HUT65602A - Apparatus for using hayardous waste to form non-hazardous aggregate - Google Patents

Description

A találmány tárgya hulladékégető berendezés veszélyes hulladékok veszélytelen, nem maró termékké alakítására, amely tüzelőberendezéssel ellátott forgó égetőkemencét tartalmaz, amely égetőkemencéhez vegyes szilárd hulladék adagoló berendezés tartozik.

Számos ipari eljárásban keletkezik olyan hulladék, amelyet nem lehet vagy nem szabad kezelés vagy lezárás nélkül tárolni. Az ilyen anyagoknak környezettől elszigetelten történő tárolására irányuló jelentős erőfeszítések nem hoztak megfelelő eredményt, mert a konténerek gyártási hibája vagy sérülése a veszélyes anyagok kiömlését vagy kiszivárgását teszi lehetővé. Veszélyes anyagok elvermelése azt eredményezheti, hogy az anyag a talajrétegben nem marad a betemetés helyén kiképzett veremben, hanem földalatti vízrétegbe, kútba, forrásba szivárog be.

Ez a műszaki problémán túlmenően felveti a felelősség kérdését is, amely hosszú évekkel a veszélyes anyag keletkezése és deponálása után vetődhet fel. Ez a felelősség felmerülhet engedéllyel történt tárolás esetében és akkor is, ha nem történt gondatlanság, csak nem sikerült meggátolni a tárolt veszélyes anyag kiszivárgását.

Ezek az okok indították a szakembereket arra, hogy eljárásokat dolgozzanak ki a veszélyes anyagok veszélyességének megszüntetésére, az anyagok átalakítására olyan anyaggá, termékké, amely kereskedelmi forgalomba hozható, bárki számára hozzáférhetővé tehető.

Egy ilyen eljárás a veszélyes anyagok oxidálása oxidáló atmoszférában történő hevítés útján. Különböző, erre többékevésbbé alkalmas hevítőberendezések ismertek. Ezek egyike az ellenáramú forgó égetőkemence, amelyben kiégetik a veszélyes anyag gyúlékony összetevőit és így az kereskedelmi forgalomba hozható ill. újra hasznosítható.

Az ilyen eljárások eredményeként keletkezett anyagok felhasználására történt erőfeszítések részben voltak eredményesek. Az anyagok egy része felelt meg a hulladékok tárolási feltételeire vonatkozó EPA előírásoknak. Az alkalmazott eljárásoknak jelentős hiányosságai vannak. A legjelentősebb hiányosság, hogy a forgó égetőkemencében nem csak félgyártmánnyá formálható, éghetetlen anyagok keletkeznek, hanem olyanok is, amelyeket továbbra is veszélyes hulladékként kell kezelni. Ez azt jelenti, hogy - bár a maradék veszélyes anyag tömege jelentősen kisebb, mint az anyag feldolgozatlan állapotában, megmarad a veszélyes anyag elhelyezésével kapcsolatos műszaki probléma. Ráadásul a leginkább alkalmazott eljárásokban jelentős mennyiségű maró folyadék, vizes oldat keletkezik, amelynek tárolása még körülményesebb, mint a szilárd anyagoké.

Célunk a találmánnyal az ismert megoldások fentemlített hiányosságainak kiküszöbölése olyan hulladékégető berendezés kialakításával, amellyel lehetővé válik a veszélyes anyagok egészének újra hasznosítható, veszélytelen, nem maró termékké alakítása. További célunk a találmánnyal a feldolgozási folyamat gazdaságosságának, üzembiztosságának növelése, kezelési érzékenységének csökkentése.

A feladat találmány szerinti megoldásában vízzel hűtött fém falú oxidáló eszköz van az égetőkemence bemeneti részéhez csatlakoztatva, továbbá nagyméretű és apró hulladékrészeket különválasztó, a nagyméretű hulladékokat az égetőkemencébe, az apró hulladékrészeket az oxidáló eszközbe továbbító hulladékosztályozó egysége van, az oxidáló eszköz oxidáló tüzelőberendezéssel van ellátva, amely oxidáló eszközre továbbá salak-utókezelő van csatlakoztatva, amelynek kimenetére salakhűtő és továbbító egységek csatlakoznak.

Előnyösen a hulladékégető berendezés első és második oxidáló kamrából álló oxidáló eszköze kettő vagy több kazánnal rendelkezik, amelyek a forgó égetőkemence első részével kapcsolatban vannak,

Célszerűen az oxidáló eszköz első tagja oxidáló kamra, amely bemenetével van az égetőkemencére csatlakoztatva.

A berendezés második oxidáló kamrája előnyösen az első oxidáló kamrával sorba van kapcsolva.

A salak-utókezelő célszerűen az oxidáló eszköz első oxidáló kamrájára van csatlakoztatva.

A salak-utókezelő célszerűen olvadékot az oxidáló eszközből eltávolító eszközzel van felszerelve.

A salak-utókezelő előnyösen tüzelőberendezéssel van ellátva .

Előnyösen az oxidáló eszköznek a második oxidáló kamrával sorba kapcsolt harmadik oxidáló kamrája van.

Célszerűen a második oxidáló kamra járata felső csatornán át van a harmadik oxidáló kamra járatával összekötve.

A felső csatornának előnyösen vízzel hűtött fém fala van.

Célszerűen az oxidáló eszköz második és harmadik oxidáló kamrája egy-egy függőleges henger alakú kazán.

A berendezésnek továbbá előnyösen a hulladék éghetetlen apró részeit és az égetőkemence elsődleges égéstermékét az oxidáló eszközbe továbbító eszköze van, továbbá a hulladék éghetetlen apró részeit és az égetőkemence elsődleges égéstermékét a második oxidáló kamrába továbbító eszköze van.

Előnyösen a berendezésnek olvadékot az első oxidáló kamrából eltávolító eszköze van.

Célszerűen az égetőkemence kimeneti végéhez klinkerleválasztó osztályozó egység van csatlakoztatva.

A berendezés oxidáló eszköze előnyösen égéstermék-hűtőegységen valamint szilárd részecske leválasztón át elszívó berendezés körébe van csatlakoztatva.

Előnyösen a hulladék éghetetlen apró részeit és a gáznemű égéstermékeket az égetőkemencéből és az oxidáló eszközből eltávolító eszköz ezekben az egységekben a környezeti nyomásnál kisebb nyomást biztosító elszívó berendezéssel van megvalósítva.

Előnyösen a nagyméretű és apró hulladékokat különválasztó hulladékosztályozó egység részét képezi az égetőkemence is.

Az oxidáló eszköz függőleges falainak nagyobb része célszerűen lényegében függőleges hűtőcsövekből van összeállítva.

Előnyösen legalább egy oxidáló kamra falai négyszög keresztmetszetű hűtőcsövekkel vannak kialakítva.

Az oxidáló eszköz célszerűen hőfokszabályozó eszközzel van ellátva, előnyösen a hűtött fal hőmérsékletszabályozására alkalmas hőfokszabályozó eszköze van.

A találmány szerinti megoldás előnye az ismertekkel szemben, hogy lehetővé teszi a veszélyes hulladéktömeg egészének veszélytelen, nem maró anyaggá alakítását. További előny, hogy felhasználja a feldolgozás alatt álló hulladék víztartalmát és illő anyag tartalmát a berendezés hűtésére ill. fűtésére, így a feldolgozás gazdaságossága jobb, mint az ismerteké. További előny, hogy a berendezés üzembiztos, a feldolgozás minősége nem kényes a kezelési hibákra.

Az alábbiakban kiviteli példára vonatkozó rajz alapján részletesen ismertetjük a találmány lényegét. A rajzon az

1. ábra hulladékégető berendezés sematikus rajza, a

2. ábra az 1. ábra szerinti berendezés részlete, perspektivikus metszeti ábrázolásban, a

3. ábra vízhűtésű kazánfal részlete keresztmetszetben, a

4. ábra vízhűtésű kazánfal másik kiviteli alakjának részlete keresztmetszetben, az

5. ábra gyüjtőtartály metszeti rajza, a

6. ábra az 1. ábra szerinti berendezés sematikus felülnézete, a

7. ábra salakeltávolító eszköz hosszmetszete.

A találmány szerinti hulladékégető berendezés tömbvázlata az 1. ábrán van feltüntetve. A berendezés veszélyes hulladékok veszélytelen és nem maró, újra felhasználható anyaggá alakítására szolgál. A berendezés ismert része egy forgó 10 égetőkemence, amelynek bemeneti első 12 része, ezt követő égető 16 része és kimeneti 14 része van. Ezek a funkcionális részek egymástól nincsenek határozottan elválasztva, részben átfedhetik egymást, ill. határaik az égetési folyamattól függően változnak. Bizonyos égési folyamatok már az első 12 részben lezajlanak, más égési folyamatok belenyúlnak a kimé neti 14 részbe is. Az égési folyamatok zöme az égető 16 részben zajlik le.

Az 1. ábrán feltüntetett 10 égetőkemence egy szabványos, ellenáramú forgó égetőkemence,amelyet hagyományosan mésznek mészkőből vagy osztrigahéjból történő előállítására alkalmaznak. Az égetőkemence forgó dobjának fémköpenye van, amely tűzálló téglabéléssel van ellátva. A tűzálló téglabélés anyaga a kemence belső hőmérsékletének és a feldolgozandó anyagnak megfelelően van megválasztva. A találmány szerinti célra kialakított égetőkemence 870°C-1260°C hőmérséklettartományra van méretezve, tűzálló téglái 70% alumíniumot tartalmaznak, a National Refrectory Company of Oakland, California cégnél szerzett tapasztalatok szerint megfelelő élettartamú. A forgó dob alátámasztása és hajtása ismert módon van megoldva. Forgási sebessége 1-75 f/óra.

A szilárd halmazállapotú hulladék a 10 égetőkemence első 12 részénél kerül a kemencébe. A kemence forgása közben a hulladék anyagának 50 mikronnál nagyobb részecskéi a kimeneti 14 rész irányában átvándorolnak az égető 16 részen. Az ennél kisebb anyagrészecskéket a nagobb részecskék haladási irányával szemben áramló (ellenáramú) gáz magával ragadja.

A 10 égetőkemence kimenetén 18 hűtőkamrák vannak elrendezve. A 10 égetőkemencén átjutott darabos szilárd anyag az égetőkemence kimenetéből 20 csúszdára jut, és a csúszdán át a 18 hűtőkamrákba. A 10 égetőkemencéhez továbbá 22 üzemanyag-tartály és 24 légtartály tartozik, amelyek a 10 égetőkemence tüzelőberendezését táplálják. Az alkalmazható tüze8 loanyag éghető folyadék, vagy gáz, beleértve a megsemmisítendő gyúlékony anyagokat is. Az égés és a hőmérséklet szabályozása oxigén vagy víz adagolásával, vagy a kettő kombinációjával történhet. A levegő-tüzelőanyag keveréket a 10 égetőkemence kimeneti 14 részénél juttatjuk az égetőkemencébe, az égésgázok az égetőkemence első 12 részének irányában haladnak. Mint azt már említettük, az 50 mikronnál kisebb részecskéket a gázáram magával ragadja és kiviszi az égetőkemencéből .

A találmány szerinti hulladékégető berendezésben az égetőkemence bemeneti 12 részéhez vízzel hűtött fém falú oxidáló eszköz van csatlakoztatva. Az oxidáló eszköz első oxidáló 26 kamrája bemenetével kapcsolódik a forgó 10 égetőkemence első 12 részéhez. Az égetőkemencéből a 26 kamra járatába jutnak a feldolgozás alatt álló hulladékból kiűzött illó anyagok, a gáznemű égéstermékek és hulladékból a gázáramba került apró anyagrészecskék. A hulladék 28 hulladékforrásból kerül a 10 égetőkemence első 12 részébe, ahol az ellenirányú gázáram a hulladék apró részeit és a gáznemű égéstermékeket az égetőkemencéből (és az oxidáló eszközből) eltávolító eszközként működik, szétválasztva az apró szilárd részecskéket a nagyobbaktól. A következőkben az 50 mikronnál nagyobb részecskéket nagyobb részecskéknek, az ennél kisebb részecskéket apró részecskéknek nevezzük. A hulladék nagyság szerinti szétválasztásának egyrészt az a célja, hogy az oxidáló eszközbe olyan részecskéket juttassunk, amelyek hatékonyan oxidálhatok vagy megolvaszthatok, másrészt az, hogy a nagyobb * ί<<· «· ** ·· ·'· · · * • · · * · · • · ·»

- 9 részecskéket ill. darabokat az égetőkemencén történő áthaladásuk során apróbbá tegyük, felbontsuk éghetetlen anyagra és illó anyagokra ill. égéstermékekre. A 28 hulladékforrástól osztályozó 30 szállítópálya szállítja a hulladékot a 10 égetőkemence első 12 részébe. A szilárd részecskék nagyság szerinti szétosztályozása történhet az égetőkemencébe való beadagolás előtt is, ezesetben az apró részecskék közvetlenül az oxidáló eszközbe táplálhatok be.

A 10 égetőkemence tüzelőberendezése szolgáltatja a hőt, amellyel a szilárd alkotókat zsugorítjuk, kiégetjük, klinkerré alakítjuk, az illékony anyagokat kiűzzük belőlük. A nagyméretű, szilárd hulladékból ilymódon főként primér szárazanyagot, illó gázokat és gáznemű égéstermékeket képezünk, minimális klinkertartalommal. A 10 égetőkemence forgása során a szilárd anyagrészek végighaladnak a kemencén és annak kimeneti 14 részéből 18 hűtőkamrákon át jutnak a 20 csúszdára. A 20 csúszdáról ezek az anyagok darabos 34 osztályozóba jutnak, amely 34 osztályozó például egy hagyományos, mechanikus eszköz, amely alkalmas a nagyobb és kisebb szilárd darabok szétosztályozására. A 10 mm-nél nagyobb méretű darab vagy klinker, vagy ócskavas, a 10 mm-nél kisebb darabokat nevezzük primér szárazanyagnak. A künkért és az ócskavasat mágneses szeparátorral választjuk szét. A primér szárazanyagot is átvezetjük mágneses szeparátoron, a vastartalmú anyagokat konténerben gyűjtjük és ócskavasként értékesítjük.

Az oxidáló eszköz tüzelőberendezése szolgáltatja a hőt, amellyel az apró szilárd részecskéket, az illó anyagokat és az égetőkemencéből származó, gáznemű égéstermékeket éghetetlen apró részecskékké, olvadt salakká és hulladékgázzá alakítjuk. Az oxidáló eszköz tüzelőberendezéséhez oxidáló 36 fűtőanyag-forrás és 38 oxigénforrás tartozik, amelyek célszerűen tartályok. A 10 égetőkemencéből az első oxidáló 26 kamra fogadja az éghető vagy éghetetlen apró szilárd részecskéket, az égéstermékeket, fogad továbbá folyékony vagy gáznemű fűtőanyagot a 36 fűtőanyag-forrásból és oxigént a 38 oxigénforrásból. A példa szerinti kialakításban az első oxidáló 26 kamra a 980-1650°C hőfoktartományban dolgozik, az első oxidáló 26 kamra oxidáló terében az éghető anyagok gázzá és éghetetlen apró anyagrészecskékké alakulnak. A nem éghető anyagtól függ az, hogy megolvad-e a 26 kamrában vagy szilárd állapotban marad.

Amint az a 2. ábrából kitűnik, az első oxidáló 26 kamra alján folyékony 40 salakként gyűlik össze a szilárd részecskék olvadéka. A kamra égői - amennyiben ilyenek vannak - a 26 kamra belseje felé irányulnak és a kamra különböző helyeinek hevítésére szolgálnak. A 2. ábrán feltüntetett 26 kamrába irányulóan üzemanyag-oxigén keverék 32,33 befúvócsövek vannak ábrázolva. A 20 millió BTU/óra kapacitású 33 befúvócső 54 csatorna szájánál az olvadt 40 salak felületére irányúi olyan szögben, hogy a salak csatornán a második oxidáló 56 kamrából az első oxidáló 26 kamrába történő átáramlását segítse. Ehhez hasonlóan üzemanyag-oxigén 41,43 befúvócső • ·<·

- 11 van elrendezve az 54 csatornában is, amelyek ugyancsak segítik egy kissé az olvadt 40 salaknak a második oxidáló 56 kamrából az első 26 kamrába áramlását. A 90 millió BTU/óra kapacitású 32 befúvócső az első oxidáló 26 kamra középső része felé van irányítva.

A 2. ábrából kitűnik az is, hogy a fém falú kazánként kialakított első oxidáló 26 kamra fala vízzel van hűtve. A 26 kamra 50 falai négyszög keresztmetszetű, függőleges 46 hűtőcsövekből vannak összeállítva, a 3. ábrán feltüntetett módon egymással összehegesztetten. A 46 hűtőcsövek a példában 10x20 cm. szelvényű, 13 mm. falvastagságú, A500B minőségű acél csövek. A hűtőcsövekből hegesztéssel összeállított 50 fal elkészítésének technológiája ismert, nem szükséges részletesebb leírás ahhoz, hogy szakember megvalósíthassa.

A 26 kamra 46 hűtőcsöve egy a rajzon nem ábrázolt hűtőrendszer része. A hűtőfolyadék hagyományos gyűjtőrendszeren át a 46 hűtőcsövek alsó végén lép be, és fölfelé folyik a hűtőcsövekben. A hűtőfolyadék a hőmérsékletétől és átfolyó mennyiségétől függően hűti a 26 kamra 50 falát, a fal hőmérséklete befolyásolja az oxidációt és ez a jelenség bizonyos korlátok között felhasználható az oxidálási folyamat szabályozására. Túl alacsony falhőmérséklet növeli az üzemanyagfogyasztást és csökkenti az oxidálás hatékonyságát, ráadásul bizonyos körülmények között anyag rakódhat le a falak belső felületén, ami a fal anyagának korróziójához vezethet. Ezzel szemben, ha a kamra falának hőmérséklete túl magas, a fém falak oxidálódhatnak, ami csökkenti a falvastagságot ennek ,ϊ ♦♦·<<«·:.·· ;··♦ • * * ·♦· «·· • · · · · · «·· « » ·» ···

- 12 összes hátrányos következményeivel együtt. A túl magas hőmérséklet továbbá a fal anyagának szilárdsági tulajdonságait befolyásoló hőkezelésként is hat. Ha a hűtőközeg víz, ennek hőmérsékletét célszerű 38°C és 120°C között trartani.

Előnyösen a hűtőfolyadék a 26 kamra falának belső felületi hőmérsékletét 300°C alatt, célszerűen 150°C körüli hőmérsékleten tartja. A fal ilyen alacsony hőmérséklete meglepő módon még nem befolyásolja hátrányosan az oxidálás hatékonyságát.

Az első oxidáló 26 kamra fenékrésze ellátható hőszigetelő téglából készített 53 béléssel a 40 salak hőátadásából származó hőveszteség csökkentése érdekében. Egy másik kialakításban a salakot hagyjuk a sarkokban és a fenékrészen megszilárdulni és a salak megszilárdult rétege alkotja a hőszigetelő 53 bélést. A 2. ábra szerinti kialakításban a forró gázok 90 ° —ot fordúlnak az első oxidáló 26 kamrát a második oxidáló 56 kamrával összekötő 54 csatorna felé. A második oxidáló 56 kamra felépítése sok tekintetben hasonló az első 26 kamráéhoz, a második 56 kamra azonban nem szögletes belső 52 térrel, hanem hengeres belső 58 térrel van kialakítva.

Az első oxidáló 26 kamrából a forró gázok és apró részecskék az 54 csatornán át jutnak át a második oxidáló 56 kamrába. Az 54 csatorna és a második oxidáló 56 kamra hasonlóan az első oxidáló 26 kamrához vízhűtésű, fém falú kazánként van megvalósítva.

A második oxidáló 56 kamra fenékrésze az első oxidáló 26 kamrához hasonlóan lehet hőszigetelve, tehát a hőszigetelő

V ·4·· ···· »· * ♦ · * • 4 · ··· ··« • » * « · « ··· · · ·· ···

- 13 53 bélés hőálló téglából vagy megszilárdult salakból van kialakítva. Éppígy a második oxidáló 56 kamra folyadékhűtésű fala is az elsőhöz hasonló szerkezetű. A második oxidáló 56 kamra a felső 72 csatorna hűtésére használt és ott előmelegített hűtővizet kapja a 46 hűtőcsöveiben fölfelé áramoltatva. A 46 hűtőcsövekben áramló hűtőfolyadék 175°C és 320°C közötti tartományban tartja a második oxidáló 56 kamra belső 58 terét határoló falfelület hőmérsékletét. Az ennél a tartománynál magasabb vagy alacsonyabb falhőmérséklet az első oxidáló 26 kamrával kapcsolatban ismertetettekhez hasonló hátrányokká1 jár.

A példa szerinti oxidáló eszközben nem megy végbe az oxidálás teljes folyamata az első oxidáló 26 kamrában. Az oxidácó egy jelentős része a második oxidáló 56 kamrában zajlik. Az 1. ábra szerinti berendezésben tehát az első oxidáló 26 kamra belső 52 teréből az 54 csatornán át nem éghető apró részecskék jutnak a második oxidáló 56 kamra belső 58 terébe. Előnyösen az 54 csatorna négyszögletes keresztmetszetű, vízzel hűtött felső fallal és hőszigetelő béléssel ellátott vagy megszilárdult salakkal bélelt alsó fallal. A fölső falak azzal a vízzel van hűtve, amely előzőleg az első oxidáló 26 kamrát hűtötte. Az 54 csatorna hűtött falainak hőmérséklete előnyösen 175°C-320°C tartományban van tartva hasonló megfontolásból, mint amit a 26 kamrával kapcsolatban már ismertettünk.

Egy előnyös kialakításban a második oxidáló 56 kamrába folyadékot vezetünk be annak folyadékbevezető 60 csövén át.

•*·ϋ ···· ·· ···· • · · · • · ··* ·· • · β · · ♦ · ·« ···

Az itt bevezetett folyadék forrása az az ülepítő, amely az egész berendezést körülveszi (nincs ábrázolva). A második oxidáló 56 kamrába bármely szennyezett folyadék bevezethető, legyen az folyékony üzemanyag, esővíz, szennyvíz, amely az ülepítőben összegyűlt. A berendezésnek tehát van eszköze a berendezés környezetében keletkező szennyezett folyadékok belső feldolgozására. Szakember, akinek e találmány a szakterületét érinti, további részletezés nélkül is képes megfelelő csatornahálózatot és gyűjtő ülepítőt tervezni és megvalósítani .

A találmány szerint a berendezés el van látva az éghetetlen apró részecskéket és a gázalakú égéstermékeket hűtő eszközzel. Erre a célra szolgál az oxidáló eszköz harmadik oxidáló 62 kamrája. Ez is egy vízzel hűtött kazán, a kamra hűtött falainak kialakítására példát a 4. ábrán mutatunk be, ahol 46' hűtőcsövek között távtartó 48 falszakaszok vannak. A példában a hűtőcsövek külső átmérője mintegy 76 mm, falvastagsága 8 mm.

A harmadik oxidáló 62 kamra 64 vízfúvókával van ellátva, amely tiszta vizet porlaszt levegővel, a hangsebességnél nagyobb sebességgel a kamrába. Az alkalmazott fúvóka Sonic (New Jersey) gyártmányú, SC CNR-03-F-02 típusjelű fúvóka. A 64 vízfúvóka 66 vízforrással áll kapcsolatban, amely szenynyezésmentes vizet szolgáltat. A befúvott víz mintegy 177°205°-ra hűti le a gáznemű égéstermékeket és az éghetetlen részecskéket, amely hőmérsékleten a gások és a szilárd részecskék hagyományos eszközökkel különválaszthatóvá válnak.

Lehetséges olyan kialakítás is, amelyben a víz beporlasztása nem a harmadik oxidáló 62 kamrában, hanem egy ezt követő negyedik oxidáló 65 kamrában történik. Ez utóbbi kialakításban a harmadik oxidáló 62 kamrába érkező anyag mintegy 870°-os, a 62 kamrát elhagyó anyag mintegy 760°C hőfokú. Ez esetben a negyedik oxidáló 65 kamra 70 szórófejének környezetében és a kamrát követő 74 szűrőkben a hőmérséklet mintegy 205°C vagy kevesebb.

A találmány szerint a berendezésnek a hulladék éghetetlen, apró részeit és a gáznemű égéstermékeket az égetőkemencéből az oxidáló eszközön át eltávolító eszköze van. A példánkban ez az eszköz magában foglalja a második oxidáló 56 kamrát a harmadik oxidáló 62 kamrával összekötő felső 72 csatornát·. Egy előnyös kialakításban a második és harmadik oxidéló kamrák álló, hengeres kazánok, amelyeket egymással U-alakú felső 72 csatorna köt össze. Ebben a konfigurációban a gáz és szilárd részecskék mozgása egybe esik a fúvóka irányával és így nagyon hatásos hűtés alakul ki viszonylag kis anyagkicsapódás mellett. A 72 csatorna kialakítása hasonló, mint a harmadik oxidáló 62 kamráé, azaz vízzel hűtött fém fala van, amely a 4. ábrán bemutatott felépítésű. A felső 72 csatorna az első oxidáló 26 kamrán és az 54 csatorna hűtőrendszerén áthaladt, előfűtött vízzel van táplálva.

A berendezés működésmódjából következik, hogy a harmadik oxidáló 62 kamrát nem szükséges hűteni. A berendezés nem szükségszerűen, de előnyösen kiegészíthető a negyedik oxidáló 65 kamrával. Ennek az az előnye, hogy az anyag hosszabb időt tölt az oxidáló eszközben, így még tökéletesebb a veszélyes anyagok lebomlása. A harmadik és negyedik oxidáló 62,65 kamra alsó 73 csatornán át van egymással összekötve.

A berendezés előnyösen el van látva a szilárd részecskéket az oxidáló kamrák aljáról eltávolító eszközzel. Amint azt az 1. ábrán sematikusan jelöltük, a berendezés 75 konvejorral rendelkezik, amely eltávolítja a 62 és 65 kamrák, valamint az ezeket összekötő 75 csatorna alján leülepedő szilárd anyagokat és azokat 84 gyűjtőtartályba viszi, ahonnan a második oxidáló 56 kamrába kerül betáplálásra.

Mint az az 1. ábrán vázlatosan fel van tüntetve, a negyedik oxidáló 65 kamrára 67 maratószer-forrás is rá van csatlakoztatva. A maratószer adagolásának célja a hulladékgáz savtartalmának közömbösítése. A maratószer, pl mészhidrát beinjektálható folyadék vagy száraz halmazállapotban 71 szórófejen át, amely pH értéktől függően van vezérelve. Maratószer adagolható a harmadik oxidáló 62 kamrába is.

A berendezés különböző egységei kapcsolatának megtervezésénél nagy figyelmet kell fordítani a magas hőmérséklet mellett az oxidáló 26,56 kamrákban és az 54,72 csatornákban fellépő nagy hőfokkülönbségek miatti térfogatváltozásoknak és hőtágulásnak, amelyek gondot okozhatnak különösen az említett egységek illesztéseinél. A követelmények különösen a magas hőmérsékletű egységeknél magasak, ahol inkább fennáll a gázkiszivárgás veszélye, mint az alacsonyabb hőmérsékletű egységeknél.

Mint később még ismertetjük, az egységek járataiban az atmoszférikus nyomásnál kisebb nyomás uralkodik. Ez nagyon kedvező a gázok elszivárgásának megakadályozása szempontjából, kisebbek a tömítettséggel szemben támasztott követelmények. A tömítettségnek ilyen feltételek mellett inkább azt kell megakadályoznia, hogy a beszivárgás befolyásolja a berendezés működését.

A találmány szerinti berendezés célszerűen el van látva a hulladék gázokat és az éghetetlen szilárd részecskéket szeparáló eszközzel, amely az 1. ábra szerinti példában három 74 szűrőből áll, amelyek két, egymással párhuzamosan kapcsolt elszívó 76 berendezés szívócsatornájába vannak iktatva. A gáz és a szilárd részecskék 175°C-205°C közötti hőmérsékleten jutnak a 74 szűrőkre. Ilyen hőmérsékleten már használhatók hagyományos teflon porzsákos szűrőeszközök. Szeparálás után a gázok 78 gázelemzőn haladnak át, amely kiértékeli a gázok összetételét és hőmérsékletét. A gázok ezután 80 kéményen át a szabadba távoznak a berendezésből. Az elszívó 76 berendezések huzatot létesítenek a berendezés teljes belső csatornarendszerében, amely a forgó égetőkemencéből kihúzza az illó anyagok gázait és az égéstermékeket. Az égetőkemence égéstermékei, az oxidáló kamrákban keletkező égéstermékek és minden más gáz is az ekszívó 76 berendezésen megy át, így a teljes berendezés-belső a környezeti nyomásnál kisebb nyomás alatt áll. A 74 szűrők által leválasztott és összegyűjtött apró részecskéket 86 porszivattyú szállítja 75 vezetéken át a 84 gyüjtőtartályba. Ehhez hasonlóan a pri mér szárazanyagot 86 porszivattyú 85 vezetéken át szállítja a 84 gyűjtőtartályba, amely az 5. ábrán van ábrázolva.

A találmány szerint a berendezésnek a primér szárazanyagot és a szilárd apró , éghetetlen részecskéket a berendezésbe megolvasztás céljából visszajuttató eszköze van. Mint az az l.,2. és 6. ábrákon ábrrázolva van, az éghetetlen részecskék az oxidáló eszközbe jutnak vissza, a példa szerint a második oxidáló 56 kamrába. Az 5. ábrán feltüntetett 84 gyűjtőtartályba annak 88 töltőcsövén át jutnak be a szilárd részecskék a 75 és 85 vezetékekből. A 84 gyüjtőtartály 89 szellőzőcsöve szűrővel van ellátva.

A 84 gyüjtőtartály első 92 szintérzékelője a részecskék kívánt maximum szintje magasságában van elrendezve. A 84 gyüjtőtartály második 94 szintérzékelője a gyüjtőtartályban lévő anyag tényleges szintjét érzékeli. A 92,94 szintérzékelői 96 szabályozószevvel vannak összekapcsolva, amely a gyüjtőtartály alján elrendezett 98 szelep szelepmzgató 100 szervét vezérli. A berendezés működése során a 88 töltőcsövön át beömlő, a gyüjtőtartályban gyűjtött anyag szintje növekedve eléri a 92 szintérzékelő magasságát, ekkor a 92 szintérzékelő jelével vezérelve a 96 szabályozószerv és a szelepmozgató 100 szerv kinyitja a 98 szelepet, amelyen át az anyag 103, 105 csővezetékekre ágazó 102 csővezetéken át a második oxidáló 56 kamrába jut, mint az a 2. és 6. ábrákon követhető. Amikor az anyag szintje a 84 gyüjtőtartályban a második 94 szintérzékelő magasságába csökken, a 96 szabályozószerv és a szelepmozgató 100 szerv lezárják a 98 szelepet, megszakítva a 102 csővezetékben az anyagáramlást. A példában a 103 és 105 csővezetékek a második oxidáló 56 kamrába juttatják az anyagot, de ugyanígy visszajuttathatók a szilárd részecskékaz első oxidáló 26 kamrába, vagy mindkettőbe is. A második oxidáló 56 kamrába torkolló 103 csővezeték a 2. ábrán is fel van tüntetve. A 103,105 csővezetéken át az 56 kamrába vezetett szilárd részecskék lehullanak az 56 kamra aljára és ott 104 halmot képeznek.A második oxidáló 56 kamrán átáramló gáz hője megolvasztja a 104 halom felső rétegében azokat az anyagokat, amelyek olvadáspontja alacsonyabb a gáz hőmérsékleténél. A megolvadt anyag magával sodorja a meg nem olvadt részecskéket is a 26,56 kamrák és az 54 csatorna alján összegyűlt, olvadt 40 salakba. Az olvadt 40 salak eltávolítható az oxidáló kamrákból. Célszerűen az olvadt salakot 108 salak-utókezelőbe ürítjük. A 7. ábrán vázolt 108 salak-utókezelő lényegében négyszög keresztmetszetű edény, amelyet 110 nyílás köt össze az első oxidáló 26 kamra fenékrészével. Az olvadt 40 salak ezen át folyik be a 108 salakutókezelőbe, ahol 112 égő lángjának körébe kerül. A 112 égő lángjának elég energiája van ahhoz, hogy az olvadékban turbulenciát hozzon létre, ami segíti az anyag üvegessé válását. A 112 égő irányítottsága - hasonlóan a 32,33,41,és 43 befúvócsövek irányítottságához - olyan, hogy egy kissé visszatartani igyekszik az olvadékot a kimenő 124 kaputól, meghosszabbítva ilymódon az anyag áthaladási idejét. Előnyösen a 108 salak-utókezelő kimenő 124 kapujánál további 114 égő van elrendezve, amellyel tovább szabályozható a kiömlő t

- 20 olvadék hőmérséklete. A 108 salak-utókezelő belső üzemi paraméterei 126 pirométer segítségével ellenőrizhetők. A 108 salak-utókezelőnek vízzel hűtött fém falai vannak és az olvadt salakkal érintkező alsó része tűzálló béléssel van ellátva, amely lehet téglabélés, vagy alkothatja a salak megszilárdult rétege.

A talákmány szerint a berendezés rendelkezik továbbá a lényegében olvadt keveréket hűtő eszközzel, amelynek segítségével az olvadék veszélytelen termékké alakítható. Ez az eszköz az 1. ábrán jelölt 106 salakhűtő, amely egyszerűen egy vízfürdő, amelybe az olvadék belefolyik. A víz elvonja az olvadék hőjét, az olvadék veszélytelen szilárd anyaggá alakul.

Az alábbiakban részletesen ismertetjük a berendezés működését, a berendezéssel megvalósított eljárást, amellyel veszélyes hulladékokat veszélytelen termékké alakíthatunk. Az eljárás első lépése a hulladékforrás létrehozása, azaz nagy darabokat és apró részecskéket is tartalmazó hulladékok felhalmozása. A berendezés sokféle hulladék feldolgozására alkalmas. A hulladék lehet részben szilárd halmazállapotú, mint pl.szennyezett talajréteg, szennyezett sóder, szennyvízkezelőből származó félig szilárd iszap, fémhordó folyékony hulladékkal, műanyag hordók,amelyek szilárd, vagy folyékony anyagot tartalmaznak. Az szilárd anyagot is tartalmazó folyadékokat először mozgó szitára öntjük,amely szétválasztja a folyadékot és a szilárd összetevőket. A fémhordókban tárolt veszélyes hulladékot hordóval együtt az égető21 kemencébe etetjük, mint egy nagy darab hulladékot. így elmarad a kiürített hordó tisztításának és ellenőrzésének gondja. Szükség lehet egyes hulladékok feldolgozásra alkalmas méretre aprítására is.

A berendezés üzemének vezérlése szempontjából előnyös, ha ismerjük a feldolgozandó hulladék néhány jellemzőjét, ez segít a berendezés hőmérsékleti adatainak, az etetési sebességnek és más üzemi paramétereknek optimumot megközelítő megválasztásában. Előnyös, ha a hulladék kísérőlevéllel érkezik a tárolóhelyre, amely kísérőlevél informál a hulladék BTU-járói és nedvességtartalmáról. Ez esetben is érdemes azonban ellenőrizni például a nedvességtartalmat, a BTU-t és más paramétereket az eljárás folyamatosságának és egyenletességének biztosítása érdekében. Itt meg kell jegyeznünk, hogy akkor is, ha az átlagos BTU értéket ismerjük, a feldolgozandó anyag inhomogenitása miatt esetleg be kell avatkozni a szabályozásba az üzemi paraméterek elfogadható határok között tartása érdekében a megfelelő oxidálási hatásfok biztosítására. Ugyancsak előnyös a hulladék savtartalmának, hamutartalmának és halogén koncentrációjának ismerete. A savtartalom ismerete alapján kiszámítható, mennyi mész szükséges a közömbösítéséhez, ami befolyásolja a berendezés működését és annak gazdaságosságát is. A hamutartalomból következtetni lehet a keletkező aggregét mennyiségére, a halogén koncentráció befolyásolja az eljárás hatékonyságát. Előnyös, ha a halogén koncentráció 1-5 % között van. A feldolgozandó hulladék jellemzőinek ismeretében és a vízhozzáadás, a fűtő se gédanyag, az oxigén, a hűtőközeg és hasonlók közelítő szabályozásával elérhetők az előnyös működési jellemzők, és a berendezés hatékonyan üzemeltethető.

Az eljárás következő lépése a szilárd hulladékok nagyság szerinti szétválogatása, az apró részecskék különválasztása. Ez a különválasztás megtörténhet magában a forgó 10 égetőkemencében is, vagy történhet úgy, hogy szétválogatás után adagoljuk a berendezés különböző egységeibe nagyságtól függően a hulladékot. Ha például a feldolgozandó anyag szennyezett talaj, ezt közvetlenül az oxidáló eszközbe adagolhatjuk.

A nagydarab szilárd hulladékot az égetőkemencébe adagoljuk, ahol égetéssel szilárd, primér szárazanyagot, klinkert és gáznemű égéstermékeket, valamint illó anyagok gázait nyerjük belőle, előnyösen 870°C-1260°C közötti hőmérsékleten. Megjegyezzük, hogy a fenti hőmérséklethatároktól jelentős eltérés lehet az égetőkemence egyes részeiben, a hőmérséklet nagyot változhat az égetőkemence hossza mentén és sugárirányban is.

A nagydarab szilárd hulladékot a BTU tartalmától függően adagoljuk az égetőkemencébe, általában 20 tonna/óra sebességgel. Az égetőkemence forgási sebessége 1-75 ford/óra. Az anyag kemencében tartózkodásának időtartama annak kimenő 14 részén történő áthaladásáig 90-120 perc. Ilyen paraméterekkel a forgó égetőkemence szilárd produktumának legnagyobb része apró szilárd szárazanyag és kis része klinker. Klinkernek nevezzük a nagyobb szilárd részecskéket, például az égetőkemencén változás nélkül áthaladt téglát vagy az alacsony olvadáspontú anyagokból összeállt darabokat.

A forgó égetőkemence szabályozásának két követelményt teljesítenie kell:

A nagy szilárd darabok legnagyobb részének apróbb primér szárazanyaggá, elsődleges égéstermékké alakítását biztosítania kell és az elpárologtatható anyagok nagy részét ki kell űznie a hulladékból. Mint a későbbiekben még ismertetjük, a primér szárazanyagot recirkuláltatjuk, megolvasztjuk és az oxidáló eszközben olvadt salakként dolgozzuk fel a már leírt módon az eljárás során. Minthogy a salak veszélytelen aggregátként távozik a berendezésből, minél több anyagot célszerű ebbe az alakba hozni. Az égetőkemencéből klinkerként távozó anyagot megvizsgáljuk atekintetben, hogy kioldható-e még belőle veszélyes anyag. Minden olyan anyagot recirkuláltatunk a kemencébe, amelyből veszélyes anyag kioldható. A berendezés működéséből következően a feldolgozott anyagnak csak nagyon kis része hagyja el klinkerként az égetőkemencét.

Második követelményként említettük az égetőkemence működtetésével kapcsolatban az elpárologtatható anyagok kiűzését a szilárd anyagokból. Ez az égetőkemence első 12 részén megtörténik. Ez lecsökkenti a kemence égető 16 részébe kerülő továbbfeldolgozandó hulladék BTU-tartalmát. Ez azért lényeges, mert a kemence égető 16 részébe kerülő hulladék túl nagy BTU-tartalma az égési folyamatokat ellenőrizhetetlenné teszi. Ebből következik, hogy a hőmérsékletnek már a kemence elején elég magasnak kell lennie az anyagok elpárologtatásához.

Az 1. ábra szerint az égetőkemence végén kilépő szilárd anyag 20 csúszdáról darabos 34 osztályozóra kerül, amely 34 osztályozó ismert, mechanikus eszköz. A 34 osztályozó szétosztályozza a szilárd anyagot nagy részekre és apró részecskékre. A 10 mm-nél nagyobb részeket tekintjük klinkernek, ami ennél kisebb, azt tekintjük primer szárazanyagnak, vagy elsődleges égésterméknek. A nagy és az apró részecskéket is átvezetjük egy-egy mágneses szeparátoron amely a mágnesezhető darabokat kiemeli és fémtároló konténerbe továbbítja ócskavasként történő értékesítés céljából.

A gáznemű égéstermékeket az égetőkemencéből az elszívó 76 berendezés által keltett huzat szállítja ki. Mint említettük, a 76 berendezés az atmoszférikus nyomásnál kisebb nyomású tért hoz létre a berndezés egészében, így az égetőkemencében is.

Az eljárásban az apró részecskéket az oxidáló eszközbe juttatjuk.Az apró részecskék a 10 égetőkemencéből a gázáramba kerülve az első oxidáló 26 kamrába jutnak, ahol további hevítésnek vannak alávetve, a 26 kamrához oxidáló 36 fűtőanyag-forrás van csatlakoztatva. Az innen a kamrába bevezetett fűtőanyag meggyujtja a gáznemű égéstermékeket is. A fűtőanyag, a szilárd hulladékból az égetőkemencében kinyert gázok elégetése és oxigén hozzáadása útján az első oxidáló 26 kamra hőmérsékletét 1000°C-1650°C hőmérséklettartományban tartjuk. A hőmérsékletet befolyásolja a légmennyiség, a feldolgozandó anyag BTU értéke,beleéretve minden kiegészítésképpen beadagolt fűtőanyagot is. A 36 fűtőanyag-forrásból adagolt fűtőanyag előnyösen folyékony halmazállapotú hulladékanyag, amely előnyösen legalább részben szerves oldószer, fúróolaj vagy festék.

Az oxidáló eszközben létrehozott égetés célja, hogy a hulladékot éghetetlen apró részecskékké, salak olvadékká és füstgázzá alakítsuk. Az oxidáló eszköz három oxidáló 26,56, 62 kamrából áll, ahol az első oxidáló 26 kamrában folyik le az éghető gázok oxidációjának nagyobb része. A keletkezett égéstermékek a 26 kamra belső 52 teréből 54 csatornán át a második oxidáló 56 kamra belső 58 terébe jutnak, ahol 1000°C-1650°C hőfoktartományban a szilárd részecskék egy része is megolvad. Az olvadt anyag a kamra alján folyékony 40 salakként gyűlik össze, amit azután a 108 salak-utókezelőbe ürítünk. A meg nem olvadt részecskék a gázáramban maradva az 54 csatornán át a második oxidáló 56 kamrába jutnak, ahol egy részük esetleg még megolvad, a többi részük pedig a gázárammal továbbhalad változatlan alakban.

A szilárd primér szárazanyag és az éghetetlen részecskék az oxidáló eszközben kerülnek feldolgozásra, ahová a 103 és 105 csővezetéken át kerülnek vissza (2. és 6. ábrák) előnyösen diszkrét adagok formájában. Ezen anyagok folyamatos adagolása ugyanis hűtené a részecskék alkotta halom felületét, lecsökkentené az olvadt rész mennyiségét. Az olvadás akadályozása az egészfolyamatot akadályozza, mert épp az olvadt salakból lesz a veszélytelen termék. Az oxidáló 56 kamrában uralkodó hő a részecskék alkotta halom felületére hat, aminek hatására a halmot alkotó anyagok közül az alacsony olvadáspontúak megolvadnak és lefolynak a kamra aljába az 54 csatorna irányába, ahonnan az olvadék tovább folyik az első oxidáló 26 kamra felé és a 26 kamrán át a 108 salak-utókezelőbe. A folyamat eredményeként összeállt anyag vagy a második oxidáló 56 kamra hőmérsékleténél magasabb olvadáspontú apró részecskék maradnak vissza. Ezek az anyagok nem olvadnának meg, de az olvadék ezeket magával sodorja az olvadt salakba, amely lényegében olvadék és szilárd részecskék keveréke. A halom felületén lévő réteg megolvadása ill. elsodródása a halom újabb felületét teszi a hő számára hozzáférhetővé, amely ezután szintén megolvad és elfolyik. A vázolt példában a primer szárazanyag és az éghetetlen részecskék a második oxidáló kamrába vannak beadagolva, de lehetséges az anyag egy részét az első oxidáló kamrába is adagolni. Lehetséges továbbá, hogy a primér szárazanyagot az egyik kamrába, az éghetetlen részecskéket a másik kamrába külön adagoljuk, de előnyösebb a kétféle anyagot együtt adagolni.

A 2. ábrán bemutatott egységekhez oxigénadagoló eszköz is tartozik, amellyel oxigén adagolható az első oxidáló kamrába. Lehetséges azonban a második oxidáló kamrába is oxigént adagolni - pl. a folyadékbevezető 60 csövön át. Az első oxidáló 26 kamra hőmérséklete előnyösen és átlagosan 1650°C. Az első és második oxidáló kamrát összekötő csatornában uralkodó hőmérséklet előnyösen mintegy 1540°C és ennyi a második oxidáló kamra belső terének hőfoka is. A második oxi dáló kamrába olyan kis adagokban vezetjük be a folyadékot, hogy a folyadékban lévő minden éghető, veszélyes anyag oxidálódhasson. A második oxidáló 56 kamra 61 adagolószerkezettel van ellátva. A kamra üzemi hőmérsékletén a víz elpárolog és a szilárd részecskék a forró gázáramban elégnek vagy megolvadnak, vagy az éghetetlen részecskékkel együtt továbbhaladnak.

Előnyösen segíti a feldolgozást a hulladékgázok, a gáz halmazállapotú égéstermékek és az éghetetlen részecskék hűtése. Az 1. ábrán feltüntetett harmadik oxidáló 62 kamra vízbeporlasztó eszközzel rendelkezik. A beporlasztott víz hőmérséklete 205°C és 175°C között van. Mint már említettük, a hűtés történhet egy negyedik oxidáló 65 kamrában is.

Célszerű a lehűtött közeg savtartalmát neutralizálni, ami történhet szilárd részecskékből álló vagy folyadék halmazállapotú neutralizáló anyagnak a harmadik vagy negyedik oxidáló kamrába történő adagolásával.

Előnyösen a gázok és az éghetetlen szemcsék szétválasztása száraz szűréssel történik. Ez a lépés történhet porzsákos szűrő alkalmazásával, mint amilyen a 74 szűrő (1.,6. ábrák). A 74 szűrők az elszívó 76 berendezés csatornáiban vannak elrendezve, amely elszívó berendezés létesíti az egész berendezés léghuzatát.

A vízzel hűtött oxidáló kamrák alkalmzásának legfőbb előnye, hogy lecsökkenti a porzsákos szűrés előtti hűtéshez szükséges vízmennyiséget. A berendezésben a kezelt hulladék veszélyes tulajdonságainak megszüntetése főként oxidálással • · • · ·

- 28 történik. Ez azt jelenti, hogy a folyamat kapacitását az oxigénigény határoza meg. Az oxigént az elszívó 76 berendezés szívja be a berendezésbe, aminek hatásosságát rontja, hogy a hűtés céljából fölös mennyiségben adagolt vízből keletkező gőzt is el kell szívnia. Az oxidáló kamrák hűtése jelentősen lecsökkenti az áramló anyag hűtésének vízigényét, ezért javítja nagyon hatékonyan az oxigénbeszívás kapacitását amellett, hogy a hatékony oxidálás egyéb feltételeit is fenntartja.

A salak olvadék hűtésevízzel töltött konténerben történik. Az itt használt vizet újra hasznosítjuk az eljárásban vagy a második vagy a harmadik oxidáló 56,62 kamrába történő injektálással.

A találmány szerinti eljárás és berendezés alkalmazásával létrehozott anyagok négy csoportba oszthatók: vastartalmú anyagok, amelyek az égetőkemencéből kerülnek ki és mentesek a veszélyes anyagoktól; klinker, amely ha nem tartalmaz kioldható veszélyes anyagot akkor hasznosítható, ha tartalmaz, akkor recirkuláltatjuk a berendezésben; gáznemű égéstermékek, amelyek a 80 kéményen át távoznak a berendezésből és amelyek főként széndioxidból és vízből állnak; a negyedik az üvegszerű aggregét, amelybe be vannak zárva a nehézfémek amelyek különben veszélyesek lennének. Különösen az arzén, a bárium, a kadmium, a króm, az ólom, a higany, a szelén és az ezüst vannak ilymódon elzárva a külvilágtól, szintjük jóval a megengedett határon belül van a termékekben. A pesticid, herbicid összetevők, az acid fenol össze29 tevők, a bázikus összetevők és más elpárologtatható összetevők aránya messze a megengedett szint alatt van. Bár a berendezésre nem vonatkoznak a veszélyes anyagok égetőkemencéjére vonatkozó előírások, a kibocsátott gázok és más termékek kielégítenek minden ilyen előírást.

Claims (22)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Hulladékégető berendezés veszélyes hulladékok veszélytelen, nem maró termékké alakítására, amely tüzelőberendezéssel ellátott forgó égetőkemencét tartalmaz, amely égetőkemencéhez vegyes szilárd hulladék adagoló berendezés tartozik, azzal jellemezve, hogy vízzel hűtött fém falú oxidáló eszköz van az égetőkemence (10) bemeneti részéhez (12) csatlakoztatva, továbbá nagyméretű és apró hulladékrészeket különválasztó, a nagyméretű hulladékokat az égetőkemencébe, az apró hulladékrészeket az oxidáló eszközbe továbbító hulladékosztályozó egysége van, az oxidáló eszköz oxidáló tüzelőberendezéssel van ellátva, amely oxidáló eszközre továbbá salak-utókezelő (108) van csatlakoztatva, amelynek kimenetére salakhűtő (106) és továbbító egységek csatlakoznak.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti hulladékégető berendezés, azzal jellemezve, hogy első és második oxidáló kamrából (26,56) álló oxidáló eszköze kettő vagy több kazánnal rendelkezik, amelyek a forgó égetőkemence (10) első részével kapcsolatban vannak,
3. 3. A 2. igénypont szerinti hulladékégető berendezés, azzal jellemezve, hogy az oxidáló eszköz első tagja oxidáló kamra (26), amely bemenetével van az égetőkemencére (10) csatlakoztatva.
4. 4. Az 1.-3. igénypontok bármelyike szerinti hulladékégető berendezés, azzal jellemezve, hogy második oxidáló kamrája (56) az első oxidáló kamrával (26) sorba van kapcsolva.

   - 31 I
5. 5. Az 1.-4. igénypontok bármelyike szerinti hulladékégető berendezés, azzal jellemezve, hogy a salak-utókezelő (108) az oxidáló eszköz első oxidáló kamrájára (26) van csatlakoztatva.
6. 6. Az 1.-5. igénypontok bármelyike szerinti hulladékégető berendezés, azzal jellemezve, hogy a salak-utókezelő (108) olvadékot az oxidáló eszközből eltávolító eszközzel van felszerelve.
7. 7. Az 1.-6. igénypontok bármelyike szerinti hulladékégető berendezés, azzal jellemezve, hogy a salak-utókezelő (108) tüzelőberendezéssel van ellátva.
8. 8. A 4.-7. igénypontok bármelyike szerinti hulladékégető berendezés, azzal jellemezve, hogy az oxidáló eszköznek a második oxidáló kamrával (56) sorba kapcsolt harmadik oxidáló kamrája (62) van.
9. 9. A 8. igénypont szerinti hulladékégető berendezés, azzal jellemezve, hogy a második oxidáló kamra (26) járata felső csatornán (72) át van a harmadik oxidáló kamra (62) járatával összekötve.
10. 10. A 9. igénypont szerinti hulladékégető berendezés, azzal jellemezve, hogy a felső csatornának (72) vízzel hűtött fém fala van.
11. 11. A 8.-10. igénypontok bármelyike szerinti hulladékégető berendezés, azzal jellemezve, hogy a második és harmadik oxidáló kamrája (56,62) egy-egy függőleges henger alakú kazán.

    * »·· «··

    - 32 <

    I ’
12. 12. Az l.-ll. igénypontok bármelyike szerinti hulladékégető berendezés, azzal jellemezve, hogy a hulladék éghetetlen apró részeit és az égetőkemence elsődleges égéstermékét az oxidáló eszközbe továbbító eszköze van.
13. 13. A 2.-12. igénypontok bármelyike szerinti hulladékégető berendezés, azzal jellemezve, hogy a hulladék éghetetlen apró részeit és az égetőkemence elsődleges égéstermékét a második oxidáló kamrába (56) továbbító eszköze van.
14. 14. A 2.-13. igénypontok bármelyike szerinti hulladékégető berendezés, azzal jellemezve, hogy olvadékot az első oxidáló kamrából (26) eltávolító eszköze van.
15. 15. Az 1.-14. igénypontok bármelyike szerinti hulladékégető berendezés, azzal jellemezve, hogy az égetőkemence (10) kimeneti végéhez (14) klinkerleválasztó osztályozó egység (34) van csatlakoztatva.
16. 16. Az 1.-15. igénypontok bármelyike szerinti hulladékégető berendezés, azzal jellemezve, hogy oxidáló eszköze égéstermék-hűtőegységen valamint szilárd részecske leválasztón át elszívó berendezés körébe van csatlakoztatva.
17. 17. Az 1.-16. igénypontok bármelyike szerinti hulladékégető berendezés, a2zal jellemezve, hogy a hulladék éghetetlen apró részeit és a gáznemű égéstermékeket az égetőkemencéből és az oxidáló eszközből eltávolító eszköz azokban a környezeti nyomásnál kisebb nyomást biztosító elszívó berendezéssel (76) van megvalósítva.

    4 «*·♦ «4·· ·*··*» ·♦ » ♦ · ·

    4 · · ···♦·· • · · · · » *·· a * *··*·
18. 18. Az 1.-17. igénypontok bármelyike szerinti hulladékégető berendezés, azzal jellemezve, hogy a nagyméretű és apró hulladékokat különválasztó hulladékosztályozó egység részét képezi az égetőkemence (10) is.
19. 19. Az 1.-18. igénypontok bármelyike szerinti hulladékégető berendezés, azzal jellemezve, hogy az oxidáló eszköz függőleges falainak nagyobb része lényegében függőleges hűtőcsövekből (46,46') van összeállítva.
20. 20. A 19. igénypont szerinti hulladékégető berendezés, azzal jellemezve, hogy legalább egy oxidáló kamra (26,56) falai négyszög keresztmetszetű hűtőcsövekkel (46) vannak kialakítva.
21. 21. Az 1.-20. igénypontok bármelyike szerinti hulladékégető berendezés, azzal jellemezve, hogy az oxidáló eszköz hőfokszabályozó eszközzel van ellátva.
22. 22. A 21. igénypont szerinti hulladékégető berendezés, azzal jellemezve, hogy a hűtött fal hőmérsékletszabályozására alkalmas hőfokszabályozó eszköze van.