HUT63130A - Process for producing heat storing medium comprising metal body and cermaic enveloping it - Google Patents

Process for producing heat storing medium comprising metal body and cermaic enveloping it Download PDF

Info

Publication number
HUT63130A
HUT63130A HU883523A HU352388A HUT63130A HU T63130 A HUT63130 A HU T63130A HU 883523 A HU883523 A HU 883523A HU 352388 A HU352388 A HU 352388A HU T63130 A HUT63130 A HU T63130A
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
parent metal
filler
metal
oxidation reaction
reaction product
Prior art date
Application number
HU883523A
Other languages
English (en)
Inventor
Robert Anthony Rapp
Evans Allen Laroche
Original Assignee
Lanxide Technology Co Ltd
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Lanxide Technology Co Ltd filed Critical Lanxide Technology Co Ltd
Publication of HUT63130A publication Critical patent/HUT63130A/hu

Links

Classifications

    • FMECHANICAL ENGINEERING; LIGHTING; HEATING; WEAPONS; BLASTING
    • F28HEAT EXCHANGE IN GENERAL
    • F28DHEAT-EXCHANGE APPARATUS, NOT PROVIDED FOR IN ANOTHER SUBCLASS, IN WHICH THE HEAT-EXCHANGE MEDIA DO NOT COME INTO DIRECT CONTACT
    • F28D20/00Heat storage plants or apparatus in general; Regenerative heat-exchange apparatus not covered by groups F28D17/00 or F28D19/00
    • F28D20/02Heat storage plants or apparatus in general; Regenerative heat-exchange apparatus not covered by groups F28D17/00 or F28D19/00 using latent heat
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C04CEMENTS; CONCRETE; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES
    • C04BLIME, MAGNESIA; SLAG; CEMENTS; COMPOSITIONS THEREOF, e.g. MORTARS, CONCRETE OR LIKE BUILDING MATERIALS; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES; TREATMENT OF NATURAL STONE
    • C04B35/00Shaped ceramic products characterised by their composition; Ceramics compositions; Processing powders of inorganic compounds preparatory to the manufacturing of ceramic products
    • C04B35/622Forming processes; Processing powders of inorganic compounds preparatory to the manufacturing of ceramic products
    • C04B35/64Burning or sintering processes
    • C04B35/65Reaction sintering of free metal- or free silicon-containing compositions
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C09DYES; PAINTS; POLISHES; NATURAL RESINS; ADHESIVES; COMPOSITIONS NOT OTHERWISE PROVIDED FOR; APPLICATIONS OF MATERIALS NOT OTHERWISE PROVIDED FOR
    • C09KMATERIALS FOR MISCELLANEOUS APPLICATIONS, NOT PROVIDED FOR ELSEWHERE
    • C09K5/00Heat-transfer, heat-exchange or heat-storage materials, e.g. refrigerants; Materials for the production of heat or cold by chemical reactions other than by combustion
    • C09K5/02Materials undergoing a change of physical state when used
    • C09K5/06Materials undergoing a change of physical state when used the change of state being from liquid to solid or vice versa
    • FMECHANICAL ENGINEERING; LIGHTING; HEATING; WEAPONS; BLASTING
    • F28HEAT EXCHANGE IN GENERAL
    • F28DHEAT-EXCHANGE APPARATUS, NOT PROVIDED FOR IN ANOTHER SUBCLASS, IN WHICH THE HEAT-EXCHANGE MEDIA DO NOT COME INTO DIRECT CONTACT
    • F28D20/00Heat storage plants or apparatus in general; Regenerative heat-exchange apparatus not covered by groups F28D17/00 or F28D19/00
    • F28D20/0056Heat storage plants or apparatus in general; Regenerative heat-exchange apparatus not covered by groups F28D17/00 or F28D19/00 using solid heat storage material
    • YGENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y02TECHNOLOGIES OR APPLICATIONS FOR MITIGATION OR ADAPTATION AGAINST CLIMATE CHANGE
    • Y02EREDUCTION OF GREENHOUSE GAS [GHG] EMISSIONS, RELATED TO ENERGY GENERATION, TRANSMISSION OR DISTRIBUTION
    • Y02E60/00Enabling technologies; Technologies with a potential or indirect contribution to GHG emissions mitigation
    • Y02E60/14Thermal energy storage
    • YGENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
    • Y10TTECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER US CLASSIFICATION
    • Y10T428/00Stock material or miscellaneous articles
    • Y10T428/12All metal or with adjacent metals
    • Y10T428/12007Component of composite having metal continuous phase interengaged with nonmetal continuous phase
    • YGENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
    • Y10TTECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER US CLASSIFICATION
    • Y10T428/00Stock material or miscellaneous articles
    • Y10T428/13Hollow or container type article [e.g., tube, vase, etc.]
    • Y10T428/131Glass, ceramic, or sintered, fused, fired, or calcined metal oxide or metal carbide containing [e.g., porcelain, brick, cement, etc.]
    • Y10T428/1314Contains fabric, fiber particle, or filament made of glass, ceramic, or sintered, fused, fired, or calcined metal oxide, or metal carbide or other inorganic compound [e.g., fiber glass, mineral fiber, sand, etc.]
    • YGENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
    • Y10TTECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER US CLASSIFICATION
    • Y10T428/00Stock material or miscellaneous articles
    • Y10T428/13Hollow or container type article [e.g., tube, vase, etc.]
    • Y10T428/131Glass, ceramic, or sintered, fused, fired, or calcined metal oxide or metal carbide containing [e.g., porcelain, brick, cement, etc.]
    • Y10T428/1317Multilayer [continuous layer]

Landscapes

  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Thermal Sciences (AREA)
  • Physics & Mathematics (AREA)
  • Materials Engineering (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Manufacturing & Machinery (AREA)
  • Ceramic Engineering (AREA)
  • Mechanical Engineering (AREA)
  • General Engineering & Computer Science (AREA)
  • Combustion & Propulsion (AREA)
  • Inorganic Chemistry (AREA)
  • Structural Engineering (AREA)
  • Compositions Of Oxide Ceramics (AREA)
  • Thermotherapy And Cooling Therapy Devices (AREA)
  • Medicinal Preparation (AREA)
  • Table Devices Or Equipment (AREA)
  • Ceramic Products (AREA)
  • Materials For Medical Uses (AREA)
  • Other Surface Treatments For Metallic Materials (AREA)
  • Blow-Moulding Or Thermoforming Of Plastics Or The Like (AREA)
  • Chemically Coating (AREA)
  • Central Heating Systems (AREA)
  • Manufacture Of Alloys Or Alloy Compounds (AREA)
  • Fats And Perfumes (AREA)
  • Separation By Low-Temperature Treatments (AREA)
  • Furnace Charging Or Discharging (AREA)

Description

Eljárás fémtestet és/azt betokozó kerámiát tartalmazó hőtároló közeg előállítására
LANXIDE TECHNOLOGY COMPANY, LP, Newark, Delaware,
Amerikai Egyesült Államok
Feltalálók:
RAPP Róbert Anthony
LaROCHE, Evans Allén Jr.
Columbus,
Middletown,
Amerikai Egyesült Államok
A bejelentés napja: 1988. 07. 05.
Elsőbbsége: 1987. 07. 06. (069,732)
Amerikai Egyesült Államok
63841-2319-TEL • · ··· ··· · · • · · · · · • · «· ···· ·
- 2 A találmány közvetlen érintkezései hőtároló közegre, valamint előállítás eljárásra vonatkozik. Közelebbről, a találmány ömledék formájú fém prekurzor közvetlen oxidációjával megvalósított olyan, hőtároló közeg előállítási eljárására vonatkozik, amelyben a képződő kerámia a nem reagált alapfémmel egybeépül és azt betokozza. Az így betokozott fém hőtároló közegként való alkalmazásakor megolvad illetve megfagy.
A fémek egyéb, különböző anyagokhoz viszonyított, nagy hővezetőképessége ismert és vizsgálják hőtároló közegként való alkalmazásukat is. Az ilyen alkalmazáskor az egymás után következő hevítő-, illetve hűtő-ciklusokban a fémek megolvadnak, illetve megfagynak, ezért ezeket általában fázisváltoztató anyagoknak nevezzük. Néhány fém (és ötvözet) átalakulási, látens hője viszonylag nagy, és hőcserélőként és hőtárolóként való alkalmazása azért is előnyös, mert a hőcserélő terület viszonya a hőtároló térfogathoz képest egy adott ciklus időben sokkal kisebb lehet, mint a rosszabb hővezető anyagoké.
Emellett, bármely anyag olvadáspontján a fázisátalakulási hő (látens hő) abszorbeálódik. Azonban azokon a hőmérsékleteken, amelyeken a látens hő változások előnyösen alkalmazhatók, a hőtároló felhasználásoknál, fémek általában nem alkalmazhatók, mert olvadás után nem tartják meg formájukat, vagy merevségüket.
Ilyen esetben valamely fém hőtároló közeg számára előnyösen egy tartály szolgálhat a tartályon kívüli
közeg és a fém közötti hőátadásra és így a fázis változás (olvadás és fagyás).ellenére a benne lévő fém mechanikai tulajdonságainak a megtartására. Emellett az így betokozott fázisváltoztató anyag közvetlen érintkezésre képes valamely energiaszállító közeggel.
A fémhez hőt szállítani képes és a fémet az alkalmazás hőmérsékletén megtartani tudó kerámiatartály szerkezetileg alkalmas a fenti követelmények kielégítésére .
A 4 146 057. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban (engedélyezve: 1979. 03. 27.) 0. Friedman és társai olyan energiatároló rendszert ismertetnek, amely kiegyenlítő (pufferoló) szerepet tölt be az energiatáplálás és felhasználás közötti megszakítások és/vagy időbeli eltolódások esetében. Az energiatároló rendszer magába foglal egy kiegyenlítő részt, ami áll egy alumíniummal töltött és kálium hurokkal, valamint egy teljesítmény és energia kimenet hurokkal csatlakoztatott kerámia tartályból. Attól az általános állítástól eltekintve, hogy hőtároló rendszerekben a kerámia tartályok jól alkalmazhatók az alumínium tárolására a leírásban, nem ismertetnek az ilyen kerámiák előállítására alkalmas eljárást, nem is említve, hogy a kerámia fém reakciótermék lenne.
A 2 823 151. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban (engedélyezve: 1958. 02. 11; Yntema és társai olyan eljrást ismertetnek, amelyben • · · • ·
- 4 valamilyen fém, elsősorban molibdén fémszubsztrátumon valamilyen ötvözetből vagy összefüggő fémvegyületből álló réteget alakítanak ki a szubsztrátum magas hőmérsékleten való oxidációjának megakadályozására.
A molibdén-szilicium-bór ötvözetből vagy öszszefüggő fémvegyületből álló réteget a molibdén fémszubsztrátumon úgy alakítják ki, hogy az alap molibdén fémszubsztrátumot szilíciummal és borral reagáltatják, vagy valamilyen, molibdéntől eltérő fémszubsztrátumot bevonnak molibdénnel, majd a molibdént szilíciummal reagáltalak. A szabadalom csak bevonatokra vonatkozik, és a leírásban nem ismertetnek eljárást hőtároló közeg előállítására, amelyben a molibdén megolvadna, és olvadási és fagyási állapotváltozásokon menne át. Ezen túlmenően Yntema és munkatársai nem ismertetnek olyan eljárást, amelyben molibdén alap vagy szubsztrátum oxidálásával olyan betokozó kerámiatartály alakulna ki, amely képes lenne a megolvadt molibdént magába tartani.
A 2 159 542. számú, brit szabadalmi leírásban (engedélyezve: 1985. 03. 13; Zielinger és társai) olyan eljárást ismertetnek, amelyben fémfelületeken izotropikus védő oxidréteget alakítanak ki, és a védőréteg növekedési sebességét a növesztési környezetben lévő oxigénnyomással szabályozzák. Zielinger és munkatársai nem ismertetnek vagy javasolnak olyan eljárást, amelyben olvadt állapotú fém megtartására megfelelő szilárdságú kerámiaréteget alakítanak ki, és nem utalnak hőtároló • · • · · ·
- 5 közeg kialakítására sem.
A 4 657 067. számú, amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban (Rapp és munkatársai) olyan eljárást ismertetnek hőtároló anyag előállítására, amelyben az eutektikus ötvözetek hőfúzióját hasznosítják az eutektikus mag olvadáspontjánál magasabb olvadáspontú, külső héj kialakítására. A megolvasztással fázisváltoztató ötvözetet alakítanak ki, ezután ezt olyan módon hűtik le, hogy a teljes készítményben a magasabb olvadáspontú anyag szilárduljon meg először, és ez tokozza be az alacsonyabb olvadáspontú, belső eutektikus magot.
A következőkben részletezett közös, függő szabadalmi leírásokban új és hatásos eljárást ismertetnek prekurzor fém (alapfém) irányított oxidációjával megvalósított, önhordó kerámiatestek előállítására. Az irányított oxidációs eljárás alkalmas öntokozott fémet tartalmazó hőtároló közeg előállítására.
Newkirk és munkatársai 1986. január 15.-én bejelentett, 818 943. számú, amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban általános eljárást ismertetnek olvadt alapfém irányított oxidációjával megvalósított kerámiatestek előállítására.
Az eljárásban az oxidációs reakciótermék képződése először az oxidálószerrel érintkező, olvadt alapfém felületén kezdődik, majd a felülettől távolodva folytatódik, ahogyan az olvadt alapfém az oxidációs reakcióterméken áthalad, és az oxidálószer, valamint a korábban • · • · · ·
- 6 kialakult oxidációs reakciótermék határfelületén érintkezik az oxidálószerrel. így fokozatosan vastagodó oxidációs reakciótemék képződik. Az eljárás, például alumínium alapfém és levegő oxidálószer alkalmazása esetén adalékanyagok ötvözésével javítható. Ezt az eljárást fejlesztették tovább az alapfém külső felületére alkalmazott adalékanyagok alkalmazásával a Newkirk és munkatársai 1986. január 17.-én bejelentett, 822 999. számú, közös tulajdonú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismertetett eljárásban. Az oxidációt legtágabb értelemben olyan folyamatokra használjuk, amelyben valamely vegyület kialakulásakor egy vagy több fém elektront ad át más elemeknek vagy elemek kombinációinak vagy ezekkel elektront oszt meg. Ennek megfelelően az oxidálószer kifejezést elektron akceptor vagy elektron megosztó anyagra értjük.
Newkirk és munkatársai 1986. január 17-én bejelentett, 819 397. számú, amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban olyan eljárást ismertetnek polikristályos kerámiatermék előállítására, amelyben olvadt alapfémtest mellett elhelyezett töltőanyag ágyba növekedve képződik polikristályos kerámiatermék. Az olvadt fém gázalakú oxidálószerrel, például oxigénnel reagál, és így a töltőanyagot átitató oxidációs reakciótermék képződik. Az oxidációs reakciótermék, például alumínium-oxid a töltőanyag irányába és azon áthaladva növekszik, amint az olvadt alapfém folyamatosan áthalad az oxidációs reak • · · ·
- 7 cióterméken és érintkezik az oxidálószerrel. A szemcsés töltőanyag beágyazódik az oxidációs reakcióterméket tartalmazó polikristályos kerámiatermékbe. Ebben a szabadalmi leírásban nem ismertetnek azonban olyan eljárást, amelyben közvetlen oxidációval alakítanának ki fémszubsztrátumot körülvevő kerámiatartályt.
A találmányunk szerinti eljárásban az irányított növesztési eljárást, hőtároló közegként alkalmazható, fémtestet körülvevő kerámiatartály kialakítására használjuk.
Az 1986. május 8.-án bejelentett, 861 025.
számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban olyan, különösen hatásos eljárást ismertetnek, amelyben a töltőanyagot az összetett késztermék kívánt geometriai formájának megfelelően előformálják. Az előformát hagyományos eljárásokkal, formatartó, szilárd és az oxidációs reakciótermék számára áteresztő formában alakítják ki. Az eljárásban különböző szemcsemérető töltőanyag keverékek alkalmazhatók.
Az oxidációs reakciótermék növekedésének meghatározott helyen való meggátlására vagy megakadályozására alkalmazhatók olyan gátló anyagok, amelyek segítségével a kívánt formájú vagy geometriájú kerámiaszerkezet állítható elő. Ilyen eljárást ismertetnek a Newkirk és munkatársai által Eljárás formázott kerámiakészítmények előállítására gátló anyag alkalmazásával címen 1986. május 8-án bejelentett, 861 024. számú amerikai egyesült ál• · · · • · · · · · • · · « · «·· ··· · · • » · · · · ·· ·· ···· ·
- 8 lamokbeli szabadalmi leírásban.
Az 1986. január 27-én, 823 542. szám, és az » 1986. augusztus 13-án, 896 157. szám alatt bejelentett, amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokban olyan eljárásokat ismertetnek, amelyekben a korábbi eljárásokkal nehezen vagy egyáltalán nem előállítható méretű és vastagságú, üreges kerámiatestet állítanak elő. Az eljárás során formázott alapfém prekurzort megfelelő töltőanyagba ágyaznak be és a töltőanyagot olyan, polikristályos oxidációs reakciótermékből álló kerámiaanyaggal itatják át, amelyet az alapfém és adott esetben egy vagy több fémkomponens és valamilyen oxidálószer oxidációs reakciójával állítanak elő. A gyakorlati kivitelezésnél úgy járnak el, hogy az alapfémből formázott mintát megfelelő töltőanyagba teszik vagy azzal körülveszik, így a töltőanyag az alapfém formáját fordítva másolja. Ebben az eljárásban a töltőanyag
1) szükség esetén, mint például gőzfázisú oxidálószer esetén átereszti az oxidálószert, és mindenképpen átereszti a kialakuló oxidációs reakcióterméket;
2) a hevítési hőmérséklettartományban felveszi a töltőanyag és az alapfém különböző hőtágulása és a fém olvadáspontján bekövetkező tériogatváltozást; és
3) szükség esetén, legalább a mintát körülvevő tartózónában olyan mértékben önmagától összetapad, hogy megtartja az alapfém következőkben ismertetésre kerülő • · · · elvándorlása (migrálása) után az ágy fordított geometriájú formáját. A töltőanyagba helyezett vagy azzal körülvett , formált alapfémet az alapfém olvadáspontja fölötti, de az oxidációs reakciótermék olvadáspontja alatti hőmérsékletre hevítik, és így olvadt alapfém keletkezik. Az olvadt alapfémet ebben a hőmérséklettartományban reagáltatják az oxidálószerrel, mialatt oxidációs reakciótermék képződik. Az oxidációs reakciótermék legalább egy részét ebben a hőmérséklettartományban tartják, így az olvadt alapfém, valamint az oxidálószer között elhelyezkedve velük érintkezik, ennek következtében az olvadt alapfém fokozatosan eltávozik az olvadt alapfémtestbol, és ezzel egyidejűleg, ahogy folytatódik az ágyban az oxidálószer és a korábban képződött oxidációs reakciótermék határfelületén az oxidációs reakciótermék képződése, kialakul az üreg. Ezt a reakciót ebben a hőmérséklettartományban annyi ideig folytatják, amíg az oxidációs reakciótermék a töltőanyagot legalább részben beágyazza, és az oxidációs reakciótermék növekedésével a fent említett üreget tartalmazó készítmény ki nem alakul. Végül a kapott, önhordó készítményt, szükség esetén elválasztják a feleslegben lévő töltőanyagtól.
A találmányunk szerinti eljárás olyan hőtároló közeg előállítására szolgál, amely fémmagot vagy fémtestet, és valamilyen, szerkezetileg összefüggő kerámiatartályt tartalmaz. A kerámiatartály úgy alakul ki és tokozza be a fémszubsztrátumot, hogy az alapfémtest egy • ·· ·
·· ·· • · • · · · • · · · · •· ···· · része oxidálószerrel, előnyösen gőzfázisú oxidálószerrel reagál. így a kerámiatartály olvadt alapfém és oxidálószer oxidációs reakciótermékéből alakul ki, a hőtároló közeg pedig a kerámiatartállyá át nem alakult, nem oxidálódott alapfémtest maradéka.
A találmány szerinti eljárás során egy alapfémtestet oxidálószer jelenlétében olvadáspontja feletti, de a képződő oxidációs reakciótermék olvadáspontja alatti hőmérsékletre hevítjük; így olvadt alapfém képződik.
Ezen a hőmérsékleten az olvadt alapfém a felületén reagál az oxidálószerrel, és így egy réteg olyan oxidációs reakciótermék képződik, amely magába zárja a nem reagált alapfémtestet.
Az ovladt alapfém áthalad a betokozó oxidációs reakcióterméken, és az oxidálószer, valamint a korábban képződött oxidációs reakciótermék határfelületén reagál az oxidálószerrel, így folyamatosan képződik a fokozatosan vastagodó oxidációs reakciótermék réteg vagy tartály. Az oxidációs reakciótermék az olvadt alapfém felületén kívül képződik, kimerítve az alatta lévő olvadt alapfém egy részét.
Az olvadt alapfém áthalad az oxidációs reakcióterméken és érintkezésbe lép az oxidálószerrel. Ezt a reakciót annyi ideig folytatjuk, amennyi elegendő olyan kerámiatartály formájú, a fémet betokozó oxidációs reakciótermék réteg kialakulásához, amely elegendően vastag a maradék, a nem reagált vagy nem oxidált alapfém megtar•· ···· • · ·· • · c · · ··· ··· · · • « · * · · • · ·· ···· ·
- 11 tására abban az esetben is, ha a kerámiahéjjal betokozott alapfém megolvad. A héj falvastagsága különböző tényezőktől függ, így például az alapfém anyagától és összetételétől, a végtermék alkalmazási körülményeitől. így a kapott termék nem reagált vagy nem oxidálódott alapfémtestből áll, amelyet szerkezetileg összefüggő, az olvadt alapfém és az oxidálószer reakciójával képződő oxidációs reakciótermékből álló kerámiatartály burkolat vesz körül vagy tokoz be. A keletkezett kerámiatartály által betokozott, nem reagált vagy nem oxidált alapfém mennyisége és térfogata kisebb, mint a kiinduló (prekurzor) alapfémtest mennyisége és térfogata. így a kerámiatartály képződését eredményező reakció közben elfogyó alapfém helyett a kerámiatartályban üreg vagy belső tér alakul ki. Ez az üres tér vagy üreg azután képes felvenni a hőtároló működtetés közben bekövetkező hőtároló közeg expanziót, ami egyébként az olvadás miatt bekövetkező térfogatváltozás vagy a kerámiatartály és az alatta lévő fémtest különböző hőtágulása hatására a kerámiatartály eltűrését vagy meghibásodását okozná.
A találmányunk szerinti eljárás egyik előnyös megvalósításánál megfelelő töltőanyagot, előnyösen kerámia töltőanyagot beágyazó kerámiatartályt állítunk elő. Ennek megfelelően a töltőanyagot az alapfém felülete mellé helyezzük el, előnyösen úgy, hogy a töltőanyag bevonatot képezzen az alapfémtesten. Bármilyen, megfelelő töltőanyagot alkalmazhatunk, így például fém-oxidokat, • · • ·
-boridokat, -karbidokat vagy -nitrideket (például szemcsés, szálas vagy tűformájú alumínium- vagy szilicium-karbidot). A töltőanyagot olyan, megfelelő vivőanyaggal, mint például valamilyen, szerves kötőanyaggal visszük fel az alapfémtest felületére, amely az eljárás folyamán elég vagy elpárolog, és így elegendő szilárdságú bevonat alakul ki. Ezután az alapfémtestet felhevítjük, és a fentiekben ismertetetteknek megfelelően, reagáltatjuk az oxidálószerrel. így az alapfémet betokozó oxidációs reakciótermék képződik. A képződő oxidációs reakciótermék beágyazza a töltőanyagot. Az oxidációs reakciót annyi ideig hagyjuk lejátszódni, amennyi elegendő ahhoz, hogy az oxidációs reakciótermék beágyazza vagy átitassa a töltőanyagot. Az ily módon előállított kerámiatartály kerámia oxidációs reakcióterméket és töltőanyagot tartalmazó készítmény.
A találmányunk szerinti eljárás egy másik megvalósítási módjában az alkalmazott bevonat töltőanyag olyan anyagot tartalmazhat, amely az olvadt alapfémmel reagálva kerámia tartózónát képez. Ez a tartózóna a kerámiatartály kialakulása alatt magába foglalja vagy megtartja az olvadt alapfémet.
Ilyen anyag lehet például alumínium alapfém és levegő oxidálószer esetén a szilícium. Az olvadt alapfém oxidálószerrel való reakcióját megelőzheti vagy kísérheti az alapfém reakciója a bevonat anyaggal.
Egy további megvalósítási módban elsősorban töltőanyag alkalmazása esetében valamilyen megfelelő • · ·
- 13 anyagot, mint például a 861 024. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismertetett anyagok egyikét, a bevonó töltőanyag felületére az alapfém külső felületével ellentétes oldalra helyezünk. Az ilyen, előnyösen gázáteresztő, gátló anyag megállítja vagy megakadályozza az oxidációs reakciótermék képződését. így a kerámiatartály vastagsága szabályozható. Gátló anyagként alkalmazhatunk például gipsz és víz keveréket, vagy szuszpenziót, vagy például szemcsés vagy szálas Wollastonit (ásványi kalcium-szilikát) ágyat.
A leírásunkban és az igénypontokban alkalmazott kifejezések meghatározása a következő:
A kerámia kifejezést nemcsak a hagyományos, teljes egészében nemfémes és szervetlen anyagokat tartalmazó anyagokra használjuk, hanem olyan anyagokra is, amelyek akár összetételüket, akár jellemző tulajdonságaikat illetően elsősorban kerámiaanyagok, de ezek az anyagok tartalmazhatnak kis vagy nagyobb mennyiségű, egy vagy több fémes alkotórészt és/vagy porozitást (összefüggő vagy elkülönült), amely az alapfémből, az oxidálószer vagy valamilyen adalékanyag redukciójából származik, és a kerámia 1-40 térfogatVát vagy ettől nagyobb térfogatát tartalmazza.
Az oxidációs reakciótermék kifejezést általában egy vagy több, olyan oxidált állapotú fémet tartalmazó anyagra alkalmazzuk, amelyben valamely fém elektront adott át más elemeknek, vegyületeknek vagy ezek kombiná• « • · · · · ·· ·· ····
- 14 dójának vagy elektront osztott meg velük. Ennek megfelelően az oddációs reakciótermék kifejezés egy vagy több fém és valamilyen oxidálószer reakciótermékére vonatkozik .
Az oxidálószer kifejezés alatt egy vagy több, megfelelő elektronakceptort vagy közös elektronhordozót értünk, melyek az eljárás körülményei között szilárd, folyadék vagy gáz (gőz) halmazállapotúak vagy ezek kombinációi (például szilárd vagy gáz) lehetnek.
Az alapfém kifejezésben szereplő fém alatt viszonylag tiszta, kereskedelemben beszerezhető, szennyező és/vagy ötvöző anyagokat tartalmazó fémeket és fémek ötvözeteit vagy intermetallikus vegyületeit értjük. A leírásunkban említett fémeket fenti értelmezés szerint használjuk, kivéve, ha a szövegben valamilyen külön meghatározást adunk.
Az ábrák rövid ismertetése
1. ábra: a találmányunk szerinti eljárással előállított, lényegében hengeres hőtároló közeg közepének keresztmetszetét mutatja;
2. ábra: a találmányunk szerinti eljárással előállított hőtároló közeg felülnézeti fényképe.
A találmányunk szerinti eljárás gyakorlati megvalósítása során adott esetben adalékanyagot (a követ« ·
- 15 kezeikben részletesen ismertetjük) tartalmazó alapfémből megfelelő formát vagy testet, mint például gömböt, korogot, rudat készítünk. A formált alapfémtest felületét oxidálószerrel vagy oxidáló atmoszférával előnyösen gőzfázisú oxidálószerrel érintkeztetjük, vagy az oxidálószer számára hozzáférhetővé tesszük. A test felülete alatt egy vagy több felületet, oldalt, homlokzatot, vájatot, furatot, nyílást, kidudorodást, vagy hasonló kiképzéseket értünk. Általában az alapfémtestet olyan tűzálló hordozóra, mint például szemcsés, tűzálló ágyra helyezzük, amely szükség esetén a gőzfázisú oxidálószer számára áteresztő, az eljárás körülményei között inért, és az olvadt fém nem nedvesíti.
Abban az esetben, ha az alapfémtestet inért ágyra helyezzük, az alapfémtest formája változhat a hevítés alatt, de ez a változás általában jelentéktelen, és nem befolyásolja a végtermék felhasználását. Kívánt esetben az alapfémtestet szilárd vagy folyékony oxidálószerrel érintkeztethetjük vagy a növekvő oxidációs reakciótermék számára áteresztő töltőanyaggal vonhatjuk be, amint azt a következőkben részletesen ismertetjük, a formaváltozás elkerülésére. Az összeállítást megfelelő tűzálló tégelybe tesszük. A találmányunk szerinti eljárás olyan megvalósítási módjában, amelyben a kerámiatartály töltőanyagot ágyaz be (amint azt a későbbiekben részletesen ismertetjük), a fémtestet közvetlenül tűzálló tégelyben lévő, megfelelő töltőanyagba, mint például
- 16 »**
szemcsés, szálas vagy tűszerű anyagba süllyesztjük, vagy először a fémfelületet a töltőanyaggal bevonjuk, és utána tesszük a tégelybe. Töltőanyagként általában valamilyen kerámiaanyagot, mint például alumínium-oxidot, szilicium-oxidot vagy szilicium-karbidot alkalmazunk. Az oxidációt úgy irányítjuk, hogy az oxidációs reakciótermék a kívánt vagy a meghatározott mélységig növekedjen, amint azt a későbbiekben részletesen ismertetjük. Az alapfémtestet és a szemcsés tűzállóanyag ágyat vagy hordozót általában megfelelő tűzálló tégelybe vagy edénybe tesszük, vagy állítjuk össze, majd oxidáló atmoszférában az alapfém olvadáspontja feletti, de az oxidációs reakciótermék olvadáspontja alatti hőmérsékletre hevítjük. Az üzemi vagy előnyös hőmérséklettartományt úgy választjuk meg, hogy az alapfém és az oxidációs reakciótermék olvadáspontja közötti hőmérsékletintervallumon belül legyen. Ezen a hőmérsékleten vagy ebben a hőmérséklettartományban az alapfémből olvadt fém képződik, amely az oxidálószerrel érintkezve azzal reakcióba lép, és így a nem reagált alapfémet betokozó vagy tartalmazó oxidációs reakciótermék réteg alakul ki. Az oxidáló atmoszférával való folyamatos érintkezéshez az olvadt alapfém a korábban képződött, betokozó oxidációs reakciótermék rétegen keresztül az oxidálószer irányába vándorol. Az átszállított, átvándorolt olvadt alapfém az oxidálószerrel érintkezik, az oxidálószer - ami általában az atmoszféra - és a korábban képződött oxidációs reakciótermék határfelüle« · • · · · · · · • · · · · · • · ·· ···· ·
- 17 tén. így az alapfém felületétől kifelé folytatódik egy fokozatosan vastagodó, betokozó oxidációs reakciótermék képződése, és ezzel egyidejűleg az olvadt alapfém bizonyos mennyiségű csökkenése. Mivel a kerámiatartály az olvadt alapfémtest felületétől kifelé, és az oxidálószerrel reagálva az elfogyó alapfémből alakul ki, a kerámiatartályon belül üreges rész képződik.
A találmányunk szerinti eljárással hőtároló közeg céljára előállított kerámiatartály általában vékony a tartályban lévő, nem reagált alapfém méretéhez vagy vastagságához viszonyítva. Az eljárás során a tartályban képződő üreg fel tudja venni a fémszubsztrátum megolvadás miatt bekövetkező tágulását, amely egyébként a fémszubsztrátum és a kerámiatartály különböző hőtágulása, valamint a fém olvadása miatt fellépő térfogatváltozás következtében a kerámiatartály meghibásodását okozhatná .
Az oxidációs reakciót annyi ideig folytatjuk, amíg megfelelő falvastagságú betokozó kerámiaréteg, burkolat vagy tartály alakul ki. így az alatta lévő, nem reagált alapfémmel egybeépült tartály alakul ki. Megjegyezzük, hogy annak ellenére, hogy az alatta lévő, nem reagált alapfémmel egybeépült tartály képződik, és közöttük üres tér vagy üreg alakul ki, a képződött üreg és/vagy a nemreagált fém helyzete elmozdulhat, eltolódhat vagy más módon változhat, vagy újrarendeződhet a tartályban a fém olvadáspontján vagy a fémötvözet folyadékállapotát • · · · · · • · · • · · · · · • · · · • · · · ·
- 18 előidéző hőmérsékleten való hőtároló működés alatt. A kerámia tartály megfelelő falvastagsága számos tényező függvénye: így például függ az alapfém anyagától, összetételétől, az alapfémtest méretétől, geometriájától, a hőtároló közegként való működtetés paramétereitől és a működtetés közbeni mechanikai terheléstől. Úgy találtuk, hogy egy megközelítőleg 24,5 mm átmérőjű, gömbformájú alumíniumötvözet testen kialakult, körülbelül 1,08 - 2,45 mm vastagságú kerámiatartály megfelelő a nem oxidált alapfém megtartására, mérsékelt külső hőmérséklet terheléseknél, melyek meghaladják az alumínium ötvözet cseppfolyósodásának hőmérsékletét.
A találmányunk szerinti eljárással előállított kerámiatartály az olvadt alapfém és az oxidálószer reakciójában képződő oxidációs reakciótermékből áll. Megjegyezzük, hogy az oxidációs reakciótermékből álló kerámiatartály nem reagált alapfémet és/vagy az alapfém részleges vagy majdnem teljes elfogyásából származó porozitást tartalmazhat, de a tartályban lévő alapfém és/vagy üregek térfogata nagymértékben a hőmérséklettől, időtől és alapfém típusától függ. Az oxidációs reakciótermék legalább részben összefüggő, előnyösen három dimenzióban összefüggő kristallitokból áll. Ennek megfelelően a kerámiatartály a hagyományos kerámiaanyagok kívánatos tulajdonságaival rendelkezik (például keménység, tűzállóság, kopásállóság), és abban az esetben, ha jelentős fémfázist tartalmaz, a nem reagált fémfázis jelenlétéből eredően további • · · · ·
- 19 • ·· előnyös tulajdonságai vannak, mint például a nagyobb keménység és repedési szilárdság. A fémfázis eredményezi a kerámiatartály falon keresztüli nagyobb hővezetőképességet, amelynek következtében hatásosabb a kerámiatartályon kívüli energiaforrásból a fémszubsztrátumba energiatárolásra szállított energiatovábbítás.
A találmányunk szerinti eljárás egyik előnyös megvalósításáál megfelelő töltőanyag bevonatot viszünk fel az alapfémtest felületére. Bevonó anyagként alkalmazhatunk szemcsés, szálas, tűszerű vagy hasonló formájú alumínium-oxidot, alumínium-nitridet vagy szilicium-karbidot. A töltőanyag felvitele az alapfém külső felületére bármilyen, az alapfémtest geometriájához alkalmazható eszközzel történhet. Például a töltőanyagot összekeverhetjük megfelelő, szerves kötőanyaggal, mint például poli(vinil-alkohol)-al, vagy metil-cellulózzal, hogy a formázás alatt a nedves anyag elegendően szilárd legyen. Az alkalmazott kötőanyag az eljárás hőmérsékletén elpárolog vagy elgőzölög. A felfűtés alatt, és a működési hőmérséklettartományban a töltőanyagnak kell felvenni a töltőanyag és az alapfém különböző hőtágulási együtthatójából és a fémolvadásból származó térfogatváltozást. Amint az olvadt alapfém reagál az oxidálószerrel, oxidációs reakciútermék képződik, amely átitatja a töltőanyag ágyat vagy bevonatot. Az így kapott kerámiatartály olyan készítmény, amely a bevonóanyagot beágyazó oxidációs reakciótermékből áll. Kívánt esetben a bevonóanyag olyan anyagot tartalmazhat, amely legalább részben reagál az ♦ · · · · ·
- 20 olvadt alapfémmel. Például abban az esetben, ha alumínium alapfém oxidálásával alumínium-oxid oxidációs reakcióterméket akarunk előállítani, töltőanyagként alkalmazhatunk szilicium-dioxidot vagy egyéb szilícium vegyületet vagy bort vagy bórvegyöleteket. Ezek a vegyületek legalább részben reagálnak az olvadt alumínium alapfémmel. Ilyen esetben az alapfém és az oxidálószer reakciója mellett az alapfém és töltőanyag reakciója is lejátszódik. A töltőanyagbevonatok reakcióképes és inért anyagok elegyét, mint például a szervetlen anyagokban jelenlévő elegyeket is tartalmazhatnak. Ilyen módon a bevonat tulajdonságait vagy összetételét előre meghatározhatjuk, beállíthatjuk.
A találmányunk szerinti eljárás olyan megvalósításában, amelyben az alapfém felületére töltőanyag bevonatot viszünk fel vagy alkalmazunk, a bevonóanyag alapfémtesttel ellentétes oldala mellé helyezhetünk valamilyen gátló anyagot, amint azt a 861 024. számú, közös tulajdunú, amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismertetik. E szabadalmi leírás szerint az oxidációs reakciótermék növekedése lényegében úgy megállítható gátló anyag segítségével, hogy a kerámiaanyag a töltőanyag bevonaton belül marad. A fenti szabadalmi leírással összhangban megfelelő gátló anyagként bármilyen, olyan anyagot, elemet, vegyületet vagy készítményt alkalmazhatunk, amely a találmányunk szerinti eljárás körülményei között sértetlen marad, nem túlságosan illékony, ♦ ·»·
- 21 és a gőzfázisú oxidálószer számára előnyösen áteresztő, és emellett képes helyileg megelőzni, mérgezni, gátolni, zavarni, megakadályozni vagy más, hasonló módon leállítani az oxidációs reakciótermék növekedését. Alumínium alapfém és oxigéntartalmú oxidálószer alkalmazása esetében gátló anyagként jól alkalmazhatunk kalcium-szulfátot (gipsz), kalcium-szilikátot, mint például Wollastonitot, Portland cementet vagy ezek kombinációit. Ezen túlmenően, gátló anyag alkalmazása esetében, ennek tartalmaznia kell valamilyen, megfelelő, szemcsés tűzálló anyagot is az eljárás alatti hevítés közben egyébként bekövetkező, olyan zsugorodás vagy törés megakadályozására, amely tönkretenné a kerámiatartály morfológiáját. Ezeknek a gátló anyagoknak nagy része megkötés vagy hidrolizálás után önhordó lesz.
Annak ellenére, hogy leírásunkban elsősorban alumínium alkalmazását ismertetjük előnyös alapfémként, a találmányunk szerinti eljárásban egyéb, hőtároló közegként megfelelő alapfémek, mint például szilícium, titán, cirkónium, hafnium és ón is használhatók. Az 1. ábrán a találmányunk szerinti eljárással előállított hőtároló közeget mutatjuk be. Alapfémként előnyösen nagy fúziós entrópiájú eutektikus ötvözetet, mint például olyan alumínium-szilicium-ötvözetet alkalmazunk, amelynek eutektikus pontja 12,5 tömeg% sziliciumtartalomnál 580 °C. Optimális hőtárolás valósítható meg hipereutektikus ötvözetek és három vagy még több komponenst tartalmazó ötvözetek ·· ····
- 22 alkalmazásával is. A hőtároló közeg a 6 alapfémtestet betokozó 4 kerámiatartályból áll, mely alapfémtest lényegében a maradó, nem reagált alapfém. Az alapfémtest elfogyásából származó 8 üres tér vagy üreg térfogata képes felvenni a fém működtetés közben bekövetkező tágulását. Hőtároló közegként megfelelő hőmérsékleten és oxidációs környezetben, adalékanyag hozzáadás vagy egyéb módosítás nélkül, közvetlen oxidálható fémek használhatók. Különösen jól alkalmazható például a 12 tömeg% szilíciumot és 1 tömeg% magnéziumot tartalmazó 4032 alumíniumötvözet .
Amint a fentiekben ismertettük, a találmányunk szerinti eljárásban alapfémként viszonylag tiszta fémet, mint például alumíniumot, de előnyösen viszonylag nagy mennyiségű szilícium és/vagy széntartalmű ötvözetet használhatunk, amennyiben az alapfém az oxidációs eljárással kompatibilis. így azalapfém anyagát úgy választhatjuk meg, hogy az előállítandó hőtároló vagy hőszállító közeg a kívánt hőtároló tulajdonságú legyen. Az alapfémötvözet összetételének változtatásával előre meghatározhatjuk az alapfémtest hőtároló közegként való működtetése közben fellépő fázis változást, és ennek megfelelően a közeg hőtároló tulajdonságait. Ennek megfelelően a találmányunk szerinti eljárásban alkalmazott fémtest tulajdonságait nemcsak az alapfém, azaz nemcsak az oxidálószerrel oxidációs reakcióterméket képező fém, mint például a levegővel alumínium-oxidot képező alumínium tulajdonságai határoz·· ···· ·· ·· • · ··· ··· • « · * · · ·· ·· ·»*· ·
- 23 zák meg. így például az alumínium-szilícium ötvözetek hőtároló sűrűsége olyan nagy, mint az alumíniumé, és a sziliciumtartalom következtében nagy a fúziós entrópiájuk. A találmányunk szerinti eljárásban például egy olyan alumíniumötvözet, amelynek sziliciumtartalma akár 30 tömeg5», lényeges mennyiségű szilícium oxidálódás nélkül oxidálható alumínium-oxiddá. Ennek következtében az oxidáció után a fémtest összetétele, legalábbis a komponensek egymáshoz viszonyított arányát illetően, eltérhet az oxidációs reakció előtti összetételtől.
Oxidálószerként, az előzőekben említetteknek megfelelően alkalmazhatunk szilárd, folyékony vagy gőz (gáz) fázisú anyagokat. A találmány szerinti eljárásban általában a következő oxidálószereket alkalmazzuk: oxigén, nitrogén, valamilyen halogén, kén, foszfor, arzén, szén, bőr, szelén, tellur valamint ezek vegyületei és kombinációi, mint például szilicium-dioxid (mint oxigénforrás), metán, etán, propán, acetilén, etilén és propilén (mint szénforrás), valamint elegyeik, mint például levegő, hidrogén és víz elegye, szén-monoxid és szén-dioxid elegye. Ez utóbbi két elegypár hatásosan alkalmazható a környezet oxigénaktivitásának csökkentésére.
A találmány szerinti eljárásban bármilyen, megfelelő oxidálószert alkalmazhatunk, de elsősorban a gőzfázisú oxidálószerek alkalmazása előnyös. Ha töltőanyaggal együtt gáz- vagy gőzfázisú oxidálószert, például levegőt alkalmazunk, a töltőanyagot úgy választjuk meg, hogy
az a gázfázisú oxidálószer számára átjárható legyen, abból a célból, hogy az oxidálószernek kitett töltőanyag ágyba a gőzfázisű oxidálószer olymértékben tudjon behatolni, hogy érintkezhessen a megolvadt fémmel. A gőzfázisű oxidálószer alatt elgőzölögtetett vagy normál állapotban gázállapotú, oxidáló hatású anyagot értünk. Gőzfázisű oxidálószerként alkalmazhatunk előnyösen például oxigént vagy oxigéntartalmű gázokat (mint például levegőt), de például alumínium alapfém esetében, nyilvánvaló gazdasági okokból, általában előnyösebb a levegő alkalmazása. Ha valamilyen oxidálószert úgy jellemzőnk, hogy valamilyen speciális gázt vagy gőzt tartalmaz, ez olyan oxidálószert jelent, amelyben ez a speciális gáz vagy gőz az alapfém egyedüli oxidálószere vagy azt tűlnyomórészben vagy legalább lényeges mennyiségben oxidálja az alkalmazott oxidáló körülmények között. Például, annak ellenére, hogy a levegőben a fő alkotórész a nitrogén, az alapfém egyedüli oxidálószere mégis az oxigén, mert azt lényegesen jobban oxidálja, mint a nitrogén.
Fentieknek megfelelően a levegőt az oxigéntartalmú oxidálószerek közé soroljuk, nem a nitrogéntartalmú oxidálószerek közé. A nitrogéntartalmú oxidálószerekre példaként a leírásunkban és az igénypontokban formáló gáz néven szereplő gázt említjük, amely körülbelül 96 % nitrogéngázt és körülbelül 4 % hidrogéngázt tartal maz .
Abban az esetben, ha szilárd oxidálószert alkalmazunk, az oxidálószert általában az egész töltőanyag ágyban vagy annak alapfémhez közeli részében diszpergáljuk. A szemcseformájú oxidálószert a töltőanyaggal elkeverve alkalmazzuk, vagy az oxidálószert használhatjuk a töltőanyag szemcséken bevonat formájában is. Bármilyen, megfelelő, szilárd oxidálószert alkalmazhatunk, mint például bort, szenet vagy redukálható vegyületeket, úgymint szilicium-dioxidot vagy olyan boridokat, amelyek termődinamikus stabilitása kisebb, mint az alapfém borid reakcióterméké. Abban az esetben például, ha alumínium alapfém oxidálására szilárd oxidálószerként bőrt vagy redukálható boridot használunk, a kapott, oxidációs reakciótermék alumínium-borid.
Néhány esetben az oxidációs reakció olyan gyorsan megy végbe valamely, szilárd oxidálószerrel, hogy az oxidációs reakciótermék, a folyamat exoterm jellege következtében hajlamos az összeolvadásra. Ebben az esetben a kerámiatest mikroszerkezeti egysége tönkremehet. Ez a gyors, exoterm reakció úgy kerülhető el, hogy a kompozícióhoz olyan, viszonylag inért töltőanyagot keverünk, amelynek kicsi a reakcióképessége. Az ilyen töltőanyagok abszorbeálják a reakcióhőt, ezáltal minimalizálják a hőmegfutási lehetőségeket. Inért töltőanyagként jól alkalmazható az előállítandó oxidációs reakciótermékkel azonos anyag.
Abban az esetben, ha a találmány szerinti eljárásban folyékony oxidálószert alkalmazunk, a teljes töltő26 anyag ágyat vagy az olvadt fémhez közeli részét impregnáljuk az oxidálószerrel. A töltőanyag impregnálása történhet például az oxidálószerrel való bevonással vagy beáztatással úgy, hogy a töltőanyagot bemerítjük az oxidálószerbe. A folyékony oxidálószer alatt olyan oxidálószert értünk, amely az oxidációs reakció körülmények között folyékony. így valamely folyékony oxidálószer prekurzora lehet olyan szilárd só, amely a reakció körülményei között megolvad. Természetesen a folyékony oxidálószer prekurzora maga is lehet folyékony, mint például az olyan anyagok oldatai, amelyekkel a töltőanyagot teljesen vagy részben impregnáljuk, amelyek az oxidációs reakciókörülmények között megolvadnak vagy úgy bomlanak, hogy megfelelő oxidálócsoportot szolgáltassanak. A találmány szerinti eljárásban folyékony oxidálószerként alkalmazhatunk például alacsony olvadáspontú üvegeket.
A találmányunk szerinti eljárásban olyan töltőanyagot alkalmazunk, amely a találmányunk szerinti eljárásban alkalmazott, következőkben ismertetésre kerülő oxidációs reakciókörülmények között, gőzfázisú oxidálószer alkalmazásaa esetén áteresztő és teljesen átjárható az oxidálószer számára. Emellett az alkalmazott töltőanyag egész terjedelmében áteresztő a növekvő vagy fejlődő oxidációs reakciótermék számára. Az alkalmazott töltőanyag továbbá olyan, hogy az eljárás hőmérsékletén már a folyamat elején vagy a folyamat közben, de gyorsan megfelelő kohéziós erő alakul ki, amely elősegíti, hogy az alapfémtestre • ·
- 27 illeszkedő töltőanyag geometriája megtartsa az alapfémtest fordítva másolt geometriáját, még akkor is, amikor az olvadt fém a fémtestből eltávozik, és helyén üreg képződik. Gázalakú oxidálószer alkalmazása esetén a képződő oxidációs reakciótermék általában nem ereszti át a környező atmoszférát, és így a kemence atmoszférája, például a levegő nem jut be a kialakuló üregbe. Emiatt, az olvadt alapfém távozása következtében kialakult üregben kisebb a nyomás. Az oxidációs reakciótermékből kezdetben kialakuló héj általában túl gyenge az így létrejövő, gravitációs erővel együtt fellépő nyomáskülönbség elviselésére, és támasz nélkül hajlamos a befelé irányuló összeomlásra. Az.összeomlás következtében az alapfém távozása következtében kialakult tér legalább egy része feltöltődik, és így az alapfém eredeti formájának megfelelő üreg elveszti formáját. Az ilyen összeomlás elkerülésére előnyösen olyan töltőanyagot alkalmazunk, amely az alapfém olvadáspontja feletti és az oxidációs reakciótermék olvadáspontjához közeli (de alatta lévő) hőmérsékleten részlegesen szintereződik, vagy másként összekötődik, és kötődik a növekvő oxidációs reakciótermék réteghez is. így az üreg külsején elegendően erős réteg képződik ahhoz, hogy megtartsa az olvadt fém másolatát legalább addig, amíg az üvegfalon fellépő nyomáskülönbség elviselésére elegendően vastag oxidációs reakciótermék nem képződik.
Megfelelő, önkötő töltőanyagként olyan anyagot alkalmazhatunk, amely megfelelő hőmérsékleten saját maga • · · · • · · · • · · · · · · • · · · · · ·· ·· ···· ·
- 28 szintereződik vagy megfelelő adalékanyaggal vagy töltőanyag felületmódosítással szinterezhetővé vagy kötőképessé alakítható. Például alumínium alapfém és levegő oxidálószer alkalmazásakor megfelelő töltőanyagként használhatunk olyan alumínium-oxid port, amelyre finom szemcsés vagy öntvényformájú szilicium-dioxid kötőanyagot viszünk fel. Az ilyen anyagkeverékek a kerámiaanyag (oxidációs reakciótermék) képződési hőmérsékletén vagy ez alatt részlegesen szintereződnek vagy kötődnek. Szilicium-dioxid adalékanyag alkalmazása nélkül az alumínium-oxid szemcsék lényegesen magasabb hőmérsékleten kötődnek.
A töltőanyagok másik, jól alkalmazható típusát azok a szemcsés vagy szálas anyagok alkotják, amelyek az oxidációs reakciókörülmények között a felületükön olyan reakciótermék réteget képeznek, amelyek a kívánt hőmérséklettartományban a szemcsés anyagot megkötik. Ilyen típusú töltőanyag például alumínium alapfém és levegő oxidálószer alkalmazása esetében a finom szemcsés (szemcseméret: 61 yum vagy ennél kisebb) szilicium-karbid. Ebből az oxidációs reakciótermék képződési hőmérséklettartományában egymáshoz kötődő szilicium-dioxid héj képződik.
Nem szükséges, hogy a töltőanyag ágy teljes egészében szinterezhető vagy önkötő anyagból álljon vagy ilyen anyagokat tartalmazzon, de a találmányunk szerinti eljárásban ilyen töltőanyag ágyak is alkalmazhatók. Az önkötő töltőanyag és/vagy a kötő- vagy szinterező szerek az alapfémtest mellett elhelyezett, azt körülvevő töltő-
- 29 anyagba vagy töltőanyagágy egy részébe is diszpergálhatók olyan mélységben, mely elegendő ahhoz, hogy a kialakuló üreg körül szintereződő vagy másképpen kötődő, az üreg összeomlás megakadályozására elegendően vastag és mechanikai szilárdságú burkolat képződjön a megfelelő vastagságú oxidációs reakciótermék kifejlődéséig. Ennek megfelelően elegendő, ha az olvadékot beburkoló töltőanyag tartózónája olyan töltőanyag, amely a megfelelő hőmérséklettartományban önmaga szintereződik, vagy köt meg, vagy a megfelelő hőmérséklettartományban hatásos szinterező, vagy kötőszert tartalmaz. Töltőanyag tartózóna kifejezés alatt az alapfémtestet beburkoló olyan vastagságú töltőanyagot értünk, amely a megkötés után megfelelő szerkezeti szilárdságú a fémtest geometriai másolatának megtartására mindaddig, amíg önhordó oxidációs reakciótermék nem alakul ki. A töltőanyag tartózóna mérete változik a fémtest kialakításától és méretétől és a tartózónában lévő szinterező vagy önkötődő töltőanyag mechanikai szilárdságától. A tartózóna a fémtest felületétől a töltőanyagágy olyan mélységéig terjedhet, amely kisebb, mint az oxidációs reakciótermék növekedési mélysége, vagyis kisebb, mint az oxidációs reakciótermék teljes növekedési tartománya. Valójában néhány esetben a tartózóna egész vékony lehet. Például, annak ellenére, hogy a töltőanyag tartózóna lehet az alapfémet beburkoló töltőanyag ágy, amelyet egy nagyobb, nem önkötő vagy nem önszintereződő töltőanyag vesz körül, a tartózóna általában csak egy szemcsés, ön• ·
- 30 hordó vagy szinterezhető bevonat lehet, amely megfelelő ragasztó anyaggal vagy bevonó szerrel adherálódik az olvadékhoz .
Fontos, hogy a töltőanyag ne szintereződjön, egyesüljön vagy reagáljon oly módon, hogy olyan anyag alakuljon ki, ami blokkolja, leállítja az oxidációs reakciótermék átitatódását vagy gőzfázisú oxidálószer esetén a gőzfázisú oxidálószer áteresztését. Ezen túlmenően követelmény az is, hogy a képződő, szintereződő anyag ne túl alacsony hőmérsékleten alakuljon ki, mivel így a reakciótermék növesztési hőmérsékletének elérése előtt a fém és a töltőanyag közötti expanziókülönbség következtében megreped. Ez hátrányos, mivel a repedést követően a képződő kerámia anyag kitöltené a megkötött töltőanyag repedéseit, és így nem homogén készítmény keletkezne. Például alumínium alapfém esetében a szilárd vagy olvadt fém hevítése következtében nemcsak hőexpanzió, hanem az olvadás miatt tekintélyes térfogatváltozás is fellép. Ez azt kívánja meg, hogy az olvadt fémet beágyazó töltőanyagból szintereződéssel, vagy más kötéssel ne alakuljon ki az alapfémet betokozó rideg szerkezet azelőtt, mielőtt az olvadt fém és a töltőanyag különböző hőexpanziója kialakulna, nehogy az expanzió széttörje az önkötő szerkezetet .
Abban az esetben, ha a töltőanyag saját maga nem szintereződik, vagy nem önkötő, és ezért nem képes ···· • · · · • · · · · · · • · · · · ·· ·· ····
- 31 megakadályozni az alapfém távozása következtében kialakuló üreg összeomlását, a töltőanyagba adagolhatunk valamilyen kötő- vagy szinterező szert. A kötő-anyagot diszpergálhatjuk az egész töltőanyagban vagy annak az alapfémhez közeli vagy melletti részében. Ilyen célra alkalmazhatunk olyan szerves fémvegyületeket, amelyek az oxidációs reakciótermék képződésének körülményei között legalább részben elbomlanak, és oly mértékben a töltőanyaghoz kötődnek, hogy a szükséges mechanikai szilárdság létrejöjjön. Kötőanyagként olyan anyagot alkalmazunk, amely nem zavarja az oxidációs reakciófolyamatot, és nem képez olyan nemkívánatos mellékterméket, amely a kerámia készítményben maradna. Az ilyen célra alkalmazható kötőanyagok a szakterületen jól ismertek. Megfelelő szerves fém-kötőanyag például a tetraetil-ortoszilikát, amelyből az oxidációs reakciókörülmények között szilicium-dioxid-gyök képződik, ami a töltőanyaghoz a kívánt kohéziós erővel kötődik.
Ahogyan már a közös szabadalmi bejelentések ismertetésénél is említettük, az alapfémmel együtt alkalmazott adalékanyagok előnyösen befolyásolhatják az oxidációs reakciófolyamatot, különösen olyan rendszereknél, ahol alumínium alapfémből indulunk ki.
Az alapfémmel együtt alkalmazott adalékanyag vagy adalékanyagok
1) lehetnek az alapfém ötvözetei,
2) alkalmazhatók az alapfém felületének legalább egy részére, vagy • · ·· · · ·«·· • · · · · • ·· · · · · « • ••44 · ·· · 4 ···· 4
3) keverhetők vagy társíthatok a töltőanyag vagy az előformált töltőanyag legalább egy részével, vagy az 1.), 2) vagy 3) alatt felsoroltak kombinációja is használható. Például valamilyen ötvözött adalékanyag alkalmazható önmagában vagy egy második, külső adalékanyaggal együtt. A 3) alatt felsorolt esetben, amikor a töltőanyaghoz további adalékanyago(ka)t adunk, a kivitelezést bármelyik, a közös szabadalmi leírásokban ismertetett módon végezhetjük.
Az adalékanyag szerepe nem annyira magától az adalékanyag anyagától, inkább számos, egyéb tényezőtől függ. Ezek a tényezők például a következők: egy vagy két adalékanyag alkalmazása esetén az adalékanyagok speciális kombinációja, egy külső adalékanyag és egy, az alapfémmel ötvözött adalékanyag kombinációja, az adalékanyag(ok) koncentrációja, az oxidáció körülményei és az eljárás körülményei.
Alumínium alapfém esetén, különösen, ha az oxidálószer levegő, hatásosan alkalmazhatjuk a következő adalékanyagokat: magnézium, cink, szilícium, melyek akár önmagukban, akár egymással kombinálva, akár egyéb, a következőkben bemutatásra kerülő adalékanyagokkal kombinálva is használhatók. Ezeket a fémeket vagy megfelelő forrásukat ötvözhetjük az alumíniumalapú alapfémmel, olyan koncentrációban, hogy a kapott, adalékanyagtartalmú fém teljes tömegére vonatkoztatva, külön-külön számolva 0,1 - 10 tömegVban legyenek jelen. Megjegyezzük azonban, hogy bizo«* ·· ···· • · • · · · · ······ · « • · · * * · ·· ·« ···· ·
- 33 nyos adalékanyagok az alapfémmel ötvözve optimális hőtároló tulajdonságokat mutatnak, ezért az ilyen adalékanyagokat az eutektikus tartományban használjuk. így például alumínium-szilícium-, vagy alumínium-szilicium-magnézium eutektikumok a nagy hőtároló képesség miatt ilyen kettős szerepet tölthetnek be. Ezeket az adalékanyagokat vagy megfelelő forrásaikat (például magnézium-oxid, cink-oxid, szilicium-oxid) kívülről is alkalmazhatjuk az alapfémre, így alumínium-oxid kerámia szerkezetet állíthatunk elő alumínium—szilícium ötvözetből mint alapfémből levegővel végzett oxidálással magnézium-oxid felületi adalékanyaggal, melynek mennyisége az oxidálandó alapfém egy gramm2 jára számolva legalább 0,0008 g, és az alapfém 1 cm felületére számolva legalább 0,003 g.
Levegővel oxidált alumínium alapfém esetén a következő adalékanyagok is hatásosan alkalmazhatók: nátrium, germánium, ón, ólom, lítium, kalcium, bór, foszfor és ittrium, melyek alkalmazhatók önmagukban vagy egy vagy több, egyéb adalékanyaggal kombinálva az oxidálószertől és a technológiai körülményektől függően. Adalékanyagként hatásosan alkalmazhatók a következő ritka földfém elemek is: cérium, lantán, prazeodimium, neodimium és szamárium elsősorban más adalékanyagokkal kombinálva. Ezeken kívül a fent ismertetett közös szabadalmi leírásokban említett adalékanyagok is alkalmazhatók az alumíniumalapú alapfémből kiinduló rendszerben a polikristályos, oxidációs reakciótermék növekedésének az elősegítésére.
• ·
- 34 A következő példában a találmányunk szerinti eljárást részletesebben bemutatjuk.
1. Példa
Három darab, hengeralakú 380.1 alumíniumötvözet bugát (Belmont Metals gyártmány, névleges összetétele:
- 8,5 tömeg% Si, 2-3 tömeg% Zn és 0,1 tömeg% Mg aktív adalékanyagok, valamint 3,5 tömeg% Cu, Fe, Mn és Ni, de a tényleges Mg tartalom valamivel nagyobb volt: 0,17 - 0,18 tömeg% )amelyeknek hossza 21,44 mm, átmérője 24,5 mm, a végeinél gömbölyűre esztergáltunk. A bugák felületére egyenletesen 50 tömeg% Álcán Alumínium Ltd. gyártmányú, C-75 alumínium-oxid port, 20 tömegé Álcán Alumínium Ltd. gyártmányú C-71 alumínium-oxid őrleményt és 30 tömeg% Edgár Plastic Kaolin gyártmányú fehér agyagot tartalmazó bevonatot vittünk fel vékony, körülbelül 2,45 mm vastag rétegben. A bevonatot hagytuk megszáradni, majd a bugákat tűzálló tégelyben lévő gátló anyagba merítettük. A gátló anyag 70 tömeg% Wollastonit szál (ásványi kalcium-szilikát, FP minőség, Nyco Inc. gyártmány) és 30 tömeg% gipsz (Bondex, Bondex Inc. gyártmány) egyenletes keverékéből állt. A tűzálló tégelyben lévő összeállítást ezután oxidálószerként levegővel táplált kemencébe helyeztük, majd óra alatt 950 °C-ra hevítettük fel. A kemencét ezután 950 °C hőmérsékleten tartottuk 60 órán át, majd 4 óra alatt szobahőmérsékleter hűtöttük le. Ezután a tűzálló tégelyt kivettük a kemencéből, és a három terméket el- távolitottuk a tégelyből. A feleslegben lévő gátló anyagot enyhe homokfúvással távolítottuk el a felületükről. A termékek vizsgálata azt mutatta, hogy a reakciótermék átitatta a bevonó anyagot. A három hőenergiatároló közeg egyikéből keresztmetszetet készítettünk a fémszubsztrátum és az üreg térfogat bemutatására. A 2. ábrán az előállított terméket mutatjuk be, míg az 1. ábrán a termék keresztmetszetét a 4 kerámiatartállyal, a 6 fémtesttel és a 8 üreggel.
A terméket szobahőmérsékletről a fémmag olvadáspontja feletti 700 °C-ra hevítettük, majd szobahőmérsékletre hűtöttük ötször egymás után. A kerámiatartály felületén törés vagy meghibásodás nem volt észlelhető.

Claims (27)

Szabadalmi igénypontok
1) képes felvenni az alapfém olvadáspontján bekövetkező, valamint az alapfém és a töltőanyag hőexpanziós különbségéből eredő térfogatváltozást; és
1. Eljárás közvetlen érintkezésű hőtároló közeg, amely alapfémtestet és a fémtesttel egybeépülő, azt betokozó, szerkezetileg összefüggő kerámiaréteget tartalmaz, előállítására, azzal jellemezve, hogy
a) egy alapfémtestet oxidálószer jelenlétében, olvadáspontja feletti, de a képződő oxidációs reakciótermék olvadáspontja alatti hőmérsékletre hevítünk; és
b) ezen a hőmérsékleten
i) az olvadt alapfémet a felületén reagáltatjuk az oxidálószerrel; majd ii) az olvadt alapfémet a felületén kialakult, vele egybeépülő oxidációs reakcióterméken keresztül az oxidálószerhez szállítjuk, azzal érintkeztetjük, ezáltal folytatódik az oxidációs reakciótermék képződése az oxidálószer és a korábban kialakult oxidációs reakciótermék határfelületén, így az alapfém felületén kívül fokozatosan vastagodó oxidációs reakciótermék fejlődik ki, és ezzel egyidejűleg az olvadt alapfémtest menynyisége csökken;
iii) a reakciót a nem reagált alapfém betokozására elegendő vastagságú réteg és a fém elfogyásával egyidejűleg megfelelő üreg kialakulásáig folytatjuk, és
c) az így kapott hőtároló közeget kinyerjük.
• · • · · · · · · • · · · · · ·· · · ···· ·
2) legalább egy tartózónája körülveszi az alapfémet, amely tartózóna az alapfém olvadáspontja feletti, és az oxidációs reakcióhőmérséklethez közeli, de elegendően alatta lévő hőmérsékleten a töltőanyag önmagában megkötéséből alakul ki, és amely tartózóna felveszi a térfogatváltozást, és kohéziós erő következtében megakadályozza az alapfém elfogyása következtében kialakuló üreg összeomlását .
2. Eljárás hőtároló közeg, amely alapfémtestet és a fémtesttel egybeépülő, azt betokozó, szerkezetileg összefüggő kerámiatartályt tartalmaz, előállítására, azzal jellemezve, hogy
a) egy alapfémtest felületével szomszédosán töltőanya- got helyezünk el, majd
b) az alapfémtestet oxidálószer jelenlétében az olvadáspontja feletti, de a képződő oxidációs reakciótermék olvadáspontja alatti hőmérsékletre hevítjük; és
c) ezen a hőmérsékleten
i) az olvadt alapfémet a felületén reagáltatjuk az oxidálószerrel; majd ii) az olvadt alapfémet a felületén kialakult oxidációs reakcióterméken keresztül az oxidálószer és a töltőanyag irányába, a töltőanyagba szállítjuk - ezáltal folytatódik az oxidációs reakciótermék képződése az oxidálószer és a korábban kialakult oxidációs reakciótermék határfelületén, így olyan fokozatosan vastagodó oxidációs reakciótermék képződik, amely a fémfelületen kívül elhelyezett töltőanyagot átitatja, és az oxidációs reakciótermék képződésével egyidejűleg az alapfémtest mennyisége csökken;
iii) a reakciót a töltőanyag legalább egy részének beágyazására és ezáltal a nem reagált alapfém betokozásához elegendő vastagságú réteg és a fém elfogyásával egyidejűleg megfelelő üreg kialakulásáig folytatjuk; és • · · «
d) az így kapott hőtároló közeget kinyerjük.
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az alapfémtesttől bizonyos távolságra gátló anyagot helyezünk el, és a reakciót a gátló anyag által meghatározott vastagságú réteg kialakulásáig folytatjuk.
4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy alapfémként alumíniumot, oxidálószerként levegőt alkalmazunk.
5. A 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy alapfémként szilíciumot vagy magnéziumot vagy ezek keverékét tartalmazó alumíniumot alkalmazunk .
6. A 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy a reakciót 690 - 1450 °C hőmérsékleten végezzük.
7. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az alapfémmel társítva adalékanyagot alkalmazunk.
8. A 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy az alapfémmel társítva adalékanyagot alkalmazunk.
9. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy oxidálószerként gőzfázisú oxidálószert, és töltőanyagként a gőzfázisú oxidálószer és a kialakuló oxidációs reakciótermék számára áteresztő anyagot alkalmazunk.
10. A 9. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy alapfémként alumíniumot, oxidálószerként levegőt és az alapfémmel társítva adalékanyagot alkalmazunk .
11. A 10. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy alapfémként alumínium- és szilíciumtartalmú ötvözetet alkalmazunk.
12. A 11. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy ötvözetként eutektikus ötvözetet alkalmazunk.
13. A 2., 9., 10., 11. vagy 12. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy töltőanyagként olyan anyagot alkalmazunk, amely
14. A 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy gátló anyagként gipszet, Portland cementet, kalcium-szilikátot vagy ezek keverékét alkalmaz zuk.
• ··
15. A 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy alapfémként alumíniumot, oxidálószerként oxigéntartalmú gázt, az alapfémmel társítva valamilyen adalékanyagot és gázáteresztő gátlóanyagként gipszet, Portland cementet, kalcium-szilikátot vagy ezek keverékét alkalmazzuk.
16. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy töltőanyagként fém-oxidot, boridot, karbidot vagy nitridet alkalmazunk.
17. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy töltőanyagként alumínium-oxidot, szilicium-karbidot, kerámia bevonatú szenet, szilicium-dioxidot, agyagot, alumínium-nitridet, szilicium-nitridet, titán-diboridot, titán-dioxidot vagy ezek keverékét alkalmazzuk.
18. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy oxidálószerként a töltőanyagba kevert, szilárd oxidálószert alkalmazunk.
19. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy oxidálószerként a töltőanyagba kevert, folyékony oxidálószert alkalmazunk.
20. A 18. vagy 19. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szilárd vagy folyékony oxidálószereket valamilyen gőzfázisú oxidálószerrel társítva alkalmazzuk.
21. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy alapfémként alumíniumés szílicium-tartalmú ötvözetet alkalmazunk.
·· ···· ·· «<
• · · · · ··· ··· · · • 999· 9 • · ·· ···· ·
22. A 21. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy ötvözetként eutektikus ötvözetet alkalmazunk.
23. A 21. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy ötvözetként magnéziumot is tartalmazó alumínium- és szilícium-tartalmú ötvözetet alkalmazunk.
24. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy alapfémként szilíciumot, titánt, cirkóniumot, hafniumot vagy ónt alkalmazunk.
25. Hőtároló közeg készítmény, azzal jellemezve , hogy egy alapfémtestből származó fémmagot betokozó, azzal egybeépülő, szerkezetileg összefüggő kerámiatartályt tartalmaz, mely kerámiatartály az alapfém valamilyen oxidálószerrel képzett, három dimenzióban összefüggő, oxidációs reakcióterméke, amely az alapfém olvadáspontja feletti hőmérsékleten oxidációs folyamatban alakul ki, és amely folyamat során az alapfém egy részének elfogyásával a fémmag, valamint a fém elfogyása következtében az üreg is kialakul.
26. A 25. igénypont szerinti hőtároló közeg készítmény, azzal jellemezve, hogy fémmagként alumíiumot és kerámiatartályként alumínium-oxidot tartalmaz .
27. A 25. vagy 26. igénypont szerinti hőtároló közeg készítmény, azzal jellemezve, hogy kerámiatartályként kerámiába beágyazott töltőanyagot tartalmaz.
HU883523A 1987-07-06 1988-07-05 Process for producing heat storing medium comprising metal body and cermaic enveloping it HUT63130A (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
US07/069,732 US4873038A (en) 1987-07-06 1987-07-06 Method for producing ceramic/metal heat storage media, and to the product thereof

Publications (1)

Publication Number Publication Date
HUT63130A true HUT63130A (en) 1993-07-28

Family

ID=22090869

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU883523A HUT63130A (en) 1987-07-06 1988-07-05 Process for producing heat storing medium comprising metal body and cermaic enveloping it

Country Status (28)

Country Link
US (1) US4873038A (hu)
EP (1) EP0299903B1 (hu)
JP (1) JPH01113486A (hu)
KR (1) KR960000474B1 (hu)
CN (1) CN1030403A (hu)
AT (1) ATE84562T1 (hu)
AU (1) AU603462B2 (hu)
BG (1) BG60378B1 (hu)
BR (1) BR8803313A (hu)
CA (1) CA1318774C (hu)
CS (1) CS276901B6 (hu)
DD (1) DD281812A5 (hu)
DE (1) DE3877444T2 (hu)
DK (1) DK372588A (hu)
FI (1) FI93224C (hu)
HU (1) HUT63130A (hu)
IL (1) IL86986A (hu)
IN (1) IN169536B (hu)
MX (1) MX168772B (hu)
NO (1) NO176806C (hu)
NZ (1) NZ225291A (hu)
PH (1) PH25710A (hu)
PL (1) PL159873B1 (hu)
PT (1) PT87915B (hu)
RO (1) RO101830B1 (hu)
RU (1) RU1794074C (hu)
YU (1) YU128688A (hu)
ZA (1) ZA884789B (hu)

Families Citing this family (36)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US5202059A (en) * 1987-06-12 1993-04-13 Lanxide Technology Company, Lp Coated ceramic filler materials
US5505248A (en) * 1990-05-09 1996-04-09 Lanxide Technology Company, Lp Barrier materials for making metal matrix composites
ATE151470T1 (de) * 1990-05-09 1997-04-15 Lanxide Technology Co Ltd Verfahren mit sperrwerkstoffe zur herstellung eines verbundwerkstoffes mit metallmatrix
AU643089B2 (en) * 1991-02-15 1993-11-04 Toa Medical Electronics Co., Ltd. Apparatus for regulating liquid temperature
US7074253B2 (en) * 2003-05-20 2006-07-11 Exxonmobil Research And Engineering Company Advanced erosion resistant carbide cermets with superior high temperature corrosion resistance
US7153338B2 (en) * 2003-05-20 2006-12-26 Exxonmobil Research And Engineering Company Advanced erosion resistant oxide cermets
US7175686B2 (en) * 2003-05-20 2007-02-13 Exxonmobil Research And Engineering Company Erosion-corrosion resistant nitride cermets
US7544228B2 (en) * 2003-05-20 2009-06-09 Exxonmobil Research And Engineering Company Large particle size and bimodal advanced erosion resistant oxide cermets
US7175687B2 (en) * 2003-05-20 2007-02-13 Exxonmobil Research And Engineering Company Advanced erosion-corrosion resistant boride cermets
DE10335425B3 (de) * 2003-08-01 2004-08-26 Öko-Insel Energietechnik GmbH Wärmespeicher
US7731776B2 (en) 2005-12-02 2010-06-08 Exxonmobil Research And Engineering Company Bimodal and multimodal dense boride cermets with superior erosion performance
DE102006019339B3 (de) * 2006-04-24 2008-01-31 Henze, Michael, Dipl.-Ing. Künstlicher Wasser-Wärmespeicher unter der Erde
DK2220343T3 (da) * 2007-10-03 2013-08-05 Isentropic Ltd Apparat til energilagring og fremgangsmåde til energilagring
WO2009067178A1 (en) * 2007-11-20 2009-05-28 Exxonmobil Research And Engineering Company Bimodal and multimodal dense boride cermets with low melting point binder
US20110108020A1 (en) * 2009-11-11 2011-05-12 Mcenerney Bryan William Ballast member for reducing active volume of a vessel
CN102236460B (zh) * 2010-04-28 2013-11-27 周正三 感测装置、微型触控装置及感测装置的制造方法
WO2011163399A1 (en) * 2010-06-22 2011-12-29 Thermal Storage Systems High energy density thermal storage device and method
US20120018116A1 (en) * 2010-07-21 2012-01-26 Terrafore, Inc Thermal energy storage system comprising encapsulated phase change material
US20120037337A1 (en) * 2010-08-16 2012-02-16 Zillmer Andrew J Heat transfer system, apparatus, and method therefor
CN102252545A (zh) * 2011-05-23 2011-11-23 武汉理工大学 一种应用于太阳能空调的熔融盐相变蓄热装置
JP6057184B2 (ja) * 2011-10-24 2017-01-11 国立大学法人北海道大学 蓄熱体
FR2996630B1 (fr) 2012-10-09 2014-12-19 Commissariat Energie Atomique Procede de realisation d'un echangeur de chaleur contenant un materiau a changement de phase, echangeur obtenu et utilisations aux hautes temperatures.
US20140182319A1 (en) * 2012-12-28 2014-07-03 Arlon J. Hunt Thermal energy storage for temperature regulation in electric vehicles
US9650556B2 (en) 2013-01-24 2017-05-16 Southwest Research Institute Encapsulation of high temperature molten salts
US9181838B2 (en) 2014-04-07 2015-11-10 Ford Global Technologies, Llc Temperature maintenance and regulation of vehicle exhaust catalyst systems with phase change materials
US9566552B2 (en) 2014-04-07 2017-02-14 Ford Global Technologies, Llc Temperature maintenance and regulation of vehicle exhaust catalyst systems with phase change materials
WO2015162929A1 (ja) * 2014-04-24 2015-10-29 国立大学法人北海道大学 潜熱蓄熱体、潜熱蓄熱体の製造方法、および、熱交換材料
JP2016079351A (ja) * 2014-10-22 2016-05-16 株式会社デンソー 複合蓄熱材
JP7149474B2 (ja) 2016-05-17 2022-10-07 国立大学法人北海道大学 潜熱蓄熱体マイクロカプセルおよび潜熱蓄熱体マイクロカプセルの製造方法
IT201700073173A1 (it) * 2017-06-29 2018-12-29 Danieli Off Mecc Dispositivo di accumulo energetico e relativo metodo di realizzazione
US11566529B2 (en) 2017-08-22 2023-01-31 General Electric Company Turbine component with bounded wear coat
JP7016109B2 (ja) * 2018-02-15 2022-02-04 国立大学法人東海国立大学機構 複合構造体、複合構造体の製造方法、及び蓄熱方法
CN109443023B (zh) * 2018-12-19 2024-10-01 中冶焦耐(大连)工程技术有限公司 一种棱锥体松化料层填料
US20220298401A1 (en) * 2019-08-23 2022-09-22 National University Corporation Hokkaido University Microcapsule for latent heat storage materials, method for producing same, powder containing microcapsules for latent heat storage materials, and heat storage device comprising said powder
JP2023172734A (ja) * 2022-05-24 2023-12-06 新光電気工業株式会社 潜熱蓄熱体及び潜熱蓄熱体の製造方法
JP2023172735A (ja) * 2022-05-24 2023-12-06 新光電気工業株式会社 潜熱蓄熱体及び潜熱蓄熱体の製造方法

Family Cites Families (26)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US2741822A (en) * 1951-01-29 1956-04-17 Carborundum Co Preparation of refractory products
US3255027A (en) * 1962-09-07 1966-06-07 Du Pont Refractory product and process
US3298842A (en) * 1963-03-22 1967-01-17 Du Pont Process for preparing hollow refractory particles
US3296002A (en) * 1963-07-11 1967-01-03 Du Pont Refractory shapes
US3419404A (en) * 1964-06-26 1968-12-31 Minnesota Mining & Mfg Partially nitrided aluminum refractory material
US3473987A (en) * 1965-07-13 1969-10-21 Du Pont Method of making thin-walled refractory structures
DE1567844A1 (de) * 1965-08-13 1970-10-22 Tokyo Shibaura Electric Co Methode zur Herstellung einer gesinterten Masse von Aluminium-Nitrid
US3421863A (en) * 1966-03-04 1969-01-14 Texas Instruments Inc Cermet material and method of making same
US3437468A (en) * 1966-05-06 1969-04-08 Du Pont Alumina-spinel composite material
US3789096A (en) * 1967-06-01 1974-01-29 Kaman Sciences Corp Method of impregnating porous refractory bodies with inorganic chromium compound
US3473938A (en) * 1968-04-05 1969-10-21 Du Pont Process for making high strength refractory structures
JPS5013205B1 (hu) * 1969-11-08 1975-05-17
US3864154A (en) * 1972-11-09 1975-02-04 Us Army Ceramic-metal systems by infiltration
US3973977A (en) * 1973-11-01 1976-08-10 Corning Glass Works Making spinel and aluminum-base metal cermet
JPS5426014A (en) * 1977-07-29 1979-02-27 Fuji Giken Kogyo Vacuum block
US4146057A (en) * 1977-11-07 1979-03-27 Rockwell International Corporation Thermal buffer system
US4512388A (en) * 1981-06-19 1985-04-23 Institute Of Gas Technology High-temperature direct-contact thermal energy storage using phase-change media
DE3210370C2 (de) * 1982-02-11 1984-04-12 Walter Dr. 5902 Unglinghausen Helmbold Langzeit-Wärmespeicher
DE3381519D1 (de) * 1983-02-16 1990-06-07 Moltech Invent Sa Gesinterte metall-keramikverbundwerkstoffe und ihre herstellung.
NZ211405A (en) * 1984-03-16 1988-03-30 Lanxide Corp Producing ceramic structures by oxidising liquid phase parent metal with vapour phase oxidising environment; certain structures
NZ212704A (en) * 1984-07-20 1989-01-06 Lanxide Corp Producing self-supporting ceramic structure
US4851375A (en) * 1985-02-04 1989-07-25 Lanxide Technology Company, Lp Methods of making composite ceramic articles having embedded filler
JPS6212678A (ja) * 1985-02-04 1987-01-21 ランキサイド テクノロジー カンパニー,リミティド パートナーシップ 複合セラミック体の製造方法
US4657067A (en) * 1985-06-19 1987-04-14 Ohio State University Hypereutectic direct-contact thermal storage material and method of production thereof
MX164959B (es) * 1986-05-08 1992-10-09 Lanxide Tecnology Company Lp Un metodo para producir un cuerpo compuesto ceramico
US4923832A (en) * 1986-05-08 1990-05-08 Lanxide Technology Company, Lp Method of making shaped ceramic composites with the use of a barrier

Also Published As

Publication number Publication date
KR960000474B1 (ko) 1996-01-08
CA1318774C (en) 1993-06-08
AU603462B2 (en) 1990-11-15
DK372588D0 (da) 1988-07-05
RU1794074C (ru) 1993-02-07
EP0299903A2 (en) 1989-01-18
KR900002048A (ko) 1990-02-28
PH25710A (en) 1991-09-18
RO101830B1 (en) 1992-02-20
NZ225291A (en) 1990-06-26
AU1862388A (en) 1989-01-12
DE3877444T2 (de) 1993-07-22
NO176806C (no) 1995-05-31
BR8803313A (pt) 1989-01-17
NO882937L (no) 1989-01-09
BG60378B1 (bg) 1995-01-03
CS276901B6 (en) 1992-09-16
BG84765A (bg) 1993-12-24
FI883227A (fi) 1989-01-07
PL273535A1 (en) 1989-05-02
PT87915A (pt) 1989-06-30
IL86986A (en) 1992-06-21
CS484888A3 (en) 1992-03-18
CN1030403A (zh) 1989-01-18
EP0299903B1 (en) 1993-01-13
JPH01113486A (ja) 1989-05-02
DK372588A (da) 1989-01-07
US4873038A (en) 1989-10-10
PL159873B1 (pl) 1993-01-29
NO882937D0 (no) 1988-07-01
ZA884789B (en) 1989-06-28
YU128688A (en) 1990-04-30
FI93224C (fi) 1995-03-10
FI883227A0 (fi) 1988-07-06
IL86986A0 (en) 1988-12-30
IN169536B (hu) 1991-11-09
FI93224B (fi) 1994-11-30
DD281812A5 (de) 1990-08-22
DE3877444D1 (de) 1993-02-25
NO176806B (no) 1995-02-20
EP0299903A3 (en) 1989-07-26
ATE84562T1 (de) 1993-01-15
MX168772B (es) 1993-06-07
PT87915B (pt) 1995-05-04

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HUT63130A (en) Process for producing heat storing medium comprising metal body and cermaic enveloping it
RU2039023C1 (ru) Способ получения самонесущего керамического тела
FI84343B (fi) Foerfarande foer framstaellning av ett sjaelvbaerande keramiskt kompositstycke och ett saodant kompositstycke.
CA1309232C (en) Surface bonding of ceramic bodies
US5017526A (en) Methods of making shaped ceramic composites
JP2505217B2 (ja) セラミック複合材料の製造方法
EP0261050A2 (en) Porous ceramic composite with dense surface
JP2551949B2 (ja) セラミック複合体の製造方法
IE58826B1 (en) Composite ceramic articles and methods of making the same
US5304520A (en) Porous ceramic composite with dense surface
US4960736A (en) Surface bonding of ceramic bodies
EP0407330B1 (en) Methods of producing ceramic and ceramic composite bodies
KR950005503B1 (ko) 조밀한 표면층을 가진 자립성 세라믹 복합체의 제조 방법
PT94739A (pt) Processo de formacao de corpos macrocompositos por tecnicas de vacuo auto-gerado
US5139977A (en) Porous ceramic composite with dense surface
US5238886A (en) Surface bonding of ceramic bodies
US4830799A (en) Method of making shaped ceramic articles by shape replication of an expendable pattern
US5262203A (en) Methods of producing ceramic and ceramic composite bodies
IE61288B1 (en) Method of making ceramic composite articles by inverse shape replication of an expendable pattern
US5104835A (en) Surface bonding of ceramic bodies
US5100837A (en) Method of making ceramic composite bodies incorporating filler material and bodies produced thereby
NZ221747A (en) Producing composite ceramic structures with intrinsically fitted encasement members thereon

Legal Events

Date Code Title Description
DFD9 Temporary protection cancelled due to non-payment of fee