HUT71691A - Pump for feeding or transporting liquids and liqui form materials - Google Patents

Description

SZIVATTYÚ FOLYADÉKOK ÉS FOLYÓKÉPES ANYAGOK ADAGOLÁSÁRA VAGY SZÁLLÍTÁSÁRA

SOMMER Manfred, Untergruppenbach-Vorhof, DE

Feltaláló: azonos a bejelentővel

A Nemzet kő z-i bejelentés napja: 1994. 03. 24.

/ 'Nemzetközi bejelentés száma: PCT/EP94/00946

Nemzetközi—knjrphoc.sátás napja,;—1994 -Q5~:—

A /Nemzetközi közrebocsátás száma: WO 94/21920

Elsőbbsége: 1993. 03. 25. (P 43 09 687. 5), DE

A találmány tárgya folyadékok és folyóképes anyagok adagolására vagy szállítására való szivattyú, amely excentrikusán vezetett zárótolattyús szerkezettel van ellátva. Ennél a hengeres szivattyútérben kialakított körbemenő tömítő80557-8400/MJ

-2körzetek és a zárótolattyú szerkezet képezik a tömítést a szívó- és a nyomóoldal között. Legalább két elmozdítható zárótolattyúja és ezzel együttmozgó megvezető elrendezése van a szívóoldali axiális hozzávezetéshez és a nyomóoldali axiális elvezetéshez.

A gyakorlatban folyadékok és folyóképes anyagok szállítására és adagolására sokféle szivattyú ismert. Ilyenek például a szárnylapátos szivattyúk, excentrikus szárnylapátos szivattyúk, csúszólapátos szivattyúk, forgó-csúszólapátos szivattyúk, és más olyan szivattyúk, amelyek excentrikus mozgatású elemeket tartalmaznak. Sok szivattyút speciális alkalmazásmódra fejlesztettek ki. Ezek közül sok szivattyú a szállított közeget szállítás közben kényszerűen összenyomja. Különösen élelmiszerek és egyéb érzékeny anyagok szállításánál a szállított közegek károsodást szenvedhetnek ettől a nyomástól. Az ismert szivattyúk közül néhány szakaszos vagy pulzáló anyag szállításra képes. A kíméletes szállítás különösen az érzékeny anyagoknál rendkívül fontos követelmény. Bizonyos szivattyúknál, például a fogaskerékszivattyúknál és hasonlóknál a szállított anyag részei viszszamaradnak a szállítóelemekben. Ezekből gyakran eltömődések keletkeznek. A szivattyúkat éppen ezért gyyakran alacsony fordulatszámmal kell működtetni, vagy járulékos tehermentesítő nyílásokkal vagy csatornákkal kell ellátni.

A DE-648-719 számú német szabadalmi leírásból ismert olyan forgódugattyús gép, amely helytálló ellentámasszal és lengő dugattyúlapátokkal van ellátva, amelyek külső üreges

-3hengerben vannak ágyazva. Ez a megoldás azonban a csúszótolattyús szivattyúval nem összevethető.

A DE-3-724-077 számú forgódugattyús szivattyú, illetve motor külső rotorral van ellátva, amelynél a külső házban hengeres tömítőelemek helyezkednek el, amelyek a saját tengelyeik körül forgó lengéseket végeznek, és a hengeres állórészen felfekvő élükkel csúszó tömítést képeznek. Radiális mozgást végző tolattyúkat itt nem alkalmaznak, amelyek egyébként az excentricitásnak megfelelően ki- és betolódnak. A szállított közeg hozzávezetéséről és elvezetéséről ez a szabadalmi leírás nem ad részletesebb ismertetést. Ugyanez érvényes a DE-3-724-076 és a DE-3-638-022 számú német szabadalmi leírások szerinti megoldásokra is.

A DE-1-553-083 számú német szabadalmi leírásból (megfelel az US-3-303-790 számú USA-beli szabadalmi leírásnak) ismert olyan forgószivattyú, amelynek az állórésze rugalmas szárnyakkal van ellátva, és ezek az ellipszis-alakú rotor mozgásának megfelelően billegő-lengő mozgásokat végeznek. Ennél a megoldásnál radiális ki- és betolható tömítőtolattyúkat nem alkalmaznak. Egyébként a szerkezeti felépítése megfelel a többi hagyományos forgódugattyús szivatytyúkénak. A szállítandó közeget azonban itt radiális és axiális irányban vezetik a forgórészen keresztül.

Az US-1-963-350 számú USA-beli szabadalmi leírás szerinti szivattyú excentrikus forgású rotorral rendelkezik, amelynek hengeres, sík külső palástja van, az állórész falaiban viszont hengerszakasz-alakú lengő tömítőelemek vannak

-4elrendezve, amelyek az állórészben forgathatóan vannak ágyazva, az állórész hengerrészként kialakított fészkeiben elrendezett, és a szivattyútengellyel párhuzamos tengelyek révén. Ennél az elrendezésnél tömitőtolattyúkat nem alkalmaztak. A rotoron semmiféle tömítőelem nincs rögzítve. A közeg hozzávezetése és elvezetése itt axiális irányban történik. A rotor belsejében kialakított ívelt vezetőfelületek végzik a közeg terelését és irányítását a beömléstől és a kiömléstől. A fedél irányában tekintve axiálisan kiáramló szállított közeget ezáltal elterelik, és vezetőnyílásokon és áttöréseken keresztül a szivattyú állórészének házában kialakított kiömléshez vezetik. Ez az alapkoncepcióját tekintve érdekes kialakítású szivattyú olyan tömitőelemeket alkalmaz, amelyek azonban különösen érzékeny alkotórészeket tartalmazó közegekhez, így például italokhoz, élelmiszerekhez, vagy nyers gyümölcsökhöz, például epret tartalmazó közegekhez nem alkalmazható. További hiányossága a fenti megoldásnak, hogy sok olyan kis teret és sarkot foglal magában, amelyek igen nehezen tisztíthatok. Ez mindenekelőtt arra vezethető viszsza, hogy viszonylag kis átmérőjű csapágyai vannak.

A jelen találmánnyal célunk a fenti hiányosságok kiküszöbölése, vagyis a fentiekben bemutatott hagyományos szivattyúk olyan értelmű továbbfejlesztése, hogy rendkívül kíméletes közegszállítást biztosítsanak egyszerű szerelhetőség mellett, ugyanakkor viszonylag egyszerű szerkezeti kialakítású és olcsón gyártható szerkezeti egységekből épüljenek fel, amelyek sorozatban is viszonylag kis ráfordítás mellett • ·

-5gyárthatók, és adott esetben alkalmazhatók a hasonló vagy különböző hagyományos szivattyútipusok helyettesítésére.

A fenti célkitűzést olyan szivattyúval oldottuk meg a jelen találmány szerint, amely folyadékok és folyóképes anyagok adagolására vagy szállítására alkalmas, excentrikusán megvezetett zárótolattyú-elrendezéssel rendelkezik. Hengeres szivattyútérben kialakított körbemenő tő j mítőszakaszok, valamint a zárótolattyú-elrendezés biztosítja a szívóoldal és a nyomóoldal közötti tömítést. Továbbá, legalább két, elmozdítható zárótolattyúja, valamint ezekkel együttfutó, a szívóoldaltól való axiális hozzávezetést és a nyomóoldalhoz való axiális elvezetést biztosító vezetőelrendezése van. Lényege, hogy a szivattyútér falát a zárótolattyúkat befogadó tolattyúterek tolattyúnyílásai szakítják meg, amelyek egymáshoz képest szöget bezáróan vannak kialakítva, és amelyek a zárótolattyúk számától függően párosával egymással szemben vannak elrendezve, továbbá, a rotorhoz képest elfordíthátóan ágyazott zárótolattyúk a külső végükkel egy-egy tolattyútérbe nyúlnak és a rotorral együtt excentrikusán mozgathatóan vannak megvezetve a tolattyútartó és vezető egységeken.

De olyan kivitel is lehetséges, amelynél a szivatytyúnak hengeres belső tere van, amelyben közösen meghajtott excentrikus vezetőtárcsák forgathatóan vannak a két végén elrendezve, ezekben vezetőhoronyként gyűrűhornyok vannak kialakítva, amelyekben további vezetőelemként tolattyúgyűrűk forgathatóan vannak ágyazva, ezek kifelé nyúló zárótolaty-6tyúkkal vannak társítva, amelyek tömítetten tolattyúterekbe nyúlnak. Továbbá, a belső térben rotor van elrendezve, amely a fő belső térként szereplő szivattyútér központi szivattyútengelye körül forgathatóan van elrendezve, de a szivattyútengelyhez képest excentrikus kialakítású. A rotor tömítőszakasza a szivattyútér belső fala mentén elmozdíthatóan van elrendezve. Továbbá, a rotor axiális és radiális beömlő- és kiömlőnyílásokkal van ellátva, ezek közegvezető csatornákkal vannak kapcsolatban, amelyeket pedig egymástól válaszfal különít el.

A találmány szerinti szivattyú ismét további kiviteli változatánál a zárótolattyúk legalább a tolattyúnyílások bevezető szakaszán ívelt tömítő- és támasztófelületekkel, illetve hornyokban elfordítható vezetőelemekben vannak megvezetve. Olyan példakénti kiviteli alak is lehetséges, amelynél a szivattyútér belső falának a tolattyúterekbe való átmeneteinél ívelt tömítőfelületekkel van ellátva, amelyeknél a tolattyúnyílás körzetében az ívek magassága nagyobb, mint a zárótolattyúk vastagsága.

Célszerű lehet az olyan kiviteli változat is, amelynél a szivattyútér belső fala a tömítőfelületekkel együtt gumiból készült vagy gumival bevont bélésként van kialakítva. Ismét további kiviteli változatnál a tolattyúvezető elemek siklócsapágy anyagú hengeres egységekként vannak kialakítva, ezek átmérője nagyobb, mint a zárótolattyúk tolattyútérbe merülő végeinek a benyúlási hossza. Továbbá, a tolattyúelmozdulás felőli körzetben támasztó keresztössze• · • ·

-7köttetéssel rendelkeznek, és adott esetben tehermentesítő csatornákkal vannak ellátva.

A találmány szerinti szivattyú további példakénti kivitelénél a szivattyútér belső fala, a rotor és a zárótolattyúk korrózióálló acélból vagy más fémből vannak kialakítva, a tolattyúvezető anyagok pedig siklásjavító anyaggal ellátott műanyagból vannak kialakítva. Célszerű lehet egy olyan kiviteli változat is, amelynél a tolattyúterek keresztmetszetben tekintve háromszög-alakúak, és a zárótolattyúk billenésszögének megfelelően vannak kialakítva.

Ismét további kiviteli változatnál a szivattyúnak három zárótolattyúja van, amelyek három tolattyútérben helyezkednek el, továbbá, tömitő- és vezetőelemekkel van ellátva. Olyan példakénti kiviteli is lehetséges, amelynél a zárótolattyúk sík tárcsaként vannak kialakítva. A belső ívelt tömítő homlokfelületek a rotorként szereplő hajtó- és vezetőtest vezetőfelületein azonos sugárral fekszenek föl.

Célszerű az olyan kiviteli változat is, amelynél a zárótolattyúk belső, a rotor külső falával együttműködő tömítőfelületében egy-egy tömítőléc van elrendezve. Ismét további kiviteli változatnál a zárótolattyúkban tömítőhorony van kialakítva, amelyekben a rotor és a szivattyúzandó közeg anyagához igazodó műanyagból készült tömítőléc van elrendezve .

Olyan kiviteli változat is lehetséges, ahol a rotor és az excentrikus vezetést nyújtó excentertárcsák együttesen forgatható elrendezésűek, és a zárótolattyúk szivattyúten• «

-8gelyre merőleges tömítőfelületei az excentertárcsák befelé irányuló tömítőfelületei között eltolhatóan és tömítve vannak megvezetve.

A találmány szerinti szivattyú egy további példakénti kivitelénél a zárótolattyúk a mereven összekapcsolt tolattyúgyűrűikkel vagy osztógyűrűk révén forgathatóan vannak ágyazva, továbbá, a tolattyúgyűrűk, illetve az osztógyurúk gyűrűhornyokban elfordíthatóan vannak megvezetve, ezek a gyúruhornyok a hengeres szivattyútérhez homlokoldalon elrendezett, a rotorral excentrikusán körbeforgatható falrészeket képező, a tolattyútartó és vezető egységekhez tartozó excentertárcsaként vannak kialakítva.

Ismét további kiviteli változatként szóba jöhet olyan szivattyú is, amelynél a zárótolattyúk a szivattyútengelyen kívül merőlegesen elhelyezkedő tömítőfelületeken elrendezett tolattyúgyűrűkön vannak kialakítva vagy rögzítve. De olyan kivitel is lehetséges, amelynél a rotor egyik oldalán két különböző méretű tolattyúgyűrű gyűrűhoronyban van elrendezve.

Célszerű az olyan megoldás is, amelynél az osztógyűrűk azonos belső és külső sugarúak, továbbá, ha a szöghoszszuk úgy van méretezve, hogy azok legalább a zárótolattyú lengésszögével meg vannak rövidítve. Egy további példakénti kiviteli alaknál az osztógyűrűk a zárótolattyúkon kétoldalt vannak rögzítve, és a be-, illetve kiszerelő nyílásoknak megfelelően vannak kialakítva.

A szivattyú egy ismét további változatánál a záróto-9lattyúk a tolattyúgyűrűikkel egyetlen darabból kialakított, egybevágó vagy szimmetrikus elemekként vannak kialakítva. De olyan kivitel is lehetséges, amelynél az excentertárcsák a külső tömítőfelületeikkel O-gyűrűkön tömítetten fekszenek föl, amelyek a szivattyúház mellső falaiban vannak elrendezve .

Egy ismét további változatnál a rotor beömlőcsatornája és kiömlőcsatornája különböző irányú beömlőnyílással, illetve kiömlőnyílással rendelkeznek, továbbá, a rotor külső palástja felé nyitott beömlőnyílással és kiömlőnyílással van ellátva, amelyek a szivattyútérrel vannak kapcsolatban.

A szivattyú ismét további változatánál a szivattyútér belső falának körzetében körbemenő tömítőfelülete a rotor külső geometriai kialakításától annyiban tér el, hogy az a fal sugarával megegyező sugárral van kialakítva. De olyan kivitel is lehetséges, amelynél két szivattyúegység közös tengelyen úgy van elrendezve, hogy az egyik szivattyú beömlése a kisnyomású részt, a másik szivattyú pedig a nagynyomású részt foglalja magában, a közegvezető csatornák pedig a szivattyú rotorjaiban egymásba átmenőén vannak kialakítva.

Végül célszerű a szivattyú olyan kiviteli változata is, amelynél a szivattyú hajtótengelye a szállítóközeg számára kialakított beömlőtéren van átvezetve. A közegbevezetés gyűrű alakban, vagy oldalsó beömlőcsonkon keresztül történhet, a kiömlőtér viszont a szivattyú hajtótengelye alatt van elrendezve.

A találmányt részletesebben a csatolt rajz alapján • · · · · · ···· ·· ·· ·· · ·· ·· · • · ♦ · ·

-10ismertetjük, amelyen a találmány szerinti megoldás néhány példaként! kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon:

- az 1. ábrán a találmány szerinti szivattyú első példaként! kiviteli alakjának függőleges metszete látható a csapágyés tömítőházzal, valamint a beömlési és kiömlési csatlakozásokkal;

a 2. ábrán szétbontott képben szemléltetjük az 1. ábra szerinti szivattyú tényleges szivattyúzási körzetét, a szívó, szállító és közegkitoló szerkezeti elemekkel együtt, ahol

- a 2.1. ábra a szivattyúház szétbontott per- spektivikus képe, középen látható a rotor, az excentrikus vezetőtárcsa, a behelyezett tológyűrűvel és a szívóoldali zárótolattyúval, elöl látható a nyomóoldali excentrikus vezetőtárcsa a behelyezett tológyürüvel és zárótolattyúval;

- a 2.2. ábra összeszerelt állapotban és perspektivikus képben mutatja a rotort, az excentrikus vezetőtárcsákat és a zárótolattyúkkal ellátott tológyürüket;

a 2.3. ábra viszonylag nagyobb léptékű keresztmetszet ;

• · · · ·· · · · f ·· ·· • · · «· ·· · • · · · ·

-11a 2.4. ábra a 2.3. ábra részlete, amelyen látható a rotor, a két zárótolatytyú, a hátsó tológyurú és a szivattyúház részlete;

a 3. ábra két további részlet perspektivikus képe, amely részletek a zárótolattyúval és a tológyurúvel egyetlen darabként vannak kialakítva;

a 4. ábra a két tológyúrú közepén keresztül vett vízszintes metszet, amelyen a két zárótolattyú beépített állapotban látható, a baloldalon az excentrikus vezetőhüvelyben, a jobboldalon pedig a rotorból és az excentrikus vezetőhüvelyből álló egységben;

az 5. ábrán a rotor perspektivikus képe látható a beömlőtérhez vezető excentrikus vezetőtárcsával ;

a 6. ábra a tényleges szivattyú perspektivikus képe, részben kitörve, amelynek részei a korábbi ábrákon szemléltetett szerkezeti egységekkel megegyeznek, azonban a szivattyúházat az 1. ábrához képest leegyszerűsítettük;

a 7. ábrán vázlatos keresztmetszetben és különböző üzemi helyzetekben szemléltetjük a szivattyúzási körzetet;

···:.

a 8. ábrán erősen leegyszerűsített perspektivikus képekben szemléltetjük a 7. ábra szerinti helyzeteket, a rotor nyílásaival és a ferde belső terelőfelületekkel együtt, ahol

- a 8.2. ábrán a 7.2. ábrának megfelelő helyzet látható perspektivikus képben, amelynél a jobb áttekinthetőség kedvéért a szivattyútér homlokfalát elhagytuk, és a szivattyútérnek, valamint a tolattyúbefogadó tereknek csupán a kerületét ábrázoltuk;

- a 8.21. ábra a 8.2. ábrának megfelelő per- spektivikus kép, a szivattyútérrel és a szomszédos körzeteket lefedő tárcsák vázlatos képével együtt, ahol a rotor és a zárótolattyú a függőlegeshez képest 50°-os szöget bezáró helyzetben van;

- a 8.3. ábra a 8.2. ábrának megfelelő részle- tet a 7.3. ábrának megfelelő helyzetben szemlélteti ,·

- a 8.4. ábra a rotor és a zárótolattyú 7.4.

ábrának megfelelő helyzetét ábrázolja,· a 9. ábra vázlatos perspektivikus képben kettős zárótolattyúval ellátott kiviteli alakot, amelyek a zárótolattyúk azonos

-13oldalán elhelyezkedő, egymásba illeszthető tológyűrűkön vannak elrendezve, a szivattyú egyéb részeit nem szemléltettük, ahol

- a 9.1. ábra szétbontott perspektivikus kép;

- a 9.2. ábra viszont összeszerelt állapotot szemléltető perspektivikus kép;

- a 10. ábrán további kiviteli alak perspektivikus képe látható, ahol a zárótolattyút a toló-osztógyűrűkön vannak rögzítve, és ezek a zárótolattyúk két oldalán úgy helyezkednek el, hogy a vezetőtárcsa egyazon hornyában elmozgathatók, ahol

- a 10.1. ábrán az említett szerkezeti egységek szétbontott perspektivikus képe látható;

- a 10.2. ábrán összeszerelt állapotban látha- tók a zárótolattyúk a négy toló-rézgyűrűvel ;

- a 10.3. ábrán a 10.1. ábra szerinti szerkezeti részek teljesen összeszerelt állapotban láthatók, ahol a mellső excentrikus vezetőtárcsát a jobb áttekinthetőség kedvéért elhagytuk;

- a 11. ábra a szivattyúrészek további kiviteli alakjának vázlatos metszetét mutatja, amelynél a rotor a két zárótolattyúval együtt van elrendezve a <ι · ·* · * · ·· · • · · · · • · · · · · · ·· ·*·· ·« ···· «···

-14szivattyútérben, és a zárótolattyúk vezetőelemekben helyezkednek el;

a 12. ábra a tolattyúvezető elem perspektivikus képe ;

a 13. ábra a találmány szerinti szivattyú ismét további példakénti kiviteli alakját mutatja vázlatos oldalnézetben, amelynél három zárótolattyút és ezeket befogadó, lényegében háromszög-alakú keretet alkalmaztunk;

a 14. ábra a találmány szerinti szivattyú további kiviteli alakjának a 7.1. ábra szerinti helyzetét szemlélteti, amelynél a zárótolat tyúkba tömitőlécek vannak behelyezve ;

a 15. ábra a tömi tőléc perspektivikus képe,· a 16. ábrán a 7.2. ábrának megfelelő helyzetben látható a találmány szerinti szivattyú változata, amelynél a rotort nem körhengeres tér határolja;

a 17. ábra a 16. ábra szerinti elrendezés további változatát szemlélteti, amelynél a tolattyúbefogadó terekben tolattyúvezető elemek helyezkednek el, a rotor pedig a szivattyútérfal rádiuszának megfelelő felfekvő felületszakasszal rendelkezik;

a 18. ábrán a találmány szerinti szivattyú kettős ···· ·· ···· ·· · · ·· · * · · · » • · · · *

-15változatának szétbontott perspektivikus képe látható, amelyek közös hajtótengelytől kapják a hajtásukat és egymás után vannak elrendezve összekötőgyűrűk segítségével.

Az 1. ábra szerinti 20 szivattyúnak csapágyakat és tömítéseket befogadó 21 csapágyháza van, amely 22.1 és 22.2 tartókkal rendelkezik. Ezek segítségével a 20 szivattyú a komplett berendezésen vagy tartószerkezeten rögzíthető. A 20 szivattyúnak 23 hajtótengelye van, amelynek csatlakozó 24 tengelycsonkja 24.1 ékhoronnyal van ellátva például motorral történő meghajtáshoz. A 23 hajtótengelyt 26.1 és 26.2 gördülőcsapágyak ágyazzák radiális és axiális irányú támasztást biztosítva a 21 csapágyházban. A 20 szivattyú 27.1 menettel ellátott 27 beömlőcsonkja a 21 csapágyház 28 beömlőterébe torkollik. A 28 beömlőteret a külső környezettől 25 tömítőgyűrűk zárják le felülről, és a 28 beömlőtéren keresztülhalad a 23 hajtótengely. A 28 beömlőtér tehát a szívóoldalhoz tartozik.

A 28 beömlőtér alatt elhelyezkedő körzetben van a tényleges 20.1 szivattyúegység elrendezve. Ennek részleteire a további ábrák kapcsán térünk ki. Az egyes kivitelek és elrendezések bonyolultsága miatt az 1. ábrán az egyes szerkezeti részeket csak körvonalakkal és egy síkban ábrázoltuk. A szivattyú 29.1 kiömlőcsonkja összeköti a nyomóoldalt a szállítóvezetékekkel, amelyek a berendezés további szerkezeti »···

-16egységeihez vezetnek.

A 20.1 szivattyúegység alsó 90 fedéllel van ellátva, amely a 31 szivattyúházhoz átmenő 91 csavarok révén van rögzítve a 21 csapágyház 92 peremén. A kellő tömítés érdekében

93.1 és 93.2 O-gyűrűkről gondoskodtunk, amelyek 94.1, illetve 94.2 horonyban helyezkednek el. Ezeken a 93.1 és 93.2 0gyűrűkön tömítetten felfekszenek 40.1, illetve 40.2 excentertárcsák.

A 40.1 és 40.2 excentertárcsák a 23 hajtótengely segítségével együttforgatható hajtókapcsolatban vannak 56 hajtónyílásban elhelyezkedő fogazás révén, továbbá a 31 szivattyúházban a 38.1 és 38.2 vezérlőhornyokban elfordíthatóan helyezkednek el.

A 2.1. és 2.2. ábrákon részletesebben látható a 31 szivattyúház példaként! kiviteli alakja. A jelen esetben a 31 szivattyúház rugalmas anyagból, így például természetes és/vagy szintetikus alapú gumiból vagy megfelelő műanyagból gyártható. A körbenforgó részek megfelelő párosítása esetén azonban gyártásához egyéb anyagok is szóba jöhetnek, így például különböző acélok, más fémek és/vagy ötvözetek. Az 1. ábrán látható 95 csavaranyák feladata, hogy a 23 hajtótengelyre feltűzött szivattyúrészeket összefogja, és lehetővé tegye azok könnyű össze- és szétszerelését.

A 20.1 szivattyúegység példaként! kiviteli alakjánál a tényleges szivattyúzási körzet a több részből álló 2. ábra alapján kerül az alábbiakban ismertetésre. A teljes szivattyúegység összeszerelt állapotban látható az 1. ábrán.

*··· ·» *·*· ·· »· *·« ·»>··· • * · · ·

-17Ebből a találmány szerinti pumpa különböző változatai és beépítési lehetőségei kivehetők.

A több részből álló 2. ábrán a magyarázatot segítő részbeni keresztmetszetet és összeszerelt, illetve szétbontott perspektivikus képet 2.1, 2.2, illetve 2.3 ábraként szemléltettük. A 2.3., valamint a 3., 4. és 5. ábrák részletesebben mutatnak be további szerkezeti részeket külön hivatkozási jelekkel.

A 20.1 szivattyúegység két zárótolattyúval és azok excentrikus megvezetésével kialakított tolattyús szivatytyúként van kialakítva, amelynél a szállított közeg be- és kivezetése újszerű módon, együttmozgó vezetőelemek segítségével történik. A 20.1 szivattyúegységnek állórészként nevezhető 31 szivattyúháza van, amelyben hengeres 30 szivatytyútér van kialakítva (1. és 2.1. ábra). A 30 szivattyútér belső 32 fala 33.1 és 33.2 tolattyúnyílásokkal van ellátva (2.1. ábra). Ezáltal a 31 szivattyúház 32 fala két hengeres részre oszlik, amelyeket egymástól a 33.1 és 33.2 tolatytyúnyílások választanak el. A hengeres 30 szivattyútér hoszszát 35 hivatkozási számmal, az átmérőjét pedig 36 hivatkozási számmal jelöltük. Ezek együttesen határozzák meg a 20.1 szivattyúegység térfogatát, az egyéb szerkezeti részekkel együtt.

A 32 fal kétoldalt ugyancsak hengeres 38.1 és 38.2 vezérlőhoronyban végződik. A vállszerűen kialakított 38.1 és

38.2 vezérlőhornyokban 40.1, illetve 40.2 excentertárcsák vannak elrendezve. Ezek lapos hengeres tárcsaként vannak ki-

-18alakítva, és az alább ismertetésre kerülő, sajátos beömlőés kiömlőnyílásokkal vannak ellátva, amelyeket 83.1 és 83.2 hivatkozási számokkal jelöltünk. Ezek speciális kialakítású 41 kivezető felületekkel vannak társítva.

A 20 szivattyú belső része felőli oldalon a 43 szivatytyútengelyhez képest excentrikus, de hengeres 44 gyűrühorony van kiképezve a 45.1 és a 45.2 tolattyúgyűrú számára. A 45.1 és a 45.2 tolattyúgyűrűn 46.1, illetve 46.2 zárótolattyú úgy van elrendezve, hogy azok radiális irányban kifelé nyúlnak a 38.1 és a 38.2 vezérlőhorony 47 középpontjához képest. Az itt feltüntetett példaként! kiviteli alak esetében az egybevágó kialakítású 45.1 és 45.2 tolatytyúgyűrűk a 30 szivattyútér két oldalán helyezkednek el, és a 30 szivattyútérben dolgozó 46.1, illetve 46.2 zárótolatytyút tartják. A 47 középpont, illetve az ahhoz tartozó tengely a 43 szivattyútengelyhez képest excentrikusán helyezkedik el.

A 46.1, illetve a 46.2 zárótolattyúk 48 hossza megegyezik a 31 szivattyúház 32 falának 35 hosszával. A 46.1 és

46.2 zárótolattyúk 49 mélysége úgy van méretezve, hogy azok a 33.1, illetve 33.2 tólattyúnyílásón keresztül kellő mélyen az 50.1, illetve 50.2 tolattyútérbe nyúljanak.

Az 50.1 és az 50.2 tolattyúterek ennél a két-tolattyús kiviteli alaknál a 43 szivattyútengelyhez képest átmérőirányban egymással szemben helyezkednek el. A 46.1 és a

46.2 zárótolattyúk sík, négyszögletes 51.1, 51.2, 51.3 és

51.4 tömítőfelületekkel vannak ellátva, amelyek csúszó tömi-

-19tésként szolgálnak az excentrikus elrendezésből adódó, a

40.1 és 40.2 excentertárcsákhoz képesti viszonylagos elmozduláshoz .

A szállított közeg vezetésére és a forgatóhajtásra több tagból álló, profilos 55 rotor szolgál. Ennek 56 hajtónyílása van, amely több reteszhoronnyal van ellátva, vagy adott esetben olyan más geometriai kialakítású, hogy az alakzáróan kapcsolódjék a 43 szivattyútengely körül a 23 hajtótengellyel, amely a jelen esetben bordástengelyként van kialakítva. Az 56 hajtónyílás a 43 szivattyútengellyel együtt a 47 excentertengelyhez képest távközzel van elrendezve (2.4. ábra) a hajtásra és közegvezetésre szolgáló 55 rotoron belül, amint ez különösen jól látható a 2.3. ábrán.

Az 55 rotor a befoglaló méreteit tekintve hengeres kialakítású, amely azonban több áttörésszerü térrel rendelkezik. Az 55 rotor külső 59 fala hengerfelületet képez tehát, amelynek átmérőjét 58 hivatkozási számmal jelöltük (4. ábra), az áttörések pedig a külső 59 faltól kiindulóan vannak kiképezve. A hengeres palást középvonala megegyezik a 47 excentertengellyel. A 4. ábra jobboldali részén jól kivehetők a palástfelületen kialakított 59.1 és 59.2 vezetőfelületek.

A 30 szivattyútér szívószakasza és nyomószakasza között 76 tömítőszakasz van kialakítva, amely a 43 szivattyútengelyhez képest radiális irányban a legkülső részen helyezkedik el, nevezetesen a 30 szivattyútér 32 falának azon a részén, ahol az 55 rotor külső palástjával érintkezik

-20(2.3. ábra). Az 55 rotor bonyolultnak tűnő szerkezeti kialakítása a rajzokból egyértelműen kivehető. Az 55 rotornak van egy olyan további, viszonylag kisebb átmérőjű hengeres felületrésze, amely viszonylag nagyobb szögtartományt foglal el, és valójában tájolásra szolgál, ez pedig a 60 központosítófelület. A pontos tájolásra szolgáló 60 központosítófelület és a hengeres 44.1 gyűrűhorony között - amely a 40.1 excentertárcsában van kiképezve - vékonyfalú forgásvezető 39 gallér van kiképezve, amelynek a külső palástfelületén a 45.1 tolattyúgyűrű forgási lengéseket végez.

A hengeres 55 rotor a jelen esetben 40.2 excentertárcsával egyetlen darabként van kialakítva, de ezek adott esetben külön munkadarabként is legyárthatok és egymáshoz együttforgathatóan rögzítendők. A 2. ábrán látható módon az elöl elhelyezkedő 40.1 excentertárcsa 62 furatában 61 illesztőcsap van rögzítve, mégpedig abban a körzetben, ahol a 60 központosítófelület a vállként kialakított és kétoldalról nyitott 63 vezetőhoronyba belép.

A 45.1 és 45.2 tolattyúgyűrűk a 44.1, illetve 44.2 gyűrűhoronyban könnyen futó illesztéssel elfordíthatóan vannak elrendezve. Az 55 rotor elfordításakor a 40.1 és a 40.2 excentertárcsái azt ide-oda lengetik, mivel a 2.3. ábrán látható módon a 46.1 és a 46.2 zárótolattyúkat a 33.1, illetve a 33.2 tolattyúnyílások tartják, és azokban csak lengőmozgásokat végezhetnek, valamint axiális irányban be- és kiléphetnek, amint azt az excentrikus forgómozgás megkövete- li. Eközben a 65.1 és a 65.2 hivatkozási számokkal jelölt

-21végek az 57 hivatkozási számmal jelölt excentricitásnak megfelelően az 50.1, illetve 50.2 tolattyúterekbe belépnek, illetve onnan kilépnek.

A 46.1 és a 46.2 zárótolattyú a jelen esetben párhuzamos 66.1-66.4 tömítőfelületekkel határolt, lényegében négyszögletes lapokként vannak kialakítva, amelyeknek 67.1, illetve 67.2 homlokfelülete tetszőleges alakú lehet, viszont a belső és tömítési feladatokat ellátó 68.1, illetve 68.2 homlokfelülete konkáv hengerszakaszként van kialakítva, amelynek 69 sugara megfelel a vezetést és tömítést biztosító hengeres vezetőfelületek külső átmérőjének, nevezetesen az

59.1 és 59.2 vezetőfelületek külső átmérőjének. így tehát a

46.1 vagy 46.2 zárótolattyú az 55 rotor elfordulásakor az 55 rotor 59.1, illetve 59.2 vezetőfelületein és a 40.1 és 40.2 excentertárcsák belső 52.2 és 52.4 tömítőfelületein tömítetten lengőmozgást végezhet. A 46.1 és 46.2 zárótolattyúk további 51.1-51.4 tömi tőfelületeire már korábban kitértünk.

A 2.3. ábrán látható, hogy a 30 szivattyútér 32 fala és az 50.1, valamint 50.2 tolattyúterek között 70.1-70.4 tömítőfelőletek hengerszakaszként vannak kialakítva, amelyek sugarát 71 hivatkozási számmal jelöltük. Az ívek kupolái közötti 72 távköz nagyobb, mint a 46.1 és 46.2 zárótolattyúk 74 vastagsága (2.4. ábra), úgyhogy ezáltal kellő hézagot hagytunk az elmozduláshoz. A 70.1-70.4 tömítőfelőletek a

46.1 és 46.2 zárótolattyúk pontos mozgásvonalától függően és a tömítőfelületeiknek megfelelően más kialakításúak is lehetnek, illetve a tömítésben résztvevő felületek másként

-22is kialakíthatók az elmozdulásokhoz igazodóan.

A 46.1 és 46.2 zárótolattyúk két oldalán ezért nincs feltétlenül szükség igen pontos tömítésre, mert hiszen a szárnyszerű 46.1 és 46.2 zárótolattyúk a szabadon elfordítható 45.1 és 45.2 tolattyúgyűrűikkel együtt viszonylagos elmozdulásokat szabadon végezhetnek, és az egyik vagy másik oldalon fellépő nagyobb nyomás révén azok tömítetten felfekszenek. Ennek megfelelően az 50.1, illetve 50.2 tolattyúterekben mindenkor olyan nyomás uralkodik, amely megfelel a szabad tömitőoldalnak. Mivel az itt kialakított hézagok viszonylag kicsik, a szállított közeg nagyobb alkotórészei nem juthatnak az 50.1 és 50.2 tolattyúterekbe. Következésképpen, a szállított közeg nagyobb alkotórészei a saru-alakú közegtovábbító terekbe juthatnak csak. Ezek közül egy adott esetben kettős térként van kialakítva. A 76 tömítőszakasz révén a 30 szivattyúteret megosztjuk.

A szállíott közegnek a térben való vezetésére is szolgáló 55 rotornak 80.1 beömlőcsatorna és 80.2 kiömlőcsatorna között kialakított, ferdén kiképzett vagy csavarvonalalakú, és ezeket egymástól tömítetten elválasztó 81 válaszfala van, amely térbelileg profilírozott kialakítású. A 81 válaszfal az 56 hajtónyílást határoló rotorfalrészek 82.1 és

82.2 falfelületekkel, valamint az 55 rotor 59.1 és 59.2 vezetőfelületet képező falrészeivel együtt egyetlen darabból van a jelen esetben kialakítva.

Az 55 rotor 80.1 beömlőcsatornája és a 80.2 kiömlőcsatornája ellentétes irányban és legalább részben profilos • * ·

-23kialakítású, axiális 83.1 beömlőnyílást, illetve 83.2 kiömlőnyílást, valamint nagy felületű, a 30 szivattyútérbe radiálisán torkolló 84.1 beömlőnyílást és 84.2 kiömlőnyílást képeznek. A 2.2. és 2.3. ábrából látható, hogy a rotor 80.1 beömlőcsatornája a jobboldali felső 75.3 szivattyútér-részbe torkollik, míg a részleteiben itt nem ábrázolt 80.2 kiömlőcsatorna 75.2 szivattyútér-részbe torkollik. Ezek a szivatytyúterek a rotorhelyzettől függően a 46.1 és 46.2 zárótolattyúk helyzetei révén fél-sarló-alakúak (7.1.-7.4. ábrák), amelyeknél vagy az egyik vagy mindkét csúcs hiányzik. A körülfordulás közben ez folyamatosan változik, és a 46.1 és

46.2 zárótolattyúk között elhelyezkedő, a 30 szivattyútér beömlését és kiömlését egyaránt lezáró 75.1 szivattyútérrészhez vezet. A szállított közeg gyümölcs-alkotórészei itt bizonyos mértékig feszültségmentesülnek, aminek következtében az egész szivattyú és a vele összeépített berendezés nyugodtabb járását érjük el.

A 4. ábrán 81 hivatkozási számmal és egymással párhuzamos szaggatott vonalakkal jelöltük az itt takarva elhelyezkedő 81 válaszfalat. A különböző metszetek szokásos ábrázolásmódjával ellentétben, a 4. ábrán a metszeteket 90°kal elfordított helyzetben szemléltettük. A további ábrákon a 81 válaszfal különböző ferde helyzete jobban kivehető.

A 20.1 szivattyúegység központi részei a szivattyúház csatlakozórészei között helyezkednek el, amelyek nyitott 28 beömlőtérrel és 29 kiömlőtérrel rendelkeznek, és ezeket a homlokfelületeknél 93.1 és 93.2 O-gyűrűk tömítenek (1. áb-

-24ra). Ezeken a nagy térfogatú 93.1 és 93.2 0-gyurúkön forognak a 40.1 és 40.2 excentertárcsák homlokfelületei.

Amint a fentiekből kitűnik, a jelen kiviteli alaknál olyan pumpátipusról van szó, amelynek bizonyos szerkezeti részei hasonlóak a szárnylapátos szivattyúkéhoz. Lényeges különbség azonban, hogy a szárnylapátok nem a szivattyútér külső palástielületén súrlódva csúsznak, hanem külön befogadó terekbe nyúlnak, és a sík 66.1-66.4 tömítőfelületeikkel az állórész felfekvő 70.1-70.4 tömítőfelületein tömítetten felfekszenek és azon elmozdulni képesek, pontosabban a közeg nyomása szorítja ezeket a felfekvő felületeket egymásra, és a felfekvő felületek kupoláin keresztül azok fel-le lengőmozgást végeznek. Általában a szállított közeg axiálisan lép be a rotor beömlőcsatornáján keresztül, és a 81 válaszfal ferde és/vagy csavarfelülete révén terelődik a radiális kilépőhelyhez, illetve a rotor kiömlőcsatornájához, amely ugyancsak ferde és/vagy csavaros felülettel rendelkezik, majd ismét axiális irányba lép ki.

A belépő- és kilépőtérhez tartozó nyílás viszonylag hosszú körülfordulási ideje miatt a sarló-alakú terekben nem kell a közeg tömítéséről gondoskodni, sőt a közeg bizonyos részeit ezek befogadják, a különböző tömítőfelületek között leválasztják és a kiömléshez szállítják. így a kezelésre érzékeny közegalkotórészek, például gyümölcsök vagy hasonlók nem komprimálódnak. Ehhez járul hozzá a 30 szivattyútér 32 falában szemben mozgó hengerrészként kialakított 76 tömítőszakasz is.

-25A fentiekben ismertetett találmány szerinti szivattyú működésmódja a következő:

A 20 szivattyú 20.1 szivattyúegysége tehát különféle közegek szállítására alkalmas, ezek lehetnek különböző anyagok keverékei, szilárd anyagot tartalmazó folyadékok stb. A fenti kiviteli alak különösen élelmiszerek szállítására való, különösképpen a magas higiéniai igények teljesítésére alkalmas. A szállított közegek tartalmazhatnak érzékeny alkotórészeket, például gyümölcsöket vagy más hasonló élelmiszereket. A szállított közegek tartalmazhatnak vegyileg agresszív anyagokat is. Az ilyen típusú szivattyúelrendezés egyebek mellett italok, kozmetikai anyagok, gyógyszeripari anyagok, tejüzemi anyagok és hasonó egyéb folyékony vagy sűrűn- folyóképes anyagokhoz alkalmazható.

A szállítandó közeg a 27 beömlőcsonkon lép be a 28 beömlőtérbe, és a 29 kiömlőtéren keresztül a 29.1 kiömlőcsonkon távozik. Eközben a szállított közeget a 20 szivattyú

20.1 szivattyúegysége szívhatja fel, vagy szabadeséssel juthat a berendezésbe, illetve gravitációs úton tartályba vezethető. A 29.1 kiömlőcsonkot a szállított közeg nyomás alatt is elhagyhatja. Ez a nyomásérték a szivattyú méretezésétől függ és a sűrítési viszonytól, különösen a szivatytyún belüli áramlási viszonyoktól és a tömítési viszonyoktól. A fenti kiviteli alaknál ezek a paraméterek igen kedvezőek, amint arra fentebb már utaltunk. A találmány szerinti szivattyú egyik fontos előnye, hogy más hagyományos szivattyúkkal összevetve viszonylag nagy szállítási nyomáso-26- kat biztosít, ugyanakkor a szállíott közegáram meglepően egyenletes és nyomáslökésektől mentes.

A működésmód részletesebben az alábbi rövid leírásból tűnik ki:

Induljunk ki a 7.1. ábrán feltüntetett helyzetből, amelynél a szállított közeg belép a 97.1 és 97.2 tér-részekbe. Ha a rotort a 7.1. ábrán feltüntetett helyzetéből a 7.2 és 8.4 ábrán látható helyzetébe forgatjuk, majd onnan tovább a 7.3. és 8.3. ábrákon látható helyzetén keresztül a 7.4. és

8.4. ábrákon látható helyzetébe forgatjuk el, a beszívott közeg részben a rotoron belül helyezkedik el, részben pedig a rotor és a 46.1 és 46.2 zárótolattyú feletti körzetben. A beszívott közeg itt két részre oszlik, nevezetesen az egyik része a 46.2 zárótolattyú alatti 97.1 és 97.2 tér-részekbe, a másik, ettől teljesen elkülönített rész pedig a 98.1 térrészbe .

A 7.4. és 8.4. ábrákon látható helyzetből továbbmozogva a rotor kiömlési oldala a 80.2 beömlőcsatorna 83.2 kiömlőnyílásának 88.1 vezérlőéle elhagyása után túljut a rajzon jobboldali 46.1 zárótolattyú felső 66.8 szélén, és így kapcsolatba kerül a 30 szivattyútér felső 98.1 tér-részében lévő közeggel. Miközben a rotor elfordulása folytatódik, a közegnek ezt a részét arra kényszerítjük, hogy a rotor 80.2 kiömlőcsatornáját elhagyja, átkényszerítjük a 83.2 kiömlőnyíláson, és ez mindaddig tart, amíg a rotor újból el nem éri a 7.1 ábrán feltüntetett helyzetét.

A szállított közeg útja vázlatosan kitűnik az 1. áb• * · ····· ♦ · · « ·

-27rából. A 20.1 szivattyúegységben a közeg útját külön nem jelöltük, de ez jól látható a 6. ábrán. A közegút pontosabb szemléltetéséhez azonban több rajz veendő figyelembe, amelyek segítségével az alábbiakban erre részletesebben kitérünk .

A többrészes 8. ábrán a rotor különböző forgáshelyzeteit perspektivikus képekben szemléltettük. Ezek a helyzetek lényegében megfelelnek a 7. ábrán feltüntetetteknek.

A szállítandó közeg a 28 beömlőtérben helyezkedik el, és a 83.1 beömlőnyíláson keresztül jut a rotor 80.1 beömlőcsatornájába, abban azt a ferde 81 válaszfal csavaralakban eltéríti, és közelítőleg radiális irányban a 80.1 beömlőcsatorna 84.1 beömlőnyílásán keresztül a 30 szivattyútérbe jut. Ez a közeghaladás az 55 rotorból mint központi körzetből indul ki és kifelé történik, mégpedig az 55 rotor és a

46.1, valamint 46.2 zárótolattyúk mindenkori helyzetétől függően.

A magyarázathoz induljunk ki abból, hogy a 20 szivattyú fel van töltve. A mozgásfolyamatok lefolyásának szemléltetéséhez célszerű figyelembe venni a 7. ábrán feltüntetett üzemi helyzeteket, és a 7.1-7.4. ábrákon látható legfontosabb szerkezeti elemeket. Itt jól kivehetők egyrészt az 55 rotor és a 46.1, valamint 46.2 zárótolattyúk különböző helyzetei a 30 szivattyútérben, valamint a határos 50.1 és

50.2 tolattyúterekben.

A 30 szivattyútér 97 térrészében, valamint 97.1 és

97.2 térrészekben a 28 beömlőtér nyomása uralkodik, követke• Λ

-28zésképpen enyhe szívás alatt vannak, vagyis az atmoszférikus nyomás alatti nyomásértéken. A 98.1 és 98.2 térrészek a 7.1. ábrán feltüntetett állapotban a beömléstől és a kiömléstől le vannak választva, ennélfogva a szállított közeg nyomásmentesítését teszik lehetővé. Ezek ugyanis egy rövid elfordulási út közben kissé megnőnek mindaddig, amíg a 98.1 térrészben lévő közeg az 55 rotor elmozdulása során a 80.2 kiömlőcsatornával és a hozzátartozó 46.1 zárótolattyú elmozdulása révén a 83.2 kiömlőnyíláson keresztül kapcsolatba kerül a kiömléssel. Ilyenkor a 46.1 zárótolattyú által kitolt közeg újra nyomás alá kerül, és a 80.2 kiömlőcsatornán keresztül eléri a 29 kiömlőteret a 83.2 kiömlőnyíláson át és ezzel a 29.1 kiömlőcsonk körzetét. A fentieknek köszönhetően a szivattyú által előállított nyomás alatt fogja a szállított közeg elhagyni a 20 szivattyút, és átömlik a szivattyúhoz csatlakozó egyéb berendezésekbe.

A 30 szivattyútérből való kivezető úton a szállíott közeg radiális irányban hagyja el a 30 szivattyúteret a 84.2 kiömlőnyíláson keresztül és belép a 80.2 kiömlőcsatornába. Ebben a ferde vagy csavarvonal-alakú 81 válaszfal axiális irányban eltéríti a közegáramot, és így az a 83.2 kiömlőnyíláson és a 29 kiömlőtéren keresztül éri el a tényleges szivattyúzási körzetet a 29.1 kiömlőcsonk irányában.

Az alábbiakban decimális számrendszert alkalmazva mutatjuk be, hogy melyek azok a térrészek, amelyek azonos nyomás alatt vannak.

A 7.1-7.4. ábrákon és különösen az 5. ábrán látható,

-29hogy a 80.1 beömlőcsatorna első térszakasza szívás alatt áll, következésképpen ezt 97.1 hivatkozási számmal jelöltük. A 30 szivattyútérben egyébként ebben a forgáshelyzetben még a 7.1. ábrán jobboldalt fekvő 97.2 térrész helyezkedik el, mégpedig kis sarló-alakú körzetben, a szívási nyomásértéken, mivel a nyomásmentesítő 98 körzetben uralkodó enyhe túlnyomás, illetve a szívás a 46.1 zárótolattyút - a 7.1. ábrán jobboldalon - a felül elhelyezkedő 70.3 tömítőfelületre szorítja és lezárja a teret. Egyébként ezt a teret az 55 rotor 76 tömítőszakasza zárja le, amely a hengeres 32 falon felfekszik, és a 43 szivattyútengelyre merőlegesen elhelyezkedő, külső 52.1 és 52.3 tömítőfelületeivel tömítetten lezárja a 40.1 és 40.2 excentertárcsák befelé elhelyezkedő, sík 52.2 és 52.4 tömítőfelületeit.

A 43 szivattyútengelyre és a 47 excentertengelyre merőlegesen elhelyezkedő síkokban a 46.1 és 46.2 zárótolattyúk, valamint az 52.2 és 52.4 tömítőfelületek között letömített sík 51.1-51.4 tömítőfelületek valójában csúszó tömítőfelületekként vannak kialakítva az excentrikus viszonylagos elmozdulásokat végző szerkezeti egységek között.

Az 55 rotor 80.2 kiömlőcsatornájában lévő 99.1 tér közegvezető kapcsolatban van a nyomás alatti 29.1 kiömlőcsonkban lévő 29 kiömlőtérrel. A 7.1. ábra baloldali részén feltüntetett 99.2 sarlótér hasonló nyomás alatt van, mint az

50.2 tolattyútér, mivel az itt uralkodó nagyobb nyomás révén a 46.2 zárótolattyút rászorítjuk a 70.2 tömítőfelületre. így a szemközti oldalon kis rés keletkezik, amelyen keresztül az ··«· « ·

50.2 tolattyútérrel nyomás alatti kapcsolat jön létre. A

98.1 térrésznek és a 46.1 zárótolattyúnak ebben a helyzetében az 50.1 tolattyútérben a feszültségmentesítő nyomásszintet alakítjuk ki.

Ha az 55 rotor továbbfordul, amint az látható a 7.2. ábrán, akkor csökken a 99.2 sarlótér, és a 80.2 kiömlőcsatorna a 46.1 és 46.2 zárótolattyúk közötti 98.1 térrésszel folyadék- és nyomásátadó kapcsolatba kerül, úgyhogy ez a teljes szakasz a fellépő tolóhatásnak és túlnyomásnak köszönhetően kitolja a közegáramot a 29.1 kiömlőcsonkból. Eközben a 46.1 és a 46.2 zárótolattyúk a 7.2. ábrán feltüntetett közbenső üzemi helyzetbe kerülnek, majd ezután a 7.1. ábrán látható további helyzetbe, amelyben a beömlés és a kiömlés azonos nagyságú szivattyútér-részterekkel kerülnek összeköttetésbe.

További elforduláskor az 55 rotor, a 46.1 és 46.2 zárótolattyúk, valamint a térrészek a 7.1 ábra szerinti elrendezés tükörképszerú helyzetét veszik fel, amint az látható a 7.4. ábrán. Ennek megfelelően alakulnak ki a különböző térrészekben a nyomások és az elmozdulások. A nyomásoknak megfelelően a 46.1 és 46.2 zárótolattyúkat a vákuum rászívja, illetve a nyomás rászorítja a megfelelő tömítőfelületekre, ennek megfelelően működnek a tömítések, és a tolattyúkat befogadó terek a megfelelő folyadék- és nyomásszakaszaikkal enyhe elbillenés révén vannak összekötve. Itt válik különösen előnyössé a 31 szivattyúház elasztikus kialakítása, mert hiszen legalább a felületek és a határoló felületekhez

-31közeli körzetek megfelelő gumiból, természetes vagy műkaucsukból készülnek. Ezek a szivattyúház körzetek vagy rétegek fémes, rendszerint rozsdamentes szivattyúház részekben vannak elrendezve.

A 8.2-8.4. ábrákon vázlatos perspektivikus képekben mutatjuk be az eddig tárgyalt szivattyút. Az ábra megjelöléseknél a 8 számot követő pont után alkalmazott hivatkozási számok megfelelnek a 7. ábrán alkalmazottaknak, így az 55 rotor azonos forgáshelyzeteit megegyező decimális számokkal jelöltük. Megjegyezzük, hogy a 7.1 ábrának megfelelő helyzetet itt külön nem ábrázoltuk. Az ábrák tartalmazzák a hivatkozási számok egy részét olyan alakban, ahogy azt korábban használtuk, azonban ezek az ábrák mindenekelőtt arra szolgálnak, hogy világosan szemléltessék az 55 rotor beömlő- és kiömlőcsatornájának belépő, illetve kiömlő nyílásait. Ezeknek a nyílásoknak csak a szélét jelöltük utólag. A 7.4., illetve 8.4. ábrákon láthatott helyzetekben az 55 rotor a 85 nyíllal jelölt forgásirányban a 46.1 és 46.2 zárótolattyúkkal együtt először a külön nem jelölt 235°-os helyzetbe jut, majd innen a 7.3. és 8.3. ábráknak tükörképszerúen megfelelő 270°-os helyzetbe, majd a 7.2. és 8.2. ábráknak megfelelő, de tükörképszerü 315°-os helyzetbe kerülnek a körüliordulás végén, amely valójában megfelel a 7.1. ábrának. A szivattyútér 84.1 beömlőnyílása az 55 rotor külső 59 falaként jelzett palástfelületén futó 86.1 és 86.2 határolószélekkel, valamint mellső 87.1 vezérlőszéllel és hátsó 87.2 vezérlőszéllel rendelkezik, amelyeket itt a tengellyel pár-32huzamos vonalakként jelöltünk. Ezek a sarokkörzetekben való jobb anyagátadás céljából lekerekíthetők vagy egyéb profillal láthatók el.

A 8.2., 8.21. és 8.3. ábrák szerinti ábrázolásoknál a 84.2 kiömlőnyílás 88.2 vezérlőszéle nem látható, következésképpen annak 88.21 sarkát sem szemléltethettük. Itt látható viszont a mellső 88.1 vezérlőszél. A 8.4. ábrán viszont csak a hátsó 88.2 vezérlőszél látható, míg a mellső 88.1 vezérlőszél helyett itt csupán annak 88.11 sarkát ábrázoltuk.

A tengellyel párhuzamosan elhelyezkedő 87.1 és 87.2, vezérlőszélek, valamint a szivattyútér 84.1 beömlőnyílásának

88.1 vezérlőszéle és 84.2 kiömlőnyílásának 88.2 vezérlőszéle vezérlőfunkciót látnak el, és úgy viselkednek, mint a tolattyúk vezérlőszélei hidraulikus szelepeknél vagy kétütemű belső égésű motoroknál.

A 83.2 kiömlőnyílástól láthatók az 55 rotor külső 59 falával koncentrikus 89.1 és 89.2 határolószélek, valamint a válaszfallal szemközti 89.3 szél, továbbá az 56 hajtónyílást körülvevő 89.4 határolóvonal. Ezek azonban nincsenek valamennyi ábrán feltüntetve.

Az alábbiakban ismertetésre kerülő ábrákon az eddig bemutatott találmány szerinti szivattyú néhány részletének további változatait kívánjuk bemutatni.

A változatok mindegyike értelemszerűen alkalmazható a fentiekben ismertetett szivattyúba beépítésre, azonban megjegyezzük, hogy ezek előnyösen alkalmazhatók más kialakítású szivattyúkhoz is, amelyek másféle kialakítású szi-33vattyúházzal, beömlésekkel, hajtással, de azonos alapelvű és kialakítású szivattyútérrel, rotorral, zárótolattyúkkal, szivattyúfal-nyílásokkal és hasonlókkal rendelkeznek.

A 9.1. és 9.2. ábrák szerinti kiviteli alakok abban különböznek az eddig ismertetettektől, hogy az egyazon szivattyúhoz tartozó 146.1 és 146.2 zárótolattyúk nem két, a szivattyúházon kétoldalt elhelyezkedő, hanem önállóan elrendezett tolattyúgyűrűkkel vannak ellátva. A 146.1 zárótolattyúhoz tartozó 145.1 tolattyúgyűrű közelítőleg azonos méretű és az első példakénti kiviteli alakkal megegyező viszonylagos helyzetű. A 146.2 zárótolattyú számára azonban nagyobb 145.2 tolattyúgyűrűről gondoskodtunk, amely szivattyúház ugyanazon oldalán helyezkedik el, amelyiken a

146.1 zárótolattyút tartó 145.1 tolattyúgyűrű. A megnövelt belső 144 átmérőnek köszönhetően a 145.1 tolattyúgyűrű elrendezhető a 145.2 tolattyúgyűrűben, amint az látható a 9.1. ábrán. így tehát a 146.1 és a 146.2 zárótolattyúk egymástól függetlenül és egymással szemben dolgoznak. Az ehhez szükséges gyűrűhornyok az excentrikus vezetőtárcsában megfelelő átmérőkkel és előnyösen közöttük megfelelő leválasztógallérral van kialakítva.

A 9.1. ábrán a 145.1 és 145.2 tolattyúgyűrűket a kinyúlóan rögzített 146.1 és 146.2 zárótolattyúkkal együtt egyenként és egymástól szétbontva ábrázoltuk a 9.2. ábrán.

Ezzel a kialakítással az össze- és szétszerelés bizonyos szivattyúkivitelekhez meghatározott körülmények között kedvezőbben elvégezhető. Ehhez természetesen a szerke-34zeti egységek szimmetriája bizonyos mértékig eltűnik. Ezt viszont a gyártási és szerelési előnyök kiegyenlítik.

A 10. ábrán látható további példakénti kiviteli alak abban különbözik a fentebb ismertetettektől, hogy a 246.1 és

246.2 zárótolattyúk a 251.1-251.5 tömítőfelületeiken egy-egy

245.1 és 245.2 tolattyú-részgyűrűvel vannak rögzítve a 246.1 zárótolattyún, illetve 245.3 és 245.4 tolattyú-részgyűrűkkel a 246.2 zárótolattyún. így a kétoldalt az excentrikus 240 vezetőtárcsák 244 gyűrűhornyaiban megtámasztott 246.1 és

246.2 zárótolattyúk ugyanúgy elfordíthatóan vannak elrendezve, mint az első példakénti kiviteli alaknál.

A 10.3. ábra részletén látható, hogy a mindenkori gyűrűhoronyban lévő 245.3 tolattyú-részgyűrű 220.1 és 220.2 végeik között 230 térrész képződik, amely közeggel van feltöltve, és a 246.1 és 246.2 zárótolattyúk szivattyúzás közbeni lengőmozgásának megfelelően ez a tér növekszik vagy csökken. Ez a körülmény azonban a legtöbb szállított közeg számára nem jelent hátrányt, az egész szivattyú szempontjából viszont előnyös, mivel a 246.1 és 246.2 zárótolattyúk kétoldalt vannak megtámasztva, így lényegesen kisebb hajlítási igénybevételt szenvednek, és ezzel megakadályozható a csúszó,- tömítő-, és ágyazófelületek egyenetlen kopása, a vékonyabb és stabilabb zárótolattyúk pedig a tolattyúgyűrűikkel és vezetékeikkel együtt alakíthatók ki. Az excentrikus vezetőtárcsák közül a rajzon csupán a hátul elhelyezkedőt tüntettük fel és 240 hivatkozási számmal jelöltük. A szivattyú további részeit a jobb áttekinthetőség kedvéért

-35itt nem ábrázoltuk.

A 11. és 12. ábrák olyan további példakénti kiviteli alakot szemléltetnek, amelynél 246.1 és 246.2 zárótolattyúk a tömítőfelületek között nem szabadon vannak megvezetve, mint az első példakénti kiviteli alaknál, hanem 350.1 és

350.2 tolattyúterekben tolattyúvezető 370.1 és 370.2 elemekkel vannak ellátva és ezekben vannak megvezetve. A 12. ábrán láthatók a tolattyúmegvezető 370.1 és 370.2 elemek, amelyek a befoglaló alakzatukat illetően hengeres elemek, és ezek külső átmérője megfelel a 350.1 és 350.2 tolattyúterek belső átmérőjének. Egyébként ezeknek a hengeres testeknek az átmérője nagyobb, mint a 246.1 és 246.2 zárótolattyúk végeinek a benyúló része. A tolattyúelmozdulást határoló körzetben

372.1 és 372.2 hengerszakaszokat támasztó 373 összekötőrészeket rendeztünk el.

Ennél a kiviteli alaknál tehermentesítő csatornákat is alkalmaztunk, a 12. ábra baloldali részén ilyen 374 csatornát mutatunk be. Hasonló tehermentesítő csatornák a csúszófelületeken is kialakíthatók. A 246.1 és 246.2 zárótolattyúk tolóillesztéssel helyezkednek el 375 hornyokban.

Az első példakénti kiviteli alaknál belépési szűkülettel ellátott felfekvési tömítőfelületeket itt elhagytuk. Ezek funkcióját a tolattyúvezető 370.1 és 370.2 elemek veszik át, amelyeknek a kellően nagyra választott 372 belépőnyílásai a 350.1 és 350.2 tolattyútereknél biztosítják a

346.1 és 346.2 zárótolattyúk billenési és ferde elmozdulási lehetőségét.

-36Az ilyen tolattyvezető elemekkel ellátott szivattyúkialakítás mindenekelőtt akkor ésszerű, ha a 331 szivattyúház és a 346.1 és 346.2 zárótolattyúk is rozsdamentes krómnikkel acélból vannak kialakítva, és így kenőanyag nélkül is hosszú ideig egymáson könnyen elcsúsznak. A tolattyúvezető

370.1 és 370.2 elemek a szállítandó közegre nézve semleges és kedvező csúszási tulajdonsággal rendelkező anyagból készülnek, például a kereskedelemben PEEK (poli-éter-éterketon) néven ismert műanyagból. Adott esetben beágyazva ez tartalmazhat karbon vagy más összetartást és/vagy csúszási tulajdonságot javító adalékanyagot, például szál alakban. Az ilyen anyagot az igénypontokban siklócsapágy anyag-nak nevezzük .

A 13 . ábrán a találmány szerinti elrendezés ismét további kivitele látható vázlatos nézetben. Ennél a kivitelnél három, nevezetesen 446.1, 446.2 és 446.3 zárótolattyút alkalmaztunk. A szivattyú többi része ennek megfelelően van kialakítva. Specialitása ennek a kivitelnek, hogy a tolatytyúkat befogadú, úgynevezett tolattyúterek itt nem hengeresek, hanem lényegében háromszög-keresztmetszetűek. Ezeket a tolattyútereket a 13. ábrán 450.1, 450.2 és 450.3 hivatkozási számokkal jelöltük. A 446.1-446.3 zárótolattyúk elbillenési lehetőségének biztosítására szolgál valójában a háromszög-keresztmetszetű befogadótér-kialakítás, amelynél a ferde és sík belső 447 felületek egyúttal az elbillenési határfelületként szerepelnek a 446.1-446.3 zárótolattyúk számára. Természetesen adott esetben a tolattyúbefogadó terek bármi-37lyen más alakzata is választható a mindenkori szivattyúkonstrukciótól, a szállítandó közegtől és adott esetben a lengési hatásoktól függően. Fontos szempont, hogy a zárótolattyúk számára mindig biztosítsunk szabad elmozdulást az excentricitástól függő mértékben. A szivattyúház belső 432 fala, és a 455 rotor tolattyúbefogadó nyílásai a 446.1-446.3 zárótolattyúk elrendezésének megfelelően vannak kialakítva.

A 14. és 15. ábrán a találmány szerinti szivattyú olyan további változata látható, amelynél 546.1 és 546.2 zárótolattyúk homlokoldali 568.1, illetve 568.2 tömítőfelületein 570 tömitőlécek vannak elrendezve. Ezek az 570 tömítőlécek képezik a jelen esetben a tényleges tömítőegységet és enyhén konkáv hengeres 571 felülettel rendelkeznek, amely fecskefarokszerü 572 testen van kialakítva. Az 572 test az

546.1, illetve 546.2 zárótolattyú egy-egy hornyába illeszkedik. Az 572 testnek hengeres 573 tartóeleme és ehhez kapcsolódó, párhuzamos falú 574 összekötőrésze van.

Az ilyen 570 tömítőlécek általában elasztikus anyagból készülnek célszerűen, amely anyag tulajdonságai megegyeznek a korábbiakban részletezett tolattyúvezető elemekével, vagy ahhoz hasonlóak. Ezeknek az 570 tömítőléceknek az is a rendeltetésük, hogy a jó, sőt javított tömítés mellett az azonos rozsdamentes acélból készült alkatrészek egymáson történő közvetlen csúszását megakadályozza. Ennél figyelembe kell venni, hogy a zárótolattyúk csak billenőmozgásokat végeznek, azonban a billenőmozgásuk végén elfordulást is kell végezniük, így az 570 tömítőléceknek a támasztáshoz képest

-38kis, a rugalmasság által megengedett billenőmozgásokat is kell végezniük, amelyeket a megfelelően kialakított tömítőlécek és azok anyagai egyenlítenek ki.

A 16. és 17. ábrákon látható újabb kiviteli változatnál azt kívánjuk bemutatni, hogy szükség esetén a tömítő 676 felfekvés azáltal növelhető, ha 655 rotor nem pontosan hengeres alakzatú - mint a fentebb ismertetett példakénti kiviteli alakoknál -, hanem a tömítő 676 felfekvés körzetében nagyobb 677 tömítőfelülettel rendelkezik, amely egyébként a szivattyúház 32 falának megfelelő sugarú.

A 16. és 17. ábra szerinti kivitel abban is különbözik, hogy a 16. ábra szerinti kiviteli alaknál alkalmazott

50.1 és 50.2 tolattyúterek mindenféle beépített szerelvény nélkül vannak kialakítva, és a 46.1 és 46.2 zárótolattyúk például a 2.3. ábrán ismertetett módon a 70.1-70.4 tömitőfelületeken támaszkodnak. A 17. ábra szerinti kivitelnél viszont a tolattyúbefogadó 350.1 és 350.2 tolattyúterekben tolattyúvezető 370.1, illetve 370.2 elemek vannak elrendezve.

Ezekkel a kivitelekkel is sok más elrendezési változat kialakítható. Adott esetben kettőnél több zárótolattyút is alkalmazhatunk, és a tolattyúbefogadó tolattyútereket is kialakítjuk sokféle más módon, például mint a 13. ábra szerinti megoldásnál.

A 18. ábrán látható további kiviteli alaknak csupán a belső szivattyúházát szemléltettük a beépített szerkezeti egységekkel együtt. Ennél két teljesen egybevágó és az első példakénti kiviteli alakkal megegyező szivattyúegységet kö-39zös tengelyre szereltük, amelynél a szivattyúegységek között 710 összekötőgyűrű biztosítja a kapcsolatot. A 710 összekötőgyűrűben 711 és 712 vezetőhornyok vannak kialakítva, amelyek befogadják a 731.1 és 731.2 szivattyúházak 715, illetve 716 vállgyűrűjét. így tehát koaxiális elrendezésű a jobboldali 720.1 szivattyú és a baloldali 720.2 szivattyú.

A példaként! esetben a jobboldali 720.1 szivattyú által először sűrített folyadék 783.2 kiömlőnyíláson és a jobboldali excentrikus 740.1 vezetőtárcsában kialakított 785 átvezetőnyíláson keresztül közvetlenül a baloldali excentrikus 740.2 vezetőtárcsa átvezetőnyílásába, majd onnan a baloldali 720.2 szivattyú 783.1 beömlőnyílásába jut. A fentiekből következik, hogy a jobboldali 720.1 szivattyú kisnyomású szivattyúként, a baloldali 720.2 szivattyú pedig nagynyomású szivattyúként működhet. Ezzel az elrendezéssel a szivattyúegység szállítási magassága még kis méretek esetén is jelentősen növelhető, ugyanakkor igen kedvező beépítési lehetőséget nyújt ez a kiviteli változat.

Ha két vagy több szivattyút egymáshoz képest szögben eltolva rendezünk el és a közegáramokat összevezetjük, akkor egyrészt nagyobb szállítási magasságot, ingadozásmentes közegáramot, valamint nagyobb és nyugodtabb szállítási közegáramot érhetünk el.

A találmány szerinti elrendezés sokféle egyéb változata és továbbfejlesztése is lehetséges, például az alábbiakban ismertetett módon:

Folyadékszállító berendezés magában foglalhat:

• · · · ·· ···· ·· ·· • · · ·····

-40körkeresztmetszetű szivattyúteret, amely a két szembenfekvő oldalán beömlőnyílással és kiömlőnyílással van ellátva;

- a szivattyútérben elrendezett rotort, amely üreges testtel rendelkezik, és ez excentrikus de a szivattyútér tengelye körül elfordítható elrendezésű, továbbá a rotortest hosszirányú külső felülettel rendelkezik, asmely szivattyútér palástfelülete és a tömítő rotorfelülettel szomszédos válaszfallal tömítést képez;

- a válaszfal a rotortestet beömlési és kiömlési oldalakra osztja, ahol a beömlési oldal axiális belépőnyílással van ellátva az egyik oldalán, és ez a szivattyútér beömlőnyílásával közlekedik, továbbá radiális nyílása van, amely a szivattyútér belsejével közlekedik, a kiömlési oldal radiális nyílással van ellátva, amely a szivattyútér belsejével közlekedik, és a beömlőnyílással szembenfekvő végén axiális kiömlőnyílása van, amely a szivattyútér kiömlőnyílásával van kapcsolatban;

- a rotor mentén lényegében radiális tömítőszárnyak, illetve zárótolattyúk vannak elrendezve, ezeknek a belső vége a rotortest külső palástján tömítetten felfekszik, a külső végük viszont egy-egy tolattyúbefogadó térbe eltolhatóan nyúlik, amely tér a szivattyúfalban van kialakítva;

- tolattyúvezető egységei vannak, amelyek a megfelelő tolattyúval vannak összekapcsolva, és a rotor forgásakor a rotornak megfelelő excentrikus szinkronizált mozgást végeznek, aminek eredményeként a zárótolattyúk a rotor forgá-

-41sakor alternáló mozgást végeznek;

- a zárótolattyúk, a zárófal és a tömítőfelőletek egymással együttműködnek, ennek eredményeként a szivattyúzott közeg a beömlőnyílástól a rotortest beömlés felőli belsején, a szivattyútér térrészén, valamint a rotortest kiömlésoldali belsején keresztül jut a kiönylőnyílásba.

A találmány szerinti szivattyú alkalmazható feltőltő-, folyadékszállító és szivattyúberendezéshez, amely a következő egységekből áll:

- excentrikusán megvezetett zárótolattyúból;

- hengeres szivattyútérben kialakított körbemenő tömítőkörzetekből és a szívóoldal és a nyomóoldal közötti tömítést biztosító zárótolattyú-elrendezésből;

- legalább két elmozdítható zárótolattyúból;

- együttmozgó hozzávezető és elvezető elrendezésből, amely a szívóoldaltól az axiális hozzávezetést, valamint a nyomóoldalon az axiális elvezetést biztosítja;

- tolattyúnyílásokkal megszakított szivattyútérfalból ;

- egymással szöget bezáróan kialakított tolattyúnyílásokból, amelyek a zárótolattyúk számának megfelelően, és két-két zárótolattyú esetében egymással szemben elhelyezkedően vannak kialakítva,·

- a rotorhoz képest elfordíthatóan ágyazott zárótolattyúkból, amelyek külső végei a tolattyúterekbe nyúlnak;

- a zárótolattyúkból, amelyek a rotoron excentrikusán körbefutó és a lengéseket engedő tolattyútartó- és veze...J

-42tőegységekben vannak megvezetve.

A találmány szerinti szivattyú az ágyazó- és tömítőházban 28 beömlőtérrel, 23 hajtótengellyel és az 55 rotorral kétoldalt összekapcsolt megvezető 40.1 és 40.2 excentertárcsákkal van ellátva. Ezekben kialakított gyűrúhornyokban

45.1 és 45.2 tolattyúgyurük vannak ágyazva. Ezek tartják a

46.1 és 46.2 zárótolattyúkat, amelyek a felfekvő tömítőfelületeiken keresztül a tolattyúterekbe nyúlnak.

A találmány szerinti szivattyú a legkényesebb higiéniai követelményeknek is megfelel, ezért a lehető legszélesebb körben alkalmazható élelmiszerekhez, gyógyszerekhez és kozmetikumokhoz, sőt olyan érzékeny alkotórészeket magában foglaló folyóképes anyagok kíméletes szállítására is, mint például élelmiszerekhez, gyümölcsökhöz stb.

Claims (24)

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1 e m e z v e, hogy három zárótolaty

446.3) van, amelyek három tolattyú

450.3) helyezkednek el, továbbá, tömívezetőelemekkel van ellátva.

1. Szivattyú folyadékok vagy folyóképes anyagok adagolására vagy szállítására, excentrikusán megvezetett zárótolattyú-elrendezéssel, amelynél hengeres szivattyútérben kialakított körbemenő tömítőszakaszok, valamint a zárótolattyú-elrendezés biztosítja a szívóoldal és a nyomóoldal közötti tömítést, továbbá, amelynek legalább két, elmozdítható zárótolattyúja, valamint ezekkel együttfutó, a szívóoldaltól való axiális hozzávezetést és a nyomóoldalhoz való axiális elvezetést biztosító vezetőelrendezése van, azzal j ellemezve, hogy a szivattyútér (30) falát (32) a zárútolattyúkat (46.1, 46.2) befogadó tolattyúterek (50.1; 50.2) tolattyúnyílásai (33.1; 33.2) szakítják meg, amelyek egymáshoz képest szöget bezáróan vannak kialakítva, és amelyek a zárótolattyúk (46.1, 46.2) számától függően párosával egymással szemben vannak elrendezve, továbbá, a rotorhoz (55) képest elfordíthatóan ágyazott zárótolattyúk (46.1, 46.2) a külső végükkel egy-egy tolattyútérbe (50.1;

50.2) nyúlnak és a rotorral (55) együtt excentrikusán mozgathatóan vannak megvezetve a tolattyútartó és vezető egységekben .

2. Az 1. igénypont szerinti szivattyú, azzal j ellemezve, hogy hengeres belső tere van, amelyben közösen meghajtott excentrikus vezetőtárcsák forgathatóan vannak a két végén elrendezve, ezekben vezetőho·*·· ·· ···· ·· • · · ·· · · · • · · · ·

-44ronyként gyürűhornyok (44.1; 44.2) vannak kialakítva, amelyekben további vezetőelemként tolattyúgyúrük (45.1; 45.2) forgathatóan vannak ágyazva, ezek kifelé nyúló zárótolatytyúkkal (46.1; 46.2) vannak társítva, amelyek tömítetten tolattyúterekbe (50.1; 50.2) nyúlnak, továbbá a belső térben rotor (55) van elrendezve, amely a fő belső térként szereplő szivattyútér (30) központi szivattyútengelye (43) körül forgathatóan van elrendezve, de a szivattyútengelyhez (43) képest excentrikus kialakítású, továbbá, a rotor (55) tömítőszakasza (76) a szivattyútér (30) belső fala (32) mentén elmozdíthatóan van elrendezve, továbbá, a rotor (55) axiális és radiális beömlő- és kiömlőnyílásokkal van ellátva, ezek közegvezető csatornákkal vannak kapcsolatban, amelyeket pedig egymástól válaszfal (81) különít el.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti szivattyú, azzal j ellemezve, hogy a zárótolattyúk (46.1,

46.2) legalább a tolattyúnyílások (33.1; 33.2) bevezető szakaszán ívelt tömítő- és támasztófelületekkel, illetve hornyokban elfordítható vezetőelemekben vannak megvezetve.

4. A 3. igénypont szerinti szivattyú, azzal j ellemezve, hogy a szivattyútér (30) belső falának (32) a tolattyúterekbe (50.1; 50.2) való átmeneteknél ívelt tömítőfelületekkel (70.1-70.4) van ellátva, amelyeknél a tolattyúnyílás (33.1; 33.2) körzetében az ívek magassága nagyobb, mint a zárótolattyúk (46.1, 46.2) vastagsá-

-45ga (74) .

5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti szivatytyú, azzal j ellemezve, hogy a szivattyútér (30) belső fala a 70.1-70.4 tömítőfelületekkel együtt gumiból készült vagy gumival bevont bélésként van kialakítva.

6. A 3. igénypont szerinti szivattyú, azzal j ellemezve, hogy a tolattyúvezető elemek siklócsapágy anyagú hengeres egységekként vannak kialakítva, ezek átmérője nagyobb, mint a zárótolattyúk (46.1, 46.2) tolattyútérbe (50.1; 50.2) merülő végeiknek a benyúlási hossza, továbbá, a tolattyúelmozdulás felőli körzetben támasztó keresztösszeköttetéssel rendelkeznek, és adott esetben tehermentesítő csatornákkal vannak ellátva.

7. A 6. igénypont szerinti szivattyú, azzal j ellemezve, hogy a szivattyútér (30) belső fala (32), a rotor (55) és a zárótolattyúk (46.1, 46.2) korrózióálló acélból vagy más fémből vannak kialakítva, a tolattyúvezető anyagok pedig siklásjavító anyaggal ellátott műanyagból vannak kialakítva.

8. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti szivatytyú, azzal j ellemezve, hogy a tolattyúterek (50.1, 50.2) keresztmetszetben tekintve háromszög-alakúak, és a zárótolattyúk (46.1, 46.2) billenésszögének megfelelően • · · · vannak kialakítva (13. ábra).

9. Az 1-8 . vattyú, azzal jel tyúj a (446.1, 446.2, térben (450.1, 450.2,

igénypontok bármelyike szerinti szi

10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti szivattyú, azzal jellemezve, hogy a zárótolattyúk (46.1; 46.2) sík tárcsaként vannak kialakítva, amelyeknél a belső ívelt tömítő homlokfelületek (68,1; 68.2) a rotorként (56) szereplő hajtó- és vezetőtest vezetőfelületein (59.1,

59.2) azonos sugárral fekszenek föl.

11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti szivattyú, azzal j el 1 emezve, hogy a zárótolattyúk (546.1; 546.2) belső, a rotor (55) külső 59 falával együttműködő tömítőfelületében (568.1; 568.2) egy-egy tömítőléc (570) van elrendezve.

12. A 11. igénypont szerinti szivattyú, azzal jellemezve, hogy a zárótolattyúkban (546.1;

546.2) tömítőhorony van kialakítva, amelyekben a rotor (55) és a szivattyúzandó közeg anyagához igazodó műanyagból készült tömítőléc (570) van elrendezve.

-4Ί-

13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti szivattyú, azzal j ellemezve, hogy a rotor (55) és az excentrikus vezetést nyújtó excentertárcsák (40.1, 40.2) együttesen forgatható elrendezésűek, és a zárótolattyúk (46.1, 46.2) szivattyútengelyre (43) merőleges tömítőfelületei (51.1-51.4) az excentertárcsák (40.1, 40.2) befelé irányuló tömítőfelületei (52.2, 52.4) között eltolhatóan és tömi tve vannak megvezetve.

14. Az 1-13. igénypontok bármelyike szerinti szivattyú, azzal jellemezve, hogy a zárótolattyúk (46.1, 46.2) a mereven összekapcsolt tolattyúgyűrűikkel (45.1, 45.2) vagy osztógyűrűk (245.1, 245.2) révén forgathatóan vannak ágyazva, továbbá, a tolattyúgyűrűk (45.1, 45.2), illetve az osztógyűrűk (245.1, 245.2) gyűrűhornyokban (44.1, 44.2,- 244) elfordíthatóan vannak megvezetve, ezek a gyűrűhornyok (44.1, 44.2; 244) a hengeres szivattyútérhez (30) homlokoldalon elrendezett, a rotorral (55) excentrikusán körbeforgatható falrészeket képező, a tolattyútartó és vezető egységekhez tartozó excentertárcsaként (40.1, 40.2; 240,-

740.1, 740.2) vannak kialakítva.

15. Az 1-14. igénypontok bármelyike szerinti szivattyú, azzal jellemezve, hogy a zárótolattyúk (46.1, 46.2) a szivattyútengelyen (43) kívül merőlegesen elhelyezkedő tömítőfelületeken elrendezett tolattyúgyűrűkön (45.1, 45.2) vannak kialakítva vagy rögzítve.

16. Az 1-15. igénypontok bármelyike szerinti szi- vattyú, azzal jellemezve, hogy a rotor egyik oldalán két különböző méretű tolattyúgyűrű (145.1, 145.2) gyűrűhoronyban van elrendezve (9. ábra).

17. Az 1-16. igénypontok bármelyike szerinti szivattyú, azzal j ellemezve, hogy az osztógyűrűk (245.1-245.4) azonos belső és külső sugarúak, továbbá, a szöghosszuk úgy van méretezve, hogy az legalább a zárótolattyú lengésszögével van megrövidítve (10. ábra).

18. Az 1-17. igénypontok bármelyike szerinti szi- vattyú, azzal jellemezve, hogy az osztógyűrűk (245.1-245.4) a zárótolattyúkon (246.1, 246.2) kétoldalt vannak rögzítve, és a be-, illetve kiszerelő nyílásoknak megfelelően vannak kialakítva (10. ábra).

19. Az 1-18. igénypontok bármelyike szerinti szi- vattyú, azzal j ellemezve, hogy a zárótolattyúk (46.1, 46.2; 146.1, 146.2; 246.1, 246.2) a tolattyúgyűrűikkel (45.1, 45.2; 145.1, 145.2; 245.1, 245.2) egyetlen darabból, egybevágó vagy szimmetrikus elemekként vannak kialakítva .

20. Az 1-19. igénypontok bármelyike szerinti szi- vattyú, azzal j ellemezve, hogy az excentertárcsák (40.1, 40.2) a külső tömítőfelületeikkel (52.1, 52.3) 0gyurűkön (93.1, 93.2) tömítetten fekszenek föl, amelyek a szivattyúház mellső falaiban vannak elrendezve.

21. Az 1-20. igénypontok bármelyike szerinti szivattyú, azzal jellemezve, hogy a rotor (55) beömlőcsatornája (80.1) és kiömlőcsatornája (80.2) különböző irányú beömlőnyílással (83.1), illetve kiömlőnyílással (83.2) rendelkeznek, továbbá, a rotor (55) külső palástja felé nyitott beömlőnyílással (84.1) és kiömlőnyílással (84.2) van ellátva, amelyek a szivattyútérrel (30) vannak kapcsolatban.

22. Az 1. igénypont szerinti szivattyú, azzal jellemezve, hogy a szivattyútér (30) belső falának (32) körzetében körbemenő tömítőfelülete (677) a rotor (655) külső geometriai kialakításától annyiban tér el, hogy az a fal (32) sugarával megegyező sugárral van kialakítva (16. és 17. ábra).

23. Az 1-22. igénypontok bármelyike szerinti szivattyú, azzal jellemezve, hogy két szivattyúegység közös tengelyen úgy van elrendezve, hogy az egyik szivattyú (720.1) beömlése a kisnyomású részt, a másik szivattyú (720.2) pedig a nagynyomású részt foglalja magában, a közegvezető csatornák pedig a szivattyú (720.1, 720.2) rotorjaiban egymásba átmenőén vannak kialakítva (18. ábra).

• 9

24. Az 1-23. igénypontok bármelyike szerinti szivattyú, azzal jellemezve, hogy a hajtótengelye (23) a szállítóközeg számára kialakított beömlőtéren (28) van átvezetve, továbbá, a közegbevezetés gyűrű alakban, vagy oldalsó beömlőcsonkon (27) keresztül történhet, a kiömlőtér (29) viszont a szivattyú (20) hajtótengelye (23) alatt van elrendezve (1. ábra).