HUT61995A

HUT61995A - Process for producing fluorine-substituted benzimidazole derivatives and pharmaceutical compositions comprising same

Info

Publication number: HUT61995A
Application number: HU9202071A
Authority: HU
Inventors: Arne Brandstroem; Per Lindberg; Gunnel Elisabeth Sunden
Original assignee: Haessle Ab
Priority date: 1989-12-20
Filing date: 1990-12-17
Publication date: 1993-03-29
Also published as: AU641465B2; PT96256A; YU237190A; CA2070651A1; IL96397A0; FI922864A; HU9202071D0; WO1991009028A1; LTIP1732A; FI922864A0; KR927003573A; NO922437L; LV10952A; AU7038091A; EP0506759A1; CN1052670A; NO922437D0; YU47750B; IS3658A7; PL288337A1

Description

KÖZZÉTÉTELI PÉLDÁNY

Eljárás fluor-szubsztítuált benzimidazol-származékok és ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

AKTIEBOLAGET HÁSSLE, MÖLNDAL, SVÉDORSZÁG

Feltalálók:

BRANDSTRÖM Arne, GÖTEBORG,

LINDBERG Per, ASKIM,

SUNDÉN Gunnel, GÖTEBORG,

SVÉDORSZÁG

A bejelentés napja: 1990. december 17.

Elsőbbsége: 1989. december 20. (454,048)

AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK

A nemzetközi bejelentés száma: PCT/SE9O/OO839

A nemzetközi közzététel száma: WO 91/09028 • · ·

A találmány tárgya eljárás olyan új vegyületek és ezek gyógyszerészetileg elfogadható sóinak előállítására, amelyek exo- és endogén stimulált gyomorsav-kiválasztást gátolnak, s így gyomorfekély megelőzésére és kezelésére alkalmasak.

A jelen találmány tárgya a találmány szerinti vegyületek és gyógyászatilag elfogadható sóik emlősök - ezen belül az ember - gyomorsav-kíválasztásának gátlására szolgáló alkalmazása is. Általánosabb értelemben, a találmány szerinti vegyületek gasztrointesztinális gyulladásos betegségek és emlősök - ezen belül emberek - gyomorsavval kapcsolatos betegségei, mint gasztritis, gyomorfekély, nyombélfekély, reflux esophagltis, és Zollinger-Ellison szindróma megelőzésére és kezelésére is alkalmasak. Ezen túlmenően a vegyületek olyan emésztőszervi rendellenességek kezelésére is alkalmasak, melyeknél emésztőszerv-kiválasztás elleni hatás kívánatos, például gastrinomas-ban, és akut felső emésztőszervi vérzésben szenvedő betegeknél. Használhatók intenzív kezelés alatt műtét előtt, és műtét után álló betegeknél is a sav-aspirálás és stressz-fekélyesedés megelőzésére. A találmány szerinti vegyületek emlősök - ezen belül az ember lázas állapota profilaxisának - különösen lysoszomális enzimekkel kapcsolatos állapotának kezelésére is alkalmasak. A különösen megemlítendő körülmények a reumás arthritis és a köszvény. A vegyületek hasznosak lehetnek a csont-anyagcsere zavaraival kapcsolatos rendellenességek, valamint a glaukoma kezelésénél is. A találmány tárgyát képezik a találmány

szerinti vegyületeket,vagy sóikat, mint hatóanyagot tartalmazó gyógyszerkészítmények is. A találmány tárgya továbbá eljárás az ilyen új vegyületek és közbenső termékeik előállítására, valamint eljárás e hatóanyagok fenti gyógyászati célú gyógyszerkészítményekké történő feldolgozására .

A találmány speciális, elsődleges célja biológiailag igen könnyen hasznosítható vegyületek rendelkezésre bocsátása. A találmány szerinti vegyületek kémiailag igen stabilak semleges és savas pH-nál és nagymértékben képesek a gyomorsav-kiválasztás gátlására. A biológiai hasznosíthatóságot (bioaváilability) úgy definiáljuk, hogy ez a vegyület adagolt dózisának azon törtrésze vagy százaléka, amely változatlanul abszorbeálódík a szisztémás vérbe. A potenciált ennél az alkalmazásnál az ED₅g-értékként definiáljuk.

Gyomorsav-kiválasztás gátlásra szolgáló benzimidazolszármazékokat számos szabadalmi leírás ír le. Ilyenekként említhetők a GB 1 500 043, a GB 1 525 958 számú nagybritanniai, az US 4 182 766, az US 4 255 431, az US 4 599 347, US 4 555 518, az US 4 727 150, az US 4 628 098 számú amerikai egyesült államokbeli, az EP 124 495, az EP 208 452, az EP 221 041, az EP 279 149, az EP 176 308 számú európai szabadalmi leírások, valamint a 87-29449/42 számú Derwent kivonat. Speciális gasztrointesztinális gyulladásos betegségek kezelésére vagy megelőzésére javasolt benzimidazol-származékokat ír le az US 4 359 465 számú amerikai egye sült államokbeli szabadalmi leírás.

• · · · ···· • ··· ·« · ··· • · ···· · · ···· · · · · · · ··

- 4 A fentiekben, a technika állásával kapcsolatosan ismertetett leírásokban leírt vegyületek hatásos, savkiválasztást gátló anyagok és ily módon fekély elleni gyógyszerekként hasznosak. Az ilyen típusú vegyületek hasznosságának további javítása érdekében kívánatos volt, hogy azok biológiai hozzáférhetőségét oly módon növeljük, hogy gyomorsav-kiválasztást gátló képességük megtartása mellett semleges pH-nál is nagy kémiai stabilitással rendelkezzenek.

Felismertük, hogy a megvizsgált

2-[(piridil-metil-szulfínil]-IH-benzimidazolok biológiai hasznosíthatóság, valamint potenciál és stabilitás tekintetében nagy változatosságot mutatnak és nehéz olyan vegyületeket azonosítani, amelyek mind a három előnyös tulajdonsággal rendelkeznek. A technika mai állása nem ad kitanítást arra vonatkozóan, hogy miként nyerhetők a tulajdonságok ilyen kombinációjával rendelkező vegyületek.

Azt találtuk, hogy a találmány szerinti olyan vegyületek, amelyek egy stabilitást növelő és enzimatikusan lehasitható (a következő képletekben R-rel jelölt) csoportot tartalmaznak, kiemelkedően nagy biológiai hasznosíthatósággal rendelkeznek, és mégis igen hatásos gyomorsav-kiválasztási inhibitorok, emellett oldatban, semleges és savas pH-nál nagy a kémiai stabilitásuk. Savas pH-η is mutatott nagy kémiai stabilitásuk következtében e vegyületek olyan perorális gyógyszerkészítmények előállítására is alkalmasak, amelyek nincsenek bevonattal ellátva.

A találmány szerinti vegyületek (I) és (!') általános • ·

- 5 képletűek, mely képletekben

R jelentése -CH₂OCOOR altalános képletű csoport - ahol R jelentése (IV), (V) vagy olyan (VI) képletű csoport, melyben n jelentése 1-től

6-ig terjedő szám vagy e vegyületek fiziológiásán elviselhető sói, és abban az esetben, ha az R szubsztituens aminocsoportot tartalmaz, akkor ez fiziológiásán elviselhető aniont tartalmazó ammóniumsó alakjában lehet jelen, és abban az esetben, ha az R szubsztituens karboxil- vagy szulfonsav-csoportot tartalmaz, akkor fiziológiásán elviselhető kationt tartalmazó alakban lehet jelen.

Az aminocsoport savaddiciós sója lehet például ásványi sav, mint hidrogén-klorid, hidrogén-bromid, kénsav, foszforsav, stb., mono-, di- vagy tribázisú karbonsavak, mint ecetsav, borkősav vagy citromsav sója. A karbonsav vagy szulfonsav kationja a sóban lehet nátrium-, kálium- vagy + 2 2

N (R )₄-kation, ahol R jelentése 1-4 szénatomos egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoport.

A találmány szerinti vegyületeknek asszimetria központjuk van a kénatomban, vagyis két optikai izomer (enantiomer) alakjában léteznek. A találmány kiterjed a tiszta enantiomerekre, azok racém elegyeire (50 - 50 % mindkét enantiomerből) és a két enantiomer nem egyenlő mennyiségét tartalmazó racém elegyeire is. A találmány tárgyát képezik az előállítás közbenső termékei, valamint ezek előállítási eljárása is.

A találmány szerinti 5-fluor- és 6-fluor-izomerek • ··· · · · ··· • · ····· · · ♦ ·· · ·· · a·« ··

- 6 külön-külön, egyenlő arányú vagy nem egyenlő arányú elegyeik formájában használhatók.

A találmány szerinti vegyületek a következő módszerek szerint állíthatók elő:

a) valamely (II) vagy (II') általános képletű - ahol

Z jelentése vagy fémkation, mint nátrium-, kálium-, lítiumvagy ezüst kation vagy valamely kvaterner ammónium-ion, -tetrabutil-ammónium-alkil-klórmetll-karbonáttal vagy benzilklórmetil-karbonáttal végzett reagáltatása útján.

b) valamely (II) vagy (II') általános képletű - ahol

Z jelentése hidroxi-metil-csoport -vegyület (III) általános képletű ahol R jelentése a fenti és X jelentése klóratom, imidazolvagy p-nitro-fenoxi- vagy valamely ezekkel funkcionálisan egyenértékű csoport - vegyülettel alkalmas bázis, mint trietil-amin vagy 4-(N,N-dlmetil-amino)-piridin jelenlétében végzett reagáltatása útján.

Az a) és b) alatti reakciókat alkalmas módon védőgáz alatt és víz távollétében hajtjuk végre. Alkalmas oldószerek a szénhidrogének, mint a toluol vagy benzol vagy klórozott szénhidrogének, mint a metilén-diklorid vagy kloroform.

A reakciók szobahőmérséklet és a reakcióelegy forráspontja közötti hőfokon végezhetők.

c) valamely (I) vagy (1') általános képletű vegyület

R szubsztituense egy észterének hidrolízise, útján abban az esetben, ha az, észter alakban védett karboxi-alkil-csoportot tartalmaz.

• · · 1 «· · · • · · · ·· * ··· * · ····» · · • · · · ·· · ··« «·

- 7 A műveleti körülményektől és kiindulási anyagoktól függően az (I) és (1' általános képletű végtermékeket vagy semleges vagy só alakjukban kapjuk meg.

Az aminocsoportot tartalmazó vegyületek savaddíciós sói önmagában ismert módon bázikus szerekkel, mint alkáliákkal vagy ioncserével a szabad bázisokká alakíthatók át. A kapott szabad bázisok azután szerves vagy szervetlen savakkal képezett sókká alakíthatók át. A karboxilsavat tartalmazó vegyületek megfelelő módon a savformává alakíthatók át, majd azután gyógyászatilag alkalmas sóvá, mint nátrium- vagy káliumsóvá alakíthatók vissza.

A nyert 5-fluor és 6-fluor izomerek kristályosítással vagy kromatográfiával választhatók szét. A kapott racemátok a tiszta enantiomerekké különíthetők szét. Ez ismert módon, például racém diasztereomer sókból kromatográfia vagy frakcionált kristályosítás útján végezhető.

Az a) módszernél használt (II) és (II') általános képletű közbenső termékek önmagában ismert eljárásokkal nyerhetők, mint ezt az alábbi példákban leírjuk.

Az alkil-klórmetil-karbonát és a benzil-klórmetil-karbonát a megfelelő alkoholból nyerhető klórmetíl-kloroformiáttal piridin jelenlétében végzett kezeléssel.

Az olyan (II) és (II') általános képletű vegyületek, melyekben Z jelentése hidroxi-metilcsoport, úgy kaphatók meg, hogy a megfelelő, az N-l helyzetben hidrogénatom szubsztituenst tartalmazó benzimidazol vegyületet formaldehiddel reagáltatjuk, mint ezt az alábbi példákban leírjuk.

·· · · f ·· • · · » ·· · · • · · · · · · ··« ········ · • · ·· *♦ · ··« «·

A (III) általános képletű kiindulási anyagok ismert módszerekkel nyerhetők, például a HOR általános képletű alkoholok foszgénnel vagy 1,1 -karbonil-diimidazollal vagy p-nitro-fenil-klór-formiáttal végzett kezelés útján.

A c) módszer esetében használt közbenső termékek a b) módszer szerint kaphatók olyan (III) általános képletű vegyületekkel, melyekben az R¹ szubsztituens észter-formában védett karboxi-alkilcsoportot tartalmaz.

A közbenső termékek előállítását leíró példák kiindulási anyagai önmagában Ismert eljárásokkal nyerhetők.

Klinikai felhasználás céljára a találmány szerinti vegyületeket orális, rektális, parenterális vagy egyéb adagolásra szánt gyógyszerkészítményekké recepturáljuk. A gyógyszerkészítmény a találmány szerinti vegyületet általában valamely gyógyszerészetileg elfogadható hordozóanyaggal kombinált alakban tartalmazza. A hordozóanyag lehet szilárd, félig szilárd halmazállapotú vagy folyékony hígítószer vagy kapszula. Ezek a gyógyszerkészítmények a találmány további tárgyát képezik. A készítmény hatóanyag-tartalma általában 0,1 - 95 tömeg%, parenterális adagolásra szánt készítményeknél 0,2 - 20 tömeg% és orális adagolásra szánt készítményeknél 1-50 tömeg%.

Orális adagolásra szánt dózisegységek céjára szolgáló, a jelen találmány szerinti hatóanyagot tartalmazó gyógyszerkészítmények előállításánál a kiválasztott vegyület szilárd, poralakú hordozóanyaggal, mint laktózzal, szacharózzal, szorbittal, mannitollal, keményítővel, amilo·· · * « · · • · · « ·· · · • · » · ·· · ··· • · ·«««· « V • · ·· ·· · Μ« ·· pektinnel, cellulóz-származékokkal, zselatinnal vagy egyéb alkalmas hordozóanyaggal, stabilizáló anyagokkal, mint alkálikus vegyületekkel, például nátrium-, kálium-, kalcium-karbonáttal, -hidroxiddal vagy -oxiddal vagy hasonlóval, valamint csúsztatószerekkel, mint magnéziumsztearáttal, kalcium-sztearáttal, nátrium-sztearil-fumaráttal vagy polietilén-glikol viaszokkal keverhető össze. A keveréket azután granuláljuk vagy tablettákká sajtoljuk. A granulumok és tabletták bevonattal láthatók el, amely bevonat megvédi a hatóanyagot a sav által katalizált lebomlástól azalatt az idő alatt, míg a készítmény a gyomorban tartózkodik. Ez a bevonatanyag valamely gyógyszerészetileg elviselhető bevonatanyag, például méhviasz, sellak vagy anionos filmképző polimer, mint cellulóz-acetát-ftálát, hidroxi-propil-metilcellulóz-ftálát, részlegesen metilészterezett metakrilsavpolimer vagy hasonló, amennyiben ez előnyös, akkor valamely alkalmas lágyítószerrel kombinálva. A bevonathoz különféle színező anyagok adhatók abból a célból, hogy a különböző hatóanyagokat tartalmazó tablettákat vagy granulumokat vagy különböző mennyiségű hatóanyagot tartalmazó készítményeket meg lehessen egymástól különböztetni.

Lágy zselatin kapszulák valamely találmány szerinti hatóanyag és növényi olaj, zsír vagy egyéb, lágy zselatin kapszula készítésre alkalmas hordozóanyag keverékéből állíthhatók elő. Ezeket a lágy zselatin kapszulákat szintén el lehet látni a fentiekben leírt bevonattal. A kemény zselatin kapszulák a hatóanyag granulumait vagy bevonattal ·♦ * · · «· • · · « ·· · · « ·«· » · » · ·· • ···«·· « · ···· ·· · <·· ··

- 10 ellátott granulumait tartalmazhatják. A kemény zselatin kapszulák a hatóanyagot szilárd, poralakú hordozóanyagokkal, mint laktózzal, szacharózzal, szorbítollal, mannitollal, burgonyakeményítővel, amilopektínnel, cellulóz-származékokkal vagy zselatinnal kombinált formában is tartalmazhatják. A kemény zselatin kapszulákat, mint ezt a fentiekben leírtuk, bevonattal lehet ellátni.

Rektális adagolásra szánt dózisegységek kúpok alakjában készíthetők el, amelyek a hatóanyagot semleges zsíralapanyaggal kevert alakban tartalmazzák vagy zselatinos végbél-kapszula formájában készíthetők el, mely utóbbiak a hatóanyagot növényi olajjal, paraffinolajjal vagy egyéb zselatin végbélkapszulák céljára alkalmas hordozóanyaggal képezett keverék alakjában tartalmazzák vagy elkészíthetők használatra kész mikroinjekciók vagy száraz mikroinjekció receptúrák formájában. Ez utóbbiakat közvetlenül a felhasználás előtt alkalmas oldószerrel kell a megfelelő alakra hozni.

Orális adagolásra szánt folyékony készítmények a szirupok vagy szuszpenziók, például 0,2 - 20 tömeg% hatóanyagot tartalmazó oldatok vagy szuszpenziók alakjában készíthetők, míg a többi komponens cukor vagy cukoralkohol, valamint etanol, víz, glicerin, propilénglikol és/vagy polietilén-glikol elegye. Kívánt esetben az ilyen folyékony készítmények színező, ízesítőanyagokat, szacharint és karboxi-metil-cellulózt vagy egyéb sűrítőszert tartalmazhatnak. Az orális adagolásra szolgáló folyékony készítmények olyan ^Λ· ♦ β · *· * · · ♦ ·· · » * ··· » V 9 ·«· • ······ « * ··♦· «« « _<β száraz por alakjában is előállíthatok, amelyet használat előtt alkalmas oldószerrel kell a megfelelő folyadékká alakítani .

A parenterális adagolásra szánt oldatok úgy állíthatók elő, hogy valamely, a találmány szerinti vegyületet gyógyszerészetlleg elviselhető oldószerben, előnyösen 0,1 tömeg%tól 10 tömeg%-ig terjedő koncentrációban oldunk. Ezek az oldatok stabilizáló szereket és/vagy pufferanyagokat is tartalmazhatnak és különböző dózisegységü ampullákban vagy viál-fiolákban gyárthatók. A parenterális adagolásra szánt oldatok száraz készítmények formájában is előállíthatok, melyeket használat előtt alkalmas oldószerrel kell megfelelő formára hozni.

A hatóanyag tipikus napi dózisa különböző tényezőktől, így például a beteg egyéni szükségletétől, az adagolás módjától és a betegségtől függ. A hatóanyag orális és parenterális dózisa általában napi 5 - 500 mg tartományban van.

A találmányt a következő példák szemléltetik.

1. példa

4-Fluor-2-{[ (4-metoxi-2-piridil)-metil]-szulfinil}-1H-benzimidazol-l-il-metil-benzil-karbonát előállítása

200 mg (0,66 mmól) 1 ml metilén-dikloridban oldott

4-fluor-2-{[(4-metoxi-2-piridinil)-metil]-szulfinil}-lH-benzimidazolt 1 ml (5 mmól) 5 mólos vizes formaldehid oldattal három percig erőteljesen kevertünk. Elválasztás után a szerves fázist magnézium-szulfáton szárítottuk és szűrtük. Az ♦· < ·· *♦ • · · 4 ♦· «· ♦ ··· · · · ·»· • · · »«·· ·Β ··♦♦ « · «·«

- 12 elegyhez 0,091 ml (0,66 mmól) trietil-amint és 0,10 ml (0,66 mmól) 90 %-os tisztaságú 1 ml metilén-dikloridban oldott benzil-klór-formiátot adtunk cseppenként. Az elegyet 1 órán át szobahőmérsékleten kevertük, és az oldatot bepároltuk. A nyersterméket szilikagélen (3 :1 arányú) metilén-diklorid:etil-acetát eleggyel, mint eluenssel tisztítottuk, és a terméket etanolból kristályosítottuk ki. 0,047 g címben nevezett vegyületet kaptunk (kitermelés: 15 %). Az azonosságot a címben nevezett vegyülettel az NMR vizsgálat megerősítette.

2. példa

4-Fluor-2-{[(4-metoxi-2-piridil)-metil]-szulfinil)-lH-benzimidazol-l-il-metil-etil-karbonát előállítása

0,26 g (6,5 mmól) 12 ml vízben oldott nátrium-hidroxidhoz 1,0 g (3,3 mmól)

4-fluor-2-{[(4-metoxi-2-píridil)-metil)-szulfinil}-lH-benzimidazolt és 1,1 g (3,2 mmól) (tetrabutil-ammónium)-hidrogén-szulfátot adtunk keverés közben. Az elegyet körülbe- lül 5 percig szobahőmérsékleten kevertük, majd háromszor (20 ml) metílén-dikloriddal extraháltuk. Elválasztás után az egyesített metilén-dikloridos fázisokat nátrium-szulfáton szárítottuk, szűrtük és az oldószert elpárologtattuk. Olajat kaptunk. Az olajmaradékot 30 ml toluolban oldottuk. Védőgáz alatt, keverés közben 3 ml etil-karbonátban oldott 0,68 g nyers (klór-metil)-etil-karbonátot adtunk hozzá. Az elegyet szoba hőmérsékleten éjszakán át kevertük. A toluolt elpáro* • »· * «·· · · • * · *♦·· · · ··<· ·* · ··· V«

- 13 logtattuk és a maradék olajat szilikagél oszlopon kromatogtogrtafáltuk etil-acetát, mint eluens használata mellett.

Az etil-acetát/dietil-éter elegyből végzett kristályosítás a címben nevezett vegyület 0,33 g-ját szolgáltatta (kitermelés: 25 %) . A termék NMR adatait az alábbiakban adjuk meg.

j, $$ 4, pélfla

5- Fluor-2-{[(4-ciklopropil-metoxi-2-piridil)-metil]-szulfinil}-lH-benzimidazol-l-il-metil-etil-karbonát és

6- fluor-2-{[(4-ciklopropil-metoxi-2-piridil-metil]-szul- finil}-lH-benzimidazol-l-il-metil-etil-karbonát előállítása

1-(Hidroxi-metil)-5-fluor-2-{[(4-ciklopropil-metoxi-2-piridil)-metil(-szulfinil}-lH-benzimidazol és 0,55 g (1,2 mmól) 1-(hidroxi-metil)-6-fluor-2-{[(4-ciklopropil-metoxi-2-piridll)-metil]-szulfinil}-lH-benzlmidazol (80 % tisztaságú nyerstermék) 10 ml metilén-dikloridos keverékéhez a következő sorrendben 0,20 ml (1,4 mmól) trietil-amint és 0,14 ml (1,5 mmól) 4 ml metilén-dikloridban oldott etil-klórformiátot adtunk. Az elegy szobahőmérsékleten, egy órán át védőgáz alatt végzett keverése után a metilén-dikloridot elpárologtattuk. A maradék olajat szilikagél oszlopon kromatografáltuk etil-acetát, mint eluens használata mellett, így a kívánt vegyületeket (1:1 arányú) izomer elegy alakjában kaptuk meg (kitermelés: 0,12 g, 18 %). A termék NMR adatait az alábbiakban adjuk meg.

• · • ·.

- 14 I. TÁBLÁZAT

példa	oldószer		NMR	adatok δ ppm
1.	cdci₃	3,73	(S,	3H), 4,34 (d,	1H), 4,39 (d, 1H),
	300 (MHz)			5,17 (s, 2H),	6,46 (S, 2H), 6,72 (dd
			1H) ,	6,85 (d, 1H),	7,03 - 7,11 (m, 1H) ,
			7,30	- 7,44 (m, 7H	), 8,35 (d, 1H).
2.	cdci₃	1,30	(t,	3H), 3,80 (s,	3H), 4,20 (q, 2H) ,
	(300 MHz)		4,90	(S, 2H), 6,40	- 6,50 (m, 2H), 6,75
			(dd,	1H) , 6,90 (d,	1H), 7,05 - 7,15 (m,
			1H) ,	7,35 - 7,40 (	m, 1H), 7,40 - 7,45
			(m,	1H), 8,40 (S,	1H) .
3.	cdci₃	0,30	(m,	2H), 0,60-0	,65 (m, 2H) , 1,20

(300 MHz) (m, 1H) , 1,30 (, 3H) , 3, 65 - 3,80 (m,

2H) , 4,20 (m, 2H) , 4,80 (S, 2H) ,

6,30 -	6,45	(m, 2H),	6,70	(dd,	1H)	, 6,75
(d, 1H)	, Ί,	10 - 7,20	(m,	1H) ,	7,35	dd,
0,5H),	7,50	(dd, 0,5	Hj z	7,60	(dd,
0,5H),	7,75	(dd, 0,5	H) ,	8,35	(d,	1H) .

A közbenső termék előállítása

II példa

4-Fluor-2-{[ (4-metoxi-2-piridil)-metil]-szulfinil}-lH-benz- imidazol előállítása

1,31 g (0,0045 mól) 4-fluor-2-{[(4-metoxi-2-piridil)-metil]-tio}-lH-benzimidazolt 60 ml metilén-dikloridban ol15 dottunk. 0,76 g (0,0090 mól) 10 ml vízben oldott nátrium-hidrogén-karbonátot adtunk hozzá és az elegyet +2°C-ra hűtöttük. 1,64 g (0,0045 mól) 84 %-os 10 ml metilén—dikloridban oldott m-klór-perbenzoesavat adtunk hozzá keverés közben cseppenként.

A keverést +2’C-on 15 percig folytattuk. Elválasztás után a szerves réteget 2x25 ml (0,010 mól) 0,20 mólos nátrium-hidroxid-oldattal extraháltuk. Az egyesített vizes oldatokat 0,1 mólos sósavoldattal pH = 7-8-ra semlegesítettük 100 ml metilén-diklorid jelenlétében. Elválasztás után a vizes réteget metilén-dikloriddal extraháltuk, és az egyesített szerves oldatokat magnézium-szulfáton szárítottuk. Az oldatokat bepároltuk és 10,06 g (kitermelés: 77 %) cím szerinti vegyületet kaptunk. A végtermék NMR adatait az alábbiakban adjuk meg.

12. és 13. példa

1-(Hidroxi-metíl-5-fluor-2-{[(4-ciklopropil-metoxi-2-pirídil)-metil]-szulfinil)-lH-benzimidazol és 1-(hidroxi-metil)-6-fluor-2-{[(4-ciklopropil-metoxí-2-pirídil)-metil]szulfinil}-IH-benzimidazol előállítása

3,45 g (10,0 mmól) 5-fluor-2-{[(4-ciklopropil-metoxi-2-piridil)-metil]-szulfinil}-lH-benzimidazolt 50 ml metilén-dikloridban oldottunk. 10 ml (50 mmól) 5 mólos formaldehidoldatot adtunk hozzá és az elegyet 2 percig erőteljesen kevertük. A fázisokat elválasztottuk, és a metilén-dikloridos oldatot nátrium-szulfáton megszárítottuk, szűr16 ··· · * · · · • ··· * · · ··· • · ····· · · ···· «· · ··· ·· tűk és az oldószert alacsony hőmérsékleten (< 30°C) elpárologtattuk. A maradék 80 % tisztaságú (1:1 arányú) izomer-keverék, melyet tisztítás nélkül használunk fel a következő reakcióban. A termék NMR adatait az alábbiakban adjuk meg.

14, -példa

1-{Hidroxi-metll-4-fluor-2-{[(4-metoxi-2-piridil)-metil]-szulfinil}-lH-benzimidazol előállítása

1,6 g (5,2 mmól) 4-fluor-2-{[(4-metoxi-2-piridil)-metil]-szulfinil}-lH-benzimidazolt 50 ml metilén-dikloridban szuszpendáltunk. Metanolt·adtunk hozzá addig, amíg átlátszó oldatot kaptunk. Az elegyet rotációs bepárló készüléken csökkentett nyomáson besűrítettük. Az olajos maradékot, melyet nem hagytunk kristályosodni, 30 ml metílén-dikloridban oldottuk, 10 ml (50 mmól) 5 mólos formaldehid-oldatot adtunk hozzá, és az elegyet négy percig erőteljesen kevertük. Elválasztás után a szerves oldatot (nátrium-szulfáton) megszárítottuk és 10 ml térfogatra sűrítettük be. A lombikot 15 percig hűtöttük, majd a csapadékot leszűrtük és hideg metilén-dikloriddal mostuk. Ily módon a cím szerinti vegyületet kaptuk meg (kitermelés: 1,1 g; 63 %). Az NMR adatokat az alábbiakban adjuk meg.

15. Példa

4-(Ciklopropil-metoxi)-2-metil-piridin-N-oxid-előállítása

4,4 g (0,1 mól) 55 % tisztaságú (petroléterrel mosott) nátrium-hidridhez 50 ml ciklopropil-metanolt adtunk. Ezután az oldathoz körülbelül 1 óra alatt 6,5 g (0,042 mól) 30 ml ciklopropil-metanolban oldott

2-metil-4-nitro-piridin-N—oxidot adtunk. A sötétbarna színű elegyet 90°C-ra melegítettük és 90’C-on körülbelül 1 órán át kevertük. Ezután a clklopropil-metanolt csökkentett nyomáson ledesztilláltuk, és a maradékhoz 100 ml metilén-dikloridot adtunk. Az elegyet körülbelül 30 percig kevertük, azután leszűrtük és besűrítettük. 9,5 g nyersterméket kaptunk.

A nyersterméket szilikagélen, metilén-diklorid-metanol (90 : 10 arányú) elegyével, mint eluenssel kromatografáltuk. 4,0 g (kitermelés: 53 %) cím szerinti tiszta vegyületet kaptunk. Az NMR adatokat az alábbiakban adjuk meg.

16. példa

2-(Acetoxi-metil)-4-(cíklopropil-metoxi)-piridin előállítása

3,8 g (0,021 mól) 4-(cíklopropil-metoxi)-2-metil-piridin-N-oxidot 10 ml ecetsavanhidridben oldottunk fel, és cseppenként 20 ml 90°C-ra melegített ecetsavanhidridhez adtunk. A hozzáadás után az elegy hőmérsékletét 110°C-ra emeltük és azt 110°C-on 1 órán át kevertük, majd az oldószert ledesztilláltuk, és a nyersterméket tisztítás nélkül használtuk fel. Az NMR adatokat az alábbiakban adjuk meg.

17. példa

4-(Cíklopropil-metoxi)-2-(hidroxi-metil)-piridin előállítása

A nyers 2-(acetoxi-metil)-4-(cíklopropil-metoxi)• ·

- 18 -piridinhez 100 ml 2 mólos nátrium-hidroxid-oldatot adtunk, és az elegyet 2 órán át visszafolyató hűtő alkalmazása mellett forraltuk. Az elegyet metilén-dikloriddal extraháltuk, és a fázisokat elválasztottuk. A szerves fázist nátrium-szulfáttal szárítottuk, szűrtük és az oldószert elpárologtattuk. 2,7 g nyers, cím szerinti vegyületet kaptunk. Az NMR adatokat az alábbiakban adjuk meg. A nyersterméket minden további tisztítás nélkül használtuk fel.

18, példa

4-(Ciklopropil-metoxi)-2-(klór-metil)-piridin-hidroklorid előállítása

0,9 g (0,0046 mól) 93 % tisztaságú 4-(ciklopropil-metoxi)-2-(hidroxi-metil)-piridint 10 ml metilén-dikloridban oldottunk, és az oldatot 0°C-ra hűtöttük. 0,5 ml (0,0069 mól) 5 ml metilén-dikloridban oldott tionil-kloridot adtunk hozzá 0°C-on cseppenként, és a reakcióelegyet szobahőmérsékleten 15 percig kevertük. 0,5 ml izopropanolt adtunk hozzá és az elegyet bepároltuk. 0,68 g kívánt terméket kaptunk (kitermelés: 78 %). Az NMR adatokat az alábbiakban adjuk meg.

19. példa

5-Fluor-2-[{[4-(ciklopropil-metoxi)-2-piridil]-metil}-tio]-ÍH-benzimidazol előállítása

0,88 g (0,0051 mól) 5-fluor-2-merkapto-lH-benzimidazol ml metanollal készült oldatához 0,2 g (0,0051 mól) 1 ml vízben oldott nátrium-hidroxidot és 0,91 g (0,0046 mól) 10 ml • · ····· · · ···« ·* · ♦·· ·· metanolban oldott 4-(ciklopropil-metoxi)-2-(klór-metil)-piridin-hidrokloridot adtunk a fenti sorrendben. Az elegyet forrásig melegítettük, 0,2 g (0,005 mól) 1 ml vízben oldott nátrium-hidroxidot adtunk hozzá, és az elegyet 1 órán át visszafolyató hűtő alkalmazása mellett forraltuk. A metanol elpárologtatása után 75 ml metilén-dikloridot adtunk hozzá és a pH-t 10-re állítottuk be. Az elegyet erőteljesen kevertük, a fázisokat elválasztottuk, a szerves fázist nátrium-szulfáton szárítottuk és bepároltuk. 1,25 g kívánt terméket kaptunk (kitermelés: 72 %). A termék NMR adatait az alábbiakban adjuk meg.

110. példa

4-Fluor-2-merkapto-lH-benzimidazol előállítása

1,6 g (12,7 mmól) 1,2-diamino-3-fluor-benzolt és 2,64 g (16,5 mmól) kálium-etil-xantogenátot 25 ml etanolban és 6 ml vízben oldottunk. Az elegyet 14 órán át visszafolyató hűtő felhasználása mellett forraltuk, majd rotációs bepárló készülékben bepároltuk. 20 ml vizet adtunk hozzá, és az oldatot 2 mólos sósavval megsavanyítottuk. A csapadékot leszűrtük és megszárítottuk. Ily módon 1,23 g cím szerinti vegyületet kaptunk (kitermelés: 58 %). Az NMR adatokat az alábbiakban adjuk meg.

Ili, példa

4-Fluor-2-{[(4-metoxi-2-piridil)-metil]-tio)-lH-benzimidazol előállítása ···· • « ♦ · · · ··· 4 * ···· • 4 4 4 4 4 ·♦ • 4 · 4 4 4· 4

- 20 1,15 g (0,0068 mól) 4-fluor-2-merkapto-lH-benzimidazolhoz 60 ml metanolban 0,54 g (0,014 mól) 3 ml vízben oldott nátrium-hidroxidot és 1,32 g (0,0068 mól) 20 ml metanolban oldott 4-metoxi-2-(klór-metil)-piridin-hidrokloridot adtunk a fenti sorrendben. Az elegyet egy órán át visszafolyató hűtő használata mellett forraltuk, majd az oldatot bepároltuk. A maradékot metilén-diklorid/víz eleggyel ráztuk ki. Elválasztás után a szerves oldatot magnézium-szulfáton szárítottuk és bepároltuk. Olajat kaptunk, amelyet 50 g szilikagélen, 1 % metanol tartalmú metilén-díklorid, mint eluens felhasználásával tisztítottunk. így 1,35 g cím szerinti vegyületet kaptunk (kitermelés: 69 %) . A termék NMR adatait az alábbiakban adjuk meg.

112. példa

5-Fluor-2-[{[4-(ciklopropil-metoxi)-2-piridil]-metil]-szulfiníl]-lH-benzimidazol előállítása

1,25 g (0,0036 mól) 5-fluor-2-[[{4-(cíklopropil-metoxi)-2-piridil]-metil{-tioj-lH-benzimidazolt 40 ml dikloridban oldottunk. 0,6 g (0,0072 mól) 20 ml vízben oldott nátrium-hidrogénkarbonátot adtunk hozzá és az elegyet +2°C-ra hűtöttük. Keverés közben 0,73 g (0,0036 mól) 5 ml metilén-dikloridban oldott 84 %-os m-klőr-perbenzoesavat adtunk hozzá.

A keverést szobahőmérsékleten 15 percig folytattuk. A két fázist elválasztottuk és 0,29 g (0,0072 mól) 25 ml vízben oldott nátrium-hidroxidot adtunk a szerves fázishoz. Az elegyet kevertük, a fázisokat elválasztottuk, és a vizes

fázist Norite-tal kezeltük és szűrtük. 0,45 ml (0,0073 mól) 5 ml vízben oldott metil-formiátot adtunk hozzá cseppenként, keverés közben. Metilén-dikloriddal végzett extrakció, és nátrium-szulfáton végzett szárítás után az oldószert elpárologtattuk. így 0,93 g cím szerinti vegyületet kaptunk (kitermelés: 69 %). A végtermék NMR adatait az alábbiakban adjuk meg.

A közbenső termékek NMR adatai az alábbiak:

II. TÁBLÁZAT

Példa Oldószer NMR adatok δ ppm

11.	cdci₃	3.65 (s,	3H) ,	4,55 (d,	1H) , 4,75
	(500 MHz)	(d,	1H) ,	6,65 (d,	1H), 6,75 (dd,
		1H) ,	7,05	(dd, 1H)	, 7,25 (dt,
		1H) ,	7,3	- 7,4 (b,	1H), 8,35 (d,
		1H) .
12.	cdci₃	0,30 (m,	2H) ,	0,65 (m,	2H) , 1,20 (m,
	(500 MHz)	1H) ,	3,60	- 3,80 (	m, 2H), 4,70
		(m,	1H) ,	4,80 (m,	1H), 5,55 (m,
		1H) ,	5, 90	(m, 1H),	6,70 (m, 1H),
		6, 75	(m,	1H), 7,05	- 7,10 (m,
		0, 5H	)/ 7,	15 - 7,20	(m, 0,5H),
		7,20	(dd,	0,5H), 7	,40 (dd, 0,5H),
		7,50	(dd,	0,5H), 7	,70 (dd, 0,5H),
		8, 15	(d,	1H) .
14.	DMSO	3,74	(s,	3H), 4,76	(d, 1H), 4,89

«««

15.

16.

17.

18.

19.

- 22 (300 MHz) (d, 1H) , 5,7 - 5,9 (m, 2H) , 6,91 (dd, 1H), 7,00 (d, 1H), 7,1 - 7,2

	(m,	1H) ,	7,40	(m,	1H) ,	7,60	(d,
	1H) ,	8,33	(d, 1	H) .
CDC1₃	0,36 (m,	2H) ,	0,68	(m,	2H) ,	1,26	(m,
(5000 MHz)	1H) ,	2,52	(s,	3H) ,	3,83	(d,	2H),
	6, 70	(dd,	1H) ,	6,7	7 (d,	1H) ,	8,16
	(d,	1H) .
cdci₃	0,37 (m,	2H) ,	0,69	(m,	2H) ,	2,16
(500 MHz)	(s,	3H) ,	3,87	(d,	2H) ,	6, 75	(dd,
	1H) ,	6,87	(d,	1H) ,	8,42	(d,	1H) .
cdci₃	0,36 (m,	2H) ,	0,67	(m,	2H) ,	1,27
(500 MHz)	(m,	1H) ,	3,86	(d,	2H) ,	4,69	(s,
	2H) ,	6,72	(dd,	1H)	, 6,7	8 (d,	1H) ,
	8,33	(d,	1H) .
DMSO	0,40	(m,	2H) ,	0,60	(m,	2H) ,	1,30
(300 MHz)	(m,	1H) ,	4,20	(d,	2H) ,	5,00	(s,
	2H) ,	7,45	(dd,	1H)	, 7,6	5 (d,	1H) ,
	8,70	(d,	1H) .
cdci₃	0,36 - 0	,39 (	m, 2H	), o	,67 -	0,71
(500 MHz)	(m,	2H) ,	1,27	(m,	1H) ,	3,89	(d,
	2H) ,	4,29	(s,	2H) ,	6,81	(dd,	1H) ,
	6,89	(d,	1H) ,	6, 94	(m,	1H) ,	7, 24
	(dd,	1H) ,	7,46	(dd	, 1H)	, 8,4	3 (d,
	1H) .
DMSO	6,95	(d,	1H) ,	7,00	(dd,	1H) ,	7,10
(500 MHz)	(dt,	1H) .

110.

« · « · • ··« · · • · · »«·« •··· «V ·

111.	cdci₃	3,	90 (s,	3H) ,	4,30	(S, 2H), 6,85
	(500 MHz)		(dd,	1H) ,	6,90	d,lH), 6,90 (dd,
			1H) ,	7, 10	(dt,	1H), 7,2-7,4 (b,
			1H) ,	8,50	(d,	1H) .
112.	cdci₃	0,	22 (,	2H) ,	0,60	(, 2H), 1,10
	(500 MHz)		(m,	1H) ,	3,45	(m, 1H), 3,60 (m,
			1H) ,	4,52	(d,	1H), 4,70 (d, 1H),
			6, 65	(d,	1H) ,	6,70 (dd, 1H), 7,08
			(m,	1H) ,	7,30	- 7,90 (b, 2H),
			8,28	(d,	1H) .

A találmány szerinti eljárás jelenleg ismert legjobb kivitelezési módja a 3. és 4. példákban leírt vegyület használata.

A találmány szerinti vegyületet, mint hatóanyagot tartalmazó gyógyszerkészítményeket a következő receptúrák szemléltetik.

Szirup (tömeg/térfogat) mennyiségű hatóanyagot tartalmazó szirupot a következő komponensekből állítottunk elő:

az 1. példa szerinti vegyület 1,0 g cukorpor 30,0 g szacharin 0,6 g glicerin 5,0 g Tween 1,0 g ízesítő szer

0,05 g * 4·

- 24 etanol, 96 %-os desztillált víz ♦ * <· a· ♦ · · a ··· * ··« a »· * · «tata ·a ·«·« ·« · ··» «··

5,0 g

100 ml.

Elkészítettük az 1. példa szerinti vegyület oldatát etanollal és a Tween-nel. A cukrot és szacharint 60 g meleg vízben oldottuk. Hűtés után a hatóanyag oldatát a cukoroldathoz és a glicerinhez, valamint az etanolban oldott ízesítőszerhez adtuk. A elegyet vízzel 100 ml végső térfogatra hígítottuk.

Tabletták mg hatóanyagot tartalmazó tablettákat állítottunk elő a következő komponensekből.

I. Az 1. példa szerinti vegyület laktóz metil-cellulóz polivinil-pirrolidon (térhálósított) magnézium-sztearát nátrium-karbonát desztillált víz

500 g

700 g g

g g

g szükség szerint

II. (hidroxi-propil)-metil-cellulóz g

polietilén-glikol színező titán-dioxid tisztított víz g

g

313 g.

I. Az 1. példa szerinti vegyületet poralakban összekevertük a laktózzal, és a metíl-cellulóz és nátrium-karbonát vizes oldatával granuláltuk. A nedves masszát szitán áttörtük és a granulátumot szárítószekrényben megszárítottuk. Szárítás után a granulátumot polivinil-pirrolidonnal és magnézium-sztearáttal kevertük össze. A száraz keveréket tablettázó szerszámba (10000 tabletta) töltöttük, minden tabletta 50 mg hatóanyagot tartalmazott. A tablettázógép 7 mm átmérőjű sajtolótüskékkel volt ellátva.

II. Elkészítettük a (hidroxi-propil)-cellulóz és polietilén-glikol tisztított vizes oldatát. Miután a titán-dioxidot az oldatban szuszpendáltuk, az oldatot az I. alatti p tablettákra porlasztottuk Accela Cota típusú Manesty bevonó berendzeésben. A tabletták végső tömege 125 mg volt.

Intravénás adagolásra szánt oldat

Intravénás használatra szolgáló, milliliterenként 4 mg hatóanyagot tartalmazó parenterális készítményt a következő komponensekből állítunk elő: találmány szerinti hatóanyag vagy hatóanyag-keverék polietílén-glikol

400 g etanol steril víz

100 g

1000 ml.

A hatóanyag vegyületet vagy hatóanyag vegyület-keveré ket polietilén-glikolban és etanolban oldjuk, és az oldatot steril vízzel 1000 ml végső térfogatra töltjük fel. Az oldatot 0,22 μπι pőrusméretű szűrőn szűrjük és azonnal 10 ml-es ·

c • · · · · · • · « · · · • ·· · · · · steril ampullákba töltjük. Kapszulák mg hatóanyag vegyületet komponensekből állítottunk a 3. és 4. példa szerinti hatóanyag-keverék laktóz mikrokristályos cellulóz (hidroxi-propíl)-cellulóz (kis szubsztítúciós fokú) tisztított víz

- 26 Az ampullákat leforrasztjuk.

tartalmazó kapszulákat az alábbi elő:

300 g

700 g g

g szükség szerint.

A hatóanyag vegyület-keveréket a száraz komponensekkel összekevertük, és dinátrium-hídrogén-foszfát oldattal granuláltuk. A nedves masszát extraháltuk, gömbszemcséztük és örvényágyas berendezésben szárítottuk.

A fenti szemcsék 500 g-ját először 600 g vízzel készített 30 g (hidroxi-propíl)-metíl-cellulóz oldattal vontuk be örvényágyas berendezésben. Szárítás után a szemcséket egy második, alábbi összetételű bevonattal láttuk el. Bevonószer-oldat:

(hidroxi-propíl)-metil-cellulóz

-ftalát 70 g cetilalkohol 4 g aceton 600 g etanol 200 g.

A végső bevonattal ellátott szemcséket kapszulákba töltöttük.

• · ·

- 27 KftPQK

Kúpokat állítottunk elő a következő komponensekből olvasztásos eljárással. Minden kúp 40 mg hatóanyag-vegyületet tartalmazott:

a 2. példa szerinti vegyület 4 g

Witepsol H-15 180 g.

A hatóanyag-vegyületet Witepsol Η-15-tel 41°C hőmérsékleten kevertük össze. A megolvasztott masszát előregyártott kúphüvelyekbe töltöttük egyenként 1,84 g tömeggel. Hűtés után a hüvelyeket hőimpulzussal lehegesztettük. Minden egyes kúp 40 mg hatóanyag-vegyületet tartalmazott.

Biológiai hatások

Biológiai hasznosíthatóság (biovailability)

A vizsgált állatfajták kiválasztása

A két különböző állatfajtán, nevezetesen patkányokon és kutyákon végzett vizsgálatok eredménye ugyanazon vegyület biológiai hasznosíthatósága tekintetében különböző. Úgy véljük, hogy a patkány a biológiai hasznosíthatósági vizsgálatra alkalmasabb állatfajta. Ezt arra a véleményünkre alapozzuk, hogy a máj-anyagcserének van elsősorban befolyása a biológiai hasznosíthatóságra, és az ember máj-anyagcseréje igen hasonlít a hím patkányéra (sokkal inkább, mint a nőstény patkányéra vagy kutyáéra).Ezen túlmenően, a hím patkányok biológiai hasznosíthatósági vizsgálati eredményei nagyobb szórást mutatnak a kutyák vizsgálati eredményeinél, ily

módon a hím patkányalany a biológiai hasznosíthatóság tekintetében világosabb különbségeket mutat a különböző vegyületek között. Másként kifejezve, a hím patkányokon végzett biológiai hasznosíthatósági vizsgálatoknál az várható, hogy jobban becsülhető különbségeket mutatnak ki a vizsgált különböző vegyületek között, mint az ugyanezekkel a vegyületekkel kutyákon végzett vizsgálatok.

A biológiai hasznosíthatóság meghatározása

A biológiai hasznosíthatóságot úgy határozzuk meg, hogy kiszámítjuk a stabilitást növelő és enzimatikus úton lehasítható csoportot nem tartalmazó - azaz az (I) vagy· (I^z) általános képletű - ahol az R szubsztituens hidrogénatommal helyettesített - (itt A vegyületként nevezett) vegyület, ezt követően 1/ a találmány szerinti megfelelő vegyület intaduodenális (id) és 2/ intravénás (iv) beadása utáni plazmakoncentráció (AUC) görbéje alatti területek hányadosát patkánynál és kutyánál. Kis, gyógyászatilag releváns dózisokat használtunk. Ez a módszer a biológiai hasznosíthatóság meghatározására tudományosan elfogadott (lásd például: M. Rowland és T.N.Tozer, Clinical Pharmacokinetics, 2. kiad., Lea & Febiger, London 1989, 42. oldal). Az adatokat a III. táblázat tartalmazza.

Potenciál

A savkiválasztás-gátlás mértékét hím patkánynál és kutyánál mind intravénásán, mind intraduodenálisan mérjük. Ha • · · ·

- 29 az állatkísérletek adataiból az derül ki, hogy egy adott, nevezett típusú vegyület hatásos, akkor - úgy véljük - annak potenciálja (hatásossága) valahol a hím patkányokon és a kutyákon mért potenciál között van. A potenciálra (hatásosságra) vonatkozó adatokat a III. táblázat tartalmazza. Biológiai vizsálatok

Gyomorsav-kiválasztás gátlása öntudatnál lévő hím patkányoknál

Sprague-Dawley törzsbeli patkányokat használtunk. Ezeket kanülezett fisztulákkal láttuk el a gyomorban (lumen) és a duoderum felső részén, a gyomornedv gyűjtése, illetve a vizsgálati anyagok beadása céljából. A sebészeti beavatkozás után 14 napos gyógyulási időt hagytunk a vizsgálat megkezdése előtt.

A vizsgálatok megkezdése előtt 20 óráig az állatok táplálékot nem kaptak, vizet azonban igen. A gyomrot a gyomorkanülön át ismételten kimostuk és s.c. 6 ml Ringer-glükózt adtunk be. A savkiválasztást 3,5 órán át (1,2 ml/óra s.c.) pentagasztrin és (20, valamint 110 nmól/kg/óra) karbakol infúzióval stimuláltuk, mialatt 30 percenkénti időközökben gyomornedvet gyűjtöttünk. A stimulálás megkezdése után 90 perccel a vizsgálati anyagokat vagy a hordozóanyagot intravénásán vagy intradeudoneálisan adtuk be 1 ml/kg mennyiségben. A gyomornedv mintákat 0,1 mól/liter koncentrációjú nátrium-hidroxiddal pH = 7,0-ra titráltuk, és a savkitermelést a fogyasztott titráló folyadék térfogata és koncentrációja szorzataként számítottuk ki. A további számítások • · •· · · ·· « ·*· *

- 30 alapjául 4-5 patkányból álló csoportok válaszának középértékét használtuk. A vizsgálati anyagok vagy a hordozó beadása utáni Időközökben tapasztalt savkitermelést törtértékben fejezzük ki oly módon, hogy a beadást megelőző 30 percben mért savkitermelést tekintjük 1,0-nak.

A gátlás százalékát a vizsgált vegyület és a hordozóanyag által felmutatott törtértékekből számítjuk ki. Az Εϋ^θértékeket a lóg dózisválasz-görbék interpolálásával kapjuk meg vagy egyetlen dózist alkalmazó kísérletek eredményéből, annak feltételezésével, hogy minden dózisválasz-görbének hasonló a lefutása. Az eredmények a hatóanyag/hordozóanyag beadása utáni második órában fellépő gyomorsavkiválasztáson alapulnak.

Bio-hozzáférhetőség a hím patkányban

Sprague-Dawley törzsbélí felnőtt hím patkányokat használtunk. A kísérletek előtt egy nappal mindegyik patkány baloldali karotid ütőerét altatás alatt megkanüleztük. Az intravénás kísérletekre használt állatokat a juguláris vénában is megkanüleztük (lásd V. Popovic és P. Popovic, J.Appl. Physiol. 1960; 15., 727-728. Oldalak). Az intraduodenális kísérletekhez felhasznált patkányokat a duodemum felső részében is megkanüleztük. A kanülöket a tarkón vezettük ki. A sebészeti beavatkozás után az állatokat egyedenként elkülönítettük, táplálékot nem, vizet azonban kaptak a vizsgálati anyagok beadása előtt. Ugyanezt a (4 //mól/kg) dózist adtuk be labdacs (bolus) alakjában kb. egy » · • · ··

- 31 perc alatt (2 ml/kg).

A karotid artériából az adott dózis beadásától 4 óráig terjedő időközönként (0,1 - 0,4 g) vérmintát vettünk ismételten. A mintákat amint ez csak lehetséges volt, megfagyasztottuk a vizsgált vegyület analízisének idejéig.

Az A vegyület vérkoncentráció időfüggvény görbe (AUK) alatti területet lineáris trapezoidális szabállyal határoztuk meg, és a végtelenre extrapoláltuk úgy, hogy az utolsóként meghatározott vérkoncentrációt elosztottuk az utolsó fázis eliminációs sebességi állandójával. Az A vegyület szisztémás biológiai hozzáférhetőségét (F%) az (I) általános képletű, találmány szerinti vegyületek intraduodenális beadása után:

AUC (A vegyület)_id (találmány szerinti vegyület)

F (%) ---------------------------------------------x 100

AUC (A vegyület)_iv (A vegyület) képlettel számítottuk ki.

A gyomorsavkiválasztás inhibiálása és bio-hozzáférhetőség öntudatnál lévő kutyánál

Mindkét nembeli Harrier kutyákat használtunk. A vizsgálati anyagok vagy a hordozó beadására az állatokon duodenális fisztulát preparáltunk, a gyomornedvek összegyűjtésére pedig egy kanülezett ventíkuláris fisztulát.

A kiválasztás-vizsgálatok előtt az állatokat éheztettük körülbelül 18 órán át, de vizet szabadon ihattak. A gyomor- 32 savkiválasztást 4 órás hisztamin-hidroklorid infúzióval stimuláltuk (12 ml/óra) olyan dózisban, amely a maximális kiválasztási válasz mintegy 80 %-át produkálja, és a gyomornedvet egymás utáni 30 perces frakciók alakjában gyűjtöttük. A vizsgálati anyagokat vagy hordozóanyagot id-an vagy iv-an 1 órával a hisztamin infúzió után adtuk be 0,5 ml/kg testtömeg térfogatban. A gyomornedv savtartalmát pH - 7-re történt titrálással határoztuk meg, és a savkitermelést meghatároztuk. A savkitermelést a gyűjtési periódusban a vizsgálati anyagok vagy hordozóanyag beadása után törtben fejeztük ki, aholis a beadást megelőző frakcióban mért savkitermelést 1,0-nak tekintettük. Az inhibiálási százalékot a vizsgált vegyület és hordozóanyag által előidézett törtválaszből számítottuk ki. Az ED_5Q-értékeket a lóg dózisválasz-görbék grafikus interpolálása útján kaptuk meg vagy egydózisű kísérletekből számítottuk annak feltételezésével, hogy valamennyi vizsgált vegyület esetében ugyanaz a dózisválasz-görbék emelkedése. Minden közölt eredmény a beadás utáni 2. órában mért savkitermelésen alapszik.

A beadás után 3 óráig terjedő intervallumokban vérmintákat vettünk a plazma vizsgált vegyület koncentrációjának analízise céljából. A plazmát elválasztottuk, a gyűjtés után 30 percen belül lefagyasztottuk, és később meganalizáltuk. Az AUC értéket (a plazmakoncentráció időgörbe alatti terület) az A vegyületre vonatkozóan végtelen időre extrapolálva a lineáris, trapezoidéns szabály szerint számítottuk ki. Az A vegyület szisztémás biológiai hozzáfér33 hetőségét a találmány szerinti vegyületek id beadása után úgy számítottuk ki, amint azt fentebb, a patkányokkal kapcsolatban leírtuk.

Kémiai stabilitás

A találmány szerinti vegyületek kémiai stabilitását kinetikusán, alacsony koncentrációnál követtük 37°C-on vizes pufferoldatban különböző pH-értékeknél. A III. táblázat adatai a pH = 7-nél mért felezési időt tüntetik fel, vagyis azt az időtartamot, melynek eltelte után az eredeti vegyületmennyiség fele változatlanul jelen van, és a t._A0-értéket pH= = 2-nél, vagyis azt az időtartamot, ami után az eredeti vegyület 10 %-a bomlott el.

A biológiai és stabilitási vizsgálatok eredményei

A III. táblázat a találmány szerinti vegyületekre vonatkozó, rendelkezésre álló vizsgálati adatokat foglalja össze.

• · » · • · a « • · · · · * • ♦ · a««· • · a · a · · «*«

III. TÁBLÁZAT

Biológiai vizsgálati stabilitási adatok

Vizsgált savkiválasztás bio-hozzáférkémiai stabilitás vegyület inhibiálás id.

hetőség példa szám beadás

F% pH 7-nél pH 2-nél

ED₅₀ /zmól/kg kutya patkány kutya patkány

1.	—	—	—	—		—		2
2 .	l,3^a> -		67 149		16		3
3. és 4.	2,0	—	77b) _		21		5

a) nincs hatás az ED₅Q-érték kutyán alapszik

b) egy kutyára számított érték.

’ t ,

Claims

1. Az (I) és (') általános képletű vegyületek, azzal j ellemezve, hogy képletükben az F szubsztituenst 5-

1 1 vagy 6-helyzetű, R jelentése -CH₂OCOOR csoport, ahol R jelentése 1-6 szénatomos, egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoport vagy benzilcsoport vagy R jelentése (IV) képletű, -(CH₂)_n-COOH vagy -(CH₂)_n-SO₃H csoport, ahol n jelentése 1-től 6-ig terjedő szám, valamint fiziológiásán elviselhető sóik.

2. Egy 1. igénypont szerinti (I') általános képletű vegyület, azzal jellemezve, hogy 4-fluor-2-{[(4-metoxi-2-piridil)-metil]-szulfinil]-IH-benzimidazol-l-il-metil-etil-karbonát.

3. Egy 1. igénypont szerinti (I) általános képletű vegyület-keverék, azzal jellemezve, hogy 5-fluor- és 6-fluor-2-{[(4-ciklopropil-metoxi-2-piridil)-metil]-szulfinil-lHbenzimidazol-l-il-metil-etil-karbonát keveréke.

4. Az 1. igénypont szerinti vegyület, azzal jellemezve, hogy annak hidroklorid alakja.

5. Gyógyszerkészítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként valamely 1. igénypont szerinti vegyületet tartalmaz .

6. Valamely 1. igénypont szerinti vegyület gyógyászati felhasználása.

7. Az 1. igénypont szerinti valamely vegyület felhasználása emlősök, ezen belül az ember gyomorsav-kivá»* • · * · «· « * · ··♦ · · » *·· • * · »··· * · .......... ..

- 36 lasztásának meggátolására.

8. Az 1. igénypont szerinti valamely vegyület felhasználása emlősök, ezen belül az ember emésztőszervi gyulladásos betegségeinek kezelésére.

9. Eljárás emlősök, ezen belül az ember gyomorsavkiválasztásának gátlására valamely 1. igénypont szerinti vegyület beadása útján.

10. Eljárás emlősök, ezen belül az ember emésztőszervi, gyulladásos betegségeinek kezelésére, valamely 1. igénypont szerinti vegyület beadása útján.

11. Az 1. igénypont szerinti vegyületek felhasználása emlősök, ezen belül az ember gyomorsav-kiválasztásának gátlására szolgáló gyógyszerkészítmény gyártására.

12. Az 1. igénypont szerinti vegyületek felhasználása emlősök, ezen belül az ember emésztőszervi gyulladásos betegségeinek kezelésére szolgáló gyógyszerkészítmény gyártására .

13. Eljárás az 1. igénypont szerinti vegyületek előállítására, azzal jellemezve, hogy

a) valamely (II) vagy (II') általános képletű - ahol Z jelentése fémkation, mint Na , K⁺ vagy Ag⁺ kation vagy kvaterner ammónium-ion, mint tetrabutil-ammónium-ion - vegyületet alkil-klór-metil-karbonáttal vagy benzil-klórmetil-karbonáttal reagáltatunk, vagy

b) valamely (II) vagy (II') általános képletű - ahol Z jelentése hidroxi-metil-csoport - vegyületet (III) általános képletű - ahol R jelentése a fenti és X jelentése klóratom ···

- 37 vagy imidazolcsoport vagy p-nitro-fenoxi-csoport vagy ezekkel funkcionálisan egyenértékű csoport - vegyülettel reagáltatunk vagy

c) valamely (I) vagy (I') általáos képletű vegyület R szubsztituensének észterét - amennyiben az valamely észter alakban védett karboxi-alkil-csoportot tartalmaz - (I) vagy (I') általános képletű vegyületté hidrolizáljuk, majd az így nyert vegyületet kívánt esetben sójává vagy valamelyik tiszta izomerjévé alakítjuk át.

14. l-hidroxi-metil-5-fluor-2-[{(4-ciklopropil-metoxi-2-plrldil)-metil]-szulfinil}-lH-benzimldazol és 1-hidroxi-metil-6-fluor-{[(4-ciklopropil-metoxi-2-pirdil)-metil]-szulfinil}-lH-benzimidazol.