ér. Használat közben a tartályt kézzel kell összelapítani, ezáltal a folyadékot a merülőcsövön keresztül felfelé kényszerítik az örvénykamrába, majd a kiömlésen keresztül az orrüregbe adagolják, viszonylag nagy cseppekből álló sugár-bán. A tartály magában foglalhat • ·

-3gyógyszerkapszulát, amely megrepeszthető a tartály összenyomása révén, ilyenkor a gyógyszer összekeverhető a tartály folyadékával.

A jelen találmánnyal célunk gyógyszerek kiadagolására, illetve bejuttatására olyan új megoldás létrehozása, amely viszonylag egyszerűen használható, és különösen előnyösen alkalmazható gyógyszereknek az orr járatokba vagy légutakba való juttatására. A jelen szakmában járatos szakember számára ismert, hogy az orrüregekbe vagy a légutakba olyan formában kell bejuttatni a gyógyszert, amelyben az a lehető leggyorsabban éri el a gyógyszerhatással kezelni akart helyet. Általában az orrűregekbe a gyógyszereket folyékony hordozóanyaggal juttatjuk be, a gyógyszer tehát oldat vagy szuszpenzió formájában van a gyógyszeriparilag elfogadható hordozóanyagban. A gyógyszerbejuttatásnak a leginkább elfogadott módja az, hogy a folyadékból permetet képzünk. Kívánatos továbbá, hogy a gyógyszer a felhasználásig steril állapotban legyen tartható. További szempont, hogy az orrjáratokba vagy légutakba bejuttatandó gyógyszereket általában előírt adagokban kell a kezelésekhez felhasználni.

A kitűzött feladatot a jelen találmány szerint olyan szerkezettel oldottuk meg, amely gyógyszer ipari készítmények fecskendezéses, illetve permetezéses kiadagolására való. Ennek a gyógyszeripari készítményt befogadó tartálya és ezt közrefogó szorítóelempárja, valamint kiömlése van. A szorítóelemek közül legalább az egyik két szélső helyzete között úgy mozdítható el, hogy az egyik szélső helyzetében a tar• ·

-4tályt nyomásmentes állapotban tartja, a másik szélső helyzetében viszont a szorítása révén a tartályra akkora nyomást fejt ki, amekkora elegendő ahhoz, hogy az szétrepedjen, és eközben a gyógyászati készítmény a tartályból a kiömlésen keresztül kiadagolódjék.

A találmány további jellemzője szerint a műanyag tartálynak előre meghatározott töréspontja, illetve töréshelye van. Célszerűen a tartály előre meghatározott nyomásértéknél törik el.

A szorítóelemek sokféle kialakításban működhetnek egymással együtt, a találmány szerint ezek együttműködésének célja az, hogy kellő nyomást fejtsenek ki a tartályra ahhoz, hogy az eltörjön. Célszerűen a két szorítóelem egymáshoz képest viszonylagosan elmozdítható és csuklósán van ágyazva.

A tartály úgy tartható a két szorítóelem között, hogy amikor a használó (például kézzel) a szorítóelemeket összeszorítja, ezáltal a tartályt a törésig szorítja össze. A törés után a szorítóelemek folytatják elmozdulásukat mindaddig, amíg a tartály tartalma teljesen nem távozik a kiömlésen keresztül. Megjegyezzük azonban, hogy két csuklósán összekapcsolt és elmozdítható szorítóelem alkalmazásakor a tartályra kifejtett erő a használó által kifejthető erő és a emelőkarok arányának megfelelően van meghatározva. Adott esetben a használó által kifejtett erőt növelő járulékos egységet is alkalmazhatunk.

Ilyen erőnövelő egységként alkalmazhatunk például olyan bütykös mechanizmust, amely az elmozdítható szorító-5 elemek és a fogantyúk között van elrendezve.

A kiömlés és az elmozdítható szorítóelem viszonylagos helyzete és tájolása sokféle módon elképzelhető. Általában célszerű, ha a gyógyszerkipermetezés iránya lényegében párhuzamos az elmozdítható szorítóelemekkel.

Célszerűen a szerkezet úgy van kialakítva, hogy a használó által kifejtendő erő lényegében állandó legyen különböző használók esetén is. Például a szerkezet ellátható olyan egységgel, amely megakadályozza a működtetést mindaddig, amíg egy előre meghatározott nyomásértéket el nem érünk. Ilyen reteszelőegység lehet például egy törhető műanyagrúd. Adott esetben a szerkezetben alkalmazhatunk olyan rugót, amely a tartályt fogó szorítóelemeket egymás felé kényszeríti, ha a rugóerőt kioldómechanizmus révén felszabadítjuk.

A szerkezeti kiömlése lehet olyan egyszerű elem, pl. csatorna, amely csupán azt biztosítja, hogy az összetört tartályból a spray a megfelelő irányban haladjon. De adott esetben a kiömlés lehet bonyolultabb kialakítású is, pl. ellátható fúvókával is, amely megváltoztathatja a permet irányát az összetört tartályból kilépése után, sőt tetszés szerinti permet-alakzatokat hozhat létre. Az előre meghatározott permet-alakzat nagy mértékben függ a beadagolandó gyógyszertől, valamint a kezelendő helytől, továbbá a testnek attól a részétől, amelybe vagy amelyre a gyógyszerpermetet juttatni kívánjuk.

Az orrjáratokba bejuttatandó permet-alakok esetében célszerű viszonylag nagyobb cseppecskékből álló permetet alkalmazni. Ezzel szemben a légutak kezelése esetén célszerűbbek az apró cseppecskékből álló permet-alakok. A megfelelő permet-alak kiválasztása a találmány ismeretében a szakma átlagos szakembere számára már kézenfekvő.

A kívánt permet-alakot meghatározza egyebek között a tartályból kilépő gyógyszer sebessége, ez a sebesség viszont attól függ, hogy mekkora nyomást állítunk elő a tartályban, ez pedig az egy vagy két elmozdítható szorítóelemmel a tartályon kifejtett szorítőerő függvénye. A megfelelő nyomások megválasztása a szakember köteles tudásához tartozik.

Tekintve, hogy a találmány szerinti szerkezetnél a tartály ismert térfogatú gyógyszerrel van töltve, adott dózisú gyógyszer kiadagolása egyszerűen megvalósítható. Továbbá, a tartályra kifejtett nyomáshoz mechanikus egységet alkalmazunk az ujjakkal kifejthető nyomás alkalmazása helyett, így a tartályból való gyógyszereltávolítás sokkal hatásosabb és egységesebb.

A tartály törési pontjának előre meghatározása ismert módon történhet. Célszerűen ez a töréspont vagy töréshely kialakítható a tartály falvastagságának egy adott körzetben való csökkentésével.

Egyetlen tartály használata adagegység alkalmazását teszi lehetővé, amivel egyúttal a sterilitási követelménynek is messzemenően eleget tehetünk, ami bizonyos alkalmazásmódoknál elengedhetetlen előfeltétel. A szerkezet kialakítható egyszer használatos, azaz eldobható szerkezet• ·

-7ként, de adott esetben a szerkezet egyes részei újra használhatók, sőt a szerkezet maga is kialakítható újratölthető szerkezetként.

A találmány további jellemzője szerint a gyógyszerkiadagoló szerkezet társítható a szerkezetet körülvevő házzal és legalább egy gyógyszerbefogadó tartállyal. Célszerűen a ház ellátható olyan fedéllel vagy kupakkal, amellyel a szerkezet lezárható. A ház magában foglalhat rugóelőfeszítő és -kioldó mechanizmust, amely célszerűen akkor hozható működésbe, amikor a kiadagolószerkezetet a házba behelyezzük.

A tartályban lévő gyógyszeripari készítmény lehet folyadék vagy szuszpenzió. A szakember számára nyilvánvaló, hogy a folyadék kiszerelésű gyógyszerek viszonylag kis viszkozitást igényelnek a találmány szerinti szerkezettel spray alakban való kiadagoláshoz. A kísérleteink során a folyadékok viszkozitását célszerűen 1-100 centistokes közötti értékűre választottuk.

A találmány szerinti szerkezet például az alábbiakra használható:

- szervi vagy helyi hatású gyógyszerek orron keresztül történő bejuttatására,·

- égési és egyéb sebek helyi kezelésére való gyógyszerek kiadagolására;

- helyi kezelésre, például száj sebészeti műtétek előtti száj- vagy torokfertőzések és hasonlók kezelésére való gyógyszerek szájüregen keresztül való bejuttatására;

• « · · · · ·

- sebészeti műtétek közben gyógyszerek hasüregbe vagy más testüregbe juttatására;

- általános vagy helyi hatású gyógyszerkészítményeknek tüdőbe vagy légutakba juttatására.

A találmány szerinti gyógyszerbejuttatási eljárásnál a célszerűen műanyagból készült tartály gyógyszertartalmát permetezéssel, azaz spray formájában juttatjuk a kezelendő helyre. Ehhez akkora nyomást alkalmazunk, hogy a tartály az előre meghatározott helyen eltörjön és tartalma a kiömlésen keresztül permet formájában távozzék.

A találmányt részletesebben a csatolt rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti megoldás néhány példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon:

- az 1. ábra a találmány szerinti gyógyszerkiadagoló szerkezet tartályának oldalnézete,· a 2. ábrán az 1. ábra szerinti tartály kialakításához alkalmazott szerszám részlete látható oldalnézetben;

a 3. ábrán oldalnézetben és részben metszve a találmány szerinti szerkezet fúvókával együtt látható;

a 4a. és 4b. ábrák keresztmetszetben, illetve oldalnézetben mutatják a tartályból és fúvókából álló egység másik kiviteli alakját;

- az 5. és 6. ábrán a találmány szerinti szerkezet első példakénti kiviteli alakjának né• ·

-9zete és részbeni metszete látható, ahol az 5. ábra a kiadagolás előtti, a 6.

ábra pedig a kiadagolás utáni helyzetet szemlélteti;

a 7. és 8. ábrán a találmány szerinti szerkezet második példaként! kiviteli alakja látható metszetben, ahol a 7. ábra a kiadagolás előtti, a 8. ábra viszont a kiadagolás utáni állapotot mutatja,· a 9. ábrán a találmány szerinti szerkezet harmadik példaként! kiviteli alakjának szétbontott perspektivikus képe látható;

a 10. ábrán keresztmetszetben a találmány szerinti szerkezet negyedik kiviteli alakját szemléltettük;

a 11. ábra a találmány szerinti szerkezet ötödik példakénti kiviteli alakjának keresztmetszete ;

a 12. ábrán nézetben hatodik kiviteli alakot szemléltettünk;

a 13. ábra a 12. ábra kioldómechanizmusát mutatja metszetben;

a 14a., 14b., 15a. és 15b. ábrák a 13. ábra szerinti megoldás további változatait mutatják;

a 16a., 16b., 17a. és 17b. ábrák a találmány szerinti szerkezet hetedik kiviteli alak• · • ·

-10ját mutatják nézetben, részben metszve;

- a 18. ábra a 16. és 17. ábra szerinti megoldás szétbontott perspektivikus képe;

- a 19a., 19b., 20a. és 20b. ábrák a találmány sze- rinti szerkezet nyolcadik kiviteli alakját nézetben, részben metszve mutatják;

- a 21. ábra a nyolcadik kiviteli alak szétbontott perspektivikus képe;

- a 22. ábrán a nyolcadik kiviteli alakhoz használ- ható burkolat szétbontott perspektivikus képe látható.

A találmány szerinti gyógyszerkijuttató szerkezet három fő szerkezeti egységből áll; a kijuttatandó anyagot befogadó tartályból, a gyógyszert a tartályból a kívánt kezelési helyre irányító kiömlésből, valamint a működtetőszerkezetből, amelyet főleg a páciens használhat, hogy feltörje a tartályt és kipermetezze annak tartalmát. Ezt a három fő szerkezeti egységet ismertetjük az alábbiakban.

A TARTÁLY:

Az 1. ábrán a kipermetezendő gyógyszert befogadó 1 tartály példaként! kiviteli alakja látható. Ez hengeres 2 testrészből, ívelt 3 fenékrészből és kúpos 4 nyakrészből áll. A 2 testrész és a 3 fenékrész két szembenfekvő oldalából lényegében sík 5 cimkerész nyúlik ki. Ennek rendeltetésére alább térünk ki.

• · • · • · ·«·· ····

-11Az 1 tartály 4 nyakrészének külső végénél áttörhető 6 membrán van kialakítva. Ez az 1 tartály felső homlokfelületének egy meghatározott felületén van kialakítva, a falvastagsága pedig kisebb, mint az 1 tartály egyébkénti falvastagsága. Az 1. ábra viszonylag nagyobb léptékű metszetén látható, hogy a 6 membrán körkörös 7 gyengítésként van kialakítva .

Az 1 tartály áttörhető részével kapcsolatban fontos szempont, hogy ennek a résznek át kell szakadnia, ha az 1 tartályra az előírt erő hat.

Az 1 tartály kialakítható például töltési és tömítési formázási technológiával. Ennél az önmagában ismert technológiánál a tartályt felülről lefelé formázzák, azaz a 4 nyakrész és a 2 testrész készül először, ezután az 1 tartályt megtöltjük a kívánt folyadékkal, és végül a 3 fenékrészt formázzuk felül, amivel egyúttal tömítetten lezárjuk az 1 tartályt.

Ez a formázási eljárás lényegében megfelel az US-

4-178-976 és 4-176-153 USA-beli szabadalmi leírások szerinti megoldásnak (bejelentő: AUTOMATIC LIQUID PACKAGING, INC.), így ezekre a leírásokra referenciaként hivatkozunk.

Az 1. ábra szerinti körvonal-alakú 7 gyengítés a formázási eljárás során kialakítható például a töltőfúvóka fedele révén. Ez rászorítható a 4 nyakrész falára, és ezáltal kialakíthatjuk a csökkentett falvastagságot a formázási eljárás közben. Ezután a töltőfúvókát visszahúzva feltöltjük az 1 tartályt önmagában ismert módon. A feltöltés befejezése

után a töltőfúvókát teljesen visszahúzzuk, miután történhet az 1 tartály lezárási művelete.

A 2. ábrán példaként szemléltetjük a töltőfúvóka fedelének alakját. Ennek hengeres 8 fúvókacsapja van, amelynek átmérőjét 1.5 mm-re célszerű megválasztani, és ennek központi furatán keresztül tölthető fel az 1 tartály. A központi töltőfurat (a 2. ábrán szaggatott vonallal jelöltük) célszerűen 0,5 mm átmérőjű lehet, amivel kellően szabályozható a töltési művelet. A 8 fúvókacsap 9 gyurűperemmel van ellátva, amely a kétoldali lelapolása révén éles körkörös végélet képez.

Megjegyezzük, hogy a fúvókacsap más kialakítása is lehetséges. Adott esetben a 6 membrán 7 gyengítése az 1 tartályon kialakítható a töltőfúvókától független módon is. Ebben az esetben a gyengítésképző csapnak nem kell üregesnek lennie.

A 3 fenékrész és a 2 testrész közötti kapcsolódási pontok tehát akkor alakulnak ki, amikor az 1 tartályt lezárjuk, és ezek egyúttal potenciális gyengítőpontokként szerepelhetnek. Mivel az 1 tartály szempontjából kritikus, hogy összenyomásakor a törés, illetve berepedés a 4 nyakrészen következzék be, célszerű, ha az 1 tartály lezárásával egyidejűleg kialakítjuk az 5 toldatot is. Ennek 5a része az 1 tartály alsó végénél és oldalainál merevíti az 1 tartályt, ezáltal biztosítjuk, hogy a leggyengébb pont a 4 nyakrész végénél legyen.

Az 5 toldat felülete arra is felhasználható, hogy

-13arra címkét ragasszunk, amelyen megadhatjuk az 1 tartályban lévő gyógyszer nevét, összetételét, felhasználhatósági határidejét stb.

Az 1 tartály 2 testrésze keresztmetszetben tekintve lehet például körkörös vagy ovális. A 4 nyakrész az 1. ábrán látható módon felfelé kúposán szűkülő kialakítású, de ez adott esetben lehet hengeres is. Az 1 tartály falvastagságát célszerű 0,3-0,7 mm közötti értékűre választani. A 6 membrán 7 gyengítésénél a falvastagság lehet célszerűen 0,05-0,2 mm közötti. Az 1 tartály térfogatát választhatjuk 0,05-2,0 ml közöttire, előnyösen 0,1-1,0 ml közöttire, de orron keresztüli beadagoláshoz a tartálytérfogat célszerűen 0,1-0,15 ml közötti.

Az 1 tartály készíthető megfelelő műanyagból, például alacsony sűrűségű polietilénből.

Az 1 tartálynak az előírt helyen át kell repednie az előírt nyomásértéknél, amely nyomást az alább ismertetésre kerülő működtetőegységgel fejtük ki az 1 tartályon. Továbbá, a nyomásnak elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy az 1 tartály tartalmát az előre meghatározott alakzatú permetként ki tudjuk adagolni a kiömlésen keresztül az 1 tartályból. A kísérleteink során azt tapasztaltuk, hogy az 1 tartályra kifejtendő erő értéke például 98-980 N közötti értékű, előnyösen 147-588 N közötti, főleg 147-343 N közötti értékű. Ezek a nyomások garantálják, hogy a gyógyszer a kívánt sebességgel és az előírt permet alakban juttatható például az orrjáratokba.

• · • «

-14KIÖMLÉS:

Amint fentebb már említettük, ez a kiömlés lehet olyan nyitott csatorna, amely a tartály tartalmát összenyomáskor a kívánt kezelési helyre irányítja, de adott esetben ellátható olyan fúvókaegységgel is, amely módosítja a kiadagolt folyadék áramát. Általában, ha a tartályban nagy viszkozitású folyadékot töltünk, ez csatornában adagolható ki előnyösebben, viszont alacsony viszkozitású folyadékok kiadagolási árama általában könnyebben szabályozható. Az alacsony viszkozitású folyadék szabályzása különösen akkor fontos, ha a tartály tartamát orron belül, vagy a légutakon keresztül kell beadagolni. Ilyenkor az előre meghatározott permet-alak rendkívül fontos a hatásos beadagoláshoz, valamint az előre meghatározott részecske-méret. Az orron keresztül történő gyógyszerbeadagolásnál a permetben lévő folyadékrészecskék mérete célszerűen 10-50 mikrométer. Légutak kezelésénél a célszerű részecskeméret kisebb, mint 10 mikrométer .

A 3. ábrán olyan kiviteli alakot tüntettünk fel, amelynél a kiömlés 10 fúvókaegységgel van ellátva. Ilyen típusú fúvóka már ismert a WO-092/01919 számú nemzetközi szabadalmi leírásból (bejelentő: AUSTRALIAN BIOMEDICAL CORPORATION LIMITED). Az ilyen típusú fúvókaegység arra szolgál, hogy a fúrókafuratban módosítsa az áramlásirányt, és örvénykamra segítségével lényegében koncentrikus közegáramot hozzon létre.

A 3. ábrán látható 10 fúvókaegységnek 11 teste, 12 • ·

-15fedele és 13 fúvókafeje van. A 11 test 14 elosztócsatornákkal van ellátva. A 12 fedél axiális 15 gallérral van ellátva, amely tömíti a 11 testet. Továbbá, a 12 fedélnek axiális 16 kiömlőnyílása van, amely mögött 17 örvénykamra van kialakítva. A 17 örvénykamrába 18 terelőegység tereli a közegáramot, ez biztosítja, hogy az áram koncentrikus legyen a kamratengellyel. A 13 fúvókafejnek 19 szára van.Az ábrázolt 10 fúvókaegység olyan speciális hatást fejt ki a kiadagolt közegre, hogy a közeget nyomás alatt úgy kényszeríti a körkörös 17 örvénykamrába, hogy a közegáram koncentrikus a kamratengellyel. A permet a központi 16 kiömlőnyíláson lép ki.

A 11 test úgy van méretezve, hogy belső kúpos 20 üléke a fentebb ismertetett 1 tartály kúpos nyakrészéhez illeszkedik (1. ábra). Fontos, hogy a 10 fúvókaegység és az 1 tartály között tömör kapcsolat jöjjön létre, tehát nem lehet szivárgási veszteség. Ezáltal érjük el, hogy az 1 tartály teljes tartalma hatásosan továbbítható a 10 fúvókaegységhez.

Az 1 tartályhoz a 10 fúvókaegység szoros illesztéssel, vagy például csavaros kapcsolattal (külön nem ábrázoltuk) rögzíthető.

Célszerű továbbá, ha az 1 tartály és a 10 fúvókaegység között minimális tartalékteret hagyunk ahhoz, hogy ne legyen jelentős nyomásveszteség az 1 tartály tartalmának a 10 fúvókaegységhez történő továbbításakor, továbbá, hogy hatásosan és megismételhetően lehessen az 1 tartályból a 10 fúvókához juttatni a folyadékot. A 3. ábrán látható 10 fúvókaegységnél az 1 tartály a 4 nyakrésze végével kapcsolódik a • ·

-1610 fúvókaegységhez, így közvetlen kapcsolatban van a 10 fúvókaegység 14 elosztócsatornáival.

Megjegyezzük, hogy a találmány szerinti gyógyszerkiadagoló szerkezet lehet egyszer használható, majd azután eldobható szerkezet, ilyenkor a 10 fúvókaegység az alább ismertetésre kerülő működtetőegység részét képezheti. Ha viszont a működtetőszerkezetet ismételten használhatóként kívánjuk kialakítani, akkor az 1 tartályból és a 10 fúvókaegységből álló egységeket kell a használónak egymás után behelyeznie a működtetőszerkezetbe.

A tartály-fúvókaegység kombináció második példaként! kiviteli alakját mutatjuk be a 4a. és 4b. ábrákon. A hasonló részleteket itt is azonos hivatkozási számokkal jelöltük. Itt 12 fedél burkolja a 11 testet, és lefelé nyúló, egymással párhuzamos 12A szárai vannak 12B váll alatt. A 12A szárak belső oldalán egy-egy 12C hosszhorony van kialakítva.

Az 1 tartály a 12 fedélbe úgy helyezhető be, hogy ehhez a 12A szárakat kissé szétfeszítjük, és az 1 tartály oldalait befogjuk a 12C hosszhornyokba. Az 1 tartályt ezáltal úgy fogtuk be a 12A szárak közé, hogy az kétoldalt hozzáférhető.

Ez a tartály-fúvókaegység kombináció az alább, főleg a 11-21. ábrák kapcsán ismertetésre kerülő működtetőegységekkel· működtethető. A működtetőegységekbe ez a kombináció bepattintható. Ez a tartály-fúvókaegység kombináció lehet egyszeri használatra tervezett, azaz eldobható kialakítású, a működtetőegységek viszont célszerűen újra használhatók, • ·

-17amelyekbe az elhasznált tartály-fúvókaegység kombináció helyett új helyezhető.

MŰKÖDTETŐEGYSÉG:

Az ilyen működtetőegységnek az a rendeltetése, hogy helyzetében megtartsa a tartályt, továbbá, hogy általa a tartály olyan mértékben összenyomható legyen, hogy az megrepedjen, és a tárolt gyógyszer a működtetőegységgel társított fúvókaegységen vagy a kiömlőcsatornán keresztül kiadagolható legyen. A tartályt a működtetőegység egymáshoz képest viszonylagosan elmozdítható szorítóelemeinek egyike támaszthatja, de adott esetben a tartály mindkét mozgatható szorítóelem között lehet támasztva. Célszerűen kialakítható a működtetőegység úgy, hogy az egyik szorítóeleme helytálló, a másik viszont ehhez képest csuklósán elmozdítható a tartály összenyomásakor, de akár mindkét szorítóelem lehet csuklósán elmozdítható elrendezésű.

Az alább ismertetésre kerülő működtetőegységek két különböző csoportba oszthatók. Az első csoportba tartozó működtetőegységek vagy pusztán kézzel működtethetők, a másik csoportba tartozók beépített energiatároló, például rugó révén hozhatók működésbe, ez utóbbi típust energiatárolós működtetőegységnek nevezzük. A működtetőegységek csoportosításának másik szempontja szerint ezek lehetnek egyszer használatosak, azaz egyszeri használat után eldobhatok, illetve többször használhatók. Ez utóbbinál minden egyes használat után új töltött tartályt és/vagy tartály-fúvókaegység kombinációt kell a működtetőegységbe behelyezni.

• ·

-18Αζ 5-9. ábrák szerinti működtetőegységek kézi készülékek. A 10-21. ábrák szerinti működtetőegységek viszont energiatárolós szerkezetek. Az 5-8., a 10. és 14-18. ábrák szerinti megoldások eldobhatok, azaz egyszer használatos szerkezetek. A 9., 11., 12., 19-21. ábrák szerinti működtetőegységek viszont többször használható szerkezetek. A javasolt működtetőegységek különböző típusait az alábbiakban ismertetjük részletesebben.

Az 5. és 6. ábrák szerinti működtetőegységnek 21 fejrésze van, amely oldalnézetben lényegében körkörös kialakítású, azonban a felső részéből kétoldalt egy-egy szegmens van kimunkálva, és itt 22 fúvókarész van kiképezve. Az

5. és 6. ábrán a fentebb már ismertetett 10 fúvókaegységet külön nem ábrázoltuk.

A 21 fejrész üreges kialakítású, amelyben elmozdítható 23 és 23» szorítóelemek vannak elrendezve, amelyek közrefogják az 1 tartályt. A 23 és 23' szorítóelemek 24, illetve 24» csuklópontok körül billenthetők a 22 fúvókarésztől kifelé. A 24 és 24' csuklópontok egymással szomszédosán vannak elrendezve. Nincs külön jelentősége annak, hogy a jelen esetben a 23 és 23' szorítóelemek kúlön-külön 24, illetve 24' csuklópontokkal rendelkeznek, adott esetben ezek egyetlen csuklópont körül is billenthetők.

A 21 fejrészben a 23 és 23' szorítóelemek körzetében

25, illetve 25' vállak vannak kialakítva, mégpedig úgy, hogy a 21 fejrész belső fala és a 23 és 23» szorítóelemek külső

26, illetve 26' felületei között egy-egy hézag van.

-19Α 21 fejrész külső fala az említett hézagok mellett 27, illetve 27» horonnyal van ellátva, amelyek a 23 és 23' szorítóelemek homlokoldalaira lényegében merőlegesek. Ezekbe a hézagokba 29 és 29' karok 28 és 28» feje illeszkedik. A 29 és 29' karok a 21 fejrész alsó részében kialakított 30 nyíláson keresztülnyúlnak, és a használó számára fogószárakat képeznek. A 29 és 29< karok tehát olyan fogantyúpárt képeznek fogószerűen, amelyek segítségével a szorítóerő kifejthető.

A 29 és 29' karok 28 és 28' feje a 21 fejrész megfelelő 27, illetve 27' hornyába illeszkedik. A 27 és 27' horonyban lévő 31 és 31- fül képezik a billenéspontokat a 29 és 29> karok számára, egyúttal bizonyos oldalirányú elmozdulást enged a 28 és 28' fejek részére.

A 29 és 29< karok 28 és 28' fejei 32, illetve 32' orral vannak ellátva, amelyek a 23 és 23' szorítóelemek ferde 33, illetve 33» felületeivel működnek együtt. A 32 és 32' orrokkal szemközti 28 és 28' fej 34, illetve 34' része a működtetőegység 21 fejrészében kialakított 25, illetve 25' vállon ütközik fel. Megjegyezzük, hogy amikor a 29 és 29' karokat összeszorítjuk, azok 28 és 28' fejei elfordulnak a 27 és 27- hornyokban, és a 28, 28- fejek 32 és 32- orrai a 23 és 23' szorítóelemek ferde 33 és 33' felületei mentén mozdulnak el.

A 6. ábrán látható a 29 és 29' karok összeszorított helyzete, ahol jól kivehető, hogy a 31 és 31» füleknek a 23 és 23' szorítóelemek belső felületétől való távolsága lénye-20gesen nagyobb, mint szétnyitott helyzetben (5. ábra). Az összeszorított helyzetben ugyanis a 29 és 29» karok 28 és 28' fejei érintkeznek a 23 és 23» szorítóelemekkel a 32 és 32' orrokon keresztül, továbbá a 32 és 32' orrok a 23 és 23» szorítóelemekkel közelebb érintkeznek ahhoz a ponthoz, amely a 23 és 23' szorítóelemek legnagyobb szélésségét határozza meg. így a 29 és 29' karok zárásakor a 23 és 23' szorítóelemeket egymás irányába kényszerítjük.

Megjegyezzük továbbá, hogy a 21 fejrész belső terében kialakított 25 és 25' vállak ugyancsak rendelkeznek ferde felületekkel, valamint a 28 és 28» fejek 34 és 34' részei a 32 és 32' orrokhoz hasonló kialakításúak. A 29 és 29' karok 28 és 28< fejek befelé vannak kényszerítve, ilyenkor a 31 és 31' fülek elmozdulnak a 27 és 27' hornyokban, miközben a 34 és 34' részek a 25 és 25» vállak ferde felületei mentén mozdulnak el.

Természetesen a 29 és 29' karok és az elmozdítható 23 és 23' szorítóelemek más alakban és elrendezésben is kialakíthatók ahhoz, hogy a 29 és 29' karok összeszorításával elérjük a kiadagoláshoz szükséges viszonylag nagy szorítóerőt a 23 és 23' szorítóelemek révén.

Az 5. és 6. ábra szerinti működtetőszerkezet használatához feltöltött 1 tartályt vagy 1 tartállyal kombinált 10 fúvókaegységet helyezünk a 23 és 23» szorítóelemek közötti térbe, azok nyitott helyzetében. Ezután a 29 és 29' karokat összezárt helyzetbe hozzuk (6. ábra), ezáltal összeszorítjuk a 23 és 23' szorítóelemeket, és velük a közöttük elrendezett

-211 tartályt. Ilyenkor az 1 tartály az előírt helyen a fellépő nyomás hatására eltörik, és a tartalma a kiömlésen vagy a fúvókaegységen keresztül kiadagolható.

Megjegyezzük továbbá, hogy adott esetben a 29 és 29» karok közvetlenül működhetnek együtt az 1 tartállyal, azaz a 23 és 23» szorítóelemek alkalmazása nélkül. Úgy gondoljuk azonban, hogy az 1 tartály jobb befogása és a szorítóerő pontosabb szabályzása érdekében célszerű a közbenső 23 és 23' szorítóelemek alkalmazása.

A 7. és 8. ábrán a működtetőegység olyan további változatát tüntettük fel, amely abban tér el a fentebb ismertetett megoldástól, hogy ennek egyetlen elmozdítható 43 szorítóeleme van, amely elmozdítható 49 karral van társítva. Az 1 tartályt a 41 fejrész belsejében kialakított belső 45 fal és az elmozdítható 43 szorítóelem felülete támasztja. Az elmozdítható 43 szorítóelem 44 csuklócsap körül elfordíthatóan van ágyazva. A 49 kar a 41 fejrész belső üregéből kinyúlik, 48 fejrészén kialakított 51 szeme pedig 47 hosszhoronyhoz kapcsolódik.

A 49 kar 48 fejrészének 52 orra a 43 szorítóelem ferde 53 felületén támaszkodik, a 48 fej szembenlévő 54 része viszont a működtetőegység 41 fejrészének belső ferde 55 felületével működik együtt.

A működtetőegységnek az 1 tartályt támasztó része meg van hosszabbítva, amely fix 56 fogantyút képez. Az elmozdítható 49 karnak és az 56 fogantyúnak az összeszorításakor a 49 kar 48 feje elfordul a 47 hosszhoronyban, az 52 ·· ·· · • · · · • · ···· ···· orr és a szembenfekvő 54 rész pedig a ferde 53, illetve 55 felület mentén mozdul el, és az elmozdítható 47 szorítóelemet ilyenkor a belső 45 fal felé kényszerítjük, és ezáltal összeszorítjuk az 1 tartályt. Ez az összezárt helyzet látható a 8. ábrán.

A 9. ábrán szétbontott perspektivikus képben látható a működtetőszerkezet az 1 tartállyal, valamint a 10 fúvókaegység 12 fedelével, 13 fúvókafej ével és 11 testével együtt.

Ennél a kiviteli alaknál a működtetőegységnek 61 és 61' szorítóelemei vannak, amelyek fogószerűen közös 62 csuklótengely körül elfordíthatóan vannak ágyazva. A 61 és 61' szorítóelemeknek 63 és 63' fejrésze, valamint 64 és 64' karja van. A 64 és 64» karok összeszorításakor a 63 és 63' fejrészek is összeszorulnak.

Az elmozdítható 61 és 61» szorítóelemek kétoldali 65 fedélben vannak elrendezve, amelynek a 9. ábrán csak az egyiket szemléltettük. A 65 fedélben 66 hüvelyek vannak elrendezve a 64 és 64' karok belső oldalain kialakított félkör-alakú 67 bevágások körzetében. Ezek a 67 bevágások a 64 és 64' karok zárt helyzetében a 66 hüvelyeken fekszenek föl.

A működtetőegység összeszerelésekor először a 61 és 61< szorítóelemeket helyezzük be az egyik 65 fedélbe, majd az 1 tartályból és 10 fúvókaegységből álló kombinációt csúsztatjuk a 63 és 63' fejrészek közé úgy, hogy a 10 fúvókaegység kinyúljék a 65 fedélből. Ezután helyezzük fel a másik 65 fedelet, és ezzel a működtetőegységet összeszereltük.

• · · · 9 · 9 » · · · · 9 ·

-23Α 65 fedelek a szembenfekvő széleiken 68 és 68' kivágásokkal vannak ellátva, ezeken keresztül a használó hozzáfér a 64 és 64/ karokhoz.

Használat közben a használó egyszerűen összeszorítja a 64 és 64' karokat, ennek hatására a 63 és 63» fejrészek összeszorítják és az előírt helyen feltörik az 1 tartályt, egyúttal a gyógyszer a 10 fúvókaegységen keresztül az előírt kezelési helyre permeteződik.

Az 1 tartályból és 10 fúvóka egységből álló egységet azután eltávolítjuk és újjal helyettesítjük. Ezután a működtetőegység újból használható.

A 10. ábrán a működtetőegység negyedik példaként! kiviteli alakja látható, amely lényegében hasonlít az első kiviteli alakhoz. Ennek is két, elmozdítható 89 és 89» karja van, amelyek 83, illetve 83» szorítóelemeket működtetnek erőnövelő bütykös mechanizmuson keresztül. Ez a kivitel azonban eltér az első kiviteli alaktól annyiban, hogy a 89 és 89' karokat nem kézileg működtetjük, hanem azokat 91 szorítórugó ereje szorítja össze.

A 89 és 89' karok 88 és 88' fejrészei, valamint a 83 és 83' szorítóelemek kialakítása lényegében megegyezik az 5. és 6. ábra szerinti kiviteli alakkal. A 89 és 89' karok végén 90 és 90' rugófészek van kialakítva, amelyeken a C-alakú 91 szorítórugó végei támaszkodnak. A 91 szorítórugó előfeszített állapotban van, így az a 89 és 89» karokat az összeszorítás értelmében terheli.

A 10. ábrán látható szétnyitott helyzetben a 89 és

-2489' karok külön nem ábrázolt retesszel vannak tartva. Ez a retesz oldóelem révén kioldható (ezt külön nem ábrázoltuk). A retesz kioldásakor a 91 szorítórugó összeszorítja a 89 és 89> karokat, ilyenkor azok 88 és 89 fejei elforduljak és összezárják a 83 és 83 < szorítóelemeket, amelyek pedig összeszorítják az 1 tartályt.

Mivel ennél a kivitelnél a 89 és 89 > karokat nem kell a használónak működtetni, azok elrejthetők a házon belül. Egyszer használatos működtetóegységnél a 91 szorítórugó a gyártás során előfeszíthető, így az egyszer oldható ki, majd használat után a működtetőegység eldobható.

A 89 és 89' karok rugóval történő működtetésének az az előnye a kézi működtetéssel szemben, hogy az 1 tartályra kifejtett szorítóerő lényegében mindig konstans, függetlenül a használó személytől. Ez annyit jelent, hogy az 1 tartályból kilépő permet-alak állandó, ezzel pedig a gyógyszer hatásosabb és egyenletesebb kijuttatását érjük el.

A 11. ábrán a találmány szerinti működtetőszerkezet további rugóterheléses változatát tűntettük fel. Itt azonban 109 és 109' karokat nem összeszorítja, hanem szétfeszíti 111 torziósrugó, amelynek végei torziós 112 és 112' rugószárként vannak kialakítva. Ezek közül a 112 rugószár a 109 karhoz, a 112' rugószár pedig a 109< karhoz kapcsolódik. A 109 és 109« karokat az összezárt helyzetükben külön nem ábrázolt retesz tart. A retesz kioldásakor a 11 torziósrugó szétnyitja a 109 és 109' karokat, ezáltal zárja a 103 és 103» szorítóelemeket, amelyek pedig összepréselik a közéjük befogott 1 tar-25tályt. Ezt a szétnyitott helyzetet vékony eredményvonallal szemléltettük.

Mivel a 109 és 109» karokat egymástól szétfeszítjük és nem összeszorítjuk, a 109 és 109» karok 108 és 108< fejrészei ellenkező értelemben fordulnak el, mint a 10. ábra szerinti kiviteli alaknál. A 108 és 108' fejrészeknek, a 103 és 103' szorítóelemeknek és a működtetőegység házának az együttműködő felületei ennek megfelelően vannak kialakítva.

A 12. ábrán a találmány szerinti működtetőegység olyan további kiviteli alakja látható, amely ugyancsak torziós rugót alkalmaz, azonban itt 131 rugó a 129 és 129' karok egyike és a működtetőegységház oldala között van elrendezve, és a 129 és 129» karokat egymással 144 kengyel kapcsolja össze. A 129 és 129' karok összekapcsolása lehetővé teszi, hogy a működtetőszerkezet a lehető legkisebb méretekkel készüljön.

Mivel a 129 és 129» karok egymással össze vannak kapcsolva, elmozdulásukkor a 128 és 128' fejrészek azonos értelemben fordulnak el. Eltérően a korábbi kiviteli alakoktól, ennél a kivitelnél az együttműködő felületek nem szimmetrikusan vannak elrendezve az 1 tartályhoz képest. A

12. ábrán baloldali 128 fejrésznek 132 orra van, amely a felfelé és kifelé ferde 133 felület alatt helyezkedik el, amely a 123 szorítóelemen van kialakítva. A 128 fejrész hátsó 134 része a működtetőegység testének belső oldalán befelé és lefelé ferde 125 felület fölött helyezkedik el. Ez az elrendezés lényegében hasonlú az 5. és 10. ábra szerinti • 9 megoldásokhoz.

Ezzel ellentétben, a 12. ábrán jobboldali 128' fejrésznek a 132' orra a 123' szorítóelem lefelé és kifelé ferde 133- felülete fölött helyezkedik el, ugyanakkor a hátsó 134' része a működtetőegység házának belső oldalán kialakított, befelé és fölfelé ferde 125- felülettel szemben helyezkedik el. Ez utóbbi elrendezés hasonló a 11. ábra szerinti megoldáshoz.

Ezzel az elrendezéssel tehát a 129 és 129' karok csuklópontjai csupán a 123 és 123- szorítóelemek 133 és 133felületei révén, valamint a működtetőegység testének a ferde 125 és 125- felületei révén a 128 és 128' fejrészekre kifejtett erővel vezérelhetők. így tehát a korábbiakban ismertetett kiviteli alakoknál alkalmazott fülekre és hornyokra itt nincs szükség ahhoz, hogy meghatározzuk a csuklós 129 és 129- karok billenéspontját.

A 131 rugó felszabadításakor a 129 és 129- karok együtt jobbra mozdulnak el, a 128 és 128' fejrészek együttesen óramutató járásával ellentétes irányban fordulnak el, és ezek a 123 és 123' szorítóelemeket összeszorítják az 1 tartály összenyomása közben.

Megemlítjük, hogy a 12. ábra szerinti működtetőegység újra használható. Ehhez a 4a. és 4b. ábrák szerinti tartály- fúvókaegység kombinációt kell a használónak újból betöltenie. Használat után ezt a kombinációt ki kell húzni a működtetőegységből és újjal kell pótolni. Hangsúlyozzuk, hogy a 123 és 123» szorítóelemek a 12A szárak közötti résbe

-27tolandók mindaddig, amíg felütköznek az 1 tartályon.

A 13. ábrán a 12. ábrán bemutatott működtetőegységhez való rugókioldó mechanizmus látható. Ennek L-alakú 160 tartóeleme van, amely a működtetőegység házán belül van elrendezve. Ennek egyik 161 szára a háztest oldalához támaszkodik, a másik 162 szára viszont a test belseje felé irányul és 163 nyílással van ellátva, amelybe a 129» kar végén kialakított 164 nyúlvány nyúlik. A 160 tartóelem kialakítható rugalmas anyagból, vagy adott esetben lehet billenthető elrendezésű .

A rugókioldó mechanizmusnak 165 kioldóeleme van, amely 166 tengely körül billenthető elrendezésű. A 166 tengely körül a 165 kioldóelem a működtetőegység házának szembenfekvő oldalán a 160 tartóelemhez billenthető. A 165 kioldóelem lényegében háromszög-alakú, egymással párhuzamos lap-párból áll, amelyek közötti hézagban a 129 és 129» karok tudnak elmozdulni. A 165 kioldóelem lapjainak egyik 167 sarka a 160 tartóelem felső részén ül. A 165 kioldóelem lapjait 168 borda kapcsolja össze, amely egyúttal nyomógombot képez a működtetőház oldalában kialakított 169 nyílásban. A nyomógombként kialakított 168 borda megnyomásával a 165 kioldóelemet lefelé billentjük, ezáltal a 160 tartóelemet lenyomva szabaddá tesszük a 129 és 129» karokat, amelyeket a 131 rugó ereje a 13. ábrán óramutató járásával ellentétesen képes elmozdítani .

Az újra használható működtetőegységhez olyan mechanizmusra is szükség van, amellyel a 13 rugó újra előfeszít• · • ·

-28hető. A 12. ábra szerinti megoldásnál ez lehet olyan tüske, amely a ház alaplapjában kialakított nyílásba behelyezhető. Az ilyen feszítőtüske szükség esetén a működtetőegység házának fenékrészénél is elrendezhető. A feszítőtüske benyomásakor az felfelé becsúszik a működtetőegység házába, ezáltal a 129 és 129' karokat a 12. ábrán balra kényszeríti mindaddig, amíg a 129» kar nem kapcsolódik a 160 tartóelem (13. ábra) 162 szárával. A feszítőtüskét részletesebben a 19-21. ábrák kapcsán ismertetjük.

A 14. és 15. ábrákon további rugókioldó mechanizmus látható, amely a 12. ábrán látható működtetőegységhez alkalmazható. A 14a. és 15a. ábrák olyan keresztmetszetek, amelyek a rugót mutatják előfeszített és kioldott állapotban, a 14b. és 15b. ábrák viszont a 14a. és 15a. ábrákra merőlegesen felvett metszetben szemléltetik a rugó előfeszített és oldott állapotát.

A működtetőegység házában a 181 hivatkozási számmal jelölt helyen 180 rögzítőelemről gondoskodtunk, amelynek kampószerű 182 része a 131 rugó egyik végéhez kapcsolódik. A 180 rögzítőelem 183 nyílással van ellátva, amelybe a 129< kar vége nyúlik. Itt jegyezzük meg, hogy a 129' kar alsó végének ferdeségi szöge következtében ha a 180 rögzítőelem lefelé mozdul el, akkor a 129 és 129» karok rögtön szabaddá válnak, azaz kiemelkednek a 183 nyílásból.

A 14b. ábrán jobban látható, hogy a 180 rögzítőelemet abban a helyzetében, amelyben az a 129' kart reteszeli, 184 csúszóütköző tartja. A 184 csúszóütközőn 185 váll van

-29kialakítva, amely a 180 rögzítőelem alatt kapcsolódik a 183 nyílásba. Belátható, hogy ha a 184 csúszóütközőt a 14b. ábrán jobbra csúsztatjuk el, akkor a 180 rögzítőelemet a rugóerő lefelé kényszeríti a kampós 182 részen és a 129 és 129' karokon keresztül, és ilyenkor a 183 nyílás a 185 vállra kerül.

A 14b. ábrán ugyancsak látható a 186 kioldólap, amely a működtetőtest oldalán van elrendezve, ennek felső vége csuklósán kapcsolódik a működtetőtest házához, az alsó vége viszont kapcsolódik a 184 csúszóütközőhöz. A 186 kioldólap benyomásakor kioldjuk a 129 és 129» karokat, ilyenkor a 123 és 123« szorítóelemek összeszorítják az 1 tartályt (12. ábra).

A 180 rögzítőelem és a 129, 129' karok oldott állapotát a 15a. és 15b. ábrákon szemléltettük.

A 16., 17. és 18. ábrákon a 14. és 15. ábrákhoz hasonló működtetőegység látható, de más jellegű rugókioldó mechanizmussal. A 16a. és 17a. ábrák előfeszített és kioldott állapotban mutatják a rugót, a 16b. és 17b. ábrák viszont a 16a. és 17a. ábrákra merőleges képben mutatják a rugót előfeszítve és kioldva. A 18. ábrán szétbontott perspektivikus képben mutatjuk a működtetőegység valamennyi szerkezeti részét.

A 16., 17. és 18. ábrák szerinti működtetőegységnél a kioldólap a készülék mellső részén és nem az oldalán van elrendezve. Továbbá, olyan biztonsági mechanizmusról is gondoskodtunk, amely az akaratlan működtetést megakadályozó re-30teszelést képez.

A 16a. és 16b. ábrákon látható, hogy a 129< kar vége 200 rögzítőelem 202 válla mögé kapcsolódik. A 200 rögzítőelem a működtetőegység házában a 201 hivatkozási számmal jelölt helyen csuklósán van ágyazva, és a lefelé billenősét 203 bak akadályozza, amely 204 csúszóütkőzővel van ellátva. A 204 csúszóütköző merőleges arra a síkra, amelyben a 129 és 129' karok elmozdulnak. A 204 csúszóütköző 207 horonnyal van ellátva, amelynek a mérete úgy van megválasztva, hogy abban a 203 bak el tud mozdulni, ha a 204 csúszóütközőt a 16b. és 17b. ábrákon jobbra toljuk el.

A 204 csúszóütköző 206 kioldólapon ütközik fel, amely a működtetőegység mellső részén van elrendezve. A 206 kioldólap a működtetőegység mellső részének formázásakor lényegében U-alakú törésvonallal van kialakítva, és 206» vonal mentén csökkentett falvastagságot alkalmaztunk az U-alakú bemélyedés felső részén.

A 204 csúszóütköző véletlenszerű elmozdulását 209 biztosítóheveder akadályozza, amely a működtetőegység házának alaplapjára van rögzítve. A 209 biztosítóheveder 210 vége rögzítve van az alaplaphoz, ugyanakkor annak a másik 211 vége oldhatóan kapcsolódik az alaplaphoz. A 209 biztosítóheveder a jelen esetben rugalmas anyagból van készítve, így annak egyik vége a másikhoz képest hajlítható. A 209 biztosítóheveder 211 vége 212 nyelvvel van ellátva, amely kinyúlik a működtetőegység házából, így ahhoz a kezelő kívülről hozzáférhet.

-31A 16b. ábrán látható, hogy a 209 biztosítóheveder a 204 csúszóütközőben kiképzet 207 horonnyal kapcsolódik, így akadályozza annak elmozdulását. Ha a kezelő működtetni akarja a készüléket, ehhez a 212 nyelvet lefelé kell nyomnia, ezáltal a 209 biztosítóheveder kioldó 211 vége is lefelé mozdul el, és így a 209 biztosítóheveder kimozdul a 204 csúszóütközővel való kapcsolódásból.

Ha a 206 kioldólapot ilyenkor megnyomjuk, az enyhén elbillen a 206' vonal körül, és a 204 csúszóütközőt a 16b. és 17b. ábrákon jobbra tolja, azaz a készülék hátsó része felé. Ezáltal lehetővé válik, hogy a 200 rögzítőelem a 131 rugó hatására lefelé mozduljon el, működtesse a 129 és 129' karokat, és oldja a 129' kar és a 202 váll közötti kapcsolatot, vagyis az 1 tartály ilyenkor összenyomható a fentiekben már ismertetett módon.

A 129 és 129' karok, valamint a 209 biztosítóheveder oldott állapotát a 17a. és 17b. ábrákon szemléltettük.

A működtetőegység gyártása szempontjából célszerűnek találtuk, ha a 18. ábrán látható módon 214 burkolóelemet alkalmazunk, amely hüvelyként illeszthető 215 házba. A 214 burkolóelem használata lehetővé teszi, hogy a szerkezeti egységek könnyebben formázhatok és egymásba pattinthatok. A 214 burkolóelem ugyancsak rendelkezik olyan belső ferde felületekkel, amelyeken a 128 és 128' fejrészek megvezethetők.

A 19., 20. és 21. ábrákon ismét további példakénti kiviteli alakját tüntettük fel a találmány szerinti működtetőegységnek, amely hasonló a 16-18. ábrák szerinti megoldás

-32hoz. A 19a. és 19b., 20a. és 20b., valamint 21. ábrák szerinti ábrázolások megfelelnek a 16a. és 16b., 17a. és 17b., valamint 18. ábráknak. A megfelelő részeket éppen ezért itt is azonos hivatkozási számokkal jelöltük.

A 19-21. ábrák szerinti működtetőegység és a 16-18. ábrák szerinti megoldás közötti fő különbség abban van, hogy a 19-21. ábrák szerinti működtetőegység többszöri használatra alkalmas. így a 21. ábrán 216 hivatkozási számmal jelölt tartály-fúvókaegység kombináció cserélhető, valamint a 131 rugó és a 129, 129' karok újból előfeszíthetőek. Amikor a tartályból és fúvókaegységből álló 216 kombinációt behelyezzük a működtetőegységbe, azt a 123 szorítóelemek (21. ábra) kb. 9,8 N erőt fejtenek ki a tartályra. Más szavakkal ez annyit jelent, hogy az 1 tartályt ezáltal kismértékű nyomás alá helyezzük a működtetőegységben. Ezáltal csökkenthető a 123 és 123' szorítóelemek elmozdulási útja és a szerkezet befoglaló mérete.

További eltérés, hogy a 19-21. ábrák szerinti működtetőegységnek nincs biztosítóhevedere, de adott esetben gondoskodhatunk ilyenről, hogy a véletlenszerű működtetést megakadályozzuk .

A 19a. és 20a. ábrákon látható, hogy a 129» kart előfeszített helyzetében a 200 rögzítőelem 202 válla tartja. A működtetőegység mellső részén helyezkedik el a 206 kioldólap, amely 208 vállal működik együtt. A 206 kioldólap alakját és helyzetét a 19a. és 20a. ábrákon szaggatott vonallal jelöltük. A 204 csúszóütköző beépített rugóval van társítva,

-33amely azt a 19b. és 2 0b. ábrákon jobbra igyekszik nyomni, azaz a 206 kioldólap befelé elmozdulásával szemben. A 200 rögzítőelem két különálló és egymással párhuzamos 213 szárakkal van ellátva, és beépített rugó kényszeríti a 200 rögzítőelemet felfelé, a 129» kar kapcsolódási körzete felé.

A működtetőegység házának alaplapjában 220 nyílás van kialakítva a 204 csúszóütközővel szomszédosán, és az egymással párhuzamos 213 szárak közötti hézaggal egy vonalban. A 220 nyíláson keresztül tüskeszerű 221 rugófeszítő helyezhető be, amint azt feltüntettük a 19a. és 20a. ábrákon.

A 19a. ábrán a 221 rugófeszítő teljesen behelyezett állapotban látható. Ennek ferde 222 homlokoldala van, amely érintkezik a 129» kar oldalával. Ha rászorítjuk a kioldott működtetőegységet a 221 rugófeszítőre, a 129< kar a 213 szárakon fog ülni, és a 200 rögzítőelemet lefelé fogja tolni, miközben a 129 és 129» karok elmozdulnak a 20a. ábrán látható helyzetükből addig, amíg a 200 rögzítőelem és a 204 csúszóütköző vissza nem ugrik a 19a. ábrán látható helyzetébe, vagyis abba a helyzetbe, amelyben a 129< kar a 200 rögzítőelem 202 válla mögötti résszel kapcsolódik.

A 129 és 129' karok kioldása a 206 kioldólap megnyomásával történik, hasonlóan, mint ahogyan azt ismertettük a 16. és 17. ábra kapcsán.

Amikor a 129 és 129' karokat kioldottuk és az 1 tartály tartalmát kifecskendeztük, a tartály-fúvókaegység kombináció addig nem cserélhető újra, amíg a 131 rugó és a 129, 129' karokat elő nem feszítettük újra úgy, hogy minimé-

lis befogóerőt fejtsünk ki az 1 tartály falára.

A 21. ábrán látható tartály-fúvókaegység kombinációt egészében 216 hivatkozási számmal jelöltük, amelyet helyzetében 217 peremek tartanak a fúvókaszárak alaplapjánál, amelyek a 214 burkolóelemben kialakíttott 218 hornyokba illeszkednek. A jelen esetben 219 fúvókavállakról gondoskodtunk a 214 burkolóelem és a 215 ház között, amelyek ütközőfelületekként szerepelnek és együttműködnek a 218 hornyokkal. A 219 fúvókavállak a 215 ház 220 nyílásain keresztül hozzáférhetők. A 217 peremeknek a 218 hornyokból való szétkapcsolásához a 219 fúvókáváilakat össze kell nyomni a 220 nyílásokban. A 219 fúvókavállak ütközőfelületei betolódnak a 218 hornyokba, és eltolják a fúvókaszárakat addig, amíg a 217 peremek kiszabadulnak a 218 hornyokból, és ezután a tartályfúvókaegység 216 kombinációja kézzel kiemelhető.

A 22. ábrán szétbontott perspektivikus képben a működtetőegység hordozható burkolatának példaként! kiviteli alakját szemléltettük. Összeszerelt állapotban 301 szárnyak bepattinthatók 302 előfeszítőegységbe, amely viszont 303 alaptesttel pattintható össze. A 302 előfeszítőegységen kialakított billentéstengelyt 305 csapok képezik.

Ez a hordozható burkolat kényelmes foglalatot képez az újra előfeszíthető működtetőegység számára, amelyet a 19-

21. ábrákon szemléltettünk. A működtetőegység fúvókák nélkül tárolható helyzetében a csapokhoz közeli profilos körzetben, ahol a 221 rugófeszítő van elrendezve. A hordozható burkolatnak a fennmaradó része a tartály és a fúvókaegységek tárolására szolgál.

Az ilyen hordozható burkolat egyúttal a működtetőegység tehermentesítésére is használható. Ehhez a működtetőegységet a burkolat profilos körzetébe helyezzük a forgástengelyhez legközelebbi helyre. A működtetőegység ilyenkor a 221 rugófeszítőn ül, és annak tüskéje részben belenyúlik abba, amint azt feltüntettük a 20a. ábrán. A 304 billentyű ilyenkor lenyomható, ez emelőként lefelé kényszeríti a működtetőegységet a 221 rugófeszítővel szemben, és ezáltal előfeszíti a szerkezetet. A 304 billentyű teljesen lenyomott helyzetben van, amikor a működtetőegység előfeszített állapoba kerül. Az előfeszített működtetőegység a hordozható burkolatban ilyenkor úgy helyezkedik el, hogy a 301 szárnyak belső felületei egy vonalba esnek a 219 fúvókavállakkal. A tartály-fúvókaegység 216 kombinációja ilyenkor eltávolítható a 304 billentyű nyitása révén, valamint a 301 szárnyak öszszenyomása után. A 31 szárnak belső felületei ilyenkor felütköznek a 219 fúvókavállakon, és lehetővé teszik a 216 kombináció fentebb ismertetett eltávolítását. A 304 billentyű csak akkor zárható teljesen a működtetőegység behelyezett állapotában, ha a fúvóka el van távolítva.

-36SZABADALMI IGÉNYPONTOK

Claims (24)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Szerkezet gyógyszeripari készítmények műanyag tartályból történő fecskendezéses kiadagolására, amelynek a gyógyszeripari készítményt befogadó tartályt közrefogó szorítóelempárja, valamint kiömlése van, azzal jellemezve, hogy a szorítóelemek (23, 23'; 83, 83») közül legalább az egyik két szélső helyzete között elmozdítható elrendezésű, ennek az egyik szélső helyzetében a tartály (1) nyomásmentes állapotban van, a másik szélső helyzetében viszont a tartály (1) törést előidéző, ilyenkor a gyógyszeripari készítményt a tartályból (1) a kiömlésen keresztül kiadagolni képes, összenyomott állapotban van.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a két szorítóelem (23,23») egymáshoz képest csuklósán elmozdítható elrendezésű.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti szerkezet, azzal j ellemezve, hogy a kipermetezendő gyógyszeripari készítményt befogadó tartály (1) műanyagból van kialakítva.
4. 4. A 3. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a tartály (1) előre meghatározott töréshellyel rendelkezik.
5. 5. A 4. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a tartály (1) töréshelye olyan felületként van kialakítva, amelynek falvastagsága kisebb, mint a tartály (1) egyéb részeinek falvastagsága.
6. 6. A 4. vagy 5. igénypont szerinti szerkezet, azzal j el lemezve, hogy a töréshely pontszerű vagy vonalszerű gyengítésként (7) van kialakítva.
7. 7. A 4-6. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal j ellemezve, hogy a tartály (1) a tartalmának előre meghatározott nyomás alá helyezésekor eltörő tulajdonságú.
8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal j ellemezve, hogy a kiömlés a tar tályból (1) kilépő permetet terelő csatornaként van kialakítva.
9. 9. A 8. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a kiömlés permetező fúvókaegységgel (10) van ellátva.
10. 10. A 8. vagy 9. igénypont szerinti szerkezet, azzal j ellemezve, hogy a kiömlés a tartály (1) részeként van kialakítva.
11. 11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti szerke1 zet, azzal j ellemezve, hogy a szorítóelemek (23, 23»; 83, 83») legalább egyike egy vagy két fogantyúszerű karral (29, 29»; 89, 89») van mozgató kapcsolatban.
12. 12. A 11. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a mozgatható szorítóelem (23, 23») és a kar (29, 29») közé erőnövelő egység van iktatva.
13. 13. A 12. igénypont szerinti szerkezet, zzal j ellemezve, hogy az elmozdítható szorítóelem (23, 23') és a kar (29, 29< közé épített erőnövelő egység bütykös medhanizmusként van kialakítva.
14. 14. A 11-13. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal j ellemezve, hogy a karok (29, 29') közül legalább az egyik a használó kezével működtethető fogantyúként van kialakítva.
15. 15. Az 1-13. iégnypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal j ellemezve, hogy a tartályt (1) közrefogó szorítóelemek (83, 83'), illetve az ezzel együttműködő karok (89, 89») kioldómechanizmussal felszabadítható szorítórugóval (91) vannak működtető kapcsolatban.
16. 16. A 15. igénypont szerinti szerkezet, azzal j ellemezve, hogy a rugó (91) és a kioldó- • · ···· ····

    -39mechanizmus újra előfeszíthető kialakítású, a tartály (1) pedig a szerkezetben cserélhető.

    Az 1-16.

    igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal jeli eme z v e, hogy a tartályba tötőltött gyógyszeripari készítmény influenza, migrén, légúti betegségek vagy allergiás nátha kezelésére alkalmas szert tartalmaz.

    18. A 17.

    igénypont szerinti szerkezet, azzal j e 1 1 e m e z v e, hogy a gyógy szer ipari készítmény 4-guanidino-Neu5Ac2en-t tartalmaz.

    19. A 17.

    igénypont szerinti szerkezet, azzal j e 1 1 e m e z v e, hogy a gyógyszeripari készítmény sumatriptan.

    20. A 16.

    igénypont szerinti szerkezet, azzal j e 1 1 e kiadagolószerkezetet burkoló házzal
17. 21. A 20. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy visszahelyezett állapotában lezáró fedéllel van ellátva.
18. 22. A 20. vagy 21. igénypont szerinti szerkezet,

    -40azzal j el lemezve, hogy a kiadagolószerkezet behelyezett állapotában a ház (215) rugóelőfeszítő és -kioldó mechanizmussal van ellátva.
19. 23. Eljárás gyógyszeripari készítmények tartályból történő fecskendezéses kiadagolására, azzal jellemezve, hogy a tartályt törést előidéző és a tartály tartalmát kiömlésen keresztül kipermetező nyomással terheljük.
20. 24. A 23. igénypont szerinti eljárás, azzal j ellemezve, hogy a műanyagból kialakított tartályon előre meghatározott töréshelyet képezünk ki.
21. 25. A 24. igénypont szerinti eljárás, azzal j ellemezve, hogy a töréshelyet a tartály egy felületszakaszával alakítjuk ki, amelyet csökkentett falvastagságúra készítünk.
22. 26. A 24. vagy 25. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a töréshelyet gyengítéssel alakítjuk ki.
23. 27. A 24-26. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal j ellemezve, hogy a tartály törését a tartály tartalmának előírt nyomással való terhelésének függvényében választjuk meg.

    ···· τ

    ι
24. 28. A 23-27. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a tartályra a nyomást az 1-22. igénypontok szerinti szerkezettel fejtjük ki.

    A meghatalmazott: